Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-17 / 296. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ií —- T - L ^05^*- J Somogyi Néplap MEGYEI BiZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI^TANÁCS LAPJA XVL évfolyam, 296. szám. Ara 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. december 17. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL! Érett a föld ... (3. oldalon) Közösen dolgoznak a kaposújlakiak (3. oldalon) ÚTTÖRŐ HÍRADÓ (5. oldalon) Filmszínházaink műsorából (6. oldalon) TÖM) vállalat teljesítette éves tériét Sorra valósulnak meg a kongresszusi versenyvállalások Még két hét van hátra az év­ből. Üzemeink is pontot tesz­nek az idei gazdasági eszten­dőre. Megnéztük néhányban,, milyen eredményeket tudnak f eüroutatni december dere­kén. A KAPOSVÁRI HÚSÜZEM dolgozóé minden különösebb izgalom nélkül várják az év végét. Azaz hogy mégis druk­kolnak — kíváncsiak, milyen lesz a nyereségrészesedés. Jog­gal várják, hiszen az éves ter­vet december 10-ig 100,2 száza­lékra teljesítették. A legutób­bi jelentés szerint adott szavu­kat is valóra váltották. A munkaversenvben felajánlott 1 millió 400 ezer forint többlet­nyereséget elérték. Ezzel a tet­tükkel megmutatták, hogyan lehet korszerűtlen körülmé­nyek között nagy feladatokat megoldani még akkor is, ha némi lemaradással indultak. SOMOGY MEGYEI FAIPARI VÁLLALAT Itt lesz éwégi hajrá, de egé­szen másfajta, mint amit ezen általában értünk. A terv telje­sítéséért ugyanis nem kell haj­rázniuk, mert az éves tervet december 20-ra befejezik. Ez­után minden erejüket arra for­dítják, hogy a terven . felüli megrendeléseknek eleget te­gyenek. Bár azt mond iák, hogy ez nem akadályozza őket a jö­vő évre való felkészülésben — ettél mégis tartani kell Ezért a jövőben sokkal helyesebb lenne, ha némelyik vállalat és intézménv nem ilyenkor jön­ne rá, hogy bútorra van pén­ze, és az elveszik, ha az idén nem használja fel A tervsze­rű gazdálkodás ugyanis a Fa­ipari Vállalatra nézve is épp olyan előnyös, mint a későn rendelő intézményekre; A KAPOSVÁRI TEXTILMÜVEK november 30-ig 102,14 száza­lékra teljesítette az éves ter­vet Bár ehhez hozzájárult bi­zonyos alaprentabilitás módo­sítás is, mégse lehet elvitatni, hogy a dolgozók, különösen a 'fiatal munkabriaádok erőfeszí­tései segítették az év, közben le-lemaradó üzemet, annyira, hogy több millió forintos ered­ménytervvel zárhatja az évet. sőt 63 ezer kilogramm fonallal j teljesítette túl tervét. A Textil­művek méltán büszkélkedhe- tik azzal, hogy az építkezéssel nehezebbé vált körülmények között, sok úi munkással is tartani tudta a tervezett ön­költség-szintet. és a vállalt 1.2 helyett 2.14 százalékkal teljesí­tette, túl -termelési tervét a kongresszusi versenyben. A KÜ^ŰTl tl^EMI vállalat már október 24-én átadta ren­deltetésének a kaoosvár—bala- tonlellei úi utat. Ez azt is je­lentette, hogy teljesítette kong­resszusi felajánlásának fő cél­kitűzését: több mint egy hó­nappal a határidő előtt már járművek közlekedhettek a lói elkészített úton. A nekilen­dülés más munkaterületen is éreztette hatását, és az éves tervet már november közepén teljesítette a vállalat. A három és fél milliós többletnyereség azt is jelenti, hogy az éssze­rűbb. olcsóbb gazdáikod ássa! a versenyben vállaltaknak is ele­get tettek. Az igazsághoz tar­tozik, hogy a vállalat munká­ját a 23. AKÖV is derekasan segítette. A rossz utakon váll­vetve birkóztak meg .útépítők és gépkocsivezetők a .szállítási nehézségekkel. Ez az év méltó előkészület volt a következő esztendőre, akkor tudniillik a Dombóvár—Kaposvár, Kadar­kút—Nagyatád közötti szaka­szon kerül sor nagyobb ará­nyú korszerűsítésre. Ezt a mun­kát a kőpálva szélesítésével már most előkészíti a vállalat. FINOMMECHANIKAI és gépjavító vAllalat Lázas tevékenység tapasztal­ható a Finommechanikai Vál­lalat TMK-műhelvében. Ala­pos előkészítő munkát kell vé­gezni a karbantartóknak, ha azt akarják, hogy a jövő év el­ső hónapjában már »-teljes gőzzel« termeljen a vállalat. Az előkészületekre iut idő, hi­szen a napokban befejezik a november 30-val már 95,6 szá­zalékra teljesített 13 millió fo­rintos éves tervet. A munka- versenyben tett 354 ezer forin­tos vállalást a pótfelajánlással együtt teljesítették. Elfogadták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának alapszabályát Közlemény a tizenkettedik ülésszakról A transzvill-nAl veszélyben van a terv teljesí­tése. Noha november végén 100.9 százalékra állt a tervtel­jesítés, a december semmi jót sem ígér. Nem a TRANSZ- VILL dolgozóin múlott, hogy most ez a helyzet. Az évköz­ben módosított. megnövelt tervhez ugyanis nem biztosí­tottak elég színes fémet és porcelánt. Ez elkerülhetetlen­né teszi a hóvégi hajrát, ha tel­jesíteni akarják a tervet. Az üzem dolgozói tisztában van­nak a nehézségekkel. Tudják, nem lesz könnyű dolguk az utolsó hetekben. Ennek elle­nére bíznak a sikerben. Persze val-amennviük összefogása kell ehhez. A TRANSZVILL dol­gozói már bebizonyították, hagy sok. nehézséget le tudnak gyűrni. Teljesítették azt a ver­sen yváll al áslíkat. hogy az egy órára eső termelési értéket 3.30-ról 3,64 forintra növelik. 1959 december 10-től 14-Ág tartották meg Szófiában a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának 12. rendes ülésszakát* Az ülésszak mun­kájában részt vettek a ta­nácsban részvevő összes or­szágok küldöttségei, Abdyll Keltezi elvtárs, az Albán Népköztársaság miniszterta­nácsának elnökhelyettese, Rajkó Damjanov elvtárs, a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, Apró Antal elvtárs, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának első el­nökhelyettese, Kurt Gregor elvtárs, a Német Demokrati­kus Köztársaság tervbizott­ságának első elnökhelyette­se, Piort Jaroszewicz elv­társ, a Lengyel Népköztársa­ság minisztertanácsának al- elnöke, Alexandru Birlade-- anu elvtárs, a Román Nép- köztársaság minisztertaná­csának elnökhelyettese, A. N. Koszigin elvtárs, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nökhelyettese, Otokár Simu­nek elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság kormányának el­nökhelyettese vezetésével. ■ Az ülésszak munkájában megfigyelőként résztvettek a. Vietnami Demokratikus Köz­társaság, a Kínai Népköztár­saság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság kép­viselői. A tanács ülésszakán a Bol­gár, Népköztársaság delegá­ciójának vezetője, Ra*ko Damjanov elvtárs elnökölt. Íme néhány példa. Áltálában megállapítható: megyénk üzemeinek többsége már teljesítette vagy néhány napon be­lül teljesíti éves tervét és kongresszusi vállalását. A cukor­gyáriak a napokban érik el azt a célt, hogy 1959-ben any- nyit termelnek, mint amennyit 1960-ra előirányoztak. Olyan üzemünk nincs, ahol ne törekedtek volna évközben is ered­ményekre. Akadt azonban kisebb-nagyobb évközi lemaradás. A hátralévő idő alkalmas arra, hogy az apróbb hibákat ki­javítsák. Ha most mindenki megteszi a magáét, megyénk üzemei eredményesen zárhatják az évet. Újult erővel, jól előkészülve kezdhetik a következőt, amikor a termelékeny­ség emelésében kell jelentősen előrehaladni. Ezzel ugyanis az idén adósak maradtak. Szegedi Nándor A tanács ülésszaka megálla­pította a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának egyre nö­vekvő szerepét a tanácsban részvevő országok közötti gaz­dasági együttműködés szerve­zésében. Figyelembe véve a szocialista országok gazdasági együttműködésének összegyűj­tött tapasztalatait és annak célszerűségét, hogy a tanács tevékenységének céljairól, alapelveiről és szervezeti for­máiról a tanács által korábban hozott határozatokat alapsza­bállyal helyettesítsék, a tanács ülésszaka megvizsgálta és jóvá­hagyta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának alapsza­bályát, va1 amint a tanács jogképességéről, kivá1tságairól és mentességeiről szóló egyez­ményt. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának alapszabálya rögzíti az európai szocialista országok szoros gazdasági és tudományos—műszaki együte­mű köpésének kialakult gya­korlatát, amely a teljes egyen­jogúság, a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a kölcsö­nös előnyök és az elvtársi köl­csönös segítség elvein alapul. ság, a kölcsönös előnyök és a belügyekbe való be nem avat­kozás elvei alapján. Az alapszabály előirányozza, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjává való felvétel nyitva' áiT Európa olyan más országai számára, amelyek osztják a tanács cél­kitűzéseit és alapelveit, s egyetértenek azzal, hogy ma­gukra vállalják az alapsza­bályban foglalt kötelezettsége­ket. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysé­gének alapjául szolgáló elvek megfelelnek az Egyesült Nem­zetek Szervezete alapokmánya szellemének. A tanács jogképességéről, kiváltságairól és mentességei­ről szóló .egyezmény a nemzet­közi gyakorlatban e kérdéssel kapcsolatban általánosan elfo­gadott tételeket tartalmaz. A tanácsban részvevő vala­mennyi ország kormányának képviselője által aláírt alap­szabály és egyezmény ratifi­kálásra kerül. A tanács ülésszaka megvizs­gálta a KGST állandó bizott­ságai által benyújtott beszá­molókat és jóváhagyta a ja­vaslatokat, az 1965. évig ter­jedő időszakra szóló népgaz­daságfejlesztési távlati ter­vekből eredően a KGST-ben részvevő országok közötti gaz­dasági kapcsolatok kérdésé­ben. A KISZ Központi Bizottságának ülése A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottsága szerdán ülést tartott, amelyen részt vett Kállai G?/u- la. az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja is. A Központi Bizottság meg­| tárgyalta a KISZ feladatait az Alapszabályban j “StainT S re jut a KGST-ben részvevő országok kormányainak szilárd elhatározása, hogy továbbra is fejlesszék ezt az együttműkö­dést a nemzetközi szocialista munkamegosztás következetes megvalósítása alapján, orszá­gaikban a szocializmus és a kommunizmus felépítése, vala­mint az egész világon a tartós béke biztosítása érdekében. Ugyanakkor az alapszabály ki­fejezi a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részvevő országok készségét, hogy fej­lesszék a gazdasági kapcsolato­kat az összes országgal, tár­sadalmi és állami rendszerük­től függetlenül, az egyenjogú­ban. A beszámolót Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja mondotta. A Központi Bizottság má­sodik napirendi pontként szer­vezeti kérdéseket tárgyalt. Pa­taki Lászlót, az Intéző Bizott­ság tagját megválasztották a Központi Bizottság titkárává. Kiss Józsefet, a Központi Bi­zottság tagját az Intéző Bi­zottság tagjává választották, Módra Lászlót, a KISZ Győr- Sopron megyei Bizottságának titkárát pedig a Központi Bi­zottság tagjává kooptálták és egyben megválasztották az In­téző Bizottság tagjának. Bia- lis Józsefet, a Központi Bizott­ság póttagját, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkárát szintén a Központi Bizottság tagjává kooptálták. (MTI) Megjelent ai MSZMP VII. kongresszusának anyaga A Kossuth Könyvkiadónál megjelent az MSZMP VII. kongresszusának anyaga. A több mint kétszáz oldalas ki­advány tartalmazza Kádár János és Fock Jenő beszámo­lóját, Kádár Jánosnak az első két napirendi ponthoz elhang­zott zárszavát, s a kongresz- szus határozatait. (MTI) Kitüntették az ország legjobb tejtermelőit Az emberek érdeklődve figyelték a napokban a Május 1 utcában dolgozó gépeket, a föld- szállítást. Fri éte'ünk rakodás közben készült: a Buldózer 2500 köbméter földet tudna »egmoz; 'v műszakban, ha folyamatosan dolgozna. Azzal a munkával, unit négy ember 38 perc alatt végez el, a gép 8—10 perc alatt boldogul. A most lezárult negyedik országos tej termelési és tej- tisztasági verseny ünnepélyes záróértekezletét szerdán tar­tották a Földművelésügyi Mi­nisztériumban, ahol megjutal­mazták az ország legjobb tej­termelőit. Petöházi Gábor földműve­lésügyi miniszterhelyettes be­vezető előadásában ismertette a versenyben részvevő gazda­ságok, tehenészetek és fejőgu­lyások eredményeit. A ver­seny népszerűségére jellemző, hogy míg az 1954—1955-ös év­ben 16 853 tehenet neveztek be s ebből 13 383 volt az állami gazdaságoké és termelőszövet­kezeteké, a most lezárult ne­gyedik országos versenyben már 38 462 tehén vetélkedett az elsőségért, s ezek közül 13173 a szocialista szektor gazdaságaihoz tartozik. Az immár hagyományos tejter­melési versenyek emelték a szarvasmarhatenyésztés minő­ségi színvonalát is. 1954-ben még nem volt hazánkban olyan tehén, amely egy év alatt 10 000 kiló tejet adott volna, az idén már 9 tehén túlhaladta ezt a szintet. Még jelentősebb a fejlődés, ha az egyes gazdaságok egész állo­mányát hasonlítjuk össze. Míg az első országos tejter­melési versenyben 8 állami tehenészet ért el tehenenként 4 000 kilón felüli átlagot, a most lezárult versenyben 35 állami gazdaság átlaga halad­ta meg a 4 000 kilót. Számos tehenészet dolgozója vált szakmája mesterévé az utóbbi években. A feladatokról szólva Pető- házi Gábor hangsúlyozta, hogy a következő években tovább kell növelni az egységnyi te­rületre jutó tehén létszámot, a borjúszaporulatot, tovább kell csökkenteni a fiatal nö­vendékállatok vágási arányát, javítani a növendék-szarvas­marhák nevelésének, gondozá­sának színvonalát és a takar­mányellátást. A miniszterhelyettes ezután átadta a verseny legjobbjai­nak járó miniszteri kitünte­téseket, vándorzászlókat és pénzjutalmakat. 30 gazdaság, illetve termelő kapott minisz­teri kitüntetést, 300-an érde­melték ki az elismerő okleve­let és tízen a vándorzászlót. A kitüntetések mellé összesen 360 000 forint pénzjutalmat osztottak ki. Brachmann János, a babar- ci Béke Termelőszövetkezet elnöke a díjnyertes közös gaz­daság nevében versenyre hív­ta ki a termelőszövetkezeteket, a - szarvasmarhatenyésztés, ezen belül pedig a tejtermelés további javítására. A felhívásra Tőke János, a kemenesszentmártoni Úttörő Termelőszövetkezet elnöke vá­laszolt, s a többi termelőszö­vetkezet nevéber is ri-0£ra(3ta a versenyfelhívást. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents