Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-27 / 49. szám
T1LAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 49. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1960. február 27. MAI SZAMUNK TARTA LM ABÓL: Miként ösztönözzön jobb munkára a nyereségrészesedés? (3. oldalon) Jövő heti rádióműsor >5. oldalon) Ellenőr-szemmel Siótok vendéglőiben és üzleteiben 16. oldalon/ A termelőszövetkezeti vezetők feladata: legjobb ludasukkal szolgálni a tagság javát Kádár János elvtárs látogatása megyénk tsz-elnökeinek tanfolyamán Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára tegnap Sándor József elvtárs, a Központi Bizottság tagja kíséretében látogatást tett Somogy megyében. Megjelent az ország megyei munkásőr parancsnokainak tanfolyamán, majd onnan Szirmai Jenő elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának meghívására ellátogatott a termelőszövetkezeti elnökök balatonboglári tanfolyamára, ahol rövid beszédben köszöntötte az elnököket, és hasznos tanácsokat adott munkájukhoz. Kádár elvtárs bevezetőben hangsúlyozta: — Mi, a párt és a kormány vezetői szívből örülünk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének. E mögött az öröm mögött azonban ott van az a közös gondunk is, amely az új termelőszövetkezetek megszilárdításával jár. A továbbiakban rámutatott: — Nem arról van szó, hogy a parasztember szívességet tett a pártnak, az államnak azzal, hogy belépett a termelőszövetkezetbe, hanem arról, hogy a saját életét irányította a fel- emelkedéséhez vezető jobb vágányra. Kádár elvtárs elmondotta: a párt és a kormány az idén is — csakúgy, mint az elmúlt években — minden tőle telhető segítséget megad az új kör zös gazdaságokba tömörült parasztoknak a mezőgazdasági termelés növeléséhez, jólétük fokozásához. Ez a támogatás azonban csak sikkor éri el célját, ha a szövetkezeti tagság összefog, egyesíti erejét, tudását, gazdálkodási tapasztalatait, jószándékát, és szorgalmasan, kitartóan dolgozik közös gazdasága és saját élete felvirágoztatásáért. — Segítjük a termelőszövetkezeteket — emelte ki pártunk Központi Bizottságának első titkára —; azt a szövetkezetei részesítjük nagyobb támogatásban, amelyik többet áldoz beruházásra, közös gazdasága megalapozására. Rátérve az elnökök szerepére, így folytatta: — Gyönyörű az a munka, amit önök végeznek, illetve aminek végzéséhez most kezdenek hozzá. Látni fogják majd a saját szemükkel, hogy szövetkezetük tagsága évről évre milyen jelentős feladatokat oldott meg. Ne feledjék, hogy hosszabb idő kell annak, amíg a tsz-be lépett parasztemberek saját tapasztalataik alapján rájönnek arra: sokkal jobb közösen dolgozni, mint egyénileg gazdálkodni. És ha erre rájöttek, akkor elmondhatjuk, hogy megerősödtek a termelőszövetkezetek. — A szövetkezeti gazdálkodás és a szövetkezeti élet kialakításának sikere nagymértékben függ attól, hogy milyen ember az elnök. Ha a termelő- szövetkezet elnöke igazságtalan, akkor vége van a tagság reménységének. Azt jegyezzék meg jól, hogy sohase kedvezzenek a lustáknak, a hanyagoknak, hanem mindig a becsületes, a szorgalmas tagok érdekei mellett szálljanak síkra. Az emberek nem a szigorúság, hanem az igazságtalanság láttán emelnek szót. Aki nem vesz részt rendszeresen a közös munkában — bár ezt megtehetné —, s aki meglopja a szövetkezetét, arra szóljanak rá. Neki ez bizonyára nem fog tetszeni, de ezt a bírálatot a többi szövetkezeti tag helyeselni fogja. Legyenek hát bátrak és határozottak a termelőszövetkezeti elnökök, amikor az igazság és a közösség érdekében kell felemelni szavukat. A tagság nem' azért bízta rájuk ezt a tisztséget, hogy puhák, elnézők legyenek, hanem azért, hogy becsülettel irányítsák a irözös gazdaságot A nép, a szövetkezetben dolgozó parasztság javát szolgálni — erre kötelezi mindnyájukat a tagságtól kapott bizalom. Kívánom, hogy annak a megtiszteltetésnek, amelyben a parasztemberek részesítették öneket vezetőkké történt megválasztásukkor, jó erőben és egészségben tegyenek eleget — mondotta befejezésül. Kádár elvtárs ezt kővetően hosszban elbeszélgetett a termelőszövetkezeti elnökökkel, majd a megye párt- és tanácsi szerveinek jelenlévő vezetőivel. A Finommechanikai, az Állami Építőipari, a Kaposvári Kiskereskedelmi, a Malomipari Vállalat, a Barcsi Fűrészüzem és az Asztalosipari Ktsz Tegnap összeült a megyei aktívaértekezlet, amelyen megjelent Hevesi János, a megyei pártbizottság titkára, Kutas János, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Hornyák Mihály, a megyei tanács v. b.-elnökhelyettese, Csákvári János, a városi párt- bizottság titkára is. Kutas elvtárs beszámolójában az 1959. évi gazdasági eredményekkel foglalkozva hangsúlyozta, hogy a párt márciusi határozata nyomán medvénkben is megindult a kongresszusi munkaverseny. A dolgozók arra törekedtek, hogy a párt által kitűzött termelési mutatókat teljesítsék. A termelési tervet kilenctized százalékkal túl is teljesítették az üzemek, s ezzel megközelítették az iDari megyék termelési értékének szintjét. Fejlődtek, teret A1'"esedtek vállalataink, üzemeink, sok új gépet kaptak, s mintegy negyven mérnökkel növekedett műszaki állományunk. Megyénkben 12 százalékkal több munkást foglalkoztattunk, mint a korábbi években. A legnagyobb fejlődést a helyiipari vállalatok érték el. A termelékenység fokozásában azonban nem sikerült a kitűzött három százalékos növekedés elérnünk. A hibák között említette a vállalatok túlzottan óvatos kezdeményezését, a laza tervezést, a forgalmi és alaprentabilitási kulcsok késedelmes kidolgozását. Több helvütt hullámzó volt a termelés, mert az ellenőrzés nem volt elég szigorú, romlott az áruk minősége, és a termelés növekedése ellenére is indokolatlanul növekedett a selejt. Sok baj volt a munkafegyelemmel. Alapvető hiba, hogy a termelésnövekedést a megengedettnél magasabb létszámmal érték el, különösen a helyiipari vállalatok. Kutas elvtárs öt pontban foglalta össze az 1960. évi feladatokat. Elsőként említette, hogy ne törekedjenek a tervek mindenáron való túlteljesítésére, a helytelen mennyiségi szemléletre. Fő feladat továbbra is a takarékosság, a minőség javítása, az önköltség csökkentése, egyszóval a termelékenység növelése. A mintegy 8 százalékos többlettermelésből 1960-ban 4 százalékot a termelékenység növekedésével kell tisztán elérni. Ehhez megfelelő politikai légkört kell teremteni. A gazdasági vezetők kerüljenek még közelebb a dolgozókhoz, javítsák a gazdasági vezetés színvonalát. A pártszervezetek az eddiginél jobban ellenőrizzék a termelést, a szak- szervezettel és az ifjúsági szervezettel közösen segítsék valóra váltani célkitűzéseinket. A beszámolót hasznos vita követte. A múlt évi eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a k^r^resszusi munka verseny, amelyet nemrég értékeltek. Hevesi János és Kutas János elvtárs átadta a legjobb eredményt elért vállalatoknak a mérvéi pártbizottság és a megyei tanács kongresszusi versenyzászlaját. A benevezett negyven üzem közül a vasiparban a terv 108.3 százalékos és a felajánlás 325 százalékos teljesítésével, a termelékenység 6.7 százalékos növelésével a Finommechanikai Vállalat; a könnvűiortrban a terv 110,1, a felajánlás 341 százalékos teljesítésével a Barcsi Fünyerte el a megyei pártbizottság és a megyei tanács kongresszusi versenyzászlaját részüzem; az élelmiszeriparban a terv 107,8 százalékos, a felajánlás 276 százalékos teljesítésével, a termelékenység 10,6 százalékos növelésével a Malomipari egyesülés; az építőiparban a terv. 120 százalékos, a felajánlás 173 százalékos teljesítésével, a termelékenység 14,5 százalékos növelésével a Magasépítő Vállalat; a kereskedelemben a terv Í12,3 százalékos, a felajánlás 115 százalékos, az egy főre jutó forgalom 114,9 százalékos eredményével a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat; a terv 112,5 százalékos, a felajánlás 116,3 százalékos teljesítésével az Asztalosipari Ktsz nyerte el a kongresszusi versenyzászlót a szövetkezetek közül. A párt helyes gazdasági és politikai vonalvezetése, gazdasági és műszaki vezetőink sokéves tapasztalata, a somogyi dolgozók becsületes munkája tette lehetővé — mondotta Hevesi elvtárs —, hogy a múlt évben ilyen kedvező eredményeket ért el a megye ipara, és megteremtette az alapot ahhoz, hogy 1960-ban még nagyabb sikerrel zárjuk az évet és a fr’szabadulási munkaversenyt. Életszínvonalunk emelése attól függ, hogy mennyire tudunk előrejutni a termelésben. Az 1960-as év feszítettebb tervei teljesítésére is megvan a lehetőség, csak ki kell használni a rejtett tartalékokat, jól kell gazdálkodni, megszervezni a munkát — mondotta többek között. Majd végül jó munkát kívánt az összegyűlt aktíváknak az 1960-as gazdasági évhez. fts, N. * , Hruscsov felszólalása az indonéz parlamentben Dzsakarta (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken délután nagy beszédet mondott az indonéz parlamentben. Az épület bejáratánál a parlament elnöke és helyettesei fogadták a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét. Tapssal, felállással üdvözölték a terembe belépő Hruscsovot. Sartono, a parlament elnöke megnyitotta a rendkívüli ülést és köszöntötte a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, majd a következőket mondotta: — Elnökünk, Szukarno, rendkívül hűen jellemezte vendégünket, amikor azt mondta, hogy az indonéz nép szemében Hruscsov a népek barátságának megtestesítője, a gyarmati rendszer és az imperializmus ellen vívott harc, egy igazságos és virágzó társadalom megtestesítője. — A jelenlévők tapssal fogadták Sartono szavait Ezután N. Sz. Hruscsov lépett a mikrofon elé. ÍV. Sz. Hruscsov beszéde Nagyon örülünk, hogy a Szovjetuniónak szívélyes baráti kapcsolatai alakultak Ikä a legtöbb ázsiai és afrikai néppel, amely nehéz és sizívós harcban vívta ki politikai függetlenségét Meleg barátság fejlődött ki a Szovjetunió és Indonézia között is. Sok nyugati politikus csodálkozik és semmiképpen sem tudja megérteni, miért fejlődik és erősödik olyan gyorsan a Szovjetunió és a többi szocialista állam barátsága az ázsiai és afrikai nem szocialista országokkal, pedig közismert tény, hogy a szocialista államok és eme országok között lényeges társadalmi, gazdasági és ideológiai különbségek vannak. Csak sajnálhatjuk azokat, akik nem értik meg a szocialista államok és az ázsiai, afrikai országok barátságát, amely azon alapszik, hogy őz alapvető, életbevágóan fontos problémákban népeink törekvései és érdekei közösek. Mi önökkel együtt ahhoz a nagy hadsereghez tartozunk, amely a népek békéjét és a békés együttélést akarja. Az ázsiai és az afrikai országok népeinek béketörekvéseiről szólva a szovjet kormányfő külön kiemelte az indonéz nép hozzájárulását a békéért és a népek barátságáért folyó harchoz. Hruscsov a továbbiakban az ENSZ elé terjesztett szovjet általános és teljes leszerelési programról, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a fegyverkezési verseny megszüntetése és a leszerelés érdekében a világ parlamentjeihez intézett felhívásáról, a szovjet parlamentnek a szovjet fegyveres erők létszámának lényeges csökkentését elrendelő határozatáról beszélt Mikor ezt a lépést tettük — jelentette ki Hruscsov — ezzel a nyugati hatalmak elé tártuk: eljött az idő, hogy a szavakról tettekre térjünk át. A népek megunták a leszerelésről szóló folytonos és meddő szóbeszédet. Konkrét gyakorlati lépéseket követelnek. A szovjet kormányfő a továbbiakban rámutatott, hogy a békeszerető államok és népek jelentős sikere a nagyhatalmak megegyezése a kormányfői értekedet megtartására vonatkozik. Ha meglesz a jóakarat és a kölcsönös megegyezésre irányuló törekvés, akkor a csúcs- értekezlet megvetheti az alapját sok vitás kérdés gyakorlati megoldásának és a nemzetközi feszültség további enyhülését eredményezheti. Hruscsov megállapította, hogy a tartós béke megteremtésében fontos szerepet játszanak az államférfiak személyes találkozói, majd így folytatta: A nemzetközi légkör általános javulása azonban nem jelenti azt, hogy már megszűnt minden nehézség. Ismeretes, hogy vannak olyan nyugati körök, amelyek nem hajlandók beletörődni a nemzetközi feszültség térén beköszöntött enyhülésbe, visszafelé próbálják fordítani az események menetét és vissza akarják vinni a világot a hidegháború időszakába. Ebben a vonatkozásban nagy veszélyt jelent a NATO, a SEATO és a CENTO katonai tömbök tevékenysége, hadgyakorlatok tartása mindenfelé,. egyre újabb katonai támaszpontok, köztük rakéta- és atomtámaszpontok létesítése. Ebben az összefüggésben nem lehet hallgatni a japán kormánykörök ruek a békét veszélyeztető cselekedeteiről. A Kisd-kormány nemrég újabb japán—amerikai katonai szerződést írt alá. Ennek a szerződésnek semmi köze Japán tényleges szükségleteihez, ez a szerződés továbbra is fenntartja Japán külföldi csapatokkal való megszállását. E szerződés megkötésével kapcsolat- I ban nincs mentség a Kisi- | kormány számára. A béke kérdése korunk fő problémája — folytatta a szovjet kormányfő. — E kérdéssel szorosan összefügg a gyarmati rendszer megszüntetésének problémája. Minél gyorsabban vesztik el a gyarmatosító hatalmak a gyarmatokat és ezzel azt a lehetőséget, hogy kifosszanak és elnyomjanak más népeket, annál gyorsabban sikerül megteremteni a békét a földön, annál tisztább lesz a levegő, amelyet beszívunk. Hivatalomnál fogva gyakran találkozom a gyarmatosító hatalmak politikusaival. Némelyikük olykor felteszi a kérdést, miért száll oly határozottan síkra a Szovjetunió a gyarmatosító rendszer megszüntetéséért, hiszen a gyarmatok sorsa nem érinti a Szovjetunió közvetlen érdekeit. Röviden válaszolni szeretnék erre a kérdésre. A szovjet nép a marxista— leninista tanítást követi. A kommunizmus a legemberibb, legbarátibb, legemberszeretőbb ideológia. Határozottan ellenez mindennemű elnyomást, kizsákmányolást. A szovjet nép a történelem igazságtalan, szégyenletes lapjának tekinti a gyarmatosító rendszert, amely a lakosságának többségét nyomorra és jogtalanságra kárhoztatta. Ezért Lenin hagyatékát követve mi mindig határozottan síkraszálltunk és síkra is fogunk szállni azért, hogy minden nép szabaduljon fel a gyarmatosító iga alól. Az ázsiai, afrikai és latinamerikai népekre nézve különösen veszélyesek a kollektív gyarmatosító rendszer különböző formái. Itt beszélnem kell a gyarmatosító rendszer olyan megnyilvánulásairól, mint aminők a katonai-politikai tömbök, önöknek, az indonéz nép képviselőinek nem kell sokat beszéljek erről. Provokációk és összeesküvések Indonézia, Kambodzsa, Laosz ellen: íme a korántsem teljes felsorolása azoknak a szégyenletes üzelmeknek, amelyeket az önök térségében a SEATO- tömb folytat. Mi egyáltalán nem tartjuk befejezettnek a gyarmatosítók elleni harcot, csak naiv emberek gondolhatják, hogy a gyarmatosítók önként lemondanak pozícióikról. A gyarmatosítók minden erejükkel uralmük fenntartására törekednek. örülünk, hogy az indonéz nép kivívta függetlenségét. Ugyanakkor tudjuk, hogy Indonézia egész területe, egész népe még nem egyesült. Még nem oldódott meg Nyugat- Irian Indonéziához való visz- szatérésének kérdése. Együtt- érzünk az indonéz néppel, és mellette vagyunk igazságos harcában, amelynek célja Nyu- gat-Irian visszacsatolása Indonéziához. Mi segítséget nyújtunk a nemzetgazdaságukat építő fiatal, független államoknak — mondotta. — 1960-ban a Szovjetunió 383 ipari vállalat építéséhez nyújt segítséget 22 országban. Segítségünket rendszerint nem fogyasztási cikkek alakjában nyújtjuk, mint a nyugati országok. A Szovjetunió segítsége elsősorban arra irányul, hogy az illető országok valóban megteremthessék iparukat. ■* A szovjet nép reméli, a nép* gazdaságának fejlesztését célzó grandiózus hétéves terv teljesítése, valamint a katonai kiadások csökkentése lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió még több ipari felszerelést és más gépet bocsásson az ázsiai és afrikai országok rendelkezésére és ezzel előmozdítsa az említett országok nemzetgazdaságának fejlődését. Egyetértek Szukarno elnöknek a surabayai nagygyűlésen kifejtett azon elgondolásával — mondotta a továbbiakban Hruscsov —, hogy a május 16-án sorra kerülő kormányfői értekezleten nem lesz mindenki képviselve. Az az elgondolás, hogy egy ilyen értekezleten jobban képviselve kellene lenniük az érdekelteknek, nemcsak igazságos, hanem az egyedül helyes elgondolás. Hát akkor ilyen körülmények között miért veszünk mégis részt a csúcsértekezleten? Ha önök, kedves Képviselők, figyelemmel kísérték a Szovjetunió külpolitikáját, akkor valószínűleg emlékeznek arra, hogy annak idején mi javasoltuk: bővítsék ki a csúcs- értekezlet résztvevőinek számát. Szükségesnek tartottuk, hogy a kormányfői értekezleten részt vegyenek a két szembenálló csoportosulás képviselői, valamint semleges országok is, olyanok, mint India és mások. A találkozón résztvevő partnereinknél azonban ez a javaslat nem talált megértésre és támogatásra. Nyilván még nem értek meg a feltételek egy szélesebb képviseleti jelleggel bíró értekezlethez. Beszéde befejező részében a szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindig hűséges és megbízható barátja lesz Indonéziának. Ezután Sartono, a parlament elnöke a képviselők nevében ismét melegen megköszönte Hruscsov felszólalását. Hruscsov a jelenlévők tapsától kísérve elhagyta a parlament épületét és szállására, a Ne- gara-palotába hajtatott. Az utcákon Dzsakarta lakosainak tízezrei üdvözölték a Szovjetunió küldöttét.
