Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-03 / 28. szám

SBerda, I960. fefcrnAr S. i SOMOGY! NÉPLAP Korszerű istálló épül a porrogszentkirályi Aranymez© Tsz-ben Egyéves sxöweikexeíek éneiből A porrógszentkirályi Aranymező Termelő- szövetkezet 48 férőhelyes, önitatós, magtár- padlásos, tejházas és takarmányos istállót építtet 800 ezer forintos költséggel. Az építke­zést novemberben kezdték el a Somogy me­gyei Építőipari Vállalat dolgozói. A tervek sze­rint május 31-re kellene az épületnek elké­szülnie, a vállalat dolgozói azonban szeretnék egy-két hónappal előbb átadni rendeltetésé­nek az istállót. jfifh 4fiiik iaunn A tetőfedők és a bádogosok igyekeznek az Istállót minél előbb befedni. Betonozzák a magtárpadlást. Nagy segítséget nyújt ehhez a darus autó. ■Ili . NEGYVENHAT ÉV A PULT MÖGÖTT Kenés az olyan üzlet Siófo­kon, ahol a vásárlókkal oly kedvesen, udvariasan foglal­koznának, mint a földműves- szövetkezet 5-ös számú bolt­jában. Megszerették a siófo­kiak is, a vidéki vásárlók is a textil-szaküzletet. Ebben a legnagyobb része Gutscher Ferenc boltvezetőnek van, aki mögött 46 éves kereskedelmi múlt áll. Gyermekkorában ki­futóként kezdte megismerni a kereskedelmi munkát. Négyen voltak testvérek, és a csalá­don való segíteni akarás vitte rá, hogy cipelje a csomago­kat. Később kereskedőtanuló­nak szerződött, és útja Csong- rádon, Budapesten, Sopronon keresztül Siófokra vezetett. 1932-től itt dolgozik. A föld­művesszövetkezethez 1951-ben kerüli. Becsülettel helytáll a mun­kában. A vásárlók szeretik Feri bácsit, mert mindenki­hez van néhány kedves szava. 1952 januárjában még mindössze 600 ezer forintnyi volt az üzlet raktárkészlete, / ezzel szemben ma 2 millió S 200 ezer forint értékű áru- ? készletben válogathatnak a bolt vásárlói. A forgalom ál­landóan emelkedett: 1952-ben az átlagos forgalom havonta még csa.k 220 ezer forint volt, ma pedig meghaladja a 650 ezer forintot. Gutscher Ferenc jó munká­ját sok levél dicséri. A kivá­ló dolgozó nagyon sokat fára­dozott az utánpótlás nevelé­sén is. Három tanulót nevelt 1951 óta. Az idős boltvezető hallani sem akar arról, hogy nyugdíj­ba menjen. Szereti boltját, a vevőket, és szeretné, ha még sokáig dolgozhatna, D. Z. Megkezdték a mérlegbeszámolók felülvizsgálását A nyereségrészesedési rendszert jövőre is fenntartják Beszélgetés Antal László ipari főelőadóra! A megyei tanács vállalati pénzgazdálkodási csoportja megkezdte a vállalatok mér­legbeszámolóinak felülvizsgá­lását. Antal Lászlótól, a pénz­ügyi csoport ipari főelőadójá­tól érdeklődtünk ezzel kapcso­latban. — Milyen elvek szerint tettek javaslatot az egyes vállalatok nyereségrészesedésének össze­gére? — A mérlegbeszámoló elké­szítése után megvizsgáljuk, hogy miből születtek a több­leteredmények — mondotta. — A nyereségrészesedésnél csak a vállalat jó munkájából szár­mazó eredmény jöhet számí­tásba. A múlt év január else­jével életbe lépett árváltozás vagy leltártöbblet például nem lehet alapja a nyereségrészese­désnek. — Mely vállalatok mérlegét i vizsgálták meg, vagy vizsgálják jelenleg? — Ma kezdjük a Nyomda­ipari és a Kéményseprő Válla­lat mérlegbeszámolójának fe- lüvizsgálását. A Nagyatádi Sü­tőipari Vállalaté folyamatban van. Eddig még csak a Kapos­vári Vízműveknél fejeztük be az átvizsgálást. Nyereségrésze­sedésre itt 69 ezer forintot ja­vasolunk. Ez 17,2 napi bérnek felel meg. Természetesen az említett összeget még megvál­toztathatja a megyei tanács v. h. — Mikor és milyen formában kerül kifizetésre a nyereségré­szesedés? 460 holdon termelnek szerződéses konyhakerti növényeket a siéfoki és a tahi járás tsz-ei (Tudósítónktól.) Serény munkában vannak a MÉK siófoki telepén. Csanádi János telepvezető és Dénesi Dezső mezőgazdász járják a! siófoki és tabi járás termelő- szövetkezeteit, és szerződése-! két kötnek. Munkájuk eredményeként a1 két járás termelőszövetkezetei már eddig 430 kát. hold zöld­ségre kötöttek termelési szer-! ződést. A balatonszabadi Űj Elet 70 hold dinnyére, papri-, kára, paradicsomra, zöldborsó-' ra és zöldbabra írta alá a szer-| ződést. A nagycsepelyi Kos-| suth 50 holdön, a balatónsze-1 mesi Dózsa 25, a balatonszaba-' di Bem 25, a kereki Üj Élet! 40, a ságvári Egyetértés Ter-| melőszövetkezet 25 holdon, a többi tsz 8—10 holdon termel zöldségfélét. A telep mezőgazdásza szak-! mai segítséget ad a szövetke zeteknek. Útmutatásával egy-| másután készítik a melegágya-1 kát. A korai vetőmagvakat' már minden tsz megkapta. Ai 5 Az elmúlt év tavaszán me­í gyénk falvainak nagy részé- % ben. a parasztság a közös gaz- \ dálkodás útjára lépett. Ma- í gyaratádon, Szentgáloskéren és Felsőmocsolddon is szövet­kezetei alakítottak az egyéni gazdák. A megalakulás óta még nem telt el egy év sem. A közelmúltban ezek a terme­lőszövetkezetek is mérlegre tették munkájukat. Mit mutat ez a mérleg? Megteremtették-e a szövetkezetek az elkövetke­ző évek alapjait? S az első év tanulságait levonva milyen tervekkel indulnak az idén? Másfél millió forint állatokért A magyaratádi Március 8. Termelőszövetkezetet 192 csa­lád 213 tagja alakította meg 1687 hold szántón. A megala­kuláskor a közös állatállo­mányt a szövetkezetbe hozott 90 ló képezte. Ebből 30-at ér­tékesíteni kellett. Üresen áll­tak az istállók, ólak. De nem í sokáig. Ugyanis állami köl- £ csőriből megvásárolták a törzs- } állományt. Vettek 76 tenyész- marhát, 41 anyakocát és 500 tenyészjércét. Bevételük nagy része — 535 263 forint — a szerződéses állattenyésztésbő' származott. A szerződéses nö­vénytermelés csak 212 ezer fo­rint bevételt hozott a közös­nek. — Persze, ez alakulhatott volna másképpen is, ha a tag­ságnak nemcsak egy része dol­gozik becsületesen, hanem mindenki megfogja a munka végét — mondta a tsz új el­nöke, Mózer István. Hibát kö­vetett el a vezetőség az el­múlt évben a munkaszerve­zésben. A kapásnövények te­rületét nem osztották ki a ta­goknak. A 300 hold kukoricát csak egyszer tudták megka­pálni. így a kukoricánál több mint 300 ezer forint veszteség értq a közöst. A vezetőség és a tagság okult a hibákból. A f)e takarítási munkákból már mindenki kivette részéi. Az ősszel már letrágyáztak 80 hol­dat, a mélyszántást pedig be­fejezték. Az idei évre a gazdasági alap megvan mindenhez. S a tervek azt mutatják, hogy ki­használják a lehetőségeket Szerződéses növényeket a ta­valyi terület kétszeresén, 230 holdon termelnek. S csak eb­ből, ha közepes termést ve­szünk is alapul, csaknem 1 millió forint bevételre lehet számítani. Az év végéig 360 ezer forintot kapnak tejért. Értékesítenek 50 hízott mar­hát, 450 baconsertést és 1470 rántani való csirkét. Az alap­anyag a szerződéses állathizla- láshoz biztosítva van. Így a teljesítés és hizlalás 1 millió 535 ezer forint bevételt bizto­sít. Vajon a tagság munkához való viszonya megjavult-e? Az elnök készségesen ad vá­laszt a kérdésre. — Az ősszel bevezetett premizálási rend­szert az idén is alkalmazzuk. A kapásnövények területét ki­mérjük a tagoknak. Így bizto­san mindenki elvégzi a mun­káját. A közgyűlés a napokban ha­tározatot hozott a munkafe­gyelem megszilárdításáról. Az iroda falára már ki van rakva a szégyen tábla. Rajta két név: Bertalan Pál és Baksa Lajos neve. Mindegyiküktől 5 mun­kaegységet vontak le, mert nem yégezték el a kiadott munkát. Hatszáz hold szerződött növény A szentgáloskéri Zöldmező TSz központja az egykori kas­télyban van. Az irodától nem messze, az új favázas növen- dékmarha-istálló előtt öt asz­Sok kicsi sokra megy Mintegy 150 kg. különböző hul­ladék és 30 kg. papír — ennyit gyűjtöttek össze a Bőripari Ktsz kiszesei azóta, hogy meg­szervezték a takarékossági őr­járatot. A szövetkezetnek mind a négy részlegében munkaidő után ott maradnak a fiatalok, s összeszedik az elgörbült és a papír- és egyéb hulladékot. Látták ugyanis, hogy mindezek az anyagok kárba vesznek, sze- métbe kerülnek. Éppen ezért kerül majd friss zöldség a Ba-J határozott úgy a KISZ vezető­laton menti üdülők asztalára. 1 sége, hogy összegyűjtik a hul­.. s összeszedik az MÉK siófoki telepének vezetői? elszórt szegeket, remélik, hogy a szövetkezetek J kertészei beváltják a hozzájuk} fűzött reményeket, és bővení ladékot, eladják a MÉH-nek, és az így szerzett összeget az alapszervezet céljaira fordít­ják. Az idősebb kollégák is kive­szik részüket a gyűjtésből. Dö­géi Imre raktáros például rendszeresen összeszedi és át­adja a fiataloknak a raktárban található selejtes, használha­tatlan anyagokat. S a fiatalok? Kérték, hogy senkit se em­lítsünk név szerint közülük, hiszen mindenki tőle telhetőt megtesz a gyűjtés sikeréért A kifizetést több csoport­ban bonyolítják le. A felül­vizsgálást március 10-ig befe­jezzük. Valószínű, hogy a ta­valyihoz hasonlóan április 4-ig az idén is minden vállalat megkapja az elnökség által jó­váhagyott összeget. ROKONLÁTOGATÓBAN — Milyen váUalatok nyereségrészesedést? — Nyereségrészesedésre a termelőmunkát végző vállala­tok jogosultak. A szolgáltató vállalatok — pl. kereskedelmi vállalat, a Patyolat, a Moziüze­mi Vállalat — nem kapnak nyereségrészesedést, hanem eredményjavulásuknak egy meghatározott százalékát, me­lyet a kimutatható többlet­eredmény utam az illetékes mi­nisztérium határoz meg. Ez ál­talában 15—20 százalék. —- Fenntartják-e jövrtre is a nyereségrészesedési rendszert? Gy ula sógor nagy csoma­gokkal .állít be városi roko­naihoz. Disznóvágás után va­gyunk, hadd egyenek a kós- kapnak tolóból. Még egy ötliteres de- mizsont is hozott magával — persze nem üresen. — — Amíg ez el nem fogy, ad­dig nálatok maradok — mondja. Gyanús, nagyon gyanús ez a beköszöntés. Tavaly kétszer járt itt. Mindkét alkalommal volt valami kifürkészni va­lója. A tavasszal így puha­tolózott: »■Szervezik ám ná­lunk is a szövetkezetét, adj tanácsot, Pali, mitévő le­gyek.« S rokona, aki üzemi segédmunkás, nem maradt adós a válasszal: »Írjon alá, sógorom, ez a világ rendje.« A nyáron meg cséplés tö­vében az esz^&kghoz jött szemüveget íratni, hogy a Közlönyben megjelent az 1960. évi nyereségrészesedési rende­let. Eszerint jövőre változatlan formában kapnak nyereségré­szesedést azok a vállalatok, melyeket a nyereségrészesedés rendszerébe bevontak. szabályzatok és az újságok — Január 22-én a Pénzügyi!' betűit kiböngészhesse. Az m1 l-i eni nvsiAs -ws o v svi d/? otthoni orvos már megmon­dogatott neki: »Nem volt soha semmi baja magának, Gyuri bácsi; szántott, vetett, kaszált olyan serényen, hogy más ötvenes ember megiri­gyelhette volna. Most meg, mióta a szövetkezetbe adta nyolc holdját, ritkán vesz kapát a kezébe. Pedig bírná. Akárhogy vizsgálgatom is, csak egy betegséget állapít­hatok meg. Ügy nevezik, hogy kétoldali munkaundor. Erre pedig nincs receptem, ha csak az nem, hogy java­soljam, menjen rendesen dolgozni.« Hát ezért kellett előhozakodnia azzal a szem­üveg-üggyel. Közben elszaladt a múlt esztendő. Csűrbe került a Vörösmarty Tsz termése, fel­vették a vagyonleltárt, és megtartották a zárszám­adást. A földjáradékkal együtt is kevés valami ju­tott Gyula sógornak, hiszen a naplopás nem szerepel a javadalmazandó foglalatos­ságok között. Tartalékai fogytán vannak. A múltkor már a szétszedett szekeret is előkereste a polyváskóterból. s felajánlotta a vezetőségnek: vegyék meg, fizessék ki. De azt mondták, nincs rá szük­sége a közösnek. Neki — Gyula sógornak — sem kell az már ebben az életben. Tavaly még bízott benne, hogy gazban marad a határ, éhen vesznek az állatok, s majd csak szétrebbenti az állam ezt a szövetkezetét. Most már nem él benne ez a remény. Sőt, úgy látja, tar­tós dolog a szövetkezés, szony — Orbán Jánosné, Vo~ ryó Gyuláné, Mező Sándorné, Bödö József né és Fábián Fe- rencné — fürgén rakják a trá­gyát a Zetor pótkocsijára. Az éppen odaérkező mezőgazdász, Jovánczai Géza elmondja, hogy kihasználják a jó időt. Min­dennap négy gép és 20 fogat hordja a trágyát a földekre. Ötszáz holdat akarnak letrá- gyázni a tavasszal. A mezőgazdásszal megnéz­tük a szerfából készült istál­lót. Ebben az épületben 90 sze­met gyönyörködtető növendék van. De ez még csak egy ré­sze a növendékállománynak. A többi istállót 91 fejőstehén, 32 elöhasi üsző, 43 borjú és 235 hízórrtarha tölti meg. Az állatállomány képezi a 2500 holdas szövetkezet vagyoná­nak nagy részét. Pedig amikor a 237 család elindult a közös úton, még gondolni sem mer­tek erre. Akkor a közös állo­mányt 20 szarvasmarha és 30 növendéküsző jelentette, A szövetkezet vagyona a zár­számadás szerint 3 és fél mil­lió forint. S ahogy az idei ter­vek mutatják, ez gyarapodni fog. Az elmúlt évben csak 180 holdon termeltek szerződött növényeket. Az idén már mint­egy 600 holdra kötöttek szer­ződést. S ez körülbelül 2 mil­lió forint bevételt jelent majd. A szerződéses állattenyész­tés a tervek szerint 2 és fél millió bevételt hoz a közösnek. Az idén 109 hízómarhát, 900 baconsertést és 5000 rántani való csirkét értékesíthet a szö­vetkezet. Az állatállomány ré­szére a takarmány megvan. A zöld futószalag pedig tavasztól őszig biztosítja a friss takar­mányt. A Zöldmező Tsz nagyot nőtt, erősödött. A pusztán már ki­alakulóban van egy új üzem­egység. Itt épült egy 32 férő­helyes szarvasmarha-istálló és egy 300 férőhelyes juhhodálv, de állnak már a falai egy 50 férőhelyes szarvasmarha-istál­lónak is. A terv szerint az idén egy munkaegység értéke 40 forint lesz. Biztosíték erre az a szorgalom, amivel a 267 tag munkához látott. Folytatják az építkezést Felsömocsoládon az elmúlt év tavaszán a kívül álló gaz­dák Üj Élet néven alakítottak termelőszövetkezetet. A tagok nagy része középparaszt volt. A szövetkezet 130 tagjából 117 a munkaképes. Mindenki de­rekasan dolgozott. A tiszta va­gyon 993 000 forint. A zárszá­madás szerint a jövedelem nagy része a növénytermelés­ből származott. Szerződéses állattenyésztésből mindössze 160 000 forintot kaptak. — Az idén már másképp áll a hely­zet — mondja Irányosi Béla mezőgazdász. — Megteremtet- . lük a szükséges alapokat az állattenyésztéshez. Az építő­brigád átalakított három istál­lót. Ma már egy 32, egy 23 cs egy 14 férőhelyes szarvasmar­haistállója van a tsz-nek. Épí­tettünk egy új, 120 férőhelyes ú mert mindenfelé beléptek gazdák. Fordítani kellene . hát valahogyan a saját so- !j sertéshizlaldát és egy 30 férő- i o tt ‘i he'.vés fiaztatót is. S az istái­;í lók nem állnak üresen. Az idén a tervek szerint 26 hízómarhát és 147 sertést érté­kesítenek. Ebből 450 000 forint bevételre számítanak. A 140 rán. De hogyan? Hiszen ép- pen ezért jött a rokonokhoz. — Te, Pali, nem tudnál valami portási vagy udvar söprögetö állási szerezni ne kém ott a vállalatnál? — kérdi. — Megpróbálhatom, sógor. . _ . — Mert úgy beszéltü/c meg !* hole! szerződéses növény terme­_ a 7 i_______-• i______i _ ___i :oon a i % r 5 e- í a mamával, hogy ide hurcol kodnánk hozzátok. Ti bent aludnátok a szobában, mi pedig elférnénk a konyhá­ban — néz körül a helyiség­ben. — Tudja mit, sógorom! Nem lesz abból semmi. Kell ez a konyha meg a szoba a mi négytagú családunknak is. Maradjunk jó rokonok, távolról. Ha nehezére esik is, igyekezzék dolgos emberré válni. A szövetkezetben is csak úgy terem a föld. ha a parasztok megművelik. Gyorsan mehetnékje tá­mad az öregnek. Pedig van még a disznótoros kóstoló­ból is meg a borból is. No de mit tegyen az ember, ha ennyire a fején találták a szöget... K. 3. se pedig mintegy 380 000 forin­tot jövedelmez. Az idén folytatni akarják az építkezést is. A tagok egy ré­sze most az erdőn fakiterme­léssel foglalkozik. Az épület­fát az ácsbrigád készíti el a 250 férőhelyes sertésszálláshoz és az 50 férőhelyes növendékmar- ha-is tállóhoz.. Hideg Gyula, a tsz elnöke, azt mondta, hogy az idén biz­tosan 40 forint fölött lesz egy munkaegység értéke. S ez nem marad terv csupán. A munká­ból az idősebbek is becsülete­sen kiveszik részüket. Korukat meghazudtoló fürgeséggel dol­goznak, hogy az idén még szebb és jobb legyen az életük a közösben. Németh Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents