Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-15 / 12. szám
A gyermekorvos tanácsai kismamáknak A télen született csecsemőt hathetes korában visszük először szabad levegőre. A levegőzést szobában, nyitott ablak mellett kezdjük fokozatosan 5 perctől fél óráig. Pár nap múlva kivisszük a szabadba, először csak 10—15 percre, majd fokozatosan hosszabb időre. 1—5 fok közti hőmérsékletkor egy—másfél órára, mínusz 1—5 fok között fél—egy órára, ennél hidegebb időben fél órára vihető ki, de ajánlatos naponta többször kivinni. Ha havazás, eső a szabadban tartózkodást akadályozza, nyitott ablak közelében levegőztessük a csecsemőt. Levegőztetés idején a helyes öltözék: meleg kötött sapka, két kötött kabát, pólya, lábpárna, takaró. Általában a szoba hőmérséklete, ahol a csecsemő tartózkodik, 20 fok körül legyen. Fürösztéskor 25 fok a megfelelő hőmérséklet Meghűléses betegség tartama alatt 22—23 fokra fütsük fel a szobát A fürdővíz hőmérséklete 30—32 fok körül a legmegfelelőbb. Kéthónapos kortól kezdve fürdés előtt tornáztassuk a csecsemőt. A téli időszakban nagyon fontos a csecsemő helyes táplálása. Csak azt említjük meg, hogy a szoptatás a legfontosabb a csecsemők számára, hiszen ezáltal szerzi meg az annyira fontos immunanyagokat, a fertőzések elleni védettséget. Sajnos, az anyák szoptatási készsége az utóbbi időben nagyon megcsappant, és gyakran ok nélkül térnek át a sokkal veszélyesebb és több gonddal és fáradsággal járó mesterséges táplálásra. Téli időszakban kéthónapos kortól feltétlenül kezdjük el a nyers gyümölcspép, négyhónapos kortól pedig a főzelékek adását. Ezek tartalmazzák ugyanis a téli időszakban a nagy mennyiségben szükséges C-vitamint. Január—februárban az akut fertőző betegségek közül feltétlenül az influenzát kell elsőként említeni. Mivel az influenzára közvetlenül ható gyógyszerrel nem rendelkezünk, a betegség megelőzése a fontos. A megelőzést szolgáljuk azzal, hogy az ilyen betegtől a csecsemőt elkülönítjük, náthás, köhögős embert nem engedünk a közelébe. A megelőzésben nagy szerepe van még a szervezet C-vitárámnál való ellátásában. A C-vitamin megakadályozza a betegség kifejlődését, csökkenti a már fellépett betegség súlyosságát, felhasználható a szövődmények kezelésében. A C- vitaminnal ellátott szervezetben a tüdőgyulladás sokkal kevesebb számban jön létre. Törekednünk kell tehát arra, hogy a szervezetet minél jobban ellássuk természetes úton C-vi- taminnal. Ezt biztosítják: az anyatej, a gyümölcspépek, a zöldfőzelékek idejében történő nyújtása. Sok C-vitamint talmaz a burgonya, sárgarépa, karalábé, kapor, spenót, csipkebogyó, narancs, citrom, szamóca, paradicsom, zöldpaprika, alma. Szólni kellene még a csecsemők D-tníamin-ellátósának fontosságáról. Az évek óta intézményesen folyó munkának az eredménye, hogy ma már angolkóros csecsemőt alig találhatunk. Itt csak annyit, hogy minden csecsemőnek október közepétől március végéig, legelőször 6 hetes, 8 hetes korában, majd ezt követően két és fél—három hónaponként D-vi- tamin-oltást kell kapnia, hogy védve legyen szervezete az angolkór ellen. ' Kocsonyakészítés Hozzávalók: 1 és fél kg kocsonyahús (köröm, orr, fül, farok, fejrész, bőrök), 3 liter viz, 1 fej hagyma, só, bors, paprika, fokhagyma. A kocsonyának való anyagot nagyon tisztára megmossuk. A bőröket jól megkaparjuk, a szőröket leperzseljük, és több vízben átmossuk. Három liter vízben nagyon lassan főzzük 3—4 órán át. Ha a víz leapadt, annyival pótoljuk, hogy a húsokat jól ellepje. Tűzről levéve szedjük ki a húsokat, és 1 dl hideg vizet öntsünk a léhez. 10 percig állni hagyjuk, a tetejére feljött zsírt amennyire csak lehet, leszedjük. A húsokat a csontokról leválasztjuk, tányérokban vagy tálban elhelyezzük, a bőrös részekkel felfelé, és a sűrű ruhán átszűrt kocso- nyalevet réöntögetjük. Hideg helyre — de nem fagyni — aludni tesszük. ízesítőül adhatunk bele főzéskor kevés leveszöldséget, csöves paprikát, édes pirospaprikát, és íelfőzés után gerezdekben hagyott fokhagymát. Tányérokban tálaljuk fel. Adhatunk hozzá borecetet, ecetestormát vagy tetszés szerinti savanyúságot. Egyes vidékeken a kocsonyának valót felfüstölik. Ilyen esetben nagyobb gondot fordítsunk az előzetes tisztításra és a sóból jól áztassuk ki. Ugyanez áll a besózott kocsonyahúsra is. MIT SÜSSÜNK? Bécsi diós Hozzávalók: 10 dkg cukor, 20 dkg vaj, 30 dkg liszt, 1 tojás. A megadott anyagokból linzer alapot készítünk. Két tepsi nagyságú vékony lapba kinyújtjuk, nyújtófára felcsavarva helyezzük a lemezre és kisütjük. Ha egészen kihűlt, a két lap közé diókrémet töltünk, 5 cm-es kockára vágjuk, és vaníliás cukorral megszórjuk. Tetejére féldiót ragasztunk egy kis krémmel. Frissen nehezen vágható, azért inkább másnap tar- vágjuk fel. Hajastészta bármilyen készítményhez Hozzávalók: 70 dkg liszt, 40 dkg tisztított, darált háj, 2 kanál tejfel, 1 tojás, 1 dl fehér bor (helyette 1 kanál ecet), egy csapott kávéskanál só, ugyanannyi cukor, szódavíz vagy víz. A hájat 10 dkg liszttel jól eldolgozzuk, és hidegre tesszük. A megmaradt liszttel és a többi előírt anyaggal rétestésztát készítünk, azt a deszkán jól kidolgozzuk, és 15 percig pihentetjük. Utána a tésztát vékonyra kinyújtjuk, és a lisztes hájat egyszerre a tésztára kenjük. Az egészet íelcsa1LLIK - NEM ILLIK A kézfogás Az udvariasság egyik formája a kéznyújtásban nyilvánulhat meg. Az emberek kezei fognak a bemutatkozásnál, a találkozásnál, az összetegeződésnél, a gratulálásnal és a részvétnyilvánításnál. Magától értetődik azonban, hogy az udvariasság e formában való megnyilvánulásának szintén megvannak a maga pontos előírásai, melyek elhanyagolása félreértéseket okozhat. Elvben mindig előbb nyújt kezet a nő a férfinak; az öregebb a fiatalabbnak; a felettes az alárendeltnek. Kivételt e szabályok alól rendszerint csak igen magas állású egyének vagy nagyon öreg emberek, esetleg rokonok engedhetnek meg maguknak. Ha ezt a szabályt a társaságbeli viselkedés előírásait nem ismerő egyén szegi meg, a jómodorú ember látszólag ezen nem ütközik meg, elnézi ezt a hibát, és jóakaratúan elfogadja a neki nyújtott kezet. Sértésre ad okot, ha a kézfogásra nyújtott kezet megindokolás nélkül visszautasítjuk. Kézfogáskor mindig jobb kezünket nyújtjuk. Ha ez nem szabad, csak megfelelő mentegetőzés után nyújtjuk bal kezünket. Az egész kéz helyett egy vagy több ujjat nyújtani modortalanság, éppen úgy, mint a tétova kézfogás. Ha kezet akarunk és kell nyújtanunk, tegyük ezt határozottan és minden zavar nélkül, ne keltsük azt a benyomást, hogy nem szívesen fogunk kezet. A kéz a kézfogásnál természetes helyzetben legyen. Nagyon helytelen valakivel tüntetőén vagy kihívóan kezet fogni. A kézfogásnál minden színpadias mozdulat nevetségesen és illetlenül hat, s gyakran elárulja, hogy akik így fognak kezet, azok nem tudnak vagy nem akarnák udvariasak lenni, és ezért ez számuhkra mesterkéltnek és hamisnak tűnik. A kézfogásra nyújtott kezet ne szorongassuk hosszabb ideig, mint ahogy ezt az udvariasság megkívánja. A túl hosszú ideig tartó kézfogás vagy a végtelen kéz- rázogatás a kezet fogók egyikét rendszerint zavarba hozza. Elítélendő, rossz szokás a kezet még a bal kézzel is lefogni, ez csak nagyon jó barátok között engedhető meg. A kézfogásnál a kezet mindig megszorítjuk és az összes újakkal átfogjuk. A kifejezéstelenül nyújtott kéz a közömbösség látszatát kelti, esetleg a gyengeség jele, vagy tétovázást takar, gyakran ez az ügyetlenség eredménye is lehet. Illetlenség azonban kezet úgy megszorítani, hogy az fájdalmat okozzon. Közhiedelem, és sok igazság van benne: a kézfogásból is meg lehet — ha nem is százszázalékosan — állapítani az ember jellemét. A kézfogásnál túlzott hajlongás nem helyénvaló, ezt a jómodorú ember kerüli. A kéznyújtásnál ne legyünk mogorvák. Vannak emberek, akik nem tudják eldönteni, hogy a kézfogásnál kesztyűjüket levegyék-e vagy sem. Itt bizonyos elvek érvényesülnek, és ehhez kell ragaszkodni. Illetlenség valakinek kesztyűsen kezet nyújtani, ha kezén nincs kesztyű, és éppen olyan helytelen a kesztyűt akkor lehúzni, ha idősebb személy, vagy felettesünk kesztyűsen nyújt kezet. Ha a nő férfinak nyújt kezet, nem húzza le kesztyűjét, s a férfi kesztyű nélkül nyújtson kezet. Ha azonban kesztyűsen nyújt kezet, úgy ezért — a hidegre való hivatkozással bocsánatot kell kérnie. Sugaras csillagok Első sor: 10 láncszemből gyűrű. Második sor: 3 egyszerre befejezett kétráhajtásos pálca és 8 láncszem váltakoznak nyolcszor. Az első pálcát 5 láncszem pótolja. Harmadik sor: Minden ötláncszemes ívbe 5 rövidpálca, 1 ötláncsze- rnes pikó és 5 rövidpálca kerül. Negyedik sor: l kétráhajtásos pálca és 12 láncszem váltakoznak a második sor pálcacsoportja felett. Ötödik ser: Minden ívbe 7 egyrá- hajtásos pálcát, 1 láncszemet. 7 egyráhajíásos pálcát és 1 láncszemet horgolunk. Hatodik sor: 1 kétráhajtásos pálca, ö láncszem és 1 kétráhajtásos pálca kerül az első egylápcszemes ívbe, 8 láncszem után körbe ismétlőnk. Hetedik sor: 2 hamispálcával a hatláncszemes ív közepébe öltünk, 7 láncszem után 7 egyráhajtásos palca, 2 láncszem és 7 egyráhajtásos pálca kerül a második hatlánc1 rövidpálca a harmadikba. Innen a minta ismétlődik. Nyolcadik sor: 6 láncszem, 6 egyráhajtásos pálca, 2 láncszem, 1 egyráhajtásos pálca, 2 láncszem 1 egyráhajtásos pálca az előző mellé öltve (szaporítás), 2 láncszem, 6 egyráhajtásos pálca, 6 láncszem és 1 rövidpálca váltakozik körbe. Kilencedik-tizenkettedik sor: Lényegében azonosak az előzővel, de a minta elején és végén a láncívekben a szemek száma soronként i-1-gyel fogy, a pálcák száma ehhez hasonlóan soronként 1— 1-gyel csökken, viszont a lyukak száma a szaporításnál jobbra és balra 1—l-gyel, tehát soronként 2- vel növekedik. Tizenharmadik sor: Kétláncsze- mes lyuksor. Egy levélmintára 15 lyuk kerül. Tizennegyedik sor: Azonos a hatodik sorral, de a kettős pálcák közé 8 láncszem helyett most hat- láncszemes pikókat horgolunk, s a második, ötödik, nyolcadik, tizenegyedik és tizennegyedik lyuk A csillagokat 5—5 pikőval a minta szerint kapcsoljuk egymáshoz, és a következő pókkal kapcsoljuk össze ezeket: A pók első sora: 12 láncszemből gyűrű. Második sor: 1 kétráhajtásos pálca és 6 láncszem váltakoznak tizenkétszer (az első pálcát 5 láncszem pótolja). Harmadik sor: Minden ívbe 3 rövidpálca, 1 hatláncszemes pikó és 3 rövidpálca kerül. Negyedik sor: 1 kétráhajtásos pálca, 6 láncszem, 1 egyráhajtásos pálca pikóba öltve és 6 láncszem váltakoznak körbe. ötödik sor: 2 rövidpálca és ; láncszem után 3 kétráhajtásos pálca következik, majd l hatláncszevarjuk, nyújtófával előbb kissé ellapítjuk, téglalap alakúra kinyújtjuk, és négyszeresre ösz- szehajtjuk, mint a hajtogatott vajastésztánál. Húsz percig hideg helyen pihentetjük. A kinyújtást és hajtogatást még kétszer megismételjük, most már csak háromszorosra összehajtva, 20 percig hideg helyen pihentetve. Tehát összesen négyszer hajtogatjuk a csavarással együtt. Egy kis kozmetika Télen az arcbőr már sokkal több ápolást kíván. Jól felszívódó, zsíros krém nélkül ne menjünk a szabadba. Ez részben védi, puhává teszi és óvja a bőrt a kifúvástól. Érzékeny bőrűekkel előfordul, hogy a legkisebb hideg beálltával orruk piros, duzzadt lesz, kezük lilás színű, dagadt újakkal és fájdalmas bőrgyulladással. Fontos az ilyen hajlam esetén már a hideg beállta előtt fagykenőcsöt használni, súlyosabb esetekben forduljon orvoshoz. A kéz vörösségét enyhíthetjük hideg-melegvizes fürdő váltogatásával és úgy, hogy a hideg beállta előtt már jó meleg és bő kesztyűt hordunk. Hatásos a kvarc-, a mesterséges napsugár-kezelés. Színházban, vendégségben, de saját otthonunkban is használjunk arc- és ajakrúzst és púdert. Amit nem adott meg a természet, igyekezzünk jó ízléssel pótolni. GYERMEKEKNEK szemes ívbe, majd 7 láncszem után fölé öltünk 2—2 pálcát. £>k S^OVw!abLdPCp°koJát. S5 szem és 1 rövidpálca után a má*^ sodik ívtől körbe ismétlőnk. Szélcsipke első sora: 10 láncszem és 1 rövidpálca váltakozva a csillagok szélső pikóiba öltve. 2 csillag között csak 5 láncszemet horgolunk. A sort 5 láncszem után 1 kétráhajtásos pálcával fejezzük be. Második sor: 1 ctláncszemes picÁ (mq&(xL qq&nqqeJ A távoli tengerek hajósai, —■ Figyelmeztetlek bennete- A kislány mild beljebb haladt amikor hajóikkal a ko- két — mondotta a menekülő az erdőben. Nem félt egy csep- kó, 6 láncszem, sjTpár, sziklás tájak mellett ha- pásztor —, szaladjatok innen, pel sem. Egyszer csak ott állt kttráhajtáscSjPál-Wj^^j^ a feiői olykor-oly- amíg nem késő. Most még ma- a nagy fenyő előtt, amelynek kétráhajtásos péi-ökor éles kacagást hallanak, gatoklcal vihettek mindent, de ágain apró, piros gyöngyök ca, 6 láncszem^ és'Kamely rikoltozva száll a víz fe- amint ideér a gonosz banya, pompáztak, s piros fényükkel takoznak^a3 s ÜeS2tő csengésével még arra a sorsra juttok, mint mi. megvilágították az egész körláncszemes ívek-§o legbátrabb hajóslegény szivét A pásztorok rémüldöztek, nyéket ben. Befeiezés 6imí« ‘Yn.ufiTciTn.ont.ot.i. A ben. Befejezés 6<\js megremegteti. z ' összevissza kiabáltak. iánhSáromráhEMtá-x Mi lehet ez? Régi története Ekkor megszólalt a kis pász- sos pálca. Őnan ennek, jó pár évszázados, torlány: Harmadik sor:gOít, ahol a magas hegycsú- — És semmi sincs, amivel A kis pásztorlány szívdobogva megállt, s amint arra gondolt, hogy is juthatna hozzá a kívánt kincsekhez, a fa megrázpikó^i^í^ncs^m a"csoIc összeölelkeznek a fodros véget lehetne vetni a gonosz kódott, s a piros gömbök szeres i hatiáncsze-tifelhökkel, a nagy hegyekben, asszony uralmának? mse pikó vám-§ahol a pásztorok éllek, a pász- A menekülő felsóhajtott: tegurultak a földön. A kislány gyorsan összeszedte őket, s előző sor3k«szer2íoro,c között élt egy pásztor- — De van egy mód, csak az két kezében tartva a kincseket, koznak körbe az? elindult hazafelé. Amint a tüskebozóthoz ért, háromtagú két-^ieánj/. Ö is legeltette a juhait, a lehetetlennel egyenlő. Minráhajtásos pálca-Úúgy, mint a többi. Vidáman él- den évben egyszer karácsony utón°?eöítveÖtt ^idegeitek a hegyekben mindad- éjjelén az erdő legöregebb fií- az magától összeomlott, ösz- Negyedik ’ és%dig, amíg a szomszédos hegyvi- ja piros gyöngyfüzért növeszt, szedőit a néma szürke hatodik sor: Azo-Üdékről be nem toppant az első Aki megtalálja és meg tudja s vijjogó sikoltozással menesorral? máso<lil‘ijnienekülő pásztor. Elmondta, szerezni ezeket a gyöngyöket, hűlt a vénasszony, sok-sok ke° ötödik sor: Azcjftőogy beljebb, az ő tanyájuk fe- segítségükkel megtörheti a gonos a harmadik át (é, bent a sűrű erdő mélyén, noszt. sorraL -X tűs kés bozóttal körülvéve, egy A kis pásztorlány elgondolHetedlk sor: 12; ' • - — selyűtöl kisérve ... ^ pásztorok már nem láncszem és 1 rövidpálca vatta-! kozása. Befejezés, mint a második sorban. Nyolcadik sor: 1 láncszem után; emlékeznek a szürke házicsúnya, szürke ház lapul a fák kozott. Karácsonyig már csak ra és annak gazdájára sem. A [között. néhány nap volt hátra, s ő fel- rege csak a nagy vizek partA szürke ház lakója egy készült a nagy útra. Kikéjzitet- tjigen-igen öreg asszony volt. te csizmácskáját, erős botot f Nemrégiben a pásztorok ellen vett a kezébe, és karácsony esján, az öregek ajkán él. Az öregasszony rekedt nevetését jfordult. Lerombolta kunyhói- te, míg a többiek a menekülés m®r csak a nagy vizek partján kétráhaitásos pjkat, szakadékba vezette a nyá- útját tervezgették, kisurrant a a vén sziklák sikoltják. ö ma- •més ’pikó ánS^aí’ hajléktalanná tette őket. puha, fehér éjszakába. Úgy ha- ga nem jön vissza többé XjPm 'áncszem vél-őVoltak, akik elmenekültek a ladt a szikrázó havon, mintha „ . ■znak ötször, falvakba, munkát kerestek, bársony szőnyegen járna. Az ®V0í e 0 szeretet, amely mm- “ ' - aki tovább vándorolt, ágak jobbra-balra hajoltak lenkor fölébe kerekedik min» neszem és 1 . .. í volt, n/innlrq utáni'. . . íMnetlttnk. ijkoLdustavisznyaval, előtte, szinte mutálták az utat. den yumszsaynak.
