Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-24 / 46. szám

Szerda, 1960. február 24, 3 SOMOGYI NÉPLAP Az ipari tanulók és a dolgozók érdekében Okuljunk u múlt esztendő hibáiból Megtartották zárszámadó közgyűlésüket a A Megyei Nőtanács pedagó­giai bizottságának javaslatára a nőtanács, a rendőrség és a sajtó képviselői ellenőrző láto­gatást tettek a Finommechani­kai Vállalat autójavító részle­gében, s megvizsgálták az ipa­ri tanulók helyzetét és szociá­lis körülményeit. A vizsgálatból kitűnt, hogy a munkával való ellátottság megfelelő, a régi szakmunká­sok rendszeresen foglalkoznak a fiatalok nevelésével, hasz­nos tanácsokkal, útmutatások­kal segítik őket. Nem lehet szó nélkül hagyni azonban azt a tényt, hogy a kisméretű öltöző miatt a műhelyekben vannak az öltözőszekrények, a mosdó egyáltalán nem felel meg a kö­vetelményeknek, és így szám­talan esetben csak otthon tud­nak tisztálkodni a dolgozók. Ennek két oka van. Az egyik az, hogy nem áll elegendő meleg víz rendelkezésre, a má­sik pedig, hogy a vállalat igaz­gatója utasítást adott: munka­idő után fél órán belül min­denkinek el kell hagyni a te­lephelyet. Hiányosságok ta­pasztalhatók a munkaruha-el­látásban is, s erre nyomatéko­san felhívjuk a vállalat veze­tőinek figyelmét. Igen sokan saját ruhájukat használják, mivel a vállalat által juttatott már elszakadt, használhatat­lanná vált. Az ipari tanulók és a dolgozók véleménye az, hogy a munkaruha kihordási ideje — két év — különösen az autó­szerelő szakmában hosszú. Nem megfelelő a védőruha-el­látás sem: a savval dolgozók például nem kapnak kesztyűt és kötényt. A vállalat a kovács szakmá­ban a múlt évi beiskolázáskor nem kapott ipari tanulót. Nincs jelentkező, de ha volna is, bizonyára sürgősen odébb állna, mert olyan rosszak az itt uralkodó állapotok. S bár a kovács szakma egyike a leg­egészségtelenebb foglalkozá­soknak, a dolgozók nem kap­nak védőitalt. Nyáron ugyan adnak szódavizet a munkások­nak, de értéke egyenlő a sem­mivel. A szervezet nagy meny- nyiségű sót párologtat a for­róságban, pótlása elengedhe­tetlenül szükséges, de azt a szódavíz nem biztosítja. Ás­ványvíz kell, amely különböző sókat tartalmaz. És nemcsak nyáron, hanem télen is. A ko­vácsműhely dolgozói furcsának találják, hogy nem intézked­tek ebben az ügyben. Munka­idő-csökkentési kérelmük el­utasításának indoklásával sem értenek egyet. Azzal utasítot­ták el kérésüket, hogy az ő munkaidejük nem csökkenthe­tő, mivel tanácsi vállalat al­kalmazottai. Nem kielégítő az étkeztetés sem. Az ebédlő szükségmegol­dásként a portásfülkében van. Mire az ebéd megérkezik a Mélyfúróktól, addigra k'ihűl. Nincs egy gáz- vagy villany- rezsó, melyen felmelegíthetnék, s így gyakran hideg ételt fo­gyasztanak a dolgozók. Pa­naszkodnak az étel minőségére is, és arra, hogy nem elég vál­tozatos. Helyes lenne, ha az illetéke­sek minél előbb megszüntetnék e hibákat. Emberek egészségé­ről van szó! A termelőszövetkezetek, el­sősorban az újonnan alakultak felé sok oldalról nyúlnak a se­gítő kezek. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem mindhárom karának kutatói és oktatói — mondotta Rados Kornél pro­fesszor, az egyetem rektora — örömmel vesznek részt ebben a szép feladatban. Legszembe­ötlőbb megnyilatkozása ennek az, hogy az egyetem vállalta Tolna megye termelőszövetke­zeteinek patronálását. Az okta­tók rendszeresen felkeresik a megye termelőszövetkezeteit, megnézik, hol vannak nehézsé­gek, és tanáccsal, vagy kutató BÜZAKALÄSZ A berzencei Búzakalász Ter­melőszövetkezet a 10. zárszám­adó közgyűlését tartotta meg a közelmúltban. A közgyűlésen részt vett Járomi József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak küldötte, valamint a járá­si, a községi tanács és a helyi pártszervezet vezetői. Simon László elnök terjesz­tette elő zárszámadó jelenté­sét. Beszámolójában az 1959-es tésének és elhelyezésének álta­lános érvényű vizsgálatára. Ide tartozik a korszerű gabonarak­tárak és általában a korszerű raktározás kérdéseinek tudo­mányos módszerekkel való vizsgálata és a legmegfelelőbb típustervek elkészítése. Ez a kapcsolat — folytatta Rados Kornél rektor — na­gyon hasznos a munkában részt vevők számára is. Köz­vetlen közelről ismerik meg a termelőszövetkezeti parasztság életét, meglátják a falu prob­lémáit, és így tisztábban áll majd előttük jövendő felada­tuk. (MTI) év eredményeiről, hibáiról be­szélt. — Legfontosabb feladatunk­nak — mondotta — az állatál­lomány növelését tartottuk. Meg is találtuk benne számítá­sunkat. Az állatállomány 427 658 forint jövedelmet ho­zott a közösnek. Ma 109 szarvasmarhával, 17 lóval, 332 juhval és 142 sertéssel rendel­kezünk. Az elnök őszintén feltárta a j hiányosságokat is. Elmondta hogy a szövetkezet 30,82 forin­tot fizet egy munkaegységre, fennállása óta ez a legkeve­sebb. Az okot egyrészt a ked­vezőtlen időjárásban, másrészt a munkafegyelem lazaságában kell keresni. Az átlagtermések — főleg burgonyából és kuko­ricából — alatta maradtak a tervezettnek. Több hold kuko­rica és burgonya kapálatlan maradt. A tagok egy része a legnagyobb munkaidőben má­sutt vállalt napszámot, így a tsz-ben nem folyt lelkiismere­tes munka. Súlyos hibának mondható az is, hogy nem volt kellő összhang a tagság és a vezetőség között. — A gépállomás sem végzett jó minőségű munkát — állapí­totta meg az elnök. — A jövő­ben a rosszul szántott földe­kért nem fizetünk addig a gép­állomásnak, míg rendesen el nem végzi feladatát. Ilyen ta­pasztalatokkal indulunk az idei esztendőnek. Első teen­dőnk, hogy mindenkit érde­berzencei tsz-ek keltté tegyünk a termelésben* Ezt úgy érjük el, hogy beve­zetjük a prémiumrendszert. A múlt év igen intő és ta­nulságos volt a Búzakalásá számára. Ismét bebizonyoso­dott, hogy boldogulni csak úgy lehet, ha mindenki felelős­séget érez a termelőszövetke­zet jövőjéért. • » • ÜJ ESZTENDŐ A határmenti Űj Esztendő Termelőszövetkezetben is meg­tartották a zárszámadó köz­gyűlést. Az 1958 januárjában alakult, tavaly felszaporodott kis szövetkezet csendesen, de nagyon szorgalmasan dolgozik Lovrencsics Lajos elnök veze­tésével. A szövetkezet gazdái-! kodása, jövője megalapozott. 1 millió 300 ezer forintos költ­séggel 52 férőhelyes, korsze­rűen berendezett istállót épfri tettek. Fel nem osztható va­gyonuk értéke egy év alatt több mint háromszorosára emelkedett. Ebből adódik* hogy az egy munkaegységre jutó részesedés 26 forint. A beszámoló után Virovecz Anna könyvelő adta át a pénz­részesedést. Gelencsér János örömmel vette kezébe a 11 ezer forintot tartalmazó borítékot* de éppúgy örült Telkes Ferenc a 9 ezer, Kondor István a 8 ezer és Hotlik Pál a 7 ezer fo­rintjának. K. Gy. OOGOOGOOOOCX3OGOOOOOOOGOOGOOOO0OOeXDOOOOOGO A fonói iskola életéből Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem támogatja a V A Fonói Általános Iskolát nemrégiben bővítették egy tan­teremmel; A diákok 1300 fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek, hogy tantermük mielőbb elkészüljön* és tervező munkával segítenek a kérdések megoldásában. Különösen értékes a segítsé­gük a tavasszal kezdődő rend­kívüli arányú építkezés előké­szítésében. Részt vettek az istállók tervezésében, tanácso­kat adtak a típustervek alkal­mazására. Bekapcsolódtak a közlekedés, valamint bizonyos alapozási csatornázási, vízellá­tási és öntözési kérdések meg­oldásába is. Az egyetem egyik búvár-technikusa megvizsgál­ta t tengelici halastó fejleszté­sének lehetőségeit, a három tsz-ből alakult faddi Lenin Termelőszövetkezetnek pedig üzemszervezési kérdésekben segítettek az egyetem dolgozói. A Tolna megyei tennivalók sok esetben vezetnek országos jelentőségű kérdések kutatásá­ra is. így szélesedett ki a ku­tató munka a majorok telepi- ‘ Hogyan dolgozhatnának még jobban? Ezt vitatták meg értekezletükön a fonyódi járás földművesszövetkezeti boltvezetői (Tudósítónktól.) A fonyódi járás földműves­szövetkezeti boltvezetői a kö­zelmúltban értekezletet tartot­tak a balatonlellei művelődési házban. Megvitatták a múlt évben végzett munka eredmé­nyeit, feltárták a hibák okait, és kijelölték a földművesszö­vetkezeti kereskedelem előtt álló feladatokat. A beszámolót Czink Gyula, az FJK kereskedelmi felügye­lője tartotta. Előadása közép­pontjában a tavaszi és nyári csúcsforgalomra való felkészü­lés, az új kereskedelmi for­mák bevezetése állt. Dr. Körmendy István, a szö­vetkezetek jogtanácsosa fel­szólalásában a vagyonvédelem legfontosabb kérdéseivel fog­lalkozott. Több példával bizo­nyította, hogy a vagyonvédel­mi előírások elhanyagolása sú­lyos károkat okozhat a szövet­kezetnek. Azt ellenben öröm­mel állapította meg, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma a korábbi évekhez vi­szonyítva tavaly lényegesen csökkent. A boltvezetők főleg a nagy­kereskedelmi vállalatok és az AKÖV áruszállításával kap- j csolatos hiányosságokról szól­tak. Az értekezlet egyöntetűen állást foglalt amellett, hogy a gyárak, üzemek a szavatossági időt olvashatóan tüntessék fel az árun, mert az egyes konzer- vek és készételek vásárlásakor a szavatossági idő olvashatat­lansága bizalmatlanná teszi a vevőket. A járási pártbizottság nevé­ben Parti elvtárs szólalt fel. A Balaton-parti községek nem kielégítő áruellátását bírálta. Cseri elvtárs, az FJK igaz­gatósági elnöke zárszavában rámutatott, hogy a földműves- szövetkezeti boltvezetők álta­lában jól látták el feladatukat. Ezt bizonyítja egyebek között, hegy a földművesszövetkezetek múlt évi 106 millió forintos áruforgalmi tervüket 111 szá­zalékra, 1 millió 919 ezer fo­rintos jövedelmezőségi tervü­ket 127 százalékra teljesítették. Stikrád Erzsébet ötödik osztályos tanuló az összeadást gya­korolja a táblánál. Kalmár Sándor igazgató ellenőrzi az összeadás helyességét* Varga Mária, Keresztes Mária, Somogyi János és Kokas Já­nos ötödikes tanulók ismerkednek a földgömbbel. A hatodik, hetedik, nyolcadik osztályban vidámak a gyere­kek. Énekóra van. Sárdi Sándor tanár vezetésével, Pásti Jó­zsef hegedűkíséretével dalt tanulnak a diákok, FALIÚJSÁG-SZEMLE A faliújság az üzem fóruma; Sok mindenről lehet rajt olvas­ni, ha — igen ;:: * ha újság a faliújság. Ha jól szerkeszti'.:. Aligha hisszük azonban, hogy valaki is megállna a Hűtőipari Vállalat faliújságja előtt azzal a céllal, hogy ott a fontosabb intézkedésekről, a munkaver- seny eredményeiről, értékes tapasztalatcserékről vagy ja­vaslatokról olvasson. Mert ez a faliújság már akkor is elszo­morít, ha távolról néz rá az ember, hát még ha közelebb megy, és meglátja azt a né­hány papírfoszlányt, amelyet senkit sem érdeklő írásokkal ki tudja, mikor ragasztottak rá. Ügy látszik, valakinek egy­szer mégis eszébe jutott a fali­újság (talán lelkiismeretfurda- lást érzett elhanyagolása mi­att), mert rátűzött egy fecnit, de hogyan? Ügy, hogy a faliúj­ság üvegajtaját is lusta volt kinyitni, rátűzte hát kívülről. Most fújja a szél, fújja, amíg szót nem foszlik egészen. Nincs téma? Azt mondják, hogy a TRANSZVILL faliújságja több korszakot élt át. Volt idő, ami­kor rendszeresen ellátták anyaggal. A dolgozók megáll­tak előtte, elolvasták a cikke­ket, közleményeket. Később alábbhagyott a szerkesztő bi­zottság lelkesedése, s a faliúj­ság az egyik napról a másikra elszürkült. Senki se állt meg 1 előtte, sokan már el is felejtet- , ték, hogy faliújság van az üzemben. Tavaly decemberben aztán, amikor rosszul állít az üzem szénája — veszélyben forgott a tervteljesítés —, az egyik jó rajzos »Vigyázz, kész, rajt!« címmel karikatúrában figurázta ki a faliújságon azo­kat, akik miatt el-elakad a ter­melés. Hogy erre mi történt? Hetekig izzótt a vita. A megbí­ráltak válaszoltak. Elmondták, hogy miben látják a lemaradás okát. A vita hevében még azok is hangoztatták észrevételeiket, akik eddig nem szóltak. A fali­újság megmozgatta az üzemet, s ekkor élte fénykorát. Segített a hibákat kijavítani, előbbre lépni. Egy idő óta azonban új­ra szürke. Vajon miért? Nem tudnak rá válaszolni. Nincs talán téma? Dehogyis nincs! Az igazgató ottjártunkkor azzal a gondolattal foglalkozott, hogyan szüntethetné meg az iroda és a műszaki alkalma­zottak között elharapózott fe­gyelmezetlenséget, amelyre a munkások hívták fel a figyel­met. Nem kellene neki ezzel bajlódnia sok gondja közt, ha valamelyik munkás tollat fog. és megírja, hogy az irodában munkaidő alatt teát és kávét főznek, szendvicset szervíroz­nak, és az üzem vezetőit se átallják megkínálni vele. Egy üyen cikk megtalálta volna helyét a faliújságon, és való­színűleg nem is lett volna eredménytelen fáradozás a megírása. Mi az érdeklődés titka? A Textilművekb n három fa­liújság van. Egyet a KISZ, egyet a pártszervezet, egyet a Természetjárók Köre szer­keszt. Bár szerintünk itt tö­rődnek legtöbbet a faliújság- szerkesztéssel, mégsem töltik be ezek a faliújságok sem feladatukat. Szegényesek, szá­razlak, sokszor régiek az • írá­sok. Arról beszélgetünk, ho­gyan lehetne elevenebbé tenni őket. Vadas elvtárs, a faliúj­ság főfelelőse arról panaszko­dik, hogy nincs elég levelezője. A KISZ-től még úgy-ahogy, de a szakszervezettől szinte egyál­talán nem kap rá anyagot. El­határozták, tesznek valamit a szürkeség felszámolására, ezért felszabadulásunk 15. évfordu­lója alkalmából faliújság-pá- lyazatot írtak ki. Gyorsan rea­gáltak erre a dolgozók. Szarka Antal, Besztercsényi Tibor, sőt a régóta hallgató Nagy Antal, a rezsiműhely dolgozója is küldött be írást, melyben me­leg hangon emlékezik meg ar­ról, hogyan szabadult fel falu­ja. Ez azt bizonyítja, hogv az üzem dolgozói fórumnak tekin­tik a faliúiságot. szívesen ír­nak rá az őket érdeklő témák­ról. Megemlítjük azonban, hogy bár valóban közérdriclődésre tarthat számot az irodalmi pá­lyázat. de terjedelménél fogva nem alkalmas faliújságra. A faliújság »műfaja« rövid. 19 20 soros közleményeket, éleeket észrevételeket. leafeL iebb 30 généit soros tnnaszta- latcserét. világos, rendszerezett közléseket a munkaverseny eredményeiről, karikatúrákat, karcolatokat hír el. Ezek nem fét-asztiék. az állva olvasót. Mindezt persze sokan nem tudják. A helytelen faliújság-szerkesztésből sokszor látták azt, hogy oda tudomá­nyos, elméleti írások ke­rülnek, és ebből arra kö­vetkeztettek, hogy tudomá­nyos felkészültséggel kell ren­delkeznie annak, aki tollat ra­gad, hogy írjon rá. A Textil­müvekben ezért szívesen ven­nék, ha időnként (esetleg a vá­rosi pártbizottságtól) valaki ankétet tartana a dolgozóknak a faliújságról, és elmondaná, hegy oda elsősorban nem tudo­mányos fejtegetés, elméleti cikk, hanem az üzem életéből vett írások kellenek. Egy ió faliújság híven tükrözi az üzem életét. Nem szabad lebecsülni azt a segítséget sem, amelyet a fali­újságok a munkaverseny nyiU vánosságának kiszélesítésében nyújthatnak. Persze csak ak­kor, ha a faliújságon rendsze­resen megtalálják az olvasók a verseny értékelését, s ha nem­csak számokról, hanem ne- vekről, példás cselekedetekről is olvashatnák. A Finomme­chanikai Vállalat szakszerve­zeti bizottsága ebből az elv­ből kiindulva készíttet hama­rosan modern faliúiságot, s azon méltó helyet kap a mun­kaverseny. A Textilművekben azt kérték, hogy a Somogyi Néplap »Tallózás faliújság­jainkban« címmel időnként kö­zöljön részleteket faliújság- cikkekből, érdeklődésre szá- mottartható írásokból. Ezzel serkentené az írókat és a fali­újságszerkesztőket. A javasla­tot elfogadjuk, s szívesen segí­tünk abban, hogy ^hliújság— jaink színvonalasa^ ^yenek, és elérjék céljukat Szegedi Nándav 320101000213010000

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents