Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-19 / 42. szám

Péntek, 1960. február 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP NÁDARATAS A Balatoni Nádgazdasági Váll alat Batthyány-pusztai egységében most van az aratás ideje. uzem­A • • \ la Ss \ ■ V\ $ V. ■ l Wk, Az 1500 Kh területről levágott nádat gúlákba rakják, idén 80 ezer kévét szállít külföldre a vállalat. Az Továbbképző tanfolyamot tartott a KIOSZ városi szervezete Kétnapos továbbképző sza­básza ti tanfolyamot rendezett az Iparosszékházban a városi KlOSZ-szervezet. A tanfolya­mon Kaposvár legjobb női sza­bói vettek részt, ezenkívül meghívtak néhány ktsz-tagot is. Az előadások célja az volt, hogy a legújabb divatot és a vele kapcsolatos szabászati el­járásokat megismertessék a női szabókkal. A KIOSZ női szabó szakosz­tályának tagja, Nágay Béla tartotta az előadást. Külföldi szabásmintákat mutatott be, ismertette azokat az eljáráso­kat, melyekkel bonyolultnak látszó munkáikat egyszerűen is elvégezhetnek a hallgatók. Néhány mintát itt hagyott, hogy azokat az érdeklődők le­másolhassák. Körülbelül más­fél hónap múlva ismét tart előadást Nágay Béla, akkor a tanfolyam résztvevőivel kon- zultációszerűen összefoglalja a tapasztalatokat, s a felmerülő problémákat megbeszélik. A hallgatók megelégedetten távoztak a tanfolyamról. A KIOSZ úgy tervezi, hogy ha­sonló továbbképző tanfolyamot tart az asztalos, a festő, a fér­fiszabó és más szakmák kis­iparosai részére. Uj törvényerejű rendelet a szabálysértési eljárásról A közelmúltban jelent meg az Elnöki Tanács által alko­tott törvényerejű rendelet »a szabálysértési eljárás egyes kérdéseiről« s annak végre­hajtási utasítása. A jogszabá­lyok megalkotását alapos elő­készítő munka előzte meg, s azok a szocialista törvényes­ség megszilárdulását hivatot­tak szolgálni. A nép érdekei azt kívánják, hogy minden ember tartsa tiszteletben, tart­sa meg a társadalmi együtt­élés szocialista szabályait. Ál­lami és társadalmi szerveink legfőbb törekvése az, hogy az állampolgárokkal megértes­sék: a jogszabályokban körül­írt feladatok végrehajtása ál­lamérdek, közvetve pedig az egyes emberek egyéni érdeke is. Meggyőzés . vagy büntetés A rendeletek megtartásánál és megtartatásánál a legfőbb módszer a meggyőzés volt és marad továbbra is. Azonban akadnak még olyanok, akik ismételt figyelmeztetés ellené­re sem hajlandók arra, hogy a jogszabályoknak megfelelő magatartást tanúsítsanak, ha­nem cselekvésükkel vagy mu­lasztásukkal megsértik az írott jogszabályokat, más szó­val szabálysértést követnek el. A szabálysértések társadalmi veszélyessége általában nem olyan nagy, hogy emiatt elkö­vetőjüket bíróság elé kelljen állítani, de a társadalmi eayüttélés szabályainak vagy a jogszabályoknak kisebbfajta megsértőivel szemben sem le­hetünk közömbösek, különösen akkor, ha tudatosan követik el azokat. Az életből számtalan példát lehetne felsorolni, amikor egyes személyek szembekerül­nek a joggal. Pl. gyermeküket nem járatják iskolába, ipar- engedély nélkül végeznek ipari tevékenységet (kontárkodnak), megvizezik az eladott tejet, ki­sebb lopást, sikkasztást követ­nek el, vagy más dolgait meg­rongálják stb. A büntetést ezután nem írják a többihez Az ilyen cselekmények elkö­vetőit szabálysértés címén ed­dig is felelősségre vonták, és a cselekmény súlyától, az elkö­vető szociális körülményeitől függően megbírságolták. Azon­ban a gyakorlat azt mutatta, hogy amíg azok a dolgozók, akik egyszer megtévedtek, megbánták cselekedetüket, és a bírságot kifizették, akadtak olyan csavargó, lumpen ele­mek, akik szabálysértést sza­bálysértésre követtek el, és sokszor szemébe nevettek az eljáró hatósági embernek az­zal, hogy »írják a büntetést a többihez« — rajtuk úgysem lehet azt behajtani. Ezt tetéz­te, hogy pénzügyi szerveink sokszor olyan bírságok behaj­tását is elmulasztották, melye­ket be tudtak volna hajtani, így egyes községekben olyan hangulat keletkezett, hogy 200 forint értéken alul nyugodtan lehet lopni, mert az nem bűn- cselekmény. Megyei viszony­latban — s ilyen volt az or­szágos átlag is — a kiszabott szabálysértési bírságoknak csak mintegy felét hajtották be. A most megjelent törvény- erejű rendelet következtében megszűnik ez az áldatlan ál­lapot s vele — reméljük — az a hangulat is, hogy 200 forin­ton alul lehet lopni. Ugyanis a szabálysértés miatt kisza­bott pénzbírságot, ha azt a fel­szólítás ellenére sem fizetik be, börtönbüntetésre lehet át­változtatni. A csavargók, ál­landó munkát nem vállalók bírságait tehát ezután nem ír­ják a többihez, hanem az ilyen embereket — valamint az esetleges notórius szabálysér­tőket — behívják, szükség ese­tén bekísérik a megyei bör­tönbe, és ott leülik a kiszabott bírságot. Biztosra vehető, hogy ezek után jobban meggondol­ják, megtartsák-e a törvényt, s ha már megbírságolták őket, befizessék-e azt. Meg keli téríteni az okozott kárt A becsületes emberek — a lakosság óriási többsége — örömmel üdvözli a rendelet megjelenését, hiszen eddig is számtalan tanácsülésen vagy eevéb összejövetelen követel­ték, hogy a hatóságok vegyék elejét az egyes helyeken elsza­porodott kisebb tolvajlások-1 nak. Többször előfordul, hogy a szabálysértés elkövetője kárt | okoz valakinek. Ilyen pl., hogy - a szabadon levő kutya eltépi a Végül munkaegyszerűsítést jelent a jogszabálynak az a rendelkezése, mely kimondja, hogy ha a cselekmény csekély súlyú, az elkövetés nyilvánva­járókelő ruháját, vagy valaki; ló, a hatóság tárgyalás nélkül ellopja szomszédja baromfiját, | is kiszabhat 200 forintnál nem és elfogyasztja. Az eddigi sza­bályok szerint ilyen esetekben a szabálysértési hatóság meg­bírságolhatta ugyan az elköve­tőt, de az okozott kár megtérí­tését nem ítélheti eg. Az új szabályzás szerint, ' ~i a kár összege a 200 forintot nem ha­ladja meg, és a sértett ez irá­nyú igényét bejelentette, a szabálysértési hatóső.g a bírság kiszabása mellett az okozott kár megtérítését is elrendelhe­ti. Sőt bizonyos estekben az 1000 forintot meg nem haladó kár megtérítése is elrendelhe­tő. A jogszabály rendelkezése egyszerűsiti az eljárást, és meg­szünteti azt a bürokratikus huzavonát, hogy a szabálysér­tési eljárás után külön kellett ilyen aránylag kis összegek megítélése és behajtása végett a bírósághoz fordulni. Elkobzás, elzárás Kiterjeszti a jogszabály az elkobzás lehetőségét is. Eddig ugyanis csak azokat a tárgya­kat lehetett elkobozni, melyek­nél ezt a törvény külön lehe­tővé tette, illetve kötelezővé tette. Most ezeken a tárgya­kon kívül el lehet kobozni azokat a dolgokat, melyeket a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, illetve a szabálysér­tés eredményeként jöttek lét­re, ha azoknak az elkövetőnél való hagyása a közrendre vagy közbiztonságra veszélyes, így például az ipari kontár szerszámát vagy az orvhalász felszerelését is el, lehet koboz­ni, s ezzel elejét lehet venni annak, hogy azzal újabb sza­bálysértést kövessen el. magasabb összegű bírságot, s azt nem fizetés esetén elzárás­ra változtathatja át. Ha az el­követő a cselekmény elköveté­sét vitássá teszi, vagy az ösz- szeg ellen kifogással él, akkor ilyen esetben is tárgyalást kell tartani. Amint arról a bevezetőben is szó volt, az új szabályzás legfontosabb célkitűzése a szo­cialista törvényesség további szilárdítása, annak elérése, hogy az állami szervek és ál­lampolgárok egyaránt tartsák meg az alkotmányosan hozott jogszabályokat, valamint a szocialista társadalmi együtt­élés szabályait. Magát a szabálysértési eljá­rást is arra kell felhasználni* hogy az állami fegyelemre, ál­lampolgári fegyelemre és a szocialista társadalmi együtt­élés szabályaira neveljük vele az állampolgárokat. Még a bírságok kiszabásánál és eset­leges elzárásra való átváltoz­tatásnál sem szabad megfe­ledkezni arról, hogy a megtor­lás helyett nevelő jellegű in­tézkedést kell tenni, amely mind az elkövetőt, mind a társadalom többi tagját vissza­tartja újabb szabálysértés el­követésétől. Ha szabálysértési előadóink ebben a szellemben végzik munkájukat, és . alkalmazzák az új jogszabályokat, tényke­désük és határozataik egybe­esnek a dolgozók igazságérzé­sével és jogtudatával, és jó szolgálatot tesznek népünk­nek. Kaszás József osztályvezető. Ismét megszervezik megyénkben az ifjúsági építő munkatábort A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség az elmúlt évhez hason­lóan az idén nyáron isméi megszervezi a megyei építőtá­bort. Az előzetes felmérések alapján a tábor szervezéséhez a legalkalmasabb a balaton- szemes! és a balatonlellei, a látrányi Vízügyi Társulat te­rületén lévő mintegy 1400 kát. hold mocsaras vidék. A szak­emberek véleménye szerint itt főleg szívóárkot kell ásni, mert a főcsatorna még jó állapot­ban van. A terület jelenleg zsombékos, satnya nádas bo­Hozzávetőleges számítások szerint mintegy 9 ezer köbmé­ter föld megmozgatásáról, kb. 11 kilométer hosszú csatorna elkészítéséről van szó. Ezt na­pi 6 órai munkával, vagyis egy személy 2,2 és 2,8 köbmé­ter közötti teljesítményével el lehet érni. A táborról szóló tervben nagy helyet kapott a kulturá­lis és sportmunka is. Minden csoportnak legalább egy alka­lommal nagyobb rendezvényt kell tartani, ahová a falusi fia­talokat és a közelben lévő más táborok lakóit is meghívják majd. A brigádok között sport- és kultúrverseny lesz, a szaka­szok között pedig labdarúgó­bajnokság. A KISZ Központi Bizottsá­ga jóváhagyta a megyei KISZ- bizottság elképzeléseit, s Igen jelentős támogatást is nyújt a tábor létrehozásához. vjwwuvvwvwi',^Jwwswwwwwvwwv,w,yw%wbívwuHVWíWAwyswww lítja, amely népgazdaságilag semmi hasznot nem hoz. Mint is, ahol még néhány évvel ez- Spontánul és őszintén kiáitot- kinél jobban veszélyezteti előtt sem volt, és az orvosok ta a mindenütt körém csődült világbeliét.-« mindenkinek ingyen rendelke- tömeg.;: A könyv szerzője ezután! zésre állnak. Aikérmilyen sze- A sztálingrádi vízierőmű fia- megismétli az amerikai propa-j gény egy család, nem kell tál munkásai körülvették ko- ganda szokásos szólamait, aggódnia az orvosi számla csimat, s faggattak, hogy miért '►Kommunista terjeszkedésnek« miatt, nem úgy, mint Ameri- nem ^egyezünk meg Hruscsov- nyilvánítja azt a tényt, hogy\ ahogy az elmúlt évben Őszö­dön a lecsapolás után értékes réthez jutottak az érdekelt fe­lek, úgy itt is elérhető ez. A KISZ megyei bizottsága v. b.-ülésen foglalkozott az 1960. évi nyári önkéntes ifjú­sági építőtáborok kában, ahol hirtelen betegség, val. ők is ezt kiáltották: »Bé- világszerte erősödik az érdek-? “gj1 A^megye!*"táborba ^^Of)-terhesség vagy baleset anyagi két és barátságot!« A távoli lődés a szocializmus iránt, sf fiú venne részt °UU gondot okozhat. Szibériában, Bratszkban, az mind többen bíznak a szo­Mint már mondottam, a Angara-folyó épülő gátjánál a cializmusban. A Szovjetunió Szovjetunióban lakáshiány munkások — többségükben fia- tekintélyének és befolyásának van, s a lakások minősége is *atok — núnd kezet akartak növekedését úgy állítja be. kifogásolható. Ezzel szemben velünk szorítani, s a nagy mintha a Szovjetunió ►►világ­igen alacsony a lakbér, és igen tolongásban majd agyontapos- uralomra« törekedne, ritka a kilakoltatás. Az átlagos ^ bennünket. _ Ennek ellenére, amikor ösz­lakbér a munkás keresetének Á repülőgépen és a vonaton szefoelalja benyomásait, lé- 5 százalékát nem igen haladja sokan, akikkel még a háború nyegében arra az álláspontra! meg.. 1 A szovjet állampolgá- ulatt ismerkedtem meg, saj- helyezkedik, hogy el kéül fó­roknak nemigen okoz fejfájást uálkozva mondogatták, milyen gadni a Szovjetunió kihívása ^ , ... .» Ifár Tl/vfftr nőm olnon o »▼?_ _ XrA.4- ___ _________í f iú venne részt négyszeri vál­tással, egy-egy alkalommal 125 fő. A balatonújhelyi központi táborban viszont 220 leányt lehetne foglalkoztatni. Az érdeklődés igen nagy mind a fiúk, mind a lányok részéről. A mozgósításra kerü­lő 550 fiú helyett már eddig 604 jelentkezett, s a 220 leány helyett „magából a Munkácsy Mihály Leánygimnáziumból Pártszervezet alakult a Kaposvári Fehérnemű és Felsőruha Ktsz-ben havű lakbér kifizetése... kár, hagy nem olyan jó a vi- a két rendszer békés versenyé-*« 306-an kívánnak részt venni a A másik vigasztaló körül- SZOny orszá«aink között, mint re. Hangoztatja, hogy el kell»* táborozáson. Éppen ezért íel­' a háború alatt volt, amikor vetni a Szovjetunió »gyenge-? merült, hogy létre kellene hoz­szövetségesek voltunk, s én ségéről« költött meséket, s aztí n* eßF másik leánytábort, vagy nagykövet voltam a Szovjet- javasolja, hogy az Egyesült? Perk§ a balatonújhelyit kelle­Államokat a tények vezéreljék^ ne továbbfejleszteni, a Szovjetunióval szemben foly- ‘ A ' 1 _. , a háború alatt volt, m eny az oroszok szamara, ’ hogy állandóan van munkaal­kalom. A szovjet tervgazda- sagban gyakorlatilag ismeret­len a munkanélküliség.« Egyszer repülőgépen Lemin­grádbóü Kijevbe utaztam. Egy tatott politikájában. Mégis ki­tábornok ült velem szemben, jeleníti, hogy a Szovjetuniónak! s megszók'tott: ►►Fényképről is- a ►►versengő egy- merem önt még a háborús más mellett élés« kérdésének időkből. Mikor tudjuk majd utolsó fe­Versengő egymás mellet! élés! Harriman A tábort június 26-tól au­gusztus 20-ig tartják fenn. A mozgósítást május 20-ig befe­kommunista eszmék világ-5 íe,z'k- Az iskolákat a jelentke i zesek lezárása után a táboro- ízási bizottság értesíteni fogja, 3> ki ■ ■ méretű győzelmes elterjedésé­be vetett szilárd hite ►►fényé-, getést« jelent, maid pedi; visszaállítani az akkori szó- írja: ►►Mindemellett sohasem ros kapcsolatokat?« Minden hittem, és most sem hiszem, amerikaira feltétlenül hatást: hosy.* kommunista mozgalom ír- -------- — s zenteli könyvének jezetét. ►►A Szovjetunióban járt látogatókhoz hasonlóan — ír- ““ ‘ megállításáért folytatott har­ja — első és legerősebb benyo- Sy'akoro^ ez az általános beke- cunik. kikerülhetetlenül hábo-i másaim egyike a szovjet ál- követelés.« rút igényel. »Harriman felszó-, lampolgárok hallatlan békeVá- Harriman ennek ellenére ki- lítja az amerikaiakat, hogy. gya volt. Egyúttal forrón jelenti, hogy bár »a szovjet »,az Egyesült Államok fenn­óhajtják a baráti viszonyt az nép békét akar«, »a szovjet fnivtatntt Egyesült Államokkal. Amerre propagandagépezet arról győz- _ ' , . . csak jártam, »Béke, barátság!« te meg a szovjet állampolgá- ßo esymás mellett élés ügyé- kiáltással üdvözöltek. Ez nem rok többségét, hogy az Egye- nek áldozzák minden erejű-1 egyszerűen propaganda jelszó, sült Államok jelenleg minden- két,« ezt? melyik turnusban vesz részt. J A iábor rendje hasonló lesz a múlt évihez, vagyis a félka­tonást rendszert valósítják meg. A legkisebb egység a raj, amely tíz főből áll. A ra­jok tagjai saját maguk közül egy vezetőt választanak. A ra­jokból 3—4 szakaszt szervez­nek, melyek vezetője az isko­lából jelenlévő kísérő tanár, vagy a legrátermettebb fiatal! A tábor egésze egy századot képez, melynek élén a tábor­parancsnok áll. A Kaposvári Fehérnemű és Felsőruha Ktsz életében nagy eseménynek számít, hogy meg­alakult a pártszervezet. Szabó András, a városi pártbizottság munkatársa joggal mondta a február 15-én tartott alakulói gyűlésen: »A kommunistáknak nagyon nagy a felelősségük az üzemekben. Mindenben állást kell foglalniuk, segíteniük kell a termelés megjavítását, a munkakörülmények jobbítá­sát. A Fehérnemű és Felsőru­ha Ktsz is jelentős üzem, ed­dig mégse alakulhatott meg a pártszervezet, mert nem vol­tak meg hozzá az alapfeltéte­lek. Most azonban elérkeztünk ahhoz a nagy pillanathoz, ami­kor megszületik és elindul út­jára a ktsz pártszervezete. Hogy mi lesz az 'új szervezet tagjainak feladata? Tovább adni, fejleszteni azt az elvet, amit vállalnak. Állandóan ne­velni környezetüket. Az első időben nem lesz könnyű dolga a kommunistáknak, sok nehéz­séget kell majd leküzdeniük, de megéri a fáradságot, az ál­dozatot.-» Lantos Lajos, a KISZÖV ] párta lapszervezete részéről melegen üdvözölte a megala­kuló pártszervezet tagjait, r hangsúlyozta, hogy a ktsz-ek- ben fokozottab politikai mun­kára van szükség, mint az üzemekben, hiszen a szemünk előtt játszódik le a volt kis­iparosok átnevelődése. Rudics Józsefné, a pártszer­vezet titkára elmondotta, hogy a Csurgói Napsugár Ktsz-ből került a Fehérnemű Ktsz-be. Nagyon meglepődött, amikor megtudta, hogy a 85 dolgozót foglalkoztató kisipari szövet­kezetnek nincs pártszervezete. »Az első hetekben észrevet­tem — mondotta —, mennyire hiányzik a kommunisták fel- világosító szava. Sok probléma van az üzem életében, ezek megoldásában nagy segítséget nyújthatunk a ktsz vezetőségé­nek.« Alakuló ünnepi párttaggyű­lésre jöttek össze a Fehérne­mű Ktsz kommunistái, de a taggyűlés hamarosan szenve­délyesen vitázó »termelési« ér­tekezletté alakult át. Sok ége­tő kérdést vetettek fel a kom« munisták: »Miért van tervle­maradás? S hogyan lehetne a mulasztottakat pótolni? Miért j nem tudja felmérni rendesen \ a szövetkezet egy dolgozó na­pi munkáját? Miért kell any- nyit túlórázni? Miért laza a munkafegyelem? Miért nincs rendszeresen termelési érte­kezlet? Hogyan lehetne javíta­ni a minőségen?« Rudics Józsefné szerint ezek­ben a kérdésekben kell elő­ször hangjukat hallatni a kom­munistáknak, ezeket a problé­mákat kell orvosolniuk. A Fehérnemű és Felsőruha Ktsz pártszervezete a munka legelején van még, de ha lel­kesedéssel lát a hibák kijaví­tásához, a politikai felvilágosí­tó munkához, szép eredménye­ket érhet el* L. <3,

Next

/
Thumbnails
Contents