Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-24 / 46. szám

TTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 46. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szerda, 1960. február 24. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Faliújaág-saemle (3. oldalon) Egy hónappal a nagy változás után (5. oldalon) Csipkeverő asszonyok között (6. oldalon) Sokat köszönhetünk a Szovjetuniónak Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes előadása a magyar—szovjet külkereskedelmi kapcsolatokról Hétfőn a Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendezésében Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes a magyar— szovjet külkereskedelmi kap­csolatokról tartott előadást a nagyszámú érdeklődőnek. Elöl­járóban rámutatott, hogy a külkereskedelem nem valami szükséges rossz, hanem na­gyon is fontos előfeltétele an­nak, hogy egy ország tovább­fejlődhessen. Különösen szá­mottevő hazánk életében, ugyanis nyersanyagban nagy behozatalra szorul országunk. a hitelekkel vált lehetővé, hogy változtassunk gazdasági életünk struktúráján, elkerül­jük az ellenforradalom okozta gazdasági zűrzavar következ­ményeit, hogy elmaradt agrár­országból ipari országgá vál­junk. Ezenkívül a Szovjetunió értékes ta­nácsokkal látja el a magyar szakembereket, és sok eset­ben különböző fontos be­rendezések teljes doku­mentációját is átadja ne­künk. Az eüenforradalmárok ép­pen azért támadták 1956- ban a Szovjetunióval való — számunkra igen előnyös — külkereskedelmi kapcsola­tainkat, hogy ezzel gyen­gítsék a Magyar Népköz- társaságot, Magyarország a Szovjetunió segítségével — csakúgy, mint a háború után — az ellenfor­radalom után is talpraállt, ha­marabb, mint remélni lehetett volna, mert a magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatokat a barátság jellemzi, Mi bizonyít­ja ezt? Ismeretes *— mutatott rá a miniszterhelyettes —, hogy a kapitalista kereskedelmet más országok kizsákmányolása, a kapzsi konkurrencia jellemzi. A Szovjetunióval való keres­kedelmünk viszont egymás se­gítésén alapsziké 1948 őszétől — mióta a ma­gyar—szovjet kereskedelmi szerződést megkötötték — Ezzé! mentesülünk a kutatási költségektől. Szovjet dokumen­táció alapján sikerült például 50 megawattos turbógeneráto­rokat készíteni nálunk is. 15 millió forintot kellett volna csak a dokumentációra költe­ni. Hány lakás épülhet ebből’ A miniszterhelyettes szólt arról a nagy előnyről is, amely a KGST-államok egymás kö­zötti segítségadásából fakad számunkra. Ezzel válik lehető­vé a szakosítás, vagyis az, hogy minden ország ne gyárt­son mindent, mert ez nem ki­fizetődő. Személygépkocsit pél­dául csak 110 ezer darabon fe­lül éri meg gyártani. Sőt ko­operációban az is lehetővé vá­lik, hogy bizonyos gyártmá­nyok alkatrészei is különböző népi demokratikus országok­ban készüljenek A magyar—szovjet kereske­delmi kapcsolat távol áll attól a kereskedelemtől — világítot­ta meg az előadó —, amelyet a kapitalista országok folytat­nak más országokkal, amelyet folytattak hazánkkal is, ami­kor a felszabadulás előtt ame­rikai érdekeltségek olyan meg­állapodást kötöttek a Horthy- rezsim uraival, hogy jogukban áll hazánk területén minden­nemű gazdasági és kereskedel­mi tevékenységet folytatni. Ebből kiindulva kezükbe ka­parintották az olajat, és rá­tették kezüket gazdasági éle­tünk minden fontos gócára, s kizsákmányolták az országot; A Szovjetunióval kötött kereskedelmi szerződésünk 5. cikkelye viszont ki­mondja, hogy a szerződő felek a barátság és az együttműködés szellemé­ben járnak el és nem sértik meg egymás füg­getlenségét; Ez a szerződés a barátság szellemében jött lét­re, és egymás baráti segítését célozza. Második ötéves ter­vünket is csak a Szovjetunió segítségével, a KGST-államok közötti baráti együttműködés­sel tudtuk jól megalapozni. A kapitalista kereskedelemben az is nagy szó, ha hat hónapra van piaca a terményeknek. A mi termékeinknek a KGST-ál­lamok együttműködése, főként a Szovjetunió segítsége révén hosszú évekre megvan a he­lyük; A miniszterhelyettes érdekes előadását nagy tapssal, helyes­léssel fogadta a hallgatóság. a Szovjetuniótól kapjuk a vasérc, a fa, a gyapjú, a gyapot, a koksz, egyszóval a legfontosabb nyersanya­gok zömét. Ezzel szemben mi csak kész­árut, gépeket, nemegyszer olyan árucikkeket tudunk vi­szonzásul adni, amelyeket a kapitalista piacokon nem tud­nánk értékesíteni. A Szovjet­unió segítsége abban is meg­mutatkozik, hogy hosszúlejára­tú hiteleket biztosított szá­munkra. (240 millió rubelt az ellenforradalom után.) Ezekkel Tartani az élüzem-szintet — ez a célja a felszabadulási munka- versenynek az cszak-Somogyi Állami Erdőgazdaságnál Amikor az év elején először került szóba Zamárdiban a fel­szabadulási munkaverseny, egyöntetű volt az elhatározás: — Ügy szervezzük meg a ver­senyt, hogy egész éven át ser­kentse dolgozóinkat. Merítünk a kongresszusi verseny tapasz­talataiból — mondották az er­A KIOSZ megvizsgálja, van-e elég kisiparos falun Másodállásként is végezhetnek javító, szolgál­tató munkát a szakképzett falusi lakosok Dr. Gervai Béla, a KIOSZ elnöke a falusi lakosság kis­ipari ellátottságáról a követke­ző nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: — A KIOSZ megyei titkárai­val értekezleten vitattuk meg e kérdést. Tapasztalatunk az, hogy a lakosság szempontjából az utóbbi időben nem történt különösebb változás kisipar­ellátottságban, noha néhány ezer kisiparos beadta iparen­gedélyét. A volt kisiparosok a helyi ipar szocialista szekto­raiban maradva nagy számban szövetkezetekbe vagy tanácsi vállalatokhoz léptek be. Több százra tehető azoknak a falusi kisiparosoknak a szá­ma, akik a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjai let­tek. Ezek a mesterek jól meg­találják számításukat, szívesen dolgoznak ott, ezenkívül a la­kosság számára továbbra is vállalnak javításokat. A szol­gáltató iparosok a kisebb fal­vakban csupán szakmájukból a háború előtt nem tudtak megélni, ha nem volt legalább 2—3 hold földiük; részesara­tást, cséplőgépkezelést vagy más munkát kellett vállalniuk. Anyagi körülményeik a felsza­badulás óta általában javul­tak, mégis nagyobb létbizton­ságot jelent a termelőszVvet- kezeti tagság sok kisiparos számára. A KIOSZ vezetősége elhatá­rozta, hogy három hónapon be­lül az ország valamennyi köz­ségében megvizsgálja, hogy van-e minden helységben ele­gendő olyan szakember, első­sorban szabó, fodrász, cipész és más szakmabeli, akire szük­ség van. Azokban a kisebb községekben, ahol egyáltalán nincs, vagy nem elegendő a kisiparos, felkutatjuk a szak­mákban jártas, hozzáértő em­bereket, s a tanács működési engedélyt ad ki számukra még akkor is, ha más állást is be­töltenek. Szakmai képzettsé­gük növelésére a megyeszék­helyeken tanfolyamokat indí­tunk, a KIOSZ szakkönyveket ad ki, ha szükségés, ellátjuk őket anyaggal, szerszámmal, esetleg hitelt is nyújtunk — mondotta a KIOSZ elnöke. (MTI) dőgazdaság dolgozói, gazdasá­gi, párt- és szakszervezeti ve­zetői. És így is cselekedtek. Ma már nincs olyan üzemrésze az Észak-Somogyi Állami Erdő- gazdaságnak, ahol ne kapcso­lódtak volna bele a dolgozók a felszabadulási munkaverseny­be. Világos a verseny célja is: tartami az éiüzem-szintet! E cél eléréséhez a maga ere­jéhez mérten hozzájárul a fa- kitermelési versenyben élen járó szántódi erdészet éppúgy, mint a szőcsénypusztaiak, a marcaliak, a karádiak vagy az új várfalvi'lak; Egyszóval az egész gazdaság; Kiemelkedő teljesítenél! vt nyújtott a versenyben Friesz István, a szántóéi erdészet gépfű részese: üzemköltségét 1,20 forintra szorította le köb­méterenként. Hogy mit ér ez az eredmény, az akkor tűnik ki, ha tudjuk, hogy az üzem­költség a gépfű részeseknél ál­talában 2 forint fölött van. A felszabadulási munkaver­seny csak nemrégiben Kezdő­dött meg az Észak-Somogyi Állami Erdőgazdaságban, de máris sorra jelentkeznek a szép eredmények. Ha így foly­tatják a zamárdiak, el is érik céljukat. Visszaérkezett magyar tanácsi ;a Szovjetunióból A magyar tanácsi küldöttség, amely az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának és Miniszter- tanácsának meghívására két hetet töltött a Szovjetunióban, kedden visszaérkezett Budapestre. A 15 tagú küldöttséget dr. Varga And­rás, a Minisztertanács titkársága tanácsi szervek osztályának veze­tője vetett*. Hruscsov levele a djog-Jakartai egyetem rektorához A szovjet kormányfő megérkezett Báli szigetére Djogjakarta (TASZSZ). Va­lamennyi djogjakartai lap el­ső oldalon vastagbetűs címmel számol be Hruscsovnak a »Gadja Maga« egyetemen feb­ruár 21-én mondott beszédé­ről. A lapok hangsúlyozzák, hogy a szovjet vendég látoga­tása a szovjet—indonéz barát­ság erősödését szolgálja. Február 22-én Hruscsov fo­gadta az Indonéz—Szovjet Ba­ráti Társaság djogjakartai ta­gozatának küldöttségét A kül­döttség tagjai ajándékokat ad­tak át a szovjet kormányfőnek. Hruscsov baráti levelet kül­dött Sardjitónak, a »Gadja Maga« egyetem rektorának. A levélben szívélyes köszönetét mond a barátságos fogadtatá­sért, amelyben az egyetemen részesült Hangsúlyozza, hogy az egyetem másfélezer hallga­tója az új nagy Indonézia jö­vő építője; Hruscsov sok sikert kíván az egyetem dolgozóinak és kifeje­zi reményét, hogy élénk kap­csolat fejlődik ki az egyetem és a szovjet főiskolák tanárai és hallgatói között Hruscsov egy könyvtárat ajándékozott az egyetemnek. * • * Surabaya (TASZSZ). Hrus­csov, a szovjet minisztertanács elnöke kedden reggel Sukarno köztársasági elnök kíséretében Surabayából Báli szigetére utazott A surabayai repülőtéren a szovjet vendéget a város veze­tőségének és lakosságának képviselői búcsúztatták. Kedden délben Hruscsov és a kíséretében lévő személyisé­gek megérkeztek Báli sziget Denpassar városába. * * * Denpassar (AFP). Báli szi­gete minden színpompájával fogadta Hruscsovot. Dobok pe­regtek, rézhúros cimbalmok pengtek, ősi népdalok hang­zottak, virágfüzérek tarkállot- tak, amikor a szovjet kor­mányfő Sukarno elnök kísé­retében megérkezett a denpas- sari repülőtérre. Hruscsov a repülőtérről kö­rülbelül 60 kilométernyire fek­vő elnöki rezidenciába hajta­tott. Az útvonalon fiatal in­donézek sorfala állt díszőrsé­get. Egy-egy pontján felépített emelvényeken pedig népi tán­cosok a sziget hagyományos táncait mutatták be. A Hruscsov gépkocsiját követő kocsisornak több útelágazás­Moszkva (MTI). Az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Az EAK nemzeti ünnepe al­kalmából hétfőn este rendezett fogadáson A. Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese kubai uta­zásával kapcsolatban válaszolt külföldi újságírók néhány kér­désére. Nagy elismeréssel szólt a Kubában látottakról, a kubai kormány vezetőiről. Kijelentet­te: még nem jött létre meg­állapodás arról, hogy mikor állítják helyre a diplomáciai kapcsolatokat a két ország kö­zött, az elvi megállapodás azonban önmagában is nagy- jelentőségű. \ * ’ Egy amerikai újságíró meg­kérdezte, vajon Mikojan vé­leménye szerint az Egyesült Államok felelős-e a Kubát ért támadásokért. — Véleményem szerint az Egyesült Államok felelős azért, hogy viszonya minden terüle­ten megromlott Kubával — mondotta Mikojan. A Batista- rendszer ellen az amerikai sajtó nem intézett támadáso­nál meg kellett állnia, hogy a szovjet kormányfő átvehesse a Báli szigeti leányok ezüst tá­lakon átnyújtott virágajándé­kait. Hruscsov kedden megkezdte hivatalos tanácskozásait Su­karno indonéz államelnökkel a Tampak-Siring-palotában. A két államférfi tanácskozá­sán részt vett: Gromiko szov­jet külügyminiszter, Djuanda indonéz főminiszter, Suband- rio indonéz külügyminiszter. A tanácskozás két órán át tar­tott. (MTI) kát, Fidel Castrót azonban a demokrácia megsértése címén rendkívül élesen támadja, pe­dig Fidel Castro és kormányá­nak minden tagja igazi demok­rata. A szovjet miniszterelnök­helyettest ismét megkérdezték; vajon a Szovjetunió szándéko­zik-e lökhajtásos vadászrepü­lőgépeket eladni Kubának; — Valóban érkezett hozzám olyan kérés, hogy adjunk re­pülőgépeket Kubának. Az egyik gyűlésen egy asszony ezt kiáltotta fedem: »Repülőgé­peket!« Ez az asszony arra gondolt, hogy országát meg kell védeni a bombaitámadások ellen. A vásárlásokról nem volt ugyan konkrét szó, mi azonban, ha ilyen, igény fel­merül, bármilyen országnak és akár az Egyesült Államoknak is szívesen szállítunk lökhajtá­sos vadászgépeket, hiszen jobb eladni ezeket, mint a vas- és fémgyűjtőnek átadni. — A lökhajtásos katonai re­pülőgépek nálunk már kimen­nek a divatból — mondotta mosolyogva Mikojan. „Az USA felelős azért, hogy megromlott a kapcsolata Kubával“ Az idén 22,4 százalékkal növelik a mezőgazdaság fejlesztésére fordított állami költségkeretet A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása a mezőgazdaság 1960. évi költségvetéséről A mezőgazdaságfejlesztésnek az országgyűlés által jóváha­gyott 1960. évi költségvetési előirányzatáról, a megnöveke­dett termelési és beruházási feladatokról Keresztes Mihály földművelésügyi miniszterhe­lyettes tájékoztatta az MTI munkatársát. A mezőgazdaság 1960. évi feladatainak teljesítésére az elmúlt évinél több mint 22,4 százalékkal nagyobb költség- keretet irányoz elő az új terv. Az elmúlt évinél 50 millió fo­rinttal magasabb összeget for­dítunk a traktoros képzésre, 12 millió forinttal nagyobb össze­get a felsőoktatás fejlesztésére, 18 millió forinttal többet a technikumi és szakiskolai be­iskolázások növelésére, 16 mil­lió forinttal többet a növény- védelem megnövekedett fel­adataira. Hasonlóan jelentős növekedés mutatkozik a ter­melőszövetkezeti tenyészállat­akciókkal kapcsolatos szállítá­si és más költségeknél. A Földművelésügyi Minisz­térium irányítása alá tartozó állami szervek és a termelő- szövetkezetek idei beruházási kerete mintegy 30 százalékkal haladja meg az 1959. évi telje­sítést. Ennek legjelentősebb ré­sze a gépesítés ütemének meg­gyorsítására szolgál. Többek között mintegy 10 00»/ traktor, 1400 gabonakombájn, 4500 ga­bonavetőgép, 3800 műtrágya­szóró, 1100 silókombájn, 2400 fűkasza, 100 tehergépkocsi, to­vábbá 8300 eke, 7000 pótkocsi, 2000 szervestrágya-szórógép, valamint sok más erő- és mun­kagép beszerzésére ad lehető­séget. A minisztérium 1960. évi fő feladata — a termelési felada­tok ellátása mellett — a ter­melőszövetkezetek gazdasági megszilárdulása lesz. Ennek megfelelően a költségvetésnek egyik leghangsúlyozottabb ré­sze a termelőszövetkezetek tá­mogatását célozza. Így többek között a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének megerő­sítésére 100 százalékkal na­gyobb támogatást ad az állam, mint az előző évben. A hosszú­(TudósitónktóL) A Siófoki Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a Balatonkiliti Gép­állomás téli gép javítási munkáját. A végrehajtó bizottság megállapí­totta, hogy a gépállomás javítási ütemtervét túlteljesítette, és e hó­napban a gépjavításokat befejezi. Intézkedett a végrehajtó bizottság aziránt, hogy a termelőszövetkeze­tek saját erőgépeinek szakmai el­lenőrzését a gépállomás szakembe­rei végezzék el. Ezért az első 70 és középlejáratú hitelek is kö­rülbelül 30 százalékkal emel­kedtek. A költségvetésben biz­tosított évi építési keret mint­egy 115 000 szarvasmar/a, 205 000 sertés és 68 000 juh számára alkalmas férőhely építésére, továbbá 4000 hold alagcsövezésre, 8000 holdnyi öntözőtelep építésére, vala­mint 61 000 hold talaj javításá­ra lesz elegendő. A termelő- szövetkezetek állami hiteltá­mogatással 38 000 szarvasmar­hát, továbbá 60 000 sertést; 44 500 juhot és még sok egyéb tenyészállatot vásárolhatnak az idén. A gépállomások 16,4 millió normálholdnyi kedvez­ményes munkát végeznek a termelőszövetkezetekben, eb­ből körülbelül 6,7 millió nor­málhold jut az újonnan alakult termelőszövetkezetekre. (MTI) órás üzemelés alatt ezekre a gé­pekre különös gondot fordít a gép­állomás saját szakembereinek ki­küldésével. A gépállomás a járás valameny- nyi termelőszövetkezetével meg­kötötte a gépi munkákra vonatko­zó szerződést. Akadnak termelő- szövetkezetek — mint pl. a kerek! —, amelyek csak a munkák 10 szá­zaléka erejéig szerződtek eddig; azonban a szövetkezetek többség# a munkák nagy részét gépekkel kí­vánja elvégeztetni. A héten befejeződik a gépjavítás a Balatonkiliti Gépállomáson /

Next

/
Thumbnails
Contents