Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-22 / 18. szám
Világító harisnyák Amerikában újfajta nylonszálból készült »világító« harisnyákat hoztak forgalomba. A harisnyák, ha fény éri őket, arany vagy ezüst árnyalatban csillognak. Az új nylonszál egyelőre kis mennyiségben készül, és kizárólag harisnyákat gyártanak belőle. A későbbiekben valószínűleg fá- tyolt, művirágokat és egyéb díszeket is készítenek majd. Téli bőrbántalmak A tél jobban igénybe veszi az egész szervezetet, különösen a bőrt, mint az enyhe idő. Különösen a vérszegény, a rosszul táplált, a szívgyengeségben szenvedő vagy hosz- szabb betegség után lábadozó egyének viseli k el nehezebben a hideget. Az egészséges embernek is fokozottabban kell ügyelnie arra, hogy ne okozzon egészségében, sőt szépségében hibát a tél. A reggel óvodába, iskolába siető kisgyermekeknél is ellenőrizzük, hogy alaposan megtörülköztek-e. A kifújt, sebes, cserepes kéz és arcbőr sok más ártalom fészke lehet. Hasonló bőrkiszáradás jelentkezhet a lábszáron is, s megszüntetni rendszerint igen nehéz. Ajánlatos a megszárított, de még nedves bőrt mosdás után babakrémmel vagy zsírosabb bőrnél csak babaolajjal bekenni, mielőtt kimegy a levegőre a gyerek. Szűk cipő, szűk kesztyű igen könnyen fagydaganatot okozhat! Inkább kevesebb zoknit húzas- sunk a cipőbe, semhogy szűk legyen! Különben a több réteg kesztyű, harisnya igen jól szigetel akkor is, ha nem vastag gyapjúból, hanem pamutból van. Esetleg egy nyári zokni a magasszárú cipőben többet ér, mint vastag gyapjú, mellyel már alig megy fel a csaknem kinőtt ruhadarab. A kicserepesedett bőrfelüle- tekre nagyon jó hatással szokott lenni az 5—10 perces langyos olajfürdő, vagyis étolajos pakolás vágy áztatás. Fagyott kéz- és lábujjak fü- rösztése vadgesztenye-főzetben eredményes népi gyógymód, ugyanis a Vadgesztenye tanintartalma az erekre kedvező hatással van. Nagyon jót tesz a 2—3 perces forró, majd 1 perces hideg vízben való áztatás is, ez ugyancsak a vérkeringést javítja. Utána zsíros kenőccsel vagy 5 percig dörzsöljük, masszírozzuk a fájós testrészt. Napközben zongorázásszerű mozdulatokkal tornáztassuk a kezet, a lábfagyás ellen reggel-esti lábujjon va- ló járás és más lábfejtorna ajánlatos. Makacs fagydaganat esetén azonban a leghelyesebb szakorvoshoz fordulni, ő besugárzással enyhítheti, gyógyíthatja a bajt. DIVATMÄZSOLA Divatos lett a rojtozás. A budapesti divatbemutatókon új hatású, újszerű a rojtos gallér, a rojtos sál, no meg a rojtos ingpulóver. A színekben főleg a pasztellszínek ui alkodnak. A műanyagok térhódítása is jól látszik a bemutatókon. A szintetikus és a mosást jól tűrő anyagokból készülnek a pulóverek, a most divatba jött ingpulóverek és férfi sportingek. Tartósak ezek a szintetikus anyagok, és ami igen nagy előnyt jelent, nem sok gondot okoz mosásuk. A háziruha akkor megfelelő, ha kényelmes. Ezt a feladatot érik el az új háziruhákkal, amelyeknek tervezői merészen szakítottak az évtizedek óta megszokott bő és sarkig érő pongyolákkal. Sokkal kényelmesebbek és tetszetősebbek a boka felé szűkülő pantallók, a térdig érő házikabátos ruhák. Modernebb változata is van a háziruháknak, mégpedig a halásznadrág, félhosszú kabáttal. Előnyük az újmódi háziruháknak, hogy a takarékosság elvét itt jól lehet érvényesíteni egyrészt azzal, hogy régi ruhák anyagát fel lehet használni készítésüknél, másrészt úgy, hogy az olcsó árakon kapható maradék anyagok, leértékelt áruk vásárlásával is készíthetők háziruhák. A tisztaselyem-ruhák iránt fokozódik az érdeklődés, és ezt a kereskedelem is elárulja azzal, hogy a kirakatokban egyre több a pompásabbnál pompásabb selyemruha. A selyem és a műselyem tehát tartja divatját. A divattervezők már elkészültek az 1960. évi tavaszi és nyári modellekkel. A műhelytitkokból annyit sikerült megtudni, hogy az 1960-as ruhadivat nem fog sok változást hozni. A fő jellemző továbbra is az egyszerűség, az egyenes vonal. A szoknyák bősége marad, és harangszerűen ér le a térd alatt egy tenyérnyire. Az ez évi tavaszi és nyári divat engedi érvényesülni a test vonalai):, éppen ezárt minden a helyére kerül, éppen úgy, mint az elmúlt évben is. Érvényesülhet a karcsú derék, a váll formája sem szenved torzítást. A ruhákon az öv ott kerül alkalmazásra, ahová való. Az ingruha szabása tért hódít ismét. A varrás nélküli nylon harisnyák, melyeket a nők anyujára várnak, rövidesen a ke reskedelmi forgalomba kerülnek, ugyanis a budapesti harisnyagyárban már 80 gép gyártja az ilyen tetszetős harisnyákat. Nem lesz tehát hiánycikk, ugyanúgy kapható lesz nagyobb mértékben a mintás háromnegyedes gyermekharisnya is. A kulturált étkezésről A szép terítés, tálalás valósággal feltétele annak, hogy az ételt jó étvággyal fogyasz- sza el a család. Ha gondatlan a tálalás, elhanyagolt, rendet* len a környezet, a még olyan finoman elkészített étel sem esik olyan jól, mint a kevésbé finom étel, de ízlésesen, szépen feltálalva. Különösen fontos a gyéreket hozzászoktatni ahhoz, hogy rendesen terített asztalnál egyék, mindjárt könnyebben tanul meg szépen enni. A szép terítéshez nem szükséges drága porcelán, kristály, ezüst evőeszköz, vakítófehér selyemdamaszt abrosz, dé szükséges hozzá a tisztaság és a kényelem- Lehetőleg már terítéskor legyen minden szükséges kellék az asztalon, hogy evés közben ne kelljen külön ugrálni a sóért, a kenyérért, a vízért, a paprikáért. Ne csak akkor legyen gondunk a terítésre, amikor vendéget várunk, hanem mindennap. Ha nem elég nagy az étkezőasztal, kis asztalt lehet mellé állítani, amin rájta vannak a kellékek. Mielőtt az étkezés megkezdődik a konyhában, előbb ösz- sze kell rakni a mosatlan edényt a mosogatóba, s célszerű tiszta1 ruhával leteríteni. A követ töröljük fel, és szellőztessük ki evés előtt a konyhát. Az abrosz ne legyen pecsétes, mert az ízléstelen. Célszerű az abroszt nylon terítővei védeni a pecsétek ellen. Nem szabad takarékoskodni még a családtagoknál sem a tányérokkal. Ne adjuk a főzeléket a levestányérba, savanyúsághoz külön tányérka jár. Általában az étvágygerjesztő tálalás legfontosabb feltétele, hogy a különféle ízek ne keveredjenek. A hús köré csak száraz, körítést rakjunk, ha édesség van, ahhoz is kerüljön külön tányér. Jobban esik az étel, hangulatosabb a családi étkezés, ha rendes, tiszta környezetben zajlik le, mint hogyha rendetlenül, kapko- dóan mégy, s ráadásul a konyha is »repül«. OCeJUentu is eM szerű viselet a szoknya-blúz szinte minden korosztály számára. Igen változatos a szoknyák vonala a téli évadra. Továbbra is divatos . a szűk és egyenes oldalvarrással vagy anélkül. ba szabott és a különböző lay- tosítotl plissée és gouvré eljárással készített szoknyák. Anyagféleségre nézve készülhet noppos, csomós, durva és laza szövésű tweedből, csíkos. elején nyitott vagy bevarrt szűkítővarrással 1 vagy 2 hajtással. Hátán lépésbőséggel, mely lehet szemberánc vagy íélhajtás, de készülhet csak varrással, bőség nélkül. Nagyon csinos az enyhén lefelé bővülő 4 vagy 6 részes, mely erősebb alakú nők számára is igen előnyös. Fiatalabb korosztálynak pedig a körgloknikockás, sima szövetből. Esti viseletként a fekete szövet és a taft használatos. J. rajz: Körglokniba szabott fekete taft szoknya bársonyszalag díszítéssel. 2. rajz: Tweedből készült egyenes vonalú alj, az övbe befűzött át- dobóval, melynek széle rojto- zott, egy gombbal gombolódik a szoknyára. A FINOM HÚSÉTEL ILLIK - NEM ILLIK A csók és a kézcsók Bár a beszélünk,- . tr !- ^--, c sókról itt mint az üdvözlés bizonyos fajtájáról mégis a csók inkább a szerelem és a nagyon bizalmas barátság kifejezője. Nem engedhető meg tehát, hogy a szerelemnek és a bizalmasságnak ez a megnyilvánulása ellaposodjék azzal, hogy mindig és minden alkalommal csókolódzunk. ízléstelenséget, tapintatlanságot, sőt neveletlenséget követnénk el ezáltal. A csók mint üdvözlés csak házastársak, jegyesek és rokonok között szokás, a nyilvánosság előtt azonban csak búcsúzásnál vagy útról való visszatérés esetén csókolódzunk. Még ilyen alkalmaknál is illetlen sokáig összeölelkezve állni, egymást szájon csókolni. Ezzel az idegenek előtt a gyengédségnek és a szerelemnek adnánk jelét. Neveletlenségről tanúskodnak azok a házastársak vagy jegyesek, akik a társaságban feltűnően csókolódznak. Nagyön jó barátok vagy még inkább jó barátnők, kik már régebben nem látták egymást, találkozáskor üdvözlésképpen megölelhetik egymást, és őszintén, jelképesen, arcot archoz szorítva egymást megcsókolhatják. Felnőtt emberek gyerekeiket sohasem csókolhatják szájon. Ez nem higiénikus, és ezáltal betegségeket is terjeszthetünk. Szigorú előírás nincs arra, hogy hol és mikor csókoljon kezet a férfi a nőnek, mégpedig azért, mert a különböző országokban ezen a téren a szokások is különbözőek. Nálunk annak a nőnek szokás kezet csókolni, akinek a legmélyebb tiszteletünket akarjuk nyilvánítani. Tehát anyánknak, feleségünknek vagy közeli rokonunknak. Nem követünk el hibát, ha ismert színésznőnek, művésznőnek, zongoraművésznőnek, élen járó közéleti egyéniségnek, volt tanítónőnknek vagy tanárnőnknek stb. kezet csókolunk, hogy ezáltal megfelelő alkalmakkor tiszteletünket fejezzük ki. A kézcsók azonban nem elkerülhetetlenül szükséges. A kézcsók ma már a köszöntésnek nem velejárója, éppen ezért soroljuk be ezt a szokást oda, ahova valóban tartozik — a tiszteletnyilvánítások közé. Kézcsókkal elsősorban anyánknak kell tiszteletet nyilvánítani, tehát annak a nőnek, aki felnevelt bennünket, mindent feláldozott értünk, gyakran még egészségét is. A férj kezet csókol élet- társának, ezzel kifejezést ad mély tiszteletének. A leggyakoribb alkalom erre a születésnapi és névnapi gratulációnál, ajándék megköszönésnél. Az utcán nem illik kezet csókolni. Felvilágosult nő ezt soha nem is kívánhatja, éppen úgy nem, mint ahogy a felvilágosult nő sohasem kényszeríti ki a férfitől a kéz- csókot kezének csókra való nyújtásával. Némely férfi gyakran hibát követ el a kézcsóknál azzal, hogy a két szélsőség közül az egyikbe esik. Az első szélsőségnél a férfi a nő előtt Olyan mélyen hajol meg, hogy a feje a nő derekáig ér, míg a másik szélsőségnél egyáltalán nem hajol meg, hanem a nő kezét igy emeli fel ajkáig. Kerüljük ezt a viselkedést, valamint azt is, hogy a kézcsóknál kezünket a zsebünkben tartsuk, kalapunkat a fejünkön hagyjuk stb. Végül megjegyezzük, hogy a kézcsók ne legyen mindennapos jelenség, éppen ezért csak valóban ünnepélyes és rendkívüli esetekben csókoljunk kezet a nőnek. A nyilvánosság előtt csak akkor csókoljunk kezet, ha mindketten tudatában vagyunk annak, hogy ez a jelenség — mint a legmélyebb tiszteletnyílvánítás a férfi részéről a nő iránt — társadalmi szempontból helyénvaló. az ünnepi étkezés gerince. De mit tegyen a háziasszony, ha semmi pecsenyének valót nem kap a hússzékben? Egy kis ötletességgel át lehet hidalni ezt a nehézséget is. Ha nagyon mócsingos, zsíros részt vitt haza, készítsen I »sündisznócskcT pecsenyét. Ez úgy készül, hogy a húst kétszer átdaráljuk, minden fél kilóra egy zsemlét és egy kis fej hagymát számítva, azokkal együtt, majoranna- pélyvával, sóval, borssal, piros paprikával ízesítjük. Végül egy tojást ütünk bele, Lehetőleg tűzálló tálba tesszük, mert abban fel is adhatjuk az asztalra. Ügy formázzuk a kis sünt, hogy előbb tojás alakúra gyúrjuk a hústömeget, aztán a hegyesebbik végén a hüvelykujjunk hegyével szemgödröt, fület mintázunk rá. A szemet két szem borókabogyó vagy nagyobb bors helyettesíti, a tüskéket pedig vékonyra, hosz- szúra vágott füstölt szalonnaszálakból tűzzük a testbe. Ezek a tüskék igen jó ízt is adnak, meg csinosak is. Közepes tűzön süssük, hogy jól átsüljön, s piruljon. a szalonna szépen Kolbászos göngyöleg akkor kerülhet étlapunkra, ha a szeletben vásárolt hús széléről nagyon sok alkalmatlan részt kell levennünk. Ezeket a kis húsokat megdaráljuk, fél kiló szeletre’számított 15 dkg olcsó kolbász társaságában. Egy zsemle, s ha van, tojás vagy tojáspor is keli bele. A szépen letisztított szeleteket jó vékonyra kiverjük, megkenjük / vékonyan mustárral, sóval, borssal, és vastagon a kolbászos darált hússal. Összegöngyöljük szeletenként, s minden kis csomagot összetűzünk fogvájóval. Forró zsírba vetjük, ha szépen barnul, egy fej paradicsomot meg egy paprikát, illetve télen egy kanál lecsót adunk hozzá, s puhára pároljuk. Tálalás előtt két deci tejföllel átforraljuk. Dunántúli aprópecsenye készítése akkor időszerű, ha úgy találjuk, .hogy a kapott húsról ugyan lefaragtunk minden feleslegeset, de ami sima része maradt, az bizony olyan apró, hogy alig kerülhet ünnepi asztalra. A hússzeleteket kiverjük, sóval, köménymaggal és apróra vágott fokhagymával megkenjük, abban vagy negyedórát állni hagyjuk, s akkor hirtelen sütjük. Zsírban sült, negyedekbe vágott burgonyával tálaljuk. A levesben főtt hús nem mindenütt olyan kedvelt* mint maga a leves. Rá kell dobni hagymás-paprikás zsírra, megfuttatni, aztán átdarálni. Egy deci tejföllel elkeverve, sós palacsinták töltésére kiválóan finom keveréket kapunk. Lehet a palacsintákat tortaformában, laponként lerakni a darált tejfölös hússal* s sütőben átpirítani. Sajtmártást adjunk hozzá, amely egy kanál zsíron rántássá pirított kanál lisztből áll, melyet két dl tejjel engedünk fel, s forrón belekeverünk 5 dkg reszelt sajtot. Kagylós vitrinterítő Első sor: IS láncszemből gyűrű. Második sor: A gyűrűbe 36 rö- vidpáleát öltünk. Harmadik sor: 6 láncszem és 1 rövidpálca váltakozása minden harmadik szembe. A sor végén 3 láncszemet és 1 egyráhajtásos pálcát horgolunk. Negyedik—hatodik sor: Azonosak az előzővel, de az Ivekben a láncszemek számát soronként 1—1 szemmel növeljük. Hetedik sor: 2 egyráhajtásos pálca és 12 láncszem váltakozása minijén Ívbe. A sor végén 10 láncszemet és 1 egyráhajtásos pálcát horgolunk. Nyolcadik sor: 5 rövidpálca kerül az előző sort befejező pálcára, 5 rövidpálca az első ívbe, 6 láncszemet 1 rövidpálcával visszaöltünk az előző ív első pálcájába. Az így keletkezett kis Ívbe 9 rövidpálcát horgolunk, 10 rövidpálca után körbe ismétlőnk. Kilencedik sor: Az első kis ívből kiindulva négyszer 2 négyrá- Ivijtásos pálcát horgolunk a kettős pálcák között 12 láncszemmel, 3 láncszem után 2 rövidpálcát öltünk a második kis Ívbe, s 3 láncszem után Ismétlőnk. Tizedik sor: Minden tizenkét láncszeméé ívbe 13, minden három ’áneszemes ívbe 3 rövidpálcát horgolunk. Tizenegyedik sor: 1 láncszem és 1 rövidpálca ismétlődnek minden negyedik szembe öltve. A nagy íveken 2—2 ív között a nyolcad!’ szembe öltünk. A három láncszc mes íveknél 3 láncszem. 1 egyráhajtásos pálca az első ív középébe, 1 egyráhajtásos pálca a második ív közepébe, és l láncszem alkotja a minták Tizenkettedik sor: g láncszem és 1 rövidpálca Ismétlődnek körbe minden ív közepébe öltve. A kagylók között a 2 egyráhajtásos pálca közé öltünk. Tizenharmadik sor: 9 láncszem és 2 egyráhajtásos pálca váltakozása minden ívbe öltve. A kagylók közötti utolsó előtti ívnél 4 láncszem, 1 egyráhajtásos pálca aa előző sor rövidpálcájába, 1 egyráhajtásos pálca a következő kagyló első ivének rövidpálcájába, és l láncszem képezi a mintát.
