Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
/ Világ proletárjai egyesüljetek' Somogyi Néplap BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 24. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, I960, január 29. Megkezdődött ai ülésszaka Az országgyűlés új ülésszaka csütörtökön megkezdte tanácskozását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, Nyers Rezső, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. * A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel 11 óra előtt Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban jelentek meg. A képviselők felállva hallgatták végig az elnök megemlékezését Révai József és Antos István országgyűlési képviselők elhunytéiról. Méltatta munkásságukat, majd javasolta, hogy Révai József és Antos István emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvében örökítse meg. Bejelentette továbbá, hogy az ügyrend 23. paragrafusa (2) bekezdésének megfelelően a pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlés elnökéhez a Magyar Népköztársaság 1960. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. ★ ★ A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az elnök az országgyűlés illetékes állandó bizottságainak kiadta, és az országgyűlés tagjai között szétosztotta. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy Révai József elvtárs elhalálozásával a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsában egy hely megüresedett. A megüresedett helyre az országgyűlés Marosán György képviselőt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjává egyhangúlag megválasztotta. Rónai Sándor bejelentette, hogy Nyers Rezső és Losonczi Pál képviselők miniszterré történt megválasztása folytán a kereskedelmi és a mezőgazdasági állandó bizottságban egy-egy tagsági hely megüresedett. A megüresedett helyekre az elnök javaslatára a kereskedelmi bizottságba Horváth Imrét, a mezőgazdasági bizottságba Kricskovics Józsefet választották. Ezután az országgyűlés — az elnök javaslatára — elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. 2. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez és kormányaihoz intézett felhívásának tárgyalása. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. 4. Az országgyűlés küldöttségének a Csehszlovák Köztársaságban tett látogatásáról szóló beszámolója. Ezután megkezdődött az I960, évi költség- vetésről szóló törvényjavaslcn tárgyalása. Nyers Rezső pénzügyminiszter mondotta el költségvetési expozéját. Nyers Rezső pénzügyminiszter beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk az' elmúlt évben minden téren tovább fejlődött. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a márciusi határozatában javasolta, hogy 1959 végére érjük el a hároméves terv néhány legfontosabb mutatójában az 1960-ra tervezett színvonalat. E határozat megvalósításában jelentős eredmények születtek, amelyekhez nagyban hozzájárult a széles- kiáhi kongresszusi munkaverseny. Az állami ipar például 12 százalékkal többet termelt, mint az elűző évben, a mezőgazdaságban erősödött a szocialista szektor. Külkereskedelmi forgalmunk is kedvezőbben alakult a tervezettnél. A szocialista tábor országaival 11,3 százalékkal magasabb forgalmat bonyolítottunk le, mint . terveztük, és felszabadulásunk óta tavaly emelkedett a legmagasabb szintre külkereskedelmünk forgalma mind a baráti, mind a tőkés országokkal. A lakosság tavaly 9 százalékkal több pénzbevételhez jutott, mint a megelőző évben, a kiskereskedelem forgalma 11 százalékkal haladta meg az előző Cvít. Különösen növekedett a ruházati és a vegyesipari cikkek forgalma. A múlt év végére tehát — folytatta — a hároméves terv főbb mutatóinak többségében már elértük vagy meghaladtuk az 1960-ra kitűzött színvonalat, így a szocialista ipar termelése, a termelékenység, a nemzeti jövedelem, a reálbérek emelkedése és a belkereskedelmi áruforgalom terén. Népgazdaságunk erőteljes fejlődését jellemzi, hogy a három évre előirányzott beruházási volumen több mint 80 százalékát két év alatt megvalósítottuk. Ezután aláhúzta, hogy bár országunk gazdasági élete egészségesen fejlődik, és erőteljesen felfelé ível, nem mentes a problémáktól sem: a múlt évben a termelés növekedéséhez a tervezettnél nagyobb mértékben járult hozzá a munkáslétszám emelkedése, és csak kisebb mértékben a termelékenység emelkedése, a vásárlóerő is terven felül emelkedett; anyaggazdálkodásunk nem minden esetben tartott lépést a megnövekedett követelményekkel; a befejezetlen beruházások állománya abszolút mértékben nem csökkent. Pénzügyi helyzetünk szilárd A pénzügyminiszter az ország pénzügyi helyzetéről szólva a többi között megállapította: a tavalyi állami költség- vetés egyensúllyal zárult. Pénzügyi helyzetünk szilárdságát az is mutatja, hogy a lakosság pénzjövedelmének egyre tekintélyesebb részét helyezi el a takarékpénztárban. A takarékbetétek állománya tavaly közel 1,6 milliárd forinttal nőtt. Számítások szerint a parasztság betétállománya mintegy 77 százalékkal, a bérből és fizetésből élők betétállománya pedig mintegy 81 százalékkal növekedett. Az Országos Takarékpénztár szerint a múlt évben a lakosság — saját megtakarításaival — 2,4 milliárd forintot fektetett be lakásépítkezésbe, amelyhez az állami bankszervezet 1,1 milliárd forint hitellel járult hozzá. Az idei költségvetési javaslat összeállításánál — folytatta Nyers Rezső — a népgazdasági tervelőirányzataiból indultunk ki, amely a szocialista építés meggyorsítását és a második ötéves terv megalapozását szolgálja. Az 1960. évi terv előirányzatainak maradéktalan megvalósításával az év végére jelentősen túlteljesíthetjük a hároméves terv főbb mutatóit. A tervezettnél gyorsabb lesz a beruházások, a reálbér, valamint a belkereskedelmi áruforgalom növekedésének üteme is. Ha figyelembe vesszük a hároméves terv első két esztendejének eredményeit, megállapíthatjuk, minden feltétel megvan ahhoz, hogy elérjük kitűzött céljainkat. A továbbiakban részletesen ismertette . a költségvetést. Megállapította, hogy bevételi és kiadási oldala egyensúlyt tükröz. Gazdasági életünk felfelé ível, a költségvetés bevételei és . kiadásai is lényegesen emelkednek a tavalyihoz képest. Költségvetésünk bevételei 67 713 millió forintot, kiadásai 67 400 millió forintot tesznek ki, tehát a költségvetés mérlege 313 millió forint bevételi többletet mutat. A bevételek évről évre növekvő hányadát képezi az állami vállalatok befizetése, 1960-ban kereken 81 százalékát. Az állami ipar idén átlagosan 8 százalékkal, az építőipar 8,5, az állami mező- gazdaság 8 százalékkal termel többet, mint az előző évben. Különösen jelentős, hogy az állami ipar termelési költségeinek 1,8 százalékos csökkentését tervezzük. A vállalati nyereség összege kereken 6 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi gazdálkodás eredményét. Emelkedik a forgalom ösz- szege is. Elsősorban a termelés növekedése következtében, ugyanakkor a belkereskedelem és a felvásárlás forgalmi adó- befizetése is meghaladja a tavalyit. A szövetkezetektől származó adóbevételek, társadalombiztosítási járulékbefizetések és hitfel-visszafizetések együttes összege több mint kétmilliárd forint. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetektől, a föddművesszövetkezetektől és a kisipari szövetkezetektől azt várja a kormány, hogy eredményesen gazdálkodjanak, és mindenkor maradéktalanul tegyenek eleget adófizetési kötelezettségüknek. A lakosságtól eredő adó- és illetékbevételek összege . 4405 millió forint, a bevételek 6,5 százaléka. Az idei előirányzat 875 millió forinttal alacsonyabb, mint a múlt évi befizetés, mert az újonnan alakuló termelőszövetkezeteknek — mint ismeretes — a kormány adókedvezményt biztosított. A kisiparosok, a kiskereskedők és az egyéb szabadfoglalkozásúak adózási rendszerén nem tervezünk változtatást — mondotta, majd a költségvetés kiadásait ismertette. Mire költjük a rendelkezésre álló összegeket ? A költségvetés kiadásaiból 39,3 milliárd forint — a kiadások 58,3 százaléka — a népgazdaság fejlesztését és pénzellátását szolgálja. A népgazdaság fejlesztésére fordított összegek közül a legtekintélyesebb a beruházási előirányzat: 20,5 milliárd forint. Ez az összeg az egyéb pénzügyi forrásokkal együtt biztosítja a tervezett feladatok maradéktalan megoldását. Az állami beruházások volumene 16 százalékkal magasabb a tavalyinál. Népgazdaságunk fejlődését hatékonyan segíti elő a beruházások anyagi-műszaki összetételének kedvező változása. A gépi beruházások hányada a korábbi években 25— 28 százalék volt. Most 41,5 százalékra emelkedik, az építési beruházások hányada pedig az előző évek 50 százalékához képest 40—41 százalékra, csökken. Az állami beruházások mintegy négyötöde a termelő állóalapok fejlesztését szolgálja. A rendelkezésre álló ösz- szegeket csaknem teljes egészében a folyamatban lévő beruházások befejezésére, illetve folytatására összpontosítjuk. Csak minimális mértékben kerülhet sor újabb objektumok megkezdésére. A beruházási eszközök szétforgácsolásának megakadályozásával az év végére mintegy 30 százalékkal csökken a folyamatban lévő nagyobb beruházások száma. A nehéziparban idén fontos létesítményeket helyeznek üzembe, elsősorban a villamosenergia iparban és a kohászatban. Ezzel számottevően nő a villamosenergia-termelés, több százezer tonnával bővül a henigereltáru-termelés. Jelentősen fejlődik gépgyártásunk és vegyiparunk is. Számottevően bővül az építőanyag-ipar, a könnyű- és az élelmiszeripar termelése. A mezőgazdasági beruházásokra közel 7 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, s ez elsősorban a mezőgazdaság növekvő eépszükségletének fedezését biztosítja. Fejlődik a közlekedés és a hírközlés, javul az úthálózat. Űj üzletházak és boltegységek nyílnak meg. Az állami lakásépítés keretében több mint 14 000 lakást fejeznek be, s közel 15 000 építését kezdik meg. Ezenkívül számolunk azzal, hogy magánerőből mintegy 25 000 lakás épül. A költségvetés ehhez 650 millió forint hosszúlejáratú hitelt biztosít. Több mint 260 milffió hitelt nyújtunk öröklakás-vásárlásokhoz. A költségvetés egészségügyi, szociális és kulturális kiadásai 19,4 milliárd forintot tesznek ki, az összkiadások 28,8 százalékát. A kiadások emelkedése nagyobb, mint az elmúlt évben. Az egészségügyi, szociális és kulturális előirányzatok messzemenően figyelembe veszik azokat az intézkedéseket, amelyeket a párt és a kormány hozott a munkásosztály helyzetének javítására. Részben már előirányozzák azoknak az új igényeknek a kielégítését is, amelyek a falu szocialista átszervezésével keletkeznek. A költségvetés elősegíti az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények munkájának további javulását. A szociális és egészségügyi intézményeknél 6320 új állas biztosítja a szolgáltatás színvonalának emelését, a hálózat bővítését. A kulturális intézményeknél 6267 fővel segítjük elő a megnövekedett feladatok megoldását, elsősorban a nagyobb létszámú tanulóifjúság oktatását. A honvédelmi feladatok idei előirányzata 3,1 milliárd forint, az összkiadások 4,6 százaléka, ami elősegíti néphadseregünk korszerűsítését. Az igazgatási kiadások összege 2,3 milliárd forint, az összkiadások 3,4 százaléka. A tanácsok költségvetéséről többi között elmondotta, hogy az előirányzatok is mutatják a kormánynak azt a törekvését, hogy a tanácsok önállóságát ésszerűen növelje, hatáskörüket bővítse. A tanácsok idei bevételi és kiadási- előirányzata egyaránt 1,9 milliárd forinttal több, mint a múlt évi teljesítmény. A költségvetés több mint 10 000 művelődési és 1400 egészségügyi intézmény munkáját, fejlesztését biztosítja és elősegíti a helyi közlekedés és a kommunális ellátás javítását is. Üj vonása a pénzgazdálkodásnak, hogy a költségvetési szabályozási rendszerbe bevont adóbevételekből a tanácsok általában 100 százalékban részesednek. A feladatok növekedése emellett szükségessé tette :az állami hozzájárulás bizonyos emelését is. A tanácsok költségvetése módot nyújt az irányításuk alatt álló vállalatok fejlesztésére. Tanácsaink — a költségvetésükben biztosított összegeken kívül — ehhez igénybevehetik saját erőforrásaikat is. Kívánatos, hogy tanácsaink a jövőben céltudatosabban fejlesszék az irányításuk alatt álló vállalatokat. A költségvetési összegeken felül a tanácsok mintegy 1,8 milliárd forint saját eszközzel rendelkeznek. A községfejlesztési alap a tervek szerint mintegy 1,6 milliárd forintot tesz ki. Tehát jelentős forrása a községek és városok fejlesztésének, számos helyi feladat megoldására ad módot. Lehetővé teszi többek között a faluvillamosítás gyorsítását, az ivóvízellátó* javítását, számos tanterem, művelődési ház megépítését, illetve fel, ,„sát és a lakosság életkorúimba,) eit javító számos más intézkedés végrehajtását. A lakosság is világosan látja ezt, és a pénzbeli hozzájárulásokon kívül jelentős társadalmi munkát is vállalt a községfejlesztési tervek végrehajtásáért. A községfejlesztési munka tehát további lehetőséget adott a lakosság széles rétegeinek bevonására a köz ügyek intézésébe. Tanácsaink feladata, hogy a lakosság pénzbem és munka- hozzájárulásait, az állami támogatást és az egyéb bevételeket gazdaságosabban hasz- nálják fel. Államunk továbbra is jelentős anyagi támogatással biztosítja a községíej- iesztés további előrehaladását. De tanácsainknak az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítaniuk a helyi anyagok felhasználására, a vállalatok kapacitásának jobb kihasználására, a helyi ipar fejlesztésére. Tanácsaink, a végrehajtó bizottságok az eddiginél is következetesebben érvényesítsék a takarékosság szempontjait, gazdaságosan használják fel a rendelkezésükre álló eszközöket. A pénzügyminiszter ezartán rámutatott arra, hogy a költségvetés eredményes végrehajtása a népgazdasági terv teljesítésétől függ, s ez a körülmény a jó vállalati gazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet. A költségvetés adatai visszatükrözik népgazdaságunk alapvetően kedvező ’ helyzetét. Fontos azonban, hogy a népgazdaság minden területén, minden vállalatnál megkeressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a gazdaságosságot fokozni lehet. Gazdásági fejlődésünk egyik központi kérdése a munka termelékenységének szakadatlan, gyorsJÜtemű emelése. Nélkülözhetetlen feltétele ez annak, hogy felzárkózzunk a gazdaságilag fejlettebb, szocialista országok mellé és kivegyük részünket a szocialista és a kapitalista tábor békés gaz Ars ági versenyéből. Az idei népgazdasági terv szerint a termelés növekedésének mintegy felét 'a termelékenység javulásával kell elérni. A gazdasági vezetésnek — a minisztériumoktól a vállalatokig — egyik legfontosabb feladata, hogy meggátolja a feleslege® létszámnövekedést. Műszaki és szervezési intézkedésekkel, a létszám és a bér gazdálkodási fegyelem megszilárdításával biztosítani kell a termelékenység tervezett emelkedését minden üzemben, de ahol lehet, el kell érni a tervezettnél nagyobb emelkedést is. Fokozni kell az anyag- takarékosságot, Az állami iparban a tervezett önköltség- csökkentésnek közel 80 százalékát az anyagköltségek leszorításával kívánjuk elérni. E cél megvalósítása, sőt a lehetőség szerinti túlteljesítése azért is különösen fontos, mert a tervszerű anyagellátás biztosítása most nagyobb feladatot jelent, mint az utóbbi években. Viszonylag alacsonyabb anyagkészletekkel kell elérnünk az ipari termelés tervezett növekedését. Népgazdaságunk minden területén lendületet kell adnunk a korszerű termelési eljárások, a korszerűbb technológiák, a gazdaságosabb üzemszervezési elvek megvalósításának. Az anyagi lehetőségek bővebbek, mint valaha is voltak. Ez növeli a minisztériumok, a vállalatok és ipari kutatóintézetek vezetőinek hatáskörét és ijale- lősségét: módot ad rá, hogy bátrabban vállalják a kísérletezéssel, a gyártmányfejlesztéssel járó kockázatot is. A vállalatoknak még jobban kell élniük a műszaki fejlesztési (Folytatás a 3. oldalonJ
