Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-18 / 41. szám

Csütörtök, 1960. február 18, 5 SOMOGYI NÉPLAP ÚTTÖRŐ HÍRADÓ TÖRVÉNYEINK SZELLEMÉBEN Az úttörő igaz, hű barát Az úttörő szereti és védi a természetet Eles, hideg szélt fújt. A feb- A szél élesen süvített, és ru&r kemény időt hozott maga- közben meg-megtázta a kerti ml. A jégpályán villámán sík. fák kopasz ágait. Kinéztem az látták a pajtások. Kati szómé- ablakon, a szomszéd kertben ráan figyelt ki az ablakon. Ő három kispajtás szorgoskodott is szeretett volna »korizni«, de a fák mellett. Tovább figyel- ettört a lába. Egyszer csak ko- tem őket. Láttam ám, hogy sa- ■pogtatás hallatszott. ját készítésű madáretetőket —- Tessék! — szólt Kati. tesznek fel a csupasz faágakra. Belépett egy sötétkék kabá- A pajtások beszélgetését tos kislány. — Előre, Kati pajtás! nem hallottam, mert már messze jártak, de azt vettem — Előre! Hát te miért nem észre, hogy az üres madárete­mentél korcsolyázni? tőkben egyre több és több vi­— Gondoltam, elmagyará- dam ajkú dailos madárka te­zom az anyagot, nehogy na- lepedett le, és vígan falatozta gyón elmaradj a tanulásban. a kirakott eledelt. — Köszönöm, nagyon ked- Ezek az úttörő pajtások a vés tőled... 11. pont értelmében cseleked­Ez a kis történet is szép pél- tűk, és ezzel bebizonyították, dája az úttörök segítő szénáé- hogy ők nemcsak szeretik, tul­kának. nem védik is a természetet. Henczer Erzsébet Horváth Hona Mit olvassunk? Olvasni vágyó pajtásoknak ajánlom, hogy olvassák el a »Kaland a Szamócában« című könyvet. Gergély Márta regé­nye négy nyolcadikos, igazi fel­nőtt életre vágj'ó kislányról szól. Általánös iskolai tanul­mányaik elvégzése után kirán­dulni mennek Dobogókőre. Az osztály tagjai ekkor találkoz­nak utoljára, hogy búcsút Int­senek diákéveiknek. A kirán­dulásról hazatérve a négy kis­lány megbeszéli, hogy naplót írnak nyári munkájukról, ké­sőbb pedig együtt üdülnek a Vértesben. A naplóba beveze­tik új életük minden mozzana­tát, és a naplót kölcsönösen el­küldik egymásnak. A Szamóca­üdülőben a Béke Aruház dol­gozói pihenik ki fáradalmaikat. Vera, Márta, Mari és Zsófi, a négy barátnő sok új emberrel ismerkedik meg. Sok érdekes élményt szereznek, segítenek a munkában, megtréfáják a fiú­PSD*>t'808^iPSí>«>iPS3*>iDSDfe>iPSD®>iD*b*>lPfiSDS>X5gD«>lPÍE>S>lP;kat, karsztvizet találnak. 11 I , I d •- L - ^Egyetlen vágyuk, hogy megis­Jalmezes ultoro-karneval Bohonyen Nagy a tolongás a böhönyei iskola nagytermében. Az egybegyűltek már alig Várják a jelmezes karnevál megkez­dését. A lármát hirtelen dobpergés szakítja félbe. Elsőnek egy apród köszönt be, s utána ütemre lépked­ve bevonulnak a jelmezesek. Élükön a bohóc trombitál, majd az újságárus következik. A varázsló pálcájával fenye­geti a nézőket. Utána Ludas Matyi lépked, hóna alatt szo­rítja lúdját. Színes, tarka forgatag jön utána: indián, ci­gányasszony, éjkirálynő, Hófehér-ke, virágárus-lány, Csipke­rózsika, margaréta, szekfű jelmezes lányok, katonatisztnek, dámáknak öltözött fiúk. Az úttörűzenekar vidám zenébe kezd, csárdást játszanak. A jelmezesek nagy kört alkotva táncolnak, később párokra szakadva folytatják. Közben mindenki a saját mesterségét műveli. A bohóc ugrabugrál, a hangulat emelkedett. A vendégek is táncraperdülnek. Köz­ben szívküldit küldenek egymásnak. Az egyik így hangzik: '"'Az udvari bolond küldi az éjkirálynőnek«. A mulatság vidám hangulatban este 9 órakor ért véget. Bogdán Mária VII. o. t, Böhönye. ►merjék az igazi felnőtt életet. Errol szól röviden e tanulsá­gos, sok szórakozást nyújtó if­júsági regény. Tóth Mária Látogatás az íjász szakkörnél — Nézd bel — így jó! Ilyen hangokat hallok az Üttö- rőház alagsorából, ahol az íjász szakkör tartja foglalkozását. Ami­kor belépek, csodálkozva látom, hogy az egyik vörösnyakkendos pajtás puskát tart kezében. — Rossz helyen járok? Az íjász szakkört keresem. — Dehogy! Csak az íjász szak­kör a téli időszakban — amikor nem lehet a szabadba menni — átalakul lövész szakkörré — mond­ja Várvízi Károlyné, a szakkörve­zetője. öt fiú vesz részt az aznapi fog­lalkozáson, a legnagyobb közülük a szakkör titkára, Kurtács Endre, s csak ő bírja el állva a puskát. A többiek térdelve lőnek, s köz­ben a pingpongasztalra támaszkod­nak. — Mindig ilyen kevesen vagy­tok? — Eredetileg tizenhatan voltun!?, de két hétig nem volt foglalko­zás, s a többiek valószínűleg nem is tudják, hogy újra lehet jönni. — Így tartsd ... — magyarázza Nagy Jóskának a vezető tanárnő. Jóska a legkisebb, s neki a legne­hezebb állva lőni. — Minden foglalkozáson versenyt rendezünk, írjuk a találatokat, s a következőn összehasonlítjuk az eredményeket. A múltkor a szak­köri titkár lett az első, de remé­lem, hogy most sikerül lefőznöm — mondja Vermes Péter. Az Úttörőhöz programjából Tudod-e pajtás... ... hogy 1881. február 9-én halt meg Dosztojevszkij orosz író. . . . hogy 1922. február 13-a a Le­nini Pionírszervezet születésnapja. . . . hogy 1856. február 17-én halt meg Heine, a nagy nemet költő. . .. hogy 1919. február 21-én tar- tóztátták le Kun Bélát. Beszéljünk helyesen magyarul © — Sok csavargásnak, szalvé­8 fa csereberélésnek ez az ered- tmenye! Hármas bizonyítvány! j^Hogy is tudtál így lemarad- maenia a sajat mess térségét ®ni?! — fakadt ki egy mama a cigányasszony kártyát vet. A % bizonyítványkiosztás után. El­gkeseredését tökéletesen meg ö tudtam érteni, de amit mon- Adott, azon elgondolkoztam, o Az »redmény jót, gazdago- odást, értéket jelent. Ennek el- Slenére sokszor találkozunk en­nék a szónak helytelen értel­mezésével, használatával. A mama »eredménynek« nevezte a csavargás következményét. Hát szép kis eredmény egy közepes bizonyítvány a jeles helyett! Ez természetesen a csavargás következményekép­pen jött létre, és bajt, hibát, eredménytelenséget jelent, Február 20-án, szombaton dél. 3 órától: Úttörő szellemi öt* Benevezés a Neki lett igaza, most ő érte el’, a legjobb eredményt. Büszkén ki-? húzza magát, hiszen ennyi nyol-? cast és kilencest lőni igazán nem? után könnyű! ?- Mit szerettek jobban, az ijat?tusa úttörők részére, vagy a puskát.' % cs.dpa^eze^s^g révén történik.- Ijaszkodm jobb! - felelik szín-? te egyszerre. ? Február 21-én, vasárnap délelőtt- Jobb a szabadban. Itt kevés aj! 9 órakor: Mesedélelőtt kisdobosok hely, rossz a világítás, meg a pus­ka is nehéz, nem csoda, ha a paj­tészére. Utána Csalavári Csőlá­tások az íjat szeretik jobban ->ver útabb kúkmcijai című mese- mondja vezetőjük. !j film vetítése. Bucsuzásul sok tízes találatot és"1! minél előbbi jó időt kívántam az> *ebrl‘ar 34'é“. “eldau déleIstt ifjú lövészeknek. *210 órakor: A Kisdobos című film Jegesy Andrea," vetítése kisdobosok részére. FEJTSD MEG! :::::: 1 2 3 4 5 6 7 8 7 10 :::::: ii :::::: 12 V 13 14 :::::: 15 iiiili 16 17 13 iiiili I iiiiÜ 19 :::::: 20 :::::: 21 :::::: :::::: 22 ’ :::::: 23 24 25 II; 26 27 28 29 30 31 :::::: 32 33 1 iiiili 34 35 iiiili 1­> :::::: Vízszintes: 1. Az I. próba köve­telményeinek egyike. 11. Jóban, rosszban együttérző. 12. Találj. 13. Kis árok. 15. Ulőeszköz. 16. Lég­nemű víz. 17. Táviratjel. 18. Veszp­rémen keresztül folyó patak. 19. Gyümölcs. 20. Kétjegyű mással­hangzó. 22. Feltételes kötőszó. 23. Mássalhangzó kimondva. 24. Fiú­név. 27. Hódolat. 28. Nem szabad. 30. Leánynév. 32. Fedd. 33. Dara­bol. 34. Növekedő víz. Függőleges: 2. Ablak eleje. 3. Égitest. 4. Európát Ázsiától elvá­lasztó hegy vonulat. 5. Végnélküli láda! 6. Járási Tanacs. 7. Üttörő köszöntés. 8. Vissza: valamiket összetartó vagy fenntartó eszköz. 9. Gyilkolt. 10. Az úttörő I. próba anyagának egyik követelménye. 14. Szűk nyílás. 16. Fél cfizi. 19. Határozórag. 21. Névelös írósaer­szám. 22. Téli csapadék. 23. Régi paraszt. 24. Az Ifjú Gárda című regény egyik főszereplőjének ke­resztneve. 25. TS. 26. Inni ad aa állatoknak. 29. Zamata. 30. Vér­edénye. 31. Befejezetlen Adél. 34. Vissza: kisgyermekek köszönése. 35. Vissza: fontos ételízesítő fű­szer.-Beküldendő: Vízszintes 1., füg­gőleges 7., 10. Címünk: üttörő Híradó, Kapós* vár, Bajcsy-Zsilinszky u. 1/C. Beküldési határidő: i960. feb­ruár 27. Hibátlan megfejtése: 10 pont. A legutóbbi keresztrejtvény he­lyes megfejtése: Vízszintes 1. Tudd és tartsd meg a kirándulási szabályokat. Vízszintes 55. Ismerd meg hazádat. A téli tojástermelés fokozásának lehetőségei szellőztethető, A tojás gazdasági és élelme­zési szempontból nagy jelentő­ségű, magas tápértékű élelmi­cikk. A téli tojás ára nemcsak hogy két-háromszor nagyobb a tavaszáénál, hanem fontos ki­viteli cikk is. Nálunk a sárgamagyar-fajta tyúkot érdemes mind a tsz-ek- ben, mind a háztáji gazdasá­gokban tenyészteni. Viszonylag igénytelen, a betegségekkel szemben ellenálló, jó élelem­kereső, és elég magas tojás­hozamú. Megfelelő viszonyok között tartva a téli tojáshozam tekintetében is az elsők között áll. Általában jónak mondható az az egyed, amely november 1-e és február 28-a között 35 —40 darab tojást rak. Arra kell törekedni, hogy csapóíészke- zéssel ez elérhető legyen. A feletetett takarmány költségei így megtérülnek. A téli tojástermeléshez nagy­mértékben hozzájárul, ha megfelelő időben keltetett csi­béket neveinek fel és tenyész­tenek. Leghelyesebb a március 15. és április 15. közötti idő­szakot választani. A korábbi kelésű csirkék már augusztus­bán megkezdik a tojásrakást, és novemberben részleges ved- lésen esnek át, ami térmelés- kiéséssel jár. Az április 15-e után keltetett csirkék már nem érik el azt a fejlettségi fokot, amely után számítani lehetne téli tojástermelésre. A keltetési időszak helyes megválasztásán kívül ügyelni kell a kikelt csirke-, majd a növendékállomány szakszerű felnevelésére is. A nevelés egyik fontos része a vándor- ólazás, amely edzetté teszi az állatokat, ugyanakkor a takar­mányozási költségeket jelentő­sen csökkenti, mert a jól hasz­nosítható tarlókon és réteken a baromfiak takarmányuk nagy részét megtalálják. Az ősz be­állta előtt gondoskodni kell megfelelő téli szállásról, tá­gas, meleg, huzatmentes, jól szaraz, féreg-f mentes ólról. Túlzsúfolt ólban? KATTOG AZ az állatok bemelegszenek, a? szántja a toll a papírt, a ciga- levegő nyirkossá, párássá vá-? rettafüst szürke fátyolába lik, ez pedig természetesen sok}! burkolózva hajolnak iróaszta- fertőző betegségnek lesz az? Iáik fölé az emberek. Majd- okozója. Megbetegedett állo-í hogy nem percenként cseng mánytól nem lehet várni bősé-!} a telefon, valaki felveszi, auto- ges téli tojáshozamot, még? matikusan »halló«-z, s ha nem akkor sem, ha minden másj őt keresik, hívja a fársát, s adottság és feltétel biztosított.? az sietve ad magyarázató! A tojásképzéshez valameny-S vagy felvilágosítást, s a követ- nyl tápanyagra szüksége van? kvzb percben már újra bele- a baromfinak. Ezért változatos* takarmányokkal kell ellátni őket. A takarmányban Szerep­lő ERRA mint takarmány-táp­szer számottevően fokozza a tojástermelést. A téli időszak-! ban a baromfiak csak akkor jutnak zöldtakarmányhoz, ha csíráztatott zabot vagy árpáti adunk nekik. Nem szabad megfeledkezni a megfelelő mennyiségű ivóvízről sem. Ugyanis az állandó termelés­sel a baromfi sok vizet veszít, s ezt okvetlenül pótolni kell. A téli tojástermelés csak így lesz biztosítható. Számok, adatok óceánja... A Kaposvári Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályán ÍRÓGÉP, temetkezik a munkába. A hivatalok, az irodák jel­legzetes légköre ez, mint ahogy megvan minden munkahely­nek a maga sajátossága. Itt azonban, a Kaposvári Járási ! Tanács Mezőgazdasági Osztá­lyán az ütemes munkán túl a belépő idegen valami feszült- ! séget is érez. Csak később jön rá, hogy ez a feszültség a jö­vő-menő, telefonáló, számoló vagy író emberekből árad, akiknek rendes munkájukon ? kívül szinte percenként más- íés másfelé is ügyelni kell, de Greksa András, ? úgy, hogy egyetlen dologban baromfitenyésztési ? se tévedjenek. Nehéz és ideg­szaktanácsadó. " feszítő feladat ez. Zadravecz Tériké V. osztályos ta­miléi ígéretéhez híven a második félévben szorgal­masabban tanul, hogy számtanból, földrajzból és bio­lógiából a négye­seket ötösökre javítsa. Vincze Sándor termelőszö­vetkezeti előadó asztalánál egy falusi asszony és férfi áll. Panaszosok, ma van az osztá­lyon panasznap. Alig fejezik be problémájuk elmondását, Vincze elvtárs már a telefon­nál van, Kaposmérővel beszél, az ügy után érdeklődik, hogy világosabban lásson mindent, hogy helyes tanácsokat, javas­latokat tudjon adni. A pana­szosok ügyének eldöntése a telefonálás közben és után, szinte pillanatok alatt fejlődik gondolattá, és azután ... igen, aztán máris jön a következő. DEÁK JÄNOS FÖMEZÖ- GAZDÁSZ asztalára hajol Bogdán Imre, a szabadi Kossuth Tsz elnöke és Takács Jenő, a Toponári Növényvédő Állomás mezőgazdásza. Vitat­koznak, számok, növónyfélasé- gek nevének sokasága kering körülöttük. Érthető a nagy gond, hiszem emberek, egy szö­vetkezet sorsáról döntenek. A papírra fektetett adatok a Koissuth egész évi munkáját tartalmazzák. A számok szá­razságától általában húzódik az ember, pedig mennyi, de mennyi szépről tudnak beszél­ni például, ha egy szövetkezet gazdálkodását tükrözik! — Bocsánat, egy pillanatra, — miről is van itt szó? — kér­dezem egy röpke szünetben, míg Deák elvtárs telefonál. — A Kossuth előzetes tervét vizsgáljuk felül — mondja Ta­kács Jenő. — Alaposan ismeri ezt a tervet, hiszen a mező- gazdasági osztály kérésére ő segítette elkészíteni. Nincs idő megkérdezni, hogy mit érez a segítő, mikor a főmezőgazdász szakszempontból helyesnek ta­lálja és jóváhagyja a tervet, mert máris mennek tovább, hogy az állattenyésztővel felül­vizsgáltassák a terv állatte­nyésztési részét. Deák elvtárs rágyújt. Fá­rasztó és felelősségteljes ese­ményén esett át, s ki tudja, hányadszor? ; számtalan panasz és még sok« — A JÁRÁS TERMELŐ- \ sok egyéb gond. A fizikai fá- SZÖVETKEZETEINEK össz- radság leküzdésében sokszor területe 140 ezer hold — | nem segít más, csak az igazi mondja —, s egyedül vagyok ' munkaszeretet. fűmezőgazdász. Nehezen bírom még úgy is. hogy az osztályve­zetőnk segít. Különösen ez a S ugyanezt mondja Vág völ­gyi József főállattenyésztő. — Sok vasárnapomat áldoztam télidő nehéz. Még ki sem Iá- a munkámnak, de nem zúgoló- haltunk a zárszámadások el- dóm, hiszen az állattenyésztés lenőrzéséből, a tervfelülvizsgá- annyira szép része a mező­latokból, itt a vetőmagelosz- gazdaságnak!... tás, hiszen, ha jó lesz az idő, | Pedig bizonyára most jól- egy bét múlva lehet vetni... esne neki is egy kis pihenés; Papírokat keres elő. igazolja, három napig igen komoly, ne­hogy a járás vetőmagellátását héz, fáradságos munkában biztosították, s az összes sző- ( volt: a szövetkezetek gazdasá- vetkezeti kukoricaterületet gi beszámolóinak állattenyész­tésre vonatkozó részeit összesí­tette. S örül, mert tudja: ki­tűnő a járás állatállománya^ Ö is bízik az ígért segítségben, mert ami ma még nagy erő­feszítéssel sikerül, lehet, hogy felépített holnap már nem megy, a fia- itt Nagy talos lendület nem örökké tar­hibriddel vetik el. Segítség? Igen, az nagyon kellene ide, egy év óta ígérik, de ő nem hagy fel a reménnyel. bízik abban, hogy megkapja. Az előbb a számok egy szö­vetkezet gondosan tervéről beszéltek, László, beruházási előadó asz- tó, s az egészséget is megin- talán nagyra duzzadva hőm- gátja a túlfeszített munka .. i pötyögnek, hírt adva a szövet- Ez az tehát, amit látni lehet kezetek építkezéseiről, beruhá- a mezőgazdasági osztályon, pe- zásairól. ■ j dig »ez' a nap még nagyon — Az előbb jött volna! — csendes« — mondja Tátrai Já- ezzel fogad —, legalább tíz- 1 nos osztályvezető, tizenketten álltak itt különféle I — Az osztály 24 dolgozója — problémával... — De nem folytatja —1 csak úgy tudja a folytathatja, mert máris tele-; megnövekedett feladatokat el- fanhoz szólítják, vidék keresi; látni, hogy segítséget kap a valami ügyes-bajos dologban, s | pártbizottságtól és a régi szö­ő törvényeket magyaráz türel­................... m esen. Elnézést kér. ahogy visszajön, de hát ez így van náluk. — 23 és fél millió fo­rintot fordítunk az idén a régi tsz-ek építkezéseire, 7 millió 700 ezret a gépesítésük­re ... — s jönnek a számok, szinte kavarog az ember feje, hallva a milliókat. MINDÖSSZE KETTEN VÉG­ZIK Kelemen Józseffel ezt a munkát, s bár szívüket, lelkű­ket beleadják, mégis sok az kettőjüknek is. Miért? Hosszú lennie végigsorolni tennivalói­kat: tervek készítése, felül­vizsgálása, ellenőrzése, havi jelentések, műszaki átvételek, vetkezetek vezetőitől. SENKI SEM PANASZKÉP­PEN SZÖLT nehéz munkájá­ról, s az sem panasz, hogy a járás mezőgazdaságát irányító állami szerv milyen túlzsúfolt körülmények között dolgozik: Mégis beszélni kell erről. A legnagyobb elismerés és tiszte­let jár ezeknek a dolgozóknak* akik a megyében elsőként vég­zik el a zárszámadások felül­vizsgálatát. Jó lenne, ha a megígért segítség minél előbb megjönne, s legalább tíz-tizen- két új munkaerő könnyítene a mezőgazdasági osztály nehéz helyzetén. Vörös Márta !,NVVVVVNNNVVVVVNSVíVNNNNVNNNVVVVNNVVNVVNNNVSVVVVVVN\VVVVVN.VN* «SfcJkJsXfcVWWiíNV vNVNVVN VVVVVVVVSNVVSNNNVXNNNVNNNVVVVNNVt VVVSXXSV\\ WSVSWWV

Next

/
Thumbnails
Contents