Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-09 / 33. szám

Kedd, 1960. február 9. 5 SOMOGY! NfiPLAP TUDOMÁNY - TECHNIKA I Adatok Somogy megye iparához és mezőgazdaságához Somogy megye sokáig ha­zánk egyik iparilag legelmara- dottab megyéje volt. Ipari el­maradottságának oka a nagy­birtok, az ipari nyersanyag- hiány és a város vezetőinek az a felfogása volt, hogy az ipari üzemek füstje »megrontja« a város levegőjét, a munkások pedig megfertőzik az -erköl­csöt«, s nyugtalanságot idéznek elő. Ami számottevő ipar volt, az is a nagybirtok igényeit szol­gálta. Jó példa erre a Kapos­vári Cukorgyár. Elsősorban tnem azért létesítették, hogy 3 város munkanélkülijeinek — na rövid időszakra is (szeptem­bertől januárig) — munkát biz­tosítsanak, hanem hogy a föld- birtokosok cukorrépa-termését nagyobb haszonnal lehessen helyben feldolgozni. A megle­vő üzemek kis létszámmal dol- goztak: javító, »vegyeskereske­dés« jellegűek voltak. Nem volt kialakult profiljuk, min­dennel foglalkoztak. A megye égj kori jelentései és a me­gyéről szóló kiadványok jelen­tős mezőgazdasági iparról be­széltek, s 213 malom nevét so­rolták fel. A valóság itt is az, hogy ha a kaposvári és a bar- i si nagy malmot leszámítjuk, a többi bérőrléssel foglalkozó kis »kotyogó« vízimalom volt. Felsorolták a nagybirtokokon levő 16 szeszgyárat, de ebből csak egy az ipari gyár, és mindössze háromnak volt fino­mítója. Az olajmalmok szintén nem számottevőek, hiszen még a legnagyobbak (a buzsáki és a mesztegnyői) is csak időszako­san működtek, és összesen 3‘—3 munkást foglalkoztattak. Az ipari létesítményeket tehát c.-,ak a Kaposvári Cukorgyár, a Nagyatádi Fonal- és pár tucat téglagyár képviselte. Ez a sze­rény, szegényes múlt. Megyénk iparának helyzete Megyénk még ma sem tarto­zik a legiparosodottabb me­gyék közé. Nagy hiányt kellett pótolnunk, az idő pedig kevés volt. Jóval túlhaladtuk ugyan ez 1949-es néps/ámlállás 68 szá­zalékos mezőgazdasági és a 14,4 százalékos ipari arányát, dé még mindig a mezőgazda­ságé a vezető szerep. Ha iga­zán meg akarjuk ismerni ipari helyzetünket, elsősorban a fej­lődés arányát, méreteit és perspektíváját kell néznünk, mért csak így kapunk hű helyzetképet. 1945 előtt 9 jelentősebb nagyüzemünk volt, s ezek szá­ma 1958-ra 47-re gyarapodott. A munkások létszáma 1945 előtt 2000—2500, 1953-ban 7182 és 1953-ban 8063. Az 1945 előt­ti rnunkáslétszám minden év­ben csak szeptembertől januá­rig létezett, amikor a Kaposvá­ri Cukorgyár és az 1941 óta működő (akikor még a Sziget­vári Konzervgyárhoz tartozó) Nagyatádi Konzervgyár műkö­dött. Télen és nyáron nem volt munkaalkalom. A csaknem négyszeres emel­kedés ellenére is sok még a tennivaló. A helyi adatok viszonyából a következőket állapítjuk meg: Somogy megye területe 6082 négyzetkilométer, az ország te­rületének 6,5 százaléka, lakói­nak száma pedig 360 000 fő (1957-es adat), az ország lakos­ságának 3,6 százaléka. Ezzel szemben az ipari lakosság az ország lakosságának csupán 0,8 százaléka, ipara pedig az or­szág ipari termelésének csak 0.9 százalékát adja. (1958-as adat.) A sok tennivaló ellenére is jelentős fejlődésünket bizo­nyítja két közeli népvándorlási adat. 1958 negyedik negyedé­ben a megye népvándorlási mérlege erősen negatív volt. 2800-zal többen hagyták el a megyét, mint ahányan ideköl­töztek, ami átmeneti munkaal­kalom-hiányra mutatott. Ezzel szemben 1959 harmadik negye­dében az elvándorlási mérleg pozitív, ugyanis 1919-cel töb­ben jötte’' megyénkbe, mint ahányan < hagyták. (Statiszti­kai havi közlemények.) Felte­hetően a korábban elvándorol­tak jöttek vissza, mivel új munkaalkalmak létesültek. Legnagyobb eredményünk mégis az, hogy megyénk ipara jelentőségében átlépte a me­gye határát. Termékeink nem­csak az országos, hanem a vi­lágpiacon- —16- megtalálhatók. Elég a Nagyatádi Fonalgyárra utalnunk, melynek termékei eljutottak Argentínáig és Ará­biáig, vagy a Kaposvári Aszta­losipari Ktsz-re, mely a Szov­jetunióba exportált hajóink bútorait készíti. A Nagyatádi Konzervgyár termékei Nyugat- Néimetórszághan is keresettek. Csurgó nevét sajtja tette is­mertté Európában. Az ipari üzemek nagy része szűk területre koncentrált többségük Kaposváron helyez­kedik el. Még a járási székhe­lyek közül is csak Nagyatád­nak, Siófoknak és Csurgónak van említésre méltó ipara. Ba- bócsa környékén most van ki­alakulóban egy helyi nyers­anyagra (gáz) épülő »ipari köz­pont«. A Zselicségről, a Bala­ton partjáról, Tab környékéről még a kis helyi üzemecskék is hiányzanak. Ipari fejlődésünknek nagy le­hetőségei vannak, s megyénk költségvetése arról tanúskodik, hogy a lehetőségeket iparko­dunk kihasználni. 1958-ban 25,2 millió forint volt az ipari, beruházások összege. A megye J iparosítása csak a második és a \ későbbi ötéves tervekben való­sul meg a maga teljességében. ■ Földművelésünk a számok tükrében A mezőgazdasági művelésre megyénk egész területe mind éghajlati, mind talajtani szem­pontból kiválóan alkalmas Hazánk fő mezőgazdasági te­rületei közé tartozik. A somogyi paraszt szorgal­mával és hozzáértésével előke­lő helyet vívott ki megyénk számára mezőgazdaságunk tör­ténetében. Még a nagybirtok­kal is versenyre kelt, noha azt igen nehéz körülmények kö­zött kellett vívnia (válságok, agrárolló stb.). Míg azonban a somogyi nagybirtok külterjes volt, addig a paraszt belterjes­ségre törekedett, s a belterjes gazdálkodás révén állhatta Készülődés a lipcsei vásárra Az idei lipcsei tavaszi vásár február 28-tól március Ő-ig tart. ötven szocialista és kapitalista országból 9500 kiállító jelentette be részvételét. A termelőeszközöket gyártó ipar 30, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar pedig 25 csarnokban állít lei, összesen 290 000 négyzetméter területen. A Szovjet­unió 12 000 négyzetméteren állítja ki termékeit, a Kínai Nép- köztársaság, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Bulgária nagyszabású kollektív kiállítással vesz részt. Románia, amely eddig csak információs irodát tartott fenn, most 4600 négyzetméteren állítja ki termékeit. Nagy- Britannia, Ausztria, Hollandia, Belgium, Dánia, Svédország, Svájc és Jugoszlávia bővítették kiállító területüket. Első íz­ben vesz részt kollektív kiállítással Olaszország is. Az NDK mezőgazdasági gépgyárai 35 újfajta mezőgaz­dasági gépet ás' eszközt mutatnak be az idei lipcsei vásáron. A mezőgazdasági gépipar slágerének ígérkezik a parasztok által már régóta várt drótkötél vontatású agregát, amely a régebben használt gőzekék elve szerint dolgozik, s különösen nehéz terepen nyújt nagy segítséget. A lipcsei nemzetközi vásár fontosságára jellemző, hogy egyre nagyobb számban vesznek részt Ázsia, Afrika fiatal államai, továbbá Latin-Amerika országai. Külön kiállítást rendez a többi között Argentína. Brazília, Columbia, Uru­senyt. (Minőségi állattenyész­tés, burgonya-, gyümölcs-, do­hánytermelés stb.) Somogybánguay, India, Irak és Marokkó. A kiállítás a modern technika tehát nem a nagybix-tokok kép-«J legkorszerűbb fejlődését fogja tükrözni, viselték a minőségi fejlődést,!' hanem a kaposvölgyi parasz-J1 tok, a csurgóiak, a kadarkú-Ji tiak, szulokiak stb. ök írták a í megye mezőgazdaságának tör-; ténetét. Ma a szocialista átalakulási terén is élen jár megyénk pa-J rasztsága, s tevékeny részese; akar lenni mezőgazdaságunk; továbbfej lesztésének. A múlt birtokviszonyait [ vizsgálva a legszembetűnőbb a | nagybirtok nyomasztó területi1 nemegyszer sikerrel a ver­fölénye. Év 1913 1935 számuk tér. k. h. számuk tér. k. h. törpebirtok 22 542 * 23 048 410 093 kisbirtók 22 173 290 000 2 926 96 351 középbirtok 236 96 000 666 239 065 nagybirtok 203 614 000 203 417 518 A fenti táblázathoz nem sok ja elkártyázta vagy eldorbézol­Finnország atomerőmüvet épít A Nemzetközi Atomener­gia Hivatal részvételével Finnországban most vizsgál­ják az atomenergia felhasz­nálásának lehetőségeit. A szervezet szakértőket küld Finnországba, és a finn kor­mánnyal együttműködve atomerőmüvet létesít az or­szágban. Helsinkiben atom- kutató-intézetet építenek, amelynek reaktora az észa­ki országokban a legkorsze­rűbb lesz. Űjtípusu traktor Csehszlovákiában /I brnoi Jan Sverrria Müvek a közeljövőben megkezdi a -Zetor 50—Szuper« típusú új csehszlovák traktor tömeg­gyártását. Az új traktor erő­sebb négyhengeres dieselmo­torral van felszerelve. Üjítás, hogy a traktor négyféle sebes­ségre állítható. Fogyasztása óránként 3,5 kg olaj. A traktor súlya 2,5 tonna. A prototípust sikerrel kipróbálták Franciaor­szágban és az NDK-ban. kommentár kell, érdekessége azonban, hogy a törpebirtok­viszonyokat még szebbnek mu­tatja, mint valójában voltak. 1913-bart ugyanis a törpebirto­kosok 0—5 holdig szerepelnek a kimutatáson, az- 1935-ös sta­tisztika viszont törpebirtoko­soknak a 0—20 holdasokat ne­vezi, tehát semmi különbséget se tesz a teljesen földtelen és a 20 holdas parasztok között, ami pedig vizsgálódásunk szempontjából igen fontos len­ne. A két összéhasónlító adat­sorból az is kitűnik, hogy 24 év alatt (!) lényegileg semmit sem változtak a földbirtokvi­szonyok csupán egy-két nagy­birtok lett kisebb, mert gazdá­ta. A birtokviszonyok tekinteté­ben igazi változás csak 1945- ben következett be, amikor a felszabadult nép tulajdonába vette a századokon át vérével és verejtékével áztatott föld­jét. Somogybán 39 531 ember részesült földjuttatásban, köz- j tűk 5110 olyan család, amely t teljesen föld nélküli volt A 5 másik nagy változásnak nap­jainkban vagyunk tanúi, ami­kor megyénk földműves népe a szövetkezeti gazdálkodás út­ját választva megszünteti a sok apró gazdaságot. Művelési ágak szerint a következő a kép: Szilárd olaj A szovjet technika érdekes újdonsága a szilárd halmaz- állapotú fűtőolaj-brikett, amely 95 százalékban folyékony fűtőolajból áll. Felhasználáskor különleges géppel összetörik a brikettet, és kisajtolják belőle az olajat. A szilárd fűtő­olaj szállításához nincs szükség tartálykocsikra vagy tartály­hajókra: ugyanúgy szállítható, mint bármely más szilárd anyag. Így látják el pl. a szovjet Antarktisz-expediciót is fű­tőolajjal. Tü-mUcroszhóp A szovjet optikai ipar tü- niikroszkóp sorozatgyártá­sára készül. A tű begyére mi­niatűr obicktívet prő!?f<enek. a tű belsejébe pedig világító készüléket helyeznek. A tűt a beteg testébe vezetve mű­tét. közben is biztos képet lehet kapni a sérült szövet állapotáról, ami a diagnózis szempontjából, továbbá a műtét további lefolyását te­Vetés rádió segítségével A négyzetes-fészkes vetésnél mérőhuzal nélkül, rádió segít­ségével pontos négyzetek ala­kíthatók. Nyikolaj és Alek- szandr Morgunov rjazanyi mérnökök olyan rádió adó-vevő- késziiléket szerkesztettek, amely lehetővé teszi a vetőge- pek távirányítását. A készülé­ket már kipróbálták. szántó rét legelő szőlő erdő 1935. 630 176 kát h. 94 144 kát. h. 117 917 kát h. 19 063 kát. h. 200 064 kát. h. 1956. 539 412 kát h. 79 373 kát. h. 82 835 kát h. 13 515 kát. h. 201 515 kát. h. Vasút személyzet nélkül Ukrajna egyik legfontosabb va­sútvonalán, a szíalinszki vona­lon új táwezérlésű szakaszt ad­tak át a forgalomnak. Ezen a hét állomásból álló szakaszon most egyetlen diszpécser pótol­ja az állomásfőnököket, pálya­őröket és más vasúti alkalmazot­takat — összesen száz személyt. A diszpécser kapésolóoultiáról 50 sorompót és 200 jelzőberendezést működtet. Ezzel a szállítási költ­ségeket 15—20 százalékkal csök­kentették, és 40 százalékkal meg­gyorsították a kocsifordulók ide- jét. Ezred másodpercnyi pontosságú órák Csehszlovákiában megkezd­ték a silex tranzisztoros krono­méterek gyártását, amelyekkel ezredmásodpercnyi pontosság­gal mérhető az idő. Az órákat a Csehszlovák Tudományos Akadémia rádió- és elektroni­kus intézete tervezte. A krono­méter tranzisztoros oszcillátora egy silex lemez segítségével működik, amely másodpercen­ként százezer rezgést végez. Látható hangok Az egyik angol sfiketnéma-inté- ic zet tanulói, ha már meghallani ■ nem tudják is, rövidesen meglát- V ják saját hangjukat. A gyerekek % lényegében nem némák, csak síi- V ketek, és megfelelő oktatással % meg lehet őket tanítani a beszéd- J re. Egy angol mérnök olyan J elektronikus készüléket talált tel, ) amely megmutatja a gyermekek- ( nek, hogyan »néz ki* a hangjuk, «J és ezen keresztül kifejleszti a be- r szédkészségüket. A hangszalagok ( rezeését mikrofon továbbítja egy ", katódsugarakat ábrázoló ernyőre, S amelyen a hang minősége és ere- \ je képszerűen megjelenik. ) A szembeötlő területi csök­kenés abból adódik, hogy az 1935-ös adatokban bent foglal­tatnak a szigetvári járás ada­tai is, mely 1956-ban már Ba­ranya megyéhez tartozott. A másik említésre méltó tény, hogy az erdőterület emelkedő­ben van. Erdősítésünk az or­szág általános helyzeténél is kedvezőbb, mert az országos 13,7 százalékkal szemben 19,6 százalék megyénk átlaga. A szántóterület terményeit vizsgálva az alábbi képet kap­juk megyénk mezőgazdaságá­ról: kiütve igen fontos. V.WA-"VVWW,«*>.W.VJ,,-V^W,-VV.W.VV^VLW/.VWA( Állattenyésztésünk az egész országban bíres Somogy állattenyésztő vottáról győznek meg bennünket az alábbi adatok is: szarvasmarha ló sertés juh 1935. 131 855 db 75 047 db 184 201 db 104 838 db 1951. 124 849 db 55 412 db 280 023 db 71 813 db 1956. 132 419 db 51 946 db 351 885 db 75 329 db 1958. 124 700 db 52 300 db 348 000 db 66 000 db búza rozs árpa zab kukorica burgonya cukorrépa dohány 1913. 159 064 k. h. 88 506 le. h. 43 539 k. h. 56 293 k. h. 85 572 k. h. 32 756 k. h. 7 821 k. h. 1935. 1952. 158 039 k. h. 121108 k. h. 90 348 k. h. 66 214 k. h. 39 652 k. h. 38 543 k. h. 37 067 k. h. 18 091 k.h. 111515 k. h. 112 789 k. h. 43 138 k. h. 30 614 k. h. 3 068 k. h. 11154 k. h. 3 068 k. h. 1955. 118 952 k. h. 62 012 k. h. 34 284 k. h. 14 572 k. h. 127 077 k. h. 32 541 k. h. 9 943 k.h. 2 111 k.h. Acélolvasztás — kohó nélkül Kazahsztáni tudósok kidolgoz­ták az elméleti alapjait annak az eljárásnak, amely lehetővé tenné, hogy vasércből kohók nélkül közvetler ül acélt lehessen olvasz­tani. Az eljárás a »ciklonolvasz­táson« alapszik: egy acéltartály­ban a nyersanyakrészecskéket Izzó forrósságú forgószél gyors olvadásra bírja. A Szovjetunió­ban már meg Is kezdték egy ilyen eljárást alkalmazó mű terv­rajzának kidolgozását. Ha a termények részesedését tekintjük, megállapíthatjuk, \ hogy az nem nagyon változott ! az idők folyamán. Talán az 1953—56-os években a kenyér- gabona vetésterülete csökkent némileg az ipari növények ja­vára. A szigetvári járás elcsa- tolásával bekövetkezett csök­kentést itt is figyelembe kell I venni. Figyelemre méltó a ku­megyénk régi határai között. Meg kell jegyeznünk, hogy nem minden vidéken találko­zunk olyan terményféleségek termesztésével, amit a talaj ta-| ni viszonyok indokolttá tenné­nek. Ennek oka a kisparaszti gazdaság önellátó jellege. Min­den paraszti gazdaság még a homokos talajon is igyekezett annyi búzát termelni, ameny­Nagy a fejlődés a sertéste­nyésztés területén. Az állatte­nyésztés fő vidéke a Kaposvöl- gye, a Dráva völgye és Csurgó környéke. (Mindenütt egybe­1935. 1949. 1956. 1958. E táblázatból kitetsző kedve­ző fejlődés tényéhez tájékozta­tóul azt is megjegyezzük, hogy jóval felette állunk az országos átlagnak. (Az országos átlag a 100 holdankénti számosállato­kat illetően 24,3.) A háború okozta vesztesége­ket csak 1951 végére sikerült kiküszöbölni. Nem volna teljes a kép, ha mezőgazdaságunk fejlődésérő! szólva nem mutatnánk be a szocialista szektor növekedé­sét. esik a jó minőségű rétek terü­letével.) Még kedvezőbb a kép, ha az adatokat 100 kát. holdra jutó darabszámként mutatjuk be: szarvasmarha sertés számosállat H.5 35,5 21,9 15,1 25.8 19.2 17.3 48,3 25,1 15,4 42,6 25,8 Somogy szántóterületéből 1955 végén 62 761 hold volt az állami gazdaságok kezén. Ez körülbelül a mai helyzet is. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlődését a következő táblázat mutatja. (A táblázat számai a közös gazdálkodás szántóterületét mutatják száza­lékban kifejezve a járás egész szántóterületéhez viszonyítot­tan.) Barcsi Fonyó­Kapos­Marcali N.-atádi Siófoki Tabi Csűr» járás di j. vári j. j. j. J. j. ffói J. 1956. IX. 30. 30,7 15,7 24,0 22,4 26,8 21,8 33.0 26,3 1957. IX. 30. 5,3 2,8 3.5 4,1 2,1 6,2 7,1 4,9 1958. IX. 30. 8.6 4,0 5,0 7,3 3,5 7,4 12,n 8,2 1959. IX. 30. 54,5 43,2 47,5 44,8 30,7 74,1 47.2 70,3 Természetesen 1959 szeptem­jellege napjainkban nő, s en­bér óta is óriási a változás. Az elmúlt év novemberében és de­cemberében a szocialista át­alakulás oly nagymérvű ütem­1 koricatermesztés nagy előre-! nyire neki és családjának szűk-' ben , folytatódott, hogy me- lugrasa, melyből a csökkentett sege volt, jóllehet más tér-, ^ összegezve: megállepíthat- 1 területen is többet termesz- ményféleség esetén a föld sok- juk, hogy jellegét tekintve me- i tűnje, mint bármikor azelőtti kai jobban fizetett volna. i gyénk agráripari megye. Ipari nek a növekedésnek üteme a közeljövőben gyorsulni fog. Ennek eredményeképpen me­gyénk az ország gazdasági éle­iében egyre nagyobb fontossá­gú tényező lesz. Miklós Endre tanár.

Next

/
Thumbnails
Contents