Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-24 / 71. szám
SOMOGYI NÉPLAP i Csütörtök, I960. március tL Hruscsov beszede esz ortyi repülőtéren Fán is (TASZSZ). Hruscsov elvtárs beszéde elején köszönetét mondott azért a fogadtatásért. amelyben a Szovjetunió képviselőit részesítették, majd így folytatta szavait: — Nem titkolom, hogy megelégedéssel fogadtam az ön meghívását, elnök úr, és szívesen jöttem ide. Arra számítok. hogy ez az utazás gyümölcsöző lesz mind a szovjet— francia viszony fejlesztése, mind a béke megszilárdítása szempontjából, ami egyformán érdeke népeirtknek. Örömmel találkozom de Gaulle tábornokkal, Franciaország elnökével, akit megbecsülnek a szovjet emberek mint francia hazafit. De Gaulle tábornok nem hajtott fejet a megszállók előtt, bátran harcolt Franciaország függetlenségéért . Remélem, hogy találkozóink és megbeszéléseink de Gaulle tábornokkal országaink jobb kölcsönös megértését eredményezik. Az utolsó egy év leforgása alatt nekem és a Szovjetunió más vezetőinek alkalmunk volt több országba ellátogatni. Az ilyen utazások és találkozók felbecsülhetetlen .jelentőségűek az államférfiak tényleges kapcsolatainak és gyakorlati együttműködésének kiépí- (ésc szempontjából, előmozdítják a kölcsönös megértést és bizalmat a nemzetközi kapcsolatokban, ez pedig minden emberi közvetlenül érint, akit foglalkoztat a béke sorsa, legyen az orosz, francia, lengyel vagy cseh, amerikai vagy angol. Vegyük csak az európai problémákat. Itt, mint mondani szokás, beláthatatlan mim-, katerület tárul fel előttünk, elnök úr, és kollégáink előtt. Legyen szabad megemlítenem egy kézzelfogható példát, amelyet, úgy gondolom, ugyan olyan jól megértenek a franciák, mint az oroszok. A Szovjetunióban, akárcsak Francia- országban mindmáig elég gyakran bukkannak fel nem robbant bombáiéra, lövedékekre, sőt olykor egész hadianyagraktárakra, amelyeket a hitleristák hagytak ott a háború idején. A lövedékek és a bombák 'berozsdásoddak, eltávolításuk a földből igen kockázatos. De ha érintetlenül hagynánk, ez még nagyobb kockázat lenne. Nos, mi legyen? Tűzszerészeink az ilyen esetekben bátran munkához látnak, ügyesen, szakértelemmel eltávolítják a háborúnak ezeket a veszélyes maradványait. Ugyanígy kell eljárnunk nekünk és önöknek, államférfiaknak is: tisztítsuk meg gyönyörű ősi földünket a sötét háborús idők maradványaitól. Nehéz, bonyolult munka ez, de a népek köszönetét mondanak, ha jól és összehangoltan végezzük el ezt a közös munkát. És boruljanak virágba a gyümölcsfák, és neveljen kalászt a gabona azon a földön, amelyet ■megtisztítottunk a háborúból itt maradt időzített aknáktól. E háborúban megszenvedtek népeink, e háborúban vállvetve harcoltunk a közös ellenség ellen. A legjobb érzésekkel érkeztünk önökhöz. Népünk barátkozni akar Franciaország népével. A szovjet emberek mélységes rokonszenvet éreznek a francia nép iránt, amely nagyban kivette részét a világ kulturális, tudományos és technikai fejlődéséből, és őszintén nagyságot és virágzást kívánunk neki. Ez a ‘ rokonszenv nem ma és nem tegnap született, hanem, mint mindany- nyian tudjuk, mélyen gyökerezik. i\Ii azt akarjuk, hogy jó, baráti kapcsolatok fejlődjenek ki országaink között politikai, kereskedelmi és kulturális területen. Országaink viszonyának alakulásától sok tekintetben függ az európai és nemcsak az európai helyzet. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ha a Szovjetunió és Franciaország, az európai szárazföld két legnagyobb h italma a többi békeszerető országgal együtt összehangolt álláspontra helyezkedik a béke megőrzésének alapvető kérdéseiben, akkor semmiféle agresszív erő nem ütheti fel a fejét, és nem bonthatja meg a békét Európában, Közös i töí eszi lésekkel sok tekintetben elősegíthetjük a békés együttműködés kiépülését az összes európai országok között. Ugyanilyen szerepet játszhatnak országaink korunk legégetőbb problémája — a le- szerelés — megoldásában. Uraim! Ma reggel, mindösz- sze néhány órával ezelőtt, amikor a moszkvai repülőtéren a szovjet emberek elbúcsúztat- tak, megkértek, hogy tolmácsoljam szívből jövő üdvözletüket és kívánságaikat a párizsiaknak, az egész francia népnek. Franciaországi tartózkodásom ez első perceiben nagy örömmel tolmácsolom e jókívánságokat Franciaország dicső népének. Éljen a nagy francia nép! Éljen a szovjet—francia barátság! Éljen a világbéke! (MTI) Nyugati kommentárok Hruscsov párizsi útjáró1 Párizs (MTI). Az AFP hír- magyarázója rámutat, hogy Hruscsov párizsi fogadtatása sok helyen melegebb hangulatú, lelkesebb és mindenekelőtt színpompásabb volt, mint az a fogadtatás, amelyben tavaly ősszel Washington részesítette a szovjet kormányfőt. A nyugati hírügynökségek kommentárjainak középpontjában Hruscsov és de Gaulle tanácskozásai állnak. Mint az AP tudósítója hangoztatja, nem tudni, hogy a két. államférfi milyen napirendet állít össze tanácskozásaira, Hruscsov repülőtéri beszédéből azon cm arra lehet következtetni. hogy a szovjet miniszter- elnök, aki a két szembenálló tábor csaknem valamennyi fontosabb problémáját megemlítette, a kelet—nyugati kapcsolatok egész kérdéskomplexumáról szándékozik tárgyalni. A France Soir szerdán Hruscsov franciaországi látogatásának várható eredményeivel foglalkozva kiemeli, hogy véleménye szerint «minden bizonnyal meghívják majd de Gaulle tábornokot, látogasson el a Szovjetunióba«. Diplomáciai megfigyelők általános véleménye szerint a Hruscsov—de Gaulle-tanácskozásokon szóba kerül elsősorban Berlin és Németország kérdése, majd a leszerelés, és azon belül a nukleáris fegyverek kérdése. Az AFP hírmagyarázója végül rámutat: előreláthatólag kereskedelmi tárgyalásokat is folytatnak majd, s ezek francia—szovjet kereskedelmi kamara felállítását eredményezhetik. Minden bizonnyal erő; feszítések történnek a két ország kulturális kapcsolatainak szélesítésére is, A legújabb jelentések szerint Hruscsov és kísérete a Mont Valerienről délután magyar idő szerint 16 órakor visz- szaérkezett szálláshelyére, a Quai d’Orsayra. Hruscsov rövid pihenő után fogadja a francia—szovjet baráti társaság és a francia békemozgalom küldöttségét. Az esti órákban diplomáciai fogadáson vesz részt. Szemtanúi vagyunk a békés egymás mellett élés erői győzedelmes diadalmenetének A Pravda és az Izvesztyija vezércikkéből N. Sz. Hruscsovot az egesz szovjet társadalom szerető figyelme és jókívánságai kísérik útjára. A szerda reggeli szovjet lapok hatalmas szalagcímekben kívánnak jó utat és sok sikert a szovjet kormányfőnek. Valamennyi lap vezércikkben foglalkozik a látogatással. A Pravda «Békében és barátságban élni« című vezércikkében többek között ezeket írja: N. Sz. Hruscsov franciaországi látogatása megfelel a szovjet és a francia nép vágyainak. A szovjet kormány fejének találkozása, megbeszélései Franciaország államfér- fiaival hozzájárul majd a jobb megértéshez a két ország között, amelyekre — mint nagyhatalmakra — a történelem nagy felelősséget hárított a béke és a népek biztonságának fenntartása szempontjából. A Prfivda rámutat: ország, elsősorban pedig a nagyhatalmak érdekeltek, majd utal arra, hogy a Szovjetunió és Franciaország egyaránt részt vesz a leszevelési tízes bízott ság munkájában. A leszerelés megvalósulása utat nyithat a tartós békéhez, minden ország, minden nép gazdasági életének fejlődéséhez — hangsúlyozza a lap, majd rámutat: N. Sz. Hruscsov látogatása hozzájárulhat a Szovjetunió és Franciaország gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlődéséhez. * * * Az Izvesztyija vezércikkében aláhúzza annak a ténynek a ‘ jelentőségét, hogy a szovjet kormányfő először látogat Franciaországba. Szemtanúi vagyunk a békés egymás mellett élés erői győzedelmes diadalmenetének. Ezek az eszmék a háború erőivel vívott harcukban győzelmet győzelemre halmoznak — írja a lap, majd hangsúlyozza: N. Sz. Hruscsov francia- országi látogatása fontos láncszem a nemzetközi találkozók és tárgyalások ama sorozatában, amire a koronát a májú i csúcsértekezlet teszi majd fel. A Trud vezércikke hangsúlyozza: A békés egymás mellett élés elvének elismerése lehetővé teszi Franciaországnak és a Szovjetuniónak, hogy kö- 2ös nevezőre jusson számos nemzetközi kérdés rendezésében, annál is inkább, mert a két ország érdekei sehol sem ütköznek egymással — állapítja meg a szovjet szakszervezetek lapja. (MTI) A találkozó a szovjet és a francia nép barátságának megszilárdulásához vezethet. Ezt a barátságot a Szovjetunió és Franciaország legjobb férfiainak a közös ellenség, a német fasizmus ellen vívott harcban a csatamezön kiömlött vére erősítette meg. A lap N. Sz. Hruscsovnak a Legfelső Tanács januári ■ ülésszakán mondott beszédére utalva megállapítja, Franciaország és a Szovjetunió között nincs áthidalhatatlan ellentét. A két ország jóviszonyának kialakulásában hosszú történelmi szakaszon át fontos körülményt jelentett a nemzeti biztonság megőrzésének közös szándéka. Mindkét országot ugyanaz az ellenség: a germán militariz- mus fenyegette. Ezzel kapcsolatban a lap rámutat, hogy az az út, amelyen a Német Szövetségi Köztársaság fejlődése jelenleg hglgd, a jövőre nézve semmi jót sem ígér. A francia közvélemény, amely üdvözli a szovjet kormányfő látogatását — szögezi le a Pravda —, határozott lépésnek tekinti ezt a tényt a szovjet és a francia nép hagyományos barátságának elmélyítésében. Ez a barátság mindig üdvösen érvényesítette hatását Európa békéjének fenntartásában, mert mindig egybeesett más békeszerető európai népek érdekeivel. Csupán a béke ellenségeinek nincs ínyére az ilyen barátság. A Pravda a továbbiakban megállapítja: Európa békéjének fenntartásában minden A francia és a szovjet népnek egymásra kell találnia a béke biztosításáért A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának üdvözlete Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága a l’Humanité hasábjain megjelent üdvözlő nyilatkozatában kiemeli: A franciák tudatában vannak annak, hogy miként harcol a Szovjetunió a békééi't. A franciák emlékeznek a szovjet népnek a hitlerizmus elleni háborúban hozott végtelen áldozataira is. Tudják, hogy amikor a sztálingrádi harcosok — akik között ett volt N. Sz. Hruscsov is — a Volgánál darabokra tépték a Wehrmach- tot, a világ szabadságáért és a szolgaságba döntött Franciaország újjászületéséért is harcoltak. A második világháború tanulságai ma is időszerűek. A Német Szövetségi Köztársaságban megelevenedő hitleri szellem és militarizmus ellenében a francia és a szovjet népnek egymásra kell találnia a béke biztosításáért. Mindez arra ösztönzi Franciaországot és a Szovjetuniót, hogy barátságban éljen egymással. Érdekeik sehol sem ütköznek. A gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlődése gyümölcsöző lenne mindkét ország számára. Ezért kívánjuk, hogy a tárgyalások eredményesek legyenek, és lehetővé tegyék a francia—szovjet kapcsolatok minden téren történő megerősítését. A csúcsértekezlet így kedvezőbb légkörben kezdődhetik meg, és a nemzetközi enyhülés újabb haladásához vezethet. A francia politikai pártok állásfoglalásai A degaulleista kormánypárt, az UNR politikai bizottsága N. Sz. Hruscsov megérkezésének előestéjén nyilatkozatot adott ki. Ebben hangsúlyozza, hogy a szovjet kormányfő Francia- ország hivatalos vendége, «méltóságteljesen és udvariasan« kell tehát fogadni. Az UNR hangoztatja, hogy tudatában van a Hruscsov—de Gaulle-találkozó fontosságának, és azt a kívánságát fejezi ki, hogy tárgyalásuk járuljon hozzá a nemzetek jobb megértéséhez és az őket megosztó problémák békés rendezéséhez. Mindenki megérti, mennyire szükséges mindent elkövetni avégböl, hogy megkönnyítsék a nemzetközi enyhülés folytatódását és a béke megteremtését. A baloldali Szocialista Unió és az Autonóm Szocialista Párt összekötő bizottsága emlékeztet rá, hogy a francia nép többsége a békés együttélést kívánja a leszerelés révén, és éppen ezért fogadja örömmel N. Sz. Hruscsov Franciaországba érkezését. (MTI) .Vérrel falra írt figyelmeztetés" A délrafrikai események újabb visszhangja ŰJ DELHI Nehru indiai miniszterelnök szerdán a parlamentben kijelentette. hogy a dél-afrikai vérfürdő -nem vég, hanem kezdet: eljövendő összecsapások nyitánya.« A legrosszabb nem is maga a vérengzés, hanem a mögötte rejlő szemlélet. a faji felsőbbrendűség gőgje és más emberek alacso- nyabbrendűségének elfogadása. Nehru a képviselők zúgó tapsvihara közepette kiáltotta: Afrika és Ázsia százmilliói nem (érhetnek napirendre a dél-afrikai események felett, amelyek megrázták a világ, s különösen Ázsia és Afrika lelkiismeretét. NEW YORK Neves amerikai személyiségek kedden táviratban tiltakoztak Vet weerd dél-afrikai miniszterelnöknél, a legutóbbi tüntetéseken alkalmazott rendőri eljárás miatt. LONDON Ötven munkáspárti képviselő ba‘-Tfv ki javaslatban szólítja fel a i. •• tamentet: h:sson hogy a kormány a legeré-1 események, Ívesebben tiltakozzék a dél-afrikai kormánynál az afrikaiak halomra lövetése ellpn. Az afrikai szervezetek londoni bizottsága nyilatkozatban ítélte el a férfiak, nők és gyermekek kegyetlen lemészárlását Dél-Afrikában. A polgári jogokat védelmező országos tanács és a brit nyomdász-szakszervezet végrehajtóbizottsága szintén határozatban ítélte el a dél-afrikai kormány bűnös fajgyűlölő politikáját. Dél-A£rika londoni főbizottságának székháza előtt körülbelül ezer főnyi tömeg tüntetett. A tüntetők ütemesen kiáltották: «gyilkosok! gyilkosok!« JOHANNESBURG Reeves anglikán püspök miután meglátogatott egy kórházat, ahol a vérengzés sebe- sültjei fekszenek, kijelentette: meg foeja vizsgálni a rendőrség által használt puskagolyókat, ugyanis az áldozatok testén lévő sebek arra vallanak, hogy a rendőrhatóságok dumdum golyót használtak. A sajtót továbbra is élénken foglalkoztatják a dél-afrikai WASHINGTON A washingtoni Post vezércikke szerint a meggyilkolt négerek halála, vérrel falra írt figyelmeztetés. A lap hangsúlyozza: ha valakinek tanulnia kell a lealázó személyi igazolványok ellen irányuló tüntetésekből, akkor az Verweerd miniszterelnök és kormányának tagjai. BONN A nyugatnémet sajtó a kegyetlenkedés népi visszahatásától tart. A Welt című nyugatnémet lap szerint ha a dél- afrikai kormány tovább élezi politikáját, akkor a fajgyűlölet «egy napon polgárháborúba csap át... « (MTI) „Azt kívánom, kogy csak törlénelemkönyvekliől tudjátok meg, milyen a háború.. Hruscsov válaszolt egy amerikai diáklány levelére New York (AP). New Yorkban Gail Bartley 14 éves néger diáklány levelet kapott Hruscsov szovjet miniszterelnöktől — írja az AP. Tavaly decemberben egy New York-i középiskola diákjai üdvözleteket írtak a világ neves politikusainak. Hruscsov mellett a listán olyan nevek szerepeltek, mint Eisenhower, Macmillan, Nehru, Rockefeller és Albert Schweitzer. GaU Bartleynek Hruscsov jutott. A kislány három napig fogalmazta a levelet, elküldte, és úgy gondolta, hogy ő lesz az utolsó, aki választ kap, ha egyáltalán érkezik válasz. Kiderült, hogy eddig Hruscsov az egyetlen. Csehszlovák tanulmány a Magyar és Szlovák Tanácsköztársaságról Prága (MTI). A szlovákiai politikai könyvkiadó magyar nyelven is megjelentette M. Victer szlovák történész «A Szlovák Tanácsköztársaság« című munkáját. A tanulmány ismerteti az 1919-es forradalmi eseményeket s a magyar munkásosztály harcáriak hatását a csehszlovák munkásságra. Dokumentumokkal bizonyítja, hogy a magyar vöröskatonák csehszlovákiai harcai nem területi célokat szolgáltak, hanem a magyar és a szolvák munkások fegyveres összefogását jelentették az új társadalmi rend kialakításáért, aki személy esen írt a hozzá intézett üdvözletre. A szovjet miniszterelnök levele a többi között ezeket tartalmazza: «Kedves amerikai diákok! Mélyen meghatott leveletek. Köszönöm az üdvözleteket, és Viszonzásul jó egészséget, tanulmányi sikereket és boldogságot kívánok nektek. Azt írjátok, hogy iskolátokban körülbelül kétezer — különböző nemzetiségű és vallású — fiú és leány tanul. Remélem, ez nem akadályoz meg benneteket abban, hogy együtt tanuljatok, játsszatok és vidáman daloljatok. El szeretném mondani nektek, hogy nálunk, a Szovjetunióban sokféle nép él és dolgozik együtt vidáman és boldogan. Közös törekvésük, hogy békében és a világ minden népével barátságban él hessenek. Azt kívánóm nektek és az egész most felnövő amerikai generációnak, hogy csak történelemkönyvekből ! tudjátok meg, milyen a há- i ború, saját szemetekkel sohase i tapasztaljátok. Ismételten sok I boldogságot és szerencsét kí- I üdítője,« (MTI) Szmirnov sajtóértekezlete Bonnban Bonn (ADN). «A Szovjetunió azt kívánja, hogy szűnjék meg Nyugat-Berlinben a háború következményeként kialakult visszás helyzet« — mondotta keddi sajtóértekezletén A. A. Szmirnov, a Szovjetunió bonni nagykövete. A berlini kérdésben vallott szovjet álláspontot elemezve Szmirnov nagykövet megállapította, hogy az említett problémát a békeszerződés megkötése már megoldaná. Éppen ezért a Szovjetunió úgy véli, a békeszerződés megkötését nem lehet tovább halogatni. Szmirnov ezután az úgynevezett nyugat-berlini * népszavazás kérdésével foglalkozott, amelyet — mint ismeretes — ,a bonni kancellár az önrendelkezési jogra hivatkozva kívánt elfogadtatni. A nagykövet kijelentette: «A négy nagyhatalom nem Berlin lakosságának felkérésére, hanem más okok alapján van Berlinben. Most azonban Bonnban azt hangoztatják, hogy meg kell adni Nyugat-Berlinnek az önrendelkezési jogot, viszont továbbra is érvényben akarják tartani a nyugat-berlini megszállást, önrendelkezési jog és megszállás — ez a kettő nem fér össze, mint a tűz és a víz« — mon= dotta. (MTI)
