Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-05 / 55. szám

PTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGY El BIZOTTSÁGA ÉS A MEGY El TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 55. szám. Ara 50 FILLÉR Szombat, 1960. március 5. MAI SZAMUNK T ART ALM ÁBÖLi „Nem hagyjuk el az urunkat.. ” (3. oldalon) Jövő heti rádióműsor (5. oldalon) A nemzetközi nőnap története (6. oldalon) A TANÁCSOK FELADATAIRÓL Pántunk VII. konigres i- naik határozatai meg politikai és gazdasági fejlődésének főbb irá c. E határozatok f k iránytűként az állt i és az államigazgatási szerved­nek is működésük továbbfej­lesztéséhez. Legelső felada­tunk, hogy a párt elvei, útmu­tatásai nyomán kidolgozzuk azokat a gyakorlati tennivaló­kat, amelyek a célkitűzések valóra váltását elősegítik. E célból tartottak március 3-án a a megyei tanács székházában együttes tanácskozást a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának és szakosztályainak vezetői, valamint a járá­si tanácsok végrehajtó bi­zottságának vezető funkcioná­riusai; A tanácsok munkájának to­vábbfejlesztése különösen nagy jelentőségű feladat nálunk, minthogy ez év januárjában Somogy termelőszövetkezeti megye lett. A tanácsi feladatok részben leegyszerűsödtek, hi­szen a mezőgazdasági termelés szemezésének sok részletkér­dését ma már a termelőszövet­kezetek vezetősége oldja meg. Ugyanakkor más szempontból a feladatok nagymértékben megnőttek, mert meg kell szi­lárdítani új termelőszövetkezet teiniket, és olyan szervező munkáj ketü végezni, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság előtt álló, szinte korlátlan fejlődési lehetőségeket parasztságunk valóban ki is használja. A legközvetlenebb feladat, Hogy megyénk termelőszövet­kezetei már ebben az évben is több élelmiszert, és ipari nyersanyagot adjanak népgaz­daságunknak, mint amennyit az egyéni, kisparaszti terme­lésen alapuló mezőgazdaság adott. Ehhez tanácsainknak biztosítaniuk kell a termelő- szövetkezetek alapszabály sze­rű működését, elő kell segí­teniük politikai és gazdasági megszilárdulásukat, igazságo­san kell eldönteniük a terme­lőszövetkezetek és tagjaik kö­zött felmerülő vitás kérdése­ket Az új és nagy feladatok eredményes megoldása végett az első és legfontosabb tenni­való, hagy a szervező, irányító munkát, a termeléssel és a la­kosság életével kapcsolatos ügyek intézését minél közelebb vigyük az élethez, hogy az ál- űialmapparátus működését gyorsabbá és hatékonyabbá tegyük. A tanácsi vezetők országos értekezlete hangsúlyozta: a mezőgazdaság irányításának döntő szervévé a járási taná­csot kell megtenni, és a köz­ségi tanácsok hatáskörét is ez­zel arányban kell növelni. Eh­hez számos személyi és anya­gi előfeltételt is meg kell te­remteni, de a legfontosabb teendő, a tanácsi munka meg­javításának kulcskérdése a dolgozó népnek az eddiginél jóval nagyobb mértékű bevo­nása a közügyek intézésébe, ellenőrzésébe. Ezért elsősorban aktívabbá kell tenni a testületi szerveik, a tanácsok, az állandó bizottsá­gok és a végrehajtó bizottságok működését. A tanácsi végre­hajtó bizottságok vezetői úgy szervezzék a tanácsi munkát, hogy a fontosabb kérdések mindenkbr testületi szervek elé kerüljenek, a legfontosabb ügyekben pedig maguk a ta­kácsok döntsenek. A végrehaj­tó bizottságok teremtsék meg annak lehetőségét, hogy az egy­szerű tanácstagok ho-záérféssel végezzék felelősségteljes mun­kájukat. Ismertessék velük a fontosabb jogszabályokat, a felsőbb szervek határozatait, tájékoztassák őket a gazdasági kérdésekről. Ha a tanácstagok látják fáradozásuk értelmét, fontosságát, megszerzik a szükséges ismereteket, szíve­sebben fognak részt venni a tanácsok munkájában. El kell érni mindenütt, hogy a tanács irányítsa ülésein ke­resztül a végrehajtó bizottság és vezetői az osztályok, a cso­portok munkáját. Most, mi­után a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesedett, e módszer alkalmazása elől minden akadály elhárult; Fontos irányelv az is, hogy a tanácsi munkát az eddiginél lényegesen sokoldalúbbá kell tenni. A tanácsok ne csupán egy-egy feladattal foglalkozza­nak, hanem a gazdasági élet irányítása mellett állandóan tartsák napirenden az egyéb tennivalókat, a kulturális, a szociálpolitikai, az egészség- ügyi kérdéseket és egyéb ügye­ket is. Ha ehhez kevésnek bi­zonyul az apparátus ereje, hívják segítségül a tanácstago­kat, ha szükséges az aktívákat, a lakosságot; Vessék el tanácsainknál az általánosságban való vezetési módszert, számolják fel az ún. globális szemléletet, Általáno­sítva, elvileg csak az országos és a megyei szervek irányít­hatnak. A járási, de különösen a községi tanácsok pedig vizs­gálják meg esetenként részle­teiben a legfontosabb időszerű kérdéseket, és részletekbe menő, alapos elemző munká­val oldják meg a felmerülő problémákat, gondoskodjanak a feladatok végrehajtásáról. Ne általánosságban tárgyalja meg tehát a községi tanács a helyi termelőszövetkezet mű­ködését — mert így nem éri el a célt —, hanem a termelőszö­vetkezeti élet egy-egy fontos részét, pl. a háztáji gazdaságok problémáját, vagy egyes el­maradt termelési ágak fejlesz­tésének lehetőségeit vizsgálja meg, és adjon segítséget a problémák megoldásához. A tanácsok feladatainak si­keres megoldásához szükséges az is, hogy vezetőik és dolgo­zóik politikailag és szakmailag a jelenleginél lényegesen kép­zettebbek legyenek. Különösen a járási és a községi tanácsokat kell jól képzett dolgozókkal megerősíteni ahhoz, hogy a társadalmi és gazdasági élet irányítása a törvényességnek és a gazdaságosságnak egya­ránt megfeleljen. A tanácsok munkáját az ed­diginél temszerűbbé, átgon­doltabbá, megalapozottabbá, színvonalasabbá kell tenni. Időszakonként a tanácsi mun­ka mélyreható elemzése, az eredmények értékelése és a hi­bák őszinte feltárása révén vonják le a helyes következte­téseket, és ezeknek megfele­lően szabják meg a munka irányát. Az MSZMP VII. kongresszu­sának határozatai, második öt­éves tervünk elkészítésének irányelvei hatalmas távlatokat nyitottak meg dolgozó népünk előtt a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. Pártunk és az egész dolgozó nép elvár­ja a tanácsoktól, a tanécsap- parátus dolgozóitól, hogy be­csülettel teljesítsék a szocialis­ta mezőgafdaság és a szocialis­ta ipar termelésének emelésé­ben, a dolgozók életkörülmé­nyeinek további javításában előttük álló feladatokat. Dr. Szabó András, a megyei tanács v. b. fő­előadója; Versenyre hívták a sütőipari munkásokat és a kereskedelmi tanulókat Hruscsov beszédei mondott Kabulban Papp József, a Sütőipari Vállalat dolgozója a napokban versenyre hívta az ország va­lamennyi sütőipari karbantar­tóját, a pékeket, a szállítókat és a laboratóriumi munkáso­kat. Versenykihívásának az a célja, hogy újításokkal minél több pénzt takarítsanak meg a felszabadulási munkaverseny­ben; csökkentsék az önköltsé­get; tökéletesítsék a technoló­giai folyamatokat és a sütőipa­ri gépeket. A versenyfelhívás 1960-ra szól. Első helyezést az a dolgozó ér el, aki 1960. de­cember 31-ig beadja a legna­gyobb megtakarítást eredmé­nyező újítást vagy újításokat. A megtakarításon az újítási díj kifizetésénél megállapított összeget kell érteni, amely leg­alább 500 ezer forint legyen. Papp József újító várja azok válaszát, akik elfogadják fel­hívását. Győréi László, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 140. (Tudósítónktól.) A Siófoki Járási Tanács leg­utóbbi ülésén megtárgyalták a Járási Népi Ellenőrzési Bizott­ság munkáját. A beszámolót Guth Ferenc elvtárs, a NEB elnöke mondotta. Ismertette, hogy a bizottság 1959 második felében rendszeresen megtar­totta üléseit, s elvégezte a munkatervben előírt vizsgála­tokat. A bizottság munkáját a kollektív vezetés jellemzi, ez növeli erejét, a népi ellenőrök munkakedvét és eredményeit. Ennek köszönhető, hogy a já­rási bizottság a megyei értéke­számú boltjának tanulója a kereskedelmi tanulókat hívta versenyre. Győréi László azzal csatlakozptt boltja dolgozóinak felszabadulási munkaverse­nyéhez, hogy vállalta: jobban fog tanulni. Szeretné azonban, ha minél több kereskedelmi tanuló követné őt ebben. Ezért arra szólította fel őket, hogy egy fokkal emeljék a szakmai gyakorlati oktatás eredményét, ugyancsak egy fokkal növeljék az elméleti tárgyak valamelyi­kének eredményét. A tanuló a pártszervezethez, a szakszer­vezethez és a KISZ-hez for­dult, hogy segítsék a verseny- felhívás kiszélesítésében, s hogy az iskolaév befejezésével az iskolával közösen értékel­jék ki az eredményt — Remélem — mondta Győ­réi László —, hogy a félévi ér­tékelés után párosversenyre hívhatjuk majd ki a Somogy megyei Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat tanulóit lés szerint az első helyen áll az elvégzett munka mennyisé­ge és minősége tekintetében. Megszervezték a szakcsopor­tokat és a munkabizottságokat, valamint a népi ellenőri cso­portokat. Hiba azonban, hogy ezek a bizottságok még csak papíron szerepelnek, s a 165 népi ellenőrből csak 102-t von­tak be az ellenőrzésbe. Guth Ferenc ezután a múlt év második felében megtartott vizsgálatok tapasztalatait is­mertette. Végül az 1960. évi munkatervet terjesztette elő. Kabul (TASZSZ). Pénteken a szovjet és afgán zászlókkal feldíszített kabuli stadionban többezres tömeg gyűlt össze az Afganisztánban tartózkodó Hruscsov szovjet kormányfő tiszteletére rendezett nagy­gyűlésen. Muhammed Szadik, Kabul város polgármestere üdvözlő szavai után a jelenlévők vi­haros tapsa közepette N. Sz. Hruscsov lépett a szónoki emelvényre. — Államaink viszonyában — jegyezte meg Hruscsov — soha nem volt jele annak, hogy a nagyobb állam fölényeske­dett volna. Ellenkezőleg, a mi viszonyunk a nagy és kis államok őszinte, egyen­jogú együttműködésének meggyőző példája. A továbbiakban utalt arra, hogy a Szovjetunió sokoldalú segítséget nyújtott és nyújt a jövőben is Afganisztánnak. Ezt úgy tesszük, ahogyan jószom­szédnak kell tenni — mondot­ta; Délkelet-ázsiai útján szerzett benyomásairól szólva Hruscsov elmondotta, hogy mindenütt határozottan megállapíthatta: az emberek békét, barátsá­got, boldogságot akarnak. Még nagyon sokat kell tenni a föl­dön azért — mutatott rá —, hogy gyorsabban menjünk elő­re a haladás útján. Mindenekelőtt le kell szá­molni a hidegháborúval, véget kell vetni az erőpoli­tikának, a fenyegetőzés és zsarolás politikájának. A tudomány és a technika jelenlegi fejlettségi fokán, amikor olyan borzalmas fegy­verek jelentek meg, mint az atom- és a hidrogénbombák, amikor interkontinentális ra­kéták vannak, különös jelentő­ségű az új, realista, ésszerű diplomácia. Régente azt mon­dogatták: »a diplomatának azért van nyelve, hogy gondo- latait elrejtse«. De ha ma üyen fogásokat alkalmaznak a dip­lomáciában, ez csak rosszul végződhet. Egy államférfi szá­mára, minden becsületes em­ber számára, töltsön be bár­milyen tisztséget, valljon bár­milyen politikai, vagy vallási nézetet, törvény az, hogy min­den erőfeszítésével a békét szolgálja. Ez az jelenti, hogy amikor különböző társadalmi rendszerek vannak a világon, »csak maguknak a népek­nek van joguk eldönteni, milyen társadalmi beren­dezkedés áll közel szívük­höz.« Békében kell élnünk, mert egy bolygón vagyunk, a földön, és innen sehová sem mehetünk, tehát meg kell tanulnunk bé­késen egymás mellett élni. Hruscsov emlékeztetett ez­után a Szovjetuniónak az ál­talános és teljes leszerelésről előterjesztett javaslatára. Ezt a javaslatot — mondotta — nem gyengeségből , tettük. Min­denki tudja, hogy a Szovjet­unió katonai erejét tekintve, legerősebb a világon. A szov­jet rakéták juttatták el első­nek a Szovjetunió felségjelét a Holdra. A szovjet nagytel­jesítményű rakéták csapódtak be nagyszerű pontossággal, a megadott négyszögben a Csen­des-óceán vízébe. De mi nem akarunk pusztító fegyvert al­kalmazni és senkit sem aka­runk bántani. Elsőnek emeltük fel szavunkat az általános és teljes leszerelés rhellett. A leg­több ország kormánya és népe támogatta a Szovjetuniónak ezt az emberséges javaslatát. Anélkül, hogy megvártuk volna, amíg javaslatainkat a többi ország elfogadja, elhatá­roztuk, hogy a Szovjetunió fegyveres erőit egyharmadá- val, azaz 1 200 000 fővel csök­kentjük; Kellemes tudat számunkra — folytatta Hruscsov —, hogy őfelsége, Afganisztán királya; az afgán kormány és az afgán Eredményes munkát végzett a Siófoki Járási Népi Ellenőrzési Bizottság Ülést tartott a Siófoki Járási Tanács Több mint 17 millió forint nyereséget ért el a megye földművessxövetkexeti hálósain A MÉSZÖV főkönyvelősége befejezte a földművesszövet­kezetek mérlegeinek felülvizs­gálatát. A MÉSZÖV Terv- és Pénzügyi Főosztálya ugyan­csak összesítette a földműves­szövetkezetek múlt évi munká­jának főbb mutatószámait. A számok arról tanúskod­nak, hogy a földművesszovet- kezetek tavaly sokat tettek a falusi lakosság áruellátásáért, a vendéglátóipari feladatok megoldásáért, a felvásárlás és értékesítés lebonyolításáért. A kiskereskedelmi egységek 1959-ben 730 millió forint ér­tékű áru eladását kapták fel­zöldségből 906, gyümölcsből 478, szálastakarmányból 1301 vagonnal, terményből 385 egyéb árukból 185, baromfiból 61 vagonnal, tojásból 46 634 000 darabbal segítették az ország ellátását a MÉK tranzittelepei és a földművesszövetkezetek. Megyénk földművesszövet­kezetei, szövetkezeti vállalatai, takarékszövetkezete, tejszövet­kezete, és méhész szövetkeze­tei együttesen 11828 000 forint nyeijpség elérését tervezték. A jó munkaszervezés, a takaré­kosság, a feladatok lelkiisme­retes elvégzése eredményeként 17 325 000 forint nyereségre tet­tek szert. A járások közül a barcsi, a kaposvári és a nagy­atádi járás gazdálkodott igen jól. A szövetkezeti vállalatok közül különösen a MEZÖ- SZÖV eredményét érdemes megemlíteni: évi nyeresége 879 000 forint. Az elmúlt évet mindössze egyetlen szövetke­zet, a balatonlellei zárta vesz­teséggel. Az országos és megyei szer­vek elkészítették az 1960-as év kiskereskedelmi és vendég­látóipari terveit. A kiskereske­delemnek az idén 805 millió forint, a vendéglátóiparnak 145 millió forint a terve. adatul. Ezzel szemben 775 mil­lió forintos forgalmat bonyolí­tottak le. 1958-hoz mérten egy év alatt 90 millió forinttal nö­velték az áruforgalmat a bol­Magasított tégla készítésére tér át a Tabi Téglagyár tok, a szaküzletek és az áruhá­zak. A vendéglátóipar tervfelada­ta 123 millió forint volt, s az eredmény 139 millió forint for­galom lebonyolítása. A földművesszövetkezetek irányításával folyt az elmúlt évben a burgonya, zöldség, gyümölcs és szálastakarmány felvásárlása is. Az fmsz-ek és a MÉK telepei 1959-ben 196 millió forint értékű árut vásá­roltak fel. Burgonyából 2739, A terv szerint március 10-én indul meg a munka a tégla­gyárakban. Ha az időjárás en­gedi, akkor — ahol véget ért a téli javítás és karbantartás — a kitűzött időpontnál ha­marább is hozzáfoghatnak a termeléshez. Tabon az égetést a múlt hé­ten fejezték be. Azóta rendbe­hozták a szellőzőnyílásokat, s kijavították a kisebb hibákat a kemencén. Az idén — mivel a föld minősége megfelelő — át­térnek a magasított, lyukas téglák gyártására. Tervüké' még normáltéglára vonatkoz­tatva kapták: ebből 12 millió darabot kellett volna készíte­niük, ez kb. 7—8 millió maga­sított téglának felel meg. A terv teljesítésének — ha az időjárás nem szól közbe — nem lesz semmi akadálya. A szükséges 24 ezer köbméter földből már 18 ezer köbmétert kitermeltek, s még ebben a hónapban befejezik a földki­termelést. Tervük 500 ezer tégla gyár­fását írja elő az első negyed­évre. A gyár dolgozói elhatá­rozták, hogy ezt a tervet túl­teljesítik. nép helyeselte az általános és teljes leszerelésre, a nemzet­közi feszültség enyhítésére tett lépéseinket Azt mondhatják, hogy Afganisztán barátunk és ezért helyesli külpolitikánkat; de úgy gondolom, hogy azok a kormányok is, amelyek talán mértéktartók, vagy egyszerűen kifejezve hűvösek irántunk; kénytelenek számotvetni jó­indulatú lépésünkkel, mert ha ezt figyelmen kívül hagyjáík, vagy azt a látszatot keltik; mintha nem vennének tudo­mást róla, saját magukat fog­ják egyre jobban elszigetelni népüktől. Kapcsolataink jól fejlődnek — hangsúlyozta befejezésül Hruscsov. — Továbbra is jószomszéd­ként, békében és barátság­ban kell élnünk egymás­sal. A nagygyűlés végén átnyúj­tották Hruscsovnak Kabul vá­ros dolgozóinak ajándékát, majd a szovjet kormányfő Mahummed Davud afgán miniszterelnök kíséretében megtekintette a dzsangalaki autójavító gyárat. Ez a gyár a Szovjetunió gazdasági és mű­szaki segítségével épült, és ma Afganisztán egyik ipari válla­lata. (MTI) .

Next

/
Thumbnails
Contents