Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-14 / 38. szám

IOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1B6C. febroár H Folynak as előkészületek Párizsban Hruscsov fogadására és a csúcskonferenciára Párizs (MTI). Egy hónap .választja el a francia fővárost kimagasló vendégének, Hrus- csovnak megérkezése napjá­tól. Három hónap múlva pedig a kelet-nyugati csúcstalálkozó résztvevőit köszöntheti falai között Páiizs. A nagy esemé­nyek technikai előkészítése nagyban folyik. Az orlyi re­pülőtéren még nem épült meg a központi épület, ezért külön Hruscsov méltó fogadására 36 meter széles fémalkotmányt emelnek, amely egyetlen nagy szalonból áll majd, s itt zaj­lik le az ünnepélyes fogadta­tás. A külügyminisztérium sajtó­osztályán több száz külföldi újságíró érkezésére számíta­nak, s azt várják, hogy az új­ságírók közül százan és szá­zan fogják végigkísérni fran­ciaországi kőrútján a szovjet kormányfőt. A csúcstalálkozó előkészíté­se is fejtörést okoz a francia hatóságoknak. Az újságírók hadára kell elsősorban gondot fordítani. Ha nem számolnak is azzal, hogy megdőlne az 1955-ös genfi konferencia új­ságíró-rekordja (3000 újságíró volt jelen), úgy vélik, nem sokkal maradnak el ettől a számtól. A francia külügymi­nisztérium teljesen genfi min­tára kívánja berendezni a csúcskonferencia mellett mű­ködő intézményeket, szerve­ket Végrehajtották a szakara! atomrobbantást Párizs (Reuter). A francia köztársasági elnök hivatala szombaton reggel közleményt adott ki, amelyben bejelenti, hogy szombaton hajnalban Reggantól délnyugatra, Tanez- rouf írnál felrobbantottak egy Plutónium-atombombái. A bombát 100 méter magas acél- • toronyra szerelték. A közle­mény szerint a -kísérlet sike­rült-“. Franciaország leadta névje­gyét az atomklub előszobájá­ban, s belép a világ legzártabb körű klubjába — így kommen­tálja a franciá rádió a szaha- rai atomrobbantás hírét. A hi­vatalos Párizs most azt várja, ho"” az Egyesült Államok ez­után már kiszolgáltatja Fran­ciaországnak is az atombomba­gyártás technológiai titkait. Ügy vélik, de Gaulle-nak az atombomba felrobbantása után égővel több oka lehet a nyuga­ti hármas direktórium, az amerikai—angol—francia tri­umvirátus intézményes létre­hozásának követelésére. A hivatalos kommentárok sietnek kiemelni, hogy Fran­ciaország saját erejéből állítot­ta elő a bombát. A kommentá­rokban burkoltan benne fog­laltatnak az amerikaiak és an­golok ellen irányuló szemrehá­nyások iS. 'm A francia közvéleményt igyekeznek megnyugtatni, hogy az atombomba nem ke­rült sokba. E téren a baloldal soraiba tartozó tudósok becs­léseire kell hivatkozni, akik 100—150 milliárd régi frank­ban jelölik meg a Szaharában felrobbantott egyetlen bomba árát. A hivatalos adatok sze­rint Franciaország az atomku­tatásra évek óta együttvéve 400 milliárd franknál keve­sebbet költött. Az »utca emberét« nem lel­kesíti a »szenzáció«, amelyet a rá'31' különhíradásokban kö­zölt. A párizsi rádió riportere, amikor szombaton reggel mun­kába igyekvő emberek véle­ményét kérte, az első megkér­dezettől ezt a választ kapta: Beszédes számok Párizs (MTI). Amióta de Gaulle tábornok az algériai zendülés közepette mondott rádióbeszédépen ■ első ízben tett említést az algériai há­ború költségeiről, egymást érik a francia sajtóban a kü­lönböző számadatok, amelyek megvilágítják az algériai há­ború elhúzódásának sok moz­zanatát. De Gaulle tábornok hivata­losan is elismerte, hogy eb­ben az esztendőben mintegy egymilliárd régi frankot emészt fel a háború. Ez pon­tosan megfelel a francia bal­oldal által felemlített szám­nak: napi 3 millió frank az algériai háború költsége. Legújabban a francia saj­tó érdeklődése a katonatisz­tek fizetése felé fordul. A Monde egy táblázatából ki­tűnik, hogy egy ezredes fize­tése Párizsban körülbelül 2100 új frank, Algériában ugyanez az ezredes ennek az összegnek másfélszeresét kap­ja. Mellékesen megjegyezve ez tíz munkás havi bérének felel meg. Az ,Express által ' közölt adatok szerint. egy hadosz:vhj-lóbornok fizetésé­ből 40 munkáscsalád élne meg. (MTI) »Mit csináljak én az atom­bombával?■* A francia baloldal a hivata­los propaganda győzelmi je­lentései közepette figyelmezte­ti a franciákat, hogy nem az atombomba felrobbantása adja meg Franciaország tekintélyét, hanem éppen ellenkezőleg: ha a francia kormány tevékenyen hozzájárulna a kísérleti rob­bantások betiltását célzó, a nukleáris fegyvereket törvé­nyen kívül helyező nemzetközi egyezmények létrejöttéhez. A francia atomrobbantás első nyugati visszhangja London (AFP). Az angol kór- mány szombaton bizonyos megkönnyebbüléssel fogadta azt a ■ hírt, hogy a francia atomfegyver-kísérletet sikerrel végrehajtották. Angliában alapjában véve sohasem elle­nezték igazán Franciaország­nak azt a szándékát, hogy a fegyverkezés terén a többi nagyhatalom színvonalára ke­rüljön. Angol kormánykörök­ben úgy hiszik, hogy a francia atomkísérlet nem csökkenti az Egyesült Államok, a Szovjet­unió és Nagy-Britannia lesze­relési megállapodásának kilá­tásait. * * * Washington. A Pentagonban kedvezően fogadták, a francia atombomba-kísérlet végrehaj­tását. Amerikai katonai körök­ben a francia átomrobbantást fontos tényezőnek tekintik az atomfegyverek kérdésére vo­natkozó törvényhozás felül­vizsgálása szempontjából. New York. A francia atom- kísérletre az ENSZ-ben rend­kívül különbözően reagálnak attól függően, hogy az egyes küldöttségeknek milyenek a politikai érdekei, a világnéze­ti elgondolásai, és mennyire bizalmatlanok a franciák afri­kai jelenlétével szemben. A reagálások változatos sorozatá­ban van azonban egy közős elem, az a megállapítás, hogy a kísérletet végrehajtották az ENSZ-közgyűlés ama határo­zata ellenére is, amely felkérte Franciaországot, hogy tartóz­kodjék az atombomba-kísérlet végrehajtásától. •"* » •• • TA Strasbourg. A strasbourgi földrengés-megfigyelő állomá­son szombaton magyar idő sze­rint 7 óra 12 perckor gyenge földlökést észleltek, amelyet a francia atombomba felrobban­tása idézett elő. (MTI) A Daily Herald külügyi London (MTI). A Daily Herald az angol alsóház kül­ügyi vitájáról így ír: — Adenauer azt mondotta, hogy »Isten ránk bízta a Nyu­gat védelmét-“. Selwyn Lloyd Anglia nevében ament mon­dott az alsóházban Isten e megrágalma zására. Cseppet sem kívánatos azonban, hogy egy olyan nemzet »őrizzen« az angol alsóház vitájáról bennünket, amely a sérelem érzését táplálja és amelynek atomfegyverei vannak. A ra­vasz, vén kancellár a valóság­ban egészen más küldetést szán hazájának. A Nyugat- Európa feletti gazdasági ural­mat akarja megszerezni ' az amerikaiaktól kapott atom­pajzs mögött. Baráti üdvözlet a Szovjetunióból Budapest leiszabadulásának 15. évfordulója alkalmából A Szovjet Baráti Társaságok és Kulturális Kapcsolatok In­tézetének Szövetsége és a Szovjet-Magyar Baráti Társa­ság Budapest felszabadulásá- jjnak 15. évfordulója alkalmá­ból üdvözlő táviratot küldött a Magyar-Szovjet Baráti Tár­saságnak. A táviratban a dicső évfor­duló alkalmából további sike­reket kívánnak a szervezet­nek a népek barátságáért, a szocialista haza építéséért és a világbékéért kifejtett nemes tevékenységhez. (MTI) Gépállomások, állami gazdaságok, lsz-ek, FIGYELEM! Mindennemű autó- és trak- torgumi-javítását már most adja le a KAPOSVÁRI vasipari MŰSZAKI KTSZ gumi- javító részlegénél, Áchim András u. 8. alatt, hogy a tavaszi munkatorló­dás késedelmet ne okozzon. Gyors, megbízható kiszol­gálás, minőségi munka. (6923) Értesítjük a város lakosságát, bogy a közigazgatási határon belül a tüzelőjét mázsánként 4,— forintért házhoz szállítjuk. Egyéb felvilágosítást ad a 23. az. AKÖV TÜZÉP-telepi kirendeltsége. (6993) Si NEMZETKÖZI A béke útvonalán ... NYIKITA -SZERGEJEVICS HRUSCSOV ismét úton van. Kedden még Moszkvában tár­gyalt olasz vendégével, Gronchi államelnök­kel, a csütörtökre virradó hajnalon már a Hi­malája fölött röpítette gépe, hogy ázsiai kőr­útjának első állomásán, az indiai fővárosban Nehru miniszterelnökkel találkozzék. A magasrangú olasz vendég a NATO kato­nai tömbrendszerének egyik fontos hatalmát képviselte Moszkvában. A szovjet kormány­fő mostani körútja pedig olyan ázsiai orszá­gokba vezet el — Indiába, Indonéziába, Bur­mába és Afganisztánba —, amelyek elköte­lezték és tartják is magukat a »pancsa sila«- hoz — a békés együttélés öt elvéhez. A szov­jet miniszterelnök múlt heti tárgyaló partne­rei tehát lényegesen eltérő külpolitikai iráhy- vonalat képviselnek. Mégis ennek a két, jel­legében egymástól erősen különböző találko­zónak ugyanaz a gondolat volt az alapesz­méje: az a felismerés, hogy az emberiségnek, a két társadalmi rendszernek nincs más útja, mint a békés együttélés. A Szovjetunió világjáró békenagykövete ezúttal másodszor lép India földjére. Azóta, hogy — alig több mint négy éve — első ízben ott járt, nagyot változott a világ. Akkoriban a NATO-hatalmaR vezetői keserű szavakkal támadták Nehrut, és mindenképpen »óvták« a' békés együttélés »szovjet csapdájától«. Ma pedig? Nos, Nehru miniszterelnök — és még sok más ázsiai és afrikai vezető személyiség — fényesen igazolva láthatja a Szovjetunió aktív, békés együttműködésre törekvő külpo­litikáját. Manapság már a vezető NATO-hatalmak kormányaitól is egyre több meghívás érke­zik Hruscsov elmére. Vagy éppenséggel ezek­nek az országoknak vezetői maguk keresik fel a szovjet miniszterelnököt a kremlbeli dolgo­zószobájában. A két indiai látogatás között eltelt négyéves időszakban a szovjet diplomácia sikerrel ost­romolta meg és vette be a hidegháborús erők fő ellenállási vonalát. Ebben a sikerben nagy szerepet játszik az új diplomáciai stílus — a felelős államférfiak személyes kapcsolatainak megteremtése —, amelyet a szovjet kormány vezetett be a világpolitikába. Ennek a diplo­máciai frontáttörésnek a legfőbb tényezője természetesen az volt, hogy a szocialista vi­lág hatalmának páratlan arányú és iramú megnövekedése ellenállhatatlan erőt kölcsön­zött a békés együttélés eszméjének. E gondo-^ lat térhódításához nagymértékben hozzájá­rultak a Szovjetunió »kozmikus követeinek'* világűrutazásai is, amelyek a hidegháború legmakacsabb híveivel is megértették, hogy a szocialista világban működő társadalmi, po­litikai és gazdasági tényezők végső soron ka­tonai tekintetben is a szocializmus javára bil­lentették át a nemzetközi erőviszonyok mér­legét AZ ÉSSZERŰSÉG, a világ új erőviszonyai­nak józan felmérése a tárgyalóasztal mellS parancsolja még azokat is, akik tegnap vagy tegnapelőtt »vörös mákonynak« minősítették a békés együttélés gondolatát. Az értelem felülkerekedésének félreérthetetlen jelei ma már a kapitalizmus fellegváraiban is meg­nyilatkoznak. Mind többen kénytelenek rá­döbbenni: korunknak, az atom- és rakétafegy­verek korának megmásíthatatlan parancsa, hogy a felelős államférfiak megtalálják vég­re a közös nyelvet. Mind többen megértik, hogy a szocializmus és a kapitalizmus törté­nelmi vitájának eldöntését nem szabad a fegyverek erejére bízni. Ez a gondolat— ha nem egykönnyen és egyértelműen is — im­már a hivatalos politika rangjára emelkedett Londonban, Washingtonban s talán Párizs­ban és Rómában is. Első indiai látogatása óta a szovjet kor­mányfő három világrészt utazott be; mintegy 160 000 kilométert hagyott maga mögött, az Egyenlítő hosszának négyszeresét! Négy év folyamán 16 ország népét és vezetőjét kereste fel, hogy személyesen is kinyilvánítsa előt­tük a szovjet nép törhetetlen békeakaratát és együttműködési készségét. A szovjet diplomácia páratlan kezdeménye- • ző készsége és lendülete valósággal magával sodorja a nyugati világ vezetőit is. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy ezekben az évek­ben a vezető kapitalista hatalmak legmaga- sabbrangú képviselői első ízben tisztelték meg látogatásukkal azokat a fiatal ázsiai és afrikai független államokat, amelyeket nem is olyan régen még csupán a gyarmati köz­igazgatás vagy teljhatalmú helyi megbízot­taik jelentései — no meg persze az onnan származó busás profit és természeti kincseik — alapján ismerték. Eisenhower elnök decem­beri ázsiai—afrikai körútja, Macmillan mi­niszterelnök most zárult Afrika-utazása és más nyugati vezető személyiségek egyre gya­koribb látogatásai a »színes bőrű« államfér­fiaknál mindmegannyi beszédes bizonyítéka, hogy a gyarmati korszak átkos következmé­nyeivel küszködő új nemzeteknek nyújtott nagyvonalú és önzetlen szovjet segítség a ka­pitalista kormányokra sem maradt egészen hatástalan. AZ UTÓBBI NÉGY ÉVBEN India egymil­liárd, Indonézia 427 millió, Afganisztán 480 millió rubel értékű gazdasági segélyt kapott a Szovjetuniótól, A szovjet segítséggel épülő kohóművek, gépgyárak, ércfejtők és bánya­művek, vegyipari, kőolajipari és gyógyszer­ipari vállalatok acélba és betonba öntött bi­zonyítékai a szovjet nép önzetlen barátságá­nak és annak is, hogy Ázsia és Afrika fiatal nemzetei csakis a békés együttélés útján, a szocialista országokra támaszkodva védelmez­hetik meg gazdasági és politikai függetlensé­güket. A fejlődésükben elmaradott országok gaz­dasági megsegítésére szólító szovjet »kihívás« a két társadalmi rendszer békés versengésé­nek új frontszakaszát nyitotta meg. Ebben és csakis ebben leli magyarázatát, hogy újabban már szaporodnak a politikai feltételektől mentes nyugati segélyajánlatók is, amelyeket minden túlzás nélkül úgy tekinthetünk, mint a szocializmus által nyújtott segítségnek egy sajátos, közvetett formáját. A szovjet kormányfő mostani kőrútján csaknem az emberiség negyedét látogatja meg Több mint 500 millió ember előtt ismét­li meg a kapitalista Nyugathoz intézett ki­hívást: “Rajta, versenyezzünk, de ne a fegy­vergyártásban, hanem a békés gazdaság fej­lesztésében. Ez hasznosabb lesz a világ min­den népének.« A szovjet diplomácia fáradhatatlan erőfe­szítései nyomán tovább erősödik a békés együttélés híveinek tábora, és egyre erőtelje­sebb a jégzajlás a hidegháborús frontokon. Kezdenek újjáéledni, újjászövődni a hTcteg- háború éveiben megdermedt és megszakadt kapcsolatok a világ sorsáért elsősorban, felelős nagyhatalmak vezetői köziitt. Lassanként ki­formálódnak és egymásba illeszkednek a nem­zetközi tárgyalások gépezetének fogaskerekei, s már közel a pillanat, amikor az ésszerű­ségnek ez a gépezete teljes lendülettel bein­dulhat végre. A nemzetközi élet nagy körképe természe­tesen ma sem egészen zavartalan. Távolról sem az! Hiszen működnek még a kerékkö­tők ... A csúcstalálkozót megelőző világmé­retű sürgés-forgásból a hidegháborús politi­ka mai vezéralakja, Adenauer sem hajlandó kimaradni. Az olasz államelnök moszkvai lá­togatásának előestéjén »véletlenül« éppen Rómába utazott, nemsokára pedig Washing­ton és talán Párizs következik. Vagyis a bon­ni kancellár egymás után felkeresi a kelet- nyugati találkozóra készülődő partnereit: ta­lán még lehet tenni valamit. Ha megállítani nem is, de legalább némi homokot szórni az induló tárgyalási gépezet fogaskerekei közé. És a hidegháborús irányzat erejét semmikép­pen sem szabad lebecsülni. Ez a megvert, de véglegesen le nem győzött irányzat sok ne­hézség, huzavona, sőt visszaesés okozója lehet. De — minden jel szerint — még Adenauer és tengeren túli hidegháborús »elvbarátai« sem állhatják el többé a kelet—nyugati közele­dés útját. ,,ES A SZOVJET KORMÁNYFŐ FOLY­TATJA BÉKEKÜLDET ESET, Új Delhi után Djakartába, Rangunba és Kabulba visz az út­ja. Majd Párizs következik, utána talán Béés, s rövidesen Afrikában is megjelenik a szo­cializmus békenagykövete. Mind sűrűbben rajzolódnak rá a világat­laszra a szovjet miniszterelnök békemisszió­jának útvonalai — lassanként átfogják egész földgolyónkat —, s nyomukban diadalmasan tért hódít az államok békés együttélésének immár nem csupán a gondolata, hanem gya­korlata is. A mccarthyzmus | újabb megnyilvánulása Washington (TASZSZ). Chil- des, a Washington Post And Times Herald szemleírója fog­lalkozik a legutóbbi VIT ame­rikai részvevőinek üldözésé­vel, egyebek között azzal, hogy beidézték őket az ame- rikaellenes tevékenységet vizs­gáló bizottság elé. Childes ha­tározottan elítéli, hogy meg­hurcolnak embereket meggyő­ződésük és nézeteik miatt. Ez a beidézés Childes sze­rint a mccarthyzmus újabb megnyilvánulása. Bár a rossz­emlékezetű szenátor meghalt — írja Childes —, szelleme to­vább él az Egyesült Államok politikai életében. (MTI). Caiky Gergely Szí tiltás Bemutató előadási Febrnér 16-án, kedd este 7 órakor (Csiky-bérlet) Február 17-én, szerda este 7 órakor (Rátkay-bérlet) Február 20-án, szombaton este 7 órakor (Somlay-bérlet) SHAKESPEARE: HAMLET Tragédia Rendező: Kamarás Gyula A HAMLET február 29-ig van műsoron Jegyek előre válthatók a szánház jegyirodájában, Májú* 1. u. 23. Telefon 11-03. (10972

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents