Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-30 / 305. szám

Szerda, 1959. december 30. SOMOGYI NÉPLAP A község fejlesztés tapasztalataiból A községfejlesztés alapvető célja, hogy mind nagyobb mér­tékben segítse kielégíteni . a községek és városok lakosságá­nak ‘gazdasági, szociális, kultu­rális szükségletét, olyan léte­sítményeket hozzon létre, ame­lyek szebbé, kényelmesebbé te­szik a dolgozók életét. Fal- vajnkban beton- és aszfaltjár­dák készülnek, maholnap tel­jesen eltűnik a pislákoló pet­róleumlámpa, és helyette ki­gyullad a villany a legeldugot­tabb helyeken is. Művelődési otthonok, iskolai tantermek, orvosi rendelők és ki győzné felsorolni, hogy még mi min­den épül a községfejlesztésből falvainkban, városainkban. Ezeket főleg helyi erőforrá­sokból, a lakosság befizetett fo­rintjaiból, társadalmi • munká­val, valamint állami támoga­tással valósítják meg. Megyénkben a községfejlesz­tési alap összege 1959-ben több mint 58 millió forint. A terve­zett létesítmények megvalósí­tásáról még nem állnak ren­delkezésre megfelelő adatok, hiszén még év vége előtt va­gyunk. Annyi azonban bizo­nyos, hogy ahol a tanács mun­kájának középpontjába tudta állítani a községfejlesztést, igénybe vette a párt- és tö­megszervezetek, a Hazafias Népfront támogatását, számolt a lakosság kívánságaival és ál­dozatkészségével, ott nagyon szép eredményeket értek el a községfejlesztési tervek végre­hajtásában. Nagybajomban és Tótújfaluban például a lakos­ság összefogása nyomán olyan eredmények születtek, amelyek példaként állhatnak más köz­ségek számara. A jó községfejlesztési mun­ka egyik leglényegesebb elő­feltétele, hogy a tanácsok olyan célkitűzéseket irányozzanak elő, amelyekre a lakosság szí­vesen áldoz pénzt és végez tár­sadalmi munkát azok megvaló­sításáért. fgy tettek Nagyba­jomban az 1959-es évi község-, fejlesztési tervek összeállítása­kor, amikor egy 400 férőhelyes művelődési otthon felépítését, iskolai' tanterem építését, par­kosítást, dűlőutak javítását, árokmetszést terveztek. A mű­velődési otthon építéséhez mintegy 120 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a község lakossága. Meg­valósították a parkosítási ter­vet is társadalmi munkával, mintegy 10 ezer forint érték­ben. Egyes tanácsvezetők azt ál­lítják, hogy a termelőszövetke­zeti községekben nem lehet a társadalmi munkát megszer­vezni. Élő cáfolata ennek az állításnak crAÓtúj falui példa. Tótújfalun IIS'-ugyanúgy, mint Nagybajomban, olyan tervek megvalósítását tűzték célul, amiket a község lakói is akar­tak és támogattak. Építettek egy csaknem 4 km hosszú be­kötő utat, ehhez 217 ezer fo­rint értékű társadalmi munká­val járult hozzá a község la­kossága. Társadalmi munkával végezték el az összes földmun­kát mintegy 182 ezer forint ér­tekben, mégpedig akkor, ami­kor a mezőgazdasági munká­nak is a dandárja volt, A be­kötő úton kívül községfejlesz- tási alapból, társadalmi mun­kával építettek az egész köz­ség területét behálózó, szilárd burkolatú járdát. Sorolhatnánk tovább azokat a falvakat, ahol a községfej- tesztési tervek végrehajtásáért sikeresen dolgoztait, Általában azokban a községekben volt gyengébb az eredmény, ahol a tanács vezetői nem vették fi­gyelembe a lakosság igényeit, a rendelkezésre álló helyi és központi anyagforrásokat, a terveket nem vitatták meg a falu népével, s így nem tudták megszervezni a lakosság támo­gatását. A községfejlesztés 1950. évi terve és költségvetése most készül. Államunk ez ideig nem tapasztalt nagyméretű támoga­tást biztosít. A termelőszövet­kezeti községekben a lakosság által befizetett minden 1 fo­rint után 1,50 forint, a nem ter­melőszövetkezeti községekben pedig minden 1 forint után 0,75 forint hozzájárulást ad. A községi tanácsok a tervek összeállításakor vegyék figye­lembe a párt- és tömegszerve­zetek, a Hazafias Népfront ja­vaslatait, tárgyalják meg azo­kat a lakossággal. Olyan célki­tűzések megvalósítását irá­nyozzák elő, amelyeket a la­kosság magáénak vall és támo­gat. Németh Lajos a megyei tanács v. b. titkárságának főelőadója. Gyarsttlé léptékké! iiaiasfnak elír? Az első zárszámadás előtt a szentborbási Béke Tsz-ben SZENIBORBÁSON, ebben a kis faluban a tavasszal na­gyot gondoltak az emberek, s a közös gazdálkodás útjára léptek. 72 család 147 tagja megalakította az 528 holdon gazdálkodó Béke Termelőszö­vetkezetet. A tsz azóta bebi­zonyította, hogy életképes. Az elnök, Végi Vendel elmondta, hogy előzetes számítások sze­rint 37 forintot osztanak egy munkaegységre. Az idei gazdasági év a kö­zös alap megteremtésének éve a tsz-ben. A tavasszal már kö­zösen vetették el a 15 hold cukorrépát. A jó talajelőkészí­téssel és műtrágyázással elér­ték, hogy a rossz időjárás el­lenére holdanként 116 mázsa cukorrépa termett, s 54 mázsa cukrot és jelentős összeget kap- j jak tervüket, a szarva-marha tak érte. Szép jövedelmet ho-iés sertés törzsállomány kiala- zott a két holdon termesztett j kítását. Vásároltak 40 ser­dohány is — csaknem 30 ezer lést. Rövidesen vesznek 30 nö- fcrintot. ve udckbikát is. Azokat ieszer­Az idén istállók hiánya mi­att még nem használhatták ki teljesen az álvattenyésztérben rejlő lehetőségi kit, így is a nyolc szerződött hízott marha egy mintegy 50 ezer forint hasznot hozott a közösnek. Az elkövet­kező időben fejleszteni akar­ják az állattenyésztést, a kö­zelmúltban fejezték be a 80 férőhelyes sertésszáílás felújí­tását és a 40 férőhelyes szarvasmarha-istálló átépíté­sét. 110 ezer forintért irodá­nak és magtárnak alkslmzs épületet vásároltak istálló”"! együtt. Most már megvalősít­A termőíve§ orsós gyümölcsösök telepítésének előnyei Alacsony törzsű gyümölcsfá­ról idáig is hallott a gazdatár­sadalom, de a1 kertészek is úgy vélekedtek róla. mint sok munkát igénylő és nagyüzem­be nem való gyümölcsfa alak­ról. A kísérletek bebizonyították, hogy nagy üzemben a * termő- íves orsós gyümölcsös alkal­mazható, sót jól beilleszthető. Az a célkitűzés, hogy' a gyü­mölcsösben minőségi és meny* nviségi javulást érjünk el az önköltség állandó csökkentésé­vel, a termöíves orsó felé for­dította a kutatók figyelmét. Ennek lényege, hogy a vízszin­tes helyzetbe lekötött és teljes hosszúságában metszetlenül hagyott vesszők élettani okok­ból mérsékelt növekedést mu­tatnak. és rendszerint csak a csúcsrügyekből hoznak hajtást. A vesszők berakódnak termő­nyársakkal, termőrügyekkel, és ha. a fák fokozott táplálásá­ról és vízszükségletéről gon­doskodunk, már a telepítést követő harmadik évbeh hoz­nak termést. A termőíves or- , sófát csak a leggyengébben fejlődő törpealanyon lehet ki­alakítani. Körte esetében birs legyen az alany. Vigyázzunk azonban, mert egyes fajták, mint például a Bosc-kobak a birs alanyt csak közbenol tással viseli el. Több áliami gazdaság az al­mán és körtén kívül már a csonthéjasok termőíves neve­lésével is kísérletezik. Mik az előnyei? A fák hatodik-hetedik év­ben már teljes termőerőben vannak. Könnyű és nagyon gazdaságos az üzemi kezelése. A szedés — mivel magassága 2—2,5 méter — létra nélkül vé­gezhető el. Köztudomású, hogy a gyümölcsösben a sze­dés kívánja a legtöbb munka­erőt. A kísérletek szerint ez egy holdon a közepes törziű fáknál 215 munkaórát, a ter- moíves orsónál csupán 105 munkaórát vesz igénybe. Míg a közepes törzsű fákról na­ponta egy ember 3—5 mázsa termést tud leszedni, addig a törpe fákról 10 mázsát. Nagy előnyt jelent a töké­letes gépdfeitési lehetőség is. Ez különösen akkor mutatko­zik meg, ha itt is alkalmazzuk a széles soros telepítési rend­szert. A termöíves orsós gyümöl­csös telepítése a terület töké­letes kihasználását teszi lehe­tővé, mivel lényegesen kisebb lenyészterületre van szüksége. A régi rendszerű 10xl0-es te­lepítésben 58 és a 7x13 méte­res széles soros rendszerben 63 fa, a törpefákból 6x3 méteres kötés esetén 320 darab fér el holdanként. A fák számá­nak növekedése biztosítja a termés mennyiségének növe­kedését. A iák kezelése egy­szerű. A permetezés éjszaka is^ r kezelést igéméi, mert ezt bu­sásan visszafizeti. Csak jó fek­vésű és humuszban gazdag ta­lajra való, és fokozott trágyá­zásban kell részesíteni. A Ku- tasi Állami Gazdaság kiskor- pádi gyümölcsösében. ahol termöíves orsókörtét telepítet­tek 120 holdon, az öntözés le­hetőségét is biztosították. Az üitétés köüsége nagy, mivel a holdankénti több fa többe ke­rül. Bár az élettartamuk csak 20—25 esztendő, de ez alatt az idő alatt jóval több hasznot hoznak, mint a közepes törzsű iák életük végéig. E termelési mód hibái eltör­pülnek előnyei mellett, hiszen célunk az exportminőség biz­tosítása, a kézi munkaerő csökkentése és a teljes gépesí­tés, ami az önköltség leszorítá­sát eredményezi. Ezeket a cél­kitűzéseket legjobban a törpe termőíves oi-sós gyümölcsös­ben érhetjük el. Merényi Károly mezőgazdasági mérnök Mégis van gáz a föld mélyén Egy olajbányász életéből Alig húszéves volt Pin«;ér Ferenc, amikor 1935-ben olajfúró lett. Azóta bejárta az egész országot, volt a Szov­jetunióban is, s a 24 évvel ezelőtt Görgetegről elindult fia­tal legény most ismét szülőfaluja közelében dolgozik. B« bócsán fúr. Azóta bizony idősebb lett, s, három gyermelr édesapja. Munkatársai, kollégái Pintér- elvtársnak vágj- ma­guk között Feri bácsinak szólítják. ■ Görgeteget csak néhány kilométer választja el j3abó- csatol. Feri bácsinak mégis 23 évre és sok száz kilométerre volt szüksége, hogy ezt megtegye. Milyen lehetett a dél- somogyi olajfúrás abban az időben, és vajon milyen lesz ezután? — Eleinte hitetlenkedtem, nem tudtam elképzelni, hogy a földből gáz vagy olaj jöjjön. Valóban olajat, gázt akar­tok itt találni? — kérdezősködtem, azután megmagyarázták. Eredetileg asztalossegéd voltam, végül én is beálltam olaj­bányásznak. Kételyeim csakhamar eloszlottak. Egyre job­ban bíztam benne, hogy nem dolgozunk hiába. Mikor Lis- pére Jutottam, már biztos voltam a sikerben. Aztán egyre messzebb kerültem Görgetegről. A felszabadulás után az Alföldön dolgoztam, majd a minisztériumban voltam. Mind gyakrabban hallottam a Babócsa környéki fúrások sikeré­ről. Idevalósi vagyok én is, gondoltam, visszajövök, sokkal nagyobb hasznomat vehetik. — Már másképpen látom, mint amikor elmentem. Sokat fejlődött a vidék azóta. Annak idején pl. Görgetegen alig volt egy-két kerékpár. Ezeket megcsodáltuk. Ma meg mo­toron járnak az emberek, és senki sem figyel fel rá. Szépen öltözködnek, tanulnak, szórakoznak. S ők biztosan nem cso­dálkoznak azon, hogy a földben olajat keresünk. — Babócsa is megváltozott és az itteni munka is. Úgy gondolom, van jövője ennek a vidéknek. Két irányban, dél­keletre és északnyugatra komoly gázmezők vannak, s ez ösztönöz minket a további kutatásra. Biztatóak az ered­mények Vízvár és Heresznye határában. Még öt-hat évre van szükség, hogy a Dráva menti részt átkutassuk, és tiszta képet kapjunk a mezőről. Érdemes építeni 3 a bocs ár a. Nem éri csalódás az embereket. Feri bácsi, a fófúrómester bizakodik a jövőben. Most, állandóan kint tartózkodik a fúrótornyoknál. Egyszer itt, máskor ott-tűnik fel alakja. Mindig siet, mert szeret min­denütt ott lenni. Mint főfúrómestert, mint párttitkárt egy­aránt becsülik munkatársai. Ha egy pohár sörre betér 'az italboltba, már körülveszik. »Feri bácsi. Pintér elvtárs.. És néhány ember kisebb-nagyobb gondjával a vállán távo­zik. Szívesen elintézi mások tígyes-bajcs dolgait. Ha néhány szabad perce van. már siet övéi körébe. Csak felesége p-natz kodik, hogy a családnak bizony nagyon kevés idő jut.. R. F. ződve, meghíz’-alva akarják ér­tékesíteni. Tervezik még, hogy« 50 sertést vásárolnak hizlalásra. A tavasszal hozzákezdenek dohánypajta építéséhez* Emelik a dohán” termőterüle­tét. Az idei 2 he’d, helyett jö­vőre 7 holdat ült€tnekNbe do- hí nypalántával. 198 ezer fo­rint jövedelemre számítanak ebből. VAN A TSZ-NEK 30 hold halastó létesítésére alkalmas területe. Mér elkezdték a tár­gyalásokat a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal a ha­lastó megépítésére. Ha tervü­ket sikerül megvalósítani, a halastó is ad évente pár száz­ezer forint jövedelmet. A ta­vasszal egv univerzális trak­tort szándékoznak vásárolni: Megoldódik közös akarattal az útépítés is. E munkából a tsz- tagek szorga’masan kiveszik a részüket. Négy kilométeres szakaszon ők végzik el a föld­munkát. Ha a terveket megválói t ják. a jövő gazdasági évben*' szerényen számítva — oh'-fo­rint lesz egy munkaegység ér­téke. és negyedévenként mun­kaegységelőleget osztanak. A nyáron még sokan attól féltek, hogy a tsz-ben bizony­talan jövő áll előttük. Ezért ©’mentek vállalatokhoz dolgoz­ni. Azóta már ők. a tavaszi bizonytalankodók — Horváth, Mihály, Borítás András. MoU nár Ambrus, Gregoricz Mi* hály és Jankovics József — gondolkodóba estek. Látják hogy a tsz biztosítja a jól dol­gozó családok megélhetését Erről tanúskodnak az eredmé­nyek. Tó'h Ferenc családiéból hárman dolgoztak a tsz-ben. és a család 463 munkaegysé­get téliesített. Jövedelmük 1 ezer forint. Cserdi József cs:: ládjából ugyancsak harms dolgoztak és.553 munkaegys get teljesítettek a tavasz jbI, Jövedelmük 20 646 forint. Gc ■‘anecz József már 62 éves. Eb ten az évben 283 munkaegysé- ■*'t teljesített, s 10 545 forint s részesedése. Ez több mint -ha­vi ezer forint. A TAGOK LELKESEN é szorgalmasan dolgoznak a szét tervek megsu’ósításán, tefi jövőre még rag, "hé jc. tde leimmel zárjak ez. évet: éi szebb legyen -íz életük. A kéz deti nehézségeket már lek’íz döfték, és estre gyorsuló lép lekkel, bizakodva haladni! azon a széles úton, and Szen'bcrbás termelöszövetk zeti községet is a boldogját- paraszti életbe viszi. Németh Sanda í Disznóölés — nagy fejsz; :ve. elvégezhető (fasorszerü kikép-\ zés). Ilyenkor nem perzselődik ? a gyümölcs. Elérhető magas-\ ságból szedjük, tehát a gyü-> mölcs nem törődik. Ezek ered-a ményezik a gyümölcs jobb mi- ■ nöségét, exportképességét. 4 Tárgyilagosan említsük meg ^ hátrányait is. A fagy- és nyúl-J kár veszélye nagyobb. Éppen 4 ezért fagyzugos helyeken és j kerítés nélkül ne létesítsünk J törpegvümölcsöst. Látszólagos J) az a hátrány, hogy gondosabb 1 Hüsz százalékkal növekszik jövőre mszőpztiaségunk öatfízöu területe Mezőgazdaságunk öntözhető területe a jövő évben mintegy húsz százalékkal, 126 000 hold­ról legalább 150 000 holdra nö­vekszik. A szántóföldi nö­vénytermesztésben elsősorban a természetes csapadékhoz leg­jobban hasonlító, a növénynek és a talajnak legmegfelelőbb esőszerű permetező öntözés hó- ditdÉárt. Különösen nagy lesz nőéi a növekedés a termelőszövet­kezetekben: 1960-ban csaknem kétszer nagyobb területet tesz­nek öntözhetövé, mint arneny- nyi az idén mesterséges csapa­dékot kapott. A jövő évi öntözési program Egyik délután Alsó Vukics János így szólt élete párjá­hoz: — Asszony, estére egy sze­met se a hízónak. Holnap lesz a napja, levágjuk. Mari néni értett a szóból. Kerített egy karos kosarat, s elindult a boltba. János bá­csi pedig tette a maga dol­gát. Élesre fente a szekercét, a kis és nagy késeket. Este meg azt mondta a feleségé­nek: — Nem úgy lesz a disznó­ölés, mint máskor. A Balogh komán kívül nem kell ne­kem senki segítség. — Hát hogyan bírnak az­zal a nagy jószággal ketten? Hogyan? Ezt mondia meg ne­megvalósításáv'al több új mód~£ szert alkalmaznak a különbö-f , , ző helyi adottságok hasznos!-{ te™, maga túl okos. Nem-a te dolgod. Más­tásáxa. A Bacs megyei homo-f kon. ahol a szokásos viznyerésj igen korlátozott, J lehetősége négyezer holdat öntöznek maid* a talajvizet felszínre hozó cső-J kutak segítségével. A Hevesi megyei termelőszövetkezetek j földjein megkezdik az expressz) kutak fúrását. A Keleti Fő-i csatorna mentén kipróbálják ai szovjet vízágyú mintájára ké­a szított hazai öntözőgépeket: ezek traktorra szerelve juttat- j ják el £ vizet & növényekhez, * kor többen kellettek. Holnap csak a koma kell. Bízd csak rám — s a fal felé fordult. Mari néni még tett-vett szobában és töprengett. — Ketten... hűm... Bi­zonyisten csúfság lesz, elsza­lad a disznó. Vaion miben tö­ri a fejét ez a vén kórság, miben? Örök életben késsel ölték a hízót. S meg most másként n kurta Hát erre kí­váncsi vagyok. Másnap idejében ébredtek. A felvégről megérkezett a Balogh koma. A vendég ta­nácstalanul toporgott a kony­hában. Kevesellte ő is az erőt. — Csak ketten leszünk? — kérdezte óvatosan. — Ketten hát. Talán nem vagyunk elegen? Győzzük szusszal, ne félj. Na. igyál — nyújtotta komája felé a pá­linkás üveget Alsó Vukics János. Mikor a koma abbahagyta a köhögést, így szólt a ház ura: ' — A hízót fejbe csapom a nagy fejszével. Odaállok az ólajtó mellé ... Az asszony csalja kifelé, én mcglóbálom a fejszét és zsuvsz! Persze, csak akkorát kólintok a fejé­re, hogy elszédüliön. Aztán bele a kést. A Vidékek Pistá­ja mondta, hogy katonáiknál így ölték a hízókat a kony­hára. Tetszett a terv az asszony­nak is. meg a komának is. — Há* akkor gyerünk, ne teketóriázzunk tovább — szólt Meri néni. Kibcllaqtak. Az udvarén még földig ért a sötét sin. Szinte lopakodva közeledtek az ólhoz. Mari néni az ennik cMnnre torta n tálat, s kinyi­totta az óhajtót. — Csalogasd bátran, ne saj­rcd — nald, nem sokat szent biztatta János bácsi. A hízó álmosan és barát­ságtalanul röfögött, mintha vesztét érezte volna.. A2 eg- istenért sem akart kibújni. Az asszony bement az ólba. — Megrezzentem kicsit, ta­lán előbb kijön. — Ügy is tett. János bácsi megköpte a markát és várt... — Na most! — vezényelt. S a fejsze lecsapott. Igen ám, csak nem a disznó tejére. A hízó hátit érte az ütés. Et­től megvadult, és eressz ne­ki! Balogh koma tudta,, hogy baj van. Utánavetette magát, s sikerült is elkapnia a szö­kevény farkát. Csakhogy az nem állt meg. vitte a vézna Baloghot a sövény felé. Az ágak között aztán lemaradt a koma. Mari néni haragjában hi­tes ura kalapjához vágta a tálat. — Vén mafla! Most futkos­hat utána. Alsó Vukics János háza szélső ház. Északról nincs szomszéd. Mindjárt a mező aztán meg a reketiyés követ­kezik. Hát ebbe a rekettyéd­be menekült a h<-o. ta-m ’' jött elő. Meri n*ni hiába csörgette a kukoricát. Még meg se virradt a fr luban már beszélték, h 'ij r. öreg Vukics úgy hátba vág: a kenyér mellé valór, hog menten nyoma veszeti. A végzetes fejszesvhinta után négy nap múlva Vizez Gczg kopogtatott, Vuktcsé ajtaján. — János bátyám, megvár' hízója. — Na. ne mondd — esi lant föl az öreg szeme. - Hát hol van. ha megvan? — A vasút mellett, a n kettyes szélében. Fogja be lovakat és gyerünk. Kocs val kell érte menni, mert c lábon nem jöhet. A Bíró Pi. fa agyonlőtte, azt hittü. hogy vaddisznó. Ránk U madt. Ne féljen, a vér k folyt belőle, mert a Pista bt ledöfte a vadászkést. No, gy rüiik. az áldomást majd ma, isszuk estére. János bácsi — négy ne óta először — a feleségéh1 intézte szavait. — Hát akkor, asszony, k szítsd elő a bontószéket — indult kifelé. A vadászok fe segítették 0 kocsira a »zsé! mányt*>. János bácsi hazafe n dűlöutat választotta, és s —i káromkodás közepei rr-ofooad.ta, hogy többet so. öl katona módra disznót.

Next

/
Thumbnails
Contents