Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-04 / 29. szám

Csütörtök, 1960. február 4. s SOMOGYI NÉPLAP Milliomos kisipari szövetkezet Kilenc éve alakult meg 14 taggal a Csurgói Napsugár Ktsz. Először csak szabórészleg indult. Eredményekben gaz­dag volt az azóta eltelt csak­nem egy évtized. Radnóti László, a szövetkezet elnöke ügyesen fogta kézbe az egyre gyarapodó ktsz-1 1956 őszén már majd százra emelkedett dolgozóik száma. A tavaly egymillió forinton épített üzemházat a legkorszerűbb gé­pészrészleget Olvasó Ferenc, a szabórészleget Bukovics György és Csicskó Jánosné irányítja nagyszerűen. Nagy része van a helyes vezetésnek abban, hogy eredményesen zárták az 1959. esztendőt. Mar­kos Lajos főkönyvelő szerint tavaly 15 millió 800 ezer fo­rint tiszta értéket termeltek. Bár egészen pontosan még nem lehet tudni, előrelátha­tóan egymillió forinton felül II i történt. • • Fél évre visszakeresgéltem j kérdésről az Egészségügyi Mi- az újságot. Nem az elmúlt hat nisztérium véleményét, hónap eseményeinek króniká­ját állítottam össze, hanem Ifjúsági problémák — visszhang nélkül pekfeel szerelték M a szabók részére. Ebben kapott helyet az üzemi mosdó és zuhanyozó Is. Nem messze tőle minden nap ízes étellel várja a ktsz dolgozóit a HO személyes Házas Magda és Szakály Béla KJSZ-fiatalok egy éve szabadul­tak, s már mint szövetkezeti ta­gak dolgoznak a szabórészlegnél. konyha. Jelenleg 160 tagja van a Napsugár Ktsz-nek. Az álló­eszközök értéke 2 millió fo­rint A legnagyobb természe­tesen az alapító, a szabórész­leg. De felzárkózik szorosan mellé a cipőrészleg is. Jól dol­goznak az autó-, motorszere­lők, a vegytisztítok, a férfi és női fodrászok is. A nőt fod­rász részleg, amelyet az év elején új üzletben helyeztek el, minden igényt kielégít. Berzencén, Iharosberényben, Pogányszentpéteren és Zá­kánytelepen fiókrészlegeket hoztak létre. Ma már az itt készült nrfi­bőr-kabátok, a konfekciós öl­tönyökbe varrt »Csurgói Nap­sugár Ktsz« címkés áruk eljut­nak az ország mi .idén részébe. A részlegek igen jó vezetők irányításával működnek. A d­Ozemüázbaa. lesz a nyereségük. Az már bi­zonyos, hogy a tavalyi 900 ezer forintos nyereséget túl­szárnyalták. A kedvező jelen azonban nem vakítja el őket, nem csúsznak az önelégültség ve­szedelmes talajára. Elvük az, hogy a fejlődéstől egy percre sem szabad elmaradniuk. Ezért már most azon törik a fejüket, mit valósíthatnának meg a kö­vetkező évben. Mindenekelőtt fontosnak tartják a szakmun­kás-utánpótlást. Ezért 24 ipari tanulót képeznek az iskolában. Idei tervükbe már bevették, hogy bővítik az üzemet, új sze­relőcsarnokot építenek, korsze­rű gépeket vesznek. Porrogon, Inkén és Gyékényesen új fiók­részlegeket létesítenek. A Napsugár Ktsz történeté­ben minden év előrelépést je­lent. S amikor ezt megállapít­juk, arra a kitartó törekvésre, segíteni akarásra gondolunk, amely a ktsz tagjaiban él szö­arra voltam kíváncsi, hogy mi történt csak azokkal a problé­mákkal, melyeikről írtam ez idő alatt. Történt-e intézke­dés? Ha igen, akkor ki és ho­gyan és mit tett? Mi a véle­ménye az érintetteknek a leír­takról? Hát bizony, legtöbbjének semmi se a véleménye. Vagy ha volt is — mert azért bizto­san gondolt valamit a cikk ol­vasásakor —, dörmögött talán magában valamit, esetleg még egy-két ismerősének is el­mondta, s ezzel befejezettnek tekintette az ügyet. így »tett« jó néhány hivatal, intézmény is. Pedig én — s azt hiszem, írhatom azt is, hogy mi, újság­írók — szívesen hallgatom (hallgatjuk) meg azok véle­ményét, aikilkről írtunk. Külö­nösen kíváncsiak vagyunk ar­ra, hogy ebben vagy abban az ügyben mit tesznek ennek j vagy annak a hibának a kija­vításáért Az Egészségügyi Minisztérium nem válaszol Nézzük hát. 1959 első felé­ben magas volt a balesetek száma Somogybán. Megírtuk, hogy a rendelőintézetben jú­nius 1-e után kimutatást ve­zettek az egészségügyi körze­tekről, s az összesítés után a rendelőintézet és a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa meg­vizsgálja e jelenség okát. Ér­dekelt volna bennünket, hogy mit tettek a vizsgálat után a balesetek csökkentése végett. E problémához kapcsolódott, hogy kevés a szakorvosi ren­delés Somogybám, és vannak körzetek, melyek nagy terüle­tet foglalnak magukba. Szíve­sen olvastuk volna mindkét A nagyberki kiszesek segíte­ni akartak a nyáron a tsz-nek. Ajánlkoztak, de többször visszautasították őket. Talált-e módot az akkori nagyberki Bé­ke Termelőszövetkezet a fiata­lok foglalkoztatására? Kerekes Ferenc, a Kaposvári Célgazdaság tátompusztai üzemegységének (ma állami gazdaság) vezetője se mondta él, hogy mi a véleménye arról az esetről, amikor törvényel­lenesen bánt az egyik fiatallal. Augusztusban írtuk meg: rossz a viszony a Cukorgyár vezetősége és KlSZ-szervezete között. Mit tett az igazgató, a párt-, vagy a KISZ-szarvezet ennek megváltoztatásáért? Vagy így van ma is? Takács Györgyné — úgy érezte —, magára hagyta az ifjúsági szervezet. Segítettek-e rajta valamit? Foglalkozik-e többet a városi pártbizottság a városi KISZ-bizottság szerve­zési osztályának problémáival ? Hibák itt, hibák ott — válasz sehonnan Megjavította-e már az Asz­talosipari Ktsz a kárpitosmű­hely gödrös betonpadlóját? S megbeszéite-e a vezetőség a fiatalokkal azok fizetés ügyét? Vagy ma sem tudják még so­kan, hogy miért kapnak 50—60 százalékos bért segédvizsgájuk után? Szeptemberben üresen állt az iharosberényi fensz gyü­mölcsfelvásárló raktára. A MÉSZÖV illetékesei helyesnek tartották ezt, vagy felemelték az fmsz felvásárlási keretét? Csurgón, Irnkén a frissen ja­vított bitumenes utakon védő­abroncs nélkül közlekedtek a 317 302 forint hitelkedvezményben részesült a versi Kisbalaton Tsz (Tudósítónktól.) 1959 áprilisában alakult meg a vörsi Kisbalaton Ter­melőszövetkezet 212 családdal. A szövetkezetei Schell Jenő egy 160 ezer forint hitelelenge­déshez jutottak. A szövetkezet a megalakulás óta összesen 317 302 forint hitelkedvez­ményben részesült. 1 kormos traktorok. Mit tett a gépállomás, hogy többé ne tör­ténjék ez meg? Szeptember közepén üresen, tárva-nyitva találtuk a Siófoki Községi Tanács helyiségeit. Rendjén valónak találja-e ezt a v. b. elnöke? Inkén több problémát talál­tunk: sok hibával tatarozta az iskolát 'az építőipari vállalat. Ebben a faluban dolgoztak éj­szakánként magánosoknak az ipari tanulók. Szerettük volna hallani a vállalat igazgatójá­nak a .véleményét: mii ven in tézkedések történtek hasonló esetek megelőzésére. A falu­ban egyenetlenkedés volt a Pe­dagógusok, s ezek és a szülői között. Megszüntette-e a vi­szályt az iskola igazgatója? Tett-e valamit a tanács a kul­turális élet megjavításáért? Mi a véleménye a potonyi ta­nácsnak, pártszervezetnek ar­ról, hogy semmit sem segítet­tek a tótűjfaluiaknak az útépí tésben, pedig a bekötő út majdnem fele Potonyba is ve­zet. Gyenge filmeket és sokszor késve kapott a nagyatádi film­színház (szeptember végén' ír­tuk.) Megjavította-e munkáját a Moziüzemi Vállalat, figye­lembe vette-e a nagyatádi la­kosok jogos követeléseit? Szeptember közepén elöntöt­te a víz a Belvárosi Étterem pincéjét. Felelősségre vonták-e az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat dolgozóját, aki késle­kedésével többletkárt okozott? Mi a véleménye az illetékeseknek? Október elején szó volt már arról, hogy megszüntetik a lo­vasforgalmat a belvárosban. Mikor kerül rá sor? Az októberi ellenőrzések so­rán intézményeket (leánygim­názium, Ifjúsági Ház), bc-rbély- és fodrászüzleteket, autóbusz- várót ellenőriztek a vöröske­resztes brigádok egy-egy orvos vezetésével. Egyetlen szerv se mondta el véleményét a kifogá- soltakkal (volt jócskán) kap­csolatban. Október 27-én a siófoki Utas­ellátó munkáját bíráltuk) Nincs szava ehhez az UV ve­zetőjének? Ezen a napon közöltük egy olvasónk leve’ét. Az augusztus eleji balatonlellei népművésze­ti kiállításra kértek tőle anya­got, de ez ideig nem kapta vissza, s leveleire sem vála­szolt a megyei tanács művelő­désügyi osztálya. Tán ma is tart még a kiállítás? A pécsi Dohánvgyártól nem is annyira magyarázatot, in­kább jobb cigarettát várunk. Nem hiába? A Dózsa Sportkör vezetői 'em nyilatkoztak: meg akarják várni, míg a sporttelep felira­tát darabokra rágja az idő vasfoga, és egy-egy részét messze fújja a szél? A KPM fuvsrrendelete kö­rüli visszásságok epv része (a fuvarosok mesterkedése) meg­szűnik, ha állami szektor veszi kezelésébe a fuvarozást. A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium illetékes főosztá­lyától vártuk a választ: mi a véleményük a rendeletről, ha az ország nagy részében töb­bet fizetnek így a fuvarért a vásárlók. (Kaposvárott többet fizettek). S megvizsgálták or­szágosan? Több szemétgyűjtő kellene a városban. Állítanak fel? Ha igen, mikor és hol? Ha miért? November végén lejárt jót­állási határidejű árut adtak el az Ady Endre utcai csemege­boltban. Reméljük, nem any- nyira megszokott eset, hogy vá­laszt sem érdemel. Nem kap tükröt, üveget a búto­rokhoz, a bútorbolt. Rosszak, törnek a címkék és a pántok; Tett valamit a Bútarértékesíiő Vállalat (Budapest* IX,. Köz­raktár u. 32.), hogy megjavít­sák az ellátást, illetve elfogad­ható minőséget készítsenek a gyárak?-Sárgaság-*-ban szenvedő vá­rosiunk betegsége súlyosbodik még? Vagy megáll és így ma­rad? Vagy van remény: ki­gyógyul belőle? • Virányi Pál nem, Tálas Erzsébet másodéves tanuló lánykaruhát varr a műhelyben. vetkezetük iránt, arra, hogy ta­valy nyereségrészesedésük 50 százalékát ajánlották fel a kö­zös alapra, hogy üzemük to­vább fejlődhessék. H. S. >9né odrászmester és Galpóczi Éva tanuló hajat rak be * januárban nyílt fodrászfizletbea, KICSINYEK ÉS NAGYOK TANÍTÓJA A gyékényest népfront-elnök portréja elnök és Ballér Ferenc mező- wjvjvwwwwiwdv.wwwuvwwwi%%wjvwvsav.wavwuvjv.w.vj-.s gazdász irányítja. Szép eredményekről számoltv be a zárszámadó közgyűlésen az elnök. Búzából 1,6, rozsból 2,5, árpából 0,5, zabból 4,5 má­zsával termeltek többet hol­danként, mint amennyit ter­veztek. A kapásnövényekkel azonban egy kissé alatta ma­radtak a tervezettnek a sok eső és a munkaszervezés hiá­nyosságai miatt. Az állattenyésztésben kez­detben sok probléma akadt. A tavasszal 172 szarvasmarhát és^ 66 lovat vettek át a tagoktól.? Először különböző átalakított istállókban helyezték el az ál­latállományt. Ez megnehezítet­te a takarmányozást. Az el­múlt évben az államnak 42 hízott ökröt és marhát adtak el. A tejtermelésben is szép eredményt értek el. A terve­zett évi tejhozamot 12 ezer 783 literrel szárnyalták túl. Beruházásaikról is érdemes szólni. 48 férőhelyes tehénis­tállót építettek. Négy kazal­ponyvát, valamint darálót, fű­kaszálógépet, füllesztőt, répa­vágót, MIA-motort, tizedes­mérleget és hídmérleget vá­sároltak. Nyári marhaszállást építettek, és átalakítottak két magtárt. Tavaly a 3004/1. számú kor- mányhafározat alapján ked­vezményekben részesült a tsz. A gépállomási munkáknál Ip Iső látásra megmarad az Aj emberben az arca. Az idegen hatalmas »Bugyonnij« bajuszát bámulja meg első­nek, pedig aki régről ismeri, tudja, hogy sárgába hajló barna szeme érdemli a legna­gyobb figyelmet. Ez a szem­pár beszélni tud. Mennyi sze­retet, mennyi aggódás, meny­nyi lelkesedés sugárzik belő­le! ősz haja a munkában töl­tött évek sokaságáról árulko­dik. Olyan jóságos az arca s az egész megjelenése, hogy egy csapásra megnyer min­denkit. Hangja férfiasán csengő, kimért, de ha bele­lendül a beszédbe, szeretetet áraszt. Pedagógus. Iskolaigaz­gató. Tizennégy év óta oktatja, tanítja, neveli a gyékényesi nebulókat. S ugyanannyi idő óta a felnőtteket. Ő a Haza­fias Népfront-bizottság elnö­ke is. Mondatából, min­den szavából a község jövő­jéért, felemelkedéséért, előbb- rejutásáórt váló aggódás cseng. Nagyon szereti faluját, a benne lakókat, s azt sze­retné, ha minél jobban, mi- 124 600 forint, a műtrágyánál I1 nél szebben élnének a gyé- 32 702 forint kedvezményt kap- í kényesiek. Leginkább a fia­tok. A 48 férőhelyes tehénis-J talok sorsát viseli szívón. Azt tálló benépesítése után mint-j, vallja: »Nekik már másképp kell élniük, mint apáiknak.-« Kitüntetés Kiváló dolgozó kitüntető jelvényt kapott a kaposvári 23. sz. Autóközlekedési Válla­lat igazgatója, Hoffmann Sán­dor, továbbá a vállalat két dolgozója: Valenta János és Fábos László. A kitüntetéseket. az AKIG pécsi igazgatóságán? adták át 2 Ezért harcol nevelőtársaival (közülük került ki a KISZ- titíkár, a nőtanács elnöke), hogy az ifjúság nemesebb cé­lokat tűzzön maga elé, tar­talmasabban élje le életét, ne a kocsmában töltse szabad idejét. Szinyéri Gyula tanácstit­kár szerint mindig számítani lehet rá. Ha ági táci óról, ha előadás tartásáról van szó, — mindenben segít. Tóth József az a típusú em­ber, aki magától is, másoktól is mindig, többet követel. »Nem lehet egy helyben to­pogni, fejlődni kell« — haj­togatja. Az emberek tisztelik, becsülik. Bárhová megy a községben, megállítják, taná­csot, segítséget kérnek tőle. Népszerűségének titka: tud­ják, hogy amit mond, szívé­ből, leikéből jön. Nála a tet­tek és a Szavak tökéletes egységben vannak. — A legutóbbi tanácsülé­sen a tsz-tagok jogairól és kötelességeiről, a kapitalista és szocialista nagyüzemi gaz­daságról tátottám előadást — mondja. — Szeretek előadást tartani, ha megkérnek, szíve­sen elvállalom, s úgy készü­lök rá, mint az óráimra. A múltkoriban hosszúra nyúlt az előadás. Látom, hogy az egyik ember fészkelődik. Be­jelentettem, hogy mindjárt végzek, néhány perc türelmet kérek csak. Hallotta volna azt a zúgást. »Csak beszéljen njoigodtan. szívesen hallgat­juk« — kiabálták. Nagyon jól esett, hogy ennyire értékelik munkámat. A termelőszövetkezetre te­relődik a szó. Tóth elvtárs büszkén említi, hogy amíg más irányú elfoglaltsága miatt le nem kellett monda­nia, ő volt a tsz könyvelője. — Nem bánnám, ha volna gazdasági oklevelem, olyan szíves-örömest dolgoznék a tsz-ben. De hát csak pedagó­gus-oklevél van tarsolyom­ban, ősz fejjel meg nem kezdhetek újba, így csak a vágyakozás marad, nem gaz­dái kodha torn. A szervezés kerül szóba; Tóth elvtárs nevetve -mondja, hegy az egyik gazda igencsak megkötötte magát. Kézzel- iábbal tiltakozott azellen, hogy belépjen. Aztán mégis belépett, s az alakuló közgyű­lésen beválasztották a vezető­ségbe. — A napokban összetalál­koztam vele. A tsz-ről kezd­tünk beszélgetni. Azt mondja nekem: »Ho az ország érdeke azt kívánja, hogy nagyüzemi gazdálkodást folytassunk, ne­künk ezt tudomásul kell ven­ni, és úgy kell dolgoznunk, hogy munkánkkal segítsük az országot.« Nagyon megleptek a szavai, az új gondolkodás. Még itthon is ezen morfondí­roztam. Aztán rájöttem, jobban ki kell nyitnunk a szemünket, hogy az emberek­ben végbemenő változást ész­revegyük. Változott a falu, terme’őszövetkezeti község lett. Változnak az emberek, ’assán levelkezik a múltban rájuk ragadt előítéleteket. Nekünk is változtatnunk kell a munkánkon. A Népfrontnak az emberek szociális, egész­ségügyi körülményeinek ál­landó javítása, kulturális fel­emelése lesz a legfőbb fel­adata. 'J' óth elvtárs dóznit húz elő zsebéből, cigaret­tát sodor. Szeme csillog, ki­tekint az ablakod. A jövőről ábrándozik... Lajos Géz*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents