Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

Vasárnap, lO'iÖ. január 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP A hivatalos lap vasárnapi száma közli a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány határozatát a 15 éves lakásfej- lesztási tervről. Ugyanekkor megjelent a hivatalos lapban a lakbérpótlékról és az albér­leti díjakról szóló kormányren­delet. A nagy jelentőségű távlati lakásfejlesztési határozatról és az ugyancsak a lakáshelyzet javítását célzó lakbérpótlék- rendeletről az Építésügyi Mi­nisztériumban a következő tá­jékoztatást adták az MTI mun­katársának: A második világháborúban több tízezer lakóház, illetve lakás pusztult el, a lakásállo­mány jelentős része, pedig megrongálódott. A felszabadulás után népi de­mokráciánk nagy erőíeszítése- ■et tett a lakáshelyzet javítá­sra. Mintegy háromszázezer új, nagyrészt közművekkel el­látott, jól felszerelt lakást épí­tettünk meg. Évszázadok mu­lasztásait azonban lehetetlen­ség mésfél évtized alatt hely­rehozni, ezért a lakáshiány napjainkban még mindig a la­kosságot legjobban foglalkoz­tató szociális kérdés. A most megjelent határozat kimondja, hogy a párt és a kormány a leg­közelebbi évek egyik leg­fontosabb feladatának tartja a kapitalista Ma­gyarországtól örökölt rossz lakáshelyzet gyökeres meg­javítását. Erőforrásaink és gazdasági le­hetőségeink módot adnak ar­ra. hogy 15 éven belül a lakás­hiányt lényegiében felszámol­juk, és minden arra igényjogo­sult családot lakáshoz juttas­sunk. A határozat értelmében az 1961-től 1975-ág terjedő terv­időszakban mintegy egymillió lakás építését kell előirámjoz- vi a járulékos és kapcsolható létesítményekkel együtt. A program szerint 1961—1965-ig 250 000, 1966—1970-ben 350 000, 1971—1975-ig négyszázezer lakást keli megépíteni. Az egymillió lakásnak mintegy 60 százaléka állami kivitele­zésben elsősorban a főváros­ban, az ipari jellegű városok­ban és a munkásosztály lakta egyéb településeken épül fel. Az állami kivitelezésű la­kásokat bérlakásként, szolgála­ti lakásként és szövetkezeti lakásként kell felhasználni. A lakásoknak legalább egyhar- mada, körülbeliíl 200 000 la­kás lesz szövetkezeti, illetőleg öröklakás. A határodat intéz­kedik, hogy az új lakások tele­pülésenkénti elosztásánál a re­gionális vizsgálatok eredménye és a távlati iparfejlesztési terv érvényesüljön. A fővárosba való túlzott beáramlás ellen- súlyozására 4—5 vidéki centru­mot megfelelő színvonalra kell kiépíteni. A nagyarányú lakásépítési program előfeltételeként intézkedik a rendelet az alapközművesítésben mu­tatkozó elmaradás fokoza­tos felszámolásáról is. Az új építési módszereik el­terjesztése és az építőipar rna- gasabbfokú szervezettségének minél jobb kiaknázása céljából a lakásépítéseket általában új lakónegyedek létesítésével hajtják végre. A második öt­éves terv során a városközpon­tokban avult épületek bontá­sával és foghíiak beénítésével az állami kivitelezésű lakások­nak legfeljebb vidéken 15 szá- ealékát szabad építeni. Utasítja a határozat az Or­szágos Tervhivatal elnökét és az építésügyi minisztert, hogy tanácsok javaslatainak figye­lembevételével 5 éves tervidő­szakonként állapítsák meg a bégi lakóépületek szanálásának mértékét. Azokat a korszerűtlen, el­avult épületeket, amelyek anyaguk és koruk miatt gazdaságosan nem újítha­tok fel, le kell bontani. A második ötéves terv idő- ■zakában állami kivitelezéssel Megjelent a kormány határozata a tizenötéves lakásfejlesztési tervről Lakbérpótlékot vezetnek be a lakások jobb kihasználásának, a lakásállomány korszerűsítésének és növelésének előmozdítására — Rendelettel szabályozzák az albérleti szobák díját átlag 48 négyzetméter alapte­rületű lakásokat ke’l építem. A nagyvárosokban gondoskod­nak az egyedül élő személyek, a gyermektelen házaspárok és a nyugdíjasok elhelyezésére alkalmas lakásokról is. Az újonnan épülő lakások felszereltségében is jelentős haladást ír elő a határozat. A második ötéves tervben a lakások 60—65 százalé­kát fürdőszobával, a töb­bit mosdófülkével látják el. A többszintes lakóépüle­teket általában központi fűtéssel kell felszerelni. Az épülő lakásoknak 60 száza­lékát távfűtéssel, tömbfűtéssel vagy egyedi központi fűtéssel látják el. A második ötéves terv idő­szakában az új lakásoknak mintegy 45 százalékát beépí­tett szekrénnyel, 40 százalékát pedig beépített konyhabútorral kell ellátni. Intézkedik a ha­tározat arról is, hogy a távlati lakásépítési programot az épí­tőipari technika fejlettebb módszereire való fakoeottabb áttéréssel és az eddiginél jobb szervezéssel hajtsák végre. A cél az, hogy az építőipar nagy­üzemi lakéstermelésre térhes­sen át. Fontos rendelkezése a hatá­rozatnak, hogy a lakások átla­gos alapterületének 48 négy­zetméteren felüli növekedése és „ fokozódó felszereltség az építés költségét ne növelje. Biztosítani kell azt is, hogy az építési költségek csökkentését ne kövesse a lakásépítés minő­ségének romlása. Sőt, a kivite­lezés minősége fokozatosan ja­vuljon. Törekedni kell arra, hogy a lakások építése általá­ban minden év novemberéig befejeződjék. A határozat értelmében a lakásfelújítási munkák terv­szerűbbé tétele céljából 1960- ban a házkezelési ellátó taná­csi szervek felmérik az állami lakóépületek műszaki állapotát. A felmérés eredményeinek alapján el kell készíteni a la­kóház-felújítás és karbantartás távlati tervét. A cél a lakás­állomány arra érdemes részé­nek korszerűsítése. A második 5 éves tervben az állami tulaj­donban lévő lakóépületek ja­vítására és korszerűsítésére a régi áron 5 milliárd forintot kell előirányozni. Nagy súlyt helyez a határo­zat a saját kivitelezésű lakás­építés fejlesztésére is. Az 1961—1975-ig terjedő időszakban magánerőből saját kivitelezésben kb. 400 000 lakás megépítésé­nek feltételeit kell biztosí­tani. A magánerőből történő csa­ládiház építéseket hosszúlejá­ratú hitelekkel, irány- és tí­pustervekkel, valamint szakta­nácsadással támogatják. Meg kell vizsgálni, hogy a mezőgaz­daság szocialista átszervezése milyen intézkedéseket tesz szükségessé a termelőszövetke­zeti parasztság csoportos csa­ládi lakóház-építésének előse­gítésére. A saját kivitelezésű családi házak anyagellátásét a belkereskedelem útján nagy­részt a népgazdasági tervekben előirányzott központi anyag- készletekből kell biztosítani. A magán- és vegyestulajdon- ban lévő lakóházak állagának megóvása céljából a tulajdo­nost kötelezik a házak karban­tartására. A felújításhoz a tu­lajdonos állami kölcsönt is kaphat. A kormány határozata végül utasítja az, érdekelt minisztere­ket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, felkéri a tár­sadalmi és tudományos szerve­zeteket, hogy minden lehető módon segítsék elő, a távlati lakásfejlesztési program meg­valósítását. Jelenlegi lakáshelyzetünk a távlati lakásfejlesztési kor­mányhatározat rendelkezésein kívül szükségessé teszi néhány olyan átmeneti intézkedést, amely az adott helyzetben módot ad a meglévő lakásál­lomány jobb elosztására, tehát a lakáshiányok viszonylagos enyhítésére. Ezt a célt szolgál­ja a kormánynak a lakbérpót­lékról, valamint az albérleti és ágybérleti díjakról szóló rendelete is. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a na­gyobb lakások még nincsenek mindenütt kellőképpen ki­használva, Ezért a bérlőket anyagi ösztönzéssel célszerű érdekeltté tenni abban, hogy csak akkora lakást vegyenek igénybe, illetőleg tartsanak fenn, amekkora a család szá­mára indokoltan szükséges. A lakbérpótlék fizetési kö­telezettség elrendelése azt a lehetőséget kivánja meg­adni, hogy a bérlők ön­kéntesen lebonyolított la­káscseréje révén a népe­sebb családok a jogos la­kásigényüknek megfelelő méretű lakáshoz jussanak, a kislétszámú családok pe­dig a nagyobb lakásokból kisebbekbe költözzenek. A most megjelent rendelet tehát úgy intézkedik, hogy az állam, a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek tu­lajdonában lévő lakások, va­lamint a személyi tulajdon­ban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakások bérlői — a lakás nem megfelelő kihasz­nálása esetén — lakbérpótlé- kot kötelesek fizetni. (Tanácsi rendelkezés alá tartoznak az 1953. április 1-e előtt épült személyi tulajdonban álló 3 szobásnál nagyobb lakóházak lakásai, a társasházak 3 szo­básnál nagyobb öröklakásai, valamint a szövetkezeti házak 3 szobásnál nagypbb lakásai.) A lakbérpótlék megállapí­tása szempontjából a 6 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó nagyságú la­kószoba egy személy, a 12 négyzetméternél nagyobb lakószoba két személy el­helyezésére alkalmas lakó­szobának minősül. Ha a lakásban állandóan la­kó személyek száma — a ki­használási mérték szerint — a lakásban elhelyezhető sze­mélyek számához képest ket­tővel kevesebb (egy többlet­szoba esetén), úgy 120 forint, ha hárommal kevesebb (más­fél szoba esetén), ügy 180 fo­rint, ha néggyel kevesebb (két többletszoba esetén), 260 forint, ha ette) kevesebb (két és fél többletszoba esetén), 350 forint, ha hattal kevesebb (3 többletszoba esetén) 450 forint lakbérpótlékot kell a lakás után havonként fizetni. Hatnál több személy hiányá­ban minden további személy után fél töfcbletszobánként to­vábbi 110 forint lakbérpótlék fizetendő. Az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter felhatal­mazást kapott, hogy a bérlő által helyreállított, műszaki­lag megosztott, nem lakás cél­jára szolgáló helyiségből át­alakított, illetőleg emeletrá­építés vagy padlástér beépítés útján létesített lakások eseté­ben a lakbérpótlék összegét rendelettel mérsékelhesse, il­letőleg elengedhesse. A rendelet alkalmazása szempontjából lakószobának minősül a lakás céljára hasz­nált helyiségek közül az elő­szoba (előtér), a konyha és a fürdőszoba céljára használt helyiségek kivételével — min­den olyan helyiség, amelynek a területe a 6 négyzetmétert meghaladja, közterületre vagy udvarra nyíló ablaka, meleg­padlója van és fűthető. A most közzétett rendelet a lakás béijeti jogszabályok alapján engedélyezett külön- szobát is igényt meghaladó lakrésznek minősíti, ennél­fogva az ilyen szoba is lak­bérpótlék fizetési kötelezett­ség alá esik. A szükséglaká­sok bérlői mentesek a lakbér­pótlék fizetési kötelezettség alól. Komfort nélküli lakás esetében az egyébként fize­tendő lakbérpótlék összegének 50 százalékát kell fizetni. Há a lakásban együtt lakó sze­mélyek egyike tartósan fertő­ző betegségben szenved, de állapota intézeti gyógykezelést nem követel meg, e személyt a lakbérpótlék megállapítása szempontjából két személy­ként kell számításba venni. A lakásban állandóan lakó személyek számának megálla­pításánál a bérlőt, továbbá a bérlő együtt élő családtagjait, valamint a lakásban lakó háztartási alkalmazottat kell számításba venni akkor is, ha nem tartózkodnál! állandóan a lakásban, hanem az ide vo­natkozó minisztertanácsi ren­deletben meghatározott okból és időre (hivatalos kiküldetés, vidéki vagy külföldi szolgá­lat, gyógyintézeti ápolás," ka­tonai szolgálat stb.) távol vannak a lakásból. A lakbérpótlék fizetendő összegét a társadalmi tulaj­donban lévő lakások esetében az illetékes házkezelő szer­vek, a személyi tulajdonban lévő tanácsi rendelkezés alatl álló lakások esetében pedig a bérbeadó tulajdonos köteles kiszámítani, és a lakbérpót­lék havi összegét a bérlővel, valamint az illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szer­veivel írásban közölni. Ha a bérlő a lakbérpótlék összegét kifogásolja, a közles kézhez­vételétől számított 8 napon belül kérheti az összeg he­lyesbítését. A helyesbítésről az illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szak- igazgatási szerve dönt. A jog­erős döntésig a bérlő a bér­beadó által közölt összeget köteles megfizetni. Ha a lakásban állandóan lakó személyek számában a lakbérpótlék fizetési kötele­zettségre kiható változás áll be, ezt a bérlő nyolc napon belül köteles a bérbeadónak helyiségben lévő egyéb beren­bejelenteni. A lakbérpótlék összegét a változásnak megfe­lelően módosítani kell. A lakbérpótlékból származó bevétel 30 százalékát a terü­letileg illetékes tanács köz­ségfejlesztési alapjába, 20 szá­zalékát pedig a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága ré szére kell átutalni, - hogy eze­ket az összegeket lakásfej­lesztésre fordíthassák. A me­gyei jogú városokban a be­vétel 60 százaléka illeti meg a megyei jogú városi tanács községfejlesztési alapját. A bevétel fennmaradó részét a lakóházak állagának meg­óvására, korszerűsítésére, vala­mint új lakások építésére sza­bad felhasználni. A kedvezőtlen lakásviszo­nyokat . kihasználva sok bérlő visszaélt azzal a lehetőség­gel, hogy a lakásnak egy ré­szét albérletbe adhatja. A részükre felesleges helyisége­ket a megengedhetőnél ma­gasabb albérleti díjért adták ki. Ezt a lakosság széles ré­tegei jogosan kifogásolták Ezért a kormány meghatározta a szedhető legmagasabb al­bérleti és ágybérleti díja­kat. A társadalmi tulajdonban lévő lakás és személyi tulaj­donban lévő, tanácsi rendelke­zés alatt álló lakás bérlője vagy tulajdonosa albérleti díj címén az albérlő kizárólagos használatában élló helyiségek területének minden négyzet- métere után a lakás teljes alapterülelének egy négyzet- méterére eső lakbérhányadnak legfeljebb az ötszörösét kér­heti. Az így számított albérleti díj Budapesten nem haladhatja meg a 250 forintot, a vidéki városok­ban és ipari községekben a 150 forintot, egyéb he­lyeken pedig a 100 forin­tot. A bérbeadó ezenkívül csak a bútor, az ágynemű és a lakó­dezési tárgyak használatáért kérhet személyenként legfel­jebb havi 100 forintot és az ál­tala nyújtott egyéb szolgálta­tásokért (például fűtés) a tény­leges költségeket. Ha a bérlő (tulajdonos) bú­torozatlan helyiséget család, házaspár részére ad albérlet­be, a négyzetméter szerint meghatározott 250, 150, illetve 100 forintra korlátozott díjat 50 százalékkal növelni lehet. A kormány rendelete hatá­rozottan gátat vet az albérleti uzsorának, ezért árdrágító visszaélésnek mi­nősítik azt- az esetet, ha a bérlő a megengedettnél magasabb albérleti díjat köt ki vagy fogad eb Ha a bíróság a bérlőt árdrá­gító visszaélésért jogerősen el­ítélte, a szóban forgó lakrészt az albérlő kérelmére részére társbérletként ki lehet utalni, feltéve, hogy a társbérlet lé­tesítésének feltételei egyéb­ként fennállnak. Ha az albérlő a lakrész kiutalását nem kéri, vagy őt kizáró okok miatt bér­lőül kijelölni nem lehet, a lakrészt a lakásügyi hatóság előzetesen igénybe veszi, és megüresedés esetén igényjogo­sult személy részére kiutalja. A bérlőt ilyen esetben a társ­bérlő személyének kiválasztá­sa, illetőig a lakás elcserélé- sének joga nem illeti meg. Az ágybérleti díjak mérté­kének megállapításánál hason­ló elvek érvényesülnek azzal az eltéréssel, hogy a díj kifize­tésének kötelezettsége az egyes ágybérlőket a lakóhelyiség használatának arányában ter­heli. A rendelet 1960. február 1-én lép hatályba. Abból a célból azonban, hogy a bérlők laká­suk megfelelő kihasználásáról gondoskodhassanak, illetőleg a jogos igényüket meghaladó la­kásukat kisebbre elcserélhes­sék, a rendelet majdnem egy éves türelmi időt engedé­lyez a lakbérpótlék fizetési kötelezettség életbelépte­tésére. A lakbérpótlék fizetési köte­lezettség tehát csak 1961. ja­nuár l-én kezdődik. Ismételten hangsúlyozni kell — mutattak rá nyomatékosan az Építésügyi Minisztériumban —, hogy a lakbérpótlék fizeté­si kötelezettség célja a lakások jobb kihasználásának elősegí­tése, nem pedig az állami be­vételek növelése — fejezték be a tájékoztatást az Építésügyi Minisztériumban. (MTI) A tömeg szerveset ehre 'áma*9 hódra dolgosnak a Textilművek kommunistái A Textilművekben a párt- szervezet eredményes munká­jának egyik alapvető tényező­je, hogy a tömegszervezetekre támaszkodva old meg minden feladatot. — A végrehajtó bizottság rendszeresen megtárgyalja a tömegszervezetek munkáját — mondja Inke Sándor szervező titkár. — Az MHS, az MSZBT helyzetét a vezetőségválasztás előtt vizsgáltuk meg. A szak- szervezet és KISZ eredményei­vel és hibáival azelőtt foglal­koztunk. Most pénteken a KISZ-szervezet munkáját tár­gyaltuk meg. Nemrégiben tárgyalták meg a kommunisták a pártépítés helyzetét. Ezen a megbeszélé­sen hangzott el: »A pártépítés­sel a tömegszervezetek is fog­lalkoznak. Különösen a KISZ ad nagy segítséget ebben a munkában, eddig 16 elvtársat javasoltak tagjelöltnek.« takarékosság fokozása — mind a szakszervezet munkája alap­ján valósul meg. A dolgozók politikai és szakmai oktatását is hathatósan elősegíti. Az üzemi tanácstagoknak tanfo­lyamot szervezett, a bizalmia­kat ismeretterjesztő tanfo­lyamra küldte. A KISZ és a szakszervezet közösen, heten­ként egyszer ismeretterjesztő előadást tart a leányszállóban. — Rájöttünk, hogy nem le­het az ismeretterjesztést há­romszáz lányra korlátozni, hi­szen csaknem kétezer dolgo­zónk van. Ha azt akarjuk, hogy egyre többen kapcsolód­janak be az ismeretterjesztés­be, az üzemben is kell előadá­sokat tartanunk. A jövőben havonta egyszer az üzemben is lesz ismeretterjesztő elő­adás — mondja Lukács Jó- zsefné sz. b.-elnök. A szakszervezet és a párt- szervezet között jó kapcsolat — A jó munka részben an- al?kult kiu az utóbbi években, nak köszönhető, hogy a tö- *°z°sen beszélnek meg min- megszervezetek önállóak, nem en problemát, s ha szükséges, várnak felső intézkedésekre, e„®v. °. Jak P10®' ^ szakszer­mernek kezdeményezni. Rész- 'ezetl bizottság ülésein részt ben pedig annak, hogy az vesznek:_ a pártbizottság tagjai, utóbbi három évben nem cse- . munelybizottság ülésein pe- rélődtek a vezetők, ugyanazok .l.® az alapszervezetek párttit- az elvtársak dolgoznak együtt, arai­akik már jól belejöttek a mun­kába — magyarázza Inke elv­társ. A szakszervezet a termelési feladatok megoldásában sok segítséget ad a pártszervezet­nek. A versenyek szervezése, irányítása, értékelése, a mun­kafegyelem megszilárdítása, a nyújtja. Naponta beszél a — A KISZ-bizottság minden segítséget megkap a pártbi­zottságtól — mondja Kubacs- ka András, a KISZ-bizottság titkára. — Az alapszervezetek­KlSZ-vezetőkkel, s ha szÜKsé- ges, támogatja őket munká­jukban. Van olyan munka, amit a KISZ nem tud egyedül elvé­gezni. Például a Felszabadulá­si Kulturális Szemlére nehe­zen tudják mozgósítani a fia­talokat. Most a pártszervezet segítségét kérik, mert úgy ér­zik: közösen sokkal nagyobb eredményt érhetnek el. A KISZ tömegkapcsolata jó. Ezt azzal a ténnyel lehet bizonyítani, hogy az »Ifjúság a szocializmusért« próbára csaknem háromszázan jelent­keztek. Ez a szám jóval maga­sabb a taglétszámnál. A KISZ tömegkapcsolatának kialakítá­sában nagy segítséget adtak a kommunisták. A KISZ-oktatásban százöt­venen vesznek részt. Sokkal több volt a jelentkező, de he­lyiség hiányában csak ennyi hallgatónak tudtak helyet biz­tosítani. Most szervezik újjá az ifjú­sági brigádokat. A múltban azért nem sikerült a brigádo­kat együtt tartani, mert a leg­rosszabb anyagra állították őket, s az értékelés sem volt megfelelő. Az új brigádokban a KISZ-en kívüli fiatalok is helyet kapnak, a fiatal műsza­kiak pedig patronálni fogják a brigádokat. — A mostani brigádok élet­képesebbek lesznek az eddi- geknél — mondja Kubacska ben ugyanez a helyzet. Például elvtárs —, mert a célkitűzések Deák Ferenc elvtárs a B-mű- és az értékelés szempontjai szak KISZ-szervezetének a -óbbak, megfelelőbbek, lelke- legmesszebbmenő segítség"1 sítőbbek. Lajos Géz»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents