Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek. 1959, december 4* Tanácskozik az MSZMP kongresszusa N r9*?^ István: A kongresszus inaga mögött érezheti a nemzetet Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke.szerdai felszólalá­sában a többi között ezeket mondotta: Kedves Elv társak! Engedjék meg, hogy tiszte­lettel, szeretettel és bizalom­mal üdvözölhessem a kong­resszust. Körülnézve a terem­ben, jólesik látni elvtársakat, akikkel 1919-ben együtt vol­tunk vöröskatonák, később együtt harcoltunk a Horthy- fasizmus nehéz esztendeiben, majd azután, hogy a hős szov­jet hadsereg meghozta szá­munkra a szabadságot, együtt dolgoztunk a szocializmus építésén. És jólesik látni a fiatalok, a , küzdelemben és munkában utánunk következő nemzedék képviselőit, akiknek szemében is a kommunista harcosok lelkesedése ég. A kongresszus abban a ked­vező helyzetben van, hogy •maga mögött érezheti a nem­zetet: párttagokat és párton- kívüliekel, üpinden becsületes és jó szándékú dolgozó magyar embert. Az ellenforradalom le­verése után mély szakadékból Indultunk felfelé, és három esztendő alatt a Magyar Szo­cialista Munkáspárt vezetésé­vel. politikaik gazdasági, társa­dalmi, kulturális téren rendkí­vüli eredményeket értünk el. A párt és a dolgozó milliók egészséges összhangja, egyetér­tése hónapról hónapra, eszten­dőről esztendőre tnöveli terme­lési eredményeinket, és külö­nösen szép sikert hozott leg­újabban a kongresszusi ver­senyben, amelyben az ipari munkásság, a dolgozó paraszt­ság és az értelmiség egyaránt kifejezésre juttatta hűségét a párt iránt. Az idén ezen a . területen szép eredményt éltünk ell, és további sikereket várhatunk. A parasztság körében mindin­kább tért hódít a felismerés a nagyüzemi mezőgazdaság elő­nyeiről a parcellagazdálkodás­sal szemben. V A párt és az állam segíti a parasztságot, értékeli és támo­gatja a" termelés fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket, első­sorban és nagyobb mértékben azonban a szocialista társulá­sokat támogatja. A dolgozó pa­rasztság hozzáértése és szor­galma a kisparcellából is ki­hozza azt a keveset, amit ki le­het hozni. tíz. a szorgalom és magek vesznek részt, és telje­sítik a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusá­nak tiszteletére vállalt felaján­lásaikat. Azért. fejlődhetett ilyen eleven, életerős mozga­lommá a kongresszusi mun ló­verseny. mert á Központi Bizottság már­ciusi határozata világos, érthető célt adott, reálisan 'megmutatta, mit lehet és kell tenni a szocialista épí­tés meggyorsítására. A szocialista verseny egyre in­kább megszabadul a régi bü­rokratikus sallangoktól, és ki­alakulnak a versenv változatos, új formái. Örvendetes, hogy egyre inkább az előtérbe kerül­nek a munkáskollektívák. A verseny fejlődése, tudatossága es tömegiellege elválaszthatat­lan az üzemi demokrácia fej­lesztésétől. Ez teszi lehetővé ugyanis, hogy a munkások mindinkább a gazda szemével nézzék saját .üzemüket, büsz­kék legyenek az eredmények­re, és ne tűrjék meg a hibákat. A versenv új hajtásairól, a szocialista brigádok szerepéről beszélt ezután. Céliaikban és tevékenységükben azok a ne­mes tulajdonságok öltenek tes­tet. amelyek a munkás új vi­szonyát tükrözik a munkához. hozzáértés azonban a gépek segítségével, fejlettebb tudo­mányos termelési módszerek alkalmazásával sokszorosan tud érvény esülni és ragyogó eredményeket hozni a szövet­kezeti nagyüzemekben. Anna kell törekedni — foly­tatta —, hogy minden szövetke­zeti tagunk mielőbb szocialis­ta emberré formálódjék, és öntudatosan vegye ki részét a szocialista termelőmunkából. És ugyanakkor legyen munká­sa az egész falu szocialista, társadalmi átalakulásának is. Arra kell törekedni, hogy meg­lévő szövetkezeteink állandóan fejlesszék növénytermelésük és állattenyésztésük színvonalát, gondozzák és növeljék a föld termőerejét, minél tökéleteseb­ben alkalmazzák a gépi erőt, a legmodernebb termelési tech­nikát. Becsüljék meg, gyara­pítsák a szövetkezeti közös va­gyont, mert ez a szövetkezeti tagok vagyona és egyúttal a termelőszövetkezet gazdasá­gi fejlődésének anyagi alapja. Erősítsék szövetkezeteiket, mert végeredményben minden szövetkezet olyan erős, ami- lyenné saját tagjai teszik, és a szocialista közös gazdálkodás­ban a szövetkezet gazdasága: a tagságnak a gazdasága. Mi­nél erősebbek a szövetkezetek, annál gyorsabban tűnnek el életünkből azok az ellentmon­dások, amelyek a tagság erede­ti ősz tál yré tege ződésébö 1, a kapitalizmus famkastörvónyei- ből származó szegényparaszt— középparaszt szem beállásából maradták ránk felszámolandó örökségül; Tisztelt Pártkongresszus! Amikor a kongresszus kom­munista igazmondással és őszinteséggel vitatkozik-, meg­fontoltan tanácskozik és forra­dalmár bátorságával határoz életünk nagy kérdéseiről, azt a nemzeti egységet' szolgálja, amelyet a becsületes dolgozó emberek neveznek nemzeti egységnek. Erősíti kapcsola- latainkat a Szovjetunió által bölcsen vezetett szocialista tá­borral és a világ proletariátu­sának nagy családjával. Szol­gálja a béke ügyét, a népek békés egymásmelleit élését, ba­rátságát. Ehhez a munkához elvtársi hűséggel sok sikert kívánok — mondotta befeje­zésül. Brutyó János: A szakszervezetek mindent megtesznek a párt politikájának megvalósításáért A kongresszus szerdai ülésén felszólalt Brutvó János, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkára. Bevezetőben aláhúzta, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt érvényre juttatta a lenini szakszervezeti elveket. A Köz­ponti Bizottság politikájában e téren is lényegesen érvénye­sül a tömegekkel való kapcso­lat jelentősége, és ez nemcsak szavakban, hanem tettekben is kifejeződik. A szakszervezetek helyeslik és támogatják a párt céljait, és mindent megtesznek politikájának megvalósításáért. Az alapkérdés t-----észcte­s en a munkáshatalom erő­sítése. hiszen minden egyéb — ezt 1956 is megmutatta — ettől függ. A munkáshatalom erősítésé­nek legfontosabb feltétele a flzocializmus anyagi alapjának (megteremtése. Pártunk VII. kongresszusa a szocializmus alapjainak • lerakását tűzi cé- !ul a népgazdaság egész terü­leten. Hatalmas jelentőségű győ­zelem le«z ez. amely mi­nőségi változást eredmé­nyez, Egyetértünk tehát a beszámo­lókban elhangzottakkal, a nép­gazdaság fejlődésének irányá­val. arányaival, helyeseljük a párt politikáját — mondotta, maid a termelés egyes kérdé­seiről beszélt. Megállapította, hogy az öt­éves terv céljai teljes mérték­ben reálisak és végrehajthatók. Fontos azonban, hogy a terme­lékenység a a megtervezett arányban növekedjék. Minden­kivel meg kell értetni, hogy a termelékenység növelése kulcskérdés. Ma még gyakori, hogy gazda­sági vezetőink a pillanatnyilag könnyed megoldást választják: elsősorban a létszám növelésé­vel. mértéktelen túlórázással és rohammunkákkal növelik a termelést. Kevésbé használják a legfőbb eszközt, a műszaki fejlesztést, a technika színvo­nalának emelését. Ezen a hely­zeten változtatni kell. Az öt­éves terv irányelvei jelentős összegeket szánnak a műszaki, a technikai színvonal emelésé­re, a beruházásokra, a felújí­tásokra stb. De a műszaki fej­lesztés mellett is vannak még munkatársaikhoz, a társada­lomhoz, s megvalto’zott életét jellemzik. Brutvó János ezután az élet­színvonal tervezett mértékű és ütemű növekedésének feltéte­leivel foglalkozott. Hangsú­lyozta. hogy a szakszervezetek egyetértenek a Központi Bi­zottság beszámolóiában el­hangzott célokkal, és fontos­nak tartják, hogy a reálbér emelkedésének fő formája a bérek emelése legyen, mert ez teszi lehetővé a bérarányox to­vábbi szükséges javítását, és ez fejleszti a szocialista elosz­tás elvét A dolgozók élet- és munka­körülményeit szabályozó ren­deleték. törvények megtartása igen fontos — folytatta. — A szakszervezeti bizottságok te­hát ellenőrizzék a törvények és rendeletek megtartását, bizto­sítsák végrehajtásukat, lépje­nek fel az előírások megsértői­vel szemben. Meg kell monda­ni. hogy — bár e téren is elő­rehaladás mutatkozik — elő­fordulnak mé" olvan esetek, amikor egyes Gazdasági veze­tők az üzemekben vagy a mi­nisztériumokban nem tartják magukra nézve kötelezőnek a törvényes rendelkezéseket. márpedig a munkások általá­ban azon mérik le a rendeletek jó vagv rossz voltát. jiogvan valósulnak meg azok az élet­ben. A szakszervezetek politikai, világnézeti nevelőmunkáját is­mertette a továbbiakban. Rá­mutatott: hatalmas erőt jelent a magyar szervezett dolgozók több mint kétmilliós tábora; Ez akkor válik igazán politikai erővé, ha a szakszervezetek vá­lasztott vezetőinek csaknem ne^vedmilliós serege minden- na- fáradhatatlanul magvaráz­za a párt helyes politikáját, se­gíti megoldani a dolgozók prob­lémáit. közvetíti a dolgozok véleményét, örömeit, gondjait a vezető szervekhez, és ha úgy szükséges, megmondja azt is. ha nem jogos a dolgozók vala­mely kívánsága. Biztosítani kell, hogy a szakszervezetek­ben rejlő óriási lehetőségeket az eddiginél is fokozottabban állítsuk a párt és a tömegek kapcsolatának szolgálatába. Eh’héz nélkülözhetetlen, hogy a szakszervezetekben dolgozó minden kommunista magáévá tegye pártunk VII. kongresz- szusának útmutatásait, és a kongresszus után azonnal hoz­zálásson a feladatok megvaló­sításához. Walter Imre: A szövetkezetben mindenki megtalálta a helyét kihasználatlan tartalékok, mint pl. a jobb üzemszervezés, a munkaerő gazdaságos és cél­szerű felhasználása és a mun­kafegyelem megjavítása. Eze­ket is minél előbb fel kell használni. A szervezett dolgozók öntu­datos nagy többsége világosan látja, hogy az élet- és munka- körülményeket úgy javíthat­juk a- tervnek megfelelően, ha a termelésben megteremtjük a további előrehaladás feltételeit. Az alkotó kezdeménveaést két irányban fejleszthetjük; Min­denekelőtt biztosítani kell. hogy a dolgozók már a tervek kialakításában részt vehesse­nek. és javaslataikkal, bírála- tautkal elősegítsék a megala­pozott. jó tervek kidolgozását. A termelési tömegmunkában — folytatta — a legfontosabb a szocialista munkaverseny. Ezért a szakszervezetek egyre inkább erre fordítják figyelmü­ket. A kongresszusi munkaver- senvben — amelynek céljai reálisak, a dolgozók számára érthetőek — a legszélesebb to­Walter Imre, a rákéi Űj. Élet elnöke felszólalása elején 8 éves szövetkezetük eddigi tör­ténetét ismertette. Elmondotta, hogy az idén tavasszal szövet­kezeti községgé fejlődött Rák- sá, majd igy folytatta: A fejlődés után nagy gondot okozott a tagságnak is, a ve­zetőségnek is a munkák jó megszervezése. Arra töreked­tünk, hogy megalapozzuk meg­növekedett közös gazdaságun­kat. Olyan terveket készítet­tünk, amelyek megfelelő ré­szesedést biztosítanak ebben az esztendőben is. Először úgy számítottuk, hogy 38 forintot ér egy munkaegység. Erről tá­jékoztattuk a tagságot, és ja­vaslatot tettünk arra, hogyan lehetne a részesedést növelni. Megmondtuk, hogy az állathíz- lalás fokozásával. Kértük a tagságot, hogy a behozott álla­taikért kapott összegből adja­nak kölcsönt a szövetkezetnek. Ezt megértették tagjaink, és 156 000 forintot adtak az állat- hizlalás fejlesztéséhez, amely­nek eredményeként két forint­tal növekedett a részesedés értéke. Kétezer holdon gazdálko­dunk. A korszerű termelési módszerek meghonosításában nagy segítséget ad mezőgazdá­sziunk. De segített és segít bennünket a Memvei Gépállo­más is. Lánctalpas traktort, három Beloruszt, számos ve- tőgépet, műtrágyaszórót, siló<- kombájnt. bocsátott rendelke­zésünkre, s így minden mun­kát idejeben elvégezhettünk. Jelenthetem, hógy mire a kongresszus ülése befejeződik, fiz őszi mélyszántással is vég­zünk. A mi vidékünknek nagy ha­gyománya van az állattenyész­tésben. Ennek megfelelően szö­vetkezetünk mindjobban fej­leszti ezt az üzemágat Je­lenleg . 450 szarvasmarhánk és 600 sertésünk van a közös­ben. Állataink takarmányozá­sát meg tudjuk oldani, hiszen szántóterületünk 21 százalékán termelünk ! pillangósvirágúa- kat. Ebben az évben építettünk két istállót, továbbá 50 férőhe­lyes borjúnevelőt, aztán 50 fé­rőhelyes mövendékmarhaszál- lást, 500 férőhelyes sertéshiz­laldát, húsz kufcricás űaztatót és 1200 db baromfinak ólat. Építettünk hét és fél vagonos górét, tíz tonnás hídmérleget, és fúrattunk két kutat, ame­lyet hidroforé® berendezéssel láttunk el. Elvtársak! A pórt. célul tűz­te ki a mezőgazdasági terme­lés 30—32- százalékos emelését. E célkitűzés megvalósításának fettételei megvannak * nálunk is. Mi is arra törekszünk, hogy növeljük a terméshoza­mokat, és árutermelő gazda­sággá fejlesszük szövetkezetünk két A műtrágyázás fokozásá­val, a helyes munkaszervezés­sel, a gépesítés elterjesztésével ezt a célt el tudjuk érni. Szövetkezetünkben mindenki megtalálta a maga helyét. Ki, egészítettük a vezetőséget, s a gazdálkodáshoz jól értő pa­rasztokat vontunk be a szövet­kezet irányításába. Az asszo­nyok, a fiatalok és erejükhöz mérten az öregek is szívesen, teljes odaadással dolgoznak a közösben. De él kell monda- nam azt is, hogy a fiatalok nem nagyon ragaszkodnak most már a lovak gyeplőjéhez, helyette inkább a gépek kor, mánykerekét igyekeznek meg­fogni; Az idén szerzett gyakoriad tapasztalataink azt mutatják, hogy helyes az az elv, amely szerint egy faluban egy szö­vetkezet működik; Igaz, hogy a kezdetben sók nehézséget kell leküzdeni a nagyarányú felfejlődés esetén, de azt javas, lom, hogy másutt is egy szö­vetkezetbe tömörüljenek a falu dolgozó parasztjai. Jó irányítással, szilárd összefo­gással, a párt és az állam hat­hatós segítségével hamarosan úrrá tud lenni egy-egy szövet­kezet a kezdeti nehézségeken, ha ehhez minden támogatást megkap az egész társadalom­tól. Továbbra is arra van szük­ség, hogy mindem szerv, külö­nösen a tsz-ekkel kapcsolatban álló minden vállalat támogas­sa a közps gazdaságokat. X tagságnak igy lesz öröme a szö­vetkezésben, a közös munká­ban, amelynek eredményeként javul egész dolgozó népünk élete, és ahogv a városban, ugyanúgy a falun is véglege­sen győz a szocializmus. (Taps.) A kongresszusi küldöttek egy csoportja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents