Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-23 / 19. szám

riLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI Bli ÍOTTSÁGA ÉS A MEC 5YEI TANÁCS L AP0 A XVII. évfolyam, 19. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, I960, január 23. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Ütközőpontban a gyermek fj. oldalon) Mindnyájan részesei a szép eredményeknek (3. oldalon) Jövő heti rádióműsor (5. oldalon) Látogatás kiskocsmákban (6. oldalon) A Balatonboglári Szőlőoltvány termelő Állami Gazdaság. sző­lővenyigéből kompakt trágyát készít. Naponta 120 mázsa ve­nyigét vágnak fel Váci István, Szekeres György, Dobosi Ist­ván és Kiss Lajos, az állami gazdaság dolgozói. Törik a Balaton jegét (Tudósítónktól.) E napokban igen mozgalmas a Balaton partja. Bármerre járunk, jégvágó embereket, siető kocsikat látunk. Most is szezon van: a jégvágás sze­zonja. A Balaton déli oldalán mintegy 70 jégverem megtölté­séhez több mint 12 ezer kocsi jégre van szükség. Ez igen te­temes mennyiség, s az idő is sürget. Jól tudják ezt a Bala- ton-partiak, hiszen néhány ke­mény nap után könnyen jöhet erős napsütés, és ha olvadni kezd, már nem olyan jó a jég. Jelenleg azonban kellő vas­tagságú és acélos a jég. A munka pedig jó ütemben fo­lyik. Siófokon, Balatonszeme- sen és Fonyódon a Balatoni Halászati Vállalat saját embe­reivel tölteti jégvermeit, s az üdülők, a vendéglátóipari egy­ségek, az üzletek és a boltok jégvermeinek megtöltéséről szinte kizárólag mindenütt a termelőszövetkezetek gondos­kodnak. Ez komoly munkaal­kalmat jelent. Pl. Balatonlel- lén a most alakult termelőszö­vetkezetnek majdnem 100 tagja dolgozik a jegelésen. Minden jégveremhez külön fe­lelőst állítottak, aki ügyel ar­ra, hogy a vállalt munkát ne csak mennyiségben teljesítsék, hanem minőségileg is kifogás­talan legyen. Ellenőrző méré­seket végeznek, ügyelnek mindarra, ami a gondos keze­léshez hozzátartozik: Ügy akar­ják munkájukat végezni, hogy egész nyáron kitartson az el­vermelt jég, s jövőre még több megbízást kapjanak. Előadássorozatot indítanak a siófoki járás tsz-községeiben (Tudósítónktól.) A siófoki járás a múlt év tavaszán termelőszövetkezeti járás lett. A dolgozó parasztok nagy többsége termelőszövet­kezetekbe tömörült. Ez a lépés azonban a parasztok szemé­ben és fejében nem tette egy csapásra világossá a szövetke­zeti munkamódszert. Éppen ebből adódott, hogy a külön­böző jogszabályokat, irányel­veket, a párt és a kormány ál­lásfoglalását a termelőszövet­kezeti tagság nem ismerte kel­lően, és az ezek nyújtotta elő­nyöket nem tudta a közösség, illetve saját maga javára gyü- mölcsöztetni. A járási pártbizottság, a já­rási tanács végrehajtó bizott­sága, a Hazafias Népfront lát­va ezt a helyzetet elhatározta, hogy a télen a járás községei­ben a járásbíróság, az ügyész­ség és a tanács jogászaival elő­adásokat tartat. Minden köz­ségben két előadásra kerül sor. Először ismertetik a 7-es törvényerejű rendeletet és vég­rehajtási utasítását, mely a termelőszövetkezetek, a tsz-ta- gok jogi, vagyonjogi és egyéb kérdéseivel foglalkozik. Az­után a termelőszövetkezeti ta­gokat érintő jogszabályokról, különösképpen a nyugdíjren­deletről, a termelőszövetkezeti hitel- és pénzgazdálkodásról, a különböző értékesítési lehető­ségekről tájékoztatják a ter­melőszövetkezeti tagságot. Az előadók a szövetkezeti tulajdon védelméről is beszélni fognak, hogy lássák a tsz-tagok azt, hogy a közös gazdaságokat az állam milyen büntetőjogi vé­delemben részesíti az esetleges garázdálkodókkal szemben. A járás vezetősége március­ban szélesebb körű előadói gárda bevonásával az ifjúság helyzete és nevelése kérdésé­vel kapcsolatosan ugyancsak előadásokat tartat. Ezek az elő­adások azt segítik elő, hogy ki­alakuljon a fiatalság szocialis­ta tudata, megszeresse az if­júság a haladó falusi hagyo­mányokat és megismerje a szocialista gazdálkodás jövő­jét. Háromszáz szakembert kaptak január elseje óta az új termelőszövetkezetek A 3004/2-es kormányhatáro­zat értelmében az állam az idén ezerötszáz szakember al­kalmazásához nyújt anyagi se­gítséget a termelőszövetkeze­teknek. A termelőszövetkeze­tek igényei és a jelentkezések alapján eddig mintegy három­száz személy áthelyezéséről gondoskodtak. Egy részük már el is foglalta új munkahelyét. A fővárosi szakemberek je­lentkezése és kijelölése feb­ruárban kezdődik majd, mi­után a járási és megyei intéz­mények kimerítették saját le­hetőségeiket. (MTI) „A rakéta vezérmüve óraművel megszégyeníti ű pontossággal működött Magyar szakemberek a szovjet kísérletsorozatról óé A ballisztikus rakéta felbo­csátásának híre rendkívül nagy érdeklődést keltett a ma­gyar asztronautikai szakem­berek körében is. Nagy Ernő, az MTESZ köz­ponti asztronautikai szakosz­tályának titkára hangsúlyozta, hegy az új szovjet rakétakísér­let legjelentősebb moz­zanata az elképesztő pon­tosság. Az a tény, hogy a rakéta a számított ponttól két kilomé­ternél kisebb távolságban csa­pódott a tengerbe, azt bizo­nyítja, hogy a szovjet rakéta­technikusoknak a több foko­zatú óriásrakéta végsebességét 4—5 méter/másodperc pontos­sággal sikerült beállítaniuk. A szovjet hivatalos közleményben említett több mint 26 000 ki­lométeres óránkénti sebesség másodpercenként több mint 7150 méteres sebességgel egyen­értékű. Ezek szerint az előbb említett 4—5 méteres eltérés ennek a 7250 méteres sebes­ségnek ezredrészénél is kisebb. Ez azt bizonyítja, hogy a ra­kéta vezérműve óramüvet meg­szégyenítő pontossággal mű­ködött, és olyan precizitással állította be az előírt adatokat, amelyhez hasonló példát a ra­kétatechnika történetében még nem ismerünk. A rakéta — folytatta nyi­latkozatát Nagy Ernő — ma­gával vitte az utolsó lépcső modelljét. Erre szükség is volt. Először azért, mert hiszen ez is űrkutató rakéta, és ennek megfelelően szputnyikot, lu- nyikot vagy valamilyen más űrkutató laboratóriumot visz majd a magasba. De szükség volt rá azért is, mert az utol­só fokozat elhagyása a rakéta légellenállását és általában di­namikai viselkedését erősen eltorzította volna. Különös érdekessége a kí­sérletnek az, hogy míg a ra­kéta utolsó előtti fokozata el­égett, addig az említett utolsó fokozatot helyettesítő modell épségben eljutott a tenger szintjéig. Ebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a jövő kísérleteiben az ember visszatérését is meg lehet oldani. vissza, eközben állandóan gyor­sul, úgyhogy becsapódásakor sebessége nem sokkal marad el az indulási sebesség mögött. Ez pedig az a sebesség, ame­lyen a Föld légkörébe belépő meteorok is felizzanak és el­égnek. Induláskor ezt a se­bességet a rakéta már a rit­kább légrétegekben éri el, visszatérésekor pedig egyre sűrűbb légkörbe hatol be, és sebessége a legsűrűbb rétegben éri el a legmagasabb értékét — fejezte be nyilatkozatát Nagy Ernő, a központi asztro­nautikai szakosztály titkára. Sinka József, az MTESZ kö- ponti asztronautikai szakosz­tályának titkára a többi kö­zött kijelentette: — Sokan felteszik a kérdést, mit várhatunk ettől a kísérlet- sorozattól. Az egyik lehetőség az, hogy a kilőtt rakéta — a mű­szertartállyal együtt — visszajuthat a földre. Most ugyanis beigazolódott, hogy ezek a rakéták több ton­na hasznos terhet vihetnek magukkal. Ez a hasznos teher lehet olyan anyag, amely se­gít a rakéta visszatérésénél, a földre történő visszajuttatás­nál. Ilyen mennyiségű anyag­gal ugyanis meg lehet oldani már, hogy elegendő fékező gázsugarat bocsásson ki a visszatérő rakéta. A visszaté­rés problémájának megoldása nemcsak azért fontos, mert az ember űrutazása ezen múlik, hanem azért is, mert csak így állapíthatjuk meg: hogyan vi­selkedik az élő szervezet, ha a súlytalanság megszűnik. A Lajka-kísérlet azt mutatta, hogy a súlytalanság elviselhe­tő. Nem adott azonban választ arra, hogy milyen biológiai és egyéb jelenségek jelentkeznek, ha a súlytalanság állapota megszűnik. Az a tény, hogy ma már több tonnás mesterséges hol­dat sikerül kilőni, nagy távla­tokat nyit a meteorológiában is. Egy meteorológiai mester­séges hold ugyanis mérni tudja nemcsak azt az ener­giát, amit a Naptól kap a Föld, hanem azt is, amit a Föld sugároz vissza a világűr­be. Ennek a két mérési adat­nak viszonyától függ az idő­járás alakulása, s ha ezt is­merjük, lényegesen jobb me­teorológiai adatokat kapha­tunk. Egy másik lehetőség: óriási szputnyik segítségével el tud­ják készíteni a Föld egész fel­hőzeti térképét, olyat, ami­lyen a földi mérésekkel soha­sem születhet meg. S ez a tér­kép nemcsak egy adott pilla­natban mutatja a felhőzeti helyzetet, hanem, mivel ke­ring a Föld körül, folyamato­san kaphatjuk meg a felhőzeti térképet. Az óriás-szputnyikok eset­leg lehetővé teszik a tele­víziós világadás céljait szolgáló mesterséges hold felbocsátását. Itt az a kérdés merülhet fel, hogyan lehet ellátni ezt a te­levízió céljait szolgáló mes­terséges holdat energiával. Amikor ezt a kérdést vizsgál­juk, nem szabad elfelejteni, hogy a harmadik szputnyik több mint 18 hónapig műkö­dött napelemekkel. Eddig azt néztük, hogy mes­terséges holdak fellövése ese­tén milyen lehetőségek kínál­koznak. Érdemes azonban azt is vizsgálni, mit jelent a világ­űr megismerésében ilyen óriásrakéta. Segítségével el lehet érni azt a sebessé­get, amely szükséges, hogy a rakéta műszerekkel együtt a Mars és a Vé­nusz térségébe jusson. Viszont a kéxdés: ilyen nagy távolságról a híradástechnika hogyan tudja megoldani a köz­vetítést. Azt tudjuk azonban, hogy a Mars és a Vénusz tér­ségében a fényképezés az adott körülmények közepette lehe­tetlen. A Vénusz és a Mars térségébe hatolás rendkívül nagy tudományos jelentőségű lenne. Meg lehetne ugyanis tudni a rakéta útján, hogy a naprendszeren belüli bolygókö­zi anyag ilyen nagy távolsá­gokban milyen eloszlású, és hogyan viselkedik. Meg lehet­ne ismerni azt is, hogy a Nap tevékenysége milyen össze­függésben van a bolygóközi térben mérhető kozmikus su­gárzás erejével. A Földről vi­szont megállapíthatjuk, hogy különböző időben milyen a naptevékenységi E két adat­sorozat összevetéséből jobban megérthetjük a Nap fizikáját. Óriási jelentőségű lenne me­teorológiai szempontból, ha egy kisebb műszertartály ép­ségben éri el a Holdat és fo­lyamatos észleléseket végez. A Holdról 24 óra alatt az egész Földet át lehet tekinteni, és bármely időpontban a Föld félgömbjét. Tudni kell, hogy a meteorológia most is készíti a Mars meteorológiai időjárás­előrejelzését. Ez az előrejelzés sokkal pontosabb, mint a Föld időjárási viszonyainak előre­jelzése, mert a meteorológus­nak módjában van egy egész félgömb helyzetét vizsgálni. Ha a Holdról nézzük a Földet, ugyanez lesz a helyzet; egy teljes félgömb időjárási hely­zetéiül lehet következtetni. Mindez azt mutatja, hogy a szovjet kísérletsorozat máris óriási távlatokat ígér a tudo­mánynak és az űrkutatásnak. (MTI) A SZAKSZERVEZETEK LEGFONTOSABB FELADATAI A VII. KONGRESSZUS UTÁN Megkezdődött a Szakszervezetek Országos Tanácsának VII. teljes ülése Sokan kérdezik, hogy miért leszálló pályáján ég el a ra­kéta vagy annak egy része. Ennek az az oka, hogy a ra­kéta felfelé emelkedve — a hajtómű kiégése után — állan­dóan lassul, majd a pálya te­tőpontját elérve 1200—1500 ki­lométeres magasságból tér Pénteken megkezdődött a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának VII. kibővített tel­jes ülése. Somogyi Miklós, a SZOT el­nökének megnyitója után Brwtyó János, a SZOT főtitká­ra tartotta meg beszámolóját »A szakszervezetek legfonto­„Átkozottul jók a szovjet rakéták“ — mondotta Gates amerikai hadügyminiszter Washington (MTI). Az UPI jelentése szerint Gates ameri­kai hadügyminiszter csütörtö­kön a képviselőház katonai bi­zottságában nyilatkozott a szovjet óriásrakéta kilövéséről. Megkérdezték tőle, mi a véle­ménye a Szovjetunió rakétái­nak pontosságáról. Gates így válaszolt: »A szovjet rakéták átkozottul jók, de a mi Atlas rakétáink is.« Hozzátette, hogy nem lepte meg a szovjet rakéta kilövése Gates nyilatkozata nemigen nyugtatta meg az amerikai képviselőket. Ryburn demok­rata párti képviselő megrótta az amerikai katonai vezetőket »túlságos önelégültségükért«. Elismeréssel állapította meg, hogy az »oroszok több mint 7 ezer mérföldre rakétát lőttek ki a Csendes-óceánba, és raké­tájukkal célba találtak«. Két- ségbevorita az Egyesült Álla­mok elsőségét a rakétatechni­kában.« Ügy hiszem, katonai vezetőink túlságosan is önelé- j gültek« — hangoztatta. sabb feladatai a Magyar Szo­cialista Munkáspárt VII. kong­resszusa után« címmel. A SZOT főtitkára bevezető­ben az MSZMP VII. kongresz- szusának jelentőségét méltat­ta, majd rátért a kongresszus határozataiból adódó szakszer­vezeti feladatok ismertetésére. Az ország dolgozói megértés­sel fogadták a Központi Bi­zottság múlt évi márciusi fel­hívását. A munkaverseny eredmé­nyeképpen a szocialista ipar termelése három szá­zalékkal meghaladta a ja­vasolt termelési színvona­lat. A dolgozóik a 3.5 milliárd fo­rintos vállalást több mint két­milliárd forinttal túlteljesítet­ték. A termelés általában az ipar igényeinek és a kereslet­nek megfelelően alakult. Iparunk a javaslatnak megfe­lelően csökkentette a termelés költségeit. A termelés nöueke- j dése azonban nagyobb részben' létszámnövelr é; túlóra- ' felhasználásból adódott. Az év második felében hát■> rányosan hatott a mennyiségi szemlélet, mert nagymérték­ben növelte a nyersanyag- behozatalt. A dolgozók reálbére a ter­vezettnél jobban alakult, a lakosság pénzbevétele ki­lenc százalékkal volt ma­gasabb az előző évinél. Megállapította a főtitkár, hogy a múlt évben javult a gazdasági és a mozgalmi szer­vek együttműködése, általában helyesen állapították meg a verseny céljait, és eredménye­sen mozgósítottak azok meg­valósítására. Általában megállapíthatjuk — folytatta —, hogy a szak» szervezetek nagyobb felelős­séggel és hozzáértéssel foglal­koztak a termelés, valamint a dolgozók ügyes-bajos problé­máinak intézésével. Megnőtt a munkások felelősségérzete az. üzem gazdálkodása iránt. Né­mi fejlődés tapasztalható az üzemi tanácsok munkájában is. A szakszervezeti bízottéi­(Folytatás a 2. oldalotu)

Next

/
Thumbnails
Contents