Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

Szerda, I960, január 20. 3 50M0GT! NÉPLAP II pártszervezetek a tömegszervezetek tagjaival erősítsék soraikat MINDEN PÁRTSZERVEZET FONTOS FELADATA, hogy állandóan erősítse a párt so­rait a dolgozók legjobbjaival. A tömegszervezetekben napon­ta újabb és újabb tagok kezde­nek apróbb, nagyobb megbíza­tásokat, munkákat végezni. S bizonyos idő múltán eljut­nak arra a fejlődési fokra, hogy a tömegszervezet vezető­sége tagjelöltnek javasolhatná őket a pártba. Azonban ez sok esetben elmarad. A mulasztás egyrészt a tömegszervezetek vezetőit terheli. Ugyanakkor több községben él még olyan előítélet a párttitkárokban és a pártvezetősóg tagjaiban, hogy a tömegszervezetekben kitűnt elvtársak maradjanak csak továbbra is ott, dolgoz­zanak ugyanúgy, mint. azelőtt, de ne kerüljenek be a pártba. Berzencén a párttitkár arra a kérdésre: — Vettek-e fel tagjelöltet a Hazafias Nép­front soraiból? — meglepetten válaszolta: — Már hogy vet­tünk volna, hisz a Népfront az csak olyan tanács mellé ren­delt szervezet. Ilyen hangok más községek­ben is gyakran hallhatók. A pártszervezetek támogatják, irányítják a népfront-bizottsá­gokat, a nőtanácsokat, a KISZ- szervezeteket, de hogy meg­erősítsék a párt sorait a tö­megszervezetek jól dolgo­zó, a párt politikáját meg­értő, helyeslő, megvalósítását segítő dolgozókkal, éz a leg­több esetben elmarad. Ez több­nyire onnan ered, hogy -félre­értik a tömegszervezetek szere­pét. Ez nagyban hátráltatja a községi pártszervezetek meg­erősödését. Ha a kommunisták megvalósították azt a felada­tukat, hogy felvilágosító mun­kával megnyerjék a tömegszer­vezetek párton kívüli tagjait a párt politikájának, meg kell valósítaniuk azt a feladatukat is, hogy a legjobb tömegszer­vezeti aktívákkal erősítsék meg a pártszervezetet. Eriről , beszélgettünk Szabó Imrével, a balatonberényi köz­ségi pártszervezet titkárával. — A törne gszervezetek sem­minemű segítséget sem adnak a kommunistáknak. Nem java­solnak tagjelöltnek senkit sem. BALATONBERÉNYBEN a KISZ-től valóban nem sokat remélhet a párt- szervezet, mivel csupa túl fiatal tagja van az alapszervezetnek. Soltész Fe­renc KISZ-titkárt azonban mór alkalmasnak találták a kommunisták tagjelöltnek. Ha továbbra is jól dolgozik, mire katonának kell mennie, zsebé­ben lesz a piros könyvecske. S mi a helyzet a Hazafias Népfront háza táján? — Van egy elnök, meg egy titkár. Szervezeti életet azon­ban alig él a Népfront. így kevés eredményt is mutathat fel Tehát a pártépítés munká­jában sem remélhetünk sokat tőlük — mondja Szabó elvtárs. A párt titkár véleménye sze­rint a Népfront-elnök nagyon becsületes, jó munkát végez, mégsem gondoltak arra, hogy felvegyék a pártba. Hogy mi­ért nem? Mert az idősebb párttagok mindenkivel szem­ben bizalmatlanok. A Hazafias Népfront elnökének esetében arra emlékeznek, hogy a fel- szabadulás előtt volt egyné- mel3r helytelen kijelentése. Hogy azóta jó munkájával be­bizonyította, hogy kép>es a pártért dolgozni? Ezt nem ve­szik figyelembe. »Dolgozzék csak továbbra is a népfront bi­zottságban« — hangzik a meg­fellebbezhetetlen ítélet. Amikor a nőtanácsra terelő­dik a szó, kiderül, hogy az a legjobban dolgozó tömegszer­vezet Berényben. A pártba mégse került senki a nők kö­zül. Mert a párttitkár véle­ménye szerint nagyon nehéz az asszonyokat a vallási kér­désekben meggyőzni. Balatonberényben az utóbbi időben erősödött a pártszerve­zet. Hogy lehet ez, hisz a tö­megszervezetek tagjai közül senkit se vettek fel? Néhány átjelentkezés növelte a párt­szervezet létszámát. Ugyan­akkor néhány olyan tagot vet­tek fel, aki nem fejtett ki te­vékenységet a tömegszerveze­tekben. Mennyivel erősebb lehetne a balatonberényi (s ide sok köz­ség neve behelyettesíthető len­ne) pártszervezet, ha a kom­munisták nem tévesztik szem elől, hogy a tömegszervezeteik­ben nevelődnek a jövő párt­tagjai. Jobban ki kell aknáz­ni a pártépítés munkájában a tömegszervezetekben rejlő le­hetőségeket. Balatonberény is a szövetkezeti útra lép nem­sokára. Szabó el’/társ szerint a tsz-pártszervezet sorait a tö­megszervezet tagjaival erősítik majd meg. Ez helyes. De miért hanyagclódotf el eddig ez az együttműködés? CSAK AZOK A PARTSZER­VEZETEK NŐNEK, erősödnek állandóan, amelyek a tömeg­szervezetek jól dolgozó tagjait rendszeresen nevelik, képezik és közülük a legalkalmasabbakat felveszik a párt tagjainak so­rába. Lajos Géza A inag^ar-nkrán kulturális napok köszöntése Ma kezdődik hazánkban az ukrán kultúra hete. Ez alka­lomból meleg, testvéri szere­tettel köszöntjük a szomszédos Ukrajna népét. Az ukrán és a magyar embereket szoros, test­véri barátság fűzi össze, hiszen történelmi utunk azonos. Ez a szép, gazdag ország éppúgy vonzotta a külföldi hódítókat, mint hazánk, éppúgy harcait a lengyel pánoik elnyomó uralma ellen, mint ahogy a magyar nép is küzdött a törökkel, majd a Habsburgokkal szem­ben. A magyar és az ukrán nép legjobb fiai gyakran találkoz­tak a szabadságért folyó küz­delemben, akkor, amikor pol­gárháború dúlt Ukrajnában, és a külföldi beavatkozók ve­szélyeztették a forradalom si­kerét. A magyar hadifoglyok ott harcolták a Vörös Hadse­reg soraiban, és bátorságukkal méltó helyet foglaltak el a fiatal szocialista állam törté­nelmében. Erről az időszakról így emlékezik meg Leonyid Pervomajszkij egyik versében: »Még messze a drága szabad­ság Kárpát havas orma me­gélt, de a harci parancsot ki­adták: mennünk csak előre lehet. Az égen a lenini csil­lan, Petőfi tűzlelke lobog, elő­re, Lenin katonái, előre, vö­rös magyarok.'« A Nagy Honvéd Háborúban 99 Emberi hajlékot a putrik helyett“ Terv a megye cigánylakossága helyzetének megoldására A Somogy megyei Tanács VB múlt év decemberében ha­tározatot hozott, melynek ér­telmében a napokban létre­hozták a megyei szociálpoliti­kai bizottságot. A most meg­alakult bizottság feladatairól tájékoztatta lapunk munka­társát dr. Németi László, a megyei tanács v. b. elnökhe­lyettese. — Kétirányú feladata lesz a szociálpolitikai bizottságnak. Az egyik: az eltartásukról gondoskodni nem tudó öre­gek gondozása különböző for­mában: szociális otthonokban történő elhelyezés; a csökkent munkaképességűek részére al­kalmas üzem, vállalat létesíté­se. A másik: a megye mint­egy 11 ezer cigány lakosa problémáinak megoldása. Ez igen nagy feladatot jelent. A kérdés megoldása végett há­rom albizottság alakult: mű­velődésügyi, munka- és épí­tésügyi, egészségügyi és szo­ciálpolitikai. Ezek az albizott­ságok külön megvizsgálják sa­ját területüket. A szociálpoli­tikai bizottság egyezteti a há­rom albizottság tevékenységét, és a felmérések alapján hatá­rozattervezetet juttat majd el a v. b. elé. A cigánylakosság problé­májának megoldása többirá­nyú. A két legfontosabb fel­adat a munkábahelyezés és a falvakban történő letelepítés. Meg kell szüntetni az úgyne­vezett cigánytelepüléseket, és emberi hajlékot kell adni ne­kik. Ez is a jelszavunk: embe­ri hajlékot a putrik helyett. A másik feladat a kulturális nevelés. Ezen belül az iskola- köteles cigánygyerekek írásra- olvasásra tanítása, az iskolá- bajárás állandóvá tétele, azoknak a serdülő fiatalok­nak, akik nem tudták megsze­rezni az iskolai bizonyítványt, a KISZ-en és a társadalmi szerveken keresztül történő nevelése és munkába állítása. A felnőtt lakosság nevelésé­ben különböző módszereket kell alkalmaznunk. így isme­retterjesztő előadások tartá­sát, diafilmek vetítését. Az egészségügyi és szociál­politikai albizottság legfőbb törekvés? hogy míg a telepü­léseket nem tudják megszün­tetni, a meglévő telepeken biz­tosítani kell a minimális egészségügyi normákat: az ivó- vízellátást, a rendszeres egészségügyi vizsgálatokat, a védőnők gyakoribb látogatá­sát. A munka- és építésügyi al­bizottság a munkábahelyezés területén dolgozza fel a lehe­tőségeket, megvizsgálja, hogy a munkahelyeken miképp foglalkoznak ezekkel az em­berekkel. Külön tanulmányoz­zák a kollektíva nevelő hatá­sának felhasználását. Ez az albizottság foglalkozik azzal is, hogy olyan épület-típuster­veket dolgozzanak ki, ame­lyek nem drágák, és megépí­tésükkel emberi hajlékot kap­nának a cigányok. Az egész terv gyakorlati ki­vitelezése igen nagy feladat. Számolni kell az emberek elő­ítéletével, hiszen több helyen nem szívesen veszik, hogy pél­dául a cigánytelepről valaki beköltözik a községbe. Ennek az álláspontnak megváltozta­tását a társadalom felvilágo­sult embereinek kell elvégez­niük. Rá kell mutatniuk, hogy mindenki egyenlő, és ugyan­olyan joga van a szocialista emberhez méltó életre, mint bárkinek. A falvakban tapasztalható előítéletek csírája ott keresen­dő, hogy sokan nem számol­nak azzal: az elmúlt 15 év alatt igen sok változás történt Nem látják be, hogy a cigá­nyok közül igen sokan szaki toltak a régi életformával, és becsületesen dolgoznak. Gyer­mekeik tanítók, katonatisztek, óvónők lesznek. Ez azt bizo­nyítja, hogy ők is akarják a jobb, a szebb életet. A most megalakult bizott­ság munkáját arra kívánja alapozni, hogy a helyi szer­vek és az emberek is megér tik a helyzet tarthatatlanságát, felismerik ennek a kettősség­nek helytelenségét, és minden előítéletet félretéve teljes oda­adással segítenek. Csak így lehet előremenni, csak így le­het eredményes munkát vé­gezni. A bizottság munkájától nem lehet gyors sikereket vár­ni. Ez a munka több évre ki­terjed — fejezte be nyilatko­zatát dr. Németi László. P. Gy. a Biztos jövedelemforrás szerződéses állathízlalás (Tudósítónktól.) Néhány év tapasztalata iga- j zol ja, hogy a szerződéses ál­lattartás biztos és tekintélyes J jövedelemhez juttatja a tér-: melőket. Termelőszövetkeze- 1 teink egyre nagyobb mérték- j ben kihasználják ezt a lehe­tőséget. A termelőszövetkezeti tagok jólétét már most bizto­sítják az 1960-as évre oly mó­don, hogy sertéshizlalási szer­ződéseiket negyedévenként folyamatosan megkötik az előttük álló esztendőre. Sok jól gazdálkodó termelő-! szövetkezetünk van, ezért most csak néhányat említünk meg példaképpen. A répás­pusztai Első ötéves Terv a múlt év utolsó negyedére 350, 1960 első három hónapjára 450 sertést kötött le. A ráksi Üj Élet 1960 első félévére 300 sertés hizlalására szerződött. A zamárdi Balaton Tsz — bár az elmúlt év tavaszán alakult — 1959 negyedik negyedében 100 szerződéses sertést hizlalt meg. Ügy tervezik, hogy eb­ben az évben 625 sertésre köt­nek hizlalási szerződést az Ál­latforgalmi Vállalattal. A kötéséi Jóreménység és a ságvári Egyetértés ugyancsak előre megkötötte a negy/.l- évenkénti szerződéseket. A jövedelem helyes elosztá­sa megkívánja, hogy az év minden negyedére folyamatos legyen a szerződéskötés. A termelőszövetkezet évközben is így jut állandóan pénzhez. LEONID PERVOMAJSZKIJ ukrán költő: PETŐFI SÁNDORHOZ Kunszentmárton. Szememre nem jön álom. Ö élt és énekelt e földön, ő! Jártam már ennél szebb és rútabb tájon, van sok város, falu, folyó, mező. Szétlőtt, sötét házak. Nem én akartam. És nem te dúltad nálunk szét a kertet; de háború van. Toliam mellett kardom, így jöttem országodba. Jönnöm kellett. Ez hát a zápor, mely téged vert régen... Ma én vagyok, kit bőrig áztatott. Hajdan, s ma is csak egy nap kél az égen, csak egy a csermely, mely itt lenn csac: t És épp e fák lesték egykor (ki tudja), mi fájt, mi ébredt, zengett sziveden: merről eredt s hová vitt sorsod útja — , e fáktól végre megkérdezhetem. Te is tollal s ka:!1 dal mentél csatába. Tán épp ez volt tanyád egy éjszakán! S itt ez az éjszemű lány — unokája annak, kit még te csókoltál, talán. Találkoztunk, bár száz év választ széjjel. Köztünk nincs per, testvér-é tett a kard. Míg elmerengünk, véget ér az éjjel: amott már halvány pírt öltött a part. A nap közéig. Felszáll a páratenger. Lelkemben ős-reménység ébredez. Eggyé olvasztott bennünket november; — egyforma vér — s esőcsepp permetez... RADÖ GYÖRGY fordítása a sok nemzetiségű szovjet had­sereg soraiban az ukrán nép fiai is ott harcollak hazánk szabadságáért. Sok ezer ukrán testvérünk vére öntözte a ma­gyar földet, hogy életünk boU dog, szép legyen. Az ukrán nép önzetlen barátsága a háború utáni nehéz hónapokban és években is megnyilvánult. Messzemenő segítséget nyúj­tottak a felszabadított magyar népnek a háborús károk hely­reállításához, az új gyáraki üzemek építéséhez. Az ukrán nép igazi testvér­hez méltóan fiait áldozta 19.56 őszén, amikor a magyar nép sorsdöntő helyzetbe került, s az ellenforradalmárok a szo­cialista társadalom létét ve­szélyeztették. Ott harcoltak az ellenforradalmárok ellen a hős ukrán katonák, hogy megvéd­jék a munkásak és parasztok államát. Az ellenforradalom leverése után — éppúgy, mint 1945-ben — ismét egymásután érkeztek a vagonok százai megrakva élelmiszerrel, építő­anyaggal. Ez óriási segítséget jelentett számunkra, és jelen­tősen hozzájárult ahhoz, hogy kiheverjük az ellenforradalom okozta sebeket, s folytathassuk a szocializmus építését. Az ukrán és a magyar nép barátsága fejlődésében jelentős szerepük van az íróknak, köl­tőknek is. Megismerkedhettünk egymás életével, a mindennapi problémákkal, a harcos, építő hétköznapokkal. A Dnyeper mentén megbarátkoztak Petőfi, Ady, József Attila verselve l, hazánkban pedig a legkiválóbb ukrán írók és költők műveit olvashatjuk. Kapcsolataink ki­terjednek a színművek cseréjé­re és a filmgyártás területére is. Az ukrán nép idősebb testvé­rünk a szocializmus építésében. Szívesen tanulunk tőle, hiszen célkitűzéseink azonosak. Az ukrán és a magyar nép útja immár elválaszthatatlan. Bará­ti kapcsolataink fejlesztése, megszilárdítása jelentősen hoz­zájárul nagy célunk, a kommu­nizmus eléréséhez. Kiss Józsefné, az MSZBT megyei titkára Zenés irodalmi estek Történelmi előadások Filmbemutatók A Magyar—Szovjet Baráti Társaság irányításával létre­hozott bizottság elkészítette az ukrán kultúra hete Somogy megyei programját. Az ünnepi hét megrendezésében segítsé­get nyújt a Zeneiskola, a TIT, a Szakszervezetek, a MÉSZÖV, a KISZÖV, a Somogy megyei Tanács Művelődésügyi Osztá­lya és a Moziüzemi Vállalat. Január 23-án a Bartók Béla Zeneiskolában zenés irodalmi esten ukrán zeneszerzők ze­ne- és énekszámait, valamint ukrán írók és költők műveit adják elő. A Szakszervezet negyven az ukrán kultúra hete programjában üzemben és öt állami gazda­ságban tart ünnepséget. Az ál- j lami gazdaságokban és 12 na- gyobb üzemben ukrán táncok,' dalok és versek előadásával I teszik színessé a megemláke- j zést. A MÉSZÖV mintegy 25— 30 nagyobb községben, a KI-! SZÖV pedig 20 ktsz-ben ren-' dez hasonló ünnepséget. 15 faluban a Szovjetunió; iparáról és mezőgazdaságáról j tartanak előadást. Az iskolák­ban osztályfőnöki órákon, iro­dalmi szakköri foglalkozáso- | kon Ukrajna történetéről és kulturális helyzetéről rendez- j nek előadásokat. Azokban az iskolákban, ahol a tanulók uk­rán pajtásokkal leveleznek, a levelekből, képekből kiállítást rendeznek. A tabi járásban az úttörők komszomolistákkal rendeznek baráti találkozókat. A Mozi­üzemi Vállalat hat helyen uk­rán filmet mutat be. Ukrán—magyar zenei estet rendeznek a TRANSZVILL és a TextilműveJ* kultúrtermé­ben a Zeneiskola közreműkö­désével. A Megyei Könyvtár ukrán költők verseit sokszorosítja, és bocsátja a kultúrcsoportok rendelkezésére. Egy millió forint megyénk gyógyszertárain k fejlesztésére, korszerűsítésére Dr. Csillag Gusztáv, a So­mogy megyei Tanács Gyógy­szertári Központja beruházási és gazdasági ügyeinek intéző­jét kértük meg, tájékoztassa lapunk olvasóit megyénk gyógyszertárainak ez évi fej­lesztési lehetőségeiről, esetle­ges gyógyszertári beruházá­sokról. — Somogybán 65 gyógyszer- tár van — kezdte tájékoztató­ját dr. Csillag Gusztáv. — Természetesen akadnak szép számmal olyanok, amelyekre ugyancsak ráfér egy alapos rendbehozatal, korszerűsítés. E célra az idén kb. 1 millió forint jut Ez a pénz részben saját keretünkből, részben a megyei tanács biztosította összegből, illetve az Egészség- ügyi Minisztérium támogatá­sából tevődik össze t Jelenleg a nagyatádi és ha­la ton lellei gyógyszertárak kor­szerűsítése folyik. Az előbbi­hez mintegy 300 ezer forintos I költséggel szolgálati lakást' te ö N y,. építenek, két laboratórium helyiségét és a fűtőberende­zést átalakítják. Balatonlellén új laboratóriumot építenek, elkészültével az összes szük­séges helyiséggel rendelkezik a gyógyszertár. Legégetőbb probléma a donneri patika átalakítása. A tervdokumentáció már rég készen van, de a megyei tanács egyelőre nem tudta a szükséges 220 ezer forintot biztosítani a gyógyszertárnak alig nevezhető helyiségek át­építésére. Kb. 80—100 ezer forintos be­fektetést igényel — s remél­hetőleg az első félévben meg­valósul — a Kossuth téri gyógyszertár fejlesztése. Itt szükséges lenne a padlózat ja­vítása (műanyagburkolat), na­gyobb raktári szekrények be­állítása. E munkálatokat talán februárban sikerül megkezde­ni, s elkészültéig (kb. 5—6 hét alatt) zavartalanul működhet­ne a gyógyszerkiadás. A községi gyógyszertárak között a szuloki korszerűsíté­sére, elsősorban közművesíté­sére 130 ezer forintot irányoz­nak elő a tervek. Tabon új szekrények vásárlására 25—30 ezer forintot. A kőröshegyi patika bőví­tésre szorul; egyelőre lakások foglalják el a helyiségeket. Ezek átalakítására ad a mi­nisztérium 180 ezer forintot. Dr. Csillag Gusztáv elmond­ta még, hogy távolabbi ter­veik között szerepel a zamár­di, balatonkiliti és zákányi gyógyszertár felújítása is. Ha megtakarításból vagy egyéb forrásból fedezetet tudnak ezek fejlesztésére szerezni, akkor korszerűsít teükre még ez évben sor kerülhet.

Next

/
Thumbnails
Contents