Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

Szerda, I960, január 20. s SOMOGYI NÉPLAP Termeloszövetkezeteink segítője a Terményforgalmi Vállalat Interjú Gábor Dávid igazgatóval Minden vállalat, üzem, in­tézmény ilyenkor, az új év ele­jén mérlegre helyezi az elmúlt esztendőben végzett munkáját, leszűri a tapasztalatokat, hogy aztán a következőkben ezek­nek a tapasztalatoknak a se­gítségével jobbá és gazdaságo­sabbá tegye tevékenységét. Er­ről a mérlegről, a tervekről, a Terményforgalmi Vállalat sok­irányú munkájáról érdeklőd­tünk a vállalat igazgatójától, Gábor Dávidtól. — Hogyan vált be az új fel- vásárlási rendszer? — Az elmúlt három év fel- vásárlási adatai világosan bi­zonyítják az új felvásárlási rendszer sikerét, eredményeit. Ma már eléggé bő tapasztala­tokkal rendelkezünk, s tisztán látjuk, hogy az eredményes felvásárlás előfeltétele, szilárd alapja az értékesítési szerződés- kötés. Ennek lényege, hogy a terményeket nem megérésük idején kötjük le, hanem most, az év elején. így tervszerűvé válik a termelés, és az illeté­kes minisztériumok jó előre látják a belföldi ellátás és az exportigények kielégítésének lehetőségeit. — Milyen jelentőségük van az értékesítési szerződésköté­seknek a vállalat munkájá­ban? — Az értékesítési szerződé­sek számottevő fejlődést je­lentenek. Az 1960. évi termésű kenyérgabonából a mai napig több szerződést kötöttünk, mint az elmúlt év júliusáig, az aratás megkezdéséig. A napra­forgó szerződéskötési munká­latai még csak az előkészítés állapotában vannak, de terme­lőszövetkezeteink már eddig olyan mennyiség lekötésére je­lentették be szándékaikat, mint aráit az elmúlt év terméséből leszállították. Kielégítően ha­lad a sörárpa lekötése is. Ét­kezési babot olyan mértékben szerződtek és fognak termelni Szövetkezeteink, hogy me­gyénk 1960 őszétől sokkal na­gyobb mértékben vehet részt a belföldi babszükséglet kielégí­tésében, sőt a babexportban is, mint az elmúlt esztendőben. — Hol tartanak a kukorica szerződtetéssel? — Igen nagy az érdeklődés az 1960. évben termelendő ku­korica értékesítési szerződései iránt. Ezt illetően a szerződte­tés új formáját vezették be, ami igen kedvező a termelők­nek. Szövetkezeteink minden 150 kg májusi morzsolt kuko­rica lekötése ellenében 100 kg vegyes műtrágyát kapnak, ami a holdankénti kukoricahoza­mot oly mértékben növeli, hogy amellett mind árumeny- nyiségben, mind forintban nagy előnyökhöz jutnak terme­lőszövetkezeteink. — Milyen a kapcsolat a vál­lalat és a termelőszövetkeze­tek között? — örömmel mondhatom, hogy igen jó. Vállalatunk igye­kezett minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni az el­múlt év tavaszán megalakult termelőszövetkezeteket. Gon­dosan és szervezetten végeztük tavaszi és őszi vetőmagellátá­sukat, enyhítettünk raktározá­si és tárolási gondjaikon. Je­lentékeny az az árumennyiség, amit még ma is raktárainkban tárolunk, kezelünk és amely­nek megóvásáról gondosko­dunk. Megemlíthetem, hogy az utóbbi , hónapokban alakult szövetkezetek megsegítésére különös gondot fordítunk Megalakulásuk pillanatától kezdve gyakran látogatjuk őket, segítséget nyújtunk min­den vállalatunkkal összefüggő problémájuk megoldására. Már most előkészítjük tavaszi vetőmagellátásukat, és min­denfelé a megyében raktá­rainkban gyűjtjük össze a ta­gok által beadott tavaszi vető­magot. Ilyen megállapodásaink vannak többek között a hete- si, somogyecsai, csákányi ter­melőszövetkezetekkel. — Milyen jelentősége van a vállalatra nézve a termelő­szövetkezetekkel való jó együttműködésnek? — Igen örvendetes, hogy se­gítségünket régi és új szövet­kezeteink egyaránt igénylik. Vállalatunkat érintő nehézsé­geiket, problémáikat dolgo­zóinkkal és telepvezetőinkkel megbeszélik. Ez az állandó jó kapcsolat, a vállalatunk irán­ti bizalom előreláthatólag nagy mértékben megkönnyíti majd a felvásárlási és forgalmazási tevékenységünket V. M. Kaposvárott és a Balatonnál dolgoznak, Marcaliban és Nagyatádon jobb időt várnak a Tatarozó Vállalat építői A Tatarozó és Épületkarban­tartó Vállalat az enyhe ősz­utóban a kinti és benti mun­kát is zavartalanul folytathat­ta a megkezdett építkezéseken. A váratlanul beköszöntött erős fagy és havazás azonban tető alá kényszerítette az építő- munkásokat is. Elsősorban azo­kat érintette kellemetlenül, akik szabad ég alatt dolgoztak. Ezért szüntették be a munkát nyomban a hideg beköszönté­sével a marcali és nagyatádi építésvezetőségekhez tartozó munkahelyeken. Kaposvárott azonban — éppen ezért, mert sok a belső munka — koránt­sem kényszerültek ilyen gyors visszavonulásra az építők. A Rákóczi téren belső átalakítást végeznek és födémet cserél-1 nek a tatarozók. A Zrínyi-lak­tanyában — ahol hét lakás ké­szül el átalakítással, — ugyan­csak bent tataroznak. Hasonló munkát végeznek Balatonföld- váron is, ott többek között a SZOT kezelésében lévő autó­buszüzem üdülőjét hozzák rendbe. Ha az idő nem változik — mondják a vállalatnál —, ak­kor a hét végén megkezdik a kaposvári Damjanich utcai óvoda építését is. E héten ugyanis még az odavezető uta­kat egyengetik, hogy mire a munkát elkezdik, forgalmi akadály se legyen. A vállalatnál napról napra szem előtt tartják a Meteoroló­giai Intézet előrejelzéseit. Ér­deklődésünkkor kedvező volt a prognózis. Ezért a Tatarozó dolgozói abban bíznak, hogy rövidesen enyhül az idő, s a marcali és a nagyatádi építés­vezetőség is megkezdheti a kinti építkezést. Az utóbbi a szabási kórháznál lát először munkához. M millió forint értékű anyaggal segítették a gyárak az iskolai gyakorlati oktatást A Minisztertanács határoza­ta alapján a Művelődésügyi Minisztérium a múlt esztendő­ben felhívta a szaktárcákat, utasítsák a felügyeletük alá tartozó üzemeket, hogy bo­csássák rendelkezésére a ter­melési célra r.em alkalmas, de a politechnikai oktatásnál, a középiskolai gyakorláti foglal­kozásnál hasznosítható külön­féle anyagokat, szerszámokat, gépeket. Az üzemek, gyárak, vállalatok az 1959—60-as tan­év kezdetétől ez ideig 14 mil­lió forint értékű anyagot, fél­készterméket, gépeket, szerszá­mokat, a műhelymunkákhoz szükséges egyéb eszközöket — adtak át. Ez is hozzájárult ah­hoz, hogy mind eredményesebb munkát végeznek az általános iskolák politechnikai műhe­lyéiben és számos középiskolai műhelyben, amelyek közül több helyen a fiatalok gyakor­lati tevékenysége már megkö­zelíti az üzemi jelleget. (MTI) a aárasreAz @uk&rg.yÁ* környéki HÉTKÖZNAPJAIBÓL Ebed után alvás következik az óvodában. Elöl két testvér: Kovács Évi és Zsuzsi, Az iskola bárom legkövérebb kis­lánya. A negye­dik - amíg a mérleghez hívtuk őket — megszö­kött. h, ■ ■■w Esett a hő, amikor elindul­tunk a Cukorgyár felé. — Hova menjünk? kér­deztem a fotóstól. — Nagy hó van — széttárta a karját. Az ég szürke volt. Fújt a szél, és a gyalogosok arcába, nyakába szórta a hó­kristályokat. Szabályos alakjuk megmegolvad a bőrön, csillo­gásuk egy vízcsepp maradt. * * * A Cukorgyár kéményei ak­kora füstöt pipáltak, mint a város. Hetykén, legényesen fújták. A füst közömbösen go- molygott kelet felé. elfeledve a gyárat, a kéményeket, az embert, aki szenet szór a ka­zánokba, cukrot présel apró A Baromfifeldol­gozó Vállalat fő­leg olasz és sváj­ci exportra dol­gozik. Tojáslám- pázás. 16 délután foglalkozott a ki­csikkel. • •• 'Az óvoda ötvenegy óta mű­ködik. Harminchattal többen szorulnak össze, mint ameny- nyi a férőhelyek száma. Itt ebédelnek az iskolások is. Ebben az évben a három te­rem felszerelését teljesen ki­lege. A Beloiannisz utca vfc gére tervezik az új gyógyszer- tárt központ felépítését. Az OTP szeretne itt a környéken valahol egy fiókot létesíteni. Sokan panaszkodnak a he- lyi járatú autóbuszra. Vala­hogy jobban kellene megolda­ni a közlekedést, ha már helyi járatról beszélünk — mond* Az ébresztő után hamar birtokuk­ba veszik a já­tékokat a kislá­nyok« A Baromfifeldolgozó Vállalat osztályozógépe grammsúly szerint mé» ri és esoportositja a tojást, cserélik. Negyven kis széket már megkaptak, még ennyit és hozzájuk való kis asztalokat várnak. A Cukorgyár patro­nálja őket — szépek, frissen festettek a falak — mint pat­ronálja az úttörőket, segít a művelődési háznak is. * * * A város fejlesztésében je­lentős szerep jut ennek a vi­déknek. Itt dolgozik már több nagyobb üzem — hogy csak a főbbeket említsük: — a Nagy- malom, a Kábelgyár, egy tég­lagyár, a Cukorgyár, a BAR- NEVÁL, a Húsipari Vállalat, a Hűtőhöz, a Patyolat, a Fi­nommechanikai Vállalat rész­ják. És a közvilágítás. Szép, nagyon szép a város közepén a neonfény, annyira, hogy so­kan megirigyelték: »Jó lenne« ha itt a külvárosban is ilyent szerelnének fel.* A Hazafias Népfront kezde­ményezésére társadalmi mun­kát ajánlottak fel a járdák megjavítására, újak építéséret, De kellene bölcsőde is. Ré­gebben tervbe vették már, de valami okból elmaradt, s az­óta is marad csak. Az önkiszolgáló bolt, az igen, az szép. Egy kicsit fur­csa volt először a vevőknek de hamar megszokták és meg­szerették. V. P.—G. Gy, Hatvanhat évvel ezelőtt, 1894-ben indult az első kam­pány. 4 Cukorgyár akkori ka­pacitása a fele sem volt a mainak. A vezetők számokat mondanak. A gyár fennállása óta ezen a télen dolgozták fel a legtöbb répát. * * * kockáknak, és sürög, csak sü- rög szorgalmasan. * * * Az iskola zsúfolt. 670 diák jár ide délelőtt, délután. Nincs tornatermük — kellene na­gyon. A városnak most már gondolnia kellene e külváro­si iskola bővítésére is. Külön­ben rend és tisztaság van mindenütt. Az igazgató mondta et: A téli szünetben a pedagógusok népszámlálni mentek. A szü­lői munkaközösség tagjai el­vállalták, hogy a tanulószo­bában ellátják addig is a fel­ügyeletet. Kettő délelőtt, ket­Nagy Jözsefné, a Baromfifeldolgo­zó vállalat munkása az exportra Induló dobozokat tölti meg tojás­sal, r Az V. leány osztályban szabadgyakorlatokat végeznék, Földrajz óra a VII. fiúosztályban. Gyurkó József tanár elege.. . Bol­dizsár Feri tudományával, aki különben is a legjobb tanuld.

Next

/
Thumbnails
Contents