Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-26 / 21. szám
Kedd, 1960. január 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP Társadalmi munka szervezésivel segíti a községfejlesztési tervek megvalisitását a balatonöszödi népfront-bizottság — S akkor Skerlec János, Balatonőszöd népfront-bizottságának elnöke emelkedett szólásra. A meghívottak és a tanácstagok felkapták fejüket, amikor beszélni kezdett. — Márpedig én azt javasolom, elvtársak, hogy holnap reggel minden háztól jöjjön el egy ember, s takarítsuk el a havat a bekötő útról, mert különben el leszünk vágva Szemestől. Az emberek hangos »úgy van«-okkal, »jól beszél«-ekkel nyugtázták szavait. Ez január 14-én történt a tanácsülésen. 15-én kora hajnalban az egész község lapátot ragadott. S három óra leforgása alatt megtisztították a körülbelül másfél kilométeres utat a hótól. Sáska Zoltán v, b.-titkár eleveníti fel ezt a nemrég történt esetet annak bizonyítására, hogy a Hazafias Népfront képes a község apraját-nagy- ját megmozgatni, ha szükséges. Skerlec elvtárs, a népfront elnöke, Faragó Gyula, a titkár, de a többi bizottsági tag is szoros kapcsolatot tart a község lakóival, figyeli véleményüket, kívánságaikat. Ennek köszönhető, hogy a községfejlesztési tervek kialakítását olyan hatékonyan tudják segítem. Népfürdőt akart építeni a tanács a múlt évben. Felállt az egyik tanácsülésen a Hazafias Népfront elnöke, s bejelentette, hogy »márpedig sokkal fontosabb egy napközi otthon, mert akkor az asszonyoknak lesz hol elhelyezniük a gyerekeiket, s ki tudnak menni a mezőre dolgozni«. S hogy ne csak pusztába kiáltott szó maradjon a javaslat, a tanácstagokat és népfrontbizottsági tagokat felkérte, beszélgessenek az emberekkel, kérdezzék meg, mit tartanak fontosabbnak, a fürdőt-e vagy a napközit A közvélemény a napközi otthon mellett szavazott. A tanács 160 ezer forintot tartalékolt a múlt évről erre a célra. Az építőanyag már a helyszínen van, csak az idő enyhülésétől függ, mikor kezdhetik el az építkezést. — Szeretnénk, ha a megyei tanács művelődésügyi osztálya hozzájárulna ahhoz, hogy október 15-től, amikor az idénynapközik bezárnak, mi tovább is nyitva tarthassunk. Jó lenne, ha a télen már állandó óvodája és napközije lenne a községnek, mert akkor is foglalkoztathatnánk az asszonyokat — mondja Sáska elvtárs. A népfront vezetőségében több nő is vám. ők álltak elő azzal a javaslattal, hogy okvetlenül át kell alakítani az orvosi rendelőt. Ugyanis a váró és a rendelő egyben van. Az embereknek egymás előtt kell vetkőzniük, nem lehet négyszemközt, bizalmasan beszélni az orvossal. A falu lakói örömmel fogadták a népfront javaslatát, s egyhangúlag megszavazták a rendelő és váró szétválasztását. A népfront kezdeményezésére társadalmi munkában elvállalta a község a pásztorház előtt húzódó 30 méteres kerítés elkészítését. Az anyagot a tsz adja. Az emberek, ha kell, támogatják, ha kell, felelősségre i vonják a népfront vezetőit, j Többször szemére vetették már a népfrontnak, ha nem intézkedett hatékonyan vagy gyorsan. Legutóbb azt helytelenítették, hogy az Ady Endre utcában elmaradt az ígért útjavítás. Varga József — aki ezzel előhozakodott — megígér- tette a népfront-bizottság vezetőivel, hogy hamarosan intézkednek ebben az ügyben. Két dolog van, ami nagyon bántja az őszödieket. Az egyik, hogy bár a MÁVAUT budapesti igazgatósága megígérte, hogy az idén télen az autóbusz már a falun keresztül megy Szemesre, még mindig nem történt intézkedés. A másik, hogy a Csiky Gergely f Színház nem tart Őszödön táj- j előadást. A nyáron egyszer már a jegyeket is kiküldték, az előadás azonban elmaradt. — Reméljük, hogy a tanács a népfront-bizottsággal karöltve ezeket az ügyeket is elintézi hamarosan — bizakodik Sáska elvtárs. Lajos Géza Az Úttörő Szövetség megyei elnökségének ülése (Tudósitónktól.) A napokban fontos kérdéseket tárgyalt az Üttörő Szövetség megyei elnökségének ki- j bővített ülése. Elsőként a I nagyatádi járás úttörőinek nyomolvasó munkáját vitatták meg'. | Jó úton haladnak a pajtások. Eddigi munkájuk is azt bizonyítja, hogy hasznos ez a , tevékenység. A pajtások örömmel gyűjtögetik az adatokat. Így ismerik meg forradalmi hagyományainkat, az 1945 után elért eredményeket, tehát közelebb kerülnek az élethez. Alapos vitában tisztázó- j dott a munka módszere: helyes I irányban halad a mozgalom materialista és internacionalista nevelése. A nyomolvasás- ban segítsenek a felnőttek és K.TSZ-fiatalck is. Második napirendi pontként, tárhatták a siófoki járás úttörőinek kezdeményezését. Több úttörőcsapat egy tagként lépett be a helybeli termelőszövetkezetbe. Ennek gazdasági előnye mellett rendkívül nagy a nevelési jelentősége is. Az úttörők megismerik a mezőgazdaságot; a közösen végzett munkában s majd a játékban és a nyár örömeiben alakul ki a jó közösség. Ez a kezdeményezés méltó a követésre. Nagyszabású ünnepségsorozat március 8-a tiszteletére A marcali járás asszonyai készülnek a nőmozgalom 50 éves jubileumára Hordják a Balaton „szalonnáját" Az idén nemcsak hogy befagyott a Balaton, hanem a hideg időjárás nagyszerűen meg is »hizlalta« a jeget. A múlt télen nem nagyon merészkedtek a megfagyott víztükörre, olyan gyenge volt. — Az idei jég vastagsága duplája a tavalyinak, ezt már érdemes vágni — mondja Mucsi Sándor, a lellei Balaton Gyöngye Tsz egyik jégvágó brigádjának a vezetője. A termelőszövetketzet harminc kocsival szállítja a Balaton téli kincsét, a jól meghízott jeget. 12 jégvermet töltenek meg, ehhez legalább 22Ó0 kocsit kell megrakni A marcali járás községeiben működő különböző szakkörök tagjai minden alkalommal szakítanak maguknak időt arra, hogy felolvasást tartsanak, vagy beszélgessenek a nemzetközi nőmozgalom fermállásá-1 nak 50. évfordulójáról A já- 1 rási nőtanácsihöz sorra érkeznek az asszonyok, hogy mikor lesz ünnepség, és nehogy kifelejtsék őket a meghívandók közül. Ez a lázas készülődés jellemzi a járás nőtanácsainak munkáját. Február 6-án családi összejövetellel kezdődik az ünnepségsorozat. Az összejövetel célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a falvakban és a Marcaliban élő asszonyokat. Meghívják a férjeket is, így adnak családias jelleget a találkozónak. Nagy béikegyűlés lesz február 10-én Marcaliban. Eire az alkalomra a járás asszonyain kívül külföldieket is meghívnak. Kínai asszonyok már bejelentették részvételüket, szovjet és francia nők válaszára várnak. A békegyűlés után a nőtanács vendégül látja a megjelenteket, majd az asz- szonyok készítette térítőkkel ajándékozzák meg a külföldi vendégeket. Még aznap kézimunka-kiállítás nyílik, hogy mindenki megismerkedhessék a szakkörök munkájával. Ezt követően a járás minden községében lesz békegyűlés, majd a nőtanácsok kibővített vezetőségi ülésekén — melyekre meghívják a községek vezetőit is — isméidé ti k az asszonyok a nőnap tiszteletére tett vállalásait. Így pl. a nemes- dédi asszonyok azok helyett is megművelik a földet és elvégzik a munkát, akik gyermekük betegsége vagy egyéb okok miatt nem bírnak dolgozni. Mindenütt r.agy visszhangra talált a »fcotló mozgalom«, melynek az a célja, hogy népszerűsítsék a baromfitenyésztést. A nőtanácsok versenyben állnak egymással, hogy honnan tudják legkorábban a legtöbb baromfit leadni. Március első naDjaiban községi nőtalálkozók lesznek. Tapsonyba öt község asszonyait hívták meg. A találkozón a tsz vezetői elmondják, mit terveznek 1960-ra, milyen jövedelemre c-7-mí+pr'ak. r»i- lyen mértékű lesz az életszínvonal-emelkedés. A meghívott asszonyok pedig saját munkájukról, életükről beszélnek majd. Hasonló találkozó lesz Nemesviden is, erre szintén szorgalmasai} készülődnék. A nemzetközi nőnap évfordulóján mindenütt ünnepségeket tartanak, s KISZ_fiata- lok és úttörők köszöntik az asszonyokat. Készségesen megyünk segíieni a tsz-községekbe Somogy lankás dombjai felett végigsuhant az idők szele. Minden járásba és a községek többségébe eljutott ez az áramlat, s magával hozta az újat, a jobbat. Parasztságunk nagy tömegei a közös gazdálkodás útjára léptek, és Somogy szövetkezeti megyévé fejlődött. Az őszi és téli tsz-szervezés nem érte váratlanul a dolgozó parasztokat. Már hosszú idő óta gondolkoztak azon, hogy mit fognak tenni a tsz-ben, hogyan kezdik meg a közös munkát. Mindnyájan azért választották a közös gazdálkodás útját, hogy könnyebben és jobb módban élhessenek. A parasztemberek jövőjével való törődés kötelezően előírja: úgy kell megalapozni az új szövetkeze tek gazdálkodását, hogy a tagok mielőbb megtalálják számításukat a közösben. E munkát segíteni minden mezőgazdasági szakembernek megtisztelő kötelessége. Mi, a Kaposvári Mezőgazdasági Technikum szaktanárai most is, csakúgy, mint a múlt év tavaszán, készségesen vállalkozunk az új termelőszövetkezeti községek segítésére. A múlt év tavaszán sok tapasztalatot szereztünk a patronálásban. Módszereink helyesnek bizonyultak. Hogyan is kezdtünk munkához? Elsősorban a kis- és középparasztból lett szövetkezeti vezetőkkel igyekeztünk szót érteni, ök ugyanis jól tudták irányítani kis gazdaságukat, de az ötszáz vagy több ezer holdas nagyüzem vezetésében még nem volt gyakorlatuk. Igyekeztünk elősegíteni, hogy az elnökök mielőbb megtanuljanak száz és ezer holdakban gondolkodni. Ha elmentünk egy-egy szövetkezetbe, megismerkedjünk a környezettel, a leendő nagyüzem gazdasági adataival, és a vezetők véleményének meghallgatása után hozzáfogtunk a tavaszi vetéstervek elkészítéséhez. Megállapítottuk, mennyi vetőmagra van szükség, segítettük számba venni az állatállományt, és kiszámítottuk, menynyi tehén, borjú, sertés és ló számára kell megtermelni az egész évi takarmányt. Gondolni kellett már akkor a tavaszi fejtrágyázásra is: gyors telefonálás ide-oda, és megszereztük a szükséges mennyiségű pétisót. Az előzetes intézkedési terv összeállítása után kértük az elnököt, hívja egybe a közgyűlést. Ismertettük a tagsággal javaslatainkat, elgondolásainkat és a tennivalókat. Segítséget adtunk az újonnan megválasztott brigádve- zdtőknek munkájuk megszervezéséhez. Másnap örömmel tapasztaltuk, hogy a szövetkezet tagjai csoportosan indultak el a földekre, hogy megkezdjék a közös munkát. Ez a látvány jelentette számunkra fáradozásunk első jutalmát. Iskolánk tanárai 16 községben segítették az új ícőzös gazdaságokat az első lépések megtételében. Jóleső érzéssel töltött el bennünket, hogy patronált szövetkezeti községeink sikeresen indultak el a közös úton. A nyáron is elmentünk ezekbe a szövetkezetekbe, és segítettünk vezetőiknek a szakszerű takarmányozás bevezetésében, az őszi vetéstervek készítésében, a gépvásárlásban és egyéb tennivalóik elvégzésében. Az őszi és téli szervezéskor újabb falvak léptek a szövetkezeti községek sorába. Most ismét készséggel megyünk e fiatal ícőzös gazdaságok megsegítésére. Szaktanácsot adunk például Somogyvár, Buzsák, Somogyszob és több más szövetkezeti község termelési tervének kidolgozásához. Munkánkat abban a tudatban végezzük, hogy ezt a segítséget kötelességünk megadni, ezt a támogatást jogosan várja el tőlünk a falvak szövetkezeti útra tért parasztsága. Sándor Lajos, a Kaposvári Mezőgazdasági Technikum tanára. Okultak a tavalyi hibákból Újjáalakították a munkaszervezeteket, a kapásterületeket kimérik a tagoknak az istvándi Új Élet Tsz-ben Az istvándi Üj Élet Termelőszövetkezet az elmúlt gazdasági évet a zárszámadás szerint 277 ezer forint mérleghiánnyal zárta. Miből keletkezett a mérleghiány? A termelőszövetkezetet 1957 tavaszán 19 család 22 tagja alakította meg 259 hold szántóföldön. Szorgalmasan dolgoztak, eredményesen gazdálkodtak. 1958-ban egy munkaegység értéke 32 forint volt. 1959 tavaszán a falu termelőszövetkezeti község lett. A családok száma 197-re, a tagot száma 278-ra, a szántóföld pedig 1300 holdra gyarapodott. A tavaszi munkát rr t ■ az új belépőkkel együtt kezdték meg, s szép terveket állítottak ösz- sze a jövőre vonatkozólag. Gabonafélékből el is vetették a tervezett 637 holdat. Kukoricából 240 holdat vetettek. De burgonyából már nem tudták elültetni a tervezett 180 holdat, mert a tagság nem adta össze a szükséges vetőkrumplit, s az mindössze 80 holdra volt elegendő. Hiányosságok mutatkoztak a kapálásnál is. Nem osztották fel a tagok között a kapásterületet, hanem közösen láttak egy-egy tábla meg- kapálésához. így nem ment kellően a munka. Aratásig mindössze egyszer kapálták meg a kukoricát, utána pedig betöltötték. A kalászosok 637 holdjából 150 holdat tudtak csak géppel learatni, a többit kézzel vágták le. Ehhez pedig kevés volt a munkaerő. A járás vállalatainak és üzemeinek munkásai segítségére siettek a termelő- szövetkezetnek, s több napon át részt vettek az aratásban. ! De még így is csak me',kó°vp tudták befejezni ezt a munkát. A búza 7, a rozs 11, az árpa és a zab 8 mázsát adott holdanként. Tehát a gabonafélékből 2 mázsával termett kevesebb holdanként a több évi átlagnál. A burgonyánál és a kukoricánál már jóval nagyobb az eltérés Ha el tudták volna ültetni a tervezett 180 hold vetőkrumplit megfelelően előkészített földbe, akkor mintegy 13 600 mázsa burgonyára számíthattak volna. A 80 holdról mindössze 2458 mázsát tudták betakarítani. A kiesés tehát 11 142 mázsa, amelynek értéke körülbelül 1 millió 100 ezer forint. A kukorica az egyszeri kapálás miatt holdanként átlag 3 mázsa szemtermést adott. A tervezett 482 800 forint termésérték 148 320 forinttal csökkent, tehát a veszteség 334 480 forint. A kis termelőszövetkezetnek megvolt a földterülethez arányos állatállománya. A felszaporodás után ez képezte a közös állományt. Nem fordítottak gondot a kellő nagyságú törzsállomány kialakítására. így az elmúlt évben csak 28 baconsertést és 16 hízott marhát értékesíthettek. Az állat-1 tenyésztésből mindössze 140 ezer forint volt a bevételük.! Pedig ha kihasználják a lehetőségeket, a bevétel megháromszorozódott volna. A szövetkezetben kevés a fiatal: 30 éves korig összesen 10 férfi van. Viszont 50 évestől 65 évesig 142 tagja van a tsz-nek. Ezek az emberek egyéni gazda korukban is saját maguk művelték meg földjeiket, s ahogy mondják: ered- mérvesen gazdálkodtak. A ux.rnchev. sokan m-tesem dolgoztak szorgalmasan. ' A termelőszövetkezetnek az elmúlt év novembere óta új elnöke és új mezőgazdásza van. Azóta sokat változott a tagság munkához való viszonya. Homicz József elnök és Bányai József mezőgazdász a vezetőséggel közösen újjáalakították a munkaszervezeteket. Alakítottak három növénytermesztési brigádot, a brigádoknak 400 hold földet adtak, és minden brigádhoz 12 fogatot osztottak be. Az állattenyésztési brigádba a kisebb munkabírású idősebb tagok kerültek. Az idei évre megvalósítható terveket állítottak össze. A tíz anyakocához vásároltak tizenkettőt. Növelték a szarvasmarha-állományt is. A tervek szerint az idén a jövedelem nagyobb részét az állattenyésztés biztosítja. 300 baconsertést és 31 hízómarhát tudnak értékesíteni. A bevétel csak ebből 810 ezer forint lesz. A tavasz- szal 110 baconsertést már leadnak. Az ezért kapott 220 ezer forintból már oszthatnak előleget. A növényterjnelésre is nagy gondot fordítanak. A 100 hold burgonya és a 150 hold árpa trágyázott földbe kerül. A 250 hold kukoricát négyzetesen vetik el. 106 holdon szerződött növényeket termelnek. A kapásnövények területét kimérik a tagoknak. Egy-egy tagra 3 hold kapás jut. A tervekkel egyetért a termelőszövetkezet minden tagja. S tudják azt is, hogy a tér- vek megvalósításához szorgalmas munka és közös akarat kell. Ha nem a háztáiival törődnek, hanem a közösben is elvégeznek minden munkát, az idén meglesz munkaegységenként az 50 forint. Németh Sándor
