Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

Csütörtök, I960, február 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP LEHET HASZNOS IS mikor És így folyt az értekezlet belém végig. Mondott rosszat, a jó­Sétálni indultam, gondolataiba merülve ______ ,, u tkozik JO barátom, s maris ságokról is> de bizonyos> hogy újságolja, hogy honnan jón. kezdő előadó volt a vállalat — Tudod, mindig Maja- vezetője, mert nem engedte kovszkij »Agycnülésezők« cí- az embert gondolataiba me- . , rülni. Az egyénről elhangzott mu verse jut eszembe, mi- véleményekb' furcsává tették kor hetente legalább három- az eddjg ismert értekezlete- négy előadáson, gyűlésen kell két. Igaz, megdöntöttük az részt vennem. Azért mégsem eddigi értekezlet-rekordot, panaszkodom, mert sok min- ™ert kerek ötórás ,vo't’ kö,z; v ’ ben egy ötperces szünettel, de dent megtanultam. Megtanul- megérte. Csak az ilyen érte- tam, hogyan kell ábrándozva kézieteknél az lesz a hiba, figyelni az előadóra, aki ezt hogy hátráltatni fogják a észrevéve teljes szívvel ne- -művészet« és az ábrándozás , . alkoto hatasat, es a tarsada­kem magyaraz, ugyanis csak jom sokat veszít azokkal, akik én nézek rá. A mellettem ülő itt tervezik meg a havi kony- rajzol, a hátam mögött vicce- hapénz-beosztás, a fontos le­ket mesélnek, a harmadik a velezéseket stb. gyufaszálból igyekszik valami Egyszóval: a jó, a hasznos . . .... • ír értekezletek hátráltatják az modern varat építem. Kép- emberek eddigi be]degzeU zeld, megtalálható itt a »kép- gondolkodásmódját, és ez zőművészet« minden ága, sőt visszahat a gazdasági fejlő- még totózni is lehet. Pl.: ha désre is. (Pl. időt vesz el tő- még ötször egymásután hasz- £±“fhoni konyhapénz- nálja mondataiban az »és« _ T há figyelemi _ szót, és akkor az biztos két- . at tes. Mióta én is gyakorolom mondja a barátom. — Leg- ezeket, azóta már nem unom fontosabb, hogy az előadók is annyira őket. tudjanak hallgatóik szokásai­nak még azt kell megta- Ó1 é beszédeiket, beszámo- nulnom, hogyan kell visel- .. kedni akkor, amikor a hozzá- lóikat ennek alapjan állítsák szólások kezdődnek. Abban a össze. Néha szemléltetést is nagy csendben mindig neve- lehet alkalmazni, hogy ho­Vándorzászlót és 500 forint pénzjutalmat kap a felszabadulási munkaverseny győztes brigádja a Kaposvári Faipari Vállalatnál tőgörcsöt kapok, mert ügy biztatják az embert, az ed­dig »dolgozó« hallgatók pe­dig valóban hallgatókká vál­nak. Most egy termelési értekez­letről jövök. A beszámoló va­lahogy gondolkodóba ejtett. Miért is figyelt mindenki? A gyan lehet hasznosítani a hosszabb értekezleteket. Eset­leg tanfolyamot is indíthat­nánk. Elbúcsúzunk egymástól. Ö most már vidáman, én meg elgondolkozva. Bizonyos va­A Kaposvári Faipari Válla­lat megtartotta idei első ter­melési értekezletét. Az érte­kezlet középpontjában a múlt évi eredmények értékelése és a felszabadulási munkaver­seny megbeszélése állt. A vállalat 104,6 százalékra teljesítette 1959. évi tervét. A nyereségrészesedést március első felében fizetik ki. Előre­láthatólag 10—15 napi munka­bérnek megfelelő összeget kap­nak a dolgozók. Az idei év el­ső hónapjában lemaradás mu­tatkozott az egész vállalatnál, de különösen a festő- és fé­nyező brigádnál. Tervüket 67, illetve 90 százalékra teljesítet­ték. Ez — mint a hozzászólá­sokból kitűnt — a munkafe­gyelem lazaságának és a rossz anyagellátásnak tulajdonítha­tó. A felszabadulási munkaver­senyre már régebben megtet­ték felajánlásaikat. Főleg a minőség javítását, a munka- fegyelem megszilárdítását és az önköltség csökkentését vál­lalták. Az előkészítő műhely bri­gádja április 4-ig 3 százalékos segedanyag-megtakarítást akar elérni. Az enyvező részleg dol­gozói többet foglalkoznak a szakmában kevésbé járatos új munkatársakkal. Az ipari tanulók tanulmá­nyi előmenetelük javítását ajánlották fel. Megígérték, hogy ezután még fegyelmedet tebben viselkednek. A gépházi brigád a vállalat valamennyi brigádját minősé­gi versenyre hívta ki, a keze­lésük alá tartozó gépeket pe­dig szocialista megőrzésbe vet­ték át. A versenyfelajánlásokat minden üzemrészben kifüg­gesztették. Az eredményeket havonta közzéteszik. A válla­lat vezetősége a pártszervezet javaslatára vándorzászlót és 500 forint pénzjutalmat ad a legjobb brigádnak. Április 4-én értékelik először az ered­ményeket. Remélhető, hogy a munkaversenyben megszilár­dul a munkafegyelem, s az év első hónapjában mulasztotta­kat is sikerül pótolni. Több felvilágosító szóra van szükség Vízváron Rövidesen elkészül a SZOT üdülőhajója, a Budapest mellettem levő szaktárs az gyök benne, hogy barátom elhangzott szavakat írogatta, aZgrt mesélte el ezt az egé­majd aláhúzta, végül bóloga- . , . ,. , . ______ t ott hozzá. Erre én is oda- szet’ mert tudta’ hogy en meg figyeltem. Néhol még bólo- éppen most megyek-egy má- gattam is, majd a hátam mö- sík gyűlésre, s gondolta, le- götti társam méltatlankodását gyen témám. VeMrádenSkTcsupa szem és fül °f Nagy volt. És velem mi van? Ab- oiad körülöttem felal­rándozva figyeltem az embe- momból felébredek —, és a rek arcát, mikor hirtelen atöbbiekkel együtt én is elha- nevemet említette a vállalat a tanácstermet, meg­Vida Janos/ vezetője — valamiféle ^jegyzésekkel. Az Óbudai Hajógyár már­cius közepére készíti el a 210 személyes korszerű üdülő­hajót, a Budapestet, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa a szakszervezetek és az állam anyagi támogatásá­val építtetett. A hajó április 4-én indul első útjára Pozsonyba, aztán rendszeresen külföldi és bel­földi üdülésekre viszi utasait. Az idén 24 alkalommal megy Pozsonyba. onnan az utasok kirándulnak majd a Kis-Kár­pátofeba és Pöstyén-fürdőbe. Háromszor úszik le az Al-Du­nára, Belgrádot és a Kazán­szorost érintve Orsováig, s közben az üdülők megtekint­hetik Herkulesfürdőt. Három iidülőcsoport Becsbe látogat a hajóval. A Duna belföldi sza­kaszán az Esztergom—Viseg- rád—Sztálinváros útvonalon négy üdültetést bonyolít le. Minden út hat napig tart. A Budapest vendégei szakszer­vezeti beutalással jutnak a ha­A VÍZVÁRI VÖRÖS CSIL­LAG Termelőszövetkezetben- több mint háromszáz új tag kezd neki az új gazdasági évnek. A régi Vörös Csillagban ma­roknyi ember dolgozott csak, könnyebb volt őket eflkorma- nyozni, mint ennyi embert. Nincs meg a kellő tapasztalat, gyakorlat, kell egy-két tanuló­év, míg a vezetők kint a me­zőn, s bent az irodában is szilárdan megállnak a lábu­kon. A kezdeti nehézségek megijesztették Nagy István tsz-elnököt, a sok-sok gond idegessé tette, elvesztette biz­tonságérzetét. A napokban le­mondott. Idős Tóka József pártveztőségi tag elmondja, hogy ezen a héten tartják meg a tsz-gyűlést, s döntenek ma- radjon-e Nagy István, vagy másít állítsanak-e helyére, olyat, akinek nagyobb tapasz­talata van a vezetésben. — Sok függ attól, jól indu­lunk-e, simán vesszük-e az akadályokat. Ezért latolgatjuk megfontoltan Nagy István le­mondását. Nekünk kommu­nistáknak azt kell szemelőtt tartanunk, hogy a munka jól menjen. S ha a jelenlegi el­nök elvesztette a kedvét, ha úgy érzi, képtelen a feladatok­kal megbirkózni, nem erőltet­hetjük a tisztség további vise­lésére. Legutóbbi taggyűlé­sünkön — ahol Nagy István bejelentette elhatározását — így foglaltunk állást — mond­ja Toka elvtárs. A RÉGI TSZ BIRTOKÁ­NAK többszöröse a mostani. Másképp kell tervezni, gaz­dálkodni, több emberről kell gondoskodni. Aki még nem csinálta, az elején egy kissé tanácstalan. A kommunisták­nak, a község vezetőinek job­ban kellett volna támogat­niuk, segíteniük Nagy Istvánt, mellé kellett volna állni, ami­kor egyedül nem tudott a munkával megbirkózni. A rég! tsz vezetése közben sok min­dent megtanult, s ha vissza­nyerné önbizalmát, kellő támo­gatást kapna, a nagyobb szö­vetkezetben is kamatoztatni tudná tapasztalatait. A kom­munistáknak úgy is latolgat­niuk kell a cserét: érdémes-e egy elnöki beosztásban dolgozó embert felváltani olyannal, aki vagy nem csinálta még, vagy nagyon régen. Mindennap új meg új kérdé­seket ad fel az élet a kommu­nistáknak. Ezekre kötelesek válaszolni. A kételyeket elosz­latni, a bajokat orvosolni kell. Most az elnök problémája, előbb a vetőmag összeszedése volt napirenden. Az élet na­gyon gyors iramban halad, eigy percre sincs megállás.; Nem lehet lemaradni, egy helyben topogni. S ha valamit nem tudnak segítség nélkül megoldani, megpróbálják kö­zösen. — CSAK VÁLLVETVE LE­HET eredményeket elérni —t magyarázza Tóka elvtárs. — Itt volt például a kukoricave« tőmag összeszedése. Kezdetben nagyon nehezen ment. Beszél­nünk kellett ezzel is, azzal is, megmagyarázni, miért van. szükség a vetőmag beadására, mi hasanunk van, ha minden­ki beadja, milyen kárunk', ha nem. Akadt, áld azonnal megértette. Másoknak több­ször is meg kellett magyaráz­ni. Ebben ^a munkában hatéko­nyén segítette a kommunistá­kat a tanácstagság. Januárban egyesült a köz­ségi pártszervezet a Vörös Csillag Tsz pártszervezetével, így erősebbek, egységesebbek a kommunisták. Egy célért dolgoznak ugyanabban a szer­vezetben. A felvilágosító sző el is kel a községben, mert ahogy Toka elvtársi mondja: »Itt-qtt akadozik még a ke* rék«. Az emberekben élnek még helytelen elképzelések, érződik a magántulajdon visz- szahúzó ereje is. Csak akkor tudnak szíwel-lélekkel a kö- zösért dolgozni, ha a kommu­nisták meggyőzik őket arról, hogy a régi út már többé nem „MI AZ, HOGY SZERETET...?“ Szivbemarkoló, ha egy gyereklány tesz fel valaki­nek ilyen kérdést. Ez a va­laki jelen esetben Lukács Teréz, akit harminchat lány csak Tériké néninek nevez, de úgy, hogy elé te­szik az »aranyos« vagy »édes« jelzőt. — Mi az, hogy szeretet? — kérdezik, mert ők harminchatén mi­előtt ide kerültek, nemigen ismerték. S ahogy lassan fogalmat alkotnak róla, az érzés teljességét arra for­dítják, annak adják, aki megtanította rá őket, s szinte egymásra féltéke­nyen csüggnek azon, aki anyjuk, apjuk, testvérük, barátjuk: Tériké nénin. Harminchat tragédia em­léke él itt a szöllöskislaki villában, ahol valamikor Gaál Franciska színmű­vésznő pihente fáradal­mait. Talán abban a te­remben, ahol éjjelente so­kuk virrasztva kutatja sor­sának miértjét, valamikor pompás estélyek voltak, s a néma falak nem eltitkolt könnyeknek, hanem harso­gó vidámságnak voltak ta­núi. De ne ítéljünk téve­sen, mert ebben a házban a bánaton kívül megtalál­ható a jókedv is, hiszen mindannyian fiatalok, 14— 18 éves lányok! Ebben a vidámságban azonban van valami megindító. Minde­nük megvan, tanulhatnak, dolgozhatnak, otthonuk van, s tökéletes is volna boldogságuk, ha ... igen, ha a háttérben nem hú­zódna meg a maga komor­ságával családi tragédiá­juk. S amit az édesanyától sohasem kaptak meg, azt Tériké néniben és másik nevelőjükben, Stich Éviké néniben vélik felfedezni... Meggyest Ibolya vizesen, csapzott hajjal ül a kan­dallószerű cserépkályhá­nál. Esős, sáros idő van odakünn. tás társával, Bí­ró, Erikával beszélget. 16 évesek. Sorsuk? — mint általában a többieké. — A balatonszemesi ne­velőotthonból kerültem ide — mondja Ibolya, mi­közben megtörli vizes hom­lokát. — Nem, nem va­gyok árva, csak a szeren­csétlen családi körülmé­nyek ... Hat testvéremről nem tudok semmit, az igaz, hogy anyuka néha ír, de apuka soha... Itt nagyon jó — teszi hozzá mosolyog­va —, kertésztanuló va­De szeretnek a lányok olvasni is. Egyre bővülő könyvtáruk minőén könyvének akad olvasója. Dobbannak a lébak . . A tánckar tagjai a téli szebb táncokat tanulnak. jóra. (MTI) wjvwiiV\>.\,vwuvwv wévwwiwjvmiA’A'.wjwjvvwjVJWwwwwrtöMftiwvwiwjárható. A kommunisták eddig sem hanyagolták - el az embe­rek nevelését, de még keveset tettek. Sokkal több meggyőzei munkára van szükség, "hiszen még sok koponyában kell vilá­gosságot gyújtani.' Az emberek sokszor irigy­kedve sóhajtanak fel: »Bezzeg Heresznyén milyen szépen megy a munka!« S azonnal kéznél vannak az ellenpéldák: decemberben, amikor még le­hetett volna szántani, a bri­gádvezető hiába kereste fel az új tagokat, nemigen akaród- zott nekik dolgozni menni, Persze ez régi példa, frisseb­bel is szolgál Tóka elvtárs. Ä trágyázást az új tagok a ház­táji szőlőkben végezték el in­kább, a mezőre nemigen hordtak. S a panaszok azzal a [csattanóval végződnek: a régi 1 tagok igyekeznek, az újak nem. S ha ez így van? Ki te­het erről? Elsősorban is a tsz vezetősége, másodsorban a pártszervezet tagsága. Jobban fel kellett volna használni a fcömegiszervezfetekj munkáját, Tervezik, hogy a márciusban meginduló mezőgazdasági munkák jó elvégzése céljából ■ megbeszélik a tennivalókat a tömegszervezetek vezetőivel, és közösen oldják meg a fel­adatokat. Ezt a megbeszélést előbb kell meg tartani a ter­vezettnél. Most mindenkinek az a feladata, hogy meggyőzze az ismerősöket, a szomszédo­kat arról, milyen fontos a munka idejében való, becsü­letes elvégzése. A PARTSZERVEZET érzi a ráháruló nagy felelősséget: Ezért határozott úgy, hogy a jövőben minden közgyűlés előtt párttaggyűlést tart, ahol a kommunisták megbeszélhe­tik a legfontosabb tennivaló­ikat. így egységes elhatározás- í sál állhatnak a közgyűlés elé: gatják a perceket, amikor visszatérhetnek különös összetételű családi körük­be. »Csak Tériké néni ért meg engem« «-» írta az egyik kislány »és iszo­nyatosan félek, hogy mire visszamegyek, Tériké néni estéken szebbnél Németh Erzsébet KlSZ-títkár- hclyettes, gyök az állami gazdaság­ban, és igyekszem megbe­csülni ezt a helyet... — Az apám részeges volt, és mindig vert. Ki­lenc éves koromtól fogva nevelőintézetben éltem. — Mester Erzsi hangja tom­pa; nagy, fekete szemében szomorúság ül, ritkán lát­ják nevetni. Pedig szeret itt lenni, ő részesült eddig a legnagyobb jutalomban: két hétig üdült Csehszlo­vákiában. Többüket elküldték kü­lönféle üdülőkbe pihenni, s míg más ember ilyenkor örül, boldog, ők bánatos le­veleket küldenek Tériké néninek, & szinte számlál­öröm így mosni! Nagy Erzsi, Ko­vács Ibolya tréfás beszélgetés köz­ben végzi a könnyűvé vált házi munkát. elmegy, s azt én nem élem túl, mert engem senki más nem szeret...« Megható ragaszkodás ez. Pedig Té­riké néni nem megy el, nem akar elmenni. Min­den erejével azon fárado­zik, hogy ezeknek a lá­nyoknak hiánytalanul meglegyen mindenük. Nemrég kaptak televíziót, varrógépeket, s az összes háztartási felszerelésük villamosított. Ezenkívül megkapják a tökéletes lel­ki támogatást is. Előadá­saik, összejöveteleik, ren­dezvényeik a szórakozáson kívül ezt a célt szolgálják. A serdülőkor millió ne­hézségét átvészelve itt biz­tos alapot kapnak egy élet­re. Legtöbbjük kezében ipar lesz, de aki hajlandó­ságot érez, az tovább ta­nulhat. Megtanulnak be­csületes emberként élni, gondolkodni, cselekedni. Keserű múlttal a hátuk mögött megismerik a sze­retet érzését, s azt úgy őr­zik, mint a legdrágább, legféltettebb kincset... Vörös Márta Lajos Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents