Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-08 / 6. szám

riLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 6. szám. Ara 50 FILLÉR Péntek, 1960. január 8. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Tervük gazdag jövőt ígér (3. oldalun) Az ólombetű katonái (3. oldalon) OTTHONUNK (5. oldalon) A mélyszántás befej ezéséér t Sok év termelési tapasztala­ta igazolja, hogy a tavaszi ve­tésű növények termésfokozásá­nak agrotechnikai művelete az őszi mélyszántás. Napjainkban ennek a fontos munkának a befejezéséért mindent meg kell tennünk. Tudott dolog, hogy a tava­szi vetésű növényeknél az őszi mélyszántás termésfokozó ha­tása azért nyilvánul meg. mert a felszántott terület na­gyobb csapadék befogadására lesz képes. A csapadék olyan időszakra tartalékolódik, ami­kor a kultúrnövényeknek arra szükségük van. Fontos, hogy az őszi mélyszántást az el­múlt évek gyakorlatától elté­rően mélyebben végezzük, a mélyebb rétegű talajokon leg­alább 30 cm mélyen járjon az eke. Az ilyen talaimunka után a kultúrnövények gyökérzete erősebben fejlődik. Az őszi mélyszántás eredményeként javul a talaj fizikai szerkeze­te, morzsalékossá és tavasszal könnyen elmunkálhatóvá vá­lik a talaj. A gyomnövények elleni védekezésnek, de a kü­lönböző kártevők elleni véde­kezésnek is egyik alapvető feladata ez a talajmunka. Nem vitatható, hogy minő­ségileg a traktorokkal lehet a legkiíogástalanabb őszi mély­szántást végezni. Ezért a ta­lajmunkákra legigényesebb tavaszi vetésű növények részé­re a gépi munka a legcélrave­zetőbb. Parancsoló szükséges­ség azonban, hogy minden fo­gatot állítsunk rá az őszi mélyszántásra, hogy a nagy lemaradást fel lehessen szá­molni. A gépállomások túlteljesí­tették mélyszántási tervüket. Különösen a Nagybajomi és a Segesdi Gépállomás ért el jó eredményt. De vannak olya­nok is — így pl. a fonói —, amelyeknél igen számottevő a lemaradás. A gépállomások­nak az a kötelességük, hogy minden szántásra beállítható gépet úgy üzemeltessenek, hogy a körzetükben lévő tsz-eknél szántatlan terület ne maradjon. A tsz-ek a lovakat is fogják eke elé, és használják ki a még rendelkezésre álló időt az Az idén már a vetésterület 20 százalékán négyzetesen ültetik a kukoricát A múlt esztendő utolsó he­teiben szovjet szakemberek — gépészmérnökök, techniku­sok — számos előadáson, gya­korlati bemutatón ismertették hazánkban a néigyzetes fészkes kukorica.vetés technikáját, a gépek átalakítását, kezelés­módját. A tanfolyamon kívül tapasz­talatcsere-tanácsadást is tar­tottak a magyar és szovjet szakemberek Hajdúszoboszlón és Mezőtúron. Az állami gaz­daságok, a kísérleti és tan­gazdaságok v. —ifin és szak­őszi mélyszántási munkák embereink kivid részt vettek a hiánytalan elvégzésére. Az egyéni dolgozó parasztok sem késlekedhetnek, mert ennek a munkának halogatása csak kárukat szolgálja. A régi tsz-ek nagy részében befejeződött az őszi mély­szántás. Ehhez igen nagy se­gítséget adtak a gépállomások, de Bedegkéren, Kapolyon és a többi tsz-ben a lófogatok is kivették részüket ebből a munkából. Ezért végezték el idejekorán az őszi mélyszán­tást. Jó szervezési munkával a mi gépállomásaink többet is tudnak segíteni, mint azt már az őszi vetésnél is bebizonyí­tották. Az újonnan alakult szövet­kezeteknél a fogatok is ered­ményesen dolgoznak. Várdán, Buzsákon, Kaposújlakon a bri gádszervezetek megfele­lően végezték az őszi mély­szántást. E helyeken, valamint az új tsz-ek nagy részében a traktorok is szántanak. Fokoz­ni kell azonban a munkák üte­mét. A tsz-ek és az egyéni termelők elsőrendű érdeke ez, mert a gazdagabb termésnek csak így vetik meg alapját. Molnár Imre megyei főmezőgazdász Az üzemekből száznál többen jelentkeztek technikumba Hetvenen vesznek részt hegesztő tanfolyamon A megye iparosodása, a technika fejlődése azt kíván- "ja, hogy jól képzett munkások dolgozzanak üzemeinkben, vál­lalatainknál. Szükséges, hogy minél többen szerezzék meg a technikumi végzettséget, a he­gesztő, esztergályos szaktudást. A munkások maguk is kér­ték: teremtsék meg számukra a továbbképzés lehetőségét. A kezdeményezésnek helytadott a megyei tanács ipari osztálya és a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium is. A közelmúltban meghirdették a jelentkezést a tanfolyamokra. A Kohó- és Gépipari Minisztérium meg­ígérte, hogy kellő számú je­lentkező esetén Kaposvárott megindítja a gépipari és erős­áramú ipari technikum esti tagozatát. A jelentkezők névsora már megérkezett az ipari osztályra. Eszerint igen sokan megértet­tek a szakképzés fontosságát. A gépipari és erősáramú ipari technikumra 127-en ielentkez- tek. Ez a szám a tanács véle­ménye szerint elegendő ahhoz, hogy a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium megindíthassa a technikum esti tagozatát. A megyei tanács által indí­tandó hegesztő, esztergályos tanfolyamra is sokan kérték felvételüket. Mintegy 70-en je­lentkeztek hegesztő, 12-en pe­dig esztergályos szaktanfo­lyamra. Ezt a két szakmát kü­lönösen a Textilművek és az Építőipari ™,ia1at dolgozói közül szó- ••-•Mr sokan elsajá­títani. A gépipari és erősára­mú ipari technikum esti tago­zata szeptemberben indul, és valószínűleg felvételi vizsga előzi meg. A megyei tanács által szer­vezett 3 hónapos hegesztő és esztergályos tanfolyam e hó­nap végén kezdődik. Erre az iparitanuló-iskola tanárai kö­zül biztosítanak elméleti elő­adókat. A gyakorlati oktatást a megye legjobb hegesztői és esztergályosai végzik. tapasztal itcserén a négyzetes kukoricavetét irányító gép- csopcrtvezetők az egész or­szágból, s az új rendszerű gép kezelését, valamint a komplex- brigádok szervezési tapaszta­latait tárgyalták meg. A szovjet szakemberektől nyert tapasztalatok széles kö­rű elterjesztésére január 4—30-a között az ország 13 megyéjében rendeznek egy-egy hetes tanfolyamokat. A tervek szerint összesen hatezer szak­embert képeznek ki a négyze­tes fészkes kukcricavetés szak­szerű irányítására. A jól szervezett felkészülést elsősorban is az indokolja, hogy míg tavaly a kukorica egész vetéstérültének csupán öt százalékán vetettek négyze­tesen, az idén legalább húsz százaléknyi lesz már a géppel keresztben—hosszában művel­hető terület. A nagy munká­hoz országosan 3100 négyzet­bevető gép áll majd rendelke­zésükre a termelőszövetkeze­teknek és állami gazdaságok­nak. (MTI) A somogysárdi Béke Tsz megtartotta alakuló közgyűlését Népes község Somogysárd. A tanácsi irányítás alá tartozó 3490 holdon 475 család 842 tagja gazdálkodott egyénileg. December végén mindnyájan a szövetkezés útjára léptek. Szerdán, január 6-án délután tartották meg az alakuló köz­gyűlést. Első tanácskozásukon az volt a legfőbb feladatuk, hogy megválasszák a szövetke­zet vezetőségét — amint ezt megnyitójában a közgyűlésen elnöklő Anvunovics Dán éi, az Állami Ménes helyi telepének vezetője is hangsúlyozta. Az előző napon hatvan gaz­dából álló jelölő-bizottság ta­nácskozott. Számba vették, ki­ket tartanak alkalmasnak a 15 tagú vezetőségbe, a 7 tagú el­lenőrző bizottságba, az 5 tagú fegyelmi bizottságba és a 8 brigád vezetésére. Ezt a javas­latot vitatta meg a közgyűlés. A jelölőbizottság előterjeszté­sét három személyt illetően módosította a tagság. így ke­rült be a vezetőségbe Gáspár ba Pékó István, és így lett növénytermesztési brigád­vezető György József. A két jelelt közül elnöknek Szabó Flóriánt, elnökhelyettesnek pedig ifj. Sági Józsefet vá­lasztották meg. Részt vett és beszédet mon­dott az alakuló közgyűlésen Gyurisics Dániel, az igali Aranykalász Tsz elnöke is. Szólt közös gazdaságuk eddigi munkájáról, ismertette a szö­vetkezet belső szervezeti élete kialakításában szerzett gya­korlati tapasztalataikat. A közgyűlés befejeztével az igali tsz-elnök elbeszélgetett a Béke Termelőszövetkezet veze­tőivel. ígérte, hogy néhány bri- gádvezetőjévei, mezőgazdászá­val több napra ellátogatnak Somogysárdra és helyszíni se­gítséget adnak a szövetkezeti gazdálkodásra áttért község­nek a munkaszervezet kialakí­tásához, a tarvek elkészítésé­hez, a közös tevékenység meg­Elfogadták az 1960. évi állami költségvetést A Minisxtertanáea ülése A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön délelőtt ülést tartott. Na­pirend előtt dr. Münnich Fe­renc, a Minisztertanács elnöke megemlékezett Antos István pénzügyminiszter elhunytárol, s javaslatára a Minisztertanács úgy határozott, hogy jegyző- j könyvben megörökíti Antos j István elévülhetetlen érdemeit.! A napirend, tárgyalása so­rán a Minisztertanács — a Pénzügyminisztérium előter­jesztése alapján — megvitatta és elfogadta az 1960. évi állami költségvetést, ■ s úgy határozott, hogy megtárgyalás és jóváha­gyás céljából az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé ter­jeszti.­A Minisztertanács ezután fo­lyóügyeket tárgyalt. (MTI) Szombaton temetik Antos István eivlársat Az Antos István elvtárs te­metésének megrendezésére alakult párt- és kormánybi­zottság közli: Antos István elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagját, pénzügyminisztert, országgyűlési képviselőt, a Közgazdaságtudományi Egye­tem professzorát január hó ö-én, szombaton délelőtt 11 órától 13 óráig a Nemzeti Ga­léria (Kossuth Lajos tér 12.) csarnokában ravatalozzák fel. Temetése ugyanaznap dél­után fél három órakor lesz a Kerepesi temetőben a Kossuth Mauzóleum előtti díszsírhe­lyen. (MTI) Tamilnak a nagyatádi járás tsz-tagjai János, a fegyelmi bizottság- Indításához. (Tudósítónktól.) Ilyenkor már hamar sötéte­dik, korán leszáll az este. Alig öt-hat óra, s már kígyói­nak a villanyok. Szívesen hú­zódunk a jó meleg kályha mellé egy-egy újságot vagy könyvet lapozva . kezünkben. Sokan rádiót hallgatnak, vagy a művelődési otthonban tele­víziós előadást néznek. Egyre több azonban azoknak a szá­ma is. akik hetente két-három estéjüket szaktanfolyamokon töltik ed. A nagyatádi járásnak szin­te minden községében indult a télen valamilyen gazdasági szaktanfolyam vagy előadás­sorozat. Jól fűtött iskolai tan­termek, tsz-irodák várják a kiválóan alkalmasak arra, hogy az emberek meghányj ák- vessék a munkaszervezés, ál­lattenyésztés. növénytermesz­tés problémáit. Tavaly még kevesebb, az idén több he­lyütt indult szervezett oktatás. A falusi ismeretterjesztés gerincét az ezüstkalászos tan- folyamok alkotják. Különösen az új termelőszövetkezetekben fontos, hogy minél rövidebb idő alatt elsajátítsák a társas gazdálkodás alapismereteit, minél hamarabb beleilleszked­jenek az új paraszti életfor­mába. A nemrég tsz-községgé ala­kult Háromfán az ezüstkalá­szos tanfolyamnak rendszere­sen 13—15 látogatója van. A Hűsítőgyártó üzem Melegvízkutatás Útjavítás Óvoda, bölcsőde a Fonyód! Községi Tanács ez évi tervében A Fonyód! Községi Tanács j ülés. Több évig tartó fejlesztése legutóbbi ülésén két napirendi i 8 milliót igényel. Elkészülte ponttal foglalkoztak. Szomorú | után az egész Balatcn-partct István v. b,-titkár az 1960. évi költségvetési tervet ismertette. Fonyódon 1958-ban melegvíz­fúrást kezdtek, s szénsavas vi­zet találtak. Szénsavas víztöltő üzembehelyezésére 470 ezer fo­rintot szavazott meg a tanács­ellátja hűsítő itallal. Tovább folytatják a melegvíz-kutatást. Több mint 200 ezer forintot fordítanak e célra. Foglalkozott a tanácsülés az utak és a világítás meg­javításával is. A Rit­tanulnivágyókat. A téli esték tanfoiyamot Hegedűs Dezső, a járási tanács főmezőgazdásza vezeti sok türelemmel, nagy hozzáértéssel és odaadással. Az előadások után sok kérdés hangzik el a hallgatók részé­ről. És sorjában mindenre vá­laszt kapnak. Talajvizsgáló be­rendezés, rovarpreparátum, maggyűjtemény, mikroszkóp, diagép és 30 diafilm segíti gya­ter utca járdát kap a tavaszai. Több utat, járdát betonoznak, j kcrlati oktatásukat. Erre a célra mintegy 100 ezer' A nagyatádi Szorgalom Tsz forint áll rendelkezésre, | irodahelyiségéből hetente két f 05 a kulturmunka egte sokszor még 11 óráig is fellendítésére^ 15 ezer forint ^ világosság szűrődik ki. Tíz fő áll rendelkezésre. A kózségíej- hajol esténként a padok fölé, lesztésre szánt összeg majdnem g szorgalmasan jegyzeteli, amit eléri az egymilliót. Negyed-; oktatóik — Kisfaludy Éva, a millióval több a tavalyinál. A [ gépállomás mezőgazdasági KÉSZÜL A JÁRDA Nehezen, nyikorogva fordul a kocsikerék. Az agyagos sár fröccsen a lovak léptei alatt. Komornak, elhagyottnak lát­szik Gálosfa. A vonaton ér­kező egy-két ember fázósan szaporázza lépéseit — talán hazafelé igyekeznek. Valahá- nyan az út jobboldalán ha­ladnak. Nem, nem holmi ba­bonáról vagy gálosfai szo­kásról van szó, hanem ezen az oldalon készült el egy sza­kaszon az ősszel az aszfalt- járda. Igen, csak egy szakaszon, mert az egyik kereszteződés­nél vége szakad, és a járó­kelők meg-megtorpanva ke­resik azt a helyet, ahol vi­szonylag összesárosodás nél­kül tovább juthatnak ... A környező dombok erdői ólomszürke ködbe burkolóz­nak, lassan alkonyodik, de a falu közepe táján, lázas mun­ka folyik. Asszonyok cement­tel megrakott teknőket hor­danak, férfiak sódert kever­nek: az út baloldalán most készül az új járda. Beszél­getnek, tréfálóznak munka közben, minden fizetség nél­kül többet ér nekik, hogy nem kell többé a sarat ta­posni. Hollenbach Kristófné már nem fiatal asszony, de egy 18 éves lányt meghazud­toló fürgeséggel hordja a cementet. — Hogy örülünk-e? De még mennyire! — mondja. — Alig várom, hogy megkemé­nyedjen, és járni lehessen rajta. Ronda sáros ez a Gá­losfa, nagyon kellett ide az aszfalt. — S szinte cseme­gézve ejti ki az utolsó szót. Az egész Ekkcrt-család kint van az utcán. A nagy­lány nemrég jött a vonattal — Kaposvárott tanul —, de máris kötényt kötött és se­gít. — Csak egy baj v'an — mondja a tanácselnök meg­törölve cementes kezét —, kevés a cement, sehogy se tudtunk elegendő mennyisé­get beszerezni, így csak a tavasszal fejezzük be a mun­kát. Ez azonban nem rontja munkakedvüket. Dolgoznak, s minden elkészült méter után boldogabbak. Járdájuk lesz, megszabadulnak az őszi-tavaszi idők rémétől, a sártól Két kezük munkájá­val, közös akarattal terem­tették meg. A társadalmi munka gon­dolata így jutott el Gálos- fán a tett magaslatára. V. M. különböző vállalatok kb. 10 millió forint ráfordításával szeranyvízlevezetőt, új strandot, áruházat, stadiont, szállodát építenek. A tanácstagok felszólalásaik­ban elmondták, hogy a községi temetőt ki kellene bővíteni, s Fonyódligeten újat létesíteni. Helyes lenne, ha a »Hullám« vendéglőben közétkeztetéssel is foglalkoznának, s ha a föld­művesszövetkezet boltja na­gyobb választékot tartana. El­hangzott az a kívánság is, hogy a tanácstagok gyakrabban tartsanak beszámolókat. A felszólalásokra Magyar Imre v. b.-el nők válaszolt, majd Fáró József, az általános iskola igazgatója a napközi és az óvoda munkájáról számolt be. Bejelentette a második óvoda megnyitását és egy böl­csőde létrehozásának tervét. Felszerelést a megyei tanács ad, helyiséget pedig a község biztosít mérnöke és Váradi Gyula népművelési felügyelő — el­mondanak nekik. Csökölyben a Hetedik Pártkongresszus Tsz tagjai szorgalmasan eljárnak az esti tanfolyamra, ahol a Kaposvári Mezőgazdasági Technikum tanára oktatja őket. Tsranyban Molnár Géza vezetésével ismerkednek meg a mezőgazdaság tudományával. Három népközépiskola is működik a járásban. Kutas tsz- községben már a III. évfolya­mon tanuljak, Lábodon 10 fő jár a II. évfolyamra, Mikében pedig 24 tag iratkozott be az első évfolyamra. Ott, ahol nincs még* szerve­zett oktatás, előadásokat tar­tanak, filmet vetítenek. Több helyütt lesz majd munkaegy­ségszámítási tanfolyam is. Minden tsz-ben volt előadás a tsz-tagok jogairól és köteles­ségeiről. Több helyütt lesz majd szakelőadás a burgonya- és dohánytermesztésről is. d. a*

Next

/
Thumbnails
Contents