Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-22 / 300. szám

Kedd, 1959. december 22. s SOMOGYI NÉPLAP TUDOMÁNY - TECHNIKA Emlékezés Kulich Gyulára A Tanácsköztársaság dicsősé­ges napjait követő fehérterror szervezői arra gondoltak, hogy örökre kitörölik népünk, ifjú­ságunk emlékezetéből a kom­munizmus eszméit. A cserkész- es leventemozgalom, a külön­féle vallási-ifjúsági szerveze­tek azonban hiába mesterked­tek azon, hogy az élet nagy problémáit megkerülve a mili- tarizmus és nacionalizmus szel­lemében neveljék a magyar if­júságot. A párt eszméje utat tört magának az egyszerű em­berek szivéhez; az idős és fia­tal, ismert és ismeretlen harco­sok küzdelme nem volt hiába­való. December 24-én a kommu­nista ifjúsági mozgalom egyik mártírhalált halt vezetőjére, Kulich Gyula elvtársra emlé­kezünk, akinek kimagasló ér­demei vannak az 1930-as évek kommunista ifjúsági mozgal­ma szervezésében, irányításá­ban. Életét 25 évvel ezelőtt e napon oltották ki a német fa­siszta megszállók. 1914 tavaszán született. Sze­gény békéscsabai szabómester gyermeke volt. Édesapja korán halt el az első világháborúban szerzett szívbaja következté­ben. Így Gyula korán ismerke­dik meg a családfenntartás gondjaival. Az iskolában szor­galmas tanuló. Ellátja testvé­reit, labdaszedő a teniszpályán, úri asszonyok piaci kosarát ci­peli, hogy segítse édesanyját nehéz gondjai enyhítésében. A polgári iskolát kitűnő eredménnyel végzi, továbbta­nulása elé a drága tankönyv és a magas tandíj emel korlá­tot. Édesapja szakmáját vá­lasztja. Az egész napi görnye- dés után is talál magának időt olvasásra, tanulásra. Megtanul németül. Kedvenc költője Ady Endre. Ismerkedni kezd a mun­kásmozgalommal is. Először a helyi munkásotthon eszperan­tó körében, később a misasok szemináriumán tanul. A munkanélküliség réme őt is kerülgeti. Hiába tanulja meg jól a szakmáját, mégis az ut­cára kerül. 1934 tavaszán Bu­dapestre megy, majd néhány hónapig Ausztriában vándorol. Hazatérésekor így ír édesany­jának: »A Balaton siófoki olda­lán gyalogolunk tovább. Rette­netes a magyar csendörség, mindig megállít bennünket, és mindenre kíváncsi«. Amikor munkához jut, na­gyon szigorú beosztással él, csak a legszükségesebb élelmi­szereket vásárolja, húst eveken át nem eszik. Iz időben kerül közvetlen kapcsolatba a munkásmozga­lommal. Az illegális kommu­nista párt egyik tagja megis­merteti vele a vasas szakszer­vezet életét Kincsesbanyának tekinti a szakszervezet hatal­mas könyvtárát. Engels ->A csa­lod, a magántulajdon és az állam eredete«* című művének tanulmányozása világosságot derít agyában. A marxista eszmék egyre tu­datosabb terjesztője, harcosa lesz. Belép a legálisan műkö­dő SZDP Vili. kerületi szer­vezetébe. Kiáll a kommunista párt mellett A munkásöntudatról folytatott vitában bátran vallja: »... a munkás öntudatra ébredhet, és kell is, hogy ébredjen. Hogyan? Ha tanul, ha képezi magát, megismeri a társadalom ellent­mondásait, és felismeri önma­ga és osztálya erejét.« Ahogy múlik az idő, a gyors észjárá­sú, logikus gondolkodású, bá­tor vitatkozó és mégis halk sza­vú fiatalemberre egyre többen felfigyelnek, a munkásifik egy­re inkább saját vezetőjüknek ismerik el. Az általa is veze­tett illegális tanulókörökön egyre több fiatal válik a mun­kásmozgalom tudatos harco­sává. Egyre több jelentős ifjúsági akció megszervezésében vesz részt az alig 22 esztendős Ku­lich Gyula. A türelmes es rendszeres felvilágosító munka meghozta gyümölcsét. A fiata­lok az 1937-es május 1-i felvo­nulásra készülődnek. A nyila­tok igyekeznek ezt akadályoz­niL Egy esetben Kémen Nagy Imre nyilas csoportja megsebe­sített egy ifjúmunkást. Méltó választ adtak erre a főváros minden részéből a Tompa ut­cai nyilas székház elé sereglett kommunista ifjak. Bár a rendőrség több száz fiatalt tartóztatott le, a lebu­kott elvtársak helyére új har­cosok léptek. Kulich Gyulát az OIB titkárává választják. Jó emberismerő lévén gyorsan megtalálja megfelelő új mun­katársait. Műveltsége, szerény­sége, meg nem alkuvó bátor kiállása igen jó példa környe­zete számára. Irányító munká­jának nagyszerűségét példáz­za az 1938. május 1-i hűvös­völgyi ünnepség és az utána rendezett tüntetés, amelyen több mint 2000 ifjúmunkás vett részt. Gondot fordít a falusi ifjúság szervezésére is. Ságvári End­rével együtt gyakran találko­zik a parasztifjúság Viharsa­rokból érkező küldötteivel. 1938. augusztus 20-án illegális találkozón mond beszédet a szegényparaszt-ifjúság küldöt­teinek, felvilágosítja őket: a munkásifjúsággal való össze­fogásra van szükség saját prob­lémáik megoldásához. Sohasem feledkezett meg családjáról. Édesanyjának gyakran küld vigasztaló leve­leket, kiadvány ólait, ezekből az ősz hajú munkásasszony erőt meríthet. Testvéreit saját pél­dájával, tanácsaival arra buz­dítja, vegyenek részt a mun­kásszemináriumokon, legyenek a munkásmozgalom tudatos harcosai. 1938-ban megismer­kedik egy pesti munkáslaány- nyal, s gyengéd szálak fűzik hozzá. Körülményei azonban nem engedik, hogy megismer­hesse a családi örömöket. Sze­relmében is fegyelmezett, menyasszonyát is meggyőzi: érlse és érezze, hogy számára legfontosabb a mozgalom, a párt ügyének győzelme. A párttól kapott megbízatás alapján Zürichbe utazik, a Franciaországban élő magyar pártvezetökkel veszi fel a kap­csolatot, hogy utána a képes­lapokon érkezett rejtjeles uta­sítások, másrészt a Schönhertz Zoltán elvtárssal való együtt­működés alapján újjászervez­ze a kommunista ifjúsági moz­galmat. Minden haladó erő fasisztaellenes egységfrontba szervezését tartja fő feladat­nak. 1940. április 9-én manóz­tatják a katonai nyomozók. Ez­zel egy időben szinte néhány nap alatt felgöngyölítik az il­legális szervezkedést; csaknem fél ezer fiatalt zsúfolnak a fő­városi, soroksári, alagi börtö­nökbe és kínzókamrákba. Ku­lich Gyulát azonban semmi­lyen fizikai és lelki kínzás nem képes megtörni. Megőrizte mindvégig azokat az adutokat, amelyeknek birtokában volt. Hősiessége, a kínzásokkal szembeni ellenállása bátorítot­ta a vele együtt letartóztatott Braun Évát és névtelen társait. Kétévi vizsgálati fogság után előbb három és fél évi, később 8 évi börtönre ítéli az osztály­bíróság. Az utolsó szó jogán mondott beszédében bírái sze­mébe vágja: »Nem tart ez a rendszer már nyolc évig.« Iga­za volt, de a fasiszta diktatúra nem engedte, hogy megérje sokéves harcának győzelmét. 1944-ben a szovjet csapatok kö­zeledtével a szegedi Csillag­börtönből társaival együtt Vácra, Komáromba, majd a németországi Dachauba szállít­ják. Hiába élt benne oly mé­lyen a szabadság szeretete, egy havas decemberi reggelen a fasiszta gyilkosok golyója ki­oltotta fiatal életét. Édesany­ja fájdalmában osztozott az egész magyar kommunista if­júsó,gi mozgalom. Halálának 25. évfordulóján hősi életére emlékezve látjuk: j nem volt hiábavaló kíomloTt J drága vére. Az ügy, amelyért' küzdött, győzedelmeskedett, i Emlékét megőrizzük, példáján ( is neveljük a ma fiatal nemze- \ déket TÁL AJ VEDELEM TANULMANYUÍUNK EGY RÉSZÉ a Román Alföldön, a Baraganon és az Alföld övez­te hegyvidéken vezetett keresz­tül. Első állomásunk a 80 hek­tár kiterjedésű Chiochinai Ál­lami Csemetekert volt. Itt er­dészeti és gyümölcsfacsemete- nevelés folyik a talajvédelem céljaira. Innen Közép-Dobrudzsába vitt autónk, itt a mezövédő erdő­sáv-rendszereket tanulmányoz­tuk. Ezek a mezővédő erdősá­vok a talaj szél elleni védel­mét szolgálják. Megakadályoz­zák a termőtalajnak széltől tör­ténő elsodrását, a hótakaró el- fújását, a harmat gyors felszá­radását, a levegő párateltségé- nek erős csökkentését, a talaj­ban levő víztartalom gyors el­párologtatósát, vagyis a nö­vény egyik legfontosabb élte­tőjének, a víznek gyors elrab­lását Az erdősávok a mezőgaz­dasági területből mindössze 4 százalékot vesznek el, és az ed­digi megfigyelések alapján a terméseredményeket kb. 20 szá­zalékkal javították meg. Utunk a szép fekete-tengeri fürdőhelyeken: Mangalián, Va­sile Roaitán, Eforién, Agigeán, Constantán, Mamaián keresz­tül a talajvédelem céljából te­lepített szőlő- és gyümölcsös területeken vezetett keresztül. Romániában szőlőket és gyümölcsösöket csak mezőgaz­dasági célra megfelelően nem hasznosítható területeken sza­bad telepíteni, s a széltől és vizeróziótól tönkretett területe­ket szőlő- és gyümölcstelepítés­sel vagy erdősítéssel kell hasz­nosítani. Constanta közelében a Caru- su-völgyben fekvő Murfatláron 600 hektáros szőlőgazdaság van. Jelenleg egy 250 hektáros teraszos szőlőtelepítés folyik itt. Az egyik részen, a sziklás területen csákánnyal készített teraszokon szép termést ígérő szőlők díszlenek. A teraszok készítése a terep talajától és fekvésétől függően 2000 lejtől 40 000 lejig terjedő összegbe keiül hektáronként. Az ilyen hatalmas szőlőtelepítésekkel egy időben bortároló pincék és feldolgozó üzemek is épülnek. Castellu község határában — amely szintén a Carasu-völgy- ben fekszik — egy 60 hektáros teraszolési munkát néztünk II. meg. Ez a munka egy erózió által teljesen tönkretett szik­lás, kavicsos legelőterületen fo­lyik szőlőtelepítés alá. Sok kísérléti építkezést és kísérleti telepítést láttunk. Ezek mind a talajvédelmet szolgálják. Vízieróziót mérő műszaki létesítményekkel pon­tos mérési adatokat szereznek a különböző lejtésű területek talaj lesodrására, és pontos meghatározásokat végeznek a teraszok talajvédő hatására, va­lamint a leggazdaságosabb te­raszépítési formákra. A KÁRPÁTOK DELI LEJ­TŐJÉN, Putreda község kör­nyékén olyan területeket néz­tünk meg, ahol a kíméletlen erdőirtás és helytelen legelte­tés következtében keletkezett hatalmas földcsuszamlások a falu lakosságát más vidékre kényszeri tették. Ennek a vi­déknek megmaradt talaját most hatalmas erdőtelepítéssel kezdik megvédeni a teljes el­pusztulástól. Itt is különböző mérésekre alkalmas műszaki létesítmények állnak a talaj­vedelem szolgálatában. A Kárpátoktól délre eső Va- lea Maréban 25 hektáros tera­szos szőlőtelepítés* néztünk meg. Stefa nestiben, egy 40 hektár kiterjedésű, eróziótól és helytelen legeltetéstől teljesen tönkrement sziklás, szakadékos területen hatalmas, beton- és vessző-gátkötésekkel folyó te­raszolást láttunk. Ezek a területek főleg 25—35 százalékos lejtők (sokszor 50— 60 százalékosak). Minden egyes teraszírozott területen szerpen­tin utak vezetnek fel a szőlők között, s nemcsak igáskocsi. hanem teherautó is felmehet a trágya és a permetező anya­gok felszállítósára, a termés lehozatalára. Betonból készült vízlépcsős, ülepítős árkok ve­zetik le a fölös csapadékvizet, hogy legkisebb kártételét is — a lehetőségekhez képest — megakadályozza. De nemcsak szőlő-, hanem hatalmas gyü­mölcstelepítések is vannak. Ezek egyikét Bileestiben tekin­tettük meg. Ez a gyümölcsös 160 hektár terjedelmű, s ebből 120 hektár már teraszolva van. Ez a gyümölcsös szép teraszos kiképzésén kívül azért is ne­vezetes, mert az ország egyet­len olyan gyümölcsöse, amely a tengerszint fölött 860 méter magasságban fekszik. A Segesvári Állami Gazda-, ságban egy 155 hektáros gyű- i mölcsös, 160 hektáros szóló és ] 260 hektáros komló talajvédel- i mi telepítését néztük meg, és a [ Dumbraveni melletti talajvé- ( delhii érdótelepítés megtekin­tése után az Arad melletti Mé- [ nesi Szőlészeti Kísérleti ÁUo- ■ más 7 hektáros kóteraszos szó- J letelepítését, és a Barackai Al- i lami Gazdaság 420 hektáros, [ nagy részben teraszírozott sző- ■ lőtelepeit láttuk. Ugyanitt megtekintettünk I egy 5 hektáros, 8 méter ma-' gas védőtöltésű, betongátas [ víztárolót, amely a Valea Ma- 'J re-i és a Balea Biserici-i kb. 5 1000 hektárnyi vízgyűjtő terü-c létről fogja föl a betonárkos p vízlevezető csatornákon ide ro- i hanó fölös csapadékvizet, és 1 innen minden kártétel nélkül j vezeti le a Marosban E TERÜLETEK MEGTE­KINTÉSE UTÁN tanulmány- utunk véget ért. és Temesváron keresztül újból szép hegyvidé­ken keresztül utazva értünk Bukarestbe. A Földművelés- ügyi Minisztériumban Vngur Aurél föl dm ú vei és ügyi állam­titkár és Negrea Lajos erdé­szeti államtitkár, a Területren­dezési Főigazgatóság helyettes vezetője, a talajvédelmi kísér­leti intézetek és a miniszté­rium érdekelt beosztású fő­tisztviselőinek jelenlétében hasznos eszmecserét folytat­tunk a talajvédelemmel kap­csolatos tapasztalatokról. Tanulmányútunk végeztével a hazai talajvédelem érdeké­ben javaslatot terjesztünk be a földművelésügyi kormányza­tunkhoz. Mindezeknek a látottaknak és tapasztaltaknak csak akkor lesz haszna, ha a mezőgazda­ság irányításával foglalkozók, és a mezőgazdaságban dolgo­zók összessége tudatára ébred annak a nagy veszélynek, amely a szél és a víz által fe­nyegeti létalapunkat, a termő­talajt. Nem szabad gátolni azt a talajvédelmi munkát, ame­lyet a hivatalos szervek meg­indítottak és nagyobb mérv­ben megindítani kívánnak, ha­nem teljes erővel fel kell so­rakozni a talaj megvédésére. ? Vér Ferenci Szovjet tudÁsak vitája, A BERING SZOROS GÁTJÁNAK TERVÉRŐL \ Lityeraturnaja Gazeta szerkesztőségében a közel« múltban vitát rendeztek, amelynek résztvevői — tu­dósok, mérnökök, írók — megvitatták a Bering-szoros gáttal való elzárásának problémáját. A vitában részt vett Pjort Bo­riszop, a Bering-gát terv ’ k szerzője is. — Műszaki szemper óról kétségtelenül fel lehet építeni a Bering-szoros gátját, b•• ez rendkívül nehéz feladat. Ez a gát sajátságos hidrotechnikai rakéta lenne — jelentette ki a vita során Borisz Aleksz-ndrou hidrotechnikus. a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának levelező tagja. — Mis mérnökök ma még nem tudjuk megfelelő pontossággal kiszá­mítani — mondotta —. mennyi anyagi eszköz szükséges az ilyen építkezéshez. De ha figyelembe vesszük, hogy milyen hatalmas előnyökkel járhat Boriszov mérnök javaslatának megvalósítása, akkor a költség — bármilyen soknak tűnjön is — nem játszhat nagy szerepet. Alekszandrov rámutatott, hogy a számítások megkezdésé előtt az óceonográfusoknak, fizikusoknak, geológusoknak és más szakembereknek nagyarányú kutatómunkálatokat kell végezniük. Végezetül hangsúlyozta, hogy’ a gát eszméje — a konstrukciós részt tekintve — műszakilag megvalósítható. A klimatológusok ellenezték Boriszov elgondolását. L. A. Drogajcev, a Központi Meteorológiai Előrejelző Intézet mun­katársa kijelentette, hogy Boriszov javaslata érdekes, de sze­rinte nem realisztikus. A földi klíma átalakításának eszmé­je nemcsak hogy nem jelent tudományos problémát, de még nem vált tudományos fantáziává sem. Ez az elgondolás utópia. — Boriszov mérnök nagy reményeket fűz a Nap sugár­zásához, amely elolvasztaná az északi sarkvidék hó- és jég­rétegét — mondotta. — A sarkvidéken azonban fél éven á* nincs napsütés, és éppen ezért keletkezik a jégtakaró. A felszólaló a többi között azzal érvelt, hogy a modern tudomány állítása szerint az óceáni áramlatok nem önma­goktól keletkeznek, hanem a szelektől függnek. S mivel a szeleket nem lehet megállítani, ezért nem lehet az áramlá­sok útját sem elzárni. Ráadásul Drogojcev véleménye sze­rint az északi részeken bekövetkező bizonyos felmelegedés rosszabbá tenné a klímát a szárazföldön. A nyár szárazabbáj a téli hidegebbé válna. Az aszályos övezet észak felé terjedne ki. T/ Nazarov óceánográfus és Valerij Pjankov klimato- r * lógus is csatlakozott Drogajcev véleményéhez. A felszólalók szerint ma még korai felvetni ezt a kérdést, hogy nagy területeken meg lehet-e változtatni az éghajlatot. Ez utóbbi állítás a vita több más résztvevőjéből ellenve­téseket váltott ki. A. Márkin energetikus például hangsú­lyozta, hogy tevékenyebben be kell avatkozni a kiima alaku­lásába. Markin védelmébe vette Boriszov elgondolását, emlé­keztetett arra, hogy a Bering-gát egy másik terve, amelyet Sz. Vavilov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának ak­kori elnöke 1948-ban adott át konzultálásra A. Vintyevnek, a neves energetikusnak — pozitív értékelést nyert. Markin rámutatott, hogy Boriszov javaslata még nem terv. csak el­gondolás. De ez az elgondolás már most is a béke és a nem­zetközi együttműködés ügyét szolgálja. T. V. Boncsokovszákaja, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának keretében működő alkalmazott geofizikai intézet tudományos főmunkatársa hangsúlyozta, hogy a tudomány még nem képes felmérni, milyen hatással járna a Bering- gát felépítése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tudomány egyáltalán nem tudja megoldani a kifűzött feladatot. Ez a benyomás csak azért keletkezik, mert ma még nem szentel­nek kellő figyelmet az éghajlat mesterséges alakítására. — Boriszov munkája azért érdekes — mondotta —, mert felveti a klíma megváltoztatásának problémáját. Az elgon­dolás előnyeit azonban nem lehet eléggé megalapozottnak te­kinteni. Több tisztázatlan kérdést lehetne említeni a javaslattal kapcsolatban, de ezek nem rontják le Boriszov hatalmas munkájának értékét. A munka alapvető jelentősége abban rejlik, hogy a javaslat megvitatása sok tudós figyelmét fel­hívja korunk egyik legfontosabb problémájára, az éghajlat mesterséges alakítására. — Csaknem minden tudományágnak megvannak a ma­ga fantázia-problémái — mondotta N. A. Bagrov, a Közpon­ti Meteorológiai Előrejelző Intézet tudományos munkatársa. — Néha ezek a fantáziák a szemünk láttára válnak valóság­gá. Az orvosok kísérleteket folytatnak az élő szervezet egyes szerveinek kicserélésével, és már nincsenek is oly messze elgondolásuk megvalósításától. Itt van a klíma megváltozta­tásának problémája. Fantázia-probléma? Azt hiszem — mon­dotta N. A. Bagrov —, nem is olyan fantázia. Az ember ma még mikrométerekben változtatja meg a klímát, de holnap feltétlenül hozzálát az egész bolygónkra kiterjedő klímavál- teztatáshoz is. Igaz, az éghajlat mesterséges alakításának problémája ma még sok ismeretlen egyenletet jelent szá­munkra. Tételezzük fel — mondotta a továbbiakban —. hogy fel­építjük a gátat. Hogyan változik meg Eurázsia klímája? Er­ről még nem lehet biztosat mondani. Csak találgatni lehet* hogy mi lesz. Ha eltűnik a jég, akkor az északi részek mele­gebbek lesznek. De mi lesz a szibériai anticiklonnal, amely telep uralkodik? Megmarad-e vagy nem? Valószínűleg meg­marad. Igaz, kevésbé lesz érezhető a sarki betörések hatásaj amelyek a leghidegebb időjárást okozzák. De a tél továbbra is hideg marad. Lehetséges, hogy a klímavezeték megváltoz­tatásával a sivatagok észak felé vonulnak, és aszályossá te­szünk olyan területeket, amelyek most jó termőföldek. Ezen­kívül az is lehetséges, hogy a trópusok melege észak felé vo­nul. Nincs kizárva, hogy olvadásnak indulnak a grönlandi jéghegyek, és akkor a világ óceánjainak szintje 8 méterrel emelkedik... ÍV” A. Bagrov kijelentette, hogy rokonszenvvel fogadta 1~ * Boriszov javaslatát, de ez a javaslat még csak eszme. Gyakorlati megvalósításához a legkülönbözőbb szakemberek együttes munkája szükséges. Lehetséges, hogy a probléma megoldása közelebb van, mint gondolnánk. A tudomány na­gyon gyorsan fejlődik, és sok meggondolatlan jóslatról van tudomásunk, főleg bonyolult, meggondolatlan kérdésekkel kapcsolatban. A felszólalások után Boriszov mérnök válaszolt a birálé mtgjegyzésekre és a felvetett kérdésekre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents