Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

/ \H, ------------,va r iLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' *4PQ£>‘ Som ogyi Néplap _AZ MSZMP N 1EGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A Ml :GYEI TANÁCS LAP3A XVI. évfolyam. 284. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök. 1959. december 3. MAI SZAMUNK fARTALMADÓLi II szovíet párikilldötiség látogatása a Gani—MáYUG gyárban (3. oldalon) Emlékek (5. oldalon) Mégsem áll meg a világ! (6. oldalon) FOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT A PÁRTKONGRESSZUS R mandáiumvlzsgáló Amint lapuink tegnapi szá­mában közöltük, a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának keddi ülése Apró Antal, a Politikai Bizott­ság tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese felszólalá­sával fejeződött be. A kongresszus szerdán foly­tatta tanácskozását. A délelőt­ti ülést Somogyi Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja nyitotta meg A kongresszus nevében szeretettel köszöntötte Eloy Torres-1, Venezuela Kommu­nista Pártja Politikai Bizottsá­gának tagját, aki kedden este érkezett Budapestre. Felhívta a jelölő és a fellebbviteli bi­zottságot, hogy kezdje meg munkáját. Illeti Pál, a Központi Bizott­ság tagja, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését. Bevezetőben a budapesti és a megyei párt­értekezletek tapasztalatairól szólt. Megállapította, hogy a párt szervezeti szabályzatának megfelelően az MSZMP vala­mennyi alapszervezetet: >en tit­kosan választották meg a bu­dapesti és a megyei pártérte­kezletek, valamint a legmaga­sabb pártszerv, a kongresszus küldötteit. A fegyveres testüle­tek küldötteit a területi párt­értekezleteken választották meg. Ezzel is kifejezésre jutott a fegyveres testületek szoros kapcsolata a területi pártszer- vefckél. A kongresszusra a küldötte­ket a párttagság rendkívül aktív, nyílt, pártszerű légkör­ben készítette fel. Megállapít­hatjuk — mondotta —, hogy a küldöttek elvi útmutatást kap­tak a megelőző pártértekezle­teken, ahol a párttagság szilárd elvi és politikai egysége, a párt politikájának őszinte, lel­kes helyeslése nyilvánult meg. A pártkongresszus előkészítése során tapasztalható volt a pártonkívüliek széles tömegei részéről is a párt helyes poli­tikájának elismerése és egyet­értésük a szocializmus gyor­sabb felépítésével hazánkban. A továbbiakban bejelentette, hogy a párt Politikai Bizottsá­ga által a kongresszusra meg­állapított képviseleti aránynak megfelelően minden 600 párt­tag után egy küldöttet szavaza­ti joggal és minden 600 tagje­lölt után egy küldöttet tanács­kozási joggal választottak meg az alapszervezetekben. Az el­lenforradalom után újjászerve­ződött Magyar Szocialista Mun­káspártnak 16 805 alapszerveze­tében 402 456 tagja és 35 500 tagjelöltje’ van. A VII. kong­resszusra összesen 674 küldöt­tet választottak szavazati jog­gal és 63 küldöttet tanácskozá­si joggal. Ebből 669 szavazati jogú küldött megjelent a ta­nácskozáson, tehát a kong­resszus határozatképes — mon­dotta. Ezután a kongresszus küldöt­teinek összetételére vonatkozó adatokat ismertette. Kiemelte a küldöttek iskolai végzettségé­ről szóló adatokat, . amelyek kulturális forradalmunk ko- ★ ★ -k jelentése moly és egyre növekvő ered­ményeit mutatják. Az előző kongresszus küldötteinek 22,4 százaléka rendelkezett főisko­lai és egyetemi végzettséggel, most pedig 33,7 százalék. Nagy részük esti vagy levelező tanu­lás útján szerezte meg a főis­kolai vagy egyetemi végzett­séget, ezért a több mint 11 százalékos emeilkedés nagy je­lentőségű. A párt VII. kongresszusán részt vevő küldöttek dolgozó népünk minden rétegét képvi­selik — hangoztatta ezután. Munkások, dolgozó parasztok, párt- és állami funkcionáriu­sok, művészek, tudósok, peda­gógusok, a népköztársaság fegyveres erőinek képviselői vannak jelen a kongresszuson. A mandátumvizsgáló bizottság a kongresszus küldötteinek ösz- szetáíeléfcen látja egyik biztosí­tékát annak, hogy a tanácsko­zás nagy jelentőségű határoza­tai társadalmi életünk minden területére eljutnak, és sikere­sen megvalósulnak. A kongresszus a mandátum- vizsgáló bizottság jelentését tu­domásul vette, majd Fábri Ti­bor budapesti küldött, a Gá­bor Áron Vasöntöde és Gép­gyár öntője szólalt feL Ezután Kállai Gyula, az MSZMP Fo- litikal Bizottságának tagja, a KB titkára emelkedett szólás­ra. • ■ • ■ • . - . Az alabbiákban ismertetjük Apró és Kállai elvtársak fel­szólalását. A fokozódó termelés útján mind több közszükségleti cikk, élelmiszer áll a dolgozók rendelkezésére Apró Antal felszólalása Apró Antal, az, MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese az áruellátás helyzetéről, a belkereskedelem munkájáról és országunk külkereskedel­méről. a szocialista országok­kal folytatott gazdasági kap­csolatairól beszélt. Az ipari és a mezőgazdasági termelésnek a hároméves terv­ben 1960-ra előirányzott szint­jét számos területen már ez évben elérjük — mondotta. — A reálbérek növekedése az 1957—69-es évekre előirányzott 6 százalékkal szemben már 1959-ben eléri a 7 százalékot. A lakosság összes pénzbevétele 1957-hez képest 1959-ben 12,9 százalékkal növekedett. Emel­kedett a bérből és a fizetésből élők száma is. A lakosság fogy ásatásának alakulása hűen tűkrösi a népjólét emelkedését A népjólét emelkedésének leghűbb tükre a lakosság fo­gyasztásának alakulása. Jel­lemző számként említhetem meg. hosv ez év végére a kis­kereskedelmi forgalom több mint 15 százalékkal haladja meg az egyébként is magas 1957-es évi forgalmat. A há­roméves terv ugyanis csak 13 százalékos növekedést irány­zott elő az 1960-as évre. A fo­gyasztás ilyen mérvű alakulá­sa igen örvendetes, mert azt mutatja, hogy a dolgozók jóléte, életszín­vonala a tervezettnél gyor­sabban emelkedik. De azt is meg kell mondani, hogy a növekvő árukeresletet nem mindig tudtuk kielégíteni. Emiatt egyik vagy másik áru­féleségben átmeneti hiányok is mutatkoztak. Ennek ellenére országunk lakosságának áru­ellátása falun és városon álta­lában jónak mondható. Rámutatott Apró elvtárs. hogy a lakosság kereslete egy­re jobban a nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek felé fordult. Ez évben például négy- milliárd forinttal több ruházati cikk került forgalomba, mint 1955-ben. Emellett 1959-ben a lakosság körülbelül 85 száza­lékkal több bútort vásárol, mint 1957-loen. A bútorigények kielégítésére mind több bú­tort hozunk be. Motorkerék­párból a dolgozók 1959-ben 56 százalékkal vásároltak többet, mint 1957-ben. Az sem érdek­telen. hogy amíg 1956 előtt személygépkocsit egyáltalán nem lehetett kapni, addig az 1957—59-es években mintegy 7000 gépkocsit vásároltak ma­gánszemélyek. A lakosság most már a min­dennapi életet megkönnyítő iparcikkekből szeretne minél többét és i óbbat vásárolni. Ezért köteleztük a gépipari és a könnyűipari minisztert, hogy rövid idő alatt számos új ipar­cikk hazai termelését kezdjék el. más keresett iparcikkünk­ből pedig importtal biztosítot­tuk a szükségletek kielégítését. A legutóbbi három évben több mint .négymilliárd forint ér­tékű fogyasztási cikket im­portáltunk. többek között bú­tort. szőnyeget, ruházati cikke­ket. hűtő- és mosógépeket, szá­mos más úi háztartási gépet. Mindezek eredményeképpen — viszonylag rövid idő alatt — a többi között közel 300 000 mo­sógép kerül a dolgozók ottho­nába. 1960-ban pedig 70 000 te­levíziós készüléket vagy ennél' többet akarunk a lakosság ren­delkezésére bocsátani. Azt is meg kell említenünk, hogy je­lenleg Pécsett. Miskolcon már működik a televíziós közvetítő állomás. Előreláthatólag még ez évben befejeződik a szente­si. a soproni és a tokaji relé­állomás építése, és ezzel lénye­géljen biztosítva lesz. hogy az egész ország területén élvezhe­tő legyen a budapesti televí­ziós adó műsora. 1958-ban a munkások és alkalmazottak — egy főre számítva — több mint kétszer annvit költöttek na­gyobb értékű fogyasztási cik­kekre. mint 1955-ben. emellett jelentősen megnőtt az élelmi- szeripari termékek fogyasztása is. Jelentős erőfeszítéseiket tet­tünk az elmúlt három évben a lakáshiány enyhítésére is. A párt és a kormány sokféle in­tézkedéssel segítette elő. hogy minél több dolgozó saját csalá­di otthont építsen. Az állami támogatás összege ebben az időszakban mintegy kétmilliárd forint volt. amelynek segítsé­gével 53 000 lakás lé tesül tr Ál­lami erőből ugyanezen idő alatt körülbelül 54 000 lakás készült és ezzel összesen az 1957—59-es években 137 000 úl lakás épült fék A növekvő népjólétet és a dolgozóknak a szocialista állam iránti bizalmát, a jövőbe vetett hitét mutatja az is. hogy a ta- karékbetétállómánv az ellen­forradalomtól napjainkig kö­rülbelül 3.3 milliárd forinttal emelkedett, vagyis mintegy hétszeresére nőtt. A növekvő életszínvonal, az igények jobb kielégítésére mind az ipar. mind a kereske­delem részéről a következő években további erőfeszítése­ket fogunk tenni. Csak példa­ként említem meg hogy ez év­ben mintegy 2 800 000 párral több cipő került forgalomba, mint 1955-ben. A második ötéves tervben az építőanyagiparban jelentkező szükségletek kielégítésére gyor­sabb ütemben fejlesztjük az építőanyagipart. A párt és a kormány nagy figyelmet fordít a falu áruellá­tásának állandó javítására, A vidéki kiskereskedelmi forga­lom 1959 első felében közel 9 százalékkal haladta meg az elő­ző évit. A növekedés még na­gyobb az úi termelőszövetke­zeti megyékben, ahol az ipar- cikkforgalom például eléri á 20 százalékot is. Igen nagy erő­feszítéseket tettünk, hogy elő­segítsük a mezőgazdasági ter­melés növekedését. Ennek ér­dekében 1958-ban és ez évben közel 9000 traktort kapott a me­zőgazdaság. Több mint másfélmilliárd forintot for­dítottunk mezőgazdasági gépek beszerzésére. A múlt évben és az idén több mint négymilliárd forint értékű építőanyagot vittünk a falvakba. Az utóbbi három évben 80 százalékkal növeltük a mező- gazdaság műtrágyaellátását is. Az országnak kenyérrel, hús­sal való ellátásáért közös a fe­lelősségünk a dolgozó paraszt­sággal, legyenek azok egyéni gazdák vagy tsz-oarasztok. A pártszervezetek, a tanácsok, a felvásárlással foglalkozó szer­vek'magyarázzák meg a dolgo­zó parasztoknak, hogy ugyan­akkor. amikor a szocialista ál­lam mindennel ellátta a falut, jó árakat biztosít termékeikért, saját érdekük és az egész or­szág érdeke, hogy termékfölös­legeiket eladják az államnak. A kormány természetesen, úgy mint eddig, biztosítja a lakosság ellátását, tartalékokat gyűjt, a termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok is egyre na­gyobb szerepet vállalnak az. or­szág ellátásában. A párt célkitűzéseinek meg­felelően a lakosság fogyasztá­si alapját az 1958—65-ös évek között 40—45 százalékkal akar­Apró elvtárs felszólalását mondja« juk tovább emelni, mert rend­szerünk törvényszerűsége, hogy a fokozódó termelés útján mind több szükségleti cikks élelmiszer áll a dolgozók ren­delkezésére. Állandóan saélesítjük külkereskedelmi kapcsolatainkat Népgazdaságunk továbbfej­lődése. második ötéves ter­vünk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából különös jelentősége van a külkereskedelemnek, a szocia­lista országokkal való mind szorosabb együttműködésünk­nek — folytatta Apró Antal. Külkereskedelmi kapcsola­tainkat évről évre szélesítjük, és a földkerekség legtöbb or­szágával kereskedünk. Legszo- rosabbak kereskedelmi kapcso­lataink a szocialista országok­kal. és közöttük is elsősorban a Szovjetunióval. Külkereske­delmi forgalmunk mintegy há­romnegyed részét a szocialista országokkal bonyolítjuk le és teljes külkereskedelmi forgal­munk egyhanmadát a Szovjet­unióval. A tőkés országokra teljes külkereskedelmünk 25 százalé­ka jut. A békés egymás mellett élés elvéből kiindulva, a teljes egyenjogúság alapján szélesíte­ni akarjuk a tőkés országokkal folytatott kereskedelmünket, elsősorban az iparunk fejleszté­séhez szükséges modern gyár­tási eljárások, gyárberendezé­sek vásárlásával. Á külkereskedelem 1959 vé­gére a főbb mutatók tekinteté­ben túlteliesíti a hároméves terv 1960. évi előirányzatait. Így idén a külkereskedelmi forgalom közel 40 százalékkal lesz magasabb, mint 1955-ben volt.. Az idén háromszor annyi gépet és finommechanikai gyártmányt vásároltunk, illet­ve vásárolunk külföldön, mint 1955-ben. . Ma egész külkereskedelmünk; sokkal szilárdabb, -mint az el­lenforradalmat megelőző éveik­ben. Fizetési mérlegünk egyen­súlyban van. devizahelyzetünk is javult. A fizetési mérleg egyensúlyát feltétlenül meg­őrizzük a következő években is. mert az egészséges külke­reskedelemnek ez a legfonto­sabb feltétele. Nemegyszer azonban indokolatlan import­igények jelentkeznek, és van­nak még ma is olyan üzemek* ahol,' nem ■ takarékoskodnak megfelelően a külföldről be­hozott -nyersanyagokkal és eszközökkel. H a tározotta bba n fel kell lépni e káros jelensé­gekkel szemben. . A külkereskedelemre a má­sodik ötéves tervben az eddi­gieknél is nagyobb feladatok hárulnak.. ezért más nagyobb mértékben fejlesztjük az együttműködést a szocialista országokkal. A következő hó­napokban kötjük meg a KGST­(F oly tatás a 2. oldalon.) j A kongresszusi küldöttek egy csoportja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents