Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-20 / 68. szám
Vasárnap, i960. március 20. 7 SOMOGYI KfiPSAP oi h o * í QAmeS’&ÜJík (nppllt DARVAS SZILARD: Apai öröm A jóindulatú kritika tükrében Ez pech A lakáskérdés oknyomozó történelme 1. Előzmények Kérem, a következőt! — Most meséld el nekünk, hal, amit tegnap fogtál. Históriai kutatásaim ered- pi menyeként közölhetem, hogy a C magyar lakáskérdés a honfoglalással kezdődött Már maga a honfoglalás se ment köny- nyen az akkori közlekedési viszonyok folytán, jóformán az égész lóháton történt de mivel sokkal több magyar volt műit amennyi ló, a lovak rendszerint zsúfoltan indultak, minélfogva gyakran hangzott a felszólítás a kalauz részéről: •— Felkérjük az igen tisztelt honfoglalókat szíveskedjenek a ló belsejébe fáradni.:; A ló hátsó részét ahol a makacs honfoglalók összezsúfolódtak, csak később nevezték él peronnak. Szóval a közlekedési léhe- í tőségek nagyon primitívek vol- ,[tak. Hógy a honfoglalás viszonylag mégis simán zajlott lé, azt az akkori magyarok türelmének köszönhetjük, őseink sokkal türelmesebbek voltak, íhiint mi. Ha napjainkban égy magyar tíz percet vár az autóbuszra, már káromkodik. Őse- 5 ink nem voltak ilyen türelmetlenek, állítólag volt olyan honfoglaló, aki ezer évig ácsorgott a Rákóczi út és az Etelköz mekkora volt ái sarkán, míg végre jött az első / autóbusz. így látja a sofőr. így látja a gyalogos. 2. Az első lakásügyek Persze a honfoglalással a letelepedő magyarság problé-! mája még nem oldódott meg, hiszen az embereknek lakásra is szükségük volt. A történe- . lem feljegyzései szerint őseink sátrakban laktak, aminek nyomait napjainkban is felfedezhetjük. Ha beáll a nyár, félvad nomádok sátrai éktelenítik el j a Balatonnál a gyönyörű tiha- j nyi partot. Ezek állítólag a hunok visszamaradt utódai,! amennyiben hun ételmaradc- kot, hun ócska rongyokat szórnak szanaszét. Ezt a régi szity- tya szokást idegenforgalmi propagandának hívják. Őseink tehát sátrakban lakták, ha nem is egyforma sátrakban, a hét vezérnek ugyan-, is sokkal díszesebb sátra volt,' mint az egyszerű honfogla’ók- nak. Teljes demokrácia urai- ' kodott egyébként: a vezér sát- 1 rába bárki bejelentés nélkül beléphetett. Csak nem biztos, hogy ki is jött onnan. Azok a honfoglalók, akiknek nem jutott külön sátor, részben al-, részben társbérlet- j ben laktak, így lett a magyar ( harcos, katonanép. Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz,1 néhány érdekes adatot az akkori élelmezési viszonyokra is találtam. Ezek szerint a koszt elég egyhangú volt: a választék kizárólag nyereg alatt puhított húsból állott, melynél a minőséget legfeljebb az fémjelezte, hogy kinek a nyerge alatt puhították. Ezen még az se segített, hogy volt egy Éjjel-nappal nyereg, és az egész nap a honfoglalók rendelkezésére állt. 3. Középkor A lakás a középkorban is komoly problémának s/ámítötfc A fejesek úgynevezett várakban laktak, az egyszerű pórnép viskókban és putrikbáru A féjlődést mindenki lemérheti: ma niár nem a kiváltságosak előjoga a vár, mindenki hozzájuthat, amennyiben bead egy igénylést, és aztán évekig vár. A várakat állandóan ostromolták, hol a lákás nélküli magyarok, hol a lakás nélküli törökök, nemegyszer kézi tusára került sor. (V. ö.: Dobó István vármegbízótt és az egri asszonytársak.) Nevezetesebb várak, melyeknek romjai ma is megtekinthetők: Salamón tornya Visegrádan és a völt New York kávéház a Nagykörúton. 4. Közelmúlt A második honfoglalás a közelmúltban, vagyis 1956 novemberében kezdődött Az első honfoglálást a magyarok bejövetele, a másodikat a magyarok kimenetele jellemezte; Ez volt az az időszak, amikor egyesek silány, négyszobás lakásukat felcserélték az egyszerű, de ízléses, minden sallangtól mentes bécsi lágerrel, mire megindult a második honfoglalás. Üjból előkerültek az ősi magyar fegyverek: a feszítővas és a spérhakni, és a magyarok újból otthon érezték magukat az Etelközben, amennyi!>en a I>ajos leverte a lakatot, és az Etel közben vigyázott. E heti rejtvényünkben' is a közelmúltban megjelent vagy rövidesen megjelenő könyvek közül néhánynak a címét, íróját rejtettük el a beküldendő sorokban. Mindegyike kapható a kaposvári Táncsics Mihály Könyvesboltban, Engels u. 2. BEKÜLDENDŐ SOROK: vízszintes: 1., 37., 62., 101., 108-, 138., valamint függőleges: 1. és a 77. Vízszintes: 1. Diderot most megjelent könyvének címe. 17. órával mérik. 18. Mélyre hatol. 19. Állami bevétel. 20. Kenőanyag. 21. Ékezet hibás névutó. 22. Kicsinyítő képző. 23. Tartozik. 24. Hatalma alatt tartott. 26. A Somogy megyéi Népi Együttes zenekarának vezetője, 28. Mennvbolt. 29. Női név. 30. Feljegyzi. 31. Kevert fekvőhely. 33. Gyakori lónév. 35.. Vissza: bálba jár. 37. A vízszintes 62. alatt elrejtett író új könyve. 40. Fenyőter- més. 42. Kíméletlen. 43. Lét. 44. Erdélyi város. 46. Észak németül. 47. Tartóeszköz. 48. Lehullott falevelek. 49. Férje. 51. Színtelen, erős szagú folyadék, kábításra használják. 53. Sár - keverve. 54. H'te! szélei. 55. Vissza: nótaszerző, var- megyet tisztviselő volt Somory- ban, meghalt 1924-ben. 56. Ruhát készítő iparos. 58. önkényes rendelkezés. 60. Vissza: helyes. 61. Hatalmas. 62. A vizsz. 37. írója. 6b Az anyagot, alkotó kémiai elem legkisebb része. 66. Létezők. 67. Mértani test. 68. Visszahall! 69. Értelmes. 71. Francia szekér. 73. Fél Kata. 75. OT. 78. Mozog. 78. Mássalhangzó, kiejtve. 80. E tárgyon. 82. Rabló hajós. 85. Rogy betűi keverve. 86. Helyhatározórag. 87. Sorok összecsengése. 89. Azokat. 91. Azonos mássalhangzók. 92. KLKI. 9". A kereskedelem egyik fajtája. 94. Ennivaló. 96. Baranya megyei község, a papi pipáról nevezetes. 98. Egysejtű lények egy faja. 100. Akta. 101. Az álarcos istenek c. könw írója. 103. Sz-'glás szerve. 104. Lényeié. 105. Dalköltő a XVIIT. században. 106. Vissza: kelendő, elfogyó. 108. Az F. B. 86 című Könyv szerzője. 112. Vissza: régi írása. 113. Lábrésze. 11-5. Folyótorkolat-fajta. 116. Csökkenő viz. 117. Kötőszó. 119. Kicsinyítő képző. 120. Kevert végtag. 122. Prém. 123. Söntés mutatószóvsi 124. AC. 125. A futballmeccs nagy eseménye. 127. Áramátalakító, rö vtd nevén. 129. Két szó: olasz név elő és a Balaton felesleges vi-é levezető csatorna. ISI. Én — latinul. 132. Menyasszonyod. 134. Tar tozik neki. 136. odajutott. 137. Ma gyarázatát. 138. író és műve. Függőleges: 1. összes művei fer’ tikai kiadásban jelennek meg c- rozatban, keresztnevének kezdés- tűjével. 2. Női név. 3. Magas 4. Elhajít. 5. Fényesó. 6. Nem 7. Kötőszó. 8. Darás. 9. EDA. 10 Hosszúlábú gázoló madár (ék. fel.) ÍRÓK, könyvek ANEKDOTÁK 11. Finom. 12. A vegyeskar egyik szólama. 13. Róka betűi keverve. 14. Szája szélét. 15. E napon. 16. Névutó. 23. Szégyenít. 24. Előkelőt. 25. Az áru burkolatsúlya. 27. Ceruza. 29. Vissza: műtrágyafajta. 30. Egy időben született testvér. 32. Kukoricatárolóhely. 34. Finom ital. 36. Fogkrém márka. 37. Fundamentum. 38. Erődítmények. 39. Szorító. 41. Fonaltartó. 43. Tizenkét hónapos. 45. Görög tíz. 48. Kuglizó névelővel. 49. Vissza: össze- aszalódott szőlő hozzáadásával készített finom borfajta. 50. Bibliai név. 52. Híres pesti komikus színész vezetékneve. 55. XJttörőköszöntés. 56. A szén elégése után visszamaradó anyag. 57. Kiszab. 59. Nagyon sír. 61. Varr. 62. Jó — németül. 63. Régi súlymertékegység. 65. MOG. 70. Bátor. 72. Nem nekem. 74. Megszünteti az égést. 76. Füzet. 77. A Rob Roy című mii szerzője (zárt betűk: W. S. T.). 79. Kérdő névmás. 81. Vissza: fen - németül. 83. Tisztítószer márka. 84. Névutó. 85. Allatlakásba. 86. Bejuttató. 88. Mars. 90. Vissza: orosz barát. 92 .............dinka, szőlőfajta. 9 3. Nagyszerű, idegen szóval. 95. Művészeti író, nagy érdemei vannak a magyar képzőművészetek múltjának feltárásában, keresztneJókai és a szegedi késes vének kezdőbetűjével. 97. Szárma-? zik.' 99. Férfinév. 100. Hódoló. 102.? Szag. 105. A túrókészítés mellék-? terméke, névelővél. 106. Két szó:{ Mikor 1800-ben Jókai Szege-. Mögtisztclt bennünket a Jókai személyes névmás és vidáman. 107.>, , .. . n,:,:!,., i,; E zöldségféle.- 109. REB. 110. Fer-íjd^n Wrt, elment Sziraky ke- tőtlenítőszer. 111. női név. H2.C sesboltjába, és erről a látoga- Egyik szülő. 114. Beleütköző. 116.« tásról így számolt be Sziráky löbirprí ró?.«» 11R TT.Pvmasutfimsa-V 09 . . . . Kevert rózsa. 11Ó. Egymásutánisá-ji ga. m. összekevert csavar!! 123\neni a híres kesesmesternek, Előtted lévő helyre. 124. Kutyafaj-, 'rn.i.K/yr ci /i7i£citPT hQ2XL6TJ&!Z6tt cl ta' 126. Puha. 128. Szélek nélkül/mlKor ° meszer nazaencezen a mosat! 129. Becézett Ilona. 130.Zdéli sörözésről: Menjetek, latinul. 131. Mezőgazda-? - . - ... sági szerszám. 133. Világtáj szélei.? UQV din, Ki Volt itt Ttfl135. Rangjelzés. 136. Mutatószó.d lunfc, Tudam> n<?m ki! 137. Folyó a Szovjetunióban. nagyságos úr! — No hát, az úgy is illött —, mondta önérzetesen a mester. — De becsaptam ám a nagyságos urat — hunyorított a mes térné. — Hogyhogy? — öt pengőért adtam neki a tizpengős halbicskát. A nagy sakkozó Erkel Ferenc nagy sakkozó vala az Űr előtt. Nemes szenvedelme a napnak és éjnek minden órájában sarkallta. Még a Nemzeti Színház színfalai között is tartott sakktáblát, hogy minden Szabad percét a hatvannégy kockás művészetnek szentelhesse. Néha egy-egy Lohengrint csípett meg egy kis játékra; olykor meg magát az ördögöt, Számiéit. Es megvert mindenkit, mert sakkozónak is volt akkora, mint zenésznek. A Hunyadi László egy előadása előtt körülnézett a mes- . ter a színpadon: kit keverhet- d ne egy kis parázs sakkozásba? \ Hiszen van elég idő: alig jár ? még az óra fél hétre. *! Nem volt ott senki más, csak egy kacagányos vitéz: \ Korcsek, a kórista. Nappal f csizmadiamester; este énekes: S tenor prím. Biz egy kicsit ka- f pálatlan hang, de az nem baj, ’ mert a kis szürke tüskés ba- juszú Kövesek bácsi különben igen hasznavehető ember: jeles mimikus, és apró cigány - szerepek kitűnő játszója. Haj, de tudta fújni azt a keserves nagyidat nótát! Erkel megcsípi a kacagányá- nál fogva.. . — Jöjjön, Korcsek, játsz- szunk egyet hirtelenebbe. Korcsek szó nélkül megy. Erkel a színfalak mögött leül a sakktábla mellé; Korcsek letelepszik vele szemben. — No, ne vesztegessük az időt! Kezdeném! — mondja Erkel, és szép spanyol gambit reményében kilép a két paraszttal. Korcsek lekönyököl az asztalra, és le nem veszi szemét a tábláról. De nem húz. A percek múlnak. Korcsek összeráncolja szemöldökéi, fűtyörész, majd titkos értelmű szavakat mormog. De csak nem húz. — Szent isten! — gondolja magában Erkel, micsoda nagy sakkozó lehet ez, hogy már az első húzáson így gondolkodik! Es örvendez a szíve mélyén. Mindazonáltal várja, hogy mozduljon már a félelmes ellenség. Korcsek azonban csak tovább mereszti a szemét és lógázza a lábát. Végre az ügyelő csenget: mindjárt kezdeni kell az ouverture-1 (nyitányt). — No de hát húzzon édes barátom! — szól türelmetlenül. — Én? — álmélkodik esek. — Maga hát! — De én, kérem alássan, nem tudok sakkozni! mar, Erkel ■Kora Rejtvenf szelvény r.zamu
