Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

HLÄG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL-. Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYE 1 BIZOTTSÁGA ÉS A ME< 3YEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 20. szám. ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1960. január 24. „Nagyon kellett es a párti »kola!** (3. oldalon) FLEKKES EMBEREK ? 3. oldalon) KULTURÁLIS MELLÉKLET (5—6. oldalon) Téli rejtvénypályázat (7. oldalon) Téli na$ry javítás a Fonói Gépállomáson A Fonói Gépállomáson 30 dolgozó a gépek típusa szerint külön-fcülön javító-brigádot atakítsott A brigádok agy-két «zakember vezetésével hozzák rendbe a gépeket. A javításra előirányzott 51 erőgépből ed­dig 17-et, a 125 munkagépből 35-öt javítottak meg. Igyekez­nek a gépeket jól előkészíteni, hogy ha munkába állnak, ne legyen velük hiba. Pataki Béla brigádszerelő és Kolonics József a fék beállí­tásán dolgoznak. IfJ, Bán Ferenc szerelő és IfJ. Hariss Gyula segédmunkás a Belorusz adagolóját állítják bet fc.rukk Tibor kovács és Vigh József a TE—330-as eke szere­lését végzik. Az idén is van lehetőség a népgazdasági tervek túlteljesítésére Foek Jenő felszólalása a SZOT ülésén H marcali tanács segítsége az ímsz-aek (Tudósítónktól.) A marcali tanács legutóbbi ülésén megtárgyalta a földmű­vesszövetkezet munkáját Üst József igazgatósági elnök be­számolója alapján. Az előadó ismertette az elmúlt évben el­ért jó eredményeket A fej­lettebb kereskedelmi formák bevezetésében is vannak si­kereik: önkiszolgáló élelmi­szerboltot nyitották, önkiszol­gáló vas-műszaki részleget lé­tesítettek az áruházban, önki­választó cipőrészleget szer­veztek, és a megye egyik leg­szebb vidéki cukrászdája is Marcaliban működik. Nagyon hiányzik a járási székhelyen egy tej—kenyér szaküzlet. Ennek megvalósítá­sához a tanács rendelkezésre bocsátja a Rákóczi u. 3. számú ház alatt a tiszti klub raktá­rát és a népbolt dohányüzle­tének hedyiségét Mindkét in­nen eltávozó boltnak, illetve raktárnak a tanács másutt ad helyiséget. A tanács a Rákóczi és a Vasút utca sarkán lévő telket és a szövetkezet által jelenleg is használt raktárhelyiséget tartós kezelésbe adja a föld­művesszövetkezetnek azzal a kikötéssel, hogy az fmsz két éven belül bútorszaküzletet lé­tesít ott. Segíti a tanács a szö­vetkezet munkáját a gépkocsi­garázs áthelyezésével és a gyorskiszolgáló élelmiszerbolt önkiszolgálóvá való átalakítá­sában is. Művelődési ház épül Pusztaszemesen (Tudósítónktól.) A siófoki járás egyik legki­sebb községe a 650 lelket szám­láló Pusztaszemes. Lakói még tavaly elhatározták, hogy egy olyan művelődési házat építe­nek, amely egy 200 személyes kultúrtermet, egy három he­lyiségből áldó tanácsházat, ezenkívül orvosi rendelőt, könyvtárat olvasószobával és egy KISZ-helyiséget foglal magában. Ezt az épületet a község főleg saját erőből akar­ja felépíteni. A múlt évben kb. 550 ezer forintnyi munkát végezték az építkezésnél, s eb­ből több mint 200 ezer forint értékű a lakosság társadalmi munkája. A január 19-én megtartott tanácsülésen egyhangúlag megszavazták az építkezés 1960 szeptemberében történő befe­jezését Ehhez portánként még 250 forint készpénzzel és 5 napi társadalmi munkával já­rulnak hozzá. A művelődési ház felépítése 1 millió 300 ezer forintba kerüL 30 állami gazdaságban próbálják ki Liszenko új komposztálási módszerét . A magyar mezőgazdasági szakemberek körében nagy ér­deklődést keltett a T. D. Li- szenko akadémikus által kidol­gozott helyi komposztálási módszer. Az Állami Gazdasá­gok Főigazgatósága a tanul­mány fordítását megküldte a termelési igazgatóságoknak, s a nagyüzemi kísérletek téma­tervébe bevették, hogy har­minc állami gazdaságban — a főigazgatóság felügyeletével — nagyüzemi kísérletekben pró­bálják ki a javasolt új kom­posztálási módszert. A közpon­tilag szervezett és irányított kísérleteken kívül számos ál­lami gazdaságban — főleg ott, ahol megfelelő gépekkel ren­delkeznek — szintén még eb­ben az esztendőben megkezdik az üzemi kísérleteket (MTI) Mint ismeretes, pénteken megkezdte tanácskozását a SZOT VII. teljes ülése. A beszámolók elhangzása után felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Fock elvtárs bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága üdvözletét tolmácsolta a ta­nácskozás résztvevőinek, majd az elmúlt év gazdasági ered­ményeit méltatta. A Központi Bizottság márciusi határozata után kibontakozott kongresz- szusi munkaversenyben szép eredményeket értek el a dol­gozók, az elmúlt évben jól ala­kult az ország gazdasági hely­zete. Hasznos dolog emlékez­ni a kongresszusi munkaver­seny gyakorlati eredményeire most, amikor az a feladat áll előttünk: gyorsítsuk a szocia­lista építést Magyarországon, fejlesszük tovább gazdasági eredményeinket. — Továbbhaladásunk egyik igen fontos feltétele, hogy széleskörűen tudatosítsuk a dolgozókban gazdaságpoli­tikánk új vonásait, bátran alkalmazzuk az új mód­szereket. Igat az, hogy a múlt évi ered­mények mellett eltörpülnek a hibák, de vannak még gazda­sági életünkben káros jelensé­gek, mint például a mennyi­ségi szemlélet, az indokolatlan létszámnövelés, az anyagkész­letek nem elég célszerű fel- használása. Ezért nyomban hozzá kell fognunk az ilyen ás ehhez hasonló hiányossá­gok megszüntetéséhez — nem idegeskedve, kapkodva, s ad­minisztratív módszerekkel, ha­nem nagyon is körültekintő munkával. Nem jönne ki ab­ból semmi jó, ha megint min­dent aprólékosan előírnánk az igazgatónak, a művezetőnek, vagy akár a miniszternek és az iparigazgatónak. Így csökken­tenénk a gazdasági vezetők fe­lelősségét, és kárt okoznánk Ellenkezőleg: mi arra tanítjuk gazdasági vezetőinket, hogy minél nagyobb felelősséggel irá­nyítsák a munkát, gazda­ságosan termeljenek, nö­veljék a termelékenységet, mert enélkül nem lehet beszélni szocialista építés­ről. Az a gazdasági vezető, aki nem látja világosan a terme­lékenység emelésének alapve­tő jelentőségét, nem tud jól vezetni üzemet, iparágat vagy minisztériumot. A termelé­kenységet — mint kongresszu­sunk is megállapította — min­denekelőtt a műszaki fejlesz­téssel kell előmozdítani. A munkafegyelem megszilárdítá­sa, a jobb munkaszervezés mellett az alapvető a műsza­ki fejlesztés, a jobb technoló­gia, a jobb technika. Ezután megemlítette, hogy a könnyűiparban például nem növekedett a termelékenység a kívánt mértékben. A könnyű­ipar vezetőinek sokkal követ­kezetesebben kell dolgozniuk a régi módszerek kiküszöbölé­séért, az újért, az ipar terme­lékenységének gyorsabb növe- i kedéséért A Kohó- és Gépipari Minisz­térium vezetőinek is bátrab­ban, határozottabban kell fel­tárniuk a még me|lévő és ki­használatlan tartalékokat. Számos üzemben még igen je­lentősek a tartalékok a terme­lékenység növelésére, a taka­rékosságra, a műszaki fejlesz­tésre. Százával hozzuk be a szerszámgépeket, de ezzel nem változott meg megfelelően a szerszámgépek összetétele. A minisztérium vezetőinek sok­kal körültekintőbben kell ügyelni a gépek behozatalára, mert előfordul, hogy behoztak olyan gépeket is, amelyeknél itthon jobbat gyártunk. Van olyan gép is, amelyet nyolc hó­nappal ezelőtt hoztak be, de még mindig nincs munkában. A gépekért fizetnünk kell, a nemzeti jövedelem egy részét kell értük adnunk. Jelentős erőfeszítést tet­tünk azért, hogy új, mo­dern szerszámgépeket vá­sároljunk, amelyekké meg­javítjuk technológiánkat, korszerűsíthetjük a ter­melést. Gazdasági vezetőinknek, a minisztériumi vezetőknek ezért körültekintőbben kell dolgoz­niuk. A kongresszuson is, más­hol is joggal hangsúlyozzuk, hogy mi a népért dolgozunk az élet minden területén. Az egyszerű emberek száz- és százezrei megmutatták, hogy tudnak szívvel-] élekkel dol­gozni a szocialista építés meg­gyorsításáért. Megmutatták a kongresszusi versenyben is, azóta is. Elvárják tehát a gaz­dasági vezetőktől is, hogy a különböző szinteken követke­zetesen valósítsák meg a kong- : resszus határozatait — mon- ! dotta, majd a beruházásokkal j foglalkozott, és emlékeztetett arra, hogy a beruházásokat összpontosítani kell, mert csak így gyarapíthatják minél gyor­sabban a nemzeti jövedelmet. Az a feladatunk, hogy a most mintegy 700 befejezetlen na­gyobb beruházást az év végé­re 500-ra csökkentsük. Nagy jelentőségű lesz, ha ennél több beruházást tudunk befejezni. A beruházásokra szánt ösz- szegek dolgozó népünk terme­lő munkájából erednek, köte­lességünk tehát ezeket az ösz- szegeket a legnagyobb gonddal úgy felhasználni, hogy ezzel tovább növeljük termelésün­ket, a nemzeti jövedelmet, ez­zel együtt javítsuk az élet- színvonalat. Az 1960-as gazdasági ter­vekből kitűnik, hogy tovább fokozzuk az ipar szerkezeté­nek átalakítását, munkaigé­nyes termelésre törekszünk és korszerűsítünk. Bízunk abban, hogy a múlt évben bevezetett új ipari termelői árak hatása megmutatkozik az anyagtaka­rékosságban. A SZOT határo­zató is figyelembe veszi a múlt évi tapasztalatokat, jobban rá­mutat arra, hogy a verseny még inkább a j minőségi mutatókat he­lyezze előtérbe és ne ural­kodjék el a mennyiségi szemlélet. túlteljesítésére, de amint azt a határozati javaslat is ki­mondja, csak ott, ahol a túl­teljesítés egyet jelent a nem­zeti jövedelem növelésével, az ország fizetési mérlegének ja­vításával. Nem elég, hogy ka­pacitás legyen, nyersanyag is kell hozzá. Ha csak iparunk teljesítőképességét nézzük, ak­kor nem nyolc, hanem akár 12 százalékkal is növelhetnénk a termelést. Ezt azonban nem tehetjük. A termelés további bővítéséről csak akkor lehet szó, ha gyártmányainkat gaz­daságosan tudjuk elhelyezni, ha nagyobb eredményeket érünk el az anyagtakarékos­ságban. Fock elvtárs ezután a távla­ti tervezés kérdéseiről szólott. Hangsúlyozta, hogy a tervek kidolgozásában most és a jövő­ben is jelentős feladat hárul a szakszervezetekre. A szakszer­vezeteknek arra kell töreked­niük, hogy a dolgozókat még inkább bevonják a tervek ki­dolgozásába. Az üzemi bizott­ságokat, a bizalmiakat, a ter­melési tanácskozásókat. a mér­nökök és a technikusok meg­beszéléseit fel kell használni arra, hogy a terv kérdéseit különféle szinten és körben megvitassák. Fock élvtárs hangsúlyozta az üzemi tanács szerepét és jelentőségét. Az üzemi tanácsnak fon­tos feladatai vannak, s a szakszervezeti mozgalom tekintélyét emeli, ha ez az új szerv jól dolgozik. A szákszervezetek segítsék eb­ben. Most helyes irányban fejlesztjük népgazdaságunkat: A tapasztalat szerint évről év­re a tervnél nagyobb mérték­ben tudjuk növelni a dolgozók életszínvonalát. Nyilván az ötéves terv végrehajtásában is jelentős eredményeket fogunk elérni. Már eddig is sok em­bernek visszaadtuk a szocializ­musba vetett hitét, vagy meg­erősítettük őket meggyőződé­sükben, hogy ügyük győzni fog hazánkban és az egész vilá­gon. Eddigi és jövőbeni sikereik­nek egyik igen jelentős ténye­zője, hogy őszintén, nyíltan beszéltünk a dolgozókkal, bi­zalommal voltunk irántuk, és éppen ezért a dolgozók is meg­bíztak a pártban. Ez arra kö­telezze a párt-, a gazdasági, a kulturális, a szakszervezeti és más tömegszervezeti vezetőket, hogy még inkább bízzanak a dolgozókban, még nyíl­tabban, őszintébben tárják fel a problémákat, hogy a dolgozók valóban hatható­san tudjanak segíteni azok megoldásában. Sikereink másik fontos ténye­zője összeforrottságunk a nem­zetközi munkásmozgalommal. Törekedjünk arra, hogy min­den erővel erősítsük, szilárdít* suk a munkásosztály nemzet­közi egységét, tovább javítsuk a szocialista tábor gazdasági Ebben az évben is van lehe­tőség a népgazdasági tervek j befejezésül Fock Jenő. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents