Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-13 / 293. szám

Vasárnap, 1959. december 13. 3 fOMOGYI NÉPLAP ^ VALÓRA VÁLTOTT ÁLMOK — Jegyzetek — 1/ üldött vagyok pártunk, a Magyar Szo- cialifila Munkáspárt hetedik kongresz- szusám. Csoportunk beszélget Igaz ez, hogy mi — munkások, parasztok, értelmiségiek — döntünk az ország sorsáról? Mi. akik annyit nélkülöztünk, szenvedtünk, nyomorogtunk, éheztünk. Akik termeltük az értéket, de neon részesültünk belőle, csak morzsáiéból. * * * C zárinak a gondolatok. Hallgatva a Köz- '■* ponti Bizottság beszámolóját.. szemünk előtt megelevenedik a műit. a kommunisták négy évtizedes harca, a kommunisták múltja, népünk múltja és küzdelme az emberibb éjeiért. Emlékezünk. Látjuk a veteránokat, akik 1918-ban a párt bölcsőjénél vannak. Pár hónap alatt megremegtetik a magyar burzsoáziát, és a magyar munkásosztály — irányításukkal — létrehozza a proletárdiktatúrát. Napfény ra­gyogja be a magyar eget. A munkások és pa­rasztok kezdenek berendezkedni, kezdik saját képmásukra formálni az országot, hogy ne le­gyen éhező, rongyos ember. Építenek bölcső­déket, napközi otthonokat, kórházakat a nép számára. Egyik kezükkel alkotnak, a másik­kal. a fegyvert fogják. Azonban árulás, túlerő leveri az első' munkás-paraszt hatalmat A nap is elfordul, és felhő borítja be az eget. í'elülő — 26 évig. Van-e költő. író. dalnok, aki meg tudja írni \7agy meg tudja énekelni e kor­szak rothadtságát, az urak dőzsölését,, a. dzsentrik magyarkodását és a munkások nél­külözését, éhezését? Kevés József Attilánk van, aki maga is érzi. látja, tudja, hogy a munkás majd egyszer a gyárra szegezi az em­ber ötágú csillagát. De fény is van. A kommunisták élesztik ezt a fényt. Mutatják a jövőt: reménységet, bizal­mat öntenek az emberekbe. Éneklik, hogy em­ber, ne csüggedj, míg dobbőm a szíved. Van jövőd, de harcolni kell érte. Iszonyú nehéz ez a harc. A legjobbaknak börtön, bitó az osztályrészük. A Fürstökmek. Sallaiaiknak. Schönherzeknek. Ságváriaknak és a többinek. Dacolnak vele. Bátran mondják, hogy a sorsuk akármi lesz is. a nép győzni fog. i A beszámoló nyomán szemünk előtt vonul el a magyar történelem egyik legsötétebb kor­szaka, a második világháború időszaka. A párt figyelmeztet, hogy ez hódító, gyilkos há­ború. Azonban Horthy, a fehér lovas tengerész darutollasaival gyilkos háborúba hajszolja nemzetünket évszázados elnyomónk, a német imperializmus oldalán. Miért? Kinek az érde­kében? Sa ját érdekükben. Mit nekik a nemzet, csak a zsebük dagadjon; Közben halálhörgés a Donnál s több száz­ezer család siratja hozzátartozóját. Kemény, remény. Ez tölti el az emberek szí­vét Győzelmesen tör előre a Szovjetunió Vö­rös Hadserege. Veri a fasiszta fenevadat. Ki­tisztul a szennyezett levegő, és elvonul a fel­hő. Napsugár ragyogja be az eget. és elmond­hatjuk a költővel együtt 1945-ben. hogy sza­bad a magyar, szabad valahára. Mit tegyünk? A fasizmus vereséget szenve­dett. Az ország azonban romokban hever. Az ember szívét és agyát a háború iszonyata üli meg. Ki meri vállalni, hogy életet önt az élet­telenbe. utat mutat a zűrzavarban, újat épít a romok “helyett A kommunisták vállalkoznak erre. Fennhangon hirdetik, hogy itt élet lesz, jobb élet Takarítsuk el a romot, ami a szí­vekben, az agyakban és az utcán van. S meg­indul az élet. Helyreáll a vasút, dolgoznak a gyárak. Földet kap a paraszt. Munkásoké lesz a gyár. Miénk az ország, magunknak építjük. Van már hazájuk a nincstelen millióknak. Van miért dolgozni, küzdeni. haTco1ni. Fokozatosan azonban egyre közelebb kerültek egymáshoz, és Stamm segíteni kezdett Pronyinriak. Először csak ap­róságokat bíztak rá, végül fon­tos feladatok végrehajtásában is részt vett. Amikor bekövetkezett a vál­ságos pillanat, Pronyin őhozzá fordult. Pronyin elmondta, hogy ami­kor felkereste Stammot és be­avatta az ügybe, a szerelő kur­tán félbeszakította: — Kár a. szóért, Haschke elv­társ. Minden becsületes ember köteles a fasisztáik ellen bon­colni. Persze, hogy elviszem az elvtársakat Lielupba. Majd gondolkozunk, hogyan szervez­zük meg. És 'nemcsak elvitt minket, hanem fegyveresen szökésün­ket is fedez'e. Természetesen Zseleznov és Stamm nem sokáig állhatták ellen, de bironyos ideig mégis feltartóztatták ez SS-eket. Vé­gül minőiké Főjüket megsebesi- *teíéfc, és úgy sebesülten me­lói nekültek el a park mélyébe ... Egyedül nem is tudtak volna élve kikerülni onnan, de a par­tizánok akadtak rájuk, és visz- ; szavonulás közben magukkal vitték őket is. Ezalatt a Lunyakln vezette repülőgép szerencsésen megine- nekülve a légelháritó ágyúk és az ' ellenséges vadászrepülők elől, sértetlenül földet éri had­seregünk vonala mögött. Lunyakin leszállt, majd je­lentéstételre parancsnolcáihoz ment. Mi többiek kiszedtük a repülőgépből az éhes és rémült gyermekeket, és betegszállító kocsikat hívtunk. Az orvosok azonban megelőzték a mentő­ket: autóba ültették a gyereke­ket, úgyhogy mi szinte meg sem nézhettük őket. Mellesleg az egyik orvosnő, akinek századosi rangjelzése volt, odajött hozzám, és meg­kérdezte: — ön hozta ezeket a gyere­keket? — Hát, -én is — imertem be. — Ejnye, ejnye — csóválta a Harcok, győzelmek és hibák jelzik ezt az utat Harcok azokkal szemben, akik nem elő­re akarnak menni, hanem vissza akarják sze­rezni kiváltságos jogaikat. Győzelmek, mert emberré vált az ember, szabaddá a magyar, és megkezdhette szocialista országának építését A munkás, a paraszt és az értelmiség arcú latára formáljuk szép hazánkat. Javulnak az élet- és munkakörülmények. Tengernyi gond' dal, akadállyal küzdve, de előre jutunk Hibát is követünk el. Hibát a személyi kul­tusz árnyékában. Törvénytelenséget egyes te­rületeken, s ezzel megingatjuk a népnek az egyes emberekbe és sajnos, rajtuk keresztül a pártba vetett hitét Megindul az egészséges fo­lyamat, de a külső és belső ellenség támadása következtében meginog a munkás-paraszt ha­talom. Ellenség, söpredék és megtévedt emberek a néphatalornra támadnak. Sok a megtévedt, a nem tisztán látó ember. A pártban eszmei zűr­zavar van. Nem tudják irányítani, vezetni a munkásosztály harcát. A nép ellenségei ki­használják ezt, ellenforradalmat robbantanak ■ ki. Gyilkolnak, rombolnak. Mondják, hogy megbukott a kommunizmus, hogy a marxista tanok idejüket múlták. Közben az élet bizonyítja be. hogy a párt nélkül a munkásoknak, parasztoknak nincs hatalmuk, hogy szükség van a vezető erőre, a pártra, hogy a munkásosztály megszerezze és megtartsa a hatalmat Hogy a diktatúrát bát­ran alkalmazni kell népünk ellenségeivel szemben. Hogy a hazafiság és a nemzetköziség fogalma azonos fogalom. Szeretni a népet, sze­retni az emberiséget — azonos tőről fakad, az emberség fájáról. És úgy van. ahogy 1945-ben. most is a Szovjetunió siet segítségünkre. A forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére segít a hatalom visszaállításában, és a kom­munisták újból az élre állnak. Van vezető ere­je népünknek. A nép legjobbjai fegyvert fog­nak a hatalom megteremtése, megszilárdítása végett. Gyorsan kiheverjük az eszmei zűrza­vart. az abból keletkezett sebeket Megindul a gazdasági élet A nép újból remei, bízik. Bízik a pártban, bízik saját hatalmában, bí­zik saját magában és a nemzetközi munkás­szolidaritásban, épít és alkot. Javul, megszé­pül élete. Kádár elvtárs mondta a Központi Bizottság beszámolóját. Hatalmas taps. Hangok, beszé­dek s nagyszerű célok. Az ipari termelést 60— 65 százalékkal emeljük. A mezőgazdaság hoza­mát 30—32 százalékkal növeljük, az életszín­vonalat 25—28 százalékkal. Célok. reális, megvalósítható célok ezek. Olyan biztosíték van rá. mint a kommunisták helves politiká­ig. amelyet a pártkongresszus küldöttei egy­hangúlag erősítenek meg Olyan biztosíték, hogy e célok híven fejezik ki a naptömegek óhaját. Elérjük e célokat, és él fogunk érni még na­gyabb célokat is, mert egy nép fogott össze. & a népet saját vérei, a szocializmus hű harco­sai. a kommunisták vezetik. Nagyszerű korban élünk: a szocialista for­radalom megvalósításának korszakában. Élünk, dolgozunk, alkotunk népünk és az em­beriség javára. * * * A z utcára megyek. Ragyogó napsütés fo­^ gad. Az emberek vidámak. Bátran mon­dom: kommunista harcosok, negyven évig ér­demes volt azért is dolgozni, küzdeni, áldoza­tot hozni, amit most az utcán látok: a gyerme­kekért, a nőkért, hazánk minden dolgozójáért. Szirmai Jenő fejét bosszúsan. — Bíróság elé '•ellene állítani az ilyet, aki így ánik a gyerekekkel... Szerencsére azonban elrobo­gott, mert a gyermekek eteté- 'ét, mégiscsak fontosabbnak 'ártotta, mint hogy engem tör­vény elé idéztessen. Azután a hadseregtörzsből értünk jött a jeep, és a navi­gációs tiszttel a Defenzív Osz­tályra vittük Jankowskát. Át­adtam a csomagot, jelentettem a megérkezésemet, és aludni kéredzkedtem: ebben a pilla­natban csak arra vágytam, és semmi másra. Másnap ■ behívtak a Defen­zív Osztályra, és három napon át faggattak, mint tanút, Jan- kowska ügyében. A következő napon pedig a hadbíróság tár­gyalásán kellett megjelennem. A tárgyalás menetét nem Írom le részletesen, hiszen ez nem tudósítás, csak annyit mondok, hogy szabályosan folyt le, sőt még a katonai bí­róságra annyira jellemző gyor­saság is hiányzott az ügy tár­gyalásánál. Jankowska beismerte, hogy bűnös, hogy kémkedett. — Igen, nekem ez a kenye­rem — jelentette ki. — Tevé­kenységem a Szovjetunió ellen irányult. Tanúként Lunyakint és en­gem idéztek be. A bíróság elnöke felkért, Bares a útján c*.) Új tervek születnek Yáradi Lajos érkezik elsőnek az irodába.1 Komótosan odate­lepszik a vaskályha .mellé, és máris szóba hozza: — A nyírcs alatt jó a föld, kellene ott 25— 30 holdon csíros krumplit ter­melni. Azért mondom, mert so­kat töprengtem már a dolgon. Mit csináljunk, hogy a sok di- rib-darab föld közül egy se mariid jón vetetten a tavaszai? — Feltérképezzük az egész határt, a papírra berajzolunk minden parcellát, és sorban el­vetjük — feleli Losonczi Pál, a szövetkezet elnöke. Szinte percenként nyffläk az ajtó. Egymás után jönnek a meghívottak, öt órára együtt van a tíz egynéhány gazda. Kezdődhet a megbeszélés. Lcsanczi elvtárs viszi a szót. — Azért jöttünk össze, högy megkérdezzük magukat, ho­gyan fogjon hozzá a belépett parasztság a közös munkához. Elgon' lásunk szériáit két üzemegységet alakítanánk. Az egyik a Vörös Csillag három nyugati majorját foglalná ma­gában, a másik pedig a régi tsz-birtokból Belesét, aztán ez új belépők földjeit — Okos gondolat így csinál­juk — hangzik a helyeslés in­nen is, onnan is. — Vegyük sorra a részlet- kérdéseket — folytatja az el­nök. — Legyen-e kertészet? A barcsi piac ellátása zöld­áruval ezután a barcsi Vörös Csillag feladata lesz. Persze, hogy kell a kertészet. így vé­lekedik Csenki hajós is, aki a nyolc holdjából egyen kony­hakerti növényeket termelt az idén. Megvan a motoros szi­vattyúja is, gépével akár húsz holdat is lehetne öntözni. Java­solja: — Próbálkozzunk Bel­esén, a vöröspart mentén pap­rikával. Az a talaj korán fel- melegszik. ICi legyen a kertész? A je­lenlevők Csenki Lajost java­solják ebbe a beosztásba. Dohányt az idén 43 barcsi gazda termelt. A szerződtetést megkezdte a jövő évre Schulcz Ferenc. Tőle kérdi az elnök: — Irányítaná-e a szövetke­zetben is a dohánytermelést? Vállalná-e egy kis brigád meg­szervezését? A válasz így hangzik: — Igen, szívesen csinálom, ha rám bízzák — s látszik, hogy jóleső érzés járja át belső én­jét: 6, a tegnap egyéni pa­rasztja kedve szerint való meg­bízatást kap ma a Vörös Csil­lagban. A lovakra terelődik a szó. Mennyi kell a közösnek, há­nyon kell túladni — ezt számít- gatják. Losonczi elvtárs köz­beveti: — Nálunk a munkák zömét gépek végzik, 100 hold­ra hagytunk meg egy fogatot. I — Az elején a mi üzemegy­ségünkben több lóra lesz sziik- I ség, mert szétszórtak a földje- ] ink — figyelmeztet az egyik új tsz-tag. Schiffer Ad ám bácsi eddig hallgatott a sarokban. Most ne­1 ki is van mondanivalója: — j Mindenféle risszrossz dögöt ne vegyünk át, mept én mindig a szép lovakat szerettem hajtani. Itt is küzd a szokás hatalma a józan ész számításával. Ádi bácsi azt ajánlja, hogy a Vörös Csillag rendezkedjék be lóte- | nyésztésre, és mutogassa az or- | szagos kiállításon gyönyörű pa- ; ripáit. Mások meg — csatla­kozva az elnök véleményéhez [ — azt vallják: legyen több gép j és kevesebb ló. Egy fogat évi ! fenntartási költségéből ugyan's , ezer forint terhel minden hold | földet — 10 holdra számítva' 2 lovat. — Mi lesz velünk, ha elmen­nek vágóba a lovak, a hátun­kon hordjuk a háztáji földek termését? — aggodalmaskodik egyikük. . Losonczi elvtárs elmagyarázza, hogyan bonyolította le a »háztáji szállításokat« a Vörös CsiEag. ’Fogatot 10 forintos órabér ellenében vehet igénybe a tsz-tag. de szaporábban meg­fordul a határ legszéléről is a Zetcr. Mit tegyenek hát a lovak­kal? Találnak majd megoldást a tagsággal egyetértésben. De addig nem volna jó nézegetni az istállóban az igavonókat. Van még szántanivaló a pa­raszti mezőkön, meg trágyát is lehet hordani — e -munkák szorgalmazásában’ állapodnak meg. Oiártvcs György élete dalén túli parasztember. Megigazítja nyakkendőjét, és néha közbe­közbeszól pár mondat erejéig. Most hirtelen odafordul Loson­czi elvtár.-hoz: — Tudja-e hogv nem sok jót hallottam margó­ról... Minden szem az elnökre sze- geződik. Vajon mit és hogyan válaszol. — Elhiszem — kezdi higgad­tan Losonczi elvtárs. — Nem lehet mi,nden embernek a ked­vére tenni, és mindenkinek azt mondani: igazad van. A hanya­gok, akiket meg kellett szid­nom, bizonyosan nem dicsér­nek. De más oldala is van a def ognak. A barcsi egyéni gaz­dák valahogy igyekeztek elré- misztgetni Önmagukat . a szö­vetkezettől, mert nem ismertek eléggé bennünket. Ezért elhit­ték a rosszat is, amit, mondjuk, rólam hallottak. Most, a Vörös Csillagban majd megismerjük egymást... Erről a témáról könnyű át­váltani a következőre: kik le­gyenek az új tagok növényter­mesztési brigádvezetői, kiket javasolnak az igazgatóságba és az ellenőrző bizottságba. Neve­ket sorolnak fel: Liszni': Fe­renc, Máj István, Werkmann József, Jákub&'s Sándor, Brüsszel Gyula, Grófsics Jó­zsef, Elemik István, Erdelecz György, Szokol József, Simon József. Több a javaslat, mint a betöltendő tisztség. Nem baj, legalább kiválaszthatja a tag­ság a legmegfelelőbbeket a közgyűlésen. (Azóta már ki is választotta.) Az új tagok képviselőivel, Barcs legtekintélyesebb gazdái­val tanácskozik a Vörös Csil­lag Tsz tapasztalt elnöke. Fo­lyik a szó, egyre több kérdés kap választ. Ki-ki elmondja véleményét. A sok okos javas­latból áll majd össze a megna­gyobbodott Vörös Csillag jövő évi terve, amelynek megalko­tásában részt vesznek az új ta­gok is. Azok az emberek, akik nemrégiben még a nagy döntés alett álltak, ma már a szövet­keze); holnapjának útját egyen­getik. Számba vesz'k a közös gazdálkodás közelebbi és távo­labbi feladatait, amelyeknek végrehajtására készen áll a Vörös Csillag 131 régi és 400 új családja. Kutas József SOHASE EGYEDÜL! Ügy látom. lelkesedésben ’ refrénjei a taggyűléseknekj nincs hiány a Nagyatádi Fo-, Mind ez ideig azonban »fehér nalgyár KlSZ-alapszervezeté­nek titkára, Horváth Vera ré­széről. Inkább a kevés tapasz­talat lehet a bajok okozója. Mert azt tudia. mit kellene tenni, hogy jó munka folyjék az alapszervezetben, csak a »■hogyannal« vannak gondok. De a többieknél is ez okozhat problémát. mert kritizálni tud­ják a vezetőség és a titkár munkáiát. Ez volt rossz meg holló« volt az olyan felszólaló, aki pontosan megmondta: ez hiba volt. legközelebb így csi­náljuk. Igaz. a bírálat nem keseríti el a titkárt. Mindent megten­ne. akár felsőbb szerv utasítá­sa. akár taggyűlési határozat végrehajtásáról van szó. S ép­pen ez a bökkenő. Hogy min­dent el akar végezni — egy­szerre és egyedül. Mert bizo­nyára úgy gondolta, hogy csak saját magában bízhat. Pedig az; miért így csináltátok iga zán lenne ott jó néhány se- Jgítőtárs. akivel közösen meg­................. /oldhatna minden feladatot. h ogy mondjak el mindent, földrajzi es politikai helyze - i Vera — talán nem haragszik amit Jankowskáról tudok. f°9va ugyanolyan je.ento ímeg — egv kicsit komoly tala­Elbeszélésemben sok homá- sége vo't nyuguton, nimtami- 5nuj fOSja fei a dolgokat. Nem lyos rész volt. Inkább csak fel- luen Sanghajnak es Háromnak ({gygdik eléggé a többiek prob- csigáztam a bíróság érdeklődé- keleten. cérnáival. Persze neki is akad séf, mint kielégítettem. Annál Jankoivska három kémszer- í jócskán »gondja«, hiszen egy 19 inkább megleptem vallómé- vezetnek t dolgozott. A kapita- Jéves kislánynak mindig van. lista világban egy kém nem egyszer egyidejűleg két vagy három szervezetnek is végez munldt. Ezeket a hírszerzőket »kétkulacsósoknak« és »három- kulgesosoknak« nevezik. Jan­kowska is »háromkulacsos« volt, d.e nagyszerű érzékkel ki­sommal Jankowskát. Vgy lát­szik nem számított arra, hogy mindent ilyen őszintén elmon­dok, hogy nem hallgatom, el a magam hibáét és tévedéseit sem. — Jó volna, ha elmondaná nekünk Makarovval való meg­ismerkedésének körülményeit találta, hogy az okos Paris ki­fordult hozzá az elnök. — Ez hasznára lesz az ügynek és önnek is. Jankowska bólintott: — Rendben van, bár nekem aligha válik hasznomra. — És beszélni kezdett... rályfi kinek ítélje meg Eris al­máját a szépségükben vetélke­dő három görög istennő közül. Blake természetesen nem tudott mindent munkatársnő­jéről. Az angol titkos szolgá­lat tisztje volt, és becsületesen Szükségtelen, hogy részlete- szolgálta hazáját. Azért is halt sen elmondjam mindazt, amit Jankowska. ott ismertetett, de annak érdekében, hogy végül is sok minden érthetővé vál­jék, röviden vissza kell térnem annak, az emlékezetes estének az eseményeire. Igen, mert tulajdonképpen ő is ezzel kezdte. Röviden és nagyjából helye­sen jellemezte az akkori rigai meg, mert azok közé az ango lók közé tartozott, a.k- alzarták a tengeren túli két szolgálni Blake, miközben katonai ér­tesüléseket szerzett es háborút előkészítő feladatokat hajtott végre, nemcsak a küszöbönál­ló háborúra gondolt, hanem arra is, hogy mi lesz a háború után. Már akkor munkája el­helyzetet, és igen egyszerűen következő szakaszán dolgozott, magyarázta meg mindazokat a titokzatos jelenségeket, ame­lyek első találkozásunkkor en- talistákat, és gém annyira megleptek. A burzsoá Riga mindig is a kémek találkozóhelyű volt; amely a háború után is ha­szonhoz juttatja majd a köpi- amelyet, ma hi ’ De nsm ártana, ha egy-egy kérdéssel részletesebben fog­lalkoznék. s ami a legfonto­sabb, sürgősen megismerked­nék a fiatalokat foglalkoztató, szinte aprónak tűnő. de mégis igen fontos dolgokkal. A fonalgyári fiatalok bár­mely megmozdulásában lelke­sen részt. vesz. Mindig az élen halad. Csak nem néz hátra, hogy vajon ott mi is történik. Egy szóval sem akarom azt mondani, hogv miattá rosszul c működik a Fcnalgvár KISZ- íjalapszervezete. Egyáltalán. Hi- ^szan. mint hallottam, sok érde­kes tervük vált már valóra, s mindezek az ő titkársága ide- is szépen szerepel zíniátszó csoportjuk. Beneveznek maid a felszaba- 'dulási kulturális szemlére. Megkezdi munkáiát a leánykor is. És Szilveszterre valami na­gyon nagy dolgot akarnak pro­dukálni — »Kérdezz — felelek« estet Igen otthonos a KlSZ-helyi- ígük. A falon lévő nagyszámú 'kitüntető oklevél a fiatalok szép eredményeit dicséri. S minden bizonnyal még '?aoo~ . ^ <mindezek cicik nem íjSn_ Most Jh tokese- itánc- és s.: degháborúno' hívunk. — Folytatjuk — íródik is ”z4mnk. De ehhez ■[szorosabb összefogás szü'­P. G».

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents