Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-30 / 25. szám
Szombat, 1960. január 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP A% országgyűlés pénteki ülése (Folytatás az 1. oldalról.) Kerkay Andorné Fejér megyei képviselő felszólalása után Darvas József országgyűlési képviselő a művelődés- ügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Többi között a következőket mondotta: Darvas József hozzászólása tudjuk dalmat, akár a színházat, vagy — Szinte fel sem még mérni azt, hogy a kultúra minden területén milyen új feladatokat jelent az az óriási jellegű forradalmi változás, ami most a falun végbemegy. A szocialista mezőgazdaság a dolgozó parasztok számára új igényeket, új kívánságokat, új tartalmat jelent. Fel kell készülnünk arra, hogy ezeket az egyre növekvő igényeket kielégítsük és úgy töltsük meg tartalommal az emberek növekvő kulturális igényeit, hogy valóban szocialista emberekké váljanak. Az elmúlt esztendőkben találkozott az ember néha olyasfajta pénzügyi szemlélettel, hogy a kultúra csak viszi a pénzt, vissza nemigen ad. A kultúra igenis »hoz-« pénzt, mert műveltebb ember, a műveltebb emberfő, a nemesebb lelki tartalom — mindez sokszorosan visszafizetődik a termelésben is. A költségvetés az elmúlt évekkel szemben nagyobb ütemben emeli a kultúrára fordított összegeket. Az elmúlt évhez képest több mint íélmilliárd forinttal emelkedett a kulturális tárca költség- vetése. A Művelődésügyi Minisztérium helyesen osztja el a rendelkezésre álló összegeket. Legtöbbet az alsófokú oktatásra adott, amit helyeselni kell, mert az 1956 előtti kulturális politikánk egyik hibája éppen az volt, hogy ezt a területet elhanyagolta, s most pótolni kell a mulasztásokat. Az óvodák férőhelyeit, 7500-al tudják emelni, és közel ezerrel nő ebben az évben az általános iskolai tantermek száma. Az űjtípusú tanítóképzőknek is elég jelentékeny összeget biztosítanak. A levelező-oktatásban résztvevő dolgozók száma megkétszereződik, s ehhez is biztosítják a megfelelő anyagi alapot. Rendkívül fontos dolog, hogy a politechnikai oktatáshoz, az iskolareformot kikísérletező iskoláknak az eddigi 10 millióval szemben 25 millió forintot irányoztak elő. Felszólalása további részében számos olyan kérdést vetett fel, amelyeket a következő években, az ötéves tervben figyelembe kell majd venni. Ilyen például az óvoda-probléma megoldása falun. A napközi otthonok befogadóképességének további bővítése, vagy a középiskolai tanteremproblémák. Rendkívül nagy jelentőségű dologgal foglalkozik a Művelődésügyi Minisztérium, amikor előkészíti az iskolareformot — folytatta Darvas József. — Az élet, a valóság és az iskolai oktatás közelebbho- zása, a munka és a tanulás szerves egységének megteremtése új tartalmat, új szemléletet ad a nevelésnek, ugyanakkor felkészíti a gyakorlati életre. A kísérleti iskolákban nagyon jelentős munka folyik. A tapasztalat az, hogy az üzemekben és a gazdaságokban is nagyon szívesen és jól foglalkoznak az odakerülő gyermekekkel. Foglalkozott a felsöofctatás és a népművelés néhány kérdésével! is. végül a művészet és az irodalom problémáiról szólt. Véleményem szerint az irodalomban, a művészetben egy jó irányú megszilárdulásnak voltunk tanúi az elmúlt időkben. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a párt, eredményekben mutatkozó jó politikája hatott az írókra és a művészekre. Elrendezik a dolgokat szívükben, agyukban, s mindez az alkotásokban is megmutatkozik. Akár az iroa filmet nézzük, tudunk olyan eredményeket felmutatni a pártos alkotások terén is, amelyekre azt mondja az ember: ez már valami! A párt helyes politikája, jó kultúrpolitikája révén olyan alap teremtődött meg, amelyet szerintem még nem használunk ki eléggé. E téren is meggyorsíthatnánk a fejlődést, ha néhány kérdést alaposabban fognánk meg. Fontosnak tartja például, hogy egész szellemi életünket, irodalmi, művészeti életünket a viták pezsgő, eleven szenvedélyes atmoszférája jellemezze. Figyelembe kell venni azt — folytatta —, hegy az elmúlt években kulturális életünkre elég széles fronton betört egy kispolgári szellemű szemlélet. S amíg nagyon helyesen és szükségszerűen harcoltunk a revizionizmus és a népies harmadik üt ellen, ezek a langyosabbnak látszó, de egyáltalán nem veszélytelen polgári tendenciák vadvíz módjára szivárogtak be kultúránk egész területére. Ez ellen nagyon komoly harcot kellene indítanunk most már. Valamint irtózat az — folytatta — ami az úgynevezett könnyű műfaj terén van. pedig ez széles tömegeket érint, és nemcsak a kis színpadot és a vidám színpadot jelenti, meg a rádiónak és televíziónak ilyenfajta műsorait, hiszen ezek adnak példát és műsoranyagot a kultúrotthonokban folyó ilyen irányú munkához is. Még veszélyesebb dolog az, hogy az ilyenfajta szórakoztató ipar úgy próbálja álcázni magát, hogy korszerű mondanivalót igyekszik adni. A mai problémákat járatják le azzal, hogy azokat a kispolgáriság ronda mezébe öltöztetik. Amikor semmitmondó, mondanivaló nélküli, vagy legalábbis látszólag mondanivaló nélkül, de rejtetten nagyon is helytelen mondanivalót hordozó művek számára nálunk így nyitott az út, a problémázó, a lényeget kereső irodalom számára véleményem szerint sem kritikánk, sem az irányít ón tényezők nem adják meg aj! szükséges bátorítást■ és segít-',> séget. Félreértés ne essék: nem' igénytelenséget, nem mentsé-1 get, nem kevesebb kritikát1 kérek ezekkel a művekkel es írói próbálkozásokkal szemben hanem több szeretetet és több! törődést. A szocialista élet külső for-| mái elrendeződnek. A falun | sem az a fő probléma már,1 hogy a paraszt belép, vagy nem lép be. Belép, de igazai né, Ábrányi István, Oláh György és Vida Miklós országgyűlési képviselők szóltak hozzá a költségvetés-tervezethez. Ezzel a vita befejeződött. A felszólalásokra Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt. Elmondotta, hogy a képviselők sok hasznos észrevételt, értékes indítványt, javaslatot tettek. Számosán mutattak rá arra, milyen kiaknázatlan lehetőségeink vannak új és új népgazdasági tartalék feltárására. Így például figyelemreméltó észrevétel volt az, hogy a nagy erőfeszítéssel elkészített Keleti Főcsatorna hasznosítása még nem megfelelő. A főcsatorna megépítése állami feladat volt — mondotta a miniszter —, most az illetékes helyi szerveken, a környező falvak, községek lakóin a sor: mozgósítsák a helyi erőforrásokat, s bizonyos, hegy kormányunk minden támogatást megad számukra. Jelentős tartalékok rejlenek például hőforrásainkban, melyeknek vizével viszonylag alacsony beruházással melegágyakat fűthetünk, palántákat nevelhetünk. Az ilyen kezdeményezéseket kormányunk kész hitelekkel is támogatni. Nyers Rezső hangoztatta még, hogy a vitában felmerült valamennyi észrevételt az illetékesek megvizsgálják és a lehetőségekhez mérten igyekeznek megvalósítani a hasznos, jó javaslatokat. Képviselőtársaim valameny- nyien egyetértettek abban, hogy költségvetésünk fő arányain ne változtassunk; a költségvetés előirányzatai reálisak, teljesíthetők, ezért arra kérem az országgyűlést, hogy azokat változtatás nélkül fogadja el. Rónai Sándor elnök ezután szavazásra tette fel az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés szombaton délelőtt 10 órakor folytatja tanácskozását. Az ülés napirendjén szerepel a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez és kormányaihoz intézett felhívásának tárgyalása; a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója, továbbá az országgyűlés küldöttségének a Csehszlovák Köztársaságban tett látogatásáról szóló beszámoló. (MTI) KÖZÖS OOftO EZ IS KÖZÖS GOND, S ELINTÉZÉSRE VÁR, hogy szívünk szerint elégedettek lehessünk kibontakozó kulturális életünk láttán. A városi tanács az elmúlt hónapokban több kezdeményező lépést tett avégből, hogy összhangot teremtsen művelődési életünkben, egybehangolja az öntevékeny művészeti csoportok, a művelődési házak és egyéb kulturális intézmények sokrétű tevékenységét. A kezdeményező lépés eredményeként született meg a közös műsorplakát, örülünk, hogy eddig eljutottunk, és végre tudni véli az egyik kéz, hogy mit csinál — vagy mit készül csinálni — a másik. Hasonlóképpen örömmel üdvözöljük azt az elgondolást is, hogy halaszthatatlanul szükséges az öntevékeny művészeti élet néhány fő ágazatában központi együtteseket kialakítani. Ide kapcsolódó észrevételeinket két művészeti csoportunk munkájáról engedtessék meg tehát az erőösszevonások szellemében elmondanunk. A Munkás Színjátszó Stúdió és a Megyei Könyvtár nemrég életre hívott Irodalmi Színpadáról kívánunk szólni, s nem titkoljuk, abban a reményben, hogy mondandónk végül is meggondolás tárgyává válik. MINDKÉT ÖNTEVÉKENY MŰVÉSZETI CSOPORTUNK éli a maga kialakult vagy kialakulóban levő életét. Keveset tudunk róluk. Őszinte sajnálatunkra, főleg a Munkás Színjátszó Stúdió hallat igen keveset magáról. Ennek következtében haj - lamosak vagyunk azt hinni, hogy stúdiónk — amelynek megalakulásához és működéséhez olyan nagy reményeket fűztünk — elveszik a véget nem érő készülődésekben, és munkájában ott kísért valamiféle Tart pour l’art-íz. Hiszen mióta számon tarthatjuk a stúdiót mint kulturális életünk egy bázisát, alig kaptunk tőle igazán reprezentatív rendezvényt. Holott ilyent joggal várhatunk tőle akár havonként, akár pedig kéthavonként, hiszen tagjai tehetséges dolgozó emberek, akiket rendszeres művészeti munlka kovácsolt össze. Ez azonban még nem elegendő — hogy úgy mondjuk — az üdvösséghez. Joggal kérdezzük: hol van városunk kulturális életéből az a szín, amelyet munkás színjátszóinktól véltünk megkapni? Ilyesmi egyelőre nincs sehol, illetve csak elképzelésekben él. Ezért hiányoljuk a stúdió rendezvényeit, hiszen erejéből tellik, hogy rendszeresen jelentkezzék a nyilvánosság előtt. Irányítása WbVUVSVWi WiAPVWW.-JW.1vwwv^wwwvJ megfelelő kezekben van elhelyezve, más alig hiányzik, mint az, hogy gondot kovácsoljunk magunknak munkás színjátszóink nyilvános szereplési lehetőségeinek megteremtéséből. A Megyei Könyvtár — maga köré tömörített versmondó fiatalokból — nemrég megalakította irodalmi színpadát. Hogy mennyire elégíti ki a város irodalombairátainak igényét a színpad működése, azt ne firtassuk itt, mert alig elégítheti ki. Az irodalmi színpad tagjainak legutóbbi, második szereplése igen gyengén sikerült, kollektívájából máris kiszakadtak vagy pedig kiszakadni készülnek a legjobb erők. Miért említjük e tényt? A NYÁRON SZŐ VOLT ARRÓL, hogy — miután az ország több vidéki városa erre rniár szolgáltatott követendő példákat — Kaposvárott is megteremtődik végre az irodalmi színpad, s gazdája, irányítója a TIT lesz. A TIT anyagi akadályok miatt nem tudta valóra váltani elképzeléseit, jóllehet járási székhelye- inlkről egyre több olyan értelmű híradás érkezik, hogy itt is, ott is megalakult tanárokból, munkás- és diákfiatalokból az irodalmi színpadok előadó kollektívája. Ezt történt Csurgón, Nagyatádon, Barcson, és sorolhatnánk még a helységeket, közöttük nem járási székhelyeket is. Itt, a megyeszékhelyen, ahol ha nem dúskálunk is fényes lehetőségekben, de adottság százszor több ígérkezik, képtelenek lennénk otthont, fórumot teremteni — s nemcsak alkalmi fórumot, mint a Megyei Könyvtár — a klasszikus és élő irodalom, a vers- mondás, az előadóművészei, kultuszának? Igen, látszólag képtelenek vagyunk egészen addig, míg jó kaposvári hagyományok szerint senki sem akar szövetségre lépni senkivel egy állandóbb irodalmi színpad alapjainak lerakása érdekében. Dicsőség- és érdemféltésből vagy miből, de itt szétaprózódnak igencsak a népművelés ügyét magasabb szinten szolgálni kívánó erők: A kérdés csak az, hogy meddig tenyésztjük még magunkban ezt a hibát, amelyben közrejátszik nem is kicsit az egyes szervezetek hiúsága, s amely miatt városunk kulturális élete színtelenebb, tehát nem X-nek ' és Y-nak ártanak, hanem a közösségnek, a város egészének, Jónak látnánk, ha gondos mérlegelés, előkészítés után létre tudna jönni végre egy olyan irodalmi színpad, mely nemcsak a Megyei Könyvtár irodalmi ismeretterjesztő előadásait van hivatva megízesíteni. Néhány nappal ezelőtt megemlítettük, hogy jó lenne a Munkás Színjátszó Stúdiót felfrissíteni a jelenlegi irodalmi színpad legjobbjaival, s ezzel a lelkes emberanyaggal megalapozni egy majdani irodalmi színpad kollektíváját^ Azt a választ kaptuk, hogy a stúdió tagjai úgy sem szerepelnek anyagi díjazás nélkül: Kételkednünk kell ez állítás valódiságában! Ha pedig mégis adódott alkalom arra, hogy a stúdió tagjai ellenszolgáltatásért szerepeltek, elítélendőnek tartjuk s olyan hibának, amit sürgősen fel kell számolni, mert ahova a profi szellem beköszönt, ott megfúl az öntevékeny művészeti munka is. EGY BIZONYOS: az erők összpontosításával létre lehetne hozni városunkban is az irodalmi színpadot, csak vegyük észre már egyszer a csaknem kiabálva kínálkozó lehetőségeket! László Ibolya Átalakítják a Bethlen téri Jűszerboltot és hentesüzletet A Somogy megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat a külvárosok áruellátásának megjavítása érdekében célul tűzte a külterületi boltok korszerűsítését. A közeljövőben a Bethlen téri húsboltot átköltöztetik a Honvéd utca másik sarkán álló épületbe. Az igy felszabaduló helyiséget a fűszerbolthoz csatolják. Az átépítés munkálatai február első napjaiban kezdődnek, a költségek összege mintegy 100 ezer forint. A mostani fűszer- és húsbolt helyén modem csemegeüzletet építenek. A bolt korszerű berendezést kap: új, falba süllyesztett polcokat, anyagtárolót. Átépítik a portálokat, a négy kirakatot. Az átalakítások befejezését április közepére tervezik, addig is azonban üzemelni fog a fűszerbolt a majdani üzlet ponyvával elválasztott egyik félében. '.V-JW-W-WWAKÉT HÉT MUMKÄJÄ R kaposvári Latinka Sándor Termelőszövetkezet első lépései van Z. Nagy Ferencnek, ami-i kor azt mondja: az a jövő idők! problémája, hogyan lesz szo-J dalista emberré. Ehhez a szo-J cialista emberré-váláshoz művészet rengeteg segítséget; tud adni. Mi a morális problémákkal való foglalkozást eddigi eladtuk, ma is eladjuk a polgári! irodalomnak. Nekünk ezekre aj morális problémákra szó-1 cialista választ kell adnunk, s1 abban az irányban kell segíte-i nünk művészeinket, hogy ezt ai választ meg tudják fogalmaz-! ni. J Darvas József végül a költ-! ségvetést elfogadta. Darvas József felszólalásai után Brutyó János, dr. Stark1 Janka, Jakab Sándor, dr.‘ Zsigruond László, Tóth JánosKaposvár dolgozó parasztjai a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. Mindösz- sze két hete annak, hogy a város új közös gazdasága — mintegy emlékeztetve az 1919-es somogyi termelőszövetkezetekre — Latinka Sándor nevét viseli. Az első közgyűlés magában foglalta a megalakulás minden jellegzetességét: megállapodtak a mintaalapszabály szerinti működési elvekben, megválasztották a vezetőséget, és elhatározták, hogy a kis területű Szabadságzászló Tsz-szel egyesülnek. Az a föld, amely a városi tanács irányítása alá tartozik, ezzel egyetlen szövetkezet tulajdona lett. A Latinka Sándor Termelő- szövetkezet épp olyan közös gazdaság, mint bármelyik falusi szövetkezet, mégis különleges adottságai vannak. A parasztok a város előnyét már egyéni gazda korukban ismerték, a nagyüzem ezeket a lehetőségeket összesítve jobban kihasználhatja. A város, a piac jelenléte egyik biztosítéka annak, hogy — megfelelő munkaszervezéssel — kiváló gazdálkodást folytassanak. Mivel a város kiterjedtsége miatt a földek meglehetősen messze vannak egymástól, a szövetkezet gazdasági felépítésének szervezése igen nagy körültekintést, sok munkát követel. Nem lehet tehát csodálkozni, ha az első lépések igen nehezek, hiszen számtalan szempontot figyelembe véve kell megtenni őket úgy, hogy a választott út a legjobb legyen. A Latinka Tsz tagjai sorában szép számmal akad kiváló gazda, sokuk neve városszerte ismert. Okos gazdákhoz méltóan olyan vezetőséget választottak, amelynek kezébe bizton adhatták a szövetkezet irányítását. Ezek a vezetők — Nagy József elnök, Keczeli József elnökhelyettes, állattenyésztési brigádvezető és Kuczkó József párttitkár — élnek is a városi tanács ígért segítségével. Szinte naponta bekopognak Halomvári György tanácstitkár ajtaján, s az egykét órás beszélgetések nyomán mind szebben és szebben bontakozik, alakul ki a szövetkezet külső és belső formája ... A gazdaság megkapja a Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat kisivánpusztai telepét. Az ottani gazdasági épületek módot adnak arra, hogy ott alakuljon ki a szövetkezet állattenyésztési központja. Az azonban nem gazdaságos, hogy az összes fogat is itt legyen, hiszen a távol eső földek megművelése így nagyobb gondot okoznak. Ezért még három különböző ponton fogatos üzemegységet szerveznek — olyan helyeken, ahol van fiagyobb istálló, s mindössze egyszerű átalakítási munkát kell végezni. Az állattenyésztési, a kertészeti, a fuvarozó és a három növénytermesztési brigád megalakításával párhuzamosan végzik a földek, a gazdasági felszerelések és az állatállomány leltározását. — Egy kicsit furcsa és néhány álmatlan éjszakát okozó gond az 1720 holdas gazdaság irányítása — mondotta Nagy József elnök —, hiszen az ember már nemcsak saját magáért, hanem sokkal inkább a szövetkezet 325 tagjáért felelős. Azt akarjuk, hogy minél jövedelmezőbb legyen gazdálkodásunk, s hogy a tavasztól havonta rendszeresen oszthassunk munkaegység-előleget. Dacsev Péter kertészeti brigádvezető — kiváló szakember — a 30 holdas kertészetben már megkezdte a munkát. Naponta 14—15 fogat hordja a trágyát, készítik elő a palánták talaját. A fogatos brigád is néhány nap óta munkában van. A kertészetből, a fuvarozásból fogják biztosítani a szövetkezet első jövedelmét. De nem feledkeznek meg az állattenyésztésről sem. Keczeli József brigádvezető ezt mondta: — Megvan a lehetőség, hogy nagyszerű állatállományt alakítsunk ki. Igaz, hogy a leltár még nem készült el, de ismerjük a gazdák állatait. A lehető leghamarabb vásárolunk naposcsibéket, hogy minél előbb legyenek eladásra rántani való csibéink ... A vezetőség legutóbbi ülésének napirendjére tűzte a területek rendezését, ezzel kapcsolatban a munkacsapatok beosztását, valamint a szerződés- kötésekre vonatkozó javaslatok megtárgyalását. S egy hét múlva, mikorra a javaslatok ki- kristályosodnak, összeül a közgyűlés, hogy mindent fontolóra véve döntsön. Ami ma még kialakulatlan, vitás, az holnap megoldott, világos lesz. Minden nap egy lépést jelent előre... Vörös Márt*
