Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-17 / 40. szám

TILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ülést tartott az Országos Föld mű vessző vetkezeti Tanács Dr. Tatár Kiss Lajos a SZŐ VOSZ új elnöke Kedden délelőtt a budapesti Újvárosháza dísztermében megkezdődött az Országos Földművesszövetkezeti Tanács ülése. Az ülésen részt vett Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Nagy József né könnyűipari minisz­ter, Nyers Rezső pénzügymi­niszter, Tausz János belkeres­kedelmi miniszter, Erdei Fe­renc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Dégen Imre, az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetője, Ligeti László, a KFVDSZ elnöke, Fe- renczi Tibor, az OKISZ meg­bízott elnöke és Nánási László, áz Elnöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelő bizottsá­gának elnöke. Nagy Dániel megnyitó sza­vad után Nyers Rezső pénz­ügyminiszterré történt meg­választása miatt felmentését kérte a SZÖVOSZ elnöki tisz­te és igazgatósági tagsága alól. A tanács munkájának jegyző- könyvi elismerése mellett a felmentést megadta. Nyers Re­zső javaslatára az Országos Földművesszövetkezeti Tanács a SZÖVOSZ új elnökévé dr. Tatár Kiss Lajosit, az MSZMF Központi Bizottsága póttagját, a Hajdú-Bihar megyei Tanács Végrehaj tó Bizottságának el­nökét választotta meg. Kiemel­te, hogy dr. Tatár Kiss I-ajos 11 esztendőn át töltötte be Hajdú-Bihar megyében a ta­nácselnöki, illetve korábban a? alispáni tisztet. A továbbiakban Kovács Ru­dolf, a SZÖVOSZ elnökhelyet­tese jóváhagyás végett a ta­nács elé terjesztette a földmű­vesszövetkezetek 1960. évi ter­vét. (MTI) 570 000 forinttal jutalmazzák a kiemelt feladatokat legjobban végrehajtó állami gazdaságokat Az állami gazdaságokban a tavalyihoz hasonlóan az idén is országos versenyt hirdetnek TöSib mint 6300 köbméter faanyaggal segíti a tsz-ek építkezései! a Közép-Somogyi Erdőgazdaság A termelőszövetkezeti moz­galom fejlődése új gazdasági épületek egész sorának létesí­tését teszi szükségessé. A kö­zös állatállomány megfelelő elhelyezését a Közép-Somogyi Erdőgazdaság is igyekszik elő­segíteni építkezési faanyagok kitermelésével* Eddig 35 húsz férőhelyes ser- tésfiaztató, 15 háromszáz férő­helyes juhhodály és 20 ötven férőhelyes növendékraarha- istálló épületfaamyagát, ezen­kívül 1100 köbméter karámfát adtak át a termelőszövetkeze­teiknek. Átvételre vár 740 fé­rőhelynyi sértésfiaztató, hizlal­da, növendékmarha-istálló és juhhodály épületfaanyaga. Ez­zel együtt április végéig több mint 2700 köbméter faanyagot termelnek ki. Ebben az esz­tendőben mintegy 1000 köb­méter karámfához és 400 köb­méter mennyezetdeszkához is hozzájuthatnak az építkező termelőszövetkezetek. A Közép-Somogyi Erdőgaz­daság több mint 6300 köbméter faanyag kitermelésével és át­adásával segíti a megye közös gazdaságainak építkezéseit. 21 millid forint értékű állatot vásároltak fel 1959-ben a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) Az Állatforgalmi Vállalat nagyatádi járási kirendeltsé­gén már elkészültek az elmúlt év kimutatásai. Vajda László vezetőt kértük meg, hogy tájé­koztasson bennünket az 1959- es év felvásárlási tervének tel­jesítéséről. — Az elmúlt esztendőben jó­val több hízott állatot vásárol­tunk fel, mint 1958-ban. A fel­vásárolt bízók legnagyobb ré­szét a tsz-ektől vettük át. Ser­tésből a tervezett 5235 db he­lyett 5333 db-ot, 129 mázsával többet vásároltunk fel. A sza­badság a járás tsz-ed között a legtöbb sertésre kötött szerző­dést, és azt a meghatározott időben teljesítette is. — Hízómarhából a tervezett 10 649 mázsa helyett 11 293 mázsát vettünk át. A lábodi Lenin Tsz például valamennyi leszerződött marháját extrém és I. osztályú minőségben adta át vállalatunknak. a legfontosabb feladatok meg­oldására. Az idén a kukorica- és az aprómagtermesztés, a gé­pek gazdaságos használata és a tejtermékek fokozása szerepel a központi versenyben. Az Állami Gazdaságok Főigazga­tósága e versenyek jutalma­zására 570 000 forintot fordít A főigazgatóság és a MEDOSZ elnöksége javasolja a gazda­ságok dolgozóinak, hogy egy mázsa szemes kukorica elő­állítására a gépesítés fokozásá­val és jobb munkaszervezéssel a tavalyinál 20 százalékkal ke­vesebb munkaórát fordítsanak. A gyümölcstermesztésnél a ki­fogástalan termékek arányá­nak növelése a legfontosabb: el kell érni, hogy a termésnek legalább 60 százaléka export­képes legyen. Tehenenként 3300 liter tejhozam, tojótyú­konként 130 tojás a cél, és ja­vasolják egy liter tej önkölt­ségének 10 filléres csökkenté­sét. A juhonkénti gyapjúhoza­mot 1960-na 4,2 kilóban irá­nyozták elő. A szorosan vett termelési feladatokon kívül az értékelés­nél figyelembe veszik, hogy a gazdaságokban kellő gondol fordítanak-e az épületek kar­bantartására. a majorságok csinosítására. Értékelendő ver­senypontnak javasolják a szakmunkásképzés és a tanuló- képzés helyzetét, valamint a termelőszövetkezeteknek nyúj­tott politikai és gazdasági se­gítség mértékét. (MTI) — A járás területén az 1959- es évben 21 millió forint érté­kű állatot vásároltunk fel — mondta befejezésül a kiren- deltségvezető. bási Győzelem Tsz az általa ^ leszerződött valamennyi sertést J **..**•»- TÉLI NAGY jAyítas a MARCALI GÉPÁLLOMÁSON A Szovjetunió és India viszonya soha nem nyugodott még szilárdabb barátságon9 mint most Szovjet-indiai közös közlemény Delhi (TÁSZSZ). Kedden Delhiben szovjet—indiai kö­zös közleményt hoztak nyilvá­nosságra, amely megállapítja, hogy Nyikita Hruscsov indiai látogatása fontos lap az in­diai-szovjet viszony új feje­zetében, jelentős lépés a két ország szívélyes és baráti kap­csolatainak erősítésében. A közlemény rámutat, hogy India népe Hruscsovot meleg, baráti fogadtatásban részesítet­te. Ezt a fogadtatást általános lelkesedés jellemezte. A jóaka­ratnak ez a megnyilvánulása annak a világszerte ismert ál­lamférfinak szól, aki odaadóan munkálkodik a békéért, a jó­akarat e megnyilatkozása egy­szersmind kifejezi Indiának és a Szovjetuniónak, a két ország népeinek örvendetes kapcsola­tát. N. Sz. Hruscsov — mondja a közös közlemény — találko­zott és tárgyalt India elnöké­vel, alelnökiével, miniszterel­nökével és az indiai kormány más tagjaival. A miniszterel­nökkel baráti és szívélyes lég­körben lefolyt megbeszélések során érintették a nemzetközi helyzettel összefüggő kérdése­ket, valamint a két ország kö­zös érdeklődésére számot tar­tó konkrét kérdéseket. A két miniszterelnök nagy megelégedéssel állapította meg, hogy a nemzetközi feszültség számottevően enyhült, amihez nem csekély mértékben járul­tak hozzá a nagyhatalmak ve­zetőinek, különösen N. Sz. Hruscsovnak és D. Eisenho- wernek személyes kezdemé­nyezései és közös erőfeszítései. A közös közlemény hangsú­lyozza: a személyes érintkezés és a kölcsönös látogatás, amely értékes tényezője a nemzetkö­zi megértés megjavításának, hozzájárult a megegyezés lét­rehozásához abban a tekintet­ben, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország vezető államfér­fiam idén májusban csúcsérte­kezleten találkoznak. India készséggel biztosította jóakaratáról és erkölcsi támo­gatásáról ezeket az állandó és tartós békeerőfeszítéseket. India miniszterelnöke ismé­telten nagyra értékelte N. Sz. Hruscsovnak az egyetemes le­szerelésről szóló javaslatait, amelyek az erőszakról való le­mondás elvének érvényesítését sürgetik a nemzetközi problé­mák megoldásánál. Mindkét miniszterelnök újból megerő­sítette a termonukleáris fegy­verek és a többi tömegpusztító fegyver betiltása kérdésében elfoglalt álláspontját. A Szovjetunió hadseregének legutóbbi létszámcsökkentését, amely korábbi hasonló lét­számcsökkentéseket követett, India úgy értékelte, mint fon­tos hozzájárulást annak az év­százados álomnak a megvalósí­tásához, hogy a kardból ekét kovácsoljanak. N. Sz. Hruscsov nagyra ér­tékelte India semlegességi po­litikáját és a katonai tömbö­kön való kívülmaradását. Hangsúlyozta, hogy ez a poli­tika mélységes tiszteletnek ör­vend a Szovjetunióban, mivel lényegesen elősegíti a világbé­ke fenntartását és megszilár­dítását. India és a Szovjetunió vi­szonya — hangsúlyozza a köz­lemény — soha nem nyugodott még szilárdabb barátságon és jobb megértésen, mint most. Indiának és a Szovjet­uniónak együttes ragaszkodása a békés együttélés elveihez és az a közös akarata, hogy elő­mozdítja a tartós béke megte­remtését, közelebb hozta egy­máshoz a két országot, jelenté­kenyen kibővítette gyümölcsö­ző együttműködésük területéit mind az ENSZ-ben, mind az ENSZ-en kívül. N. Sz. Hruscsov hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió és India erőfeszítéseinek egyesítése a békeharcban továbbra is fon­tos tényező lesz, amely segíti a nemzetközi feszültség enyhü­lését és a nemzetközi együtt­működés fejlődését* A közös közlemény meg­jegyzi, hogy a leszerelés, a né­pek barátsága, a nyomortól és az elmaradottságtól hosszú ideig szenvedett térségek gyors fejlődése, csakis ezek a ténye­zők nehezítik meg valóban a háború kirobbantását. A miniszterelnökök kifejez­ték azt a meggyőződésüket, hogy országaik a lehető legna­gyobb mértékben kiveszik ré­szüket az emberiség békés fej­lődéséből. A miniszterelnökök örömmel állapították meg, hogy nem kevésbé szorosak a két ország gazdasági és kulturális kap­csolatai. A záróközlemény Suratgarhot, az indiai—szovjet mezőgazdasági együttműködés, Bhilait pedig az ipari együtt­működés jelképének nevezi: Megemlíti, hogy a korábban folyósított hitelek kiegészítése­képpen a Szovjetunió nemré­giben újabb 1,5 milliárd rube­les hitelt nyújtott Indiának? Első ízben írtak alá a két or­szág között kulturális, tudomá­nyos és technikai együttműkö­dési egyezményt. Ez a látogatás — mondja a közös közlemény — módot adott N. Sz. Hruscsovnak ar­ra, hogy személyesen is lássa azokat az erőfeszítéseket, ame­lyeket India minden területén az indiai nép helyzetének ja­vítására tesz. A látogatás megadta továbbá mindkét mi­niszterelnöknek azt a régen- várt lehetőséget, hogy felújít­sák barátságukat és személye­sen megtárgyaljanak több kö­zös érdekeiket érintő kérdést* (MTI) Magyar—vietnami gazdasági megállapodás Az utóbbi napokban Hanoi­ban folytatott tárgyalások eredményeként aláírták a Ma­gyar Népköztársaság és a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság közötti 1960. évre szóló árucsereforgalmd és fizetési megállapodást A jegyzőkönyv értelmében a Vietnami De­mokratikus Köztársaságból ónt, apatitot, rizst, kukoricát, olajosmagvakat, félkész bútor- étemekeí, cipőt, inget, kézmű­ipari cikkeket stb. vásárol a magyar külkereskedelem. Ma­gyarország hőerőművet, külön­rint értékben. A kutasi Sza­féle gépeket és alkatrészeket; precíziós és laboratóriumi mű­szereket, elektromos anyago­kat, rádióalkatrészeket, építési anyagokat, aluminiumiterméke-. két, vegyianyagokat, gyógy­szert, közfogyasztási cikkeket; stb. szállít a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságnak. A megállapodás 1959-hez képest 1960-ra a két ország közötti áruforgalom lényeges emelke­dését írja elő. A jegyzőkönyvet magyaf részről Karádi Gyula, a kül­kereskedelmi miniszter első - helyettese, vietnami részről J Dang-Viet-Chau, a külkeres- t kedelmi miniszter első helyei» I tese írták alá. (MTI) Az egyik Belorusz hengerhűvelyét, hengerfejét és adagolóját Matusek Lajos kovács a tárcsa tengelyét tüzesíti, hogy az- javitja Vörös Ferenc és Koraknai János, után kiegyengethesse^ Messze van még a cséplés ideje, de Báli István és Szabó Lajos szerelők igyekeznek a cséplőgépeket mielőbb kijavítanif MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Közvetlen feladataink — távolabbi célkitűzéseink (3. oldalon) Hatló! tízig Marcaliban (5. oldalon) Mennyivel vásárolhatunk többet az idén, mint 1959-ben? (6. oldalon) Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII, évfolyam, 40. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1980. február 17.

Next

/
Thumbnails
Contents