Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-16 / 13. szám

Szombat, 1960. január 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP A tavaszi munkákra való felkészülésről tanácskoztak a nagyatádi járás tsz-elnökei (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya megbeszélésre hívta össze a járás tsz-elnökeit. Hegedűs De­zső járási főmezőgazdász is­mertette a tavaszi munkákra való felkészülést, valamint a szerződéses burgonyakeretek elosztását és a műtrágya­igénylést. A járás termelőszövetkeze­teinek 1700 holdon kell a közellá­tás számára étkezési bur­gonyát termeszteni. Eddig az étkezési burgonya termesztése tervszerűtlenül történt, ez az első esztendő, amikor szerződéses alapon ter­melik. A termést a MÉK út­ján értékesítik. A szerződés anyagi előnyt jelent. Ha a szerződésben foglalt feltétele­ket teljesítik, akkor felár cí­mén 5, illetve 10 százalék többletet kapnak. így az előze­tes számítások alapján 584 ezer forint többletbe­vételhez jutnak a járás szövetkezetek Hegedűs Dezső ezután a műtrágya-igénylésről beszélt. — örömmel állapíthatjuk meg, hogy a tsz-ek egyre szí­vesebben rendelnek műtrá­gyát. Látják ugyanis, hogy az milyen előnyös és kifizetődő. A ráfordított költség többszö­Ipari tanulók napja Csurgón (Tudósítónktól.) A csurgói járásban a jövő szakmunkásai először ünnepel­ték meg az ipari tanulók nap­ját. Az ünnepséget a csurgói 2 számú általános iskolában rendezték meg. Részt vettek rajt a szülők, a mesterek, va­lamint a kisipari szövetkeze­tek képviselői. Molnár Erzsébet, az iskola igazgatója beszédében utalt az ipari tanulók életében végbe­ment gyökeres változásra. Ta- noncból tanulóvá váltak diák­jaink — mondotta. — Ezzel a nagyobb megbecsülés és elis­merés is párosult. Rendező­dött az ipari tanulók munka­ideje, számtalan kedvezmény­ben részesülnek. Az MTH ve­zetésével egységessé vált a helyiipari tanulóképzés. A csurgói iskolában az 1954— 55-ös tanévben kezdődött az oktatás. A képzés színvonala egyre emelkedik. Évről évre nő a beiratkozottak száma. Eb­ben a tanévben 79 tanuló ké­pezi magát iskolánkban — fe­jezte be beszédét Molnár Er­zsébet. Fekete András másodéves villanyszerelő-tanuló társai nevében megígérte, hogy tu­dásuk és szorgalmuk legjavát adva fejezik ki hálájukat. Az ünnepséget kultúrműsor­ral folytatták, majd a diákok zenekarának hangulatos szá­maival zárták be. JWVWVWWWW^tfWW rösen visszatérni a magasabb terméshozamban. Az elmúlt évben felhasznált műtrágya­mennyiségnek a kétszeresét rendelték meg az idén. A ta­valy is működött szövetkeze­tek az első negyedévben 80 vagon műtrágyát használnak fel. Elsősorban olyan növénye­ket műtrágyáznak, melyek do­mináló jellegűek a szövetkezet gazdálkodásában (pl. a mikei tsz dohányt, a háromfai tsz burgonyát műtrágyáz). Az őszi kenyérgabonák fejtrágyázásá­ra elegendő mennyiség jut. A főmezőgazdász hangsú­lyozta, hogy a tavaszi munkákra való felkészülés egyik legfon­tosabb tényezője a vető­magvak biztosítása. A nemrég létrejött és megna­gyobbodott tsz-ek új tagjai adják össze a kukorica- és bur­gonyavetőmagot, hogy annak idején ne legyen fennakadás. Kifejtette a konzervipari nö­vények termelésének fontossá­gát és jövedelmezőségét is. Hantost István mezőgazda- sági osztályvezető a munka- szervezés, a brigádok kialakí­tásával kapcsolatos teendőkről szólott. Felhívta a figyelmet a megbízható, pontos adatszol­gáltatásra. A tanácskozáson szinte min­den elnök hallatta szavát. Kö­zülük többen az étkezési bur­gonya termesztésével kapcso­latosan tettek fel kérdéseket a MÉK képviselőjének, mások a műtrágya-felhasználásról, a munkafegyelemről beszéltek. A hasznos tanácskozást He­gedűs Dezső összefoglalója zárta be. Helyükre a fényképezőgépeket 1 Szakosítjuk a boltokat. A kulturált kereskedelem ugyanis azt kívánja, hogy ne egy üzletben tároljuk az élel­miszert a peftróleummal. Az élelmiszerboltban csak élelmi­szert, a kötöttáru-boltban csak kötöttárut, az illatszerboltban pedig csak illatszert árusítsanak. Szakosítunk itt a városban is. Mégis, ha benyit a vevő az Opera illatszerboltba, mit lát? Ami először szembetűnik neki a polcokon, az egy sereg eladásra váró fényképezőgép táskával vagy anélkül. Akkor azt kérdi (először csak önma­gától): mit keres a fényképezőgép a kölni és a púder mellett, amikor Kaposvárott korszerűen berendezett OFOTÉRT-bol- tot létesítettek kizárólag fotócikkek árusítására? Aztán fel­teszi a kérdést az üzlet vezetőjének is, s az nyomban elmond­ja ... Igen, hát mit is mondjon csak, no... ? Elöljáróban annyit, hogy nem valami ördöngös okból, valami sorsszerű­ségből árulnak itt fényképezőgépet, hanem legyünk egészen őszinték: tervteljesítés céljából. Mert azért, tessék elhinni, ez a szempont sem kutya! Amikor a fényképezőgépek 50 000 forintot hoznak a konyhára, az embernek mégiscsak meleg­ség önti el a keblét. Különben a fényképezőgép illatszerbolt­ban való árusításának vannak hagyományai is. így csinálta ezt már a maszek is. Később levált a háztartási részleg, de a fényképezőgéphez hű maradt az illatszerbolt. No de van ennél fontosabb szempont is: az üzletvezető szerint a szako­sított OFOTÉRT-bolt egyedül nem tudja kielégíteni a me­gyei igényeket, különösen, ha jön a nyár, üdülés, miegy­más ... Megkérdeztük az OFOTÉRT-bolt vezetőjét, mit szól eh­hez az állításhoz. Röviden ennyit: — Nem igaz. Kétszer annyi igényt is ki tudnánk elégí­teni. Szerintünk nincs szükség arra, hogy az illatszerboltban fényképezőgépet áruljanak. A járási székhelyeken vagy a falusi boltokban még megengedhető ez, ugyanis nem kíván­hatjuk, hogy a vevő egy Pajtás fényképezőgépért 50—60 ki­lométert utazzék a városba. Többe kerül az út, mint a fény­képezőgép. De itt, három lépésre a szakbolttól nem szabad­na fényképezőgépet árusítani. Ezt már többször is megemlí­tettük, de minden maradt a régiben ... íme, a két vélemény. Nem kell különösebb hozzáértés, hogy bárki eldönthesse: az OFOTÉRT dolgozóinak igazuk van. Ez azonban — mint azt az eddigi tapasztalatok bizo­nyítják — nem elég ahhoz, hogy csak a szakbolt árusítson fotócikkeket. Végképp le kell mondaniuk erről? Bele kell törődniük abba, hogy hozzájuk csak szaktanácsért jöjjenek azok, akik az illatszerboltban vásárolnak fotócikket? Ügy véljük, hogy ha az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat veze­tői elgondolkoznak az elmondottakon, akkor nem tarthat sokáig ez a furcsa állapot, még akkor sem, ha Pécsett vagy Pesten néhol még lehet fényképezőgépet illatszerboltban lát­ni. A vállalat szakosít, egyengeti a kulturált kereskedelem útját. A célszerűség érdekében ezt az akadályt is el lehet és el is kell hárítani az útból. Sz. N. „igyekszem becsülettel elvégezni, amit vállaltam...“ Harmadik éve ismerem. Erősen őszülő haját fekete kendő takarta akkor is. Jól emlékszem még, a kapuban ta­lálkoztam vele, havat sepert, s miután végzett, a lakásba tessékelt. A duruzsoló kályha mellett egy kisfiú játszott el­merültem Várat épített kira­kó kockáival. Kerek arcán nyugodtság és öröm sugárzott. — Szatmári Lacika vagyok — mutatkozott be ezután un­szolás nélkül. — 1955 óta éldegélünk együtt kettesben Lacikával — mond­ta akkor özv. Feibel Jánosné, aki már több mint egy évtize­de, hogy özvegyi sorsra jutott. — Nagyon nehezen tudtam megszokni a váratlanul nya­kamba szakadt magányt. így gondoltam arra, hogy fogadok egy árva gyermeket felneve­lésre. Nagykanizsára utaztam a menhelybe, s ott egész vélet­lenül ez a kisfiú szegődött mellém, s a szoknyámat fogva kért: »Néni, engem vigyen magával.-» Máris határoztam. Elhoztam. Akkor töltötte be harmadik évét. Hiányoztak szülei. Édesapját üzemi bal­eset érte, s rövidesen meghalt. Édesanyja, kihasználva az el­lenforradalom zavaros idősza­kát, disszidált, szívtelenül ma­gára és a jó szomszédokra hagyva gyermekét. Lacika ma már második osztályos diák. Kitűnően vé­gezte az első osztályt. Szorgal­mas, nagyon szófogadó, csen­des természetű gyerek. Szere­tik az iskolában is. Igyekszik gondviselője kedvében járni, aki minden jót megoszt vele. Feibel néni türelmes volt kis neveltjéhez, hamar meg­szokták egymást. De erejéből még többre is futotta: 1957 őszén egy játszó­társról is gondoskodott ismét onnan, ahonnan Lacika került ide. öcsike lett ő, hogy meg lehessen különböztetni a két fiút, ugyanis ő is Lacika névre hallgat. Hamar megszokta új ottho­nát Kreiner öcsike is — emlé­kezik vissza Feibel néni. Még beszélni sem tudott, amikor hazahoztam. Élénk, mozgé­kony gyerek, tornász szeretne lenni. Büszkén mondja, hogy már nagycsoportos óvodás, jö­vőre 6 is iskolába megy. Reggelente, mint két testvér, egymás kezét fogva igyekez­nek az óvodába, iskolába. Min­denki szereti »Feibel néni gye­rekeit». Sok ismerősük van már Csurgón. Karácsonykor is kijutott az örömből a kisfiúknak. Autó, meséskönyvek, egyéb játékok és csokoládé ékesítette a fe­nyőfa alját. Gondoskodtak ró­luk a szülői munkaközösségen kívül az ismerősök, akik irán­tuk való szeretetüket így is ki akarták mutatni, de nem utol­sósorban a »nagymama» — így szólítják a Lacikák szerető gond vise tőjüket. Esténként a rádió mellett alszanak el, miután vége a »Jó éjszakát, gyerekek» című mű­sornak. így él Lacika és öcsike, Fei­bel néni két kis csemetéje, akik máris sokat köszönhetnek az idős asszony dolgos két ke­zének. Hnbay Sándory Amikor 1958. márciusában létrehozták a népi ellenőr­zést, a So­mogy megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság általános el­nökhelyettesi tisztségének ellátására Ti­hanyi Zoltánt, a Magyar Nemzeti Bank városi, I. szá­mú fiókjának igazgatóját kérték fel. Ti­hanyi elvtárs örömmel vál­lalkozott a feladatra, bár |||' hivatali mun­kája is nagy figyelmet, gondosságot és sok időt köve­tel tőle. Amikor arra kérjük, hogy beszéljen nagy fontosságú tár­sadalmi munkájáról, csupán ennyit mond: — Elvállaltam, s igyekszem becsülettel elvégez­ni ezt a feladatot is ... Akik ismerik, tudják róla. hogy nem szívesen beszél, fő­leg nem dicsekszik. Pedig töb­bet tett annál, mint amit vál­lalt. 1958-ban azzal bízták meg, vizsgálja felül az állományon kívüli béralap felhasználását. A vizsgálat eredményeként a megyei tanács költségvetésé­nek 400 000 forinttal való csök­kentését javasolhatta a Népi Ellenőrzési Bizottság. Ugyan­csak 1958-ban a kereskede­lemnek az aratás időszakára való felkészülését ellenőrizték. Intézkedéseikkel elősegítették, hogy e téren nem volt különö­sebb fennakadás. Az elmúlt évben a zárszám­adási törvényjavaslat előkészí­tésével kapcsolatban, valamint a községfejlesztési alapok he­lyes felhasználására, az óvo­dák, napközik, a legeltetési bi­zottságok munkájának megja­vítására tettek sok hasznos javaslatot. Szorgalmazták a többi között, hogy szigorúbban ellenőrizzék a községfejleszté­si pénzek felhasználását. Meg­vizsgálták, hogy kielégítő-e a mm társadalmi tulajdon védelme az fmsz-eknél, a vendéglátó­ipari vállalatoknál és a gépál­lomásokon. Megállapították, hogy a szövetkezeteknél még mindig sok a hiba a romlott áruk kiselejtezése körül, s hogy a gépállomások nem tar­talékolnak elegendő alkatrészt. Tihanyi elvtárs feladatai kö­zé tartozik a közérdekű beje­lentések intézése is. Igen sok hasznos, helytálló bejelentés érkezik hozzá és a megyei iro­dához. — Az a baj — mondja —, hogy sok levélíró névtele­nül küldi hozzánk észrevéte­leit, így nem tudjuk a vizsgá­latok eredményéről értesíteni. Tihanyi elvtárs a járási né­pi ellenőrzési bizottságok mun­káját is segíti. Rendszeresen látogatja őket, tanácsokat ad nekik, ö patronálja a Nagyatá- j di Járási Népi Ellenőrzési Bi- 1 zottságot. Havonként 4—6 na- j pót vesz el hivatali munkájá- I ból ez a tisztsége. Az onnan el- | vett órákat a késő esti, sokszor éjszakai órákban pótolja. S mindezt miért? így mondja: | — Az ellenőrzés során ta~ I pasztaltakat nagyszerűen tu­dom alkalmazni saját mun­kámban, hivatali munkám ta- : pasztalatait pedig eredménye­sen használom fel a népi el­lenőrzési bizottságban. Sz. L. „A pártegység a magyar kommunisták vitathatatlan vívmánya“ A Nowe Drogi az MSZMP VII. kongresszusáról Varsó (MTI). W. Titkow, az MSZMP VII. kongresszusán részt vett lengyel pártküldött­ség tagja a Nowe Drogi, a LEMP Központi Bizottságának elméleti és politikai folyóirta vezésére, amely vezetni tudja a szocializmus felépítéséért folytatott harcot». A cikk külön fejezetben fog­lalkozik Kádár Jánosnak a , szocialista humanizmusról el- januári számában beszámol a j hangzott szavaival, magyar pártkongresszusról. | A Nowe Drogi cikkírója be­A párt belső életéről szólva kijelenti: »...a Magyar Szo­cialista Munkáspárt megalakí­tása módot nyújtott a párt so­rainak gyökeres rendezésére és a lenini elveknek megfele­lő, a munkásosztály valóban harcos élcsapatának megszer­fejezésül a következőket írja: “A kongresszusi vita bébi- zonyította, hogy a küldöttek és a párt vezetőinek nézetei tel­jesen megegyeznek. A párt­egység a magyar kommunisták vitathatatlan vívmánya». (MTI) ■V.VJWWJWWVSW.VW%WV^Vr.V.VVW»V.*J'.V KÉPEK A FELSÖBOQÄTI ÁLLAMI QAZDASAQ ÉLETÉBŐL Juhász Árpád állattenyésztő, Bonevácz József brigádvezető és Varga Vendel, a központi üzemegység vezetője a takar­mányozási előirányzatot beszélik meg. Az előirányzat össze­állítása gondos munkát kíván, mert ettől függ a havi súly- gyarapodás és a tejhozam. Decemberben a hízómarhák átla­gosan 38, a növendéküszők 21, a hízósertések pedig 14 kilót hízlak. Németh István évtizedek óta szíjgyártó. Há­rom éve az állami gazdaság dolgozója. K4- pünkön: lószerszámot javít A gazdaság nagy gondot fordít a szerződött ipari tanulók képzésére. Belőlük lesznek a jövő mesteremberei. Képünkön: Horváth József bognármester Tóth Lajos tanulót a géppel történő dcszkagya lulásra oktatja. Kálmán László mester p*» dig egy elkészült kocsikerék hátalását végzi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents