Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-16 / 295. szám
Szerda. 1959. december 16. 5 SOMOGYI NÉPLAP Híven a falu régi hírnevéhez Az első zárszámadás előtt a fonói Aranykalász Tsz-ben Fonó legyen az állattenyésztés egyik gyöngyszeme — ilyen tartalmú levelet kapott a nyáron a Földművelésügyi Minisztériumtól a fonói Aranykalász Termelőszövetkezet. Nem minden alajp és cél nélkül íródtak e sorok. Ebben a Kanos völgyi községben hagyományai vannak az állattenyésztésnek, s nagyon a lényegre tapintott rá Yégh György állattenyésztési brigádvezető, amikor ezt mondta: — A fonói nép mindig szerette az állatokat, és szép példányokat is nevelt.:. Ilyen múlttal és ilyen tulajdonságokkal rendelkezve léptek a tavasszal a közös gazdálkodás útjára. Hogyan is kezdték? , Az adottságok ismeretében nem kíván különösebb magyarázatot a közgyűlésnek az a döntése, hogy az állattenyésztésre fordítják a legfőbb gondot. Előnyben äs voltak, mivel az eUenforradalamkor szétzilálódott szövetkezet nagy istállójába beköthették a közös jószágot. Mintaszerű törzsálla- tak kerültek az istállóba. Tudták azonban, hogy a 25—30 darabos állomány nem elegendő ahhoz, hogy számottevő eredményt érjenek el. hogy a közösség minden tagja érezze a nagyüzemi állattenyésztés jövedelmezőségét. Az első közgyűlések úgy élnek a tagok emlékezetében, ahogy most Fo- nai Sándor elnök néhány szóval jellemzi az akkori célt: —* Törni előre, amennyire erőnkből futja! Az akarat mellé rögtön segítség is jelentkezett. A tsz patronáló ja, Kecskés Sándor kutató a Földművelésügyi Minisztérium javaslatára ellátogatott a községbe azzal az elhatározással. hogy tanulmányozza a helyzetet, számba yegye, hol van szükség segítségre. »Kevés az állat-« — hallotta mindenünnen, s már akkor megígérte. hogy az ősszel Svájcból érkező tehenekből juttatnak ennek a tsz-nek is. Az ígéret azóta valóra vált. — El vagyunk ragadtatva — mondja Igali Gyula állatgondozó, miközben friss szalmát rak az állatok alá —, hogy pont a mi szövetkezetünk kapta a legtöbbet: tíz tehenet, és büszkék is vagyunk erre! Ha végignéz az ember a példásan tisztán tartott állatokon és istállón, azt látja, hogy a tagságban is megvolt az igyekezet az előrelépésre. Minden üszőt felneveltek, az istálló megtelt, s ma az 52 marhának négy ember viseli gondját. A sertésekkel is hasonló volt a helyzet: vásárlással pótolták a hiányt. Okos gazdálkodásukat az is bizonyítja, hogy rögtön szerződést kötöttek az Ä1- latforgalimi Vállalattal. Először 21 sertést, majd pedig 29-et adtak le. de már újabb 55-öt hízóba állítottak. 36—37 forintos részesedésre számítanák, s ez — mint mutatja a munkaegységtábla — szép összegre rúg: átlagosan 250—300 egysége van egy-egy tagnak. Tízhónapos gazdálkodás után nyilvánvalóvá vált. hogy közös akarattal nagyot lehet előre lépni. Sok gondjuk volt. kevés állattal kezdtek, ma pedig azon tanakodnak, hogyan oldják meg a helyproblómákat. Jövőre 50 férőhelyes növendékistállót akarnak építeni, és saját erőből bővítik a sertésólat. »Mert — mint mondta ' Gál Sándor mezőgazdász — öröm ilyen állatokkal foglalkozni, csak legalább még egyszer eny- nyi volna.« Fellendíteni az állattenyésztést — ez itt a cél. A takarmány megvan, s ami a legfőbb, a tagság is ennek látja jövőjét. Nsgv gonddal dolgoznak, hogy Fonó mielőbb valóban az állattenyésztés egyik gyöngyszemévé váljék. Vörös Márta Szénié község munkájáról tárgyalt Csurgói Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága (Tudósítónktól.) A közelmúltban ülést tartott a Csurgói Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként Hantos János járási titkár számolt be a panaszok intézéséről Megállapította. hogy lényeges javulás tapasztalható mind a községi tanácsoknál, mind a járási tanács szakosztályainál. A panaszok többségét idejében intézik el. A névtelen levelekben érkezett bejelentések nehezítik a kivizsgálást. Legnagyobb részük földügyes panasz. Hiányosságként említette meg, hogy egyes ügyek kivizsgálásába még mindig nem kapcsolódnak be a tanácstagok. Ezután a szentai tanács munkáját értékelték. Megállapították. hogy a tanács megfelelő kapcsolatot teremtett a lakossággal. Ennek eredményeként nagyon népesek a tanácsülések. A község kulturális élete kielégítő. Rendszeresen tartanak filmvetítéssel egybékötött ismeretterjesztő előadásokat; Hibaként állapították meg, hogy a költségvetés egyik-másik rovatán szereplő összegek felhasználatlanok. Hangoztatták, hogy a helyi tanács vezetői több segítséget adjanak a termelőszövetkezetnek. I leltárazás előkészítése a ienneliszivetkezetekően TemelőszSvelkezeteiak e napokban kezdik felmérni évi munkájuk eredményeit, majd elkészítik zárszámadásukat. Alapos munkát kell végezni, hogy a zárszámadás pontos, megbízható legyen, s a tagok között igazságosan oszthassák el a jövedelmet. A zárszámadás jó elkészítésének legfőbb alapja, nélkülözhetetlen előfeltétele a gondosan végrehajtott leltározás. A leltározáskor pontosan meg kell úilapítcmi a termények mennyiségét, súlyát. A becsléssel kapott adat sok csalódást és meglepetést okozhat. A helytelen becslés miatt meg nem valósuló bevételeket állítunk be, így a zárszámadásba beállított kötelezettségeknek a valóságban nem tudunk eleget tenni. A leltározás és zárszámadás fordulónapja ez évben december 31-e. Ezen a napon meglévő vagyonúnkat, kötelezettségeinket, terheiinket kell felmérni, megállapítani, egyszóval a gazdasági évet zárni. A leltározás nem éppen egyszerű munka. Megfelelő előkészületeket kell tennünk pontos, megbízható elvégzéséhez. Mint az egész zárszámadást, a leltározást is a tsz könyvelője irányítja. Éppen ezért a könyvelőnek elsősorban a maga portáján kell rendet teremtenie. Hozza rendbe könyvelését, végezzen összehasonlítást, egyeztetést a nyilvántartásokkal. A megszámlálható készleteket Járdaépítés társadalmi munkával Régóta fájó pont volt a köt- cseieknek a felsőtagozatú iskolához vezető sósdombi út járha- tatlansága. A községi tanács a pedagógusokkal együtt elhatározta, hogy hozzálátnak a járda építéséhez, a tanács biztosította a szükséges anyagot. Az építést társadalmi munkában végezték. Még olyan idős emberek is részt vettek benne, mint például Gutman János. Reichert Henrik, mert segíteni akartak »fiaik« problémája megoldásában. Ugyancsak . derekas munkát végzett Rali Géza, Odor István, Lovász József. Juhász József, Simon Lajos. A pedagógusok vezetésével segítettek a hetedik—nyolcadik osztályos úttörők is. A társadalmi összefogás eredményeként ma már jó úton járnak a gyermekek az iskolába Akadtak azonban olyan szülők is (pedig az ő gyermekeik is ezen az úton járnak), akik nam segítettek, sőt a szorgalmas társadalmi munkásokat megmosolyogták. Pedig nekik is kötelességük lett volna segédkezet nyújtani a közösségnek! H. J. megszámlálás után egyeztesse bevétel nem történhet. Köl- a könyvelésben nyilvántartott csönben vagy személyi haszná- mennyiségekkél különöskép- latra adott tárgyakat (védő- pen fontos ez az állatállomány- ruha, munkaruha) előzetesen nál. Igyekezzék könyvelését j gyűjtsük be. úgy rendezni, hogy a valóságos | Az állatállományt rendes készleteket mutassa, abból tartózkodási helyén kell fellel- semmi ki ne maradjon. j tározni. Fajta, kor és egyéb Mivel a leltár a zárszám-; csoportosításban vezessük elő adás alapja, okmánya, igen azokat. Dön-tsük el, hogy a nagy gondot kell ford:*'ni av- növendékállatokból melyeket ra, hogy tiszta, megb'zh ó szánjuk továbbtartásra, és és a valóságnak megjelelő le- , azokat jelöljük meg. gyen. Ha a leltár helytelen,! a mennyiségi felvételt nem megbízhatatlan, hamis lesz az igénylő eszközök egész zárszámadás, s ezzel a tagság saját magát csapja be. Minden jó munka eiőleíléleie a gondos felkészülés és előkészítés. Ezért a következő előkészületeket kell megtenni: előkészítése abban áll, hogy a könyveinkben mutatkozó egyenleget egyeztetjük, igazoltatjuk, dokumentumokkal alátámasztjuk. A leltározás helyes, zökkenő- mentes lebonyolítását elosegí— leltározási jeieiosoK es tenaro- elkészített mérőeszközért körzetek kijelölése; a lel- j ; mWT1Vatvánvok. író- és leltározási. felelősök és leltáro.. ., .. zők. nyomtatványok, tar ózandó ^ eszközök es a ^ jelzőeszközök, számolási segéd- rozas segédeszközeinek e^ke- ^ ^ mérőeszközök elszitese, valamint a leltározási. fordítsunk nagy tervex készítésé. | g(mdof< nehc>gy a leltározás A felelősséget az elnök vise- j alatt kelljen futkosná mérleli, de senki előtt sem lehet kétséges, hogy ő ezt a munkát egyedül elvégezni képteVan. Ezért megbízza a könyvelőt a leltározó csoportok megalakításával, s megjelöli az egyes leltározó csoportok munkakörét. Az egyik csoportra az állóeszközök, a másikra a termények, a harmadikra az állatok, felszerelések stb. leltározása jut. Nagyobb tsz-ekben osszák fel a területet körzetekre, ebben az esetben az egyes körzetekben található minden leltári tárgyat a körzetben működő csoport leltározza fel. Mire ügyeljünk a gépek, berendezések, felszerelések előkészítésekor? Egy meghatározott napon pontosan kijelölt helyre gyüj-tsük össze ezeket az eszközöket. A gépek tartozékait tegyük a gépek mellé. Tisztítsuk le az eszközöket, hogy azonossági számuk olvasható legyen, és a leltározás megtörténtét meg lehessen jelölni. A műhelyekben lévő felgért vagy zsákért. Ezért készítsük elő elegendő számban és minőségben a mérlegeket, mérőszalagokat, zsákokat, ládákat, hektolitersúlyméröket, mérőpóznákat stb. Azt a tárgyat vagy készletet, melyet már felmértünk vagy feljegyeztünk, valamilyen módon meg kell ielölnünk, nehogy tévedésből újból felvételre kerül ion. Ezért jelzőeszközökről is gondoskodnunk kell; Ilyenek lehetnek: különböző színű olajfesték (fémtárgyak megjelölésére), színes kréták (fa, bőr stb. tárgyak megjelölésére), táblák (garmadák, prizmák megjelölésére). A köbmétersrily kiszámításához táblázatot találunk gazdasági szakkönyvekben és a termelőszövetkezetek üzemi kis- kön yvtá'rá'kg/n.. Is jó előkészítés után meg» kezdődhet a leltármennyiség felvétele. Ezt követi a feljesy- zések átadása a könyvelésnek, az egyeztetés, a hiányok, többletek megállapítása és rendeszereléseket rakjuk rendbe. A | ^ vé„,ül az értékelés. jármüveket felszerelésükkelj A zárszámadás előkészítő együtt állítsuk elő. A kölcsön j munkálatai nagy feladat elé állítják tsz-eirik tagságát. De adott eszközöket hozassuk visz sza. A kiselejtezendő tárgyakat külön csoportosítsuk. A készleteket úgy készítsük elő, hogy a leltár felvétele zökkenőmentesen menjen. Mérhető kupacokat, garmadákat, halmokat alakítsunk, hogy a felvételkor jól megközelíthetők legyenek. A romlott,, csöklvnt értékű készleteket külön rakjuk össze. A raktáros a készleteket előre lássa el kis táblával, cédulával vagy egyéb megjelöléssel. Tüntesse fel a készlet megnevezését, ugyanezt hajtsa végre a veremben, a prizmákban, a górékban stb. tárolt készleteknél is. ü leltározás alatt a készletek »mozgását« csökkentsük a minimálisra, közvetlenül a leltározás alatt sem kiadás, sem ha ezt a munkát lelkiismeretesen, pontosan elvégzik, megismerik közös gazdaságuk vagyoni helyzetét, felismerik mindazokat a hiányokat, melyek a gazdálkodást hátráltatták, s azokat a tényezőket, melyek a jövedelmezőséget csökkentették. Mindezt figyelembe véve készíthetik el a következő esztendő termelési tervét, költségvetését. Nem felesleges munka ez, hanem szükségszerű. A jó zárszámadással elejét vesszük a sok évközi panasznak, sérelemnek, és mind a tagság, mind a vezetőség nyugodtan indulhat neki az új gazdasági esztendőnek. Farkas József megyei tsz-főkönyvelőj Túlteljesítette kongresszusi vállalását a Marcali Téglagyár A régészeti kutatások során megállapították, hogy a szőlő- művelés mintegy 6000 éves múltra tekinthet vissza. Hazánkban a Dunántúlon, a Balaton mellék, a Mecsek és Mór környék dombjainak lankás oldalain körülbelül 1300 évvel ezelőtt a rómaiak telepítették az első szőlővesszőket. Az évszázadok során a szőlőkultúra hazánkban tovább fejlődött, és már a középkorban nagy hír- nevet szerzett a tokaji aszú. a »borok királya«. Napjainkban a magyar községek 80 százalékában, mintegy 311 000 kát. feoidon művelnek szőlőt. A magyar bor ma is jelentős exportcikk. Magyarországon kedvező időjárás mellett és megfelelő műveléssel 1 kát. hold szőlőterületről átlagban 15—17 hl bor szüretelhető. 1958-ban hazánkban 5.3 millió hl bor termett. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1959 májusában rendeletet adott ki a borgazdálkodásról. E rendelet végrehajtásával kapcsolatban november végén a földművelés- ügyi és az élelmezésügyi miniszter meghatározta hazánk 14 — a térképünkön feltüntetett borvidékét A borvidék neve A borvidék területén szőlő- terület (kb-ban) A borvidék neve Alföldi 185 000 Mecseki Badacsonyi 4 600 Móri Balaton mellék! 2 900 Somlói Balatonfüred— Soproni Csopaki 2 200 Szekszárdi Bársonyos— Tokaj hegyaljai Császári 2 000 Villányi— Egri 6 500 Siklósi Mátraaljai 21000 A borvidék területén szőlőterület (kh-ban) 1 900 2 200 700 2 200 2 900 8 600 2 200 A Marcali Téglagyárban október közepén befejezték a nyersgyártást. Tervüket 116,2 százalékra teliesítették. Ez 3 millió 254 ezer tégla elkészítését jelentette az idei nyersgyártási időszakban. Még körülbelül 300 ezer darabbal növelhették volna ered- ijményüket. de a kitermelt föld jesak az eredetileg tervezett \ mennyiséghez volt elegendő, s i > már a 16 százalékos túltel.iesi- i.téshez is úiabb föld ki termeié- íjsére volt szükség. A kongresz- Iszus tiszteletére a gyár 10 szái zalékos túltermelést, vállalt, ezt * Illa kongresszusi hetek alkalmával 2 százalékkal növelte. Vál» látásukat teliesítették. A hátralévő időszakban még körülbelül 150 ezer téglát égetnek ki, A téglagyár jövő évi terve 3 és fél millió tégla készítését írja elő. E terv teljesítése nem okoz különösebb gondot. Az idén beállított úi teknős keverő és sima henger mintegy fél millióval növelte a szokásos évi termelést. A szárítóhelyet tovább kell bővíteni, az égetés ugyanis nem tart lépést a nyersgyártással. S hogy ne legyen fennakadás a tárolás miatt, új kazalozó fészerről kell gondoskodni.
