Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

Csütörtök. 1959. december X. SOMOGYI NÉTLAP B» Kinizsi Pál SZÁZADOK ÖT A beszéli né- ben nevezi ki Rács. Temet és piinik e na<>v vitéz hőstetteit Bihar megye főispánjává és az Gyermeikek csapongó képzele- ország déli részének főkapitá- tében. ttjaink forró fellángólá- nyává Szédítő magasság ez a sában lobog fel fél ezer év óta zsákok közül elindult iobbágy- csodált alakja. példája, s a fiú számára, de Kinizsihez nem történelem múló lapjain nem ér el még a hatalom és vagyon Ekkor a iobbá®vsorból elin­dult és a politikában nem elég­gé jártas Kinizsi sem ismeri fel helyesen a magyar fejlődés iránvát. s abban a központi ha­talom fenntartásának szükség- szerűségét Nem látja a ma­fakult meg. sőt fényesebb lett lélekölő mérge. 1479. okt. 13-án gyár társadalom egészének neve. Szászváros közelében, Ke­Ki volt Kinizsi Pál? nyérmezón újból bebizonyítja. Bonfini és az ő szaval után ho™ méltó a bizalomra. A vál- Heltai Gáspár az 1575-ben meg- ságos ütközetben Báthori Ist- jelent Magyar Krónika c. mű- ván seregét bekeríti a török. vében jobbágyivadéknak vallja Kinizsit E?st íria róla: «... Ki­nizsi Pál egy paraszt ember fia vala. malomból iöve vala ki szolgálatra. Szolgája pedig elő- szer az Magvar Balázsnak had­problémáit s ígérete ellenére szembe fordul Corvin János­sal. Amikor Mátyás fia fegy­verrel készül megszerezni apja koronáját. Kinizsi a sárvízi (Fejér m.) csatában szétszórja és megveri felemalőie fiának seregét, és az idegen II. Ulász­lót segíti a királvi hatalomra. Sőt a Hunyadi kincsekben is Kinizsi azonban olvan váratla­nul és olvan lendülettel tá­mad. hogy nemcsak a szoron­gatott Báthori-sereget szaba­dítja ki, hanem a győzelem előtt álló török sereget is való- osztozik, maid pedig amikor a nagysága allatt. Szép. Herkules Sággal megsemmisíti. 30 ezer- főúri klikk veszélyesnek ítéli termetű ember vala. ió eszű és nél több halottat hagyatva hát- azt, hogy Mátyás híres »fekete felette nagy erejű. A malom- ra. seregé—nek e-~-csapatai az ban egyedül felemelte a ma- Heütaí Gáspár azt írja róla. . Alföldön zsold, nélkül kóborol- lomkövet.;.» Ez a nagy erő ho§F na§>' karddal véreké- va. fosztogatva, esetleg a fő- kedvelt^-ti meg az embert ke- áett ebben a csatában, »... és urak ellen fordulhatnak, Kini- reső Mátyással, s csak később mint égi' oroszlán, oly fene vala zs.i — a sereg egykori ünnepelt bontakozik ki belőle a jó szer- a viadalban...« Sőt azt is el- vezére — saját seregével szár­mondja Heltai, hogy a győztes kenyérmezei ütközet után ka­tonái unszolására Kinizsi is táncra perdült, de ez a tánc is csak Kinizsinek való: »... há­tára tévé a két kezét, és fogai­val felharaoá a földről egy szén népe és hazája védelmé- nagv töröknek holttestét... re saíát sotp0—halálá’» kész »an emelkedik, s mindenütt ott s azzal járta megdöbbentő győ- a káVdja. s a Mátyás halálával van, ahol Mátyás politikáját a zelmi táncát. délről jelentkező török tárna­fegyverek szolgál ják. 1468-ban Kinizsi mindvégig veretlen , dás és az ászaiéról. ­-----'atról m ár vezértársa Magyar Balázs- hadvezér. 1480-ban Szerbiába, támadó trónkövetelők ellen va­riak a cseh háborúban Spiel- tör be a. török támadóikra égé- lóban utolsó órájáig küzd. Szél- berg váránál. 1471-ben a trón- szán Krusevácip- s a török ke- ütötten. félig bénultan is őrzi követelőként betört lengyel aéből 60 ezer szerbet ment 'ki-a Délvidéket. Ott nevezi ki Kazmér kezéből hódit ja vissza és hoz magával Magyarország- Nyitrát és Hubinát. és helyt- ra- 1482-ben a bosszúból Te­mesvárig dúló törökök éllen megv. s Becsénél cselt vetve megsemmisíti őket. 1483-ban Mátyás fegyverszü­vező és találékony hadvezéri tehetség: Egyszerű lovasként kerül Magyar Balázs seregébe. Elő­ször a gyászos emlékű moldvai csata idején mutatja meg ki­vételes ereiét és bátorságát 1467-ben. Innen kezdve gyón­ja szét és űzi ki az országból az egykori honvédőket, megfoszt­va ezzel hazáját a központi véderő maradványaitól. Tévedése ellenére is szeplőt­len e nagy népi hős alakia, hi­EGY TÁRSADALMI MUNKÁSRÓL állásával bebizonyítja, hogy a Mátvás ellen szőtt összeeskü­vés idején is rendíthetetlen hű­séggel szolgálja a királyt Ju­talmul 1472-ben — a Vezsonyi- .netre lép a törökkel, s ettől család kihaltával visszászállott kezdve a Délvidéken csend — V.ázsomy várát kapja. van. Kinizsi a béke éveit is a Mátyás ebben az időben ve- védelem megerősítésére hasz- zet támadó hadjáratot a csehek nália. várakat építtet, ellen remélve, hogy a cseh ko~ Valószínűleg ebben az időben rónával német—római császár- veszi feleségül vezértársának a rá emelkedhet és akikor csak- lányát: Magyar Bemignát. nem Eurógá erejével sújt le maid a törökre. Kinizsi lovas serege e har­cokban a villám. Fényes hadi sikereit kiolvashatjuk az egy­re sűrűbben kelt kinövi ado­A betegeskedő Mátyás király nem akar háborús konfliktus­ba keveredni. Belső ügyek fog­lalják le. Legfőbb gondja az. hóéban tegye utódává - trónon .... . törvénytelen fiát: Corvin Já­mányozasokbol. •_ Lassanlcépt nos^_ Leghűbb embereit emeli. csaknem a haza minden táján vára, birtoka lesz. Olyan hatal­mas utakat tesz nyeregben, hogy térképen is fárasztó azt követni. Mialatt Mátvás 1474- ben Boroszlót veszi be. Kinizsi __ Lengyelországban portyázik, királyhoz.' 1476-ban Szabacsná! űzd a törö- » köt (amit vitézi ének örökít meg). Ekkpr már Nándorfehér­vár kapitánya. 1477-ben Auszt­riáiban Stein és Krems várát ostromolja. 1478-ban pedig a déli végvárvonal megépítésén és védelmén dolgozik, ami azt bizonyítja, hn-v sokat tanult az ausztriai várharcck idején. MÁTYÁS FELISMERI ben­ne azt a szilárd grápitkövet, amelyre birodalma 'bármely pillérét építheti, s ebben az év­jutalmazza. s behatóan tárgyal velük, hogy halála után támo­gassák a fiát. Ezek közit a bel ső tanácsosok közt találjuk Ki­nizsit is, aki egész eddigi pá­lyáján töretlenül hű volt Má­Ulászló országbirává. Ott a dé li részen. Temesvárott biztatja a királvt utolsó napjaiban is. hogy résen l“"'-en a törökkel szemben. s Kinizsi Szendrő vá­ra . alatt fél bénaságában is di­csőn harcolva, egy új támad,ás előestéién: 1494. november 29-én halt meg a Száva part­ján. Szentkelemen várában. JÖTT. MINT EGY ÜSTÖ­KÖS, a semmiből, s eltűnt a semmibe. De élete ragyogó fényíve ma is világít előttünk, ha kissé fájdalmasan ködük is benne az utolsó évek ámvéka. Emlékezzünk arra a fényre, mely halálával 465 évvel ez­előtt húnvt ki! Br. Ignáth Mihály . ' tanár Csendes és. megfontolt, erő­sein deresedé férfi. Fiatalosan csillogó szeméből, halk sza­vaiból szeretet és a mély em­berismeret érződik. Bármely tudományról vagy művészet­ről legyen szó, mindenről van értékes megállapítása és határozott állásfoglalása. Dr. Borsos Dezső megyei bí­rósági tanácsvezető nemcsak hivatali kötelességét látja el, hanem társadalmi munkás­ként is sokat dolgozik. — Szeretem az embereket, és szívesen foglalkozom ma­gánéletemben a tárgyalóter­men kívül is. problémáikká] — mondja. — Jó érzés az, ha segíthetek a rászorulóknak, amikor úgy érzem, hogy a tudást bővítettem, vagy a ze­ne, a művészet szeretettre és ismeretére tanítottam hallga­tóimat. Borsos elvtárs sokoldalú ember. Mér mezőtúri gimna­zista korában »társadalmi munkás« volt, amikor pusztán az írás szeretetéből — újsá­goknak irt cikkeket, kritiká­kat. Az egyetem elvégzése után 1928-ban került Kapos­várra. Az első do’ga az volt, hogy felkereste a Zenekedve­lők Egyesületét és a szimfoni­kus zenekar hegedűseként azóta is tagja az együttesnek. Három évtizedes zenekari működése alatt mintegy 160 hangversenyen vett részt, egyetlen próbáról sem hiány­zott . : : Szerelmese a zenének. Gyakran tart zenei ismeretter­jesztő előadást a TIT. a szak­szervezet és az MSZBT ke­retén belül. 1945 óta tagja a Közalkalmazottak Szakszerve­zete Somogy megyei elnöksé­gének. Mint ilyen, végzi he­tenként kétszer, de ha a szük­ség úgy kívánja, többször is a társadalombiztosítási felelős munkáját, ami a körülbelüli háromezer tagot- számláló szakszervezetnél nem is kis elfoglaltság. Ezzel még koránt sem ért véget a szakszervezeti társadalmi munka, mert dr. Borsos-Dezső sz. b.-titkára az igazságügyi aLapszerveretnek. Sőt, azt is el kell mondanunk, hogy • hét éven keresztül ve­zette, mint gondnok, közmeg­elégedésre a Jogász Szövetség fonyódi üdülőiét. Joggal hihetné bárki, hogy dr. Borsos Dezső valamifé'e egyedülálló agglegény, aki szabadidejét tölti ki a társa­dalmi munkával, vágj' pedig azok közé a társadalmi mun­kások közé tartozik, akik vállalnak ugyan funkciót, csak éppen a rájuk bízott fel­adatot nem .végzik el alapo­san. Az utóbbit cáfolják az ered­mények és a szakszervezeti és egyéb elismerések, az előbbit pedig maga dr. Borsos Dezső, a családját, gyermekeit ra­jongásig szerető családapa. Hogyan tud időt szakítani mindenre? Erre a kérdésre a választ ő maga adja meg: — Szeretni kell az embe­reket, rajongani kell a szé­pért, - és jól kell beosztani • az időt. Nem nagy titok. Bárki utánam csinálhatja! H. J. BELFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK. Három szakuaptár és két kalendárium a falusi lakosságnak A falusi lakosság óe a me­zőgazdasági szakemberek ré­szére ötfajta, tartalmát tekint­ve különböző 1960. évi naptárt adtak ki az idén. Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét kap­ható a könyvesboltokban a Magyar Mezőgazdaság Zseb- könj-ve, valamint a Kertészeti ás Szőlészeti Zsebkönyv. Az Országos Méhészeti Szövetke­zeti Központ kezdeményezésé­re , Méhészeti Zsebkönyv cím­mel méhész-szakinaptárt is megjelentettek. Az említett szaknaptárak időrendi sorrend­ben tartalmazzák a legfonto­sabb mezőgazdasági tennivaló­kat, szaktanácsaikban értéke­sítik az agrártudományok legújabb eredményeit. Nagy példányszámban jelentették meg a már közkedvelt Kincses Kalendáriumot, a SZÖVOS2 és a Kossuth Könyvkiadó gondozásában pedig aí Érde­kés Kalendárium került az üz­letekbe. (MTI) Három öröklakást, családi házat, személygépkocsit sorsolnak a lottón A pénteken sorra kerülő lottó tárgjmj eremen yhuzason a novemberi 46. játékhét szel­vényei között 481 értékes, ju- taJomtárgy talál majd gazdára. Ezúttal is öt főnyeremény van a jegyzékben. Az egyik visszamaradt, öröklakással együtt,- ugyanis három örökla­kás, családi ház- és Moszkvics személygépkocsi jut a rencsésebb lottózóknak. Ezenkívül többek között lt motorkerékpárt, 6 Partni-robcu gót, 6 szobabútort, két kony­habútort, 42 televíziót 62 rá­diót, fényképezőgépeket, női bundákat, bőrkabátokat, ház­tartási gépeket és nagy értékű vásárlási utalványokat sorsol­nak ki. (MTI) H rl Emlékek Az én falumba 1944 decetn- 1490. ÁPRILIS 6-ÁN meg- i bér 2-án értek a szovjet ká­llait Mátyás, s amint kihűlt, azi tonák.. Déí felöl jöttek kocsi- erős. kéz. a főurak fellélegzet-#kort, s észak, felé tartottak: a tek. Olyan királyt akartak,) Balaton felé. Csendes be von u- akinek üstökét kezükben^Jós volt, mintha nem is lett tarthatj.ák ...« (fgy írja a köz­nemesi sorból magasra emelt Zápolya.! S ettől kezdve azon mesterkednek, hogyan akadá­lyozzák meg Corvin Jánost a trón felé vezető úton. mert fél­nek Mátyás fiától. Szabályozták a tsz-ek piaci árusítását A Magyar Közlöny decem­ber 1-i számában közli a föld­művelésügyi miniszter rende­letét, amely szabályozza a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek piaci árusítását. A rende­let megszabja a közös gazdasá­gok értékesítési tevékenységé­nek körét, kimondja, hogy mely esetekben létesíthetnek elárusítóhelyet, tarthat fenn több szövetkezet közös árudát, előírja az áru- és pénzforgalom, volna háború. Az út közepén elöl három kerékpáros katona, utána néhány lóhatas, majd kocsikon a többiek. Lábuk ki­felé lógott mindkét oldalon. ^Ölükben a géppisztoly, é A falu apraja-nagyja az ut- fcán, a kerítések mellett, lnte- i gettek, kiabáltak a katonák­énak, ők visszaintettek és visz- 5 szakiabáltak mosolygó arccal a maguk nyelvén. Egy csapás­ra megkötötték a barátságot anélkül, hogy csak kezet is A termel őszövetkezetek álta­lában csak a saját gazdasá­gukban termelt vágj' előállított, terményeket, termékeket áru-, síthatják a piaci eJárusítóhe-11fogtak volna. dyeken, & virágtermélő szó-1 A tanítás már ekkor egy vetkezetek azonban 25 százalékáét óta szünetelt. S a csendes erejéig vásárait aiszítőanyagotJ öeuon.uíás utáni nápon a gye- is forgalomba hozhatnak. AIírekek megjelentek az iskolá­rendedet értelmében a mező-i1 bon. Folytattuk ott, ahol ab- gazdaságj termelőszövetkeze-f bahagytuk. __ tek a tagok háztáji gazdaságát ^szcr, úgy december kö­böl származó termékeket is .valamint az ellenőrzés módját, árusíthatják közösem. (MTI) zepe táján, az egyik óra alatt szólnak a gyerekek, hogy orosz katonák jöttek be az ulvprra. Volt egy kis izgalom a gyere­kek között, de nem nagy. Ab­bahagytuk az órát, s eléjük mentem. Hárman voltak, gép­pisztolyokkal. — Nemet van? — kérdezték idegen kiejtéssel. Intettem, hogy "nincs. — Radio van? Erre is intettem, hogy nincs. — Mi van, itt? — kérdezték oroszul. •— Skala — mondom. — Skola?.., Skola?... — kérdezték vissza, és felderült az arcuk. i— Szabad bemenni? — kér- Kdezték ezt is oroszul. i —1 Pazsaloszta, tessék — f mondtam s kinyitottam az aj­25 kisgyerek jár a bedegkéri napközi óvodába. A termelő- itót- szövetkezet fogata a kültelki gyerekeket elhozza, és vissza t A gyerekek kíváncsian néz- is szállítja otthonukba. A gyerekek a budapesti IX. kerületi itek rájuk, egy kis izgalommal. Víz- és Vasredőny Szerelő Vállalattól egy négyes hintát kap- f A hátsó padban ülők még fel tak ajándékba, melyet már fel is állítottak. Amíg hintázni fis álltak, hogy ók is lássák az mem lehet, addig jól elszórakoznak a teremben az építőkőé- f oroszokat, vajon mit I« akar- kűkkcU és a képeskönyvekkel. Imk* A katonák megálltak az aj­tóban. Onnan néztek befelé, s maguk között beszélgettek. — Pazsaloszta — mondtam nekik ismét, és invitáltam őket beljebb. — Nye, nye, nyiljzja!... — szabadkoztak, s valami olyas­mit mondhattak, hogy az is­kola az szent hely, oda bemen­ni senkiitek sem szabad, ott tanulni kell, és a tanítást nem szabad zavarni. így értettem erélyes tiltakozásukból. — Vü ucsityelj? ön tanító? — kérdezték. Mondtam, hogy én vagyok a tanító. — Harasó, har'asó... — mondták sietve, és intettek a gyerekeknek olyan búcsúzko- dásfélét, velem kezet fogtak, és sietve eltávoztak ... ... Tanítás után észrevet­tem, hogy az iskola kapuján nagy orosz betűkkel krétával írva ez áll: SKOLA!!!, ami azt is jelentette: Tilos a bemenet. * * * 1945 januárjában négy szov­jet- katona érkezett falúnkba. A községházára mentek, ott tolmács segítségével röviden tárgyaltak a bíróval. Majd ki­jöttek, s eltávoztak. — Munkára kell menni 18 évtől 40-ig — mondta a bíró. — Holnap reggel visszajön­nek, s nyolckor indulás. Ezt mindjárt ki is dobolták a faluban, s másnap reggel összejöttünk vagy ötvenen. Fogatokat is rendeltek ki, fel­ültünk és a négy katonával együtt elindultunk. Nagy hideg volt ebben az időben, s gyakran . le-leszáll- tunk, futottunk egyet a hóban, és gyalogoltunk a szánok mel­lett. A hátizsákokból egy kis pálinka is előkerült, és köz­ben iszogattunk. A katonákat is megkínáltuk: ők is ittak. Rendes gyerekek voltak, s a legrendesebbet Miskának hív­ták. Pár órás út után egyik pusz­tán kötöttünk ki. Megkaptuk beosztásunkat• lovakat kellett gondozni. Nem nagyon értet­tem hozzá, s ráadásul egy rú­gás lovat kaptam. Azonban hamar meg lehet ezt is tanul­ni, s a harmadik nap már rúg­hatott, amikor csutajtoltom, oda se neki. Csak a szügyét és a hátulját nem tudtam meg­tisztogatni, mert harapott is. Észreveszi ezt az én Miska barátom. Tettetett haraggal rám kiált, hogy csutakoljam meg hátul is. Keverék nyelven mondom és mulatom is, hogy én azt nem tudom, mert rúg. Erre azt kérdezi, hogy milyen paraszt vagyok én? Mondom neki, hogy nekem nem ez a mesterségem — mert már egy kicsit tudtam oroszul. — Hót mi? — kérdi. — Ucsityelj, tanító — mon­dom én. — Ucsityelj?.. ■ Tü ucsi­tyelj? Bólintok, hogy az. — Hát a gyerekeket most ki tanítja? — kérdi. — Senki — mondom —, mi­velhogy én üt vagyok. — Hű! — azt mondja, s mondott még valami károm­kodásfélét, és sietve elment. Kis vártáivá jön vissza, s int, hogy menjek vele. Mentem. Bevezetett a kas­télyba, ahol a parancsnok volt. Egyenesen hozzá vezetett. Megálltam az ajtó mellett, Miska tisztelgett, és jelentett valamit. Nagyon mérges lehetett a parancsnok, mert iszonyatosan kiabált Miskára. Miska csak állt vigyázzban, nem szólt az egy árva kukkot sem. Mikor jól kikiabálta magot, elküldte Miskát, és hozzám lé­pett. — No, lesz neked a csuta­kolásért! — gondol (am ma­gamban hirtelen. De nem lett., Már nyájas, mbsolygós volt az arca, ami­kor kezet nyújtott nekem. Mintha mi sem történt volna o.z előbb, mintha js kia­bált volna úgy Miskára. Odahívott az asztalhoz, le­ültetett, és cigarettával kínált. Majd egy marék cigarettát rám erőszakolt. Igyekeztünk beszélgetni is, de sehogyan sem jutottunk dűlőre. Ezen mindketten jót nevettünk. Közben Miska visszajött, je­lentett valamit. A parancsnok a fiókjából egy piros-fehér- zöld karszalagot vett elő. s szén orosz betűkkel ráírta: UCSITYELJ. Majd hozzám lé­pett, s a karszalagot a bal ka­romra húzta, kezet fogott ve­lem s megölelt. Valamit mon­dott is. de nem értettem egé­szen. Annyit azonban kivet­tem, hoay iskoláról, gyerekek­ről, tanítóról beszélt. Uramisten, mi lesz ebből? — nondnltam, kissé félve. De Miska már vezetett is kifelé. Ahogy kiléptem, _ láttam, hoay az aitó előtt egy könnyű szán áll, két szén lóvcl. Miska intett, hogy szálltak fel. Fel­ültem a hátsó ülésre, Miska mellém ült fegyveresen, s már sebes vágtában meg is indul­tunk keresztül-kasul a mezőn, a friss hávon. — Hava megyünk? — kér­deztem Miskától szorongó ér­zéssel. — Damoj ... damoj ... ucsi­tyelj! — mondta Miska vidá­man. , — Haza... valóban haza? — Da-da! — S csekély orosz nyelvtudásommal is megértet­tem, amit mondott: — Várnak a gyerekek az iskolában! És valóban vártak. Ezután, ha katonákkal ta­lálkoztam és megláttak karo­mon a szalagot: mindannyian tisztelegtek. Nem nekem, ha­nem a tanítónak! Ekkor értettem meg, hogy a Szovjetunióban milyen más lehet tanítónak lenni. Ekkor tudtam meg, .hogy nálunk is így lesz. Ekkor csillant meg előttem az új élet, a szebb jö­vő ígérete. Tarkanyi Lom

Next

/
Thumbnails
Contents