Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-23 / 70. szám
Saerda, i960, március 23. SOMOGYI NÉPLAP TUDOMÁNY - TECHNIKA j ( Á műanyagok és a Szovjetunió hétéves terve! j/i A D^IlknrSÍ- rp síi lő a én* úí építőanyagok 1965-ben yC|IRUL01 , I 5|lUIUyo|l , | tHhh mint 19 mimí tshmpfer hajóépítő- és elektromos ipar, valamint más iparágak műszaki fejlődését lényegesen befolyásolja jelenleg az új anyagok, többek közt a polimerek alkalmazása. A legkülönfélébb polimer anyagok, (műanyagok, «nürostok és műszálak, műgumi, lakkok és festékek) egyik legnagyobb fogyasztója ez idő szerint a gépkocsiipar. A korszerű személygépkocsinak kétszáznál több műanyagalkatrésze van. Az előzetes számítások szerint a szovjet, gépkocsi- ipar a hétéves terv folyamán körülbelül 100 000 tonna műanyagot kap, ami körülbelül 5000 tonna színes fém, 200 000 tonna vas és acél, ezen belül több mint 10 000 tonna finomlemez megtakarítását eredményezi. Sok gépkocsialkatrésznél felére csökkenti a gyártáshoz szükséges üzemterületet a fém műanyaggal való helyettesítése, s harmadára csökkenti az adott alkatrészek megmunkálásához szükséges szerszám mennyiségét. Az egész megtakarítás köx'ülbelül 1 milliárd rubel. Az elektromos iparban a gyapot, a selyem és a gumi helyett műanyagokat használnak majd szigetelőanyagnak. A kábelgyártás hét év alatt 680 000 tonna műanyagot (főleg PVC-t és polietilént) használ majd fel, s ezzel 532 000 tonna ólmot, 33 000 tonna páni utszövetet és 90 000 tonna gumit takarít meg a népgazdaságnak. A megtakarítás pénzben kifejezve körülbelül 8 milliárd rubel. Az építőiparban is tért hódítanak a műanyagok. A műgyanták felhasználásával gyártóbb mint 12 millió köbméter fűrészelt árút, több mint 9 milliárd téglát, 140 000 tonna acélt, és 15 000 tonna színes fémet helyettesítenek majd. Ez évi 3,5 milliárd rubel megtakarítást fog eredményezni. A műanyagok alkalmazása révén nemcsak hogy csökkenni fog a drága fémek felhasználása, hanem ráadásul még harmádára- ötödére csökken az alkatrészek súlya, harroadára-nyolcadára csökken az alkatrészek munkaigénye, s ötödére-tizedére csökken a gyártási műveletek száma is. Ennek eredményeként a termékek önköltsége csak harmada-hatoda lesz a jelenleginek. A számítások szerint az évi 1 tonna műanyaggyártáshoz szükséges fajlagos beruházás 500 rubeltől (aminógyan- ták) 6100—7200 rubelig (polietilén) terjed, összehasonlításképpen: az évi 1 tonna hengerelt vasáru (beleértve az ércet és a kokszot is) gyártásához szükséges fajlagos beruházás 4—5 ezer rubel. Az ónnál 17 ezer rubel, az alumíniumnál 20 ezer rubel, a réznél 26 ezer rubel, az ólomnál 330 ezer rubel a fajlagos beruházás. A műanyagiparban tehát sokkal kisebb a fajlagos beruházás, mint a színes- és könnyűfém- iparban. Ez a következtetés akkor is helytálló, ha nemcsak magának a műanyag-gyártásnak a beruházásait, hanem az ezzel összefüggő kitermelő- és energiaipari beruházásokat is számítjuk. A számítások szerint a műanyagipari kapacitások megteremtése harmad-ha- todnyi beruházást igényel csak, mint ugyanakkora színes- fémipari kapacitás létrehozása (beleértve a vele összefüggő kitermelő- és energiaipari beruházásokat is). Kiszámították továbbá, hogy 1000 köbméter műanyag előállításához csak harmad-hatodnyi beruházás szükséges, mint ugyanilyen mennyiségű acél gyártásához. Mint a fenti példákból kitűnik, a polimer anyagok gyártása és alkalmazása óriási befolyást gyakorol a műszaki fejlődés ütemére, lényegesen csökkenti a társadalmi munkaráfordítást, és lehetővé teszi, hogy hatékonyabban használják fel a beruházásokat a .nehézipar számos ágában. Az utolsó hó! év folyamán világméretekben körülbelül 20 százalékkal nőtt a természetes nyersanyagok termelése. Még hosszabb időszakra visz- sza te leintve azt látjuk, hogy egyes természete« nyersanyagok termelése igen lassú ütemben növekszik. 1940-ben az egész világon 1,4 millió tonna természetes gumit termeltek, 1957-ben pedig 1,9 millió tonnát. Ugyanakkor gyapjúból 1 130 000 tonnáról 1 180 000 tonnára, gyapotból 6,1 millió tonnáról 6,7 tonnára nőtt a világ- termelés. Viszont a polimer anyagok termelése összehasonlíthatatlanul gyorsabban fejlődött. 1940-ben 43 000 tonnát, 1957-ben pedig már 1350 000 SOMOGYI NYELVJÁRÁSOK Ásj -yelvűnk alapos isme- sokat is ez az átmenetiség jellemzi. Három nagy nyelvjárásterület érintkezik itt egymással: a megye északi és északkeleti részein a duaántúl zárt e-ző, a nyugati részekről ter- fejlettebb nyel- jed az egész megyébe a nyuga- í-ező, keletről és délről pereiének fontosságát fölösleges hangsúlyozni. A nyelvi rendszernek társadalmi szerepe van, a társadalom tagjainak egymással való érintkezését szolgálja. A veknek — így a magyar nyelvnek is — két fő változatát lehet megkülönböztetni: 1. ® nemzeti nyelv, 2. a népnyelv. A nemzeti nyelv rendszere, belső szerkezete egységes a nyelvet beszélő egész nép számára. Ez újabb fejlődési típus a magyarban fokozatosan, XIX. század elejére alakult ki a különféle népnyelvi részlegek integrációjával. A nemzeti nyelv írott változata az irodalmi nyelv, beszélt változata a köznyelv. A köznyelv a hivatalos magyar nyelv, ezt terjeszti a sajtó, a rádió, a színház, a móri, s mindenekelőtt ez a magyar körigazgatás nyelve. A nemzeti nyelvvel ellentétben a népnyelv szerkezete csak kisebb embercsoportok nyelvében egységes. A népnyelv területileg nyelvjárásokra tagolódik. A nyelvjárások rendszere régebbi, mint a nemzeti nyelvé. Beszélhetünk törzsi, ó-magyar, közép-magyar és jelenleg új-magyar nyelvjárásokról. Nyelvjárásoknak nevezzük tehát az egy összefüggő területen élő, egyféleképpen beszélő emberek nyelvét. Általában egy tájegységen belül élő földműves lakosság azonos nyelvjárásban beszél. Így nagyjából tájegységenként más és más nyelvjárásterületet húzhatunk meg. Ilyenek: a mezőségi székely, a moldvai csángó, Magyarország északi részén a palóc, az Alföld déli részén az ö-zö nyelvjárás stb. Természetesen az erőteljes ipari fejlődés, a fejlett közlekedés az ősi földműves lakosság körében Is jelentős népmozgást eredményezett, s ez a tény tovább nehezíti a nyelv járás területek elhatárolását. Somogy megye nem rendelkezik földrajzilag önálló, táji tulajdonságokkal. Kisebb tájegységeket találunk ugyan, de a megye egészében átmeneti jellegű. A somogyi nyelvjáráti dig a déli ö-zö nyelvjárás terület nyúlik be. Leggyengébb befolyása a dunántúli nyelvjárásnak van, legerősebb viszont a déli (ö-ző) nyelvjárás hatása, olyannyira, hogy Somogy területét is ehhez a nyelvjárásterülethez sorolhatjuk. A déli nyelvjárásterület legjellegzetesebb — más nyelvjárásoktól elkülönítő — tulajdonságai a hangtan területén mutatkoznak. Ezen a területen csaknem valamennyi köznyelvi zárt e helyén ö-hangot találunk, ezért nevezzük ezt ’a nyelvjárást ö-ző nyelvjárásnak. Pl.: embör, könyér, meggy, löszök, m-ögyök stb. Ragokban a zárt e helyén szintén ö-hang van: mentek — möntök, tietek — tijetök, kerthez — kerthő stb. Általánosan jellemzi ezt a nyelvjárást is a zárt szótagban lévő í-bang gyakori kiesése. Ezúton hosszú magánhangzó keletkezik: alma — óma; olvas — óvas; felöltözik — fölötőzik; ültet — ütet; jászol — jászó stb. Jellemzője még ennek a nyelvjárásnak a j-zés. A gólya, folyó szavakban ly-1 ma már csak a palócok nyelvében hallhatunk, ejtése I+j-szerű hang. A déli nyelvjárásterületen mindenütt j-hangot ejtenek ly helyett. Tehát: gója, fojö, juk, ijen, ojan stb. Ezzel szemben a nyugati nyelvjárás mindenütt I-hang- gal ejti a ly-t, tehát I-ező. Pl.: gála, foló, illen, ollan stb. A somogyi nyelvjárásra — átmenetiségét bizonyítva — a kettő keveredése jellemző. Az öregebbek főleg í-lel, a fiata- iobbak pedig j-vel mondják ezeket a szavakat. Általános nyelvjárási sajátosság a szóvégi zöngés mássalhangzók zöngétlen ejtése. Pl.: a tehén böüG, a disznó rö- föG, zaB stb. Ilyen még az á-utáni szótag a-jának zártabb, gyakran o-hanggal megegyező .ejtése: mámo, árpo, hiáöo stb, Ezt a szabályt szépen igazolja a Göllében feljegyzett következő népdalszöveg is: Imátkoznák, de nem tudok híjába, Nem jártam én soha jaz iskolábo, Edösanyám tanitolt vóna rájo, De már régön temető a hazájo. Szembetűnő alaktani jellemzője nyelvjárásunknak a «-tövű igék j-s tővel való ejtése. Pl.: hívok, rívok, növök helyett hijok, réjok, nyüjök stb. szavakat mondanak. A somogyi nyelvjárásoknak van egy külön jellemzőjük is, amelyek a déli nyelvjárásban nincsenek meg. Ezek a Zselic- ségben, valamint a Kaposvöl- gyében hallható, gyengén ejtett, záródó nyomatékú kettős- hangzók. Ilyeneket jegyzett már fel Nyíry Antal Szennán és vidékén, magam Göllében és még több faluban is hallottam. Pl.: lón, jón, föntöttem, vont, rém, r^én stb. Mint láthatjuk, ezek a középső nyelvállású hosszú ó—ő és é helyén állnak. Megemlíthető még, hogy a főnévi igenév -ni képzője mellett ezen a területen ismeretesek a lágyított -nyi, -nya, és -nye képzők is. Pl,: dógoz- nyi, hínya, szinya, innya, kárnyé stb. Ezek az alakok azonban már erősen pusztulóban vannak. Nyelvjárásaink kutatása, érdekes anyagának felgyűjtése fontos és sürgős feladat. A népnyelv gazdag szókincsével, színes kifejezéseivel állandóan gyarapítja a nemzeti nyelvet. Viszont ma már — a villany, a rádió es a televízió korában — a kultúra kincseinek falura jutásával a nyelvjárásokra is erősen hatással van a köz- és irodalmi nyelv. Nyelvjárásaink visszaszorulóban vannak, felgyűjtésük éppen ezért sürgeti a kutatókat. Ha sajnáljuk is egyrész a rendkívül gazdag és színes népnyelv pusztulását, mégis örülnünk kell, mert sokkal nagyobb értéket kapunk a művelt, szellemi életet élő falusi emberek személyében. Király Lajos tonnát tett ki a műgumi terme- «J lése. Ugyanakkor a mürost- és}, a műszáltermelés 1 106 000 £ tonnáról 2 700 000 tonnára, a", műanyag- és a műgyantagyár- ^ tás 400 000 tonnáról 4 000 000 ;! tonnára emelkedett. A legfontosabb polimer anyagok (műanyagok, műgyanták, műrostok és műgumi) világtermelése 1957-ben kb. 8 000 000 tonnára rúgott.' Kivált a műanyaggyártás J fejlődik rohamosan. S mi- ^ vei a műanyagok fajsúlya kisebb az általuk kiszorított színes és könnyű fémek fajsúlyánál, célszerű nem súly, hanem térfogat szerint összehasonlítani termelésük alakulását. Míg 1940-ben a világ alumínium, réz-, ón-, cink és ólomtermelé- se 6,5 millió tonnát, illetve 920 000 köbmétert, 1956-ban pedig 10,5 millió tonnát, illet- \ ve 1 950 000 köbmétert tett ki, J a műanyaggyártás az 1940. évi ( mintegy 300 000 köbméterről / Q. S. rßaeli árcius 21-én született 275 évvel ezelőtt. Abban a korban, amikor meg parókát, térdnadrágot viseltek az emberek, de a parókák alatt már ott izzott a XVIII. század nagy polgári forradalmának, gondolata, Németország ebben az időben sok kis hercegségre szakadva élte életét. A pompakedvelő hercegeiörgrófok egymással versengve igyekeztek mernél fényesebb udvart kialakítani maguk körül, A fényűzésben igen nagy szerepe volt a zenének. A XVII1. század kezdetén n muzsikusok számára az volt az egyik megélhetési lehetőség, hogy valamelyik herceg udvarába szegődtek, és az uralkodó kívánsága, szerint, zenét írtak, illetve ünnepségeken zenéi szolgáltatlak. A másik lehetőség: az egyházi szolgálat. Templomi orgonisták, regens chorik voltak, akik talán még nagyobb megkötéssel tudtak csak alkotni, mint a világi zenészek. J. S. Bachnak élete folyamán, volt része mind a kétféle szolgálatban. Korán árvan maradt, s így bátyja. neveli, majd Lüneburgban végzi, tanulmányon. Itt szerzi meg azokat a szilárd zenei alapokat, melyeken egész csodálatos művészete kivirágzik. Részben tudatosan, részben öntudatlanul gyűjti a különböző hatásokat, a nagy elődök és a közvetlen kortársak zenéjével ismerkedik. Mint afféle szegény diák, gyalog, télvíz idején többször elzarándokol Hamburgba, l.übcckbe, hogy a híres mesterek, Reinken és Buxtehude orgonajátékát hallhassa. Tanulmányai befejezése után — a kor szokása szerint — megkezdi vándorlását Thüríngia kis városaiban: Arnstadt, Mühlhausen, Weimar, Köthen és végül Lipcse a főbb állomások. Jellemző a kor viszonyaira, hogy a welmari herceg — midőn Bach kérte állásából való elbocsátását — kérését megtagadja, és egyhónapi szobafogságra veti. Életének csúcsát jelenti lipcsei állása: ö lesz 1723-ban a híres Tamás-templom regens chorija, karnagya. Német muzsikus számára nagy megtiszteltetést jelent ez az állás, és Bach itt írja — a lipcsei 27 esztendő alatt — élete legnagyobb miweit: a kantátákat, a h-moll misét, a Wohltemperiertes Klavier c. monumentális preludium és fuga sorozatát, pedig ezek az évek sem voltak zavartalanok. A város vezetőivel, a kicsinyes, szűk látókörű- tanáccsal állandó harcban tettek a. napjai. Kis létszámú, énekkarral, nagyobbrészt képzetlen muzsikusokkal kellett remekműveit előadni. Súlyosbította helyzetét még szembaja is. Utolsó éveiben teljesen megvakult, írletművéböl kiemelkednek a kantáták, melyek ének- langra és zenekarra, írott lírai hangulatú kompo- He iák, Kantátainak két csoportja van: egyházi és világi kantáták. Az utóbbiak száma kevesebb, ezek főleg alkalmi művek. Valamilyen aktuális eseményhez kapcsolódnak, igy például a Mühlhausenben írott Tanácsválasztó kantáta (kevesebb volt a színesfém- j termelés egyharmadánál) 1956- f ban 2,7' millió köbméterre i| emelkedett (tehát 40 százalék- íj kai meghaladta a színes- és f könnyűfém-termelést). A Né- met Szövetségi Köztársaságban f vagy a Kávé kantáta, ugyanis ebben az időben terjedt el a köbméter színes í kávéivás szenvedélye, s egyre-másra nyíltak a káveházak ‘ Lipcsében. A legnépszerűbb a világi kantáták sorában a Papáidéul 1 fémre számitea több mint 2« köbméter műanyagot gyárta-i nak.A különböző kutatók különböző jóslatokba bocsátkoznak a polimer anyagok gyártásának jövőbeli alakulását illetően. Valószínű azonban, hogy 20—25 év múlva 30—40 millió tonna (23—30 millió köbméter) lesz a világ polimer anyag termelése. Összehasonlításképpen jegyezzük meg. hogy jelenleg világviszonylatban körülbelül 40 millió köbméter acélt (az acél fajsúlya 7,8) gyártanak. A szerves műanyagok gyártása tehát nagy iparággá válik, s a közeljövőben egy sorba kerül a súly szerint legnagyobb termelést felmutató ipar-ágakkal. Az anyagi termelés struktúrájának, s az ipari alapanyagok ésszerű felhasználásának gazdasági kutatása során minden tekintetben számolni kell az ipari műanyagokkal, amelyek népgazdasági súlya állandóan növekszik. a raszt kantáta. Két szereplő énekli a szóló részeket, egy parasztlegény és egy Mieke nevű parasztlány. Nyitányában népies táncmotívumokat hallunk, az énekszámokban is gyakori a táncritmus: hol polonéz, hol mazurka, hol egy lándler. A zene kifejezésében szorosan kapcsolódik az ízes, tájszólásban írott szöveghez. Egyházi müveiben, a kantátákban, oratóriumokban, passiókban központi helyet foglal el a protestáns korái. Passióiban lenyűgöző erővel szólnak a tömegjelenetek kórusai. Bach korában nagy változás történt a billentyűs hangszerek hangolásában. A Werkmeister-féle temperált hang- rendszer az oktávot 12 egyenlő félhang távolságra osztja. Épp Bach az, aki az új hangolás előnyeit bemutatja és beviszi a köztudatba a Wohltemperiertes Klavier■ c. 48. preludium és fugából álló művében. Ez máig is a legbecsesebb zongorára írott Bach-mü, s közel száz év óta kötelező tananyaga a felsőfokú zongoraok.tatásnak a műben rejlő zenei értéke és pedagógiai célszerűsége miatt.. Bach kiváló pedagógus és orgona-, valamint csemballójátékos volt. Pedagógiai rátermettségét tanítványain kívül ilyen irínyú művei is bizonyítják, kiváltképp a fiai számára írt invenciók. /! népes Bach-család szinte minden tagja muzsikus ( Jl volt visszamenőleg vagy kétszáz éven át, s Johann Sebastian fiai közt mint nagy zeneszerzőt tartjuk számon Philip Emanuelt és Johann Christiant, Ök alkotják a hidat a barokk zene és a bécsi klasszikusok között. Stílusban már elszakadnak apjuk szigorú szabályok közt mozgó fuga művészetétől, ök már egy másik nemzedék nyelvén beszélnek, és jellemző, hogy egy időben Philip Emanuelt, a fiút tartották a -nagy Bach—nak. Johann Sebasliant halála után elfeledték, s csak a múlt században, főleg Mendelssohn kezdeményezésére irányult rá a figyelem. Azóta jobban él, mint valaha,, és szerte a világon, főleg a Német Demokratikus Köztársaságban, a Szovjetunióban szeretik és értékelik, mint olyan zeneszerzőt, aki mélyen emberi mondanivalójával kétszázötven év távlatából is megragad bennünket. Nagymikiósi József 60 éve született Frederic Joliot Curie A NAGT FIZIKUSOK KÖZÜL kevésnek adatott meg az a tisztelet, megbecsülés, amit Joliot Curie kapott. Nagyra tartotta őt, a kiváló tudóst, kutatót a fizikus társadalom, mert tudományos munkássága hatalmas lépést jelentett a fizika és a technika történetében, de ismerték és tisztelték őt az egyszerű dolgozók milliói is, akik egjóittéreztek vele békéért vívott harcában. Tüdős volt, nagy humanista, az emberiség kiemelkedő alakja. 1900. március 19-én született Párizsban. Egyetemi tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. Fizikát és kémiát tanult. 1925-ben Maria Curie laboratóriumába került a Rádium Intézetbe. Itt együtt dolgozott Irene Curie-vel, akit később feleségül vett. Ekkor vette fel a Curie nevet. 1930-ban doktorált. Ezután feleségével együtt az atommag szerkezetét vizsgálta. Ezekben az években egymás után jelentek meg tudományos dolgozatai, melyekben kutatási mód&zerékben és elméleti téren értékes gondolatait közölte. 1934-ben mesterségesen előállította a pozitront, s kimutatta, hogy ha a pozitronnal bombáznak atommagot, az atommag átalakul igen jól sugárzó anyaggá. Kísérleteinek jelentősége abban rejlett, hogy egész sor elemből nagy sugárzó képességű ún. mesterséges rádióaktív anyagot állított elő. Az előállított új anyagokat kémiailag vizsgálta, s állapította meg tulajdonságait. A mesterséges rádióaktivitás felfedezéséért 1935-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Ekkor nevezték ki a Sorbonne tanárává is. 1937-ben megtervezte és megépítette Európa első ciklotronját. 1939-ben kimutatta, hogy az atommag hasadásakor neutronok is keletkeznek, amelyek újabb hasadást képesek létrehozni. Ekkor dolgozta ki a láncreakció elméletét. Hatalmas energiaforrást adott ezzel az emberiségnek. A mérések azt igazolják, hogy I kg urán magjainak hasadásairól' annyi energia keletkezik, amennyit 300 vagon kőszén képes szolgáltatni. A második világháború borzalmai félbeszakították munkáját. Munkatársai Amerikába mentek, de ó Franciaországban maradt) Részt vett az ellenállási mozgalomban, bátran, igaz hazafihoz méltóan harcolt a fasiszta megszállók ellen. Ekkor lépett a Francia Kommunista Partba is. A háború után friss erővel fogott munkához. Tanított, szervezett, kutatómunkáját folytatta. Vezetésével készült az első francia atommáglya. Foglalkozott a sugárzások biológiai és az orvostudomány szolgálatában történd felhasználósával. 1951-bein a Bélre Világ- tanács elnöke lett. Az emberiségért, a bókéért, az atomháború ellen vívott harcát nem tudták megtörni a francia államvezetés mesterkedései. 1958. augusztus 14-én bekövetkezett korai halai a e tevékenysége közepette ragadta el az élők sorából. JOLIOT CURIE-RE TISZTELETTEL és hálával emlékeznek az emberek milliói, mert; életművét az emberiség boldogulására áldozta. Humanizmusa, békéért vívott, harca az emberiség jelesei, nagyszerű felfedezésed pedig a legjobb fizikusok közé írták nevét. Kiss Zoltán, a TIT tagjai I
