Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-25 / 303. szám
kÄÄK'l MäiSEtP lÉ'^SÍ - $* r p pMp Vi r; Ä^K '* WffzP* 1 * v*V6fflF a life £»RSS:si»>& i;p^Sí®M‘i®Es-i Is: > «g:-i^AilllW.,fe:.. -ióMmk?. zsáZsÁ,á*&&& **&■ St$& 3LamcLúiiy,L szünidő ILLIK — NEM ILLIK Az udvarias társalgás formái A társadalmi élet általában megköveteli tőlünk, hogy tapintatosan viselkedjünk. Természetesen ugyanolyan mértekben vonatkozik ez a társalgásra is. A társalgás megkezdésekor gondoljunk arra, hogy a »-hallgatni arany-“ közmondásnak sokszor megvan az Ln- dakofrbsága, hogy sokszor jobb keveset beszélni, mini sokat. Ha a társaságban valakivel beszélünk, kötelességünk, állandóan figyelni. A beszélővel és az egész társasággal szemben udvariatlanságunkat mutatjuk ki, ha nem követjük a beszéd fonalát. Figyelmetlenségünk rossz hatást kelthet a beszélőben, ránk pedig furcsa szemmel nézhetnék, ha semmiképpen sem tudunk a társalgásba bekapcsolódni. Az ilyen figyelmetlenség lehetetlenné teszi a folyékony és szórakoztató társalgást, s néha a társaságot zavarba és kínos helyzetbe hozza. Nem követünk eí hibát. ha. a társalgás közben valaikinek ellentmondónk, azonban csak akkor, ha teljes bizonyossággal ‘ rámutathatunk a tévedésre. Ha állandóan csak egy ember beszélne, és a többiek nem nyilvánítanák véleményüket, az egész társalgás unalmassá válna, és nem kötné le az érdeklődésit. Ha be akarunk kapcsolódni a társalgásba, ügyeljünk arra, hogy beszédünk bizonyos mértékben lebilincselő is legyen. Nagyon gondosan válasszuk meg a témát, amiről beszélni akarunk. Olyan tárgykört válasszunk — különösen, ha nagyobb társaság Van együtt — amely mindenkit érdekel, hogy a felvetett témáról mindenki megmondhassa a saját véleményét. Bizalmas családi ügyek-, ről csak szűk családi körben^ beszéljünk. -* Ha a társaság helyet foglal,,« a társalgás vagy a szórakozás rögtön megkezdődhet. Ha vicceket mondunk, ügyeljünk ar-jj l. sor. 3 láncszemből gyűrűt hor- ra, hogy valakit a tórsaságbóiy^^-. A gyürűbe 16 röVidpéicat ne sértsünk meg. A tarsasag- (öltünk, ban különösen az idősebbeket S » sor: 2 egyszerre befejezett kétráhajtasos pálcát készítünk, kova' aszolunk udvariad a vl es közönségesen. Ha valamit nem értettünk meg jól, nem kérdezünk érni?« kérdőszóval, hanem mindig udvariasan »tessék?« vagy pedig »bocsánat, nem értettem«, -nem figyeltem« szavakkal. Társalgás közben- ne használjuk '»ez nem igaz«, »ez ostobaság« kifejezéseket, hanem ilyesfélét »ez helytelen«, »azt hiszem, véleményem szerint«, vagy »lehet, hogy- téved« kifejezéseket. Ha szórakozás közben ketten beszélgetnek, és véletlenül csatlakozik hozzájuk valaki a társaságból, illik röviden elmondani neki, hogy miről van köztük szó. Azonban maga a harmadik nem kérdezősködik a beszélgetés témájáról. Ha azonban ezt mégis megteszi, udvariatlanság lenne őt elutasítani ilyen szavakkal: »semmi érdekeset« vagy hasonlóképpen. Udvariatlanság társaságban sugdxAózni. Ezzel azt a látszatot kelthetjük, hogy megszólunk valakit a társaságból. Akadnak olyan emberek, akik feltűnően sok idegen kifejezésit használnak csak azért, hogy ezzel hangsúlyozzák műveltségüket. Nem, helyes állandóan és rendszeresen idegen szavakat használni. Társalgás közben nem illik hangosan haho- tázni és állandóan mindenen nevetni. Saját viccünkön ne nevessünk, ezzel a viccet gyakran el is ronthatjuk. Jól nevelt és udvarias ember nők társaságában nem mesél kétértelmű, Ízléstelen vicceket. Ha a férfiak ezt mégis megteszik, jómodorú nők az ilyen tréfákon nem nevetnek, nem veszik figyelembe, és úgy tesznek, mintha .nem is hallották volna. A ragályos betegségekről Rendszerint ősszel és télen jelentkeznek a fertőző, illetve a járványos betegségek. Ahogyan az elnevezésük is bizonyítja, ezek a betegségek mindenkire veszélyesek, mert ragályosak. A ragályos betegségek általában immunizálják, illetve ellenállóvá teszik a szervezetet ugyanazzal a betegséggel szemben. Minden ragályos betegségnek van egy bizonyos kórokozója, ez a kórokozó pedig a vérben ellentestck termelését váltja ki, amelyek gátolják az újabb megbetegedést. Aki egyszer már volt himlős vagy kanyarós, többé nem kapja meg ezeket a betegségeket. Mindegyik fertőző betegségnek van lappangási ideje: ez az idő a bárány himlőnél 10-20 nap, vörhenyncl, illetve skarlátnál 10— 14 nap, rózsahimlőnél, illetve rubeolánál 11-21 nap, tífusznál 7-35 nap, a kanyarónál 10-12 nap. A lappangási idő rendszerint tünetszegény: fáradtság, levertség, apró fejfájások, esetleg bőemelkedés jellemzi. Néha észrevétlenül telik el. A kellemetlen főleg az, hogy éppen a lappangási Időben fertőznek a betegek. A ragályos betegségek esetében a kör második szakaszában jelentkeznek a kiütések. A kiütések már magát a betegséget jellemzik, és felismerésük pontos diagnózis lehetőségét nyújtja. E második tü- netdús szakasz után a lábadozás következik, majd a teljee gyógyulás vagy az esetleges szövődmények, Minden anyának feltétlenül tudnia ken, melyik ragályos betegségnek miijenek a szövődményei, hogy már az első perctől igyekezzék lehetőleg elkerülni ezeket a veszélyes utómegbetegedéseket. Ha gyermekünk például kanyarós gyermekkel játszott, ne vigyük szó nélkül a napközibe vagy iskolába, és várjuk, míg a 'betegség kitör - szóljunk az orvosnak. Már a lappangási Idő alatt különítsük el a közösségbe 11 gyerekektől, hogy a betegséget más gyermek ne kapja meg. Minden járványos betegség bejelentése kötelező. A tanulás megszabja az iskolás gyermek otthoni időbeosztását. A szünidőben viszont időmilliomossá válik a gyermek. Ezért a család irányító és szervező szerepe a szünidőben nélkülözhetetlen. Helytelen egyes szülőknek az az álláspontja, hogy a szünidőben »kímélni kell a munkától a gyermeket, úgyis eléggé igénybe vette az Iskola, hadd pihenjen«. Nem tudja az így gondolkodó nagymama vagy édesanya, hogy ilyen nézetekkel milyen nagy hibát követ el. Elsősorban azért hibás ez a módszer, mert lusta, felelőtlen embereket nevel. Másodsorban tudnunk kell, hogy csak az akíiv pihenésnek vau üdítő hatása. A tétlenség, az ötletszerű időtöltés a helytelen cselekedetek sorozatának rugója lehet. Az iskolai évben szellemi munkát végző tanulót a szünidőben — most a téli szünidőben is — fokozott mértékben kell bekapcsolni a család tevékenységébe. A helyesen irányított, nevelt gyermekekben meg is van erre a készség, az igény. Több tanulót - 15—-15 éveseket — kérdeztünk meg, hogy akar-c a szünidőben bekapcsolódni a család munkájába. A válaszok nem általánosságként fejezik ki a szünidő alatti segítségnyújtást, hanem nagy részük pontosan megjelöli a munkakört is. A lányok és fiúk többsége kiveszi részét a háztartási munkákból. Igen sokan az állásban levő anya teljes otthoni munkakörének - főzés, takarítás, beszerzés — elvégzésére vállalkoznak. Rendszeres munkát adni a gyermekeknek szünidőben, erre kell törekedni anélkül, hogy a gyermeket túlterhelnénk. Lehetőséget kell biztosítani arra is — s nem utolsósorban —, hogy meghatározott időben naponta tanuljon, de jusson ideje a játszásra, sportolásra, szórakozásra is. Sötétkék taftruha, A gallér és kézelő fehér organ- 7ából vagy fehér taítból készült, a széles öv rolnizással van eldolgozva. (Baloldali minta.) Brokát selyemből készült alkalmi ruha saját anyagából készült övvel, melyet angol masni díszít. Lehet bársonyból is készíteni. (Jobboldali minta.) Teveszőr fiúkabát bőrdlszítéssel. Piros velúrkabát kislányoknak* fehér báránygallérral, karmantyúval és gombokkal. Teasütemények DXÖ ROPOGÖS 14 deka lisztet, 14 deka vajat, 14 deka cukrot, 14 deka őrölt diót, 2 tojássárgát és egy evőkanál narancs- vagy teáskanál cátromlevet jól eldolgozunk; fél centi vastagra nyújtjuk, 3 centi átmérőjű po- gácsa&zúróval kiszaggatjuk, megkenjük tojásfehérjével, felét a kiszaggatott tésztának fél diókkal díszítjük, azután kikent, lisztezett pléhen mind megsütjük. Mikor már hidegek, az üres tésztákat megkenjük lekvárral, és rájuk helyezzük a fél dióval díszítettekeL KEKSZ 25 deka porcukrot, 4 egész tojást. 20 deka vajat, 1 csomag vaníliát tálban negyedóráig keverünk, azután összeállítjuk a deszkán 55 deka sima liszttel, és ha sűrű, 2—3 kanáJ tejet adunk hozzá. Jól összegyúrjuk, készítünk belőle 8—10 kis cipót, ezeket egyenként kinyújtjuk. Különböző formákat szaggatunk belőle, és rögtön kisütjük tepsiben. Világossárga legyen. APKO S ÜTEMÉNT Tizenöt deka darált diót, 12 deka cukrot, 20 deka vajat, 40 deka lisztet, fél citrom levét és reszelt héját, egy kanál rumot és egy egész tojást összegyúrunk. Ha nem állna össze eléggé, egy kis tejfelt verhetünk hozzá. Ujjnyi vastagra nyújtjuk. Tetszés szerinti formákra szaggatjuk, durvára tört cukros dióval hintjük, világosbarnára sütjük. Négyszögű csillagokból összeállított terítő Gyermekeknek ne hanyagoljuk eí. A társalgás legyen általános, és szóljon mindenkihez. Ha valamiben nem vagyunk teljesen ssk, állításunkat vonjuk vi&z- sza, és ne ragaszkodjunk csökönyösen es makacsul hozzá. A kérdésekre rövid »igen« zöttük 1 rövidpálca kimarad, 4 láncszem után ismét 2 egyszerre 'befejezett kétráhajtásos pálca kö- ,1 vetkezik, de az első. az előző pál- bizto Icával azonos, míg a másodikat az ettől számított második rövídpál- cába öltjük. Ez ismétlődik össze- seri nyolcszor. (Az első pálcát láncszemmel képezzük.) 4. sor: 3 kétráhajtásos pálca, 2 kerül, az első ívbe. majd 2 láncvágy »inem«-mel válaszoljumk, Jszem után 8 egyrahajtasos pálca a azonban mindig legalább eny- ^másodikba, 2 láncszem után ez isnyit tegyünk hozza: »igen, aszs. sor: A z háromtagú pálcára»- szonyom-«, vagy »nem, mérnök Jport kétláncszemes ivébe két azoplvtárs« »szerencsére io^p^íuos Pálcacsoport kerül. 3 láncszem ewuLrs«, szerencsire igen jután a nyolctagú paicacsoport fónagy »sajnos -nem,-«. Sohasem Phé 10 pálca kerül úgy, hogy az ei- =^^*0^vvv,wvv,B^!!9nr«!vw^e‘^TVVa^3Ő és az utolsó pálcába 2—2 pálcát öltünk. 3 láncszem után körbe isin étiünk. 6. sor: A kétláncszemes ívbe Ismét 2 háromtagú pálcacsoport kerül. 5 láncszem után a tíztagú pal- cacsoport első 5 pálcája fölé 3 ket-f ráhajtasos. 1 egyráhajtásos pálcát,^ 1 láncszemet. 1 rövidpálcát horgolunk, majd 3 láncszem után — a második 5 pálca felett — ez fordított sorrendben ismétlődik. 5 láncszem után előírói ismétlünk. és Mátyás király az öreg szántóvető Vegyszer Mátyás király, Tovább megy a király, ott- ha a sárba dobnám, mert so- mikor szert,eszejjel járt hagyják az öreget, s azt mond- hősem látom. •az országban, hadd lássa; mi- ja az uraknak: — Hát az ml: hány még a lyen dolga van a szegénynép- — Na, urak, aki meg tudja harminckettő? 7. sor: A kétLáncszemes ivbeX^e^ c(Jy faiu mellett kiment a magyarázni a kérdéseimet, an- — Megmondom, ha leólvashorgo!.u^r0“Ta^tkzem^?°eg^áls^2^e, « ott szóba állott egy nak egy uradalmat adok. nak tíz aranyat. hajtásos pálcával öltünk az előzőül öreg szántóvető emberrel. Ve- Bezzeg szerették volna az Jól van, leolvassák azt is. sor lánciveinek utolsó szemébe, 4í;e voU a ^s^re^e Hatalmas urak kitalálni, de hiába tör- — Ennek az a magyarázata, után i - egymástól J-g,-----------------, i-i-z,..---------------:----------_ iék a fejüket, nem találták ki. hogy mikor fiatal voltam,, harM it volt, mit nem tenni, visz- minckét fogam volt, most meg lánCSZem uuiu u — cgjuuaotui »'.wj 7 . , . láncszemmel elválasztott — kétvá-CiWő'Qy iltqK. A Király megismer" hajtásos pálca kerül (az ismert?^te az öreg szántói>etőt, aki nedelta motívum) a középső három' láncszemes ívbe, 4 láncszem, 1 egyráhajtásos pálca és 5 láncszem után a minta ismétlődik. 8. sor: A láncivekbe most kétszer' 2 háromtagú palcacsoport kerül, közöttük 8 láncszemet horgolunk,, 5 láncszem 1 kétrahajtásos pálca és két láncszem után 2 delta motí-, vum következik, végül 2 láncszem, 1 kétráhajtásos pálca és 5 lánc-' szem után ismétlünk. 1 ki hajdanában katonája volt. famentek az öreghez. Körül- csak tizenkettő. Ezzel a szóval köszöntötte az f°3tak,. kertek., hogy mondja — No lám-, ez nekünk orectei’ mi annak a oeszednek a eszünkbe sem jutott — mond- Tisztességgel, öreg! magyarázata. Azt mondja Felelt a szántóvető: magyarázata. Azt mondja az ták az urak. öreg: — Hát a bakkecskéket hogy ............. — Hát nem hallották az fejné meg? U , oszonom az asszonynak. uram^í mondott a király? — Azt is megmondom tíz g Azt kérdi aztan a király: ^ Addig nem szabad megmonda- aranyért. 5 Hiány pénzért dolgozik nőm, amíg a király képét nem Leolvassák a tíz aranyat, * 6 kend? látom 9. sor: Az előbbiek szerint ismé-* A.Tvines kirn- ’ teljük a pálcacsoportokat, de kö-i ™ .euegcs Kira- f e így> de úgy — monzéjük most 4 láncszem, 2 rövldpál-Jglyom, hatért. /tr,+tAv „mV *r,0n-fi ca, 3 láncszem, 2 rövidpálca és 46 — s hányból él kend? láncszem kerüL 5 láncszem és 1:* Jz.mäIiäi kétráhajtásos pálca után 3 deltaV- rveiioooí. mondja az öreg: — Hát úgy fejem meg dották az urak, megfi- bakkecskéket., ahogy most az zetik urasan, csak magyarázza V-rakat megfejtem, mondja az meg. De bezzeg elszégyellték mamotívum következik, végül 1 két-^ör^gf. ráhajtásos pálca és 5 láncszem^) —. Hát négyet h&iXL tesz után ismétlünk. skend? 10. sor: A szélső kétláncszemes^; _ * ívekben ismételjük a pálcaesopor-'^*; telelte ez öreg: tokát, közéjük 8 láncszemet, majd,^ — sárba dobom. a háromláncszemes ívekben 8 há-v3 romráhajtásos pálcát és 8 láncsze-S Tovább kerdez a k.idly. met horgolunk. 5 láncszemet 1 rö-^Q — Hat, öreg hány még a vidpálcával leöltünk az öüáncsze-^^.p^i.^kg^j? mes ívbe, majd négyszer 6 lánc-0 . , . ' . . . , . szem és 1 rövidpálca ismétlődik ap A bizony, felséges KiTdr következő ívekben. 5 láncszem te-'gtyom, már csak tizenkettő. jezi be az ismétlődő motívumot, g - Hát a bakkecskéket meg ső és utolsó báromráhaitásos pál-ptudna-e fejnit keraezi a, ki- cákkal, a kétszer háromtagú pálca-$rály. csoportokkal és a hatláncszemesá — jyrea usz xn kirn- '“"‘'T* ívekkel horgoljuk össze. 9 ieg olz en> Jei~eyes KlTa tesseg. A terítő annál szebb, minél több i/0771- — No, ez igaz csillagból állítjuk össze, a térítőtá Azt mondja a király: a2 urak Ä'TSilTaT«1'ÄTO - ”*■*?! ^ isten, áldia - Deh°ev veti kend a pénzt háromráhajtásos pálcák helyett rö~ tneg, az én Kereteseimnek, ma- a sárba? vüdpálcát horgolunk, a háromtagú gyarázatát addig senkinek meg — Hát úgy hogy kettőből mes,a<mig0a10deltaÖmotivurnokCfölé ™ ‘mondja amíg a képemet magam élek,’négyet a fiamra — Jól van — mondotta az gukat az urak, nagy bosszúsá- öreg —, hát adjanak tíz ara- gukban azt mondták: nyat. — Mindjárt leolvastak — No, megálljon kend, majd az öregnek tíz csengő aranyat, megmondjuk a királyr.« ■ hogy s kérdi az egyik úr: magma j a be a:' \ pe— Hát mikor a király azzal -l0 n- J « • - S3m köszöntötte, hogy »tisztesség- — Nem-e? — mondotta az gél, öreg«, miért válaszolta öreg —, én nem láttam a kikend, hogy »köszönöm az asz- rályunk képét? De bizony látszonynak«7 — Azért — felelt az öreg —, mert az asszony mossa rám a ruhát, a tiszta ruha pedig tiszmondották i hétláucszemes pikót horgolunk. meg nem látja. költők. Az pedig annyi, mint- kullogtak. tam, itt van ni — s mutatta az aranyon a király képét. — Mert úgy tudják meg az urak, hogy így értette a király is, hogy addig ne magyarázzam a beszédét, míg pénzen nem látom meg a képét. 7)» most már az uraknak sem volt több szavuk, otthagyták az öreget, s nagy iggenkezve a király után
