Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-14 / 11. szám
Csfitörtök, 1960. január 14. s SOMOGYI NÉPLAP Ha otthon ülnek a tsz-tagok, nein szaporodik a munkaegység Porrogi tanulságok A porrogi Napsugár Tsz nem dicsekedhet eddigi eredményeivel. Zárszámadáskor sokkal kevesebbet oszt majd a szövetkezet, mint amennyit a tagok reméltek. S hogy ez miért van így? A porrogiak szeretnék az időjárásra hárítani a »felelősséget«. Az igazság azonban máshol keresendő. A munkafegyelem nem volt elég szilárd a múlt év tavaszán alakult Napsugárban. Nem ok nélkül mondogatják az emberek: »A kommunistáiknak sokkal következetesebben kellett volna harcolniuk a tsz megerősítéséért, mint tették. Nem elég, hogy ott voltak a szervezésken;, kétszeresen ott kellett volna állniuk a volt egyéni gazdák mellett a közös munka megindulása után. Szab lies István, a termelő- szövetkezet párttitkára azon kesereg, hogy nagyon nehéz az emberek gondolkodását átalakítani. — Kevesen vagyunk kommunisták. Bár hárman a tsz vezetésében is részt veszünk, én magam pedig brigádvezető javítani a helyzeten. A megbeszélések nem hiányoztak, a megvalósítás viszont már gyengébben ment. — A múlt évben még könyörögni kellett a tagoknak, hogy de így, de úgy, jöjjön, bátyám, dolgozni. Most előfordult, hogy megszólítanak, s felelősségre vonnak, miért nem hívták őket munkába. Ha otthon ülr.ek, nem szaporodik a munkaegység. Nagyon jó, hogy az emberek végre rádöbbennek Porrogon, hogy jövedelmük kevesebb lesz, s maguk látják kárát, ha munka helyett a kemence oldalát támogatják. De miért most, zárszámadás előtt jöttek rá erre? Miért nem gondolkodtak el ezen a legnagyobb munkaidőben is? Mert nem nem volt kielégítő a kommunisták nevelőmunkája. A párt- szervezet nem lépett fel egységesen a hibák ellen. Nem hívta fel eléggé a tagok figyel- . mét a rossz munka következ- menyeire. | Sck minden »elhanyagoló- | dott« (hogy a párttitkár szavát idézzük). Meg akarták szervezni a politikai oktatást, de aztán sok volt az elfoglaltság, elfeledkeztek róla. Talán majd most tartanak egy-két előadást a pártkongresszusról. Porrogon nagyan elkelt volna a politikai oktatás. Hozzásegítette volna a kommunistákat, hogy nagyobb elméleti felkészültséggel induljanak harcba a tsz-ért. A csurgói Napsugár Ktsz patronálja a porrogiakat. A ktsz vezetői nemegyszer felkeresték a pártszervezet vezetőit. és gyakorlati tanácsokat adtak a pártmunka megszervezéséhez, a tsz megszilárdításához. Ha még nagyobb lett volna az együttműködés, több kérdést sikeresebben old meg a porrogi pártszervezet. A pártvezetőség még mindig az időjárásban látja a gyenge eredmények okát. Végre magukba kell nézniük, és hasznosítaniuk kell az elmúlt év tanulságait. Lajos Géza vagyok, úgy érzem, ez nem elég. Most három tsz-taggal gyarapszik a pártszervezet, ezután bizonyára többet tuNem kielégítő a KISZ-oktatás a tabi járásban dunk tenni a tsz-ért. Nem a létszám volt kevés eddig sem, hanem a végzett munka. Joggal mondta az egyik tsz-tag: »Ha jól dolgozik a pártszervezet, megy a munka a tsz-ben is. A felelősség őket is terheli...« Ha a termelőszövetkezet kommunistái bátrabban fellépnek a rendbontók, a munkafegyelem megsértői ellen; ha napról napra nevelik az embereket, elmagyarázzák nekik, hogy saját magukat károsítják meg a rendszertelen munkával; ha megcáfolják a káros elképzeléseket, nagyobb eredményt mutathatna fel a szövetkezet. S ha a maguk munkájába bevonták volna a tömegszervezetek tagjait, a tanácstagokat, azokat a tsz-tagokat, akikre biztosan lehet támaszkodni, sikerül az embereket egy-egy lazaság elpfcrdultakor józan belátásra bírni. A párttitkár többször leült a mezőgazdásszal, a könyvelővel meg a tsz-elnökkel, s meg- hányta-vetette, hogyan lehetne Mintegy 250 fiatal vesz részt a tabi járásban KISZ- oktatáson. Hat »Világ térképe előtt« és öt politikai kör végez rendszeres munkát. Korántsem kielégítőek ezek a számok. Tab területi alapszervezetében — ahol pillanatnyilag szinte semmi munka sem folyik — nem volt propagandista. Az általános iskolából egyetlen pedagógus sem vállalta az oktatás vezetését, végül a gimnázium testnevelő tanárának irányításával kezdődhetett volna meg a foglalkozás. Akkor viszont a járás- sí székhely pártklubjának KISZ-tag gondnokát elbocsátották állásából (s nem is nyomós okok alapján), ezért a tagok felháborodtak, s kijelentették, hogy nem hajlandók dolgozni. (A volt gondnok rokkant, más munkát nem bír végezni, s létfenntartásához nagy szükség volt erre az állásra.) Tengődön is az gátolta a? oktatás megindítását, hogy nem volt propagandista. Finta Zsófi óvónő vállalta ugyan a feladatot, de közben elhelyezték. Az utána felkért községi tanácselnököt nemsokára leváltották, s minden maradt a régiben. Utolsó próbálkozásként egy most leszerelt fiatal kezdi el az oktatás megszervezését. Somogymeggyesen nincs rendszeres politikai oktatás. Csak alkalomadtán jönnek össze egy-egy téma megbeszélésére. Eddig három előadás volt, összesen 60-an vettek részt ezeken, s több KISZ-en kívüli is bekapcsolódott a munkába. Jól működik a Tabi Téglagyár KISZ politikai köre. Az üzemben 35 KISZ-tag van, az elődásokon azonban rendszeresen 40—45 fiatal jelenik meg. Az összesen 11 alapszervezetben folyó oktatás ma nem halad kielégítően. Számszerűleg sem, de az anyag összeállítását tekintve sem. Helyes lenne, ha a községi pártszervezetek alaposan megvizsgálnák ennek okait és hatékonyabb támogatást nyújtanának a KISZ-fiataloknak. fParaaucui, fpavatyiay, iziilohazám ... Ilirül adták a lapok, hogy december 12-én hajnalban a dél-amerikai Paraguayban felkelés tört ki. A kis ország történelmében ez már a 101. fegyveres elégedetlenkedés a diktatúrával szemben. S amikor karácsonykor szerte a világon békét kívántak egymásnak az emberek, Paraguayban harcok dúlták, s az új évet is ostromállapot fogadta. A Bartó k-tere mb e n láttam először. Nyakában tarka váll- kendövel jött a közönség elé. A mexikóiakat szokták így ábrázolni. Gitárját pengette, és énekelt hozzá. Senki sem értette ezt a különös dalt; nem tobzódott szilaj ütemeikben, mint a temperamentumos brazil rumbák, a hanggal sem bravúrozott, mint a mexikói énekesek. Az ő dala egészen egyszerű volt, mint a siratok szava. Paragvayról énekelt Jósé Ar- zamendia. Itt ül velem szemben, s több mint egy órája már, hogy hazájáról beszélgetünk, ahol ezekben a napokban még mindig ropognak a puskák. A falon fényképek, egy fiatal művész életpályájának emlékei, az asztalon könyvek, kották, melyek a diák kellékei — zene- művészeti iskolába jár Budapesten.-— Otthon most forradalom van — mondja. Nálunk az élet nagyon drága, mert csupa külföldi kapitalisták vannak uralmon. A nép pedig nem törődik bele a nyomorúságos életbe, s általában minden hónapban van a kormány ellen valamilyen volitikai megmozdulás. Fiatalok, munkások, egyetemisták, művészek tüntetnek az utcán, és harcolnak a demokráciáért. — Nagyon szerencsétlen a mi népünk. Mindössze másfél milliónyian vagyunk, és mégis ■ szinte állandóan háborúzunk. 1865—70 között volt az egyik legvéresebb időszaka történelmünknek: Brazília, Uruguay és Argentína ellen kellett harcolni. 1930—35 között újból nagy háborúk voltak Brazíliával. S ez mind a petróleumért, mely a ■ Grand Chaco hegységben van. — Képzelje el, hogy a városok lakosságából 17—18 százalék analfabéta! A falvakat, az indiántanyákat nem is említem. — Paraguay nagyon sokait szenved. Az értelmiség java: írók, költők, művészek elmenekültek. Mintegy fél millió paraguayi idegen országokban él, s készül, hogy egyszer majd hazamehessen. Akik otthon maradtak, azok pedig egy pillanatra sem szűnnek meg bomlasztani a diktatúrát. Mindenki a maga módján. Az egyik legnagyobb költőnk, Ortiz Guerrero látszólag nem politizál, de a. nép nyelvén, az indián nyelven írja verseit, amelyek mind a szabadságról, a jobb életről szólnak. — Mit akar tulajdonképpen a paraguayi nép? — kérdezem. — Szabadságot, demokráciát! Azt, hogy a népnek jobb sora legyen. Fel akarjuk osztani a földeket, mint Kubában Fidel Castro. Jelenleg ugyanis körülbelül 25 nagybirtokos kezén i-an a termőföldnek csaknem a fele. — Mikor jött el Paraguayba,l? — Amikor a mostani diktátor, Stroessner hatalomra jutott. De ez is jellemző. Én ugyanis a Paraguayi Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, az FJCP-nek az aktivistája voltam. A művésztagozatban dolgoztam, mert azt akartuk, hogy művészek is jöjjenek közénk. Elfogtak, bezártak. Ha tudták volna, hogy kommunista vagyok, megölnek. így csak a vallatás nyomait őrzöm a testemen..; Jose Arzamendia most 24 éves. Csendes, borongás szomorúság üli meg indián őseitől örökölt, jellegzetesen szép arcvonásait. A legmaradandóbb hazai emlék, mely állandóan vele van: a színpadon és magányos szobájában. — Honvágy? — Néha erősen elővesz. Nyolc hónap óta nem kapok hazulról levelet. Nem szabad írniuk. Csak én írok, hogy tudják, mi van velem. De leginkább azért szeretnék hazamenni, hogy harcolhassak a többiekkel együtt, akik most az utcán és erdőkben vannak. Amióta hazulról eljött — a börtön után, 1954-ben menekült — folyton ebben bízik. Járt Nyugat-Európában, Bulgáriában, a Német Demokratikus Köztársaságban, fellépett a moszkvai VIT-en; mindenütt énekelte szomorú dalait, és készült a jövőre, amikor majd újra vidáman pengetheti a gitárt. Király Ernő Ötven éves a Nagyatádi Dohánybeváltó ötven esztendővel ezelőtt létesítették megyénk egyetlen dohánybeváltó üzemét Nagyatádon. A jubileumi évforduló alkalmától látogatást tettünk a vállalatnál, s megismerkedtünk az üzem történetével és a dohány útjával. A múlt század második felében Somogybán főként Szülök környékén kezdett meghonosodni a dohány termesztése. Ekkor még a beváltás is Szülőkön történt. A termelők szekereken szállították termésüket a beváltó helyre. A nagybajomi Huber János bácsi — jelenleg is dohánytermelő — több éven át szekerezett a szülőid beváltéhoz. A termelők az önálló Magyar Dphányjövedék létrejötte Simon Ferencné vizsgálja a csomóba kötött dohányleveleket. az elektromosan termelt hő íratására a dohánylevelekből a fölösleges nedvesség eltávozik, a dohány pedig sterilizálódik, penészmentes lesz. Az elmúlt év a kísérlet időszaka volt. Az első tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezzel az eljárással jelentősen javul a dohány minősége, a selejt pedig a minimálisra csökken. A kísérletek tapasztalatait' figyelembe véve ezt az eljárást az ország valamennyi fermentáló üzemében alkalmazzák majd. Gavallér Andor — a vállalatnak 12 év óta vezetője — elmondja, hogy évente átlagosan 120 munkást foglalkoztatnak, főleg nőket. Ha nem küzdené- nek raktárgondokkal, a munkáslétszám kétszeresére emelkedhetne. Jelenleg csak hatezer mázsa dohányt tudnak fermentálni, ugyanennyit az ország más fermentáló üzemébe kell elszállítaniuk. Érdemes ezen elgondolkodniuk az illetékeseknek* mert nem közömbös Nagyatád fejlődése és a munkalehetőség biztosítása szempontjából sem* hogy a jelenlegi raktárgondokat megoldják-e. A raktárakra, lehetne egy-két emeletet ráépíteni. A beváltó ősztől tavaszig foglalkoztathatná azokat, akik a nyári időszakban idénymunkán — a konzervgyárban — dolgoznak. A munkások havonta átlagosan 1100 forintot keresnek; Az asztug hőmérsékletét ellenőrzi Kanizsai Teréz. asztagot raknak az ügyes kezű asszonyok. Simon Ferencné és brigádjának tagjai a csomóba kötött dohányleveleket vizsgálják: nem penészesek-e? Az asztagokba hosszú ru- dakba épített Hőmérők nyúlnak be, ezek segítségével állandóan ellenőrzik a dohány hőmérsékletét. így kerülhető el az öngyulladás. A másik üzemrészben a nagyfrekvenciás gépet Fellai Sándor vezényli. — Egy gombnyomás, és máris működik az elmés szerkezet — mondja. Az elmúlt esztendő nagy jelentőségű volt az üzem fejlődéelőtt (1868) szabadtermelést és kereskedelmet folytattak a dohánnyal. Az egyedáruság bevezetésével pedig a csempészkedés egyik fő fészke lett Szülök. Többször fegyveres ösz- szetűzésre is került sor a pénzügyőrök és a csempészek között. Később a szállítási nehézségek miatt Barcsra, majd 1909- ben Nagyatádra helyezték át a beváltót. Noha Somogyszob sokkal alkalmasabb lett volna fekvésénél fogva a beváltó elhelyezésére, mégis Atádra kellett telepíteni, mert a somogy- szobi képviselőtestület — attól való félelmében, hogy a dohány tüdőbajt terjeszt — nem járult hozzá az építkezéshez. Nagyatádon a hatezer mázsa dohány befogadására alkalmas két raktár az akkor termelt mennyiségtárolására bőven elegendő volt, hiszen 1909-ben megyénkben 74 termelő 759 holdon termesztett dohányt. A felszabadulás utáni években jelentős fejlődésen ment Hoiecz Lénárdné, Fehér Józsefné, Horváth Imréné és mások asztalba rakják a csomóba kötött dohányt. se szempontjából, ugyanis az országban elsőnek itt szerelték be kísérletképpen a nagyfrekFellai Sándor egy gombnyomással megindítja gépet. nagyfrekvenciás át az üzem. A kezdetleges, régi gépeket, kéri teherfelvonókat és préseket villanymeghajtású gépek váltották fel. Egy évtizeddel ezelőtt még nem fűtötték a raktárakat — csak egy munkásmelegedő volt —, ma pedig megfelelő hőmérsékletű raktárakban dolgoznak a munkások. A cigarettázó ember nem is gondol arra, hogy mennyi mindenen megy keresztül a dohány, amíg mint élvezeti cikk a vásárlókhoz kerül. Feldolgozása és ápolása nem is annyira fizikai erőt, mint inkább kézügyességet, pontos munkál kíván. A palántázás, kiültetés kapálás, törés, fűzés, szárítás válogatás és csomózás után már osztályozott dohány kerül a vállalathoz. vemciás berendezést, amellyel szárítják a dohányt. Ennek az eliárásnak az a lényege, hogy évi termelésük értéke déri a 40 millió forintot. Az irodaépület folyosóján a nagy megyetérkép jelzi a dohánytermesztő községeket A dunántúli dohánytermesztési nagytájon belül Somogybán termelik a dohánymennyiség 41 százalékát Eredményesen, foglalkoznak dohánytermesztéssel a régebbi tsz-ek mellett megyénk új termelőszövetkezetei is. A somogyi dohány 95 százalékát állami gazdaságok és tsz-ek termesztik. A mikei Rákóczi 180* a szülőid Kossuth 150, a szulo- ki Rákóczi 85 holdon termeli dohányt az elmúlt esztendőben. A dohánytermesztés kifizetődő, s nemcsak a termelőket juttatja nagy jövedelemhez, hanem az államot is. Egy hold terméséért 15—16 ezer forint körül kaptak a termelők. Szövetkezeteink azért is foglalkoznak vele szívesen, mert az idősebbeknek, a csökkent munkaképességűeknek is tudnak ezzel munkalehetőséget biztosítani. Dorcsi Sándor Hetek óta naponta érkezik r szépen kisimított, gondosa’ összekötözött, nagy levelű, bar na dohány az atádi raktárak ba. Az egyik raktárban hosszú uavauér Andor fénycsövei vizsxál a az elektromágneses kisugárzás erősségét.
