Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, I960, március ST, Szovjet—francia gazdasági tárgyalások Párizs (MTI). Koszigin szov­jet miniszterelnökhelyéttes és Baumgartner francia pénz­ügyminiszter között folyó gaz­dasági tárgyalásokról jól tá­jékozott forrásból származó értesülés alapján a következő­ket lehet elmondani: A két tárgyaló fél megálla­pította, hogy a szovjet—fran­cia árucsereforgalom, amely­nek értéke 1953-ban alig tíz- milliárd régi frankot tett ki, 1959-ben több százrrrilliárd ré­gi frankra emelkedett. S a két ország egyetért ab­ban, hogy ezeket a gazdasági kapcsolatokat még jobban erő­síteni kell. A Szovjetunió ki­fejezte azt a kívánságát, hogy Franciaországban villanymoz- donyokat és teljes üzemeket vásároljon. Két megoldandó probléma van: az egyik az, hogy Franciaország kényes helyzetbe kerül, ha kevesebb olaiat vásárol szövetségeseitől a Közép-Keleten és többet vesz át a Szovjetuniótól. Koszigin felajánlotta, hogy s Szovjetunió tonnánként 6250 új frankért ad el olajat, amely a Szovjetunió kikötői­ben vehető át. Jelenleg Fran­ciaország 7000 új frankot fi­zet az olaj tonnájáért, s mint­hogy az olajat a Közép-Kelet kikötőiből kell Franciaország­ba szállítani, a szállítási költ­ségek is magasak. A másik megoldatlan prob-5 léma az, hogy a francia fél még nem tudja pontosan, mi­lyen árukat vásárolna a Szov­jetuniótól. Baumgartner azt mondta: a francia kormány szeretné, hogyha a Szovjet­unió az esetleges különböze- tet átváltható devizában egyenlítené ki. Minthogy Hruscsov a párizsi kereskedelmi kamarában ki­jelentette, hogy dollárt vagy aranyat nem hajlandó fizetni franciaországi vásárlásokért, a francia kormány hajlandó a különbözeiét márkában, bel­ga frankban vagy bármely más átváltható devizában el­fogadni . E kérdések körül mozognak a szovjet—francia gazdasági megbeszélések. Az argentin kormány a választások napjára fölfüggesztette a statáriumot Rövid kiiljöldi hírek Csou En-Iaj, a Kínái Nép­köztársaság Államtanácsának elnöke indiai látogatásakor Burmába is ellátogat. * * * Ecuador partjai mentén, Caraquez öblétől északra új, agyagos földdel borított szik­lasziget emelkedett ki a tenger vízéből. Szemtanúk szerint az egy mérföld hosszú sziget tom­pa dübörgések közepette jelent meg a víz felszíne felett. * * * Castiella spanyol külügymi­niszter befejezte háromnapos washingtoni látogatását. Ezzel összefüggésben Dillon ameri­kai külügyminiszter-helyettes kijelentette, Castiellával közös katonai kérdésekről és Spa­nyolország gazdasági helyzeté­ről tanácskoztak. « * * A Pioneer V. amerikai mes­terséges bolygó pénteken két- milló méríöldnyire távolodott el a Földtől. A műbolygó se­bessége óránként 5523 mér­föld. * * * Az amerikai hadsereget el­látó hivatal helyettes főnöke egy interpellációra válaszolva közölte, hogy Japánban ez év Buenos Aires (MTI). Az ar­gentin kormány pénteken be­jelentette, hogy 24 órára, a vasárnapi választások idejére felfüggeszti a rendkívüli álla­potot. A választásokon az argentin szavazók a képviselőház 102 lejárt mandátumának betölté­séről döntenek, és megválaszt­ják a képviselőiket a tarto­mányi, valamint községi szer­vekbe. elején 52 000 amerikai katona tartózkodott. A katonák terü­letenkívüliségeit élveznek. A csapiatok négymillió hektár te­rületű földet használnak. (MTI) MOZAIK Hruscsov franciaországi látogatásának pénteki eseményeiből Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága felbecsülhetetlen értékű ajándékot adott Hrus- csovnak: a Párizsi Kommün napjaiban kiadott hivatalos lap eredeti példányainak gyűj­teményét. Az 1871. május 19- töl 24-ig megjelent példányok teljes gyűjteménye igazi rit­kaság. Hruscsov megindultan vette át a francia. kommunisták ajándékát. Az átadás a meg­felelő helyen történt: Lenin egykori párizsi lakásán. * * ■* Hruscsov nemcsak a Marie- Rőse utcai szerény kétszobás- konyhás lakásban idézte fel Lenin emlékét. A francia pénzverde épületében meg­nyílt kiállításon, amely a fran­cia—orosz és a francia—szov­jet kapcsolatok történetét mu­tatja be számtalan érdekes dokumentumban, Hruscsov hosszasan elidőzött egy egy­szerű papírlap előtt. A francia nemzeti könyvtár egy olvasó- kártyája ez, Vladimir Vljanov névére szól, tanúságául annak, hogy 50 évvel ezelőtt Lenin hűséges látogatója volt a Bib- liotheque Nationale-nak. A kiállítás égy másik féltve őrzött történelmi dokumentu­ma a Szovjetunió londoni nagykövetségének 1941. szep­tember 26-án kelt levele, amelyben közli, hogy országa elismerte a »szabad Franciaor­szágé de Gaulle alakított ideiglenes kormányát. napjai is meggyőzték: a fran­cia nép békét akar a Szovjet­unióval. » * *-Hruscsovot és feleségét Pá­rizs népe ma már csak ke­resztnevén emlegeti: »Nyikita« és »Nyina«. Akár a Quai d’ Orsay, a külügyminisztérium épülete előtt, akár a Marie-Ro- se utcában vagy a pénzverde előtt gyűlt össze a Hruscsovot látni akaró tömeg, csakhamar kialakult az ütemes kiáltás: »Nyikita! Nyikita!■» Amikor pedig már sokáig kellett vár­ni arra, hogy Hruscsovot lát­hassák, ilyen kiáltás hangzott fel: »Szabadítsák ki Hruscso­vot!-» Hruscsov hitvesét »Nyina! Nyina!-« kiáltásokkal köszön­tötte a rokonszenvét kifejező I tömeg a Louvre előtt és a Tuillerák kertjében. * * * Nyina Hruscsova pénteken leányai társaságában a Louv- re-ba látogatott el. Hosszasan időzött a Mona Lisa előtt. -Ezt a csodálatos tekintetet ma­gammal viszem a szívembe vésve« — mondotta. A Milói Vénust és a Louvre többi kincsét is megtekintette, majd a Tuilleirák híres pálma- kert-pavilonjában a francia impresszionisták kiállítását nézte meg. * * * A párizsiak öröme, hogy Hruscsovot a francia főváros­ban üdvözölhetik, a legkülön­bözőbb módon jut kifejezésre. A párizsi szépművészeti főis­kola növendékei évszázados hagyományaiknak megfelelően köszöntötték a szovjet kor­mányfőt, amikor pénteken dél­után a hivatalos gépkocsika­raván a Beaux-Arts közelében elhaladt: petárdákat du/rrog- tattak örömükben. A kordon előtt felsorakozott rendőrök nem tudták, mitévők legyenek, a tömegeket tart­sák-e féken, vagy pedig a jó­kedvű diákolcat hallgattassák el zajos örömnyilvánításuk­ban. (MTI) * * * Pénteken este operai dísz­előadás fejezte be Hruscsov párizsi tartózkodása harmadik napjának programját. A gálaest műsorán Bizet Carmenje szerepelt, mert ez a dalmű a Szovjetunióban is népszerű, és felújított formá­ban tűzték a párizsi Nagy- Opera műsorára. Az Ovenaue de L’Operán sok ezer főnyi tömeg éltette Hruscsovot és de Gaulle-t, amikor gépkocsijuk az opera­ház felé robogott. Az opera­ház lépcsőjének legfelső fokán, amely a bejárathoz vezet, de Gaulle karonfogta Hruscsovot, és mindketten az épület előtt éljenző tömeg felé fordultak. Az Ovenue de L’Operán Hruscsov üdvözletei mtett a tömegnek. nemzetközé Szemle A csúcstalálkozó sikeréért és eifere Még viszonylag messze vagyunk a május • 16-án’ kezdődő csúcstalálkozótól, de a zajló politikai élet eseményeinek értékelésénél már döntő fontossággal lép előtérbe az a nézőpont, mely azt vizsgálja: elősegítik-e a történtek a csúcsértekezlet sikeres kimenetelét, vagy ez­zel éppen ellentétes irányban hatnak. Ha a csúcsértekezlet várható napirendjén — a feltételezés jogával élve — a békés egymás­mellen élés problémáinak, a leszerelésnek és a német kérdésnek adjuk a fő helyet, és ezt figyelembe véve vizsgáljuk a közelmúlt és a jelen eseményeit, akkor ennek kapcsán helyei, ha megemlékezünk a Genfben zajló tanácsko­zásokról, Adenauer amerikai útjáról és végül, de nem utolsósorban Hruscsov elvtárs francia- országi látogatásáról. Események, amelyek elősegítik a megértést A Genfben zajló tárgyalások nyomán a vi­lág közvéleménye két nagy jelentőségű szov­jet kezdeményezésnek lehetett tanúja. Az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről tárgyaló háromhatalmi értekezlet rendkívüli ülésén Carapkin szovjet küldött kompromisz- szumos javaslatot terjesztett elő, mely bizo­nyos kiegészítéssel elfogadja a február 11-én beterjesztett amerikai tervezetet. A szovjet javaslat egyrészről a 4,75 szeizmikus nagyság­rend küszöbét túllépő föld alatti robbantások betiltását javasolja. Ugyanakkor az ilyen nagyságrend alatti robbantások ellenőrzési lehetőségének kidolgozását amerikai, angol és szovjet szakértők csoportja folytatná, és a vizs­gálódás idejére szüneteltetni kellene minden­fajta atamrobbomtási kísérletet. A szovjet álláspiont világos. A cél: minden­nemű atomkísérlet végleges betiltása. Ha azon­ban ez egyszerre nem érhető el, akkor — mint ebből a javaslatból is látható — megkísérlik fokozatosan elérni a legmesszebbmenőkig el- menve a lehetséges engedményekben. A megegyezés érdekében tett fontos lépés nyomán élénk mozgás keletkezett nyugati po­litikai körökben. Ez a mozgás bizonyos mér­tékig visszatükrözte a tőkés politikát irányító erők belső ellentéteit, és rávilágított a nyugati szövetségesek — konkrétan az angolok és az amerikaiak — közötti nézeteltérésekre. Amerikai kormánykörökben még megoszla­nak a vélemények a szovjet javaslat felől. Ugyanakkor Macmillán angol miniszterelnök sürgősen az Egyesült Államokba utazott, a kommentárok szerint abból a célból, hogy rá­beszélje Eisenhowert a szovjet javaslat elfo­gadására. Még korai volna jóslásokba bocsátkozni, hogy a józan belátás kerekedik-e végül Is fe­lül az Egyesült Államok vezető köreiben vagy sem. Az azonban bizonyos, hogy a szovjet ja­vaslat esetleges elutasítása a legkisebb mér­tékben sem emelné az USA tekintélyét. Ugyanakkor viszont a javaslat előli elzárkózás azt tükrözné, hogy a hidegháborús politika hí­vei még mindig nagyobb befolyással rendel­keznek az Egyesült Államokban, mint az erő­viszonyokat reálisan értékelő, józanabb poli­tikusok. A másik javaslat a genfi tízhatalmi lesze­relési értekezleten hangzott el. Zorin szovjet küldött kijelentette, hogy a Szovjetunió az általános és teljes leszerelésre vonatkozó ter­vének fenntartása — mint egyedüli célraveze­tő megoldás — mellett kész megtárgyalni a leszerelés sorrendjére vonatkozó bármilyen ésszerű nyugati javaslatot. Természetszerűleg a Szovjetunió nem hajlandó belemenni esy olyan megoldásba, mely csak ellenőrzést je­lentene leszerelés nélkül, és amely így pusz­tán a katonai hírszerzés céljait szolgálná. ' A tízhatalmi leszerelési tárgyalásokon az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről tár­gyaló három hatalmi értekezleteken történt szovjet kezdeményezések már eleve a csúcs- találkozó eredményességét kívánják biztosí­tani. Aki hátráltatja a megegyezést A békés egymás mellett élést szolgáló kez­deményezések közepiette, ha nem is váratlan, de feltétlenül disszonáns akkordként jelent­keztek az USA-t látogató Adenauer kancal’ár hidegháborús kijelentései, melyek elsősorban .azt a célt szolgálták, hogy csökkentsék a csúcs- értekezlet sikerének kilátásait. Ide sorolható a bonni kancellárnak a nyugati megszállás alatt történő nyugat-berlini népszavazásra vo­natkozó javaslata is, melyet még szövetsége­sei körében is zavai tkel tőnek bélyegeztek. A csúcsértekezlet előkészítésének időpontjában elmondott ilyen javaslat a légkör mérgezé:ét tűzte ki célul, és így a hidegháború folytatása érdekében tett lépésnek tekinthető. Bár nem szabad lebecsülnünk a nyugatné­met kancellár békeellemes lépéseinek jelentő­ségét és a revanséhes bonni politika milita­rista törekvéseit, mégis Adenauer amerikai útjának jelentősége — különösen, ha viszony­lagos eredménytelenségét is figyelembe vesz- szük — messze eltörpül az utóbbi időszak leg­fontosabb politikai útja, a szovjet kormányfő franciaországi látogatása mögött. Mit várhatunk a franciaországi látogatástól? Természetesen nem bocsátkozhatunk előre különösebb jóslásokba. Azt azonban már ma is nyugodtan állíthatjuk, hogy Hruscsov elvtárs franciaországi látogatása jelentős mértékben elősegíti a szovjet—francia kapcsolatok fejlő­dését, és így amerikai útjához hasonlóan je­lentős segítője lesz a háború kiküszöbölésére irányuló törekvéseknek, és még inkább a meg­valósulás közelségébe hozza a békés egymás mellett élés perspektíváit. Hozzá fog járulni a franciaországi utazás, hogy a francia közvéleményben — és feltehe­tően a hivatalos francia körökben is — fokoz­za a felelősségtudatot a feltámadó német rfti- litarizmussal szemben. A közvélemény előtt most demanstratívabb formában is megmu­tatkozik az a történelmi tanulság, hogy nem a Szovjetuniótól kell tartania Franciaország­nak, hanem a német imperializmus talpraállá- sa jelenti az igazi veszélyt az ország számára. Talán segíteni fogják a tárgyalások a vezető francia politikusokat is annak felismerésében, hogy milyen veszélyes játékba kezdenek, ha szekerük élé — akár azért, mert az algériai háború folytatásához szükséges pénztámoga- tást onnan remélik, akár azért, mert nagy­hatalmi vezetői pozíciójukat így gondolják biztosítottnak — »-nyugatnémet lovakat« fog­nak. Ezt a gyeplőt nem lehet Párizsból irá­nyítani, és a saját fejük után szaladó -lovak« odaviszik a szekeret, ahová ők akarják. Bizonyára szóba kerül a megbeszéléseken a leszerelés kérdése is és számos más fontos világpolitikai probléma. A vélemények kicserélése a közvetlen érint­kezés során azonban elősegíti egymás állás­pontjának jobb megértését, és így jelentős tényező lehet azokban az előkészítő munkála­tokban, amelyek a májusi csúcsértekezlet eredményességét kívánják biztosítani. Végül nyilvánvalóan szóba fognak kerülni a szovjet—francia kapcsolatok közvetlen mélyí­tését szolgáló kereskedelmi és kulturális prob­lémák is. Biztosak lehetünk abban, hogy szovjet részről a legmesszebbmenőkig elmen­nek a kölcsönös előnyökön alapuló kereske­delmi kapcsolatok kiszélesítésére iránvuló törekvésekben. Nyilvánvalóan hasonló igye­kezetét fogunk tapasztalni a kétoldalú kultu­rális együttműködés fokozását szolgáló javas­latok megtételéiben is. Valószínűnek tarthatjuk azt is, hogy ha a tárgyalásokon részt vevő francia vezetők nem hagyják magukat befolyásoltatni az országon belül és más országokban jelentkező hideghá­borús erőktől, akkor a tárgyalások — ha min­den kérdésben nem is —, de számos pontban tovább enyhíthetik a világhelyzet feszültsé­gét, és jelentős állomását képezhetik a szov- jgf—francia kapcsolatok sokirányú fejlődésé­nek. .. Pénteken lezárult a szovjet—francia politikai tárgyalások első szakasza Hruscsov a párizsi pénzv>er- déből szállására hajtatott, amelynek szalonjában a késő délutáni órákban a francia parlament francia—szovjet bará’i csoportjának tisztelgé­sét fogadta. A nemzetgyűlési képviselők csoportjának elnöke nem más, mint az a Sc.hmittlein, akit a napokban választottak meg a dégaulleista kormánypárt, az UNR nemzetgyűlési csoportjá­nak elnökévé. A francia— szovjet baráti csoportban ép­pen a degaulleista párthoz tar­tozó képviselők vannak több­ségben! Schmittlein Hruscsovot kö­szöntő szavaiban a második világháborúban kikovácsoló- dott franda—Szovjet fegyver- barátságra utalt. Válaszában Hruscsov hangoztatta, hogy párizsi tartózkodásának első Párizs (MTI). P. Baradue, a francia külügyminisztérium szóvivője péntek esti sajtóérte­kezletén bejelentette, hogy le­zárult a szovjet—francia po­litikai tárgyalások első szaka­sza. A szóvivő hozzáfűzte, hogy a politikai tárgyalásokat a jö­vő pénteken Ramboullet-ben, de Gaulle köztársasági elnök kastélyában folytatják. A tárgyalások első szakaszá­nak lezárása után mind szov­jet, mind francia részről meg­állapítják, hogy a megbeszé­lések légköre jó és egyre ja­vul. A tárgyalások főként három kérdés körül csoportosulnak. Ezek: a leszerelés, a német mi- litarizmus veszedelmének meg­szüntetése és a francia—szov­jet kapcsolatok. Ami a német militarizmus veszélyének kér-dését illeti, a szovjet kormányfő ezt a prob­lémát igen élesen vetette fel, de aláhúzta, hogy nem a né­met népről, hanem csupán a német militarizmusról. van szó. A nyugatnémet és az ameri­kai kommentátorok azt jósol­ták, hogy a francia közvéle­mény idegenkedéssel fogadja majd ennek a kérdésnek a tár­gyalását. A kommentátorok azonban csalódtak. A francia nép, amely a második világ­háborúban oly sokat szenve­dett a német militarizmustól. nagyon jól tudja, hogy erről a kérdésről tárgyalni kell. Ami a leszerelést illeti: egy­általában nem hoztak nyilvá­nosságra semmit, hogy miről tárgyalt a szovjet kormányfő és a francia köztársasági elnök. A harmadik kérdéscsoport, a francia—szovjet viszony álta­lános beszédtéma párizsi poli­tikai és diplomáciai megfigye­lők körében. Francia részről általában arra hivatkoznak, hogy Hruscsov az 1955-ben fel­mondott szovjet—francia szö­vetségi szerződést kívánja fel­újítani. A szovjet kormányfő valóban több ízben tett erre célzást, de hivatalos javaslat- j ról eddig még nem hoztak 'semmit nyilvánosságra. Megalakult az új olasz kormány Róma (MTI). Fernando Tambroni megalakította az új olasz kormányt. A kijelölt mi­niszterelnök bemutatta keresz­ténydemokrata, kisebbségi kor­mánya névsorát Gronchi köz- társasági elnöknek. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint az új kormány­ban Antonio Segni kapta a külügyminiszteri tárcát, a bel- j ügyminiszter pedig Giuseppe j Spataro volt postaügyi minisz­ter lett. Az AFP kiemeli, hogy a feb­ruár 24-én lemondott Segni- kormány 17 minisztere tagja az új kormánynak is, amely »úgy hasonlít az előzőhöz, m két testvér egymáshoz«. Az a tény, hogy Pellát Segni 1 mon­dott miniszterelnök követi a külügyminiszteri székben, . rra mutat, hogy az olasz külpoli­tika változatlan marad. Kedden összeül a Biztonsági T a rács New York (MTI). Az AFP jelenti gyorshírben, hogy a dél-afrikai eseményekkel kap­csolatban március 29-én ked­den délután fél öt órára ösz- szehívták a Biztonsági Taná-. csőt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents