Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-23 / 301. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1959. gépember 28* Megnyílt az SZKP Központi Bizottságának plénuma Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottsága kedden megnyílt plénumáinak napirendjén hét szovjet' köz­társaság képviselőinek beszá­molója szerepel. E beszámolók ismertetik az OSZSZSZK, Uk­rajna, Kazahsztán, Belorusz- szija. Üzbekisztán. Tádzsikisz­tán és Azerbajdzsán mezőgaz­daságának további fcjlesztcsé- vel összefüggő problémákat. E beszámolók nyomán a ple­num megvitatja, milyen in- tcz’r-désekne van szükség, hogy végrehajtsák az SZKP XXI. kongresszusán, valamint a Központi Bizottság 1958. de­cemberi plénumán a földmű­velés fellendítéséről, a gabona­félék, a cukorrépa, a gyapot és más növényfajták termelé­sének növeléséről hozott hatá­rozatokat. Megvitatják a közös állat- tenyésztés fejlesztésének, ho­zama növelését, a mezőgazda- sági káderek problémáit. a me­zőgazdaság további gépesíté­sét, a kolhozok közös gazda­ságának erősítését és a kol­fi békés együttélés nem jelent ideeiégial alkalmazkodást Togliatti beszéde Fermóban Róma (TASZSZ). PaVmíro Togliatti, az Olasz Kommunis­ta Párt főtitkára beszédet mon­dott Fermóban. Ismertette a párt feladatait a nemzetközi feszültség enyhülésének idő­szakában. Hangsúlyozta, hogy a szocialista rendszer minden területen bebizonyította elvi­tathatatlan föüónyét a régi, kapitalista rendszerrel szem­ben. Másfelől — fűzte hozzá — az imperialista tábor nem i képes tovább haladni a hideg­hozparasztok jólétének további i háború, a katonai tömbök ré- emelését is. (MTI) I gi útján. Szovjet tudósok leszerelési felhívása Moszk.ua (TASZSZ). A szov­jet közgazdászok, filozófusok, történészek gyűlést tartottak a moszkvai világgazdasági és nemzetközi politikai intézet­ben. Az egybegyűltek felhívás­ban fordultak a világ tudósai­hoz. »A tudósok szent köteles­sége — mondja a felhívás —, hogy minden erejüket latba vessék az általános és teljes leszerelésért. Nem tűrhetjük, hogy egy ostoba véletlen há­borút robbanthasson, lä. Nem engedhetjük meg emberek tiz­es százmillióinak, értelmetlen és barbár elpusztítását, váro­sok és kulturális értékek le­rombolását. A tudósok és a jó­akarata. emberek közös erőfe­szítéssel hárítsák el az embe­riség felöl a rádióaktiv fertő­zés borzalmas veszélyét.« (MTI) A? atlanti gazdasági együtt' működésre! tárgyainak januárban a nyugati hatalmak Párizs (MTI). Nagy-Britan- nia, az Egyesült Államok, Ka­nada és a nyugat-európai or­szágok a jövő hónapban Pá­rizsban megbeszélést folytat­nak, s kísérletet tesznek a szo­rosabb atlanti gazdasági együttműködés megteremtésé­re — jelenti a Reuter. A gazdasági értekezleten azt vitatják meg. hogyan lehet el­hárítani az európai gazdasági csoportosulások között esetleg kirobbanó gazdasági háborút. Az amerikai külügyminisz­térium hivatalos személyiségei hangsúlyozták, hogy az Egye­sült Államok élesen elítéli »he­teknek« azt a tervét, hogy Eu­rópában kiváltságos kereske­delmi övezetet hozzanak létre. Hangoztatták, Amerika az olyan határozatokat is helyte­leníti. amelyek »csorbítják az Egyesült Államok, Japán, a latin-amerikai országok és más nemzetek kereskedelmi érdekeit«. Eisenhower spanyolországi útjáról London (MTI). A Daily He­rald Eisenhower spanyolorszá­gi látogatásait »baklövésnek« nevezi. »A spanyoSországiak vagy a száműzetésben élők, .azok, akik hisznek a szabad­ságban — írja hírmagyaráza­tában a lap —, most úgy ér­zik, hogy elárulták őket. Kü­lönböző ükből sok spanyol fa­siszta sem kívánja, hogy or­szága szerves része legyen az amerikai védelmi rendszernek. Nyugatom pedig sokam aggód­nak amiatt, hogy vezetőik Mussolini és Hitler cinkosával barártikozzaaia k. Eisenhower hideg fogatatásban részesül! Madridban Párizs (MTI). Még a jobbol­dali párizsi lapok is azt ír­ják, hogy rendkívül hideg volt Eisenhower madridi fogadta­tása. A Figaro szerint a tö­meg Eisenhower bevonulásakor szinte mozdulatlan volt. A ma­gyarázat még a Figaro szerint is az, hogy sok spanyol mély­ségesen sajnálatosnak tartja a Franco-rendszemek adott in­gyen propaganda lehetőséget Az Au rare említést tesz az Egyesült Államok elnökét ké­nyelmetlen érzésekkel eltöltő amerikai sajtókampányról. Számos amerikai lap nem fu­karkodik a bírálatokkal, mert úgy véli, hogy a Franco—Ei­senhower találkozó egy totális rendszernek az Egyesült Álla­mok által történt elismerését jelenti. Eisenhower elutazóit Spanyolországból Madrid (MTI). Nyugati hir- ügynökségek jelentik, hogy Eisenhower kedden reggel a Madriditól 15 kilométerre lévő El Prado palotában tárgyalt Togliatti szerint a pártszer­vezeteknek tekintettel kell lenniük a megváltozott objek­tív körülményekre. Ugyanak­kor óvta a kommunistákat mindenféle ideológiai jellegű alkalmazkodástól. Olykor olyan szóbeszédeket hall az ember — mondotta Togliatti —, hogy az enyhülés, a békés együtt­élés szükségképpen a külön­böző ideológiák összeolvadá­sát, kölcsönös kiegyenlítődé­sét jelenti. Ez súlyos tévedés. A békés együttélés csupán azt jelenti, hogy a különböző rend­szerek és országok között meg­kezdődik a verseny, de nem a fegyveres harc területén, ha­nem a szociális, tudományos, gazdasági és kulturális ered­mények elérésében. Togliatti élesen bírálta az atlanti tömb tevékenységét, amely egyáltalán nincs össz­hangban a nemzetközi enyhü­léssel. Képtelennek nevezte Pella ols.sz külügyminiszter ál­láspontját, aki kijelentette, hogy Olaszország kész még nagyobb katonai kötelezettsé­geket magára vállalni. (MTI) Francia javaslat a leszerelési bizottság összehívására Moszkva (AFP). Dejean, Franciaország moszkvai nagy­követe kedden öt nyugati ha­talom — Franciaország, Ang­lia, az Egyesült Államok, Ka­nada és Olaszország névében indítványozta a Szovjetunió­nak, hogy a' tíztagú leszerelési bizottság március 15-én üljön össze Genfben. Ügy hírlik, hogy a párizsi külügyminiszteri tanácskozá­A francia hadsereget megtanították a kínzásra London (Reuter); A Daily Herald vezércikkét de Gaulle- nak címezi. A lap felszólítja a francia elnököt, intézkedjék, hogy a francia hadseregben megszüntessék a kínvallatás módszerének alkalmazását. Okiratok tanúskodnak arról — hangoztatja az angol lap —, hogy a Jean d’Arc- nevét vi­selő kiképzötáborban a kín- vallatási módszerek alkalmazá­sára oktatták a francia hadse­reget. A kiképzők azt mond­ták, a kínzásrak »emberinek« kell lenni, ami azt jelenti, hogy abba kell hagyni, amikor az áldozat már nem tud be­szélni. Legfőbb követelménye pedig, hogy »a kezelés« ne hagyjon nyomot maga után. Francoval, majd magyar idő sok; befejeztével Franciaorszá- szerint 10,56 arakor Spanyol-. got a négy nyugati ország bíz- orszagból repülőgépen elindult ta meg e javaslat előterjeszte- Casablancáiba. lsével. (MTI) A párizsi sáróköslemény sajtóvisszhangja London (MTI). Londonban vegyes érzésekkel fogadják a nyugati csúcstalálkozónál ki ­adott párizsi közleményt. He­lyeslik, hogy a nyugati hatal­mak végre-valahára határo­zott időpontot javasoltak a csúcstalálkozóra, bár az ápri­lis 27-i dátumot nem tartják szerencsésnek, mert csak né­hány napot hagy a mefi'eszé- lések számára. Másfelől lep­lezetlen aggodalmat kelt a visszatérés Berlin ügyében a régi merev állásponthoz. A Daily Herald diplomáciai tudósítója szerint a közlemény azt jelenti, hogy a Nyugat visszavon­ta a Genfben felajánlott berlini engedményeket, és ezt az értelmezést a néme­tek megerősítik. A nagy befolyással bíró poli­tikai lapok borús hangon feje­zik ki csalódásukat a nagyon sovány párizsi eredmények és főleg a nyugati egység hiánya miatt. A Daily Telegraph szerint a párizsi közlemény olyan ügy­védeik között megfogalmazott nyilatkozatokhoz hasonlít, amely lehetővé teszi, hogy a résztvevők ellentéteiket bíró­ságon kívül intézzék el. Az a tény, hogy ezt sikerként üd- vözlik, mutatja, milyen vér­szegény lett a szövetség. Párizs (MTI). A párizsi né­gyes nyugati konferencia to­vábbra is a francia sajtó ér­deklődésének előterében áll. Az Aurore így ír: A parrzs konferencia mérlege nem kész* tethet bennünket lelkes kom­mentárokra. Igaz, egyetértet­tek Hruscsov meghívásában, de hogy mit fognak majd neki mondani, az más kérdés —> lásd Berlin dolgát. A l’Humanité megállapítja, a párizsi döntés hivatalos formát ad annak, hogy valamennyi kapitalista nagyhatalom csatlakozott a csúcskonferencia gondola­tához. Olyan esemény ez, amelynek fontosságát felesleges aláhúz­ni. Megmutatja, mekkora vál­tozások történtek a nemzetkö­zi kapcsolatokban. Ez az eny­hülés irányában kialakuló for­dulat megerősítése, de nem azt jelenti, hogy minden probléma megoldódott, és hogy a hideg- háborús nosztalgiával elteltek egyszerre a békés együttélés híveivé váltak volna. Adenau­er részvétele a párizsi megbe­széléseken önmagában is meg kell hogy óvjon bennünket a túlságos illúzióktól — írja a Francia Kommunista Párt lap­ja, majd rámutat a berlini kérdésben megmutatkozó nyu­gati véleményeltérésre, a fran­cia és az amerikai kapitaliz­mus között fennálló komoly ellentétekre. Megállapítja, *ogy a záróközlemény hiába emle­geti a gazdasági kérdésekben az »együttműködés elveit«, nem feledtetheti el, kapitalista országok közti viszonyában a törvénye érvényes. hogy a egymás- dzsungel A esetetek Távirati Iroda közleménye a „Szakad Európa“ rádió és a CIC csekszlevákellenes provokációjáról Truman elfelejti, hogy már Prága (CTK). Az amerikai * hadsereg heidelbergi parancs- < noksága néhány nappal ezelőtt „ ______ l _ » I. \ provokációs célzatú nyilatko­n em vagyunk a negyvenes evekben...« zatot tett. Ebben azzal vádol­j ta a salzburgi csehszlovák kon- után se végezzen nukleáris «.zulátus egyik munkatársát. Moszkva (MTI). Truman, az Egyesült Államok volt elnöke Indianapolis ban ki­jelentette, nem ért egyet az­zal, hogy az Egyesült Álla­mok 1960. január 21-e után se hajtson végre nukleáris fegyverkísérleteiket. Mint Igor Orlov, a TASZSZ szemleírója megállapítja, Truman ezzel az álláspont­jával ellentétbe került az amerikai Demokrata Párt konzultatív tanácsának nem­rég kiadott külön nyilatko­zatával, amely éppen azt ja­vasolta az amerikai kor­mánynak, hogy január elseje fegyverkísérleteket. J hogy megkísérelte a »Szabad Amikor Truman a nukle- t Európa« rádió müncheni stú- áris fegyverkísérletek felújí- J diójában dolgozó alkalmazot- tása mellett emel szót - « tak meg mérgezését, folytatja Orlov —, nemsjí- J A Csehszlovák Távirati író­mról az amerikai választók « dát felhatalmazták annak ki- tömegeinek hangulatával. J jelentésére, hogy a heidelber- Annak a rendkívül szűk kör- « amerikai parancsnokság nyi- nek tagjaival fúj egy követ, latkozatában foglalt kijelenté- akik még nem adták fel az « sek nem egyebek légből kapott eröpolitika és az atomzsa- * koholmányoknál. Olyan körök rolás gondolatát, s megfeled- í mesterkedései ezek, amelyek a kőnek arról, hogy már nem * legsúlyosabb provokációktól vagyunk a negyvenes évek- , .. re?€nr,?k .V1S£Z* *. n€m; ben, amikor Truman és Äk- J zetko?1 íes^ítseg enyhulesemok kori külügyminisztere. Ache- J son megindította a hideghá- * ötöseikben. borút ' Ez a provokáció újabb bizo­nyíték az úgynevezett Szabad Európa Bizottság teljes er­kölcstelenségére és bűnös te­vékenységére. Mindazok, akik a napokban terjesztették a »Szabad Európa« rádió újabb rágalmait és hazugságait, ne tévesszék szem elől, hogy a nemzetközi feszültség enyhülé­se ellen irányuló ilyen akciók csupán a békés és a nemzet­közi megértés esküdt ellensé­geit szolgálják. (MTI) Nyugatnémet, francia és olasz hadiipari együttműködés Nyugat-Németország, Fran­ciaország és Olaszország kor­mánya közösen szándékozik megszervezni a rakétagyár­tást. A Die Welt szerint Bonn, Párizs és Róma az Egyesült A New York Herald Tribune „Tehetséges embere** (Egy hasudoxó újságíró leleplezése) írta: L Szlavin A SZOCIALISTA ORSZÁ­GOKBA LÁTOGATÓ nyugati .u risták, üzletemberek, poli- ikusok, művészek, újságírók iradatába a közelmúltban be- érkőzött Mr. Evans, a New (ork Herald Tribune című lap ydósítója is. Evans bosszúsan fedezte fel, logy rengeteg külföldi jár a izoeialista országokban, s rá- ótt: teljesen lehetetlen, hogy •omhalmaznak ábrázolja Prá- Sát. Varsót, Budapestet. Buka­restet és Dimitrovot, mint aho­gyan szerette volna. A szemta- íúk száma oly nagy, hogy lemmiképpen sem sülne el jól i dolog. Mit tegyen hát? Kény- elen-keiletlen beismerj, hogy •a lengyel szocialista rend- >zer . .. látszólag sikeresen ejlödik«. Ugyanez a helyzet Csehszlovákiában is. »Mivel az ileimiszerek olcsók és a lak­bér a havi íizfetés 5—10 száza- éka között ingadozik, ezért lem lehet csodálni, hogy a isehek, akik szombaton és va­sárnap meg hétköznap estén- vént rendszerint elárasztják a toiclav teret, oly jól öltözöttek :s oly jól tápláltaknak látsza­lak.« Evans kénytelen volt észre­venni. hogy Budapesten »a :öldellő virágos parkok, ugyan­így, mint New Yorkban, va- sárnan reppri már tele vannak gyereke*-.. A szülők is M- Ésgástalan polgári divat szerint »Egyetemisták, öl töznek... A vasárnap reg­gel képét a jó hangulat légkö­re hatja át. Meg lehet látni a statisztikai adatok szemléltető igazolását: az életszínvonal ha­tározottan magasabb, 1956-ban«. Evans ezekkel a vitathatatlan táplálkoznak, igazságokkal tárgyilagos újság­írónak akarta feltüntetni ma­Államokhoz fordult, hogy se- wwrtvww%w.svwwuwv^jWiVwwrtsvvww.gitseTi nekik az »európai raké­5 ta« gyártására irányuló tervek 5 megvalósításában. Washington 5 állítólag »jóindulatúan tanul- ^ mányozza« ezt a kérdést. , , ri A nyugatnémet lap emlékez­. , . . ., . . kor?tet Gates amerikai hadügymi­1 esztek aktív építői a. szocializ-J niszternek a NATO pári2si te_ musnak, ha elsajátítjátok a*nácsü]ésén elhangzott kijeien. tudományt es a technikát« Résére, amely szerint »külön- Evans kifinomult esztétikai? bözö NATO-országok érdekel­jenek természetesen job-í tek hatósugarú rakéták ban megfelelnek az amerikai? gyártásának együttes tervező* utakon es utkeresztezodesekneK sében és h erre vonatkozó lathato ilyenfajta plakaterdőky javsslataikat Washingtonban Mgyek pepsy eolat!« vagy: »Azí^ sQrgösen„ tanulmányoz* APA hashajtó gyorsan es b'.zy zak J Evans cikksorozatával aí A lap közli meg. hogy a ko­termékek termelését«. Evans a A New York Herald Tribu- továbbiakban a legkomolyabb ne tudósítója a lengyel nép hangon kijelenti, hogy Lengyel- rágalmazásáról áttért a csehek országban a lovak megeszik az sértegetésére. Olyan minősítbe- emberek elől az élelmet. Ügy tetlen jelzőkkel illeti ezt a bó- mint látszik, Evans elképzelései sze- tor, tehetséges és szorgalmas rint a lovak főleg kolbásszal népet, hogy azokat egyszerűen nem lehet reprodukálni. DE VÁRJUNK CSAK! Evans Evans, aki a virágzó Cseh- azért politikával is íoglalko- Szlovákiában semmibe sem tu­gát olvasói szemében. A ha- zik. A lovak falánkságáról szó- dott belekötni, a női frizurán zugságot és a rágalmat más ló elmélkedését a következő tölti ki bosszúját (»minden nő utakon lopta be irományaiba, szentenciával fejezi be: »A tar- egyformán fésülködik«) és hiá­Igy például Evans szenzá­ciós felfedezésként tálalja fel olvasóinak a hús ideiglenes New York Herald Tribune tc-I*rakelagyartasi tei-veket kintélyesen hozzájárult a »hi-í megvitattak, a NATO katonai degháborúhoz«, elkeseredett!« bjzoíteaganak párizsi titkos kísérletet tett a kialvó tűz iel-i ulesGln ls- A nyugatnémet kul- szítására. ídöttség képviselői Párizsban .í beismerték, hogy olyan raké­ÜGY LATSZIK, egyesek na­tós éleim iszerválság komoly nyolja, hogy Prágában nincs politikai válságot hozhat a je- dzsessz. Oly ostoba, hogy még _ lenlegi rendszernek«. Lám a cseh bábszínházát, a világ gyón szeretnék, hogy megszün-Í ták gyártásáról lenne szó, me­drágulását Lengyelországban, csak, hova akart kilyukadni ez egyik legjobb bábszínházát is jön az őszinte törekvés a szo-ílyek atomfegyverek célbajut­semmiféle joga sincs úgy ten- a »tehetséges« újságíró! kikezdi, és szomorúan bankó- cialista világgal való barátság-? =ivaim=0=i, /ivr-rn Evans még a magas szüle- dik amiatt, hogy a kávéházban ra, amely N. Sz. Hruscsov«! Iatasar° ls ^^masaK­tési arányt is (amely a növek- »unalmas kamarazenét« kellett amerikai látogatása után ra-I" vő jólét jele Lengyelország- hallgatnia. gadta magával Amerika és? ban) »válságjelenségnek« írja ALIGHA KELL HOZZA- Európa népeit. Sőt azt is tud-J HélÉVÍ SZÍQQríIOtt legyházbíillíetésre le es azzal a reménnyé! vigasz- juk, kik azok az »egyesek«. A^ j|g||gfr a jjgggj érseki helynÖkség ni, mintha éles újságíró-sze­mének köszönhetné ezt a »fel­fedezést«. A Lengyel Egyesült Munkáspárt legutóbbi plénu­mán és a pártsajtóban alapo­san és nyilvánosan megvitatta az élelmiszerhelyzetet. A párt V-O Cl z-ZjO-l Cl 1 eniviuy c-x v J.5CWZ1 Tf-MMT 1»., YP-, ....... • ... : J U1Y, ÍAln. düUÁ d.Zj V tPCn.". n». tál ja magát, hogy a lakosság NIs1, °gy Evans romamai, katonaj szállításokon meggaz-5 szaporodása »halomra dönti az magyarorszagi és bulgáriai él- dagodott nagy konszernek,' alj nyíltan beszél a néppel, hi- erre az időszakra tervezett tér- menyeit is ugyanilyen útszéli nyugalmazott politikusok, akik ’ CTívn «3 nnH" motfa O non l rí űT oe n el.- orl őr- fr (íl 11 c’Kai» 1 i.( n D, 1 !• .. .l„n„ , sikkasztóját szén a párt — maga a nép, Köztudomású, hogy az ideig­lenes élelmiszernek ézségek oka a katasztrofális aszály, amely idén a lengyel földeket súj­tnelésnövekedést«. stílusban írta meg. Bukarest- egykor a háborús hisztéria szí—1 Evans a lengyel népre szórt ben az nem tetszett neki, hogy tasával csináltak karriert, a1 útszéli szitkozódással fejezi be »plakát- és jelmondat-erdők harcias kedvű tábornokok.) sötét jóslatait arról, hogy a lo- veszik körül a gyárkapukat, akik a »hidegháborúban« sze-i vak és az újszülöttek egyesült húzódnak végig az utak men- reztek kitüntetéseket, a laptu-j tóttá. Evans futólagosán emlí- erőfeszítéssel megdöntik a szó- tén és az utcakereszteződések- lajdonosok, akik meggazdagod-i tést tesz ugyan az aszályról, de cialista Lengyelországot. A len- nél«. Ellenszenves hangon ír- tak a hadiiparosok hirdetésein. [ Becs (MTI). Kéthetes — ki- 1 nos és izgalmas jelenetekben I gazdag — esküdtszék! főtár- igyalás után a bécsi, törvény* jszék hétévi szigorított fegyház- 1 büntetésre ítélte Josef Wime \mert, a bécsi érseki helynök* rögtön utána ilyen nevetséges gyelek természetesen meghara- ja, hogy az autógyár fölött ez és e hosszú lánc végén egy ha-? rég volt főkönyvelőjét, aki az kitalálással áll elő: »A pa- rasztok és a gazdák egyszerűen abbahagyták a mezőgazdasági gudhatnának Evansra, de az a felirat olvasható: »Világ pro- zudozó kis ember. Evans, aí egyházmegye és az osztrák ilyen, urak szavaira nem szó- letárjai, egyesüljetek!« Az New York Herald Tribune tu-5püspöki kar pénztárából lf í millió schillingét sikkasztott* kás még megsértődni sem, egyetem kapuja fölött pedig: dositója.

Next

/
Thumbnails
Contents