Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-16 / 39. szám
Kedd, 1960. február 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP Rendszeresebb ellenőrzésre van szükség a Sütőipari Vállalatnál Az ipar vezetői megvitatták a múlt évben tapasztalt hiányosságokat Tavaly a Somogy megyei Tanács Ipari Osztálya ellenőrző látogatásokat tett a sütőipari vállalatok üzemeiben. A tapasztalt hiányosságokról jegyzőkönyvben, vagy személyesen tájékoztatták a vállalatok igazgatóit, súlyosabb esetben fegyelmi eljárást is indítottak. A hiányosságok általában a dolgozók nemtörődömségéből és az ellenőrzés gyengeségéből eredtek. A megye minden sütőipari vállalatánál számottevő béralap-túllépés mutatkozott. Tavaly februárban és márciusban soron kívül emelték a béreket, habár erre nem volt megfelelő alapjuk, ugyanakkor a termelés nem emelkedett a kívánt mértékben. A barcsi vállalatnál a megengedett béralapot 12 százalékkal lépték túl, ezzel szemben a termelés mindössze 4 százalékkal emelkedett. A nagyatádi vállalatnál 113:107 százalék ez az arány. A legnagyobb a béralaptúllépés a siófoki vállalatnál: itt 45 százalékos termelésemelkedés mellett 53 százalékkal lépték túl a béralapot. Az előírt fajlagot sem tartják be az egyes üzemek. Jelenleg 73-as fajiaggal dolgoznak, ami azt jelenti, hogy 1 kg kenyérhez 0,73 kg lisztet használhatnak fel. A fajlagot túllépő dolgozókkal megfizettetik az elhasznált többletliszt árát. Akad olyan pék, akit többezer forinttal terheltek meg ezért. A gyakorlat szerint az előírt fajlagból minden különösebb nehézség nélkül lehet megfelelő mennyiségű és minőségű kenyeret készíteni. Egyes pékek azonban saját maguknak takarítanak meg lisztet, illetve kenyeret, s azt — ha megfelelő eladó van a községben — jövedelmük gyarapítására használják fel. Az így eladott kenyérből csak a liszt árával terhelik meg a dolgozót, az egyéb anyag és az energia ingyen van. Különösen olyan helyen lehetséges ez, ahol a pékségben a férj, a kenyérboltban pedig a feleség vagy egyéb családtagja dolgozik. A pékek, ha rossz a kenyér minősége, a lisztre hivatkoznak. Kétségtelen, hogy a liszt nem a legjobb minőségű. Viszont ugyanabból a lisztből más üzemek jobb kenyeret készítenek. A hiba inkább a feldolgozás körül van. Némelyik üzem a feldolgozáskor kihagy egy- egy technológiai folyamatot. Sok pékségben nem szitálják meg a lisztet. A kenyérben nemegyszer zsineget és más idegen anyagot találnak a fogyasztók. Több üzemben nem használják ki a kapacitást. A Balaton- parti pékségek közül egyik- másakban mindössze 30—40 százalékban használják ki az üzemet, jóllehet ugyanannyi a dolgozók száma, mint a nyári teljes kapacitás idején. Ezekben az üzemekben minden megerőltetés nélkül lehetne jó kenyeret sütni. Az Élelmezésügyi Miniszté- rum rendelete szerint a selejt kenyerekért a dolgozóknak nem jár munkabér. A vállalatok azonban nem alkalmazzák megfelelően ezt a rendeletet, így a pékek — érthető módon — nem fordítanak különösebb gondot a kenyerek minőségére. Az említett hibák egyik oka, hogy a vállalatok belső ellenőrei rendszertelenül vizsgálják a körzetükbe tartozó pékségeket. Egyik-másik ellenőr hosz- szú időn át, néha fél évig sem mutatkozik a vidéki üzemekben. Ha a megyei tanács ipari osztálya valahol vizsgálatot tart. és annak alapján a vállalatok vezetői felelősségre vonják a mulasztó dolgozókat, rendszerint nem történik semmi. Esetleg írásiban figyelmeztetik őket. A múlt hét elején értekezletre hívták egybe a sütőipari vállalatok vezetőit. Megvitatták a tapasztalt hiányosságokat. Többen javasolták, hogy a rendbontók ellen ezentúl határozottabban lépjenek fel. Rendszeresebbé teszik a vállalati ellenőrök munkáját, ütemtervet dolgoznak ki részükre, időnként beszámoltatják őket tapasztalataikról. A laboratóriummal nem rendelkező vállalatok lisztmintákat küldenek a kaposvári laboratóriumba. Ott megállapítják, hegy milyen faj lagkihozatal lehetséges az illető nyersanyagból. Mivel a sütőipari vállalatok idei terve jóval magasabb a múlt évinél, a megyei tanács ipari osztálya gépeket vásárol nekik. Néhány sütőipari szakember Ajkára llátogat, ahol több új gépet alkalmaznak sikerrel. S ha a megye szakembered megfelelőnek találják szókat, néhányat megrendelnek belőlük; Roland Ferenc Úfabb tíz városra terjesztették ki az általános munkaközvetítést Kaposvárott is bevezetik a kötelező munkaközvetítést A Munkaügyi Minisztérium 1957-ben elrendelte, hogy bizonyos munkakörökben a dolgozók, főleg a csökkent munkaképességűek és a nők munká- baállítása a munkaközvetítő- irodák útján történjék. A rendelete/t a múlt év szeptemberében a rendelkezésre álló munkahelyek és munkaerő jobb elosztása végett úgy módosították, hogy kilenc városban minden munkakörben valamennyi dolgozóra kiterjesztették az általános, kötelező munkaközvetítést. Ez a módszer kilenc városban bevált, ezért más városok is kérték, hogy rájuk is terjesszék ki a rendelkezést. A munkaügyi miniszter az eredeti rendelkezést most úgy módosította, hogy az általános, kötelező munkaközvetítést újabb tíz városban: Cegléden, Komlón, Kaposvárott, Sztáliinvárosban, Salgótarjániban, Győrött, Sopronban, Orosházán, Gyulán és Vácott is be kell vezetni. A rendelkezés értelmében február 15-től ezekben a városokban is a munkaközvetítő irodák gondoskodnak a dolgozók elhelyezéséről. A Munkaügyi Minisztérium természetesen nem szeretné, ha ezzel lassítaná az üzemek folyamatos munkaerőellátását. Ezért úgy intézkedett, hogy azokban a városokban, ahol ez a rendszer esetleg megnehezítené a folyamatos munkásfelvételt, a tanács munkaügyi osztálya felmentést adhat az általános, kötelező munkaerőZár§zámadás a „takaré? 0£66 termelőszövetkezetben Minden tsz-tagnak betétkönyve van Szentán Éppen mintha tavasz volna, olyan simogató az idő ezen a délelőttien. A lovak prüszkölve dagasztják a sarat, s orrunkba csap a föld szaga vagy inkább illata. Szekerünk az Aranykalász Termelőszövetkezet felé döcög. A másik kocsin a zenészek ölelgetik zeneszerszámaikat — olyan közömbösen, mintha nem is zárszámadásra, mulatságra igyekeznénk. Utánunk, előttünk hosszú sorban ünneplőbe öltözött, jókedvű emberek kerülgetik a pocsolyákat. A cigánytelep után hamarosan a házak között járunk. Ez a lás falu, ahová beértünk, Szenta, Az első zárszámadó közgyűlés alkalmából rendezett ünnepi ebédhez már meateritetA termelőszövetkezet korszerű Istállója. kaegységet szerzett Neki Is van takarékkönyve? — Hogyne, mint a szövetkezetünkben minden tagnak. Nekem öt és fél ezer forintom van a takarékban. Mert Szentán újabban nem otthon, a lepedő alatt vagy a szekrényben tartják a pénzt. Most biztos helyen van, bárpár perc pihenő • fék. A gőzölgő gulyáslevest már hordják, amikor belép az ajtón ifjú Katona János. Fiatal ember, beosztása: juhász és ta- karmányos kocsis. Januárban 80 munkaegységet, négy és fél hónap alatt összesen 302 munmikor kivehetik, mégsem aprózódik eh Majd a nemrég született bárányokkal dicsekedik. Ezután lesz még csak sok dolga! Másfél száz anyabirkájuk most áll ellés előtt. közvetítés alól. (MTI) ^AWvAwvvvsvwM%vwuwjwuvvwuwnwvvvMWdwwvvvvvw.ivmvwwwww/>w.vuwMwy> Ahogy beszélgetünk, az ajtóból a Budapestről érkezett Az amerikaiak számára helybeli ipar, hanem a köz- kellett küzdeniük. Csak a for- tíkumok segítségével lényege-1 ugyan nem tűnne könnyűnek oktatás, az egészségügy és a az oroszok élete, maguk az oro- mezőgazdaság fejlesztésére is. szók azonban, ha visszatekinte- Sztalinabád ma 200 000 laradalom után építették ki a sen csökkentették a trachoma- vasútvonalat Sztalinabádig. megbetegedések számát. Tad-! írástudatlan parasztok ezreit zsikisztánban sehol sem látnék a múltra, úgy látják, hogy koső forgalmas város. Győr- kellett megtanítani nemcsak a tunk vak vagy gennyes szeműi •írV^-rí UoínAán . . * ' __________3 ' ' 1_ 1_______ ___1____; TU. _ T . ~ __ -I i gazi haladás történt. Ezt san fejlődik a köztársaság ipaa haladást államuk nagy vív- ra és mezőgazdasága. A gyenDénes József egy idős bácsit invitál befelé. A szíves szóra belép Boda István. Mellénk telepedik ő is, iszik a jófajta szőlőléből. A 19-es veterán az most meg már több mint tí ezer forintom van bent. Jó helyen. Es így legalább az állam forgatja, használja, nem én fekszem rajta. A szentesi postahivatalnak egy évvel ezelőtt hét betétállománya volt. Aztán elkezdett növekedni. Évközben kétszer ts kaptak a tagok pénzt a bevitt állatott után. Ennek javarésze a betétkönyvekbe került. Pallag Béláné, a csurgói fiók vezetője sokat tett ennek érdekében. Elmondta ets embereknek, mennyire fontos a jövedelemmel váló gazdálkodás, mert a tagok általában évente egyszer jutnak nagyobb ősz* szeghez, s ezt kell beosztani hosszú hónapokig. Megkezdődött a gyűlés. A falu apraja-nagyja hallgatja Fekete Sándor elnök beszámolóját, aki felsorolja a sok Beruházást. Néha megcsuklik a hangja, könny szökik a szemébe. Minden szavából a nagy család iránti szeretet hangja cseng ki. A tagok szeretik, becsülik, és ragaszkodnak hozzá. Végül átadta a 200 ezer forint betétet tartalmazó betétkönyveket, s azt az összeget, amelyet a tagok készpénzben kívántak átvenni. Betétállomámányának tekintik, és isjen büszkék rá. Kénytelen leleplezni a szerző azt a mesét is, hogy »a szovjet nemzeti kisebbségek — az ukránok, belorusszok, üzbé- gek vagy tadzsikok — szerfege termésű, rövidrostú gyapotot, amelyből korábban mindmezőgazdasági gépek, hanem embereket Itt eltűntek a a gyári szövő- és fonógépek trachoma e jellegzetes ismer-i kezelésére is. tetőjegyei, amelyekkel annyiAz ipar és a mezőgazdaság szór találkozhattunk más ázsi-i össze évi néhány ezer tonnát fejlesztésén kívül nagy erőfe- ai országók bazáraiban. termeltek, hosszúrostú gya- szítéseket tettek a szovjet ha- Sztalinabád új negyedeiben póttal cserélték fel, amely a tóságók az egészségvédelem és impozáns kormányépületeket,: tadzsik vezetők szerint még a közoktatás megjavítására is. 3—4 emeletes lakóházakat láta kaliforniai terméshozamokat Közölték velem, hogy Tad- hatunk. Sok épület élénk, vi-| lett elégedetlenek«. Megálla- is túlszárnyalja, s tavaly 200 zsikisztánban 30 évvel ezelőtt dám színekben pompázik, s] pítja, hogy öt nemzeti köztár- millió dollár jövedelmet hozott aligha találtam volna orvost ősi perzsa motívumokról min-! saságban járt, de semmi olyat a köztársaságnak. Azonkívül Jelenleg több mint 2000 orvos tázott finom díszítőelemek nem látott, ami megerősítené az új gátak és ömtözőcsatomák működik a köztársaságban. 870 ékesítik. Más negyedekben, ezt az »elméletet«. egy Virágzó élet a nemzetiségi köztársaságokban segítségévei, amelyek tervezé- lakoma iut seben három amerikai mérnök , is részt vett, csaknem egy- egyesült Államokban 700 la- rj.g-; negyedekben még mindig] millió acreval növelték a meg- kosra). 240 tadzsikra jut egy találkozhatunk vályogházikókfáz csuPa családi házak kis, kertes »bungalow; lavannak, ok; A művelt földterületet. A Sztali- képzett ápolónő, nabódban épült textilgyár ma már évente több mint 50 mil.... . . lió yard szövettél látja el a »a jo minőségű gyapot terme- piacot lésére és a textiliparra alapoSzovjet-Tadzsikisztánról azt írja, hogy a forradalom után zott virágzó gazdaságot fejlesztett ki.« »Amikor 30 évvel ezelőtt megalapították ezt a köztársaságot, és Sztalinabádot szemelték ki fővárosának, ez a Mire büszkék Tádzsikisztánban az emberek ? A textilgyáron kívül még számos élelmiszeripari vállalat,- Sok új kórház van Sztalina- bádban, köztük 2 gyermekkórház is. Feleségemmel együtt megnéztem az egyiket. Úgy láttuk, hogy elég jó a felszerelése, s képzett személyzettel rendelkezik. Közép-Ázsiában évszázadokai és kövezetlen, szűk utcák-1 kai, ahol nemigen van vízve-, zeték és csatornázás. Piszoknak és légynek azonban, ami nélkül el sem tudjuk képzelni a közép-ázsiai városokat, hírük' sincs. hadjáratot indítottak a közök-. Meg is| selyem gyár és szövőipari be- kon át járványos malária és ^a^ás fejlesztésére, város tulajdonképpen néhány rendezéseket gyártó üzem van trachoma pusztította a lakos- szüntették az írástudatlamsá-j ezer lakosú közép-ázsiai falu Tádzsikisztánban. A tadzsikok Ságot. »Csak az nem volt ma- got s művelt társadalmat te-1 volt, ahol leginkább csak büszkék 36 _ villanytelepükre. jártás, aki még nem élt«, hal- remtettek Tádzsikisztánban.' agyagkunyhokat látott az em- Az utóbbi evekben nagy ko- lottam az egyik tadzsak vezebér; hiányzott a csatornázás, a olaj-, szén-, cink- és ónlelő- tőtől. Aztán elmondta nekem, 1 "-20-ben alig 150 tanuló járt vízvezeték, nem voltak kórhá- helyeket fedeztek fel itt. hogy amióta lecsapolták a mo- Tádzsikisztán 3 iskolájába. Je-, zak, sőt iskolák sem voltak«, Nem volt könnyű modern csarakat, s tömegesen a’kal- lenleg viszont 50 000 közép- és| olvassuk a könyvben. Amikor gazdaságot kifejleszteni a kő- maznak rovarii-tó-szereket, főiskolai végzettséggel rendel- azonban leverték a basmako- zép-ázsiai feudális társadalom olyannyira végeztek a maláriá- , , , kát, a »szovjet kormány nagy primitív bázisán. A modem val, hogy az orvosok panasz- kezo szakemt)ere van a koz- összegeke: ruházott be ezen a Tádzsikisztán építőinek azon- kodnak: nincs elég beteg a ma- társaságnak. 2600 iskolájában] területen, méghozzá nemcsak a ban -más nehézségekkel u meg láriakutatásii célokra, Antibio- 330 000 ember tanul, Büszkén mutatják szép állataikat. életére, a múltjára emlékezik. , . .... , Arra, hogy Csurgón mennyire A szovjet hatóságok nagyi, megVerték a többi kommunistával együtt! És egészen a fel- szabadulásig megfigyelés alatt állott. Majd a fiáról beszél nehéz szívvel, aid a fronton esett el. A múlt szenvedése, a 72 év mély barázdákat vont arcára. — Most már jó, ahogy van. Addig dolgozom, amíg bírok. Ennyi pénzt nem kerestünk soha. A múlt év márciusában alakultunk. De már azelőtt is volt egy kis megtakarított pénzem, csak éppen otthon tartottam. Nem is nagyon hallottam eddig a betétkönyvről, nyuk alig marad el a fél millió forinttól. A megyei és a csurgói járási szervek képviselői között felszólalt Égető Ede, az OTP megyei fiókjának helyettes vezetője, és az első zárszámadás emlékére ajándékként egy rádiókészüléket adott át a szö- vetkszetneh. A szép műsor után megkezdői* a bál... Felszabadul- A~n. jókedvűen zárták szép ".nn-vüket a szentaiak. Mulat a szövetkezet, mebi nemrégen kapta a »takarékA? '■'Izőt. Merényiné (Foto Novaciual
