Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 10. szám

Szerda, 1960. január 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP A falusi lakosság ivóvíz-ellátásáról Egyik legfontosabb éltető természeti kincsünk az ivóvíz. A jó ivóvíz ismertetője, hogy színtelen, szagtalan, jóízű, kel­lő hőmérsékletű, baktérium- mentes. A rossz ivóvíz fogyasz­tása következtében betegségek lépnek fel; járványos megbe­tegedések is gyakran ott for­dulnak elő, ahol szennyezett, fertőzött víz állt a lakosság rendelkezésére. Egészségügyi szempontból fontos, hogy az ember egészséges vizet fogyasz- szon és használjon tisztálko­dásra. A jó ivóvíz problémá­jának megoldása most, a fal­vak szocialista átalakulása után egyre sürgetőbbé válik. Falun általában a talajvízre telepített, betongyűrűkkel, kő­vel vagy téglával kiépített ásott kutak szolgáltatják az ivóvizet. Azonban e kutak vi­ze túlnyomó részben fertőzött, és az egészségre ártalmas, mi­vel a trágyalé és egyéb szeny- nyezett víz beszivárog a kút­ba A falu korszerű vízellátá­sát a törpevízmű biztosítja, mely az egészséges, jó ivóvizet hidrofor-berende­zésen vagy víztornyon keresz­tül juttatja a község főbb ut­cáin lefektetett csőhálózatba. A vezetékeken helyezik el a nyomókaros közkifolyó csapo­kat olyan sűrűségben, hogy senkinek se kelljen 150—200 méternél többet gyalogolnia a vízért. Ez a berendezés lehetővé te­szi a főnyomócsőről az egyes lakások, üzemek, intézmények bekötését a vízhálózatba. Meg­növekszik a község tűzoltási biztonsága is, ugyanis a szük­séghez képest elhelyezett tűz­csapokról a tűzoltás közvetle­nül végezhető. A törpevízmű vizét a köz­egészségügyi hatóságok állan­dóan ellenőrzik, tehát a fertő­zés veszélye kizárt. A víznyerő hely (kút, galéria, forrás stb.) bekerítéséről és tisztántartásá­ról a vízügyi és közegészség- ügyi hatóságok gondoskodnak, tehát a kút megfertőzésének megelőzéséről a legmesszebb- menően intézkednek. Azokban a községekben, ahol a lakosság vízellátása a kutak fertőzött- 6ége vagy a kevés vízmennyi­ség miatt nem biztosított, me­gyei hitelből fokozatosan lé­tesülnek mélyfúrású (artézi) kutak. Ezek a kutak kihaszná­latlanok annak ellenére, hogy vizük mind mennyiségi, mind minőségi szempontból kifogás­talan. A lakosság 200—300 mé­ternél távolabbi kúthoz ugyan­is nem megy szívesen vízért, valamint sokszor a kútra sze­relt kéziszivattyú is nehezen működik. Ennélfogva a drága pénzen létesített kutat legfel­jebb csak a közvetlen közelben | lakók használják, a lakosság többi része visszatér előbbi fertőzött és egészségtelén vi­zének fogyasztásához. A törpevízmű-társulaf jelentősége Felszabadulásunk óta álla­munk sok-sok millió forintot fordított és fordít a laltosság jó ivóvízzel való ellátására. A megyei tanács az artézi kutak feltárási költségeinek fedezésé­vel a lakosság segítségére siet. Megyénkben mór eddig is igen sok helyen fúrtak artézi kutat. A vízzel való gazdálkodást Csak úgy lehet biztosítani, ha a lakosság, a helyi üzemek, hi­vatalok, intézmények összefog­nak, és törpevízmű-társulatba ! tömörülnek. A vízzel azért kell ■ gazdálkodni, mert a vízigények folyton nőnek, a vízkészlet pe­dig jóformán állandó. Tehát a cél az, hogy oda jusson el a víz, ahol szükség van rá, de feleslegesen ne vegyük igény­be, és ne engedjük szabadon elfolyni, mert akkor idő előtt kimerülnek a kutak. A kormány rendelete előír­ja, hogy törpevízmű-társulat alakítását határozhatják el az érdekelt vízhasználók, vagyis a lakosok, üzemek, intézmények. Az így megalakított törpevíz­mű-társulat állami irányítás­sal működik a vízügyi igazga­tóságok segítségével. A társu­latba tömörültek saját maguk állapíthatják meg az elvezetés, a berendezés és fenntartás költségeinek összegét és an­nak előteremtését. Az eddigi tapasztalatok sze­rint az utcai vezetékhálózat ki­építése, a hidrofor és az egy­mástól 200—300 méterre lévő közkutak költsége házanként 2000—3000 forint költséggel jár. A törpevízmű-társulat azonban közép- és hosszúlejá­ratú kölcsönt kaphat évi 2 szá­zalékos kamatláb mellett az. OTP-től. Ennek következtében nem kell várni, míg hosszú éveken át összejön a szükséges fedezet, hanem egy-két év alatt felépülhet a mű, és a tagok (családok, üzemek, hivatalok., Hegnyílt a képtávíró-forgalom Bulgáriával A posta két és fél éve kor­szerű képtávíró adó-vevő be­rendezést helyezett üzembe. Azóta hazánk képtávíró össze­köttetése kiterjed a világ min­den részére. Január elejétől újabb külföldi kapcsolattal gyarapodott a szolgálat, meg­nyílt a képtávíró-forgalom Magyarország és Bulgária kö­zött Ezzel együtt 20 ország­gal — többek között Európá­ban a Szovjetunióval, Len­gyelországgal, Jugoszláviával, Belgiummal, a tengeren túlon az Egyesült Államokkal, Kana­dával stb. — van kapcsolata a postának. Indul apu az iskolába intézmények) több évre el­osztva, maximálisan tíz év alatt fizethetik be az építés­hez szükséges hozzájárulást. Az üzemelési és fenntartási költségeket már a vízdíj biz­tosítja, ez — a gyakorlat sze­rint — általában évi 100—150 forint lakóházanként. Az épí­tési költségeket csökkentheti a társadalmi munka is. A háza előtt mindenki megáshatja (műszaki irányítással) a cső­vezeték árkát. Ez számottevő megtakarítást jelent a társu­latnak. A helyi tanács a köz­ségfejlesztési alapból — mely­hez állami támogatás is járul — hathatósan támogathatja a törpevízmű-társulatot. A tár­sadalmi munka és a tanácsi támogatás természetesen csök­kenti az érdekelt tagok hozzá­járulási költségeit. Törpevizművet minél több falunak! A vízügyi igazgatóságok a törpevízmű-társulatok meg­szervezésében a helyi taná­csokkal együtt az érdekeltek segítségére vannak. A műsza­ki irányítást és felügyeletet ugyancsak a vízügyi igazgató­ság látja el. A szervezési mun­ka az érdekeltek kérelmére — a kérést a helyi tanács útján a vízügyi igazgatósághoz eljut­tatva — indul meg. A vízügyi igazgatóság a későbbiekben is állandó műszaki segítséget ad a társulat működéséhez és a szükséges anyag beszerzésé­hez. A MÉSZÖV a tagszövetke- zetet adminisztratív és pénz­ügyi téren szervezi és segíti, természetesen ellenőrzi is. Az ötéves terv időszakában minden olyan községet, ahol arra szükség van, és ahol a műszaki alapfeltételek meg­vannak, előre elkészített terv és sorrend szerint látjuk el törpevízművel. A törpevízmű- társulat pedig olyan kulturált vízellátást biztosít, hogy a fa­lu és a város közti különbség e téren is lényegesen kisebb lesz. Dr. Varga János, a Pécsi Vízügyi Igazgatóság csoportvezetője. A gadányi kommunisták Lugosi Ferenc v. b.-elnök sajnálkozva mondja: — De kár, hogy nem előbb jött az elvtárs! Épp most ment el a párttitkár. Lehet, hogy találkozott vele az úton, zöld félkabát, erdészsapka volt rajta, Csepel-motoron ült. Tagadóan ingatom a fejem. Lugosi elvtárs elmosolyodik, s Í9V folytatja: — Hát azért nincs baj, mert én vagyok a helyettese... kér­dezzen az elvtárs, én meg majd elmondom, amit tudok. Nem kell sok kérdés hozzá, hogy Lugosi elvtárs szavaiból megérezze az ember azt a ha­talmas átalakulást, ami a múlt hónapban történt Gadányban. — Termelőszövetkezeti köz­ség lett a mi kis falunk is — mondja megelégedetten. — Pártszervezetünk elég kislét- számú volt a szervezés idején. Ez azonban nem jelenti, hogy mi nem végeztünk olyan jó munkát, mint más község kommunistái. Nálunk egy-egy ember három helyett is dolgo­zott. Senki sem kímélte erejét. Bevontuk a munkába a tö­megszervezetek tagjait, a pe­dagógusokat is. Tőlük nagyon nagy segítséget kaptunk. A szervezés idején Tomity Ferenc párttitkárnak és Ág Lajos elvtársnak volt a leg­több tennivalója. Az emberek szeretik Tomity elvtársat, hall­gatnak szavára. Sokan például először vele akartak beszélni, mielőtt a belépési nyilatkoza­tot aláírták volna. Ahogy gyűl­tek az aláírások, a kommu­nisták beszélgettek az új ta­gokkal, kikérték véleményü­ket. December 23-án tar:.: íJa a Táncsics Terme V.rzU vz'kezei az alakuló közgyűlési. A sok beszélgetésnek itt látszott meg a haszna. A javasolt vezetőket kivétel nélkül elfogadta a tag­ság. — Említettem, hogy párt- szervezetünk kislétszámú volt. A szervezés idején arról sem feledkeztünk meg, hogy a párt- szervezetet új tagokkal erősít­sük. Négyen jelentkeztek a pártba. A december 29-i tag­gyűlés mind a négyüket tagje­löltség nélkül felvette tagnak. Varga János elvtárs a tsz köny­velője, Horváth János elvtárs pedig vezetőségi tag lett. így a kommunisták is képviselve vannak a tsz vezetésében. A gadányi pártszervezet nemsokára átalakul tsz-pdrti szervezetté. Addig is, amíg ez megtörténik, minden munká­ban részt vesznek a kommu­nisták. — Ahogy elmúltak az ünne­pek, a termelőszövetkezet ve­zetősége hozzálátott az állatál­lomány számbavételéhez, a mezőgazdasági ingatlanok fel­méréséhez. Mi, kommunisták ■sem maradtunk ki ebből a •lankából. Dűlőről dűlőre jár­tunk a tsz vezetőivel, és ősz- szeírtuk, mennyi föld kerül majd tavaszi vetés alá. Énei­kül nem tudnánk a tervet el­készíteni — magyarázza Lu­gosi elvtárs. Egy kis szünetet tart. Majd elgondolkozva így folytatja: — Most vajúdik a jövő ná­lunk. Jelenlegi munkánktól függ, hogyan tudunk megin­dulni, mi lesz év végére. Ezer kérdés foglalkoztat bennünket. Ezek közül az egyik legfonto­sabb, hogy az üzemekben dol­gozó fiatalokat meggyőzzük, hogy itthon a helyük. Nagy szükség van a dolgos kezekre a Táncsics Termelőszövetke­zetben. Reméljük, hogy meg­győző szavunk kellő eredményt hoz. L. G, Az általános iskola esti tagozatára jár Büki László Három­fán. Lánya, az elsős gimnazista Erzsi előkészíti és az aktatás­kába teszi az iskolaszereket. Laci megnézi, valóban a hete­dikes könyveket viszi-e magával édesapja. LASSUL Szokásos negyedévi műszaki konferenciájukat tartották meg a napokban a Kaposvári Textilművek mérnökei, tech­nikusai, műszaki és művezetői. Azonban az értekezlet olyan problémákkal foglalkozott, amelyeknek megoldásától az idei gazdasági év sikere függ. A műszakiak — helyesen — az idei első tíz napból indultak ki. Nem kerülte el figyelmü­ket, hogy a január 10-ig elő­irányzott tervet nem teljesítet­ték. Elüthették volna ezt azzal, hogy majd ezután teljesítik, hogy talán még az ünnepek kizökkentő hatása érződik a karokban. De nem ezt tették... Az egyik felszólaló ezt mondta: az idén valamiféle »ráérünk« hangulat lett úrrá az üzemben, s nem számít, mennyit áll egy gép, vagyis: egy kicsit lassult a tempó. Pe­dig az idei feladatok nagyob­bak a tavalyiaknál, a terv fe­szített, s itt is növelni kell a termelékenységet. Ráadásul a gyapot minősége is rosszabb, nehezebb vele a tervet teljesí­teni. Ha mindehhez hozzászá­mítjuk, hogy az üzemben épít­keznek, hogy sok a gyakorlat­lan munkás, akkor — úgy gon­doljuk — a műszakiak joggal tartanak attól, hogy nem válik valóra a célkitűzés. A helyze­tet józanul és reálisan ítélték meg. Tudják, hogy nem re­ménykedésekre, várakozásra, hanem gyors tettekre van szükség. Többen foglalkoztak azzal, hogy a fizetetten szabadságo­lás — ha túlzásba viszik — mi­lyen veszélyes helyzetbe so­dorhatja a gyárat. Bartos elv­társ, műszaki vezető az or­vosságot is megmondta erre: Nincs egy percnyi szünet sem az ifjúsági mozgalom tevékenységében Ifjúsági segítő brigádok a tsz-ekben * Folytatódnak a belvíz-levezetési munkálatok * Találkozók külföldi fiatalokkal * Húszezer édesanya köszöntése * Csillagtúra április 4. tiszteletére * A legjobb alap­szervezetek anyagi támogatása munkákat. BalatonleUém mint­egy 600 diák vesz részt a kö­rülbelül 1000 hold lecsapolá- sában. 200—220 diáklány a Balatonújhelyi Állami Gazda­ság kertészetében és gyümöl­csösében fog dolgozni. Foly­tatjuk a »Szakma Ifjú Meste­re« tanfolyamokat, és a kitün­tető cím adományozását. A ta­karékossági mozgalomban más­fél millió forintos eredményt kívánunk elérni. Szervezeti téren a területi alapszervezetek tsz-alapszerve- zetté alakítása a fő feladat, va­lamint az, hogy a tsz-községek- ben létrehozzuk az Ifjú Gár­dát. Növeljük a KISZ-tagság létszámát. Az alapszervezetek titkárai egyhetes tanfolyamon dolgozzák fel majd a kongresz- szus anyagát. Mintegy 200 KISZ-vezető vesz részt nyári táborozáson. A nyári időszak­ban több körzetben lesz ifjú­sági találkozó, erre különböző nemzetiségű, hazánkban tanuló fiatalokat is meghívunk^ Március 15-én diákünnepsé­geket tartunk, március 21-e és április 4-e között pedig — a KISZ megalakulásának har­madik és hazánk felszabadulá­sának tizenötödik évfordulója tiszteletére — felszabadulási hét lész. Ünnepélyes taggyűléseket és előadásokat tartunk az ese­ményekről. Április 4-én üdvöz­lőkártyával köszörűjük a 15 éves fiatalokat, és sok alap­szervezet fáklyás felvonuláson is részt vesz. Szép KlSZ-fel- adat lesz anyák napján a kö­rülbelül 20 ezer édesanya kö­szöntése. Megkérdeztük Bogó Lászlót, a megyei KISZ-bizottság titkárát, milyen feladatok állnak a KISZ-fiatalok előtt 1960-ban. — A megyei KISZ-bizottság az ifjúsági szövetség minden területét átfogó munkatervet készített. A terv részletesen foglalkozik a mozgalom előtt álló feladatokkal. Munkánk az »Ifjúság a szocializmusért« mozgalom keretében folyik majd. Elsőként kell megemlí­tenem, hogy a termelési moz­galomban való részvételt tart­juk a legfontosabb feladatnak. Szükséges, hogy a KISZ na­gyobb segítséget adjon a ter­melőszövetkezeteknek, éppen ezért az ifjúsági segítő brigá­dok munkaegységkönyvet vál­tanak majd, és a tsz-ekben fejtik, ki tevékenységüket. Nö­velni kívánjuk az ipari üze­mekben dolgom KlSZ-brigá- dok számát, és el akarjuk ér­ni, hogy bekapcsolódjanak a felszabadulási versenybe. A legjobb brigádokat benevezzük az országos »Szocialista Épí­tés Ifjú Brigádja« versenybe. A textiles és egyéb ifjúsági brigádokat is csatlakoztatni kí­vánjuk az országos exportbri­gádok versenyéhez. A mezőgaz­daságban dolgozó munkacsapa­tok között a lehetőséghez mér­ten burgonya-, kukorica- és cukorrépatermelő, valamint si- lózó brigádokat szervezünk, s a nyáron az elmúlt évi jó ta­pasztalatok alapján — ifjúsági eséplőcsapatokat is alakítunk. Folytatjuk a belvízrendezési A TEMPO? Az első tíz nap mérlege a Textilművekben csak azoknak az anyáknak adjanak fizetés nélküli szabad­ságot, akik igazolják, hogy be­teg a gyerekük. De fizetetten szabadsággal senki se menjen el búcsúra, lakodalomra, disz­nóölésre vagy éppen aratni. Sok veszteséget okoznak az álló gépek, ahogy ezt Sefelics János üzemvezető megvilágí­totta. A jövőben nem állhat­nak órákig amiatt a gyűrűs­fonó gépei, mert nincs kéznél hüvely. Elgondolkoztató az is, hogy a délután egy órára kész generálozott gép még négy órakor sem termel, mert senki sem tartja kötelességének, hogy törődjön vele. Valaki ki­számította, annyi orsó áll na­ponta, hogy 120 kg-mal, azaz egy gép napi termelési érfé­kével kevesebb fonal készül cl. Horváth elvtárs megje­gyezte, hogy sok olyan alkat­részt dobnak szemétbe, amely csak részben kopott, és kija­vítva még használni lehetne. Nagy vári elvtársnak is igaza volt abban, hogy a tanulóokta­tás színvonalának csökkenése rontja a termelékenységet csakúgy, mint az, hogy a most épülő fonó II. üzemrészben egyszer 35 fok, máskor 17 fok a hőmérséklet. Egyébként a klímával — mint ezt többen hangsúlyozták — nemcsak a fonó Il.-ben, hanem a fonó I.- ben is többször baj van. Az egyik felszólaló olyan terv ki­dolgozását sürgette, amely ésszerűen összehangolná a géptisztítást, karbantartást e téren is. Növelhetnék a terme­lékenységet, ha a hüvelyszál- L'lást is folyamatosabbá ten­nék. Lassult a tempó? Lehet. De tény, hogy a feladatok megnö­vekedtek. Ezeket csak akkor oldhatják meg a Textilművek dolgozói, ha egész évben szem előtt tartják a műszaki érte­kezleteken elhangzottakat. Ha szilárd lesz a munkafegyelem, ha ésszerűbbé és olcsóbbá vá­lik a termelés. Erre a 80 pont­ban kidolgozott műszaki ész- szerűsítési terv is mozgósít. lukács elvtársnő szerint min­den lehetőség megvan e terv megvalósítására, hiszen a dol­gozók most is jó szándékúak, az idén is elérhető, hogy a munkások szinte óránként megkérdezzék: hogy állnak a terv teljesítésében. Csak tá­maszkodni kell rájuk. Csak tájékoztatni kell őket a felada­tokról. A már kidolgozott és rövidesen meginduló felszaba­dulási munkaverseny lehető­séget ad ismét az egymás köz­ti vetélkedésre. Miután a műszakiak így megvilágították, hol a hiba, és javaslataikban a leértékelt fo­nalak csökkentésének módjá­tól az anyagmozgatásig min­den lényeges dolog előkerült; !■ miután az igazgató is leszö­gezte: szigorúan megtartják a tervhez szabott létszámot, és érvényesítik az ellenőrzést — úgy gondoljuk, hogy a műsza­ki konferenciával a Textilmű­vek jól indult el. El is éri a kitűzött célt, ha a műszakiak és a vezetők nem felejtik el, amire Lukácsné hívta fel a fi­gyelmet: ne csak a gépekben, az emberekben is bízzanak. Segítsenek problémáik megol­dásában, neveljék őket, és igé­nyeljék segítségüket Hiszen az ember nélkül a legtökélete­sebb gép is csak holt anyag. Sz. N. •’ Az MHS-sel közösen 120—130 község bevonásával csillagtú- rát rendezünk az országos há- lastafétáboz csatlakozva. Áp­rilisban kiírjuk a KISZ kupa- bajnokságot. Ezen a Labda­rúgószövetség bajnokságain nem szereplő csapatok vehet­nek részt. Kaposvárott és a já­rási székhelyeken »Béke és ba­rátság« sportünnepélyeket, majd júniusban megyei bemu­tatót ezek anyagából rende­zünk. A nyári spartakiád be­fejezése után járási tehetség­kutató atlétikai versenyeket, majd Kaposvárott megyei dön­tőt tartunk. Ezenkívül járásonként két- három alapszervezet támogatá­sát tűztük célul magunk elé. Bútort és rádiót kapnak a legjobbak. Mintegy 100 ezer forint értékben sportfelszere­lést — főleg atlétikai cikkeket — is juttatunk a fiataloknak, frierie be nyilatkozatát Bog4 László.

Next

/
Thumbnails
Contents