Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-30 / 305. szám

Szerda, 1959. december 30.

SOMOGYI NÉPLAP

A község fejlesztés tapasztalataiból

A községfejlesztés alapvető célja, hogy mind nagyobb mértékben segítse kielégíteni . a községek és városok lakosságának ‘gazdasági, szociális, kulturális szükségletét, olyan létesítményeket hozzon létre, amelyek szebbé, kényelmesebbé teszik a dolgozók életét. Fal- vajnkban beton- és aszfaltjárdák készülnek, maholnap teljesen eltűnik a pislákoló petróleumlámpa, és helyette kigyullad a villany a legeldugottabb helyeken is. Művelődési otthonok, iskolai tantermek, orvosi rendelők és ki győzné felsorolni, hogy még mi minden épül a községfejlesztésből falvainkban, városainkban. Ezeket főleg helyi erőforrásokból, a lakosság befizetett forintjaiból, társadalmi • munkával, valamint állami támogatással valósítják meg.

Megyénkben a községfejlesztési alap összege 1959-ben több mint 58 millió forint. A tervezett létesítmények megvalósításáról még nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok, hiszén még év vége előtt vagyunk. Annyi azonban bizonyos, hogy ahol a tanács munkájának középpontjába tudta állítani a községfejlesztést, igénybe vette a párt- és tömegszervezetek, a Hazafias Népfront támogatását, számolt a lakosság kívánságaival és áldozatkészségével, ott nagyon szép eredményeket értek el a községfejlesztési tervek végrehajtásában. Nagybajomban és Tótújfaluban például a lakosság összefogása nyomán olyan eredmények születtek, amelyek példaként állhatnak más községek számara.

A jó községfejlesztési munka egyik leglényegesebb előfeltétele, hogy a tanácsok olyan célkitűzéseket irányozzanak elő, amelyekre a lakosság szívesen áldoz pénzt és végez társadalmi munkát azok megvalósításáért. fgy tettek Nagybajomban az 1959-es évi község-, fejlesztési tervek összeállításakor, amikor egy 400 férőhelyes művelődési otthon felépítését, iskolai' tanterem építését, parkosítást, dűlőutak javítását, árokmetszést terveztek. A művelődési otthon építéséhez mintegy 120 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a község lakossága. Megvalósították a parkosítási tervet is társadalmi munkával, mintegy 10 ezer forint értékben.

Egyes tanácsvezetők azt állítják, hogy a termelőszövetkezeti községekben nem lehet a társadalmi munkát megszervezni. Élő cáfolata ennek az állításnak crAÓtúj falui példa. Tótújfalun IIS'-ugyanúgy, mint Nagybajomban, olyan tervek megvalósítását tűzték célul, amiket a község lakói is akartak és támogattak. Építettek egy csaknem 4 km hosszú bekötő utat, ehhez 217 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a község lakossága. Társadalmi munkával végezték el az összes földmunkát mintegy 182 ezer forint értekben, mégpedig akkor, amikor a mezőgazdasági munkának is a dandárja volt, A bekötő úton kívül községfejlesz- tási alapból, társadalmi munkával építettek az egész község területét behálózó, szilárd burkolatú járdát.

Sorolhatnánk tovább azokat a falvakat, ahol a községfej- tesztési tervek végrehajtásáért sikeresen dolgoztait, Általában azokban a községekben volt gyengébb az eredmény, ahol a tanács vezetői nem vették figyelembe a lakosság igényeit, a rendelkezésre álló helyi és központi anyagforrásokat, a terveket nem vitatták meg a falu népével, s így nem tudták megszervezni a lakosság támogatását.

A községfejlesztés 1950. évi terve és költségvetése most készül. Államunk ez ideig nem tapasztalt nagyméretű támogatást biztosít. A termelőszövetkezeti községekben a lakosság által befizetett minden 1 forint után 1,50 forint, a nem termelőszövetkezeti községekben pedig minden 1 forint után 0,75 forint hozzájárulást ad.

A községi tanácsok a tervek összeállításakor vegyék figyelembe a párt- és tömegszervezetek, a Hazafias Népfront javaslatait, tárgyalják meg azokat a lakossággal. Olyan célkitűzések megvalósítását irányozzák elő, amelyeket a lakosság magáénak vall és támogat.

Németh Lajos

a megyei tanács v. b. titkárságának főelőadója.

Gyarsttlé léptékké! iiaiasfnak elír?

Az első zárszámadás előtt a szentborbási Béke Tsz-ben

SZENIBORBÁSON, ebben a

kis faluban a tavasszal nagyot gondoltak az emberek, s a közös gazdálkodás útjára léptek. 72 család 147 tagja megalakította az 528 holdon gazdálkodó Béke Termelőszövetkezetet. A tsz azóta bebizonyította, hogy életképes. Az elnök, Végi Vendel elmondta, hogy előzetes számítások szerint 37 forintot osztanak egy munkaegységre.

Az idei gazdasági év a közös alap megteremtésének éve a tsz-ben. A tavasszal már közösen vetették el a 15 hold cukorrépát. A jó talajelőkészítéssel és műtrágyázással elérték, hogy a rossz időjárás ellenére holdanként 116 mázsa cukorrépa termett, s 54 mázsa

cukrot és jelentős összeget kap- j jak tervüket, a szarva-marha tak érte. Szép jövedelmet ho-iés sertés törzsállomány kiala- zott a két holdon termesztett j kítását. Vásároltak 40 serdohány is — csaknem 30 ezer lést. Rövidesen vesznek 30 nö- fcrintot. ve udckbikát is. Azokat ieszerAz idén istállók hiánya miatt még nem használhatták ki teljesen az álvattenyésztérben rejlő lehetőségi kit, így is a nyolc szerződött hízott marha egy mintegy 50 ezer forint hasznot hozott a közösnek. Az elkövetkező időben fejleszteni akarják az állattenyésztést, a közelmúltban fejezték be a 80 férőhelyes sertésszáílás felújítását és a 40 férőhelyes szarvasmarha-istálló átépítését. 110 ezer forintért irodának és magtárnak alkslmzs épületet vásároltak istálló”"! együtt. Most már megvalősítA termőíve§ orsós gyümölcsösök telepítésének előnyei

Alacsony törzsű gyümölcsfáról idáig is hallott a gazdatársadalom, de a1 kertészek is úgy vélekedtek róla. mint sok munkát igénylő és nagyüzembe nem való gyümölcsfa alakról.

A kísérletek bebizonyították, hogy nagy üzemben a * termő- íves orsós gyümölcsös alkalmazható, sót jól beilleszthető. Az a célkitűzés, hogy' a gyümölcsösben minőségi és meny* nviségi javulást érjünk el az önköltség állandó csökkentésével, a termöíves orsó felé fordította a kutatók figyelmét. Ennek lényege, hogy a vízszintes helyzetbe lekötött és teljes hosszúságában metszetlenül hagyott vesszők élettani okokból mérsékelt növekedést mutatnak. és rendszerint csak a csúcsrügyekből hoznak hajtást. A vesszők berakódnak termőnyársakkal, termőrügyekkel, és ha. a fák fokozott táplálásáról és vízszükségletéről gondoskodunk, már a telepítést követő harmadik évbeh hoznak termést. A termőíves or- , sófát csak a leggyengébben fejlődő törpealanyon lehet kialakítani. Körte esetében birs legyen az alany. Vigyázzunk azonban, mert egyes fajták, mint például a Bosc-kobak a birs alanyt csak közbenol tással viseli el.

Több áliami gazdaság az almán és körtén kívül már a csonthéjasok termőíves nevelésével is kísérletezik. Mik az előnyei?

A fák hatodik-hetedik évben már teljes termőerőben vannak. Könnyű és nagyon gazdaságos az üzemi kezelése. A szedés — mivel magassága

2—2,5 méter — létra nélkül végezhető el. Köztudomású, hogy a gyümölcsösben a szedés kívánja a legtöbb munkaerőt. A kísérletek szerint ez egy holdon a közepes törziű fáknál 215 munkaórát, a ter- moíves orsónál csupán 105 munkaórát vesz igénybe. Míg a közepes törzsű fákról naponta egy ember 3—5 mázsa termést tud leszedni, addig a törpe fákról 10 mázsát.

Nagy előnyt jelent a tökéletes gépdfeitési lehetőség is. Ez különösen akkor mutatkozik meg, ha itt is alkalmazzuk a széles soros telepítési rendszert.

A termöíves orsós gyümölcsös telepítése a terület tökéletes kihasználását teszi lehetővé, mivel lényegesen kisebb lenyészterületre van szüksége. A régi rendszerű 10xl0-es telepítésben 58 és a 7x13 méteres széles soros rendszerben 63 fa, a törpefákból 6x3 méteres kötés esetén 320 darab fér el holdanként. A fák számának növekedése biztosítja a termés mennyiségének növekedését. A iák kezelése egyszerű. A permetezés éjszaka is^

r

kezelést igéméi, mert ezt busásan visszafizeti. Csak jó fekvésű és humuszban gazdag talajra való, és fokozott trágyázásban kell részesíteni. A Ku- tasi Állami Gazdaság kiskor- pádi gyümölcsösében. ahol termöíves orsókörtét telepítettek 120 holdon, az öntözés lehetőségét is biztosították. Az üitétés köüsége nagy, mivel a holdankénti több fa többe kerül. Bár az élettartamuk csak 20—25 esztendő, de ez alatt az idő alatt jóval több hasznot hoznak, mint a közepes törzsű iák életük végéig.

E termelési mód hibái eltörpülnek előnyei mellett, hiszen célunk az exportminőség biztosítása, a kézi munkaerő csökkentése és a teljes gépesítés, ami az önköltség leszorítását eredményezi. Ezeket a célkitűzéseket legjobban a törpe termőíves oi-sós gyümölcsösben érhetjük el.

Merényi Károly

mezőgazdasági mérnök

Mégis van gáz a föld mélyén

Egy olajbányász életéből

Alig húszéves volt Pin«;ér Ferenc, amikor 1935-ben olajfúró lett. Azóta bejárta az egész országot, volt a Szovjetunióban is, s a 24 évvel ezelőtt Görgetegről elindult fiatal legény most ismét szülőfaluja közelében dolgozik. B« bócsán fúr. Azóta bizony idősebb lett, s, három gyermelr édesapja. Munkatársai, kollégái Pintér- elvtársnak vágj- maguk között Feri bácsinak szólítják.

■ Görgeteget csak néhány kilométer választja el j3abó- csatol. Feri bácsinak mégis 23 évre és sok száz kilométerre volt szüksége, hogy ezt megtegye. Milyen lehetett a dél- somogyi olajfúrás abban az időben, és vajon milyen lesz ezután?

— Eleinte hitetlenkedtem, nem tudtam elképzelni, hogy a földből gáz vagy olaj jöjjön. Valóban olajat, gázt akartok itt találni? — kérdezősködtem, azután megmagyarázták. Eredetileg asztalossegéd voltam, végül én is beálltam olajbányásznak. Kételyeim csakhamar eloszlottak. Egyre jobban bíztam benne, hogy nem dolgozunk hiába. Mikor Lis- pére Jutottam, már biztos voltam a sikerben. Aztán egyre messzebb kerültem Görgetegről. A felszabadulás után az Alföldön dolgoztam, majd a minisztériumban voltam. Mind gyakrabban hallottam a Babócsa környéki fúrások sikeréről. Idevalósi vagyok én is, gondoltam, visszajövök, sokkal nagyobb hasznomat vehetik.

— Már másképpen látom, mint amikor elmentem. Sokat fejlődött a vidék azóta. Annak idején pl. Görgetegen alig volt egy-két kerékpár. Ezeket megcsodáltuk. Ma meg motoron járnak az emberek, és senki sem figyel fel rá. Szépen öltözködnek, tanulnak, szórakoznak. S ők biztosan nem csodálkoznak azon, hogy a földben olajat keresünk.

— Babócsa is megváltozott és az itteni munka is. Úgy gondolom, van jövője ennek a vidéknek. Két irányban, délkeletre és északnyugatra komoly gázmezők vannak, s ez ösztönöz minket a további kutatásra. Biztatóak az eredmények Vízvár és Heresznye határában. Még öt-hat évre van szükség, hogy a Dráva menti részt átkutassuk, és tiszta képet kapjunk a mezőről. Érdemes építeni 3 a bocs ár a. Nem éri csalódás az embereket.

Feri bácsi, a fófúrómester bizakodik a jövőben. Most, állandóan kint tartózkodik a fúrótornyoknál. Egyszer itt, máskor ott-tűnik fel alakja. Mindig siet, mert szeret mindenütt ott lenni. Mint főfúrómestert, mint párttitkárt egyaránt becsülik munkatársai. Ha egy pohár sörre betér 'az italboltba, már körülveszik. »Feri bácsi. Pintér elvtárs..

És néhány ember kisebb-nagyobb gondjával a vállán távozik. Szívesen elintézi mások tígyes-bajcs dolgait. Ha néhány szabad perce van. már siet övéi körébe. Csak felesége p-natz kodik, hogy a családnak bizony nagyon kevés idő jut..

R. F.

ződve, meghíz’-alva akarják értékesíteni. Tervezik még, hogy« 50 sertést vásárolnak hizlalásra.

A tavasszal hozzákezdenek dohánypajta építéséhez* Emelik a dohán” termőterületét. Az idei 2 he’d, helyett jövőre 7 holdat ült€tnekNbe do- hí nypalántával. 198 ezer forint jövedelemre számítanak ebből.

VAN A TSZ-NEK 30 hold

halastó létesítésére alkalmas területe. Mér elkezdték a tárgyalásokat a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal a halastó megépítésére. Ha tervüket sikerül megvalósítani, a halastó is ad évente pár százezer forint jövedelmet. A tavasszal egv univerzális traktort szándékoznak vásárolni: Megoldódik közös akarattal az útépítés is. E munkából a tsz- tagek szorga’masan kiveszik a részüket. Négy kilométeres szakaszon ők végzik el a földmunkát.

Ha a terveket megválói t ják. a jövő gazdasági évben*' szerényen számítva — oh'-forint lesz egy munkaegység értéke. és negyedévenként munkaegységelőleget osztanak.

A nyáron még sokan attól féltek, hogy a tsz-ben bizonytalan jövő áll előttük. Ezért ©’mentek vállalatokhoz dolgozni. Azóta már ők. a tavaszi bizonytalankodók — Horváth, Mihály, Borítás András. MoU nár Ambrus, Gregoricz Mi* hály és Jankovics József — gondolkodóba estek. Látják hogy a tsz biztosítja a jól dolgozó családok megélhetését Erről tanúskodnak az eredmények. Tó'h Ferenc családiéból hárman dolgoztak a tsz-ben. és a család 463 munkaegységet téliesített. Jövedelmük 1 ezer forint. Cserdi József cs:: ládjából ugyancsak harms dolgoztak és.553 munkaegys

get teljesítettek a tavasz jbI,

Jövedelmük 20 646 forint. Gc ■‘anecz József már 62 éves. Eb ten az évben 283 munkaegysé- ■*'t teljesített, s 10 545 forint s részesedése. Ez több mint -havi ezer forint.

A TAGOK LELKESEN é szorgalmasan dolgoznak a szét

tervek megsu’ósításán, tefi

jövőre még rag, "hé jc. tde leimmel zárjak ez. évet: éi szebb legyen -íz életük. A kéz deti nehézségeket már lek’íz

döfték, és estre gyorsuló lép

lekkel, bizakodva haladni! azon a széles úton, and Szen'bcrbás termelöszövetk zeti községet is a boldogját- paraszti életbe viszi.

Németh Sanda

í Disznóölés — nagy

fejsz;

:ve.

elvégezhető (fasorszerü kikép-\ zés). Ilyenkor nem perzselődik ? a gyümölcs. Elérhető magas-\ ságból szedjük, tehát a gyü-> mölcs nem törődik. Ezek ered-a ményezik a gyümölcs jobb mi- ■

nöségét, exportképességét. 4 Tárgyilagosan említsük meg ^ hátrányait is. A fagy- és nyúl-J kár veszélye nagyobb. Éppen 4 ezért fagyzugos helyeken és j kerítés nélkül ne létesítsünk J törpegvümölcsöst. Látszólagos J) az a hátrány, hogy gondosabb 1

Hüsz százalékkal növekszik jövőre mszőpztiaségunk öatfízöu területe

Mezőgazdaságunk öntözhető

területe a jövő évben mintegy húsz százalékkal, 126 000 holdról legalább 150 000 holdra növekszik. A szántóföldi növénytermesztésben elsősorban a természetes csapadékhoz legjobban hasonlító, a növénynek és a talajnak legmegfelelőbb esőszerű permetező öntözés hó- ditdÉárt. Különösen nagy lesz nőéi

a növekedés a termelőszövetkezetekben: 1960-ban csaknem kétszer nagyobb területet tesznek öntözhetövé, mint arneny- nyi az idén mesterséges csapadékot kapott.

A jövő évi öntözési program

Egyik délután Alsó Vukics János így szólt élete párjához:

— Asszony, estére egy szemet se a hízónak. Holnap lesz a napja, levágjuk.

Mari néni értett a szóból. Kerített egy karos kosarat, s elindult a boltba. János bácsi pedig tette a maga dolgát. Élesre fente a szekercét, a kis és nagy késeket. Este meg azt mondta a feleségének:

— Nem úgy lesz a disznóölés, mint máskor. A Balogh komán kívül nem kell nekem senki segítség.

— Hát hogyan bírnak azzal a nagy jószággal ketten? Hogyan? Ezt mondia meg nemegvalósításáv'al több új mód~£ szert alkalmaznak a különbö-f , ,

ző helyi adottságok hasznos!-{ te™, maga túl okos.

Nem-a te dolgod. Mástásáxa. A Bacs megyei homo-f kon. ahol a szokásos viznyerésj igen korlátozott, J

lehetősége négyezer holdat öntöznek maid* a talajvizet felszínre hozó cső-J kutak segítségével. A Hevesi megyei termelőszövetkezetek j földjein megkezdik az expressz) kutak fúrását. A Keleti Fő-i csatorna mentén kipróbálják ai szovjet vízágyú mintájára kéa

szított hazai öntözőgépeket: ezek traktorra szerelve juttat- j ják el £ vizet & növényekhez, *

kor többen kellettek. Holnap csak a koma kell. Bízd csak rám — s a fal felé fordult.

Mari néni még tett-vett szobában és töprengett.

— Ketten... hűm... Bizonyisten csúfság lesz, elszalad a disznó. Vaion miben töri a fejét ez a vén kórság, miben? Örök életben késsel ölték a hízót. S meg most másként n kurta Hát erre kíváncsi vagyok.

Másnap idejében ébredtek.

A felvégről megérkezett a Balogh koma. A vendég tanácstalanul toporgott a konyhában. Kevesellte ő is az erőt.

— Csak ketten leszünk? — kérdezte óvatosan.

— Ketten hát. Talán nem vagyunk elegen? Győzzük szusszal, ne félj. Na. igyál — nyújtotta komája felé a pálinkás üveget Alsó Vukics János.

Mikor a koma abbahagyta a köhögést, így szólt a ház ura:

' — A hízót fejbe csapom a nagy fejszével. Odaállok az ólajtó mellé ... Az asszony csalja kifelé, én mcglóbálom a fejszét és zsuvsz! Persze, csak akkorát kólintok a fejére, hogy elszédüliön. Aztán bele a kést. A Vidékek Pistája mondta, hogy katonáiknál így ölték a hízókat a konyhára.

Tetszett a terv az asszonynak is. meg a komának is.

— Há* akkor gyerünk, ne teketóriázzunk tovább — szólt Meri néni.

Kibcllaqtak. Az udvarén még földig ért a sötét sin. Szinte lopakodva közeledtek az ólhoz. Mari néni az ennik cMnnre torta n tálat, s kinyitotta az óhajtót.

— Csalogasd bátran, ne sajrcd —

nald, nem sokat szent biztatta János bácsi.

A hízó álmosan és barátságtalanul röfögött, mintha vesztét érezte volna.. A2 eg- istenért sem akart kibújni. Az asszony bement az ólba.

— Megrezzentem kicsit, talán előbb kijön. — Ügy is tett.

János bácsi megköpte a markát és várt...

— Na most! — vezényelt. S a fejsze lecsapott. Igen ám, csak nem a disznó tejére. A hízó hátit érte az ütés. Ettől megvadult, és eressz neki! Balogh koma tudta,, hogy baj van. Utánavetette magát, s sikerült is elkapnia a szökevény farkát. Csakhogy az nem állt meg. vitte a vézna Baloghot a sövény felé. Az ágak között aztán lemaradt a koma.

Mari néni haragjában hites ura kalapjához vágta a tálat.

— Vén mafla! Most futkoshat utána.

Alsó Vukics János háza szélső ház. Északról nincs szomszéd. Mindjárt a mező aztán meg a reketiyés következik. Hát ebbe a rekettyédbe menekült a h<-o. ta-m ’' jött elő. Meri n*ni hiába csörgette a kukoricát.

Még meg se virradt a fr luban már beszélték, h 'ij r. öreg Vukics úgy hátba vág: a kenyér mellé valór, hog menten nyoma veszeti.

A végzetes fejszesvhinta után négy nap múlva Vizez Gczg kopogtatott, Vuktcsé ajtaján.

— János bátyám, megvár' hízója.

— Na. ne mondd — esi lant föl az öreg szeme. - Hát hol van. ha megvan?

— A vasút mellett, a n kettyes szélében. Fogja be lovakat és gyerünk. Kocs val kell érte menni, mert c lábon nem jöhet. A Bíró Pi. fa agyonlőtte, azt hittü. hogy vaddisznó. Ránk U madt. Ne féljen, a vér k folyt belőle, mert a Pista bt ledöfte a vadászkést. No, gy rüiik. az áldomást majd ma, isszuk estére.

János bácsi — négy ne óta először — a feleségéh1 intézte szavait.

— Hát akkor, asszony, k szítsd elő a bontószéket — indult kifelé. A vadászok fe segítették 0 kocsira a »zsé! mányt*>. János bácsi hazafe n dűlöutat választotta, és s —i káromkodás közepei rr-ofooad.ta, hogy többet so. öl katona módra disznót.