Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, I960, február IS, „Ne csak békében, hanem barátságban is éljünk...“ Cronda es Hruscsov beszéde a moszkvai olasz nagykövetség fogadásán Ma indul ússiíii fiijára a szovjet miniszterelnök Moszkva (TASZSZ). Gronchi k'ku-'.rsrsúgi elnök az olasz n-.'tykövetségen Vorosilov tisz­teletére adott logadáson mon­dott beszédében kijelentette: az olasz kormánynak és neki az a szándéka, hogy ezzel a lá- te;::.tással kidomborítsák Olaszországnak azt a meggyő­ződére*. amely szerint új és gyiirr :7 c"özőbb kapcsolatokat kell kifejleszteni a. Szovjet­unióra', s ennek előmozdítá­sára Olaszország őszintén haj­landó is. »Azt kívánom — mondotta —, a Szovjetunióban való lá­togatásomat követő események korunk történelmében ne egy­szerűen úgy szerepeljenek, hogy az Olasz Köztársaság el­nök- látogatást tett Oroszor­szágban. hanem úgy, mint a gyümölcsözőbb olasz—szovjet kapcsolatok kezdete.« Gronchi elnök kifejezte azt a reményét és óhaját, hogy lá­togatása »ne szorítkozzék csu­pán. az olasz—szovjet viszony megjavítására, hanem segítse elő a Szovjetunió és az egész Nyugat kapcsolatainak javu­lását is«. Hruscsov válaszában kije­lentette: osztja Gronchi elnök­nek azt a véleményét, hogy szükség van a nemzetközi kap­csolatok javulására. Valóban van is javulás e kapcsolatok­ban — hangsúlyozta. A szovjet kormányfő han­goztatta, hogy meg kell oldani a vitás kérdéseket. — Véleményünk szerint — folytatta — elsősorban olyan kérdéseket kell megoldani, mint a második világháború maradványainak felszámolá­sa, a német békeszerződés meglzötése, s ennek alapján a Nyugat,-Berlinben bevezetett megszállási rendszer megszün­tetése. — El kell ismerni és jóvá kell hagyni a második világhá­ború után végbement változá­sokat — folytatta Hruscsov —, alá kell írni a békeszerződést Németországgal, és ezzel együtt meg kell oldani a berlini kér­dést. Mi éppen erre törek­szünk, és ezért javasoljuk, hogy szüntessék meg Nyugat- Berlinben a megszállási rend­szert. Konstruktív javaslato­kat terjesztettünk elő, amelye­ket helyesnek tartunk, más reá­lis javaslatokat mi nem lá­tunk — hangsúlyozta a szov­jet kormányfő. A Szovjetunió és Olaszor­szág viszonyáról szólva Hrus­csov megelégedését fejezte ki, hogy most már jelek mutatkoz­nak arra, általánosan megér­tik a kereskedelem fejlesztésé­nek fontosságát. — Ez egészséges alap — mondotta. — Fejlesszük a kul­turális kapcsolatokat is, bizto­sítsuk az olasz és a szovjet emberek nagyobb arányú kö­zeledését, hogy jobban megis­merjék egymást, és akkor ez Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke elfo­gadta Sekou Touré guineai el­nök meghívását, és hivatalos látogatást tesz a Guineai Köz­társaságban. A látogatás idejét diplomáciai úton hangolják össze. A moszkvai lapok keddi szá­mukban közük a meghívással kapcsolatos levélváltást. Hrus­csov válaszában teljes mérték­ben osztja Touré elnök véle­ményét, mely szerint rendkí­vül fontos, hogy fenntartsák és továbbfejlesszék a személyi kapcsolatokat a két ország köl­csönös megértésének és együttműködésének megszilár­dítása végett. A szovjet kor­mányfő rámutat, hogy Sekou Tourénak közelmúltban tett szovjetunióbeli látogatása lé­nyegesen előmozdította a Szovjetunió és a Guineai Köz­elösegíti majd államaink vi­szonyának javulását. — Nagy megelégedésünkre szolgál — mondotta Hruscsov —, hogy önök meglátogatták hazánkat, nem törődve bizo­nyos olasz körök szovjetelle­nes előítéleteivel. Nagyra be­csüljük ezt a lépést, megbe­csüljük. hogy önök bátorságot tanúsítottak, és az előítéletek fölé emelkedve eljöttek hoz­zánk. — Mi kommunisták vagyunk, önök kereszténydemokraták. Az önök politikai meggyőződé­se az önök személyes ügye ugyanúgy, mint a mi kommu­nista meggyőződésünk is a mi dolgunk. A béke fenntartása és megszilárdítása azonban a föld minden népének közös ügye. Nos, építsük országaink kapcsolatát úgy, hogy ne csak békében, hanem barátságban is éljünk — jelentette ki Hrus­csov. (MTI) társaság baráti kapcsolatainak elmélyülését. Ugyanakkor azt a reményét fejezi ki, hogy újabb találkozásai és beszélge­tései Sekou Touréval szintén hasznosak és gyümölcsözők ’esznek, s kétségkívül még kö­zelebb hozzák egymáshoz a két ország népét. Hruscsov közli még levelében, hogy a Szovjetunióban szívesen lát­ják Sekou Touré elnököt a számára megfelelő időben. — Biztosíthatom önt — hangzik Hruscsov levele —, ha ismét ellátogat a Szovjetunióba, amint ebben kaukázusi talál­kozásunk alkalmával megálla­podtunk, a legmesszebbmenő lehetőségei lesznek a szovjet nép életének további tanulmá­nyozására, és biztosíthatom arról is, hogy a Szovjet földön Önt magasrangú és kedves ven­dégként fogadják. (MTI) Hruscsovot meghívták Guineába Max Reimann sürgető felhívása a Német Szövetségi Gyűléshez Düsseldorf (ADN). Max Rei­mann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a német Szabad­ság-adón keresztül hétfőn este sürgető felhívással fordult a Szövetségi Gyűléshez, tekin­tettel a küszöbönálló külpoliti­kai virára. Max Reimann Nyugat-Né- melország békeszerető emberei­nek óhajait és követeléseit tolmácsolva felszólítja a Szö­vetségi Gyűlés tagjait, hogy a komoly veszély órájában szálljanak síkra végre a béke el képviselőit, hogy támogassa­nak minden olyan javaslatod amely előmozdítja az enyhü­lést, a leszerelést, az atom­fegyverek betiltását, a béke­szerződést és a nyugat-berlini kérdés rendezését. Max Reimann végezetül hangsúlyozta: »Meg kell vál­toztatni a jelenlegi nyugatné­met külpolitika irányvonalát, mert különben új, mindé i képzeletet meghaladó nemzeti katasztrófába zuhanunk.« (MTI) Egv párizsi esztergályos meghívta Hruscsovot Párizs (MTI). Guy Ravier 38 éves párizsi esztergályos le­velet írt Hruscsovnak, és meg­hívta a szovjet kormányfőt, hogy a francia fővárosban tar­tózkodásakor látogassa meg családját szerény otthonukban. A Szovjetunió párizsi nagy­követe a meghívást eljuttatta a Szovjetunió minisztertanácsa elnökéhez. Ravier kijelentette munkatársai előtt, Hruscsovot bizonyára érdekelni fogja, ho­gyan él egy párizsi munkás. Duclos vezércikke a I Humanifében az algériai béke lehetőségéről és az enyhülés politikája mel­léit. Hozzon a Szövetségi Gyűlés határozatot, amely a következő feladatokat tűzi a kormány elé: ' 1. A kormány állapodjék me? a Német Demokratikus Kör’ saság kormányával az atemfe'szerelés ellen egész Né­metországban tartandó népsza­vazásról. 2. A kormány kezdjen tár­gyalásokat az NDK kor­mányával a németországi enyh'Hé're irányuló intézkedé­sekről és a fegyverkezés hala­déktalan me;vzüntetéséről. 3. A két nőmet állam kor­mánya egyezzék meg német egységbizottság feüállításában, amely kidolgozná a Németor­szággal kötendő békeszerződés javaslatait, és tanácskozásokat folytatna a Németország békés újraegyesítését célzó legköze­lebbi lépésekről. 4. A közelgő csúcsértekezlet­re az NSZK kormánya küldje Párizs (MTI). »Békét Algé­riában« címmel jelent meg Jacques Duclos-nak, a Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottsága titkárának vezércik­ke a l’Humanitében. A cikk megállapítja, hogy a január 24-i algíri lázadás fasiszta ösz- szeesküvést tárt fel. A népi tömegek egységes akciója ha­talmas mértékben hozzájárult ahhoz, hogy ez az összeeskü­vés kudarcot valljon. De eköz­ben a személyi hatalom rend­szere kihasználta az esemé­nyeket, hogy megnövelje ural­mának súlyát. A francia nép megérti és egyre erősebben követeli, hogy minél előbb vessenek véget az algériai há­borúnak. Ez a követelés any- nyival is inkább természetes, mivel az algériai béke lehetsé­ges, ha a gyakorlatban alkal­mazzák az algériai nép önren­delkezési jogát, melyet de Gaulle tábornok is elismert szeptember 16-án, s amelyet január 29-i beszédében csak megerősített. Szeptember 16-a óta azon­ban — mutat-rá Jacques Duc­los — semmi sem történt a célból, hogy tettekben nyilat­kozzék meg az önrendelkezési jog elismerése. Ez a helyzet nem maradhat így hónapokon ót. Most már a népnek kell kezébe vennie az ügyet. Ha hatalmas népi áramlat tör fel az országban, eredményei nem maradhatnak el. A kommu­nistáknak a legszélesebbkörű egységet kell megteremteniük ebből a célból. Moszkva (MTI). N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke ma délelőtt Moszkvából különrepülőgépen indul nagy érdeklődéssel várt ázsiai útjára, amelynek során felkeresi Indiát, Indonéziát, Burmát és Afganisztánt. Hruscsov utazása ismételten kifejezi azt az őszinte barátsá­got, amelyet a Szovjetunió a fiatal, független ázsiai orszá­gok iránt táplál. Ennek a ba­rátságnak a szovjet kormány már nemegyszer kézzelfogható bizonyítékát adta. Vezető szov­jet államférfiak többször láto­gattak el ázsiai országokba. A Szovjetunió nagyarányú gazdasági segítséget is nyújt a függetlenségüket néhány évvel ezelőtt kivívott ázsiai orszá­goknak, Csupán az. elmúlt években létrejött megállapo­dások alapján szovjet segítség-* gei mintegy 250 nagyobb ázsiai és afrikai ipari és mezőgazda­sági építkezés folyik. Radzs ndra Prasz:d, India elnöke hangoztatta, hogy or­szága a béke követeként várja Hruscsovot. A szovjet miniszterelnököt vezető szovjv1 politikai és gaz­dasági szakemberek népes cso­portja kiséri el utazására. Indiai lapok Vorosilov látogatásáról és a szovjet—indiai ^^közleményről Delhi (TASZSZ). Az indiai sajtó továbbra is behatóan foglalkozik a szovjet—indiai záróközleménnyel, amelyet Vo­rosilov, Kozlov és Furceva in­diai látogatása alkalmából ad­tak ki. A közös közleménynek az a jelentősége — írja az Assam Tribune —, hogy szilárdan ki­nyilatkoztatja India és a Szov­jetunió együttműködését. Most, amikor közeledik a kelet —nyugati csúcsértekezlet, ez a kapcsolat különösen értékes. India és a Szovjetunió kölcsö­nös jóakaratának a közös köz­leményben foglalt megerősíté­se járuljon hozzá a nemzetkö­zi feszültség enyhüléséhez és a | közelgő csúcsértekezlet kedve­ző feltételeinek megteremté­séhez. A lap megjegyzi, hogy a kö­zös közlemény nagy figyelmet fordít a leszerelés problémájá­ra, és ezzel összefüggésben utal rá, hogy Nehru minisz­terelnök támogatta Hruscsov­nak az ENSZ elé terjesztett le­szerelési javaslatát. Miniszter- elnökünk — folytatja az As­sam Tribune — »bátornak, jö­vőbelátónak és figyelemre szovjet vezetők látogatása még jobban megerősítette az indiai —szovjet baráti kapcsolatokat, és bővítette az együttműkö­dést, mert egy olyan országnak a tapasztalata, mint Oroszor­szág, hasznos lehet India szá­mára. örvendetes, hogy a két országnak ez az együttműkö­dése az egyenlőség, a szabad­Washingion (MTI). Nyugati hírügynökségek szerint Her- ter amerikai külügyminiszter I sajtóértekezletén kijelentette, hogy ha a Szovjetunió külön- békeszerződést köt az NDK- val, még mielőtt ezt a kérdést megfelelően megvitatták vol­na, ezzel a lépéssel megsérte­né Hruscsov Eisenhowerrel Camp Davidben kötött meg­egyezésének szellemét. Herter hozzátette azonban, hogy Hruscsov és a Varsói Szerző­dés tagállamainak eddigi nyi­ság és a kölcsönös előny alap­ján fejlődik.« A Hindustan a szovjet—in­diai közös közlemény legfon­tosabb tételének azt tartja, hogy az összes rendezetlen nemzetközi kérdéseket békés eszközökkel kell megoldani. (MTI) Egyesült Államok tudomása szerint a Camp David-i meg­egyezés érvényes — mondotta Herter. Az amerikai külügyminiszter nem volt hajlandó nyilatkozni arról, milyen eshetőségei van­nak a berlini kérdés csúcsér­tekezleten való megvitatásá­nak. Erre egy újságíró megkérdez­te, vajon az Egyesült Államok Camp David megsértésének tekintené-e, ha a Szovjetunió a csúcsértekezlet esetleges ku­darca után különbékét kötne Kelet-Németországgal? Herter azt felelte, hogy erre nehéz válaszolni. Mindenesetre a kérdés további megfontolására lenne szükség, esetleg újabb méltónak« nevezte a szovjet javaslatot. »Nem kétséges — írja a Hin­dustan című lap —, hogy a latkozatai nem tekinthetők »sértő« jellegűeknek, mivel időpontról nem beszélnek. Az Herter sajtóértekezlete „A Szovjetunió előnye ez Egyesült Államokkal szemben állandóan nagyobbodik“ Walter Lippman a Szov jetunió katonai fölényéről csúcsértekezleten vagy közvet­lenül a kormányok útján. A külügyminiszter ezután ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok a közeljövőben újabb javaslatokat terjeszt majd elő a genfi atomértekezleten. Az amerikai külügyminisz­és 150 középtávú rakétája lesz a kilövőpályákon, ilyen sor­tűz egy csapásra megsemmisít­heti az Egyesült Államok tel­jes megtorló haderejét, és ki­szolgáltatja az országot a Szov­jetunió kénye-kedvének. A Szovjetunió sokkal gyor­sabban halad, mint az Egye­sült Államok, nemcsak azért, mert néhány évvel korábban kezdte, hanem azért is, mert hatásosan megszervezte a ku­tatás és fejlesztés munkáját, s ezeknek a szolgálatába állítot­ta a szükséges erőforrásokat — folytatja Lippmann. — Ennél­fogva bármit beszélünk is, a Szovjetunió előnye az Egyesült Államokkal szemben állan­dóan nagyobbodik. ter a továbbiakban helyeselte a japán kormánynak a Szov­jetunióval szemben folytatott politikáját, állást foglalt Kína ENSZ-tagsága eben. Ugyan­akkor hangoztatta, Kiíia rész­vétele nélkül aligha lehetne hatékony egyezményt kölni az atomkísérletek megszüntetésé­ről vagy a leszerelésről. Megállapította, hogy Kuba és az Egyesült Államok viszo­nya az utóbbi időben megrom­lott, majd kijelentette, hogy az Egyesült Államok aggodalom­mal szemléli a dominikai ese­ményeket. Katolikus papok és papnoveudékek állameilenes pere Eszéken London (MTI). Walter Lipp­mann egy hét alatt a New York Herald Tribune-ban má sodszor hangsúlyozza a Szov­jetunió óriási katonai fölé­nyét az Egyesült Államokkal szemben. Kifejti, hogy a Szov­jetunió két éven belül meg­szerzi a döntő katonai fölényt az Egyesült Államokkal szem­ben, mert ha 150 hosszútávú Rendőrterror a Dominikai Köztársaságban San Juan (MTI). Az UPI San Jüanból keltezett helyzet­képben elmondja, hogy a Do­minikai Köztársaságban — ahol a 30 év óta uralmon lé­vő Trujillo diktátor megdön­tésére indított akciót követően több mint kétezer embert tar­tóztattak le — a politikai le­tartóztatások és perek újabb hullámára lehet számítani. Nem ismeretes, hogy az ed­dig letartóztatottak közül há­nyán vannak még az ország különböző börtöneiben. de Louis E. Suero dominikai igaz­ságügyminiszter bejelentette, hogy 123 személy »őrizetben marad«. Ez az elhatározás kö­rülbelül ugyanazt a sorsot jut­tatja a 123 személynek, mint annak a 40 vádlottnak, akiket a dominikai bíróság egy hét­tel ezelőtt sommásan 30 évi kényszermunkára ítélt. Belgrad (MTI). Az eszéki körzeti bíróság büntetőtanácsa horvát katolikus papok és pap­növendékek nép- és államelle- nes bűnperét tárgyalta, és íté­letet hirdetett. A vádirat szerint a djakovói katolikus hittudományi főis­kola és papi szeminárium ta­nárai és növendékeinek egy csoportja, Ciril Kosz lelkipász­torral az élén, államellenes uszító tevékenységet és pro­pagandát folytatott, nemzeti gyűlölködést szított. H. Gasov, I. Mrso, A. Bajics, Z. Petrovics, B. Kadielovics és P. Sokcsevics papok, illetve papnövendékek a papneveldén kívül a harcra buzdítottak egy neo-u&ztasa állam megterem­téséért. A perben több mint 20 ta­nút hallgattak ki. A bíróság Ciril Koszt hét­évi, Ivan Kopicsot és Hrvoje Gasovot hat-hat évi fegyház­büntetésre ítélte, a többi vád­lott két és fél—négy évig ter­jedő börtönbüntetést kapott.

Next

/
Thumbnails
Contents