Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

Csütörtök. 1959. december X.

SOMOGYI NÉTLAP

B»

Kinizsi Pál

SZÁZADOK ÖT A beszéli né- ben nevezi ki Rács. Temet és

piinik e na<>v vitéz hőstetteit Bihar megye főispánjává és az Gyermeikek csapongó képzele- ország déli részének főkapitá- tében. ttjaink forró fellángólá- nyává Szédítő magasság ez a sában lobog fel fél ezer év óta zsákok közül elindult iobbágy- csodált alakja. példája, s a fiú számára, de Kinizsihez nem történelem múló lapjain nem ér el még a hatalom és vagyon

Ekkor a iobbá®vsorból elindult és a politikában nem eléggé jártas Kinizsi sem ismeri fel helyesen a magyar fejlődés iránvát. s abban a központi hatalom fenntartásának szükség- szerűségét Nem látja a mafakult meg. sőt fényesebb lett lélekölő mérge. 1479. okt. 13-án gyár társadalom egészének

neve. Szászváros közelében, KeKi volt Kinizsi Pál? nyérmezón újból bebizonyítja.

Bonfini és az ő szaval után ho™ méltó a bizalomra. A vál- Heltai Gáspár az 1575-ben meg- ságos ütközetben Báthori Ist- jelent Magyar Krónika c. mű- ván seregét bekeríti a török.

vében jobbágyivadéknak vallja Kinizsit E?st íria róla: «... Kinizsi Pál egy paraszt ember fia vala. malomból iöve vala ki szolgálatra. Szolgája pedig elő- szer az Magvar Balázsnak hadproblémáit s ígérete ellenére szembe fordul Corvin Jánossal. Amikor Mátyás fia fegyverrel készül megszerezni apja koronáját. Kinizsi a sárvízi (Fejér m.) csatában szétszórja és megveri felemalőie fiának seregét, és az idegen II. Ulászlót segíti a királvi hatalomra. Sőt a Hunyadi kincsekben is

Kinizsi azonban olvan váratlanul és olvan lendülettel támad. hogy nemcsak a szorongatott Báthori-sereget szabadítja ki, hanem a győzelem

előtt álló török sereget is való- osztozik, maid pedig amikor a nagysága allatt. Szép. Herkules Sággal megsemmisíti. 30 ezer- főúri klikk veszélyesnek ítéli termetű ember vala. ió eszű és nél több halottat hagyatva hát- azt, hogy Mátyás híres »fekete felette nagy erejű. A malom- ra. seregé—nek e-~-csapatai az

ban egyedül felemelte a ma- Heütaí Gáspár azt írja róla. . Alföldön zsold, nélkül kóborol- lomkövet.;.» Ez a nagy erő ho§F na§>' karddal véreké- va. fosztogatva, esetleg a fő- kedvelt^-ti meg az embert ke- áett ebben a csatában, »... és urak ellen fordulhatnak, Kini- reső Mátyással, s csak később mint égi' oroszlán, oly fene vala zs.i — a sereg egykori ünnepelt bontakozik ki belőle a jó szer- a viadalban...« Sőt azt is el- vezére — saját seregével szármondja Heltai, hogy a győztes kenyérmezei ütközet után katonái unszolására Kinizsi is táncra perdült, de ez a tánc is csak Kinizsinek való: »... hátára tévé a két kezét, és fogaival felharaoá a földről egy szén népe és hazája védelmé- nagv töröknek holttestét... re saíát sotp0—halálá’» kész »an emelkedik, s mindenütt ott s azzal járta megdöbbentő győ- a káVdja. s a Mátyás halálával van, ahol Mátyás politikáját a zelmi táncát. délről jelentkező török tárnafegyverek szolgál ják. 1468-ban Kinizsi mindvégig veretlen , dás és az ászaiéról. -----'atról

m

ár vezértársa Magyar Balázs- hadvezér. 1480-ban Szerbiába, támadó trónkövetelők ellen variak a cseh háborúban Spiel- tör be a. török támadóikra égé- lóban utolsó órájáig küzd. Szél- berg váránál. 1471-ben a trón- szán Krusevácip- s a török ke- ütötten. félig bénultan is őrzi követelőként betört lengyel aéből 60 ezer szerbet ment 'ki-a Délvidéket. Ott nevezi ki Kazmér kezéből hódit ja vissza és hoz magával Magyarország- Nyitrát és Hubinát. és helyt- ra- 1482-ben a bosszúból Temesvárig dúló törökök éllen megv. s Becsénél cselt vetve megsemmisíti őket.

1483-ban Mátyás fegyverszüvező és találékony hadvezéri tehetség:

Egyszerű lovasként kerül Magyar Balázs seregébe. Először a gyászos emlékű moldvai csata idején mutatja meg kivételes ereiét és bátorságát 1467-ben. Innen kezdve gyónja szét és űzi ki az országból az egykori honvédőket, megfosztva ezzel hazáját a központi véderő maradványaitól.

Tévedése ellenére is szeplőtlen e nagy népi hős alakia, hiEGY TÁRSADALMI MUNKÁSRÓL

állásával bebizonyítja, hogy a Mátvás ellen szőtt összeesküvés idején is rendíthetetlen hűséggel szolgálja a királyt Jutalmul 1472-ben — a Vezsonyi- .netre lép a törökkel, s ettől család kihaltával visszászállott kezdve a Délvidéken csend — V.ázsomy várát kapja. van. Kinizsi a béke éveit is a

Mátyás ebben az időben ve- védelem megerősítésére hasz- zet támadó hadjáratot a csehek nália. várakat építtet, ellen remélve, hogy a cseh ko~ Valószínűleg ebben az időben rónával német—római császár- veszi feleségül vezértársának a rá emelkedhet és akikor csak- lányát: Magyar Bemignát.

nem Eurógá erejével sújt le maid a törökre.

Kinizsi lovas serege e harcokban a villám. Fényes hadi sikereit kiolvashatjuk az egyre sűrűbben kelt kinövi adoA betegeskedő Mátyás király nem akar háborús konfliktusba keveredni. Belső ügyek foglalják le. Legfőbb gondja az. hóéban tegye utódává - trónon .... . törvénytelen fiát: Corvin Jámányozasokbol. •_ Lassanlcépt nos^_ Leghűbb embereit emeli.

csaknem a haza minden táján vára, birtoka lesz. Olyan hatalmas utakat tesz nyeregben, hogy térképen is fárasztó azt követni. Mialatt Mátvás 1474- ben Boroszlót veszi be. Kinizsi __ Lengyelországban portyázik, királyhoz.'

1476-ban Szabacsná! űzd a törö- »

köt (amit vitézi ének örökít meg). Ekkpr már Nándorfehérvár kapitánya. 1477-ben Ausztriáiban Stein és Krems várát ostromolja. 1478-ban pedig a déli végvárvonal megépítésén és védelmén dolgozik, ami azt bizonyítja, hn-v sokat tanult az ausztriai várharcck idején.

MÁTYÁS FELISMERI benne azt a szilárd grápitkövet, amelyre birodalma 'bármely pillérét építheti, s ebben az évjutalmazza. s behatóan tárgyal velük, hogy halála után támogassák a fiát. Ezek közit a bel ső tanácsosok közt találjuk Kinizsit is, aki egész eddigi pályáján töretlenül hű volt MáUlászló országbirává. Ott a dé li részen. Temesvárott biztatja a királvt utolsó napjaiban is. hogy résen l“"'-en a törökkel szemben. s Kinizsi Szendrő vára . alatt fél bénaságában is dicsőn harcolva, egy új támad,ás előestéién: 1494. november

29-én halt meg a Száva partján. Szentkelemen várában.

JÖTT. MINT EGY ÜSTÖKÖS, a semmiből, s eltűnt a semmibe. De élete ragyogó fényíve ma is világít előttünk, ha kissé fájdalmasan ködük is benne az utolsó évek ámvéka. Emlékezzünk arra a fényre, mely halálával 465 évvel ezelőtt húnvt ki!

Br. Ignáth Mihály

. ' tanár

Csendes és. megfontolt, erősein deresedé férfi. Fiatalosan csillogó szeméből, halk szavaiból szeretet és a mély emberismeret érződik. Bármely tudományról vagy művészetről legyen szó, mindenről van értékes megállapítása és határozott állásfoglalása.

Dr. Borsos Dezső megyei bírósági tanácsvezető nemcsak hivatali kötelességét látja el, hanem társadalmi munkásként is sokat dolgozik.

— Szeretem az embereket, és szívesen foglalkozom magánéletemben a tárgyalótermen kívül is. problémáikká] — mondja. — Jó érzés az, ha segíthetek a rászorulóknak, amikor úgy érzem, hogy a tudást bővítettem, vagy a zene, a művészet szeretettre és ismeretére tanítottam hallgatóimat.

Borsos elvtárs sokoldalú ember. Mér mezőtúri gimnazista korában »társadalmi munkás« volt, amikor pusztán az írás szeretetéből — újságoknak irt cikkeket, kritikákat. Az egyetem elvégzése után 1928-ban került Kaposvárra. Az első do’ga az volt, hogy felkereste a Zenekedvelők Egyesületét és a szimfonikus zenekar hegedűseként azóta is tagja az együttesnek. Három évtizedes zenekari működése alatt mintegy 160 hangversenyen vett részt, egyetlen próbáról sem hiányzott . : :

Szerelmese a zenének. Gyakran tart zenei ismeretterjesztő előadást a TIT. a szakszervezet és az MSZBT keretén belül. 1945 óta tagja a Közalkalmazottak Szakszervezete Somogy megyei elnökségének. Mint ilyen, végzi hetenként kétszer, de ha a szükség úgy kívánja, többször is a társadalombiztosítási felelős munkáját, ami a körülbelüli háromezer tagot- számláló szakszervezetnél nem is kis elfoglaltság. Ezzel még koránt sem ért véget a szakszervezeti társadalmi munka, mert dr. Borsos-Dezső sz. b.-titkára az

igazságügyi aLapszerveretnek. Sőt, azt is el kell mondanunk, hogy • hét éven keresztül vezette, mint gondnok, közmegelégedésre a Jogász Szövetség fonyódi üdülőiét.

Joggal hihetné bárki, hogy dr. Borsos Dezső valamifé'e egyedülálló agglegény, aki szabadidejét tölti ki a társadalmi munkával, vágj' pedig azok közé a társadalmi munkások közé tartozik, akik vállalnak ugyan funkciót, csak éppen a rájuk bízott feladatot nem .végzik el alaposan.

Az utóbbit cáfolják az eredmények és a szakszervezeti és egyéb elismerések, az előbbit pedig maga dr. Borsos Dezső, a családját, gyermekeit rajongásig szerető családapa.

Hogyan tud időt szakítani mindenre? Erre a kérdésre a választ ő maga adja meg:

— Szeretni kell az embereket, rajongani kell a szépért, - és jól kell beosztani • az időt. Nem nagy titok. Bárki utánam csinálhatja!

H. J.

BELFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK.

Három szakuaptár és két kalendárium a falusi lakosságnak

A falusi lakosság óe a mezőgazdasági szakemberek részére ötfajta, tartalmát tekintve különböző 1960. évi naptárt adtak ki az idén. Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét kapható a könyvesboltokban a Magyar Mezőgazdaság Zseb- könj-ve, valamint a Kertészeti ás Szőlészeti Zsebkönyv. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ kezdeményezésére , Méhészeti Zsebkönyv címmel méhész-szakinaptárt is

megjelentettek. Az említett szaknaptárak időrendi sorrendben tartalmazzák a legfontosabb mezőgazdasági tennivalókat, szaktanácsaikban értékesítik az agrártudományok legújabb eredményeit. Nagy példányszámban jelentették meg a már közkedvelt Kincses Kalendáriumot, a SZÖVOS2 és a Kossuth Könyvkiadó gondozásában pedig aí Érdekés Kalendárium került az üzletekbe. (MTI)

Három öröklakást, családi házat, személygépkocsit sorsolnak a lottón

A pénteken sorra kerülő

lottó tárgjmj eremen yhuzason a novemberi 46. játékhét szelvényei között 481 értékes, ju- taJomtárgy talál majd gazdára.

Ezúttal is öt főnyeremény van a jegyzékben. Az egyik visszamaradt, öröklakással együtt,- ugyanis három öröklakás, családi ház- és Moszkvics

személygépkocsi jut a rencsésebb lottózóknak.

Ezenkívül többek között lt motorkerékpárt, 6 Partni-robcu gót, 6 szobabútort, két konyhabútort, 42 televíziót 62 rádiót, fényképezőgépeket, női bundákat, bőrkabátokat, háztartási gépeket és nagy értékű vásárlási utalványokat sorsolnak ki. (MTI)

H

rl

Emlékek

Az én falumba 1944 decetn- 1490. ÁPRILIS 6-ÁN meg- i bér 2-án értek a szovjet kállait Mátyás, s amint kihűlt, azi tonák.. Déí felöl jöttek kocsi- erős. kéz. a főurak fellélegzet-#kort, s észak, felé tartottak: a tek. Olyan királyt akartak,) Balaton felé. Csendes be von u- akinek üstökét kezükben^Jós volt, mintha nem is lett

tarthatj.ák ...« (fgy írja a köznemesi sorból magasra emelt Zápolya.! S ettől kezdve azon mesterkednek, hogyan akadályozzák meg Corvin Jánost a trón felé vezető úton. mert félnek Mátyás fiától.

Szabályozták a tsz-ek piaci árusítását

A Magyar Közlöny december 1-i számában közli a földművelésügyi miniszter rendeletét, amely szabályozza a mezőgazdasági termelőszövetkezetek piaci árusítását. A rendelet megszabja a közös gazdaságok értékesítési tevékenységének körét, kimondja, hogy mely esetekben létesíthetnek elárusítóhelyet, tarthat fenn több szövetkezet közös árudát, előírja az áru- és pénzforgalom,

volna háború. Az út közepén elöl három kerékpáros katona, utána néhány lóhatas, majd kocsikon a többiek. Lábuk kifelé lógott mindkét oldalon. ^Ölükben a géppisztoly, é A falu apraja-nagyja az ut- fcán, a kerítések mellett, lnte- i gettek, kiabáltak a katonákénak, ők visszaintettek és visz- 5 szakiabáltak mosolygó arccal a maguk nyelvén. Egy csapásra megkötötték a barátságot anélkül, hogy csak kezet is

A termel őszövetkezetek általában csak a saját gazdaságukban termelt vágj' előállított, terményeket, termékeket áru-, síthatják a piaci eJárusítóhe-11fogtak volna. dyeken, & virágtermélő szó-1 A tanítás már ekkor egy vetkezetek azonban 25 százalékáét óta szünetelt. S a csendes erejéig vásárait aiszítőanyagotJ öeuon.uíás utáni nápon a gye- is forgalomba hozhatnak. AIírekek megjelentek az iskolárendedet értelmében a mező-i1 bon. Folytattuk ott, ahol ab- gazdaságj termelőszövetkeze-f bahagytuk. __

tek a tagok háztáji gazdaságát ^szcr, úgy december köböl származó termékeket is

.valamint az ellenőrzés módját, árusíthatják közösem. (MTI)

zepe táján, az egyik óra alatt szólnak a gyerekek, hogy orosz katonák jöttek be az ulvprra. Volt egy kis izgalom a gyerekek között, de nem nagy. Abbahagytuk az órát, s eléjük mentem. Hárman voltak, géppisztolyokkal.

— Nemet van? — kérdezték idegen kiejtéssel.

Intettem, hogy "nincs.

— Radio van?

Erre is intettem, hogy nincs.

— Mi van, itt? — kérdezték oroszul.

•— Skala — mondom.

— Skola?.., Skola?... —

kérdezték vissza, és felderült az arcuk.

i— Szabad bemenni? — kér- Kdezték ezt is oroszul. i —1 Pazsaloszta, tessék — f mondtam s kinyitottam az aj25 kisgyerek jár a bedegkéri napközi óvodába. A termelő- itót- szövetkezet fogata a kültelki gyerekeket elhozza, és vissza t A gyerekek kíváncsian néz- is szállítja otthonukba. A gyerekek a budapesti IX. kerületi itek rájuk, egy kis izgalommal. Víz- és Vasredőny Szerelő Vállalattól egy négyes hintát kap- f A hátsó padban ülők még fel tak ajándékba, melyet már fel is állítottak. Amíg hintázni fis álltak, hogy ók is lássák az mem lehet, addig jól elszórakoznak a teremben az építőkőé- f oroszokat, vajon mit I« akar- kűkkcU és a képeskönyvekkel. Imk*

A katonák megálltak az ajtóban. Onnan néztek befelé, s maguk között beszélgettek.

— Pazsaloszta — mondtam nekik ismét, és invitáltam őket beljebb.

— Nye, nye, nyiljzja!... — szabadkoztak, s valami olyasmit mondhattak, hogy az iskola az szent hely, oda bemenni senkiitek sem szabad, ott tanulni kell, és a tanítást nem szabad zavarni. így értettem erélyes tiltakozásukból.

— Vü ucsityelj? ön tanító?

— kérdezték.

Mondtam, hogy én vagyok a tanító.

— Harasó, har'asó... —

mondták sietve, és intettek a gyerekeknek olyan búcsúzko- dásfélét, velem kezet fogtak, és sietve eltávoztak ...

... Tanítás után észrevettem, hogy az iskola kapuján nagy orosz betűkkel krétával írva ez áll: SKOLA!!!, ami azt is jelentette: Tilos a bemenet. * * *

1945 januárjában négy szovjet- katona érkezett falúnkba. A községházára mentek, ott tolmács segítségével röviden tárgyaltak a bíróval. Majd kijöttek, s eltávoztak.

— Munkára kell menni 18 évtől 40-ig — mondta a bíró.

— Holnap reggel visszajönnek, s nyolckor indulás.

Ezt mindjárt ki is dobolták a faluban, s másnap reggel összejöttünk vagy ötvenen. Fogatokat is rendeltek ki, felültünk és a négy katonával együtt elindultunk.

Nagy hideg volt ebben az időben, s gyakran . le-leszáll- tunk, futottunk egyet a hóban, és gyalogoltunk a szánok mellett. A hátizsákokból egy kis pálinka is előkerült, és közben iszogattunk. A katonákat is megkínáltuk: ők is ittak. Rendes gyerekek voltak, s a legrendesebbet Miskának hívták.

Pár órás út után egyik pusztán kötöttünk ki. Megkaptuk

beosztásunkat• lovakat kellett gondozni. Nem nagyon értettem hozzá, s ráadásul egy rúgás lovat kaptam. Azonban hamar meg lehet ezt is tanulni, s a harmadik nap már rúghatott, amikor csutajtoltom, oda se neki. Csak a szügyét és a hátulját nem tudtam megtisztogatni, mert harapott is.

Észreveszi ezt az én Miska barátom. Tettetett haraggal rám kiált, hogy csutakoljam meg hátul is. Keverék nyelven mondom és mulatom is, hogy én azt nem tudom, mert rúg. Erre azt kérdezi, hogy milyen paraszt vagyok én?

Mondom neki, hogy nekem nem ez a mesterségem — mert már egy kicsit tudtam oroszul.

— Hót mi? — kérdi.

— Ucsityelj, tanító — mondom én.

— Ucsityelj?.. ■ Tü ucsityelj?

Bólintok, hogy az.

— Hát a gyerekeket most ki tanítja? — kérdi.

— Senki — mondom —, mivelhogy én üt vagyok.

— Hű! — azt mondja, s mondott még valami káromkodásfélét, és sietve elment.

Kis vártáivá jön vissza, s int, hogy menjek vele.

Mentem. Bevezetett a kastélyba, ahol a parancsnok volt. Egyenesen hozzá vezetett. Megálltam az ajtó mellett, Miska tisztelgett, és jelentett valamit.

Nagyon mérges lehetett a parancsnok, mert iszonyatosan kiabált Miskára. Miska csak állt vigyázzban, nem szólt az egy árva kukkot sem.

Mikor jól kikiabálta magot, elküldte Miskát, és hozzám lépett.

— No, lesz neked a csutakolásért! — gondol (am magamban hirtelen.

De nem lett., Már nyájas, mbsolygós volt az arca, amikor kezet nyújtott nekem. Mintha mi sem történt volna o.z előbb, mintha js kiabált volna úgy Miskára.

Odahívott az asztalhoz, leültetett, és cigarettával kínált. Majd egy marék cigarettát rám erőszakolt. Igyekeztünk beszélgetni is, de sehogyan sem jutottunk dűlőre. Ezen mindketten jót nevettünk.

Közben Miska visszajött, jelentett valamit. A parancsnok a fiókjából egy piros-fehér- zöld karszalagot vett elő. s szén orosz betűkkel ráírta: UCSITYELJ. Majd hozzám lépett, s a karszalagot a bal karomra húzta, kezet fogott velem s megölelt. Valamit mondott is. de nem értettem egészen. Annyit azonban kivettem, hoay iskoláról, gyerekekről, tanítóról beszélt.

Uramisten, mi lesz ebből? — nondnltam, kissé félve. De Miska már vezetett is kifelé.

Ahogy kiléptem, _ láttam, hoay az aitó előtt egy könnyű szán áll, két szén lóvcl. Miska intett, hogy szálltak fel. Felültem a hátsó ülésre, Miska mellém ült fegyveresen, s már sebes vágtában meg is indultunk keresztül-kasul a mezőn, a friss hávon.

— Hava megyünk? — kérdeztem Miskától szorongó érzéssel.

— Damoj ... damoj ... ucsityelj! — mondta Miska vidáman. ,

— Haza... valóban haza?

— Da-da! — S csekély orosz nyelvtudásommal is megértettem, amit mondott: — Várnak a gyerekek az iskolában!

És valóban vártak.

Ezután, ha katonákkal találkoztam és megláttak karomon a szalagot: mindannyian tisztelegtek. Nem nekem, hanem a tanítónak!

Ekkor értettem meg, hogy a Szovjetunióban milyen más lehet tanítónak lenni. Ekkor tudtam meg, .hogy nálunk is így lesz. Ekkor csillant meg előttem az új élet, a szebb jövő ígérete.

Tarkanyi Lom