Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-19 / 15. szám

ttLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 15. szám. ______________________ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1960. január 19. v —-------------------------------------------------------------------------------­M AI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Minden feladattal megbirkózunk <3. oldalon) Egy téli nap Somcgyszcbon '3 oldalam TUDOMÁN Y— TECH IS l K A (5 oldalon) Az SZTK rendelőintézetében (6. oldalon) Somogy: szövetkezeti megye Vasárnapi lapszámunk első cikke címében is hirdette: »Megyénk szövetkezeti me­gyévé fejlődött.« Rendkívül nagy jelentőségű tényről van szó: a somogyi községek döntő többségében megszűnt az el­maradott kisparcellás, s meg­kezdődött az új, a haladó, a szövetkezeti, nagyüzemi gaz­dálkodás. 1959. november 1-től 1960. január 10-ig a falun minőségi változás következett be. A tsz-mozgalomnak ' számszerű fejlődésének eredményeként szövetkezetivé alakult Somogy megye. Mezőgazdaságunk ilyen mér­vű átszervezését, dolgozó pa­rasztságunk tömegeinek a szo­cialista fejlődés útjára való át­térését számos tényező tette lehetővé és segítette elő. Az a következetes és harcos békepolitika, amit a szocialis­ta tábor — élén a Szovjetunió­val — folytat, s az a jelentős gazdasági előrehaladás, amit a szocializmus országai elér­tek, megerősítette a paraszti tömegeket abban a meggyőző­désükben, hogy a mi új vilá­gunk tartós, maradandó, mert szilárd alapokon nyugszik. Bátran kijelenthetjük: hazánk s a szocialista világrendszer nemzetközi helyzetének ilyen kedvező alakulása nélkül szó sem lehetett volna a somogyi parasztság előrelépéséről. Belpolitikai téren legfonto­sabb előfeltétele megyénk át­alakulásának a Magyar Szocia­lista Munkáspárt töretlen vo­nalú politikája. Parasztságunk tapasztalatból tudja, hogy a párt ugyanazt teszi, amit mond. Márpedig a párt mindenkor nyíltan hirdette: felépítjük a szocializmust a falun is, mert csak így teremthetünk jobb életet a parasztságnak, az egész népnek. Ettől a programtól nem tágított az ország vezető ereje, s az ellenforradalmat követő időszakban tapasztalt átmeneti visszaesése után is­mét és szakadatlanul fejlődni kezdett tsz-mozgalmunk a párt irányításával. S mert a szavak és tettek pontosan egybeesnek a párt munkájában, és mert erős kölcsönös bizalom alakult ki a párt és a paraszti tömegek között, ezért is vesz részt te­vőlegesen a falvak népe a szo­cializmust építő program gya­korlati megvalósításában. Hol erre, hol arra kanyarodó párt- politikai irányvonal esetében nem beszélhetnénk arról, hogy szövetkezeti megye lett So­mogy. Hozzájárult az átalakulás­hoz a kezdeményezők meg­annyi s évről évre sokasodó si­kere is. Azokról az emberek­ről beszélünk, akik a mozgalom zászlóbontásától fogva tulaj­don kezükkel formálják saját jövőjüket, az egész parasztság jövőjét: a barcsiakról, a patos- faiakról és másokról, ők ak­kor jegyezték el magukat a szövetkezéssel, amikor még sem megyei, sem hazai példa nem állt előttük. Nagy aka­rással, kitartó szorgalommal fogtak hozzá az ismeretlen •J álkodási forma gazdag tar­mai való megtöltéséhez, elsősorban saját maguk 'nyosodjanak, majd pe- iájukkal másokat is zenek arról, hogy szövetkezetben találja >ribb életét a paraszt. t tizenegy esztendő bak és újabbak csat- a megye tsz-mozgal- ttörőihez. A szövet­mért két súlyos csa- everve, az elmúlt megye közös gazda- imörült parasztosá­éi hirdették: ez az út, a szövetkezés útja valóban el­vezetett bennünket életünk megkönnyítéséhez. Nélkülük, az -1948-ban és utána alakult közös gazdaságok nélkül s azok vonzó példája nélkül vajmi ke­vés foganatja lett volna az őszi és téli szövetkezeti agitáció- nak az egyéni parasztok töme­geinek körében. Szólnunk kell — az elisme­rés hangján — megyénk tsz- mozgalmának egészen fiatal, alig egyéves hajtásairól: azok­ról a szövetkezetekről, ame­lyek a múlt év tavaszán jöt­tek létre. Akad ugyan közöt­tük gyenge is, amelyik a ta- pásztalatlanság vagy éppen va­lamilyen emberi hanyagság miatt nem jutott el a fejlődés­nek, gazdasági és politikai megszilárdulásnak arra a fo­kára, amelyre a lehetőségek és adottságok ésszerű és teljes ki­használásával eljuthatott vol­na. De nem ez az általános. Az általános az, hogy a múlt esz­tendő elején létrehozott szö­vetkezetek nagy többsége je­lentős eredményeket ért el, le­rakta közös gazdasága alapjait, amire lehet építeni. A sok jó szövetkezet közül vegyük pél­dának a kapospulai Ezüstka­lászt. Ez a tsz a múlt évben el­adott 217 hízót — többet, mint a falu egyéni gazdái 1958-ban. Felépítette első nagyüzemi is­tállóját, s jelenleg 207 szarvas- marhája van. Részesedésként egy-egy munkaegységre 42 fo­rint 25 fillért osztott. Lám, a szövetkezeti gazdaság nem egészen egy esztendő alatt is tud szép eredményeket felmu­tatni. Kapospula és a többi fia­tal szövetkezeti község az első esztendőben is bizonyságot adott arról, hogy le lehet győzni a kezdeti nehézségeket. E bizonyságtétel hiányában itt is, ott is azt hajtogatták volna a gazdák: »-Azért menjünk a közösbe, hogy ott elszegényed­jünk?« A tsz-fejlesztés eredményei­nek eléréséhez nagy szükség volt arra, hogy megszólaljanak a való élet érvei: hogy megis­merjék a szövetkezeti életet az egyéniek. Széleskörű népneve­lő és szervező munka indult o falvakban. Ebben részt vettek a tsz-tagok. A tabi járásban például Bedegkér és Kapoly szövetkezeti parasztjai vitték a felvilágosító szót a szomszé­dos községek magángazdáihoz, f'zerte a megyében pártakti­visták — üzemi munkások, vállalati, tanácsi és hivatali, intézményi dolgozók, falun élő értelmiségiek: köztük elsősor­ban a tanárok, tanítók, mező­gazdászok, állatorvosok — kap­csolódtak bele tudásuk legja­vával a meggyőzés munkájá­ba. Ismét valóra vált a jelszó: o mezőgazdaság szocialista át­szervezése legyen társadalmi ügy. Enélkül, az embertől em­berig menő népnevelő munka nélkül nem arathatott volna döntő győzelmet a párt igaz­sága a falun. A közös gazdálkodás útjára lépett parasztemberek tudják, hogy jövőjük olyan lesz, ami­lyenre formálják szövetkezetü­ket. Éppen ezért a megnöve­kedett vagy újonnan alakult közös gazdaságok megerősíté­se adja a legtöbb tennivalót számunkra. A Központi Bizott­ság január 12-i határozata nyomatékosan hangsúlyozza: fokozni kell a megszilárdításra irányuló munkát az új szövet­kezetekben. E feladat végre­hajtását segíteni minden párt- és állami szervnek megtisztelő kötelessége. Adjuk hót ki a jel­szót, és induljunk harcba meg­valósításáért: »Legyen az új közös gazdaságok megszilárdí­tása társadalmi ügy Somogy szövetkezeti megyében1« Egész évre tervezik a felszabadulási versenyt a Kefeanyag Kikészítő Vállalatnál Kedden utazik Indiába Vorosilov A Kefeanyag Kikészítő Vál­lalat még tavaly, a november 7-i ünnepségen elhatározta, hogy a kongresszusi versenyt tovább folytatja április 4-ig. Később ezt is módosították, elhatározták ugyanis, hogy az idei év végéig meghosszabbít­ják a versenyt. Addig is, amíg ez évi tervüket megkapják, és a versenyfeltételeket részlete­sen kidolgozzák, takarékos- kodnak az anyaggal, és csök­kentik az önköltséget. Idei ter­melésüknek több mint felét külföldre szállítják. Körülbe­lül 3 millió forint értékű árut exportálnak Hollandiába. New Yorkba hatmillió forint értékű magyar sertét külde­nek. Az első negyedévben 500 ezer forintos beruházással kor­szerűsítik az üzemet. Üj ka­zánt, festő- és szárítóberende­zést szerelnek fel. Ha ez ide­jében elkészül, akkor a Hol­landiába menő exportot még növelni is tudják. A földművesszövetkezetek is készülnek az ukrán—magyar barátsági napokra (Tudósítónktól.) Január 20-tól 30-ig rendezik meg hazánkban az ukrán—ma­gyar barátsági napokat. Az el­múlt év őszén Ukrajna váro­saiban és falvaiban csendül fel a magyar dal, sokan megis­merkednek a magyar költők és Írók műveivel. Megemlé­keztek a magyar nép történel­méről, azokról az eredmények­től, melyeket a felszabadulás óta elértünk. Január 20-tól 30-ig az ukrán nép múltjával, jelenével, jövő­jével ismerkedik majd meg a magyar nép. A Somogy megyei földmű- vesszövetkezetek is felkészül­tek a barátsági napokra. Me­gyénkben kb. harminc földmű­vesszövetkezetnél rendeznek ünnepi esteket. Tíz földműves­szövetkezetnél műsorral kötik össze a megemlékezést. A nagylétszámú kultúrcsoporttal rendelkező igali, berzencei, fonyódi, magyaratádi, somogy- sámsoni, lábodi és ádándi föld­művesszövetkezetnél máris megkezdődött a készülődés az est megrendezésére. Nagyüzemi bemutató kísérletek száz termelőszövetkezetben 18 000 holdon próbálnak ki az idén új agrotechnikai eljárásokat Moszkva (MTI). Megkezdődik a szovjet államférfiak nagy je­lentőségű diplomáciai látoga­tásainak sorozata: Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke, Koz­lov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyette­se és Furceva, az SZKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja kíséretében kedden dél­előtt indul Moszkvából indiai és nepáli látogatására. A szovjet és az indiai ál­lamférfiak már eddig is több­ször tettek látogatást egymás országában. A látogatások eredményeként erős fejlődés­nek indultak a két ország gaz­dasági kapcsolatai. A Szovjet­számára előnyös visszafizetési feltételek mellett. A szovjet— indiai gazdasági és technikai együttműködésre vonatkozó megállapodás keretében, szov­jet segítséggel épült Indiában a bhilai kohászati kombinát, amelynek kapacitása évi két ■ás fél millió, tonna acél. Vorosilov, Kozlov és Fur­ceva indiai látogatása során tárgyalásokat folytat indiai személyiségekkel. Nem sokkal Vorosilov után Hruscsov is lá­togatást tesz Indiában. A két találkozó módot nyújt sokol­dalú eszmecserére a nemzet­közi kérdésekről. Valószínűleg véleménycserére kerül sor a közelgő csúcstalálkozóról is. nló többször is nagyarányú Ugyanakkor a két ország ma izdasági segítséget nyújtott yasrangú vezetőinek megbe- idiának: 1957 novemberében’ ... . ... .... * C7plp«zin mppuitatiak a S7.0V­millió, 1959 szeptemberé­len pedig 1500 millió rubel ér- ékű hitéit biztosított India szóláséin megvitatják a szov­jet—indiai kapcsolatok továb­bi bővítésének lehetőségét. Anglia ragaszkodik ciprusi támaszpontjaihoz London (MTI). A Reuter je-1 leütése szerint Selwyn Lloyd külügyminiszter vasárnap a I ciprusi angol támaszpontokról folyó londoni értekezleten elő­terjesztette Anglia végső kö­veteléseit Diplomáciai meg­figyelőik értesülése szerint a vasámgp előterjesztett angol javaslat véglegesnek tekinthe­tő, és ezért az értekezlet vál­ságos szakaszába érkezett geten, de követelését lényegi­ben nem adja fel. Makariosz ciprusi érsek időt kért Sélwyn Lloydtól, hogy tárgyalhasson dr. Kücükkel, a ciprusi törökök alelnök-jelölt- jével. A Reuter jelentese szerint Selwyn Lloyd hangoztatta, hogy Anglia katonai követel­ményéi szükségessé teszik e tá­maszpontok létét, és ha a cip­rusi vezetők nem fogadják el A mezőgazdasági kutató in­tézetek 250 új agrotechnikai eljárást próbáltak ki tavaly kisparcellákon. A 25 legered­ményesebbnek mutatkozó módszerrel az idén már a nagyüzemek — állami, kísér­leti és tangazdaságok, terme­lőszövetkezetek — kísérletez­nek. Az új eljárások közül a legtöbb a szerves- és a műtrá­gyák hatékonyabb felhaszná­lását célozza, különböző kom­binációkban kipróbálják a gyomirtó vegyszereket, na­gyobb területen kísérleteznek a homoktalajon lignitporos ja­vítással, és üzembe állítanak egy újfajta ekét is. Több he­lyen vezetnek be olyan agro­technikai eljárásokat, amelyek — külföldön járt szakembe­reink tapasztalatai szerint — más országokban eredménye­sen beváltak. Minden új agrotechnikai el­járást különböző talaj- és ég­hajlati viszonyok mellett pró­bálnak ki, így összesen 500 gazdaságban 18 000 holdon ezer nagyüzemi kísérletet foly­tatnak. Több mint kétszerese ez a tavalyinak. Különösen sok — csaknem 300 — termelőszövetkezet kap­csolódik be az idén a nagyüze­mi kísérletezésbe. Száz terme­lőszövetkezetben egyszerre több új módszert próbálnak ki, s bemutató jellegű kísér­leteket szerveznek. (MTI) Ügy hírlik, hogy Anglia né­mileg hajlandó csökkenteni tá­maszpontjainak számát a szi­L osonczi Pál földművelés- ügyi miniszter hétfőn elfoglal­ta hivatalát. A Földművelés- ügyi Minisztérium vezető munka tái'sai ez alkalommal búcsúztatták az eddigi hiva­talától megvált Dögéi Imrét, az angol követeléseket, a szi­get függetlenségéből »nem lesz semmi«. és köszöntötték az új minisz­tert. (MTI) * * * Nyers Rezső pénzügyminisz­ter hétfőn délelőtt elfoglalta hivatalát. Nyers Rezső elmon­dotta, hogy a párt és a kor­mány célkitűzései szerint előd­Jjének, az elhunyt Antos 1st­Átépítik a balatonboglári malmot ',vánnak szenemében kíván ~ «munkálkodni az ország penz­A balatonboglári malomban modern gépeket szerelnek «ügyeinek élén. Munkájához a fel, mintegy négymillió forintos költséggel. Az építkezést a J minisztérium és valamennyi múlt év októberében kezdték eL Január végén adják át ren- 'intézménye vezetőinek támo- deltetősének az átépített malmot. Napi teljesítménye 300—350 kérte (MTI) mázsa őrlemény lesz. Elfoglalta hivatalát a földművelésügyi és a pénzügyminiszter Őri István, Mozer Károly, Frank István és Gács József, a Malomipari Vállalat nerelői a CD síkszita összeszerel ói« közben, összeszerelik az őrlő hengereket.

Next

/
Thumbnails
Contents