Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

Péntek, 1960. január 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP Növeli az építkezési kedvet, mintegy 150 lakásproblémát old meg Kaposvárott a kormány lakásügyi rendelete Beszélgetés Halomvári Györggyel, a Kaposvári Városi Tanács VB titkárával Élénk visszhangot keltett So- | Halomvári Györgyöt, a Ka­mogy megyében is a kormány tizenötéves lakásfejlesztési ha­tározata s az ezzel kapcsolatos lakásügyi rendelet. Bár még nem látott napvilágot a végre­hajtási utasítás, no meg egy- esztendős türelmi idő után lép életbe a kormányrendelet, mégis úton-útfélen szóbeszéd tárgya posvári Városi Tanács VB tit­kárát megkérdeztük, mit je­lent ez a rendelkezés a város szempontjából. Halomvári elv­társ a következőket mondotta lapunk munkatársának: — Ahogy a sajtóban nap­világot látott a kormány ha­tározata, egymásután csengett a telefon, vagy fordultak hoz­Haiékonyabb támogatást várnak a tanácsoktól a KISZ-alapszervezetek Több helyen panaszkodnak a KISZ-fiatalok, hogy a köz­ségi tanácstól szinte semmi se­gítséget sem kapnak. Nem biz­tosítanak számukra megjelelő helyiséget, pedig ilyenkor té­len igazán nem várható tő­lük, hogy az udvaron tartsa­nak taggyűlést vagy egyéb összejövetelt. Sok helyen még a művelődési házból is kizár­ták őket Somogyiadon azzal indokolták a művelődési ház­ból való kiutasításukat, hogy rongálják a berendezési tár­gyakat Másutt is hallhatók ilyen hangok Arra azonban sehol sem gondoltak, hogy megbízzanak valakit a fiata­lok közül, aki felel a terem épségéért. A művelődési otthonok nem­csak bálok céljára épültek Helyet kell bennük kapni a fiataloknak, akár pingpongoz­ni, akár csendes beszélgetésre jönnek össze. Mert ha kizár­ják őket az épületből — mint azt Répáspusztán tették —, akkor nem marad más hátra, mint a kocsma. S hogy nem ez a cél, az bizonyos. Bedegkéren is a helyiség- hiány okoz gondot a fiatalok­nak. A pártszervezet épületé­nek egyik részét, mely megfe­lelne a KISZ-tagság igényei­nek, a baromfifelvásárló fog­lalja el. A fiatalok vállalták, hogy rendbehozzák az épüle­tet, de a községi tanács mind ez ideig nem intézkedett a ba- romfifelvásárfó elhelyezéséről. A tabi járásiban — mint a KlSZ-bizottságok közölték —, a községek 80 százalékát fel lehetne sorolni, ahol alig vagy egyáltalán nem segítenek a tanácsok. Ha a járástól kimen­nek, hogy tisztázzák a helyze­tet, mindent megígérnek a falu vezetői, de semmit sem tesznek. Hasomló esetekről ér­kezett jelentés a csurgói já­rásból is. Némelykor úgy látszik, hogy a tanácsok vezetői elváltaién nem tekintik fontosnak az if- iúság ügyét, hajlamosak arra, hogy kézlegyintéssel intézze­nek el dolgokat. Pedig a fia­talok nevelése nem kezelhető ilyen könnyedén. c/Luzanyok Ezzel a címmel jelenik meg januárban a Szovjet nő című folyóirat magyar nyelvű ki­adása. Az új, 52 oldalas, szí­nes képeslap eddig 9 nyelven jelent meg, és nagy közked­veltségnek örvend a különbö­ző országokban. Most a ma­gyar asszonyok is közelebbről megismerkedhetnék a szovjet nők életével, munkájával A anyag foglalkozik például a gyermeknevelés kérdéseivel Szülők szemináriuma címmel. Ezenkívül sok színes riportot is közöl az újság. Ételrecep­tek és kézimunka-minták köz­lése, kozmetikai tanácsadás, divatismertetés egészíti ki a folyóirat anyagát. A magyar asszonyok bizonyára örömmel fogadják az új folyóiratban zánk személyesen, s érdeklőd­tek a rendelettel kapcsolatos kérdésekről. Naponta 10—12 érdeklődő kopogtat be hozzánk főként azért, hogy miként ér­telmezendő és bonyolítható le a nagylakás—kislakáscsere. Nyilvántartási adataink azt bizonyítják, hogy kb. 300 olyan lakás van Kaposvárott, amelyet a rendelet érint. A 300 nagylakásos fele előre­láthatólag fizetni fogja a lak­bérpótlékot. Azt hiszem azon­ban, nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy 150—170 lakás­cserére sor kerül. Ez örvende­tes, mert annyit jelent, hogy másfél száz családnak szünteti meg a lakásgondját. A tanács felkészül a lakáscsere lebonyo­lítására. Segítséget nyújtunk mind­azoknak, akik kérik, hogy nagyobb lakásukat cserél­jük el kisebbre. A lakásépítkezési kedv is megnő a rendelet nyomán. Ügy gondolom, hogy a Cukor­gyárnál és a Textilműveknél kezdeményezett kollektív la­kásépítési akción kívül —leg­alábbis az érdeklődésekből ez tűnik ki — növekszik a ma­gánerőből történő építkezések száma. Becslésem szerint az idén legalább 160 magán-kis­lakás épül Kaposvárott A Központi ÜSizotisiig- feihliáüa nvoman ... A múlt évi tapasztalatok felhasználásával folytatják a munkaversenyt a TRANSZVlLL-nál Az MSZMP Központi Bi- eddigi eredmények nagy meg­zottsága január 12-én tartott ülésén javasolta, hogy az áp­rilis 4-e, hazánk felszabadulá­sának 15. évfordulója tisztele téré indított munkaversenyt fejlesszék az üzemek éves versenyévé. Az elmúlt évben tapasztalt hiányosságokat a lehetőségekhez mérten szá­molják fel, s minél nagyobb fokú termelékenység elérésére törekedjenek. * * * A TRANSZVILL kaposvári telepén is egyre többször ke­rül szóba a felszabadulási munkaverseny. — Más szellemben folytat­juk a versenyt — mondja Tóth Géza főmérnök. — Megadjuk a támpontokat, hogy mikből származhat a legnagyobb eredmény. Az üzem párt- és szakszervezeti bizottsága a műszakiakkal együtt ennek alapján kidolgozza a célkitűzé­seket, de nem általánosságban, hanem az üzemrészekig le­bontva. A TRANSZVILL-nál a ter­melékenységet főleg technoló­giai újítások bevezetésével le­het növelni. Egyes dolgozók — különösen, akik technikumba is járnak — sokat foglalkoznak ésszerűsítéssel. Igyekeznek hasznosítani a tanultakat a termelésben. Végh János pl. két újítást adott be. Még ugyan nincs elbírálva, de az takarítást ígérnek. A tavalyihoz viszonyítva ! 10,2 százalékkal emelték a vállalat idei tervét. Hogy ezt, teljesíteni tudják, nagy gon- dot kell fordítaniuk az 1960-as évre kitűzött műszaki fejlesz­tési terv megvalósítására, sőt bővítésére. Fontos, hogy a nagy tömegben készülő egy­szerűbb alkatrészeket géppel munkálják meg. Ezzel sok időt takaríthatnak meg. Egy szakmunkás csak beállítja a gépet, a gyártást segédmunkás is elvégezheti. Tóth elvtárs szerint az első negyedév végé­té már teljesen átállnak ezek­re a munkákra. Jelenleg azt vizsgálják, hogy milyen alkat­elhatározta, hogy megerősíti az anyagosztályt. Egyik célként maga elé tűz­hetné a vállalat, hogy a jövő­ben megszünteti az anyag­hiány okozta kieséseket, illet­ve a felesleges túlóráztatást. Kétségtelen, nehéz beszerezni az anyagot. Az elektromos ipart a porcelángyárak csak úgy tudják ellátni porcelán­nal, ha nagy mennyiséget kül­földről hoznak be. Ugyancsak behozatali cikk a színes fém is. Az anyagosztálynak mégis arra kell törekednie, hogy a hónapnak az elejére biztosítsa az anyagot, ne a végére. Sok hiba volt az anyagok megrendelése körül is. Több esetben olyan anyagot vagy részek alkalmasak erre a fo-! felszerelési tárgyat hozattak lyamatra. Ha ez megtörtént, kidolgozzák a munka techno­lógiáját, végül ennek alapján megkezdik a gyártást. Az elmúlt évben az anyag­osztály munkájában' voltak fo­gyatékosságok. Nem mindig tartották szem előtt a vállalat érdekeit. Varga elvtárs, az üzem párttitkára elmondta, hogy gyakori anyaghiány gá­tolta a termelést, s ha megér­kezett az illető hiánycikk, ak­kor túlórázni kellett a dolgo­zóknak, hogy teljesíthessék havi tervüket. A hóvégi hajrák persze nem növelték a terme­lékenységet. A vezetőség ezért lap havonként jelenik meg, és megjelenő szabásminta mellék- minden számában bőséges letet is. 3 millió 400 ezer forintot ért a múlt év végén a nagybajom! Győzelem Tsz vagyona Bár az utóbbi földterülete is, számottevően megnövekedett a nagybajomi Győzelem Terme­lőszövetkezetnek, mégis az el­múlt év eredményeinek, ta­pasztalatainak kihirdetése nap­hónapokban ' állattenyésztésre, ezen belül a, A nagybajomi Győzelemben létszáma is baromfitenyésztésre fordítót- j 30 forintot fizetnek egy mun­ták a legnagyobb gondot. Nem j kaegységre, 211 253 forintot és kis szó, hogy a mezőgazdaság- j 203 255 forint értékű terményt nak ez az ága 146 ezer forint osztanak ki. ját az a 44 tag, a 376 holdas ezer forint jövedelmet Győzelem tagsága várta na­gyobb izgalommal. Érthető ez az izgalom, hiszen egész évi munkájuk, fáradozásuk gyü­mölcse most vált nyilvánvaló­vá. A tsz tagjai megmutatták, hogy ha van összetartás, jó munkaszervezés, akkor van eredmény is. Igen okosan az tiszta hasznot adott. De nem­csak állatokat, terményt is értékesítettek, ez pedig 17 bizto­sított nekik. Állandóan gyarapodott a Győzelem vagyona. Az éwégi mérleg kristálytisztán igazolja, hogy az 1959-es évtől 3 millió 400 ezer forint értékű vagyon­nal búcsúztak, s ez becsületé­re válna nagyobb szövetkezet­nek is. Évközben is osz­tottak előleget. 172 587 forint értékű terményhez és 133 114 forinthoz jutottak a tagok az év folyamán. A Győzelem 44 tagjának szorgalmas munkája meghozta gyümölcsét. Joggal tölti el őket a becsülettel végzett mun­ka feletti öröm érzése. Mind­nyájan bíznak abban, hogy megsokasodva, új erővel gya­rapodva jövőre még szebb eredményekről adhatnak szá­mot. az üzemrészek, amiből raktá­ron is akadt elegendő. Vagy elő­fordult, hogy sürgősen meg­rendeltek valamilyen anyagot, de mire megérkezett, már nem volt rá szükség, összhan­got kell teremteni a raktár és az anyagbeszerző munkája kö­zött. Az anyagok átvételében is van még javítani való. Pesten számolatlanul veszik át az anyagot, s csak Kaposvárott derül ki, ha esetleg kevesebb. A tavalyi versenyidőszak­ban hiányosságok mutatkoztak az eredmények értékelésében is. Amúgy is feltűnt, hogy igen sokan 150, sőt 200 százalékos eredményt értek el. Az érté­keléskor a túlórák alatt vég­zett munkát is a napi 8 órába számolták el. A dolgozók jog­gal elvárják, hogy eredmé­nyeiket a valóságnak megfele­lően tegyék közzé. Ezért vál­toztatni kell az értékelés mód­szerein. Igen helyes volt, hogy az eredményeket falitáblán tüntették fel, s hogy rendsze­resen tájékoztatták a verseny­ről a dolgozókat hangos be­mondón és faliújságon keresz­tül is. Az üzem vezetősége a felszabadulási versenyt a ta­valyi tapasztalatok hasznosítá­sával szeretné eredményessé tenni. A célkitűzéseket most jelölik ki. Legfontosabb fel­adatként az önköltségcsökken­tést és a termelékenység növe­lését állítják a dolgozók elé. Elhatározták, hogy a Központi Bizottság felhívásának megfe­lelően a felszabadulási mun­kaversenyt az év végéig foly­tatják. Roland Ferenc Jól indult Taraiiy a közös utón megértettük egymást. Az idén, úgy tudom, már háromszázan vagyunk. S ha sikerül egybe- kovácsolódnunk úgy, mint ta­valy, akkor sokat ér a mi munkánk. Mert ránk, asszo­nyokra mindig lehet számítani. Elbúcsúztunk Annus nénitől, és visszatértünk az irodába. Az elnök a brigádvezetőkkel A taranyi Május 1. Terme­lőszövetkezet irodájában szor­galmas munka folyik. A kis vaskályháiban pattogva ég a fa, és barátságos meleg áramlik belőle. Az íróasztal mellett Bú­zást Anna könyvelő az SZTK- bejelentőíveket állítja ki. Ká­vás János állattenyésztő és Benkó Imre elnök pedig a jö­vőt tervezik. Megsokasodtak gondjaik, mert a tsz az elmúlt év végén nagyot nőtt. Tsz-község lett Tarany. A ta­gok száma 58-ról 518-ra, a szán­tó pedig 277 holdról 3200 hold­ra növekedett. A kis termelő- szövetkezet elnöke Kávás Já­nos volt Az alakuló közgyűlé­sen a tagság őt az állattenyész­tés vezetésével bízta meg, el­nöknek pedig Benkó Imre 8 holdas gazdát választotta. A tervezéskor Kávás János át­adta tapasztalatait az új elnök­nek. A kis termelőszövetkezet eredményesen gazdálkodott ta­valy, s ezt tudják az új tagok is. Az állattenyésztésből csak­nem 200 ezer, a szerződött nö­vényekből pedig 80 ezer forint bevétel származott. Egy mun­kaegység értéke 35 forint. — Ez havi 1500 forint jövedelmet jelent — mondja Kávás János. — Persze több is lehetne, ha nem költöttünk volna 90 ezer forintot a sajátunkból beruhá­zásra. Ebből villamosítottuk a tsz-központot, hoztuk rendbe az istállókat, és vásároltunk a da­rálóba villanymotort Hozzá- kezdtünk egy 100 férőhelyes szarvasmarha-istálló átépítésé­hez is. A tavasszal már ebben az istállóban helyezzük el a közös szarvasmarhaállományt Eredményeiket szorgalmas munkával érték el. Derekasan dolgozott a 28 asszony is. Kö­zülük Fülöp Imrémét, Horváth Vendehaét és Torma Féretle­nét tagjelöltségi idő nélkül párttagnak vették fel. Fülöpné, a tsz közkedvelt Annus nénije a sertések körül foglalatoskodott látogatásunk­kor. Annus néni barátságos ar­cú, csillogó szemű, erős asz- szony. Férjével együtt dolgozik a szövetkezetben, a férje foga- tos. Amikor arról érdeklődünk Horváth Vendel párttitkárhelyettes Kávás János állattenyésztő, Búzás! Anna könyvelő elnök. tőle, hogyan találta meg szá­mítását a tsz-ben az ő család­ja, gyorsan és határozottan vá­laszol. — Ha csak a nagy tételekről beszélek, akkor is ilyeneket mondhatok: szobabútort vet­tünk a lányomnak, és tataroz- tattuk a házunkat. De bőven jut másra is pénz. Az ősszel ke­rültem ide sertésgondozónak, Benkó Imre azelőtt a növénytermelésben dolgoztam. Mi, asszonyok jól Kávás János állattenyésztő, Horváth Imre brigádvezető és az érte­kezleten megválasztott Kozma Lajosné és Rengel Ferencné munka.» csapatvezetők. és Fülöp Imréné sertésgondozó. az idei tervekről beszélt: — A fő jövedelmet az idén is az állattenyésztésből kell biz­tosítani. A megszaporodott ál­latállomány részére össze tud­juk hozni a takarmányt, mert a közgyűlés teljes egyetértéssel szavazta meg azt a határoza­tot, hogy minden hold föld után 70 kiló szénát és 26 kiló abrakot ad minden új tag a közösbe. Így a kiselejtezett egyedeket is megtudjuk hiz­lalni, és 50 hízómarhát érté­kesíthetünk. A lóállományt csökkenteni kell. 30 pár lovat eladunk, s akkor minden fo­gatra 30 hold szántó jut. Növelné jövedelmünket, ha az idén a Rinya partján ba­romfifarmot létesítenénk. Pár ezer tyúk szép hasznot jelente­ne, s megoldaná az idősebbek foglalkoztatását is. összegezték a tagok által már leszerződött növények te­rületét, és úgy döntöttek, hogy átveszik azt a 170 holdat is. Ezenkívül még 420 holdon ter­melnek szerződött növényeket. Az iroda mellett lévő kiste­remben a kályhát fiatalok és öregek, Horváth Imre brigád­jának tagjai ülik körül. Az ér­tekezletre el;''"'t - ' i’-'údnak mind a 97 tagja. 5u asszony van köztük. A brigádvezető először a terület elosztását is­mertette, ezután került sor a munkacsapatvezetők megvá­lasztására. A női munkacsapa­tok élére egyhangúlag Kozma Lajosnét és Rengel Ferencnét választották meg. A hozzászó­lások és viták hűen tükrözték vissza az emberek véleményét. — A termelőszövetkezetbe aka­runk megélni — ez volt sza­vaik lényege. S tudják, hogy ez csak úgy lehetséges, ha ugyanolyan szorgalmasan dol­goznak, mint egyéni korukban. A közös út, a közös élet táv­latokat nyitott a taranyi em­berek számára. S az első lé­pések az mutatják, hogy a 350 család jól indult el ezen az úton. Németh Sandát

Next

/
Thumbnails
Contents