Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-07 / 32. szám
Vasárnap, 1960. február 1. 3 SOMOGVI NÉPLAP Somogyaracs a közös út elején — Higgye el, nem olyan könnyen alakul át szocialista emberré sem az elnök, sem a tagság. Nehéz dolog az: nagyüzemi módon gazdálkodni... Hát még irányítani gyakorlat, mezőgazdász, és könyvelő nélkül — teszem hozzá gondolatban Nemes Sándor somogy- aracsi tsz-elnök szavaihoz. De melyik az a milliomos szövetkezet, amelynek ne kellett volna az elején kezdeni? Melyik csöppent csak úgy bele a jólétbe, rendezett viszonyok Bizalom lé. Ahol ilyen emberek segítik es vigyázzák a szövetkezetei,i szabad ott kishitűnek lenni? 1 Egészen új, novemberben< alakult az 1180 holdas Béke.', De már. Jelenleg a fakitermelést] végzik. A könyveid és a mező gazdász személye felől a na pókban döntenek. Az utóbbi valószínűleg Rackó Lajos lesz1 a Somogytarnócai Állami Gaz-, dóságból. ' Sokan vagyunk a szobában,£ a és barátság árad fe í A BEDEGKÉRI ŰJ ÉLET TERMELŐSZÖVETKEZETBEN bajok vannak. Távozni készül a mezőgazdász — aki egyben elnökhelyettes is —, lemondott a főkönyvelő, az ál- icemberben mégis szántották? lattenyésztési origádvezető, és ír 7„70„7„„ „ tnw+„rm07áot>i h?sonlo szándéka van az elnöknek. i A Tabi Járási Párt-Végrehajtó Bizottság pénteki ülésén hangzottak el ezek a szavak. Megszületett a határozat: sürgősen meg kell vizsgálni és el kell rendezni a bedegkéri ügyeket. A két mezőgazdasági íve jegyzőkönyv on kívül ! ... Miért akarnak lemondani a bedegkéri Új Élet Tsz vezetői?-1 száll a cigaretták füstje, és? osztály vezetője — Nézer Nán- szürkén gomolyog a fejünk fe-\ dor a járási pártbizottságtól, közé? j lett. Az újonnan érkezők frissé Csizmadia József a járási ta— A cipő is szorít, ha új — I hideget^hoznak magukkal, és a,y nácstól — azonnal Bedegkérre szól bele egy kis csönd után _ Tóth István, a Kaposvári Fi- ionnak “egymással ' Emberek* párt- jönnek aláírásért — s elveszik5 kályhához sietnek. Néha min--, utazott. Velük tartottam én is. dev.ki egyszerre beszél vitába> Mire sikerült fényt deríteni? nommechanikai Vállalat titkára, aki segítségadás végett tartózkodik körünkben. De itt van Kupái József, a Toponári Növényvédő Állomás fiatal mezőgazdásza is. Az éves tervet készíti. Dicsérik lelkiismeretes munkájáért. Most érke- sett Kolecz József a Barcsi Já- \ rási Pártbizottságtól. Olyan1 oc,„. példákat említ a járás szövet- j meglőtt az áram. s megszólalt! kezetcinek életéből, melyeket felhasználhatnak itt is. A Somogytarnócai Állami Gazdaság is elküldte emberét. Tanácsokat ad, grafikonokkal bizonyít Cyurókovics Ferenc, az FJK főmezőgazdásza. Lelkesen dolgozik Káplán Adolf is, a beszéd fonala. Ilyenkor per-i céhig csend van. csak a kedé-j lyes Nemes Béla párttitkár-he-i Ivettes tréfálkozik, vagy mon-í dogat oda egyiknek-másiknak.i A.z iroda végéből a terv szó-J mai hangzanak. De amikor va-,t laki megemlíti Kertész Gyula1 és Zsálok József nevét, akkor, már az sem fontos, hogyj az iskola igazgatója a szövetkezet érdekében. Megígérte, hogy az új könyvelőt bevezeti a tudnivalókba. Esténként a munkaegységszámításra tanítja d szövetkezeti tagokat. Sokszor 11 órakor is a százalékszámítást izzadják. És itt van, akit először kellett volna megemlítenem Szeifer József v. b.-el- nök. Szerény, csendes ember, szava mégis döntő, okos, mérvadó. A szövetkezet minden problémáját sajátjának érzi. a rádió. Csak ezt tárgyalják, ráncolt homlokkal és emelt] hangon. Mi is van velük? — Megszöktek a faluból, a szövetkezet elöl a szervezés ide-' ■ién. Igen, elmentek Komlóra, a Helyiivari Szolgáltató Válla.lat-'^ .,, , hoz. Pedig tősgyökeres közév-5 ezí mutatják a könyvelés ok_ . _____ . . L m n n írn i i o 1\/T nPí Ír r\ft n4* A Ar- pt M árton Lajos mezőgazdász szál nem találkoztunk. Mások mondták el: Siófokon lakik, felesége ott tanít. Haza akar kerülni. Családi körülményei indokolják ezt a szándékát. Ez volna felmondásának igazi oka?... Ifjú Szabó József főkönyvelő véleménye: — Megelégeltem a vádaskodást. Híresztelték, hogy 30 ezer forintért vettünk pokrócokat, s 300 ezer forintot írtunk be. A 2?0 ezer forint többleten elosztoztunk a mezőgazdásszal és az elnökkel — mondogatták faluszerte. Az igazság az, hogy 60 pokrócot vettünk 9600 forint értékben, parasztok mindketten. Földjük5 bányai ,’s', Másik eset. A pénz- megműveléséröl nekik kellenei lakasan kezeli Kimmel Jo- qond.oskodniuk. Hogyan? Úgy.} f ff««; A n>?ronl, vizsgálatot hány hazaiönnek, belépnek a\ íratott a népi ellenőrzési bi- ___.. ________j.iJ______\ zottsae. s bar szabalvtalansas zövetkezetbe, s együtt dolgozzo--sa8- s nr.k azokkal a társaikkal, akik', ®ot elindultak a közös gazdálkodás} útján. Már egészen besötétedett,, sokan készülődnek hazafelé, deJ bár szabálytalansá nem találtak, mégis javasolták: hozzuk be a pénztárt az irodába. Kimmelné viszont nem hagyhatja magukra gyermekeit. A javaslatot megfo- ,,,, . „ gadtuk, s másra bíztuk a pénz előbb meghallgatlak a szívkul-t kezelését Valakik beleszóltak dit a rádióban. Merényi Károlyné, Üzemi értekezlet a Nagyatádi Gépállomáson Az elmúlt napokban üzemi értekezletet tartottak a Nagyatádi Gépállomás dolgozói. Az 1959-es esztendő eredményeiről és hiányosságairól Nagy László igazgató tartott beszámolót. A gépállomás éves tervét 113 százalékra teljesítette. Különösen jó eredményt értek el a szántásnál a talajmunkák végzésében és a szállítási munkák-, ban. A beszámoló foglalkozott a gazdaságosság eredményeivel' is. A gépállomás életében az1 elmúlt esztendő volt az első, amikor nyereséggel zárták az' évet. A beszámoló után 34 trakto-i rosnak és 13 műhelymunkás-] nak összesen 22 ezer forint jutalmat osztottak ki. a dologba, s vissza kellett adnunk a pénztárt Kimmelnének. Igaz: rendesen ellátja teendőit, de az összeférhetetlenség szabályaiba ütközik ilyen minőségben való alkalmazása. Ö ugyanis a termelőszövetkezet felett állami felügyeletet gyakorló helyi tanács elnökének, Csizmadia Gábornak a lánya. Kimmelné leváltását nem vette jó néven a tanácselnök. Ezért ugyan nem szólt, de más miatt igen. Nemrégiben kérdőre vont: igaz-e, hogy a tejpénznek csak a felét könyveltem el... Idős Szabó József állatte— Mondják meg, lehet-e így 230 szarvasjószág eltartásáért felelősséget vállalnom, hogy az e hónapra járó marhasót még nem kaptam meg, s az abrakot is rendszertelenül küldik a raktárosok. Én nem akarom támadni őket, hiszen egyikük, Maráczi Béla keresztkomám is; Bálint Ferenc személye ellen sincs kifogásom, de a hanyagságukat nem állhatom meg szó nélkül. Vagy ők végezzék el becsülettel a munkájukat, vagy másokat tegyenek a helyükre. Ha nem így lesz, akkor én köszönök le véglegesen. Csallós István, a járási párt- bizottság munkatársa — aki helyben lakik — ezt mondja: — Egy hete jöttem haza tanfolyamról. A faluban mindenki azt beszélte, hogy túl sok előleget vett fel és sikkasztott az elnök. Hétfőn tsz-vezetőségi ülésén is szóba került ez az ügy. Tárgyaltunk róla, jegyzőkönyvön kívül. Szerdán a pártvezetőség ülésén is említést tettünk a dologról. Állást nem foglaltunk, mert még ezután nézzük át tüzetesebben a könyvelési bizonylatokat. Horváth D. József tsz-elnök: — November óta az ágyban fekszem lábtöréssel. Fülembe jutott, hogy mit beszélnek felőlem. Hozzám nem jött senki, hogy tisztáznánk az ügfet. pedig üzentem a főkönyvelőnek is. Most már látjuk, hogy a tervezett 48 forintnál jóval kevesebb lesz a munkaegységenkénti részesedés értéke. Ezért van az, hogy 6200 forinttal több pénzt vettem fel évközben, mint amennyi részesedés járna. A bent lévő természetbeni osztalékom értéke 1230 forint, földjáradék címén 1350 forint, a gazdasági felszerelés esedékes részletéért 3214 forintot kapnék. A kéri tsz-nél is van 1250 forintra tehető részesedésem, hiszen annak is elnöke voltam egy ideig. Azt az összeget is átutalhatják a mi szövetkezetünknek. így több mint hétezer forintom van még bent, tehát ebből futja a ' előleg kiegyenlítésére. S MI VAN AZZAL AZ ÜGYNEVEZETT SIKKASZTÁSSAL? Horváth elvtárs erre is megadja a választ: — Utólagos elszámolásra rendszeresen vettem fel pénzt. Az összeg túlnyomó részéről számot adtam, s elszámolatlanul mintegy 8 ezer forintom maradt. Anyagi kapcsolatban állunk két patronáló budapesti vállalattal: tőlük különféle felszerelést kapunk, természetesen megfelelő térítés ellenében. Betegségem miatt nem tudtam eddig megszerezni tőlük a számlákat. Másnak is adtam ebből a felvett összegből, de még ők sem számoltak el velem. A pénzt nem írás nékül, haneiA szabályosan vettem fel, s felgyógyulásom után minden fillérről számot adok ... Beszélik, hogy az állítólagos sikkasztás miatt le akarnak váltani. Ezt én megelőzöm, s inkább lemondok a magam elhatározásából. A könyvelési bizonylatok tételes vizsgálata — s ezt felismerte Csallós elvtárs is — a tsz-elnök szavainak igazságát erősíti meg. Ennek ellenére hozzátesszük: balesete előtt rendszeresen el kellett volna számolnia a felvett összeggel, nem lett volna szabad az év végére hagyni ennek az ügynek elrendezését. .A főkönyvelő hivatalosan igazolta: Horváth elvtárs minden tartozása szerepel a zárszámadási nyilvántartásban. Ezért senki nem minősítheti ezt sikkasztásnak. NÉHÁNY NAP MÚLVA együttes ülésen vitatja meg ezeket az ügyeket a bedegkéri Űj Élet Tsz vezetősége és pártvezetősége. S ott orvosolhatják a raktárosok és a darálós munkáját illető panaszokat, és tisztázhatják a vezetőkkel kapcsolatos feltevéseket. Sőt — helybeli emberek lévén — felfedhetik a megvádoltak tekintélyének lejáratására irányuló törekvések személyeskedésből táplálkozó indítékait is. És a kérdésnek ezt az oldalát se úgy tárgyalják meg, hogy-«10- rebocsátják a titokzatosság eme varázsigéjét: jegyzőkönyvön kívül. Kutas József Cselekvésre van szükség terméketlen szócsépiés helyett Idestova hat hónapja már, ficgy a megyei tanács KISZ- alapszervezete nem tartott taggyűlést. Legutóbb október elején történt egy sikertelen kísérlet a fiatalok összehívására, erről október 14-i számunkban »A taggyűlés elmaradt« címmel írtunk is. Azt is megemlítettük, hogy a megyei tanács néhány fiatal dolgozója kezdeményezte: vállalják el az at- talai Március 21. Tsz szakmai patronálását. Tízen jelentkeztek — köztük agronómus, pénzügyi szakember, jogász, gépészmérnök —, hogy segítenek a tsz-nek a kettős' könyvvitelre való áttérés nehézségeinek megoldásában, a tervezésben, az ügyes-bajos jogi problémákban. Vállalásuknak mind ez ideig nem tudtak eleget tenni, s ebben önhibájukon kívül más tényezők is közrejátszottak. Február 3-án végre sikerült a KISZ-tagság több mint felét összehívni. Beszámoló hangzott el az 1959-ben végzett munkáról, és javaslat 1960 első negyedének munkatervéről. Szó, ami szó, Horváth Ilona beszámolójában elég önkritikusán vizsgálta az alapszervezet munkáját. Elmondotta; miért nem tartották meg rendFELTAHA» A LELKIISQERET ... nyésztési brigád vezető kérdi: a taggyűléseket, mi ?volt az oka, hogy a fiatalok — Dár jelentkeztek — nem mindig vettek részt a politikai kör foglalkozásain. A beszámolóból kitűnt, bogy a tagok több mint 50 százaléka 26 éven felüli. Joggal vetődött fel a kérdés: vajon hasznos-e ez, s nem lenne-e célszerűbb, ha ezek az elvtársak — mivel semmi munkát sem végeznek — kilépnének a KISZ-’oől. Külön — gyakran éles hannégy gyerek apja. Ö a megfélemlített. A történet első részét voltaképpen megírtuk már. Csakhogy súlyos következmények származtak belőle, s Vida Ferenc azóta fél, retteg, nincs Borzasztó dolog az, ha egy embert sikerül megfélemlíteni, rettegésbe ejteni. Gyermekkoromban hallottam munkásemberről, akit a kenyérféltés alázatra, meghátrálásra késztetett. Inkább hagyta, hogy Igazságtalanul csattanjon bő- nyugodt éjszakája... rén az ostor, mintsem a nyo- Ügy kezdődött, hogy morúságos munkanélküliség legyen osztályrésze. Ismertem Dózsa unokáit, akiknek bense- jében hiába háborgott, lázongott az igazságérzet, szólni sem lehetett, csak' meghajolni az Kelemen József, a Temetkezési Vállalat igazgatója nagyon is meggondolatlanul hallgatva egy felszólításra, azonnali hatály- lyal felbontotta egyik bizományosa, Vida Ferenc szerződéintéző úr előtt, s kényszeredet- sót. Az »ok« az volt, hogy Vida ten bár, de igába hajtani a fejet. A társadalmi körülmények, a kapitalizmus munkásnyúzó politikájának következménye volt ez. , Mi sem természetesebb, hogy manapság legfeljebb emlékeinkben élnek e keserűségek, jóllehet a kapitalista, polgári gondolkodásmód maradványai még fertőzhetik szépülő életünket. De hogy munkásember, aki azóta már önmagáénak vallhatja hazáját, gyógyírt kereshet s talál sebeire — elveszítse fejét, alázatra, önmaga igazának cáfolatára ragadtassa magát, mert valaki megfélemlítette, ezt a mi körülményeink között nehezen tudjuk hinni. Pedig van ilyen, ha nem is általános jelenség. Lélekmérgező, gyötrő hatását azonban nem nézhetjük szótlanul... A férfi félszeg természetű, s bár nem tartanám elmaradottnak, mindenesetre nem láthatja tisztán mai életünk jellemző sajátjait. Egy kicsit még a múltban él, nehezen felejti múltbeli keserűségeit. Ezt az embert Vida Ferencnek hívják, asztalos Somogyfajszon és nem vesz részt a társadalmi munkában, Kelemen József szerint tehát »rosszul viszonyul a rendszerhez ...« Ilyen esettel szerencsére ritkán találkozik az ember, mindenesetre feltűnő. A járási pártbizottság vizsgálata után cikket írtunk, melyben ' elmarasztaltuk Kelemen Józsefet. A cikk elevenbe talált, másként miért is háborodott volna, fel? De megkereste a bírálat kétes értékű »ellenszerét«, és tulajdonképpen itt kezdődött a lélekmérgező hadjárat... Az igazgató — jogában áll — azonnal vizsgálatot indított Vidánál, rendben van-e az elszámolás. Nos, kétségkívül hibákat fedezett fel. Azt mondja most: — Csak megnézhetem, hogy tiszta-e Vida lell^iismerete? Hát persze. Tizenegy jegyzőkönyv született bizonyítandó Vida szabálytalan eljárását és okirathamisítását. A kár Kelemen szerint 4700 — Vida szerint 600 forint. Persze nem sikkasztásról van szó. Vida saját zsebből vett árut és értékesítette, természetesen saját zsebre. Szabálytalanság ez a javából, büntetést érdemel. Véletlenül sem mondanám, hogy hunyjunk szemet fölötte. Az igazgató azonban zsarolt Vida »bűnével«. — Én magát most börtönbe csukatom, ha nem igazíttatja helyre azt a cikket. Fél évtől öt évig terjedhető börtön, érti? Így állt elő a vizsgálat után, és Vida megijedt kegyetlenül. Nem olyan bűnös 6, és mi lesz gyerekeivel... — gondolta. — Most már magamtól nem tehetem — mondta Kelemen —, a főkönyvelőnő is tud a dologról. De majd beszélek vele, hogy elvégre magának négy gyereke van ... A helyreigazítás azonban úgy legyen megfogalmazva, hogy abból kitűnjön, milyén jó ember voltam magához... Mit tehetett a rémületbe ejtett Vida? Rohant a szerkesztőségbe. S mert nem róla szólt a cikk, s egyszerűen nem volt mit helyreigazítani, eredménytelenül távozott. Aztán levelet irt az igazgatónak. Levelet, melyben ő maga fogalmazta meg a helyreigazítást, mintegy segítségképpen, és saját maga igazát cáfolta, azt a tényt, ami újságban is napvilágot látott. A levél itt fekszik asztalomon: »Kedves igazgató elvtárs, az újságcikk helyreigazítását levélben kérje a szerkesztőségtől, a következő formában ...« És leírta szó szerint az igazgató nevében. Ő, a panaszos, a sértett fél, akinek igazságot szolgáltatott az újság ... — Annyira féltem a börtöntől, hogy mirdent elkövettem volna — mondja most Vida, és kétségbeesése határtalan. Az igazgató pedig teljesítette ígéretét, elvégre a helyre- igazítás elmaradt: — Idehallgasson, maga jól elintézett engem az újságnál. Magát most feljelentem ... És azonnal felbontotta aj szerződést is. Vida már nem? bizományosa a Temetkezési ígú Vállalatnak... J szóba »Te se bánts, én se bánta-^ lak« — játék volt ez, játék a törvénnyel, az igazsággal, egy] félszeg ember idegeivel, nyu-i galmával. Csúnya játék, em-1 bertelen, igaztalan. Mert Kele-] vita kerekedett az újra kerülő tsz-patroné1 ás Petrás István amellett kardoskodott, hogy nem lehet jelentős az a támogatás, amit a megyei tanács KISZ-íiataljai végeznének. Állítását tényekkel többen is megcáfolták. men Józsefnek fel kellett vol-í Sokan bírálták a vezetősé- na jelentenie Vidát, nem de-S Set’ ,h^ 32 első negyedev cember 30-án, hanem még?munkaterve vezetőségi ülések- augusztusban, amikor a hibát? ^ől és taggyűlésekből áll csufelfedezte. De önmaga védel-í -------- '■*> m ére próbálta felhasználni,V zsarolt vele, megfélemlített,? gyötört, s mert terve nem si-í került, hát most csapott le az? emberre, aki voltaképpen nemi ártott neki, csupán igazát véd-? te volna... ? Ilyenek lennénk, mi, embe-5 rek? Miféle gondolkodásmódi átkos maradványa él bennünk?? Nem vádol a lelkiismeret?'? pán, s talán csak két más jellegű program akad benne. A vita végeztével a taggyűlés úgy határozott, hogy megbízzák Németh Lajost, vizsgálja meg az attalai tsz patroná- lásának lehetőségét, és a következő taggyűlésre készítsen jelentést. Még két határozatot hozott a tagság. Az egyikben arról döntöttek, hogy hat KISZ-fiatal hivatali munkáját megvizsgálják, és értékelik a legközelebbi taggyűlésig, a másikban pedig a tanács új fiatal dolgozóinak segítését tűzték célul. A napirend következő pontjaként három fiatalt vettek fel a KISZ-be. Ennyit a taggyűlésről. Feltétlenül szót érdemel azonban az alapszervezet munkája. Sem az eddigi ténykedés, sem a tervek nem elfogadhatók. Ott kell a hibát keresni* hogy a tagság nem összetartó. Sokain emlékeznek a tervezett badacsonyi kirándulásra. Az utazási költségeket az alap- szervezet fedezte volna, sőt még a jó badacsonyi itókára is jutott volna egy kis pénz. S mi történt? Nem volt elég vállalkozó, a kirándulás elmaradt. Mondták többen, hogy a »tenni, de mit« kérdése az alapszervezet létezése óta kísért. Nincs elég ötletük. Pedig az ultiparti helyett alkalomadtán dupla vagy semmi játékot rendezhetnének és sokkal magasabb szinten, mint a város többi alapszervezeténél, hiszen a fiatalok átlagműveltsége nagyobb. Ez csak egyetlen javaslat a kívül álló szemével, de akik benne élnek ebben a szervezetben, bizonyára számtalan tervet meg tudnának valósítani. A. taggyűlésen elhangzott a javaslat: akik úgy érzik, nem tudnak a KXSZ-ben munkát végezni, lépjenek ki. Számszerűleg ugyan kevesebben maradnának. de már volt rá példa, hogy kevesebb ember hasznosabb eredményt tudott elérni. A megyei tanács KlSZ-alap- szervézetnél alapvető változásra van szükség. Polesz György Javul a siófolci járás földművesszöveikezeíemek munkája (Tudósítónktól.) Befejezték a mérlegkészitési munkálatokat a siófoki járás ícildművesszövetkezetei. 1 millió 600 ezer forint nyereség el- érése volt az éves feladat, s Nem érezzük ilyenkor, hogy? ezt 2 millió 380 ezer forintra egy magasztos, emberségre törekvő célkitűzés gátjai vagyunk, még akkor is, ha csak? egyetlen emberre terjed kij rosszindulatunk? Nem, nem ilyenek az embe-5 rek. Csak nagyon kevesen van-J nak és egyre kevesebben. Mert? előbb-utóbb feltámad a lelki-? ismeret, s ha nem, hát az emberség hívei idézik vádlottak? nadiára eme eszméinktől ide-5 "er>. megfertőzött módot... Jávori Bél.i'i teljesítették. Az eredmény nagy fejlődést jelent a járás földművesszövetkezeteinek életében. 1958-ban 130 ezer forinttal károsították meg a sikkasztó értékkezelők a szövetkezetei. Az azóta megtett szigorú intézkedések változást hoztak, az elmúlt év végén felvett 71 leltár közül mindössze háromnál fordulj elő hiány, a többi többlettel zárult. Az 1959-es év a megerősödés esztendeje volt a siófoki járásban. Megszilárdult a gazdasági fegyelem, megmutatta magát az igazi felelősség- tudat, s a munkafegyelem ellen úgyszólván sehol sem követtek el vétséget A járási központ igen nagy gondot fordított a gyengébb szövetkezetek segítésére. Az 1958-ban veszteséges kőröshegyi földművesszövetkezetet jó vezetőséggel erősítették meg. így érhették el azt, hogy az elmúlt évet már nyereséggel zárták. A szövetkezeteknél fokozatosan kialakuló rend alapozza meg azt a reményt, hogy 1960- ban is megoldják a rájuk váró feladatokat, és az elmúlt év eredményeit újabbakkal tetézik.
