Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

ÁGYKABÁT Megfagyott pálmák T Ha a pálma teljesen megfagyott, I akkor menthetetlen. Ha azonban | szívlevele még zöld, akkor t$lán meg lehet menteni. A levelek fe­kete, megfagyott részeit le kell vágnunk. A pálmák különösen ér­zékenyek a hideggel szemben. Csakis állott, langyos vízzel sza- , bad őket öntözni. Télen, mialatt a J szobát szellőztetjük, vigyük ki a ■ pálmát és a többi növényt is a j szobából, még mielőtt az ablakot, kinyitjuk, és csak akkor hozzuk vissza, ha a szoba hőmérséklete megfelelő. 45 dkg kétszálas zefírfonal- fcól kötjük (készülhet bébifo­nalból is, de úgy nem olyan meleg). A csipkemintát 4-es, a patentkötést 2-es tűvel kötjük. A patentkötés 1 sima, 1 fordí- i tott váltakozásával készül. Csipkeminta: 1. sor: 1 sima, 1 rahajtás, 1 i gasságnál a karkivágást fts~ gyasztjuk, 3, 2x2, 4x1 szemen« ként 43 cm-es kötésmagasság­tól 1 sima, 1 fordított váltako­zásával folytatjuk, az első sor­ban egyenletesen beszaporítva 37 szemet, 19 cm-es karlyuk- magasságnál a vállát 4 sze­menként elfogyasztjuk. Az ötö­Otthon is öltözködjünk csinosan A gyógyszerekkel való visszaélés veszélyei áthúzott fogyasztás (1 szemet leemelünk, a következő szemet simán lekötjük, és a leemelt szemen áthúzzuk), 5 sima. 2 szem simán összekötve, 1 rá­dik vállfogyasztással egy sor­ban a nyakkivágást is fo­gyasztjuk, először a középső 14 szemet, majd ettől jobbra és balra 4, 3x2 szemenként. Ne csak akkor öltözködjünk, ha elmegyünk ha­zulról, hanem ak­kor is, ha családi körben otthon időzünk. Ez eset­ben arra kell tö­rekednünk, hogy ez a ruhadarab csínr.s Í3 legyen, s kényelmes moz­gást biztosítson. Otthonra éppen ezért a legcélsze­rűbb viselet a de­rékban nem elvá­gott, köntös for­májú pongyola rövid és hosszú változatai. Ked­velt forma a le­felé kissé bővülő, melyet övvel és öv nélkül visel­hetünk. 1. rajz. Kockás szövetből vagy fflanellból készült pongyola egyszí­nű paszpolozás- sal. 2. rajz. 2 soros, nyitott derekú matlasszé pon­gyola selyem zsi­nór díszítéssel, saját anyagából vagy satinból ké­szült övvel. ILLIK — NEM ILLIK c4z utcán aatá oiitlkedés Az utcán épp olyan rendesen kell viselkedni, mint a társaságban vagy máshol a nyilvánosság előtt. Az utcán való viselkedésnek is megvannak az illemszabályai. Akad­nak azonban olyan emberek is, akik azt hiszik, az utcán senki sem figyeli őket, senki sem veszi őket észre, és ezért nem kötelesek az illemszabályokat megtartani. Ez persze nagy tévedés, éspedig azért, mert az utcán — ahol mindig van bizonyos forgalom — mind ismerőseink, mind isme­retlen polgártársaink figyelnek minket, és viselkedésünk az ismeretlen figyelőben is bizonyos kedvező vagy kedve­zőtlen benyomást vált ki. A jómodorú ember azonban nemcsak akkor illemtudó, amikor ismerősök vagy akár is­meretlenek figyelik őt, hanem otthon is, egyedül is. Az utcán viselkedjünk úgy, mintha olyan ember figyelne min­ket, akinek véleményére a leginkább adunk. Az utcára úgy kell mennünk, hogy semmi öltözködési hibával ne keltsünk megbotránkoztatást, és hogy öltözkö­dési szélsőségünkkel ne vonjuk magunkra a figyelmet. Már otthon, tehát még mielőtt az utcára mennénk, tetőitől talpig nézzük meg magunkat, hogy minden rendben van-e rajtunk. Ne feledkezzünk meg a zsebkendőről, gyufáról és egyéb apró kellékekről. A férfiöltöny rendes legyen, azon­ban nem feltűnő. Igen fontos az öltözet tisztasága. Ma már a munkahelyünkről sem kell rendetlenül elmennünk, mert ott is már rendbehozhatjuk ruházatunkat. Ha a férfi kala­pot vagy sapkát visel, mindig rendesen tegye fejére. Ke­zünket ne süllyesszük nadrágzsebünkbe,, mert így csak az utcagyerekek járnak. A férfiöltözet még nyáron is teljes legyen, különösen akkor, ha a férfi kávéházba, étterembe stb. megy. Nem il­lik például zakó nélkül nyilvános helyiségben megjelenni. Asszonyok és lányok iránt az utcán általában a járóke­lők nagyobb figyelmet tanúsítanak, és ezért fokozottabban ügyeljenek arra, hogy viselkedésükkel ne keltsenek feltű­nést. Az illemszabályok egyformán vonatkoznak mind az asszonyokra, mind a serdülő lányokra. Ha azt állítjuk, hogy a férfiak ne induljanak el hazulról rendetlenül vagy hiányosan öltözve, ez az elv kétszeresen vonatkozik a nők­re. ízléstelenség, ha a nő az utcán festi az ajkát, púderezi magát, fésülködik vagy harisnyáját igazgatja. Ugyancsak nem illik az utcán a kesztyűt felhúzni. _ ' Az asszony vagy lány megjelenését jelentős mérték­ben befolyásolja a ruha. A szolid nő nem öltözködik fel­tűnően. Ruhája színei nem rikítóak, szabása nem szokat­lan. és a ruha kivágása nem túlságosan mély. Nagyon rossz benyomást vált ki, ha a nő a reggeli bevásárlásnál pongyolában vagy papucsban megy az utcára. _ Az általános öltözködésen kívül az utcán való járásról is szólnunk kell Az utcán egyenesen, mértékletes tempó­ban járjunk. Ügyeljünk arra, hogy lépéseink arányosak legyenek termetünkkel. Járás közben a taglejtések legye­nek természetesek. A járás akkor szép, ha a lépések gyor­sasága és hossza egyenletes. Á járdán mindig menetirány­ban haladjunk, tehát a járda jobb oldalán. Ne álljunk meg fölöslegesen, ha mégis valamely okból megálltunk, ne áll­junk szétterpesztett lábakkal vagy a falnak támaszkodva. Nagyon forgalmas helyeken ne nagyon siessünk, ezzél kel­lemetlenséget okozhatunk sok járókelőnek és saját ma­gunknak is. Igen illetlen a tömegben könyökkel tolakodni, beleütközni a járókelőkbe, vagy a lábukra lépni. Ha mégis megtörténik, bocsánatot kérünk *bocsánat« vagy »pardon« szavakkal. A felnőttek között is akadnak olyanok, akik nem gon­dolnak arra, hogy az utcán tekintettel legyenek a kis gyer­mekekre. Nem egyszer láttunk már az utcán rossz helyen átmenő vagy más veszélynek kitett gyermeket. Ilyenkor közbe kell lépnünk, a gyermeket a veszélyes helyen átve­zetjük, és segítünk neki, hogy ne érje baleset. Túlságos érzékenység ■ Ideges és álmatlan gyermekek ■ A draga és az olcsó Már sokat írtak erről, de az ember bizalmatlan, azt hiszi, hogy sajnálják tőle a csillapí­tószert, azért beszélik le róla, hogy ne kerüljön pénzbe. Ho­lott legtöbbször nem emiatt ellenzi az orvos a használatu­kat. A gyógyszer ugyanis nem cukorka, habár burkolata sok­szor szintén cukormáz. A gyógyszerek olyan anyagokat tartalmaznak, amik hatnak az idegrendszerre, az emésztésre, egyszóval az egész szervezetre. Ha nem így volna, hatástalan lenne a gyógyszer, és valóban jobban tennék a betegek, ha helyette cukorkát szopogatná­nak. Sokan, nagyon sokan helyte­lenül szedik a sokféle tablet­tákat, csillapítószereket. Akad­nak, akik szívesen dobálóznak szakkifejezésekkel, és örömet lelnek abban, hogy önmagukat gyógyítják. Másrészt szinte kór­tünetté válik, hogy sok ember már a legcsekélyebb rosszul- létet, fájdalmat sem képes el­viselni. Természetesen nem akarjuk azt mondani, hogy komoly fájdalmak esetén ne vegyünk be valamilyen csilla­pítószert, hiszen ezért készítik őket. De ne szedjünk már a legkisebb fáradtságérzetnél azonnal valamilyen coffeinké- szítményt, a legenyhébb fej­fájáskor erős csillapítószert, múló bélrenyheségnél hashaj­tót stb. Hogy sokan mennyire tú­lozzák a gyógyszerek használa­tát, abból is látható, hogy sok­szor egészen fiatal emberek al­tatószert, idegcsillapítót kö­vetelnek az orvostól. Nem rit­kaság az sem, hogy anyák is­kolás gyermekük részére kér­nek csillapítót, vagy álmatlan­ság elleni szert. Otthon munka és tanulás közben, tekintet nélkül a műsorra, harsog a rá­dió, este pedig, ha egy óra alatt nem tudnak elaludni, nyomban előkerül az altató. Fejfájáskor mi is azonnal egy-két jó erős kombinált port szedünk be, az utána jelentke­ző szívdobogást pedig a szív­bajos nagymama szívcseppjei- vel enyhítjük. A poroktól és a cseppektől ezután megfáj­dul a gyomrunk, és akkor mi sem természetesebb, mint, hogy a hózipatikábóí előkerül­nek azok a gyermekcseppek, amik nagyapáinak mindig használtak. Az orvosok gyakran találkoz­nak olyan betegekkel, akiknek szervezete annyira immúnissá vált már, hogy gennyes gyógyszer * Immunitás bronchitis vagy tüdőgyulladás esetén nem segít rajtuk az ál­dásos penicillin. Ha mindezt jól meggondoljuk, valószínűleg nem fogunk már a legkisebb meghűlés esetén szulfakészít- ményeket követelni gyerme­künk részére, mert magunk le­szünk hibásak, ha a nagy ve­szélyben, súlyos betegség ese­tén nem segít az antibiotikum. A testnek a normális élethez a többi között baktériumokra is szüksége van. A belekben élő baktériumok például segí­tik az emésztést. A túl sok orvosság nemcsak a betegséget előidéző baktériumokat, hanem a hasznos baktériumokat is megöli. Ha minden válogatás és orvosi utasítás nélkül sze­dünk gyógyszereket, nagy kárt okozhatunk szervezetünkben, elpusztulnak a baktériumok, és az ember megbetegszik. Értsük meg jól, nem az a kérdés, hogy jó-e vagy sem egyik vagy másik gyógyszer. A forgalomban levő gyógyszerek mind megfelelnek rendelteté­süknek, de csak ha orvos ren­delte el. Utasítása nélkül még akkor se szedjük őket, ha a patikában recept nélkül kap­hatók. A fehérneműt állandóan gondozni kell Leghelyesebb, ha a kimosott fehérneműt kijavítjuk, és csak azután vasaljuk. Erre igen gyakran Van szükség. Ha pél­dául a lepedő közepe vásott, a lepedőt hosszában kettévágjuk, a rossz részt kivesszük, és a két szélét egymáshoz gépeljük vagy endlizzük. A széleket be­szegjük. Ha a kispárnának az egyik oldala előbb foszladozik, mint a másik, akkor két kis­párnából egyet készítünk. Ha ruhát vagy színes fehér­neműt varratunk, a maradéko­kat dobozban vagy zacskóban gondosan őrizzük meg. Ha a ruhadarab időközben kifakult, a foltozó anyagot használat előtt forró vízben mossuk ki, így nem lesz nagy szinbeli el­térés. A kis hibát is javítsuk ki, ez kisebb munka, és több­nyire nem is megy a jó külső rovására. Ez vonatkozik min­den ruhaneműre, de elsősor­ban á harisnyákra. Mindennap váltsunk harisnyát, és a legki­sebb hibát is, azonnal javítsuk ki. hajtás. 2. és minden páros sor: gig fordított. 3. sor: 2 sima, x 1 ráhajtás. áthúzott fogyasztás, 3 sima. szem simán összekötve, 1 hajtás, 3 sima x. 5. sor: 3 sima, x 1 ráhajtás, 1 kettősfogyasztás (1 szemet le­emelünk, a következő két sze­met simán összekötjük, és a leemelt szemen áthúzzuk), 1 ráhajtás, 7 sima, x. 9. sor: azonos az első sorral. A mintán a csillagok közöt­ti rész ismétlődik végig a so­ron. A leírás szerint 18 szem és 28 sor = 10 cm-rel. Eleje: 94 szemmel kezdjük, a közepe felé eső résznél 21 szemet patentkötés­sel, a többit a csipke­mintával kötjük, 34 cm-es kötésmagas­ságnál a karkivágást fogyasztjuk 4,3, 3x2, 2x1 szemenként, 44 cm-es kötésmagas­ságtól 1 sima, 1 for- dítotttal folytatjuk úgy, hogy az első sorban a csipkekö- téses résznél egyen­letesen elosztva sza­porítunk 17 szemet. 16 cm-es karlyukma- gasságnál a nyakki­vágást fogyasztjuk. Az első 21 szemet bitosítótűre szedve, kötés nélkül hagy­juk, ezen belül vé­gezzük el a fogyasz­tást, 10, 2x3, 2x2, 2x1 szemenkét. 20 cm-es karlyukma- gasságnál 4 szemen­ként elfogyasztjuk a vállát. Háta: 123 szem­mel kezdjük, 34 cen­timéteres kötésma­Ujja: 81 szemmel kezdjük^ •3 cm-et kötünk patentkötéssel, majd a mintával folytatjuk, 42 m-es kötésmagasságnál a kar­fást fogyasztjuk, 6,4, 3x2, -1, 4x2, 2x3 szemenként. A maradék szemeket egy sorban befejezzük. Összeállítjuk, és a nyak ősz* szas szemeit (hozzátéve a biz­tosítótűn hagyott szemeket is) felszedjük kötőtűre, és 6 centi­métert kötünk rá patentkötés­sel, majd ezt a részt felébe hajtva leöltögetjük. Az alját egy sor rövidpálcával behor­goljuk, 4 cm széles satensza- laggal csukjuk. Az asszonyokat érdekli mindaz, ami megkönnyíti a ház­tartási munkát. Ilyen jó hír, hogy Budapesten megkezdték a fürdő­szoba falára szerelhető fürdőszobai szárító gyártását. Szükség van er­re, mert bizony ott, ahol nincs megfelelő padlástér, vagy a mosó­konyhák melletti szárítóhelyiség hiányzik, arra kényszerülnek, hogy olasz módra — mint több helyen is tapasztalható — nyílt folyosó­kon kifeszített zsinegeken szárít­ják a ruhaneműt. * * * Üj kenőcsöket fognak gyártani rövidesen. Ez az arcápoló kenőcs kiszűri az égető napsugarakat, és csak a barnító sugarakat engedi át. Nagy előny ez, mert a strando­lásnál a fájdalmat okozó hámlást elősegítő lesülések elkerülhetők. Jí korszerű kozmetikai szerek kuta­tása arra is kiterjed, hogy a bőr ráncosodását megakadályozó sze­rek előállítását kidolgozzák. Ez a szer bizonyára igen nagy kelendő­ségnek fog örvendeni. * * * Sok hasznot jelentenek a házi­asszonyoknak a most készülő új mosószerek. A műanyag térhódítá­sa a tisztítás terén is új módsze­rek bevezetését írja elő. A külön­leges, kevert vagy tiszta műanyag­ból készült ruhaféleségek valóban különleges tisztítási eljárásokat követelnek. Ennek tesznek most eleget a tisztítócikkek további ja­vítása terén munkálkodó tudomá­nyos kutatók. GYERMEKEKNEK cjhtanka. iitcizóila. öélű nizátj. ban Réges-régen, egy szép téli napon történt, amit most el­mesélek. Kinn puhán hullott a hó. A felhőmanók rázták-rázo- gatták kiszo.kadt dunnájukat, s a lehulló hópihék vastagon ta­kargatták már az utakat, réte­ket. A gyerekek kipirult arccal, vidáman tapsoltak a hulló csillagoknak, s a nyáron ellett szánkók kissé porosán, ko­pottan, de egymás után kerül­tek le a padlásról. Aranka beteg volt, nem me-, het.ett ki a gyerekekkel ját­szani, s könnyezett a szeme, amikor hallgatta az örvendező kacagást. Maga mellé fektette Kati babáját, s csendben sir- dogált, míg csak el nem aludt. És álmodott. Azt álmodta, hogy hull a hó, és az egyik hopilie as ablak­párkányra telepedett. Hármat fordult, s gyönyörű, fehérruhás tündér lett belőle. A tündér rámosolygott, és parányi kezé­vel bekocogtatott hozzá: — Gyere, Aranka, velem, el­viszlek szánkózni. Veled jöhet Kati baba is. Aztán ne félj, mert reggelre hazahozlak. Ezzel a tündér belibbent az ablakon, kézen fogta Arankát, és az ablak előtt álló szánkó­ba ültette Kati babával együtt. Alighogy beültek, látja ám Aranka, emelkednek a levegő­be. Már a csillagok között jár­nak, s azok mind-mind moso­lyogva hajolnak föléjük, a Fiastyúk csibéi elébük indul­nak, sőt az öreg Hold is meg­emeli csillogó süvegét a repü­lő szán előtt. — Most pedig elmegyünk a Tél birodalmába — mondta a kis tündér, s Aranka bárhová tekintett, csupa hópiheruhás tündért látott. A szánkó egy­szer csak megállt. A tündér ki­segítette őket az ülésről, s a kislány nem tudott hová len­ni álmélkodásában, mert aranyszánon, hosszú, fehér szakállal, piros bársonykabát­ban ott ült előtte Télapó. Gyere csak közelebb, kislá­nyom. Hallottam, hogy beteg vagy, és szomorkodtál, hogy nem tudsz Földre küldött hó- pihe tündéreimmel játszani, úgy, mint társaid. Elküldtem hát hozzád az egyik szolgámat, s ha jó leszel, és akarod, ál­modban sokszor elmegyünk hozzád, és elhozunk ide, a Tél birodalmába. Itt ez az arany- szánkó, ez a tied. Valahányszor idejössz, beleülhetsz, s ahova kedved tartja, oda röpít a két őzike. Látod, mi is tudjuk ám, kik a jó gyerekek, és megju- talmazzuk őket. Aranka illedelmesen megkö­szönte Télapó jóságát, és egy pillanat múlva már vígan ját­szott a sok hópihével. Fogócs- káztak, hólabdáztak, még a huncut Kati baba is olyan ví­gan dobálta a labdákat, mint­ha tanulta volna azt. De a kislány nemsokára el­fáradt, és a baba is beleült a szánkóba., ott szendergett. így hát Aranka búcsút in­tett Télapónak, a kis hópihék- nek, s kérésére a két őzike visszarepítette az aranyszán­kón a puha, pihés ágyacskába. Ha nagyon szeretnétek, s jók lesztek, meglátjátok, egy­szer ellátogat hozzátok is a hópihe, és álmotokban elvisz titeket is Télapó országába as aranyszánkón.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents