Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-24 / 71. szám
TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET A burgonya helye a Tetéiforgélian KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLUNK A burgonya egyik legtermő- képesebb növényünk. A felszabadulást megelőző Időkhöz viszonyítva termésátlagai 40—45 mázsáról az utóbbi években 60 —70 mázsára emelkedtek kát. holdanként. De ezzel nem lehetünk elégedettek. Néhány évvel ezelőtt a burgonyát kisüzemi növénynek tartottuk, és a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréskor nem fordítottunk rá kellő gondot. Ezért nem volt biztosítva a termesztés nagyüzemi előfeltétele, pedig a burgonya az a kapásnövényünk, mélynek munkálatai a jelenlegi lehetőségeink mellett is teljés egészében gépest thetők. A gépek kiszolgálása csak a szedéskor igényel nagyobb kézi munkaerőt. Éppen ezért szocialista nagyüzemeinknek sürgősen rá kell térni az eredményes nagyüzemi burgonyatermesztésre. Ehhez minden előfeltétel biztosítva van. A termelőszövetkezeteknek szinte létkérdése, hogy a lehetőségek figyelembevételével mielőbb rátérjenek az árunövények termelésére. Ki kell haszftálniuk azoknak a növényeknek a termelését, melyek az egységnyi területről nagyobb bevételt és jövedelmet biztosítanak. Csak néhány példát ennek bizonyítására. A zabosbükköny-takarmány a jelenlegi mindössze 70 mázsás termés mellett holdanként csak 1000 forint körüli bruttó bevételt eredményez, az egyéb takarmányok 1500—2000 forintot, a gabonák 2500—3000, a kukorica 3500—4000, a cukor1 répa 6—7 ezer, a burgonya pedig 8—10 ezer forint bruttó bevételt adhat. Igaz, hogy ez utóbbi növényeknél a termelési költség is több, de ha ezt levonjuk, akkor láthatjuk, hogy a folyamatos és biztos jövedelmet ez utóbbi növények termelésével és a takarmányoknak az állati termékeken keresztül való értékesítésével tudjuk üzemeinkben elérni. Dunántúli, elsősorban Somogy megyei vonatkozásban a kukorica és a cukorrépa után a burgonya termesztése feltétlenül a legjövedelmezőbb, különösen a dél-somogyi homoktalajokon. Ezért az eddiginél lényegesen nagyobb fontosságot kell tulajdonítanunk a burgonya termesztésének, és a lehetőségeket az eddiginél jobban ki kell használnunk. Véleményünk szerint a burgo- nyatermejztő gazdaságok szántóterületüknek jelentős részén, akár 20 százalékán is termeszthetnek burgonyát. Általánosságban átment a köztudatba, hogy a burgonya nem igényes az elővetemény iránt. Talán a könnyű tevékeny homoktalajokon így is van, és nyugodtan következhet a gabona után, amint ez a gyakorlatban tapasztalható. Kísérleti felvételeink tanúsága szerint azonban, különösen a rossz szerkezetű, tevéketlen vályog- és agyag talaj okon, melyek a Dunántúlon nagy számban találhatók, a burgonya sokkal jobban díszük, ha évelő pillangós (lucerna vagy vöröshere) törésbe kerül, vagy trágyás kapás előzi meg a növényi sorrendben. Különösen az évelő pillangós utáni bur- gonyatermesztésnek tulajdonítunk nagy fontosságot. Tájunkon általában ide az őszi gabonát, elsősorban a búzát vetik az üzemek — szerintünk H meddőség elleni küzdelemről A mezőgazdasági nagyüzemek egyik- alapvető üzemága a szarvasmarhatenyésztés. A szarvasmarhának a termelőszövetkezetben és az állami gazdaságban fontos tenyésztési és árutermelési szerepe van. Ezért nem lehet közömbös, hogy miként alakul, a szarvas- marhaállomány szaporulata. Nem túlzott az a követelmény, hogy minden tehén évenként egy-cgy életképes borjút hozzon a világra. A tehénállomány utánpótlása és létszámának növelése végett az üszőket ideiétien tenyésztésbe kell fogni. A szarvásmar- haállomány gyarapításának egyik fontos előfeltétele a meddőség elleni küzdelem, sikeres végrehajtása. Gyakorlati tapasztalataink azt igazolják, hogy nem minden termelőszövetkezetben foglalkoznak kellően e fontos kérdéssel. Mit kell hát teijni a meddőség csökkentéséért, s azért, hogy ezzel párhuzamosan növekedjék a borjúszaporulat? Az első teendő az, hogy az istálló könnyen tisztítható, levegős és világos legyen. Az állatoknak kényelmes elhelyezést, mindig tiszta és bőséges almot kell biztosítani. Gondoskodjunk a trágyalé elvezetéséről. ugyanis az fertőzi az istálló levegőjét. Minden mező- gazdasági nagyüzemben létesítsenek ellelő istállókat, s az elletés kizárólag ezekben történjék. A pontos nyilvántartás lehetővé teszi, hogy az állatokat kellő időben átvezessük az ellető istállókba. Az állatorvos, a mezőgazdász és az állatgondozó az ellés után fordítson különös gondot az állatra, kezelje azt szakszerűen, s ügyeljen minden állategészségügyi rendelkezés pontos megtartására. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy ellés után megbetegszenek az állatok. Ez abból adódik, hogy nem fordítottak kellő gondot teljes felgyógyulásukra. Fogadjuk el szabályként, hogy az ellető istállóból csak teljesen felgyógyult állatot szabad elvezetni. Nagy gondossággal kezeljük a vetélt teheneket és üszőket, nehogy azok tovább fertőzzenek, Kezelésüknél is okvetlenül tartsuk meg az állatorvos utasításait. A vemhesülésre nagy hatássál van a takarmányozás. Tulajdonítsunk nagy jelentőséget az ásványi anyagok és a vitaminok etetésének. Az ásványi anyagok közül a mésznek és a foszfornak jelentős szerepe van. Az állattenyésztő szakemberek — megfelelő vizsgálat után — pontosan meg tudják határozni a takarmányok mész- és foszfortartalmát. Ha az állatok a takarmányban nem kapnák meg a szükséges mennyiségű meszet és foszfort, vagy e két ásványi anyagnak aránya nem volna egyensúlyban, akkor azok pótlásáról feltétlenül gondoskodjunk. Ebből a célból ajánlatos a nemrégiben megjelent Foszkál nevű foszforsavas takarmánymész etetése. A vitaminokat lehetőleg a takarmányban, a szájon keresztül vegye magához a jószág. Kívánatos, hogy a szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó szakemberek állandóan és behatóan tanulmányozzák a vitaminok szerepét, s mindenkor gondoskodjanak az állatok vitaminszükségletének kielégítéséről. Az itt leírtak csak néhány kérdését ölelik /el a meddőség elleni küzdelemnek. E problémával érdemes és szükséges is kellően foglalkozni, hiszen a meddőség kártétele nagy, és veszélyes méreteket ölthet. Ha e küzdelemben sikereket éiiink el, akkor javul a tehenek egészségi állapota, s növekszik a borjúhozam. Czeglédi Lajos a Mesterséges Termékenyítő Főállomás igazgatóba. helytelenül. Az évelő pillangóst ugyanis, ha utána őszi gabonát akáruhk vetni, július középén fel kell tömünk, a lucernáról kettő, a vörösheréről csak egy kaszálást tudunk betakarítani, így az évelő pillangóst megfelelően nem tudjuk kihasználni. Vagy a másik eset, hogy csak augusztus végén, szeptember elején törjük fel az évelő takarmányt, ez esetben íredig gábonának megfelelő talajt előkészíteni nem tudunk. A kísérletek eredményei szerint sokkal helyesebben cselekszünk, ha nagyüzemeinkben az évelő pillangóst csak októberben szántjuk fel, és utána kapásnövényt, kukoricát vagy burgonyát termesztünk. Mindkettő, de különösen a burgonya igen jó termést ad az ilyen földben. A gabona pedig a burgonyát kövesse. így a gabona is jobban előkészíthető, jó szerkezetű talajba kerül, és a burgonya, valamint a gabona termése is magasabb lesz. Ha két kapást — kukorica és burgonya — termeszt a gazdaság, helyesebb, ha az eddigi gyakorlattól eltérőleg a kapás és gabona nem váltja egymást. A növényi sorrendet úgy állítsuk össze, hogy a trágyázott földbe vetett kukorica után burgonya következzék, s ezt kövesse a búza, majd pedig az őszi árpa. Minden vonatkozásban ez a helyes növényi sorrend. A kukorica vegyszeres gyomirtása (Simazin) után amúgy sem következhet gabona, és a kukorica késői betakarítása miatt sem tudjuk a búzának a talajt megfelelően előkészíteni, ezért helyesebb, ha itt következik a burgonya, ezután a búza. Az őszi árpa előtt pedig ez esetben a talaj kitűnően előkészíthető, vegyszeres gyomirtással a gyomo- sodás ellen tökéletesen tudunk védekezni, a talajerő pedig he- lyes műtrágyázással biztosítható. Dr. Bélák Sándor a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia igazgatója Krénusz József, Nagyszakácsi. A lovak ellenértékét a beviteltől számított két év alatt két egyenlő részletben fizetik ki. Áz első részletből levonják a közös alaphoz csatolandó értékrész egész összegét. A második részletet nemcsak visszatarthatja, hanem az esedékesség előtt, tehát az idén ki sem fizetheti a szövetkezet. Háztáji szarvasmarha vásárlásához kérjen kölcsönt az OTP járási fiókjától. Póth Géza, Kapoly. Ügyében helyesen döntött a termelőszövetkezet. Mivel a belépés élőtt élethivatásszerűen mezőgazdálkodással foglalkozott, ezért nem vállalhat ktsz-ben munkát. Arra lehet módot találni, hogy tanult szakmáját a mezőgazdasági termelőszövetkezetben folytassa. Patkó György, Lad. A háztáji állomány és az egyéniek állatai után a termelőszövetkezetnek fizetendő fűbér ösz- szegét a községi tanács állapítja meg a termelőszövetkezet közgyűlése által elfogadott javaslat és a helyben korábban kialakult legeltetési díjak figyelembevételével. A fűbért indokolt esetben lehetséges az elmúlt évihez mérten emelni. Farkas József, Somogyzsitfa. Az öregségi vagy munkaképtelenségi járadékot csak tsz-tag kaphatja meg. Az űrlapot kitöltés után a termelőszövetkezet vezetősége küldje el az Országos .Nyugdíjintézet címére (Budapest V., Guszev utca 10.). Orvosi bizonyítványt mellékelni nem kell, az intézet későbbi időpontban rendeli el az orvosi felülvizsgálatot. Tfj. Horváth Ferenc, Andocs, Németsűrű. A mezőgazdasági műveléssel hasznosított házhelyeket jogosan vette kezelésébe a termelőszövetkezet. Valamelyik házhely csak úgy kerülhet vissza olvasónk használatába, ha az OTP-től megvásárolja. Béke Tsz, Kadarkút. Ha termelőszövetkezet házingatlant vásárol, a 15 százalék illetéket nem kell megfizetnie. A 2/1960. ÉM—ÁH sz. rendelet csupán 1 százalék ingatlanközvetítési díj megfizetésére kötelezi a termelőszövetkezetet. Tóth Jencné, Bonnyapuszta. A 7-es számú törvényerejű rendelet kimondja, hogy a bevitt saját föld után földjáradékot kap a tsz-tag. A földjáradék tehát nem a haszonbérlőt, hanem a föld telekkönyvi tulajdonosát illeti meg. Rumi Lajos, Kéthely. A lakásépítési kölcsön iránti kérelméhez szükséges mnyomtatványt az OTP járási fiókjánál kapja meg. A nyomtatványt kitöltés és igazolás után a termelőszövetkezet vezetősége küldje meg a megyei tanács mező- gazdasági osztályára. Hosszú János, Bálványos. A vezetőség hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a tsz-tag ideiglenes jelleggel másutt munkát vállalhasson. Ha nincs munka — például téli időszakban — a közösben, s a tag szociális körülményei ezt indokolják, akkor a szövetkezet, megadja a hozzájárulást. Nagy János, Lad. Mivel id. Fülöp Ferenc, illetve a vele közös háztartásban élő fia belépett a tsz-be, a föld jogosan került a termelőszövetkezet használatába. A kishaszon-bér- leti szerződést nem lehetett felbontani a gazdasági év vége előtt, s a bérbeadó jogai és kötelezettségei a tsz-re szálltak át. Olvasónknak tehát megjár a szerződésben foglalt javadalmazás. Az elszámolásnál figyelembe kell venni azt a munkát is, amit a szövetkezet végzett a szóban forgó földön. Ennek ellenértékét és a megkapott temiény értékét variját*! le az olvasónk által elvetett föld termése felének értékéből} s a különböztet köteles a tsz megtéríteni. özvegy Kárádi Istvánná, Bo- bocsa. Öregségi járadékot csak a termelőszövetkezeti tag részére folyósít az Országos Nyugdíjintézet. Javasoljuk, hogy írja alá a belépési nyilatkozatot, adja be 6 hold földjét. s ha a tsz felveszi tagjai sorába, akkor megszerzi jogosultságát az öregségi járadékra. Mátfesics Ferenc és Viro- vecz Pálné, Bolhó. Az 1948-tól 1956-i^ tartó 8 éves tagságuk a megszakításra való tekintet nélkül beszámít a nyugdíüdő- be. Ha munkaképtelenek, kivételes nyugellátásra már jogosultak. Új Erő Tsz, Mezőcsokonija. A Magyar íiemzeti Bank kaposvári járási fiókja azért nem tudott korábban középlejáratú hitelt folyósítani vető- burgonya vásárlására, mert az e célra rendelkezésre álló ösz- szegel már szétosztották. Hitelkérelmüket azonban hamarosan elintézik, mivel a bank március 22-én, kedden újabb összegeket kapott hite] adására. Jól osztották-e el a háztáji földeket Bakházán? — Megjegyzések három levélhez — NÉHÁNY SORBAN Az öreglaki Kertészeti Tsz 300 férőhelyes juhhodályt, 50 férőhelyes istállót, 100 férőhelyes hizlaldát és 20 kutricás fiaztatót épílt az idén. A szarvarmarhák számát 143-ról 182-re, a kocákét 30-ról 50-re akarják növelni. Eddig mintegy 200 süldőt állítottak hízóba. * * * Az idén tovább folytatják a rétek, legelők víztelenítési munkálatait megyénkben. . A Pogány-patak völgyében Mező- csokonya, Bodrog, Oszlopán községek határában, valamint a Sárivölgyben a Boronka, Marcali, Kéthely, Somogyszentpál községeket érintő vízlevezető árkokat tisztítják meg. A termelőszövetkezeti községek 1 millió 400 ezer forint értékű társadalmi hozzájárulással igyekeznek a több mint 4500 holdnyi rétet és legelőt vízteleníteni. Az idén 100 kilométer hosszúságú vízlevezető árkot hoznak rendbe. * * * 250 ezer forint értékben épít —■ teljesen saját erőből — egy 50 férőhelyes sertésfiaztatót és egy 500 férőhelyes juhhodályt az igali Aranykalász Termelő- szövetkezet. A Talu határában nemrég 60 fokos víz tört fel. A forrás mellett kertészeti melegházat, majd pedig fürdőt létesít a szövetkezet. * * * 15 millió forintos beruházási programot dolgoztak ki erre az évre a, barcsi járás termelőszövetkezetei, Az összeg egy- harmaáat saját erőből teremtik elő. Építéssel és átalakítással létesítenek 12S0 növendék és szarvasmarha, 400 koca-, 5150 hízósertés és süldő, valamint 600 juh és 1000 baromfi számára férőhelyet. * * * Aí eddigi tapasztalatok felhasználásával az idén tovább folytatják a talajjavítási munkálatokat. Étre a célra 4 millió 200 ezer forintot kapnak az államtól az érdekelt termelőszövetkezetek. Ebből az összegből 6100 kataszteri holdnyi savanyú homoktalaj termőarejét növelik. A csokonyavisontai Kossuth Tsz saját erőből 100, a csurgói Búzakalász 30 hold homoktalajon végez meszelést saját erőből. Közös gazdaságaink állami támogatás nélkül mintegy 600 holdnyi területet igyekeznek javítással jobban termővé tenni. Elsőként Stefanecz Istvánná fogott tollat a kezébe. Kérdezte szerkesztőségünktől, hogy náluk, Bakházán helyesen osz- tották-e el a háztáji földeket. Két — szerinte — kifogásolható esetről tett említést. Kérdésére a múlt heti »Termelőszövetkezeti élet« című rovatunkban válaszoltunk, mégpedig azoknak az adatoknak megfelelően, antik a levélben szerepeltek. A válasz egyes, reá vonatkozó kitételeinek helyesbítését kéri Császár Lajos, a tsz pártoló tagja. Stefaneczné ugyanis — tévesen — azt állította, hogy Császár Lajos a közösből kér háztáji földet kiegészítésként. Ezzel szemben második levélírónk, az ügyben érdekelt fél arról tájékoztat bennünket, hogy 1200 négyszögöl kertjéhez 400 négyszögöl szántót kért abból az 1200 négyszögöl földből, amit bevitt a szövetkezetbe. Kérését elfogadta és teljesítette a közgyűlés. Tegyük hozzá, hogy helyes és törvényes ez a döntés. A harmadik levelet Horváth István küldte címünkre. Ö is kifogásolja, miért válaszoltuk azt, hogy neki nem jár 1600 A göllei Beke Tsz új istállójában helyezték el a tehenek egy részét. A fejési átlag 8,4 liter. Naponta 300 liter tejet szállítanak a tejcsarnokba. Képünkön: Széles Mária fej'őnö a Cecília nevű tehenet feji, A tehén naponta 17 liter tejet ad. négyszögölnél nagyobb háztáji föld. — Hat évvel ezelőtt lettem tagja a pácodi tsz-nek — írja. — A télen községünkben létrejött a termelőszövetkezet, tehát ebbe léptem át. A közösbe 16. kát. hold földet vittem be. Féleségemmel együtt részt veszünk a közös munkákban, ezért kaptunk 1600 négyszögöl háztájit. Családunkban van három munka- képtelen öreg, akiket mi tartunk el. Szociális helyzetünket mérlegelve 2400 négyszögölre növelte háztáji területünket a közgyűlés. Kérem, írják meg, hogy helyesen járt-e el a vezetőség. Itt bizony megsértették az alapszabályt. Szép és nemes dolog az öregekről való gondoskodás, de annak megvan a maga törvényes útja-módja. A 7-es törvényerejű rendelet világosan kimondja, hogy egy termelőszövetkezeti család használatában semmilyen jogcímen sem lehet 1600 négyszögölnél nagyobb háztáji föld. Ezt a törvényt Bakházán sem lehet módosítani. De mi történjék az öregekkel? Az ő sorsuk megkönnyítéséről is intézkedik az állam. A termelőszövetkezet köteles őket támogatni — terménnyel és pénzzel — i szociális alapból. Ha a Hor- váth-család öregjei tagként belépnek a tsz-be, öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékot folyósít részükre az Országos Nyugdíjintézet. Ez aa összeg személyenként és havonként 260 forint. ' Ezeket a megjegyzéseket fűzhetjük a Bakházáról kapott levelekhez. Fs még azt, hogy kérjük olvasóinkat: részletesen, minden fontós körülményre kiterjedően tárják fel problémáikat, s a valóságnak megfelelően tájékoztassanak bennünket, hogy megalapozott, a rendelkezéseknek megfelelő választ adhassunk kérdéseikra.
