Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-22 / 300. szám

S?MRC MEGY El B! ZOTT SÁG A ÉS A M EGY El TANÁCS LA P 3 A XVI. évfolyam, 300. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1959. december 22. tTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! plap t------------------------------------------------------------------------------------­MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL? „Bízom a heresznyeiek munkaszeretetében“ (3. oldalon) A vasárnap sportja (4. oldalon) Tudomány - technika (5. oldalon) Látogatás a cseri TÜZÉP-telepen (6. oldalon) A Marcali Járási Tanács ülése mi munkanapot szervezni. Be­szélt továbbá a községi tanács pártcsoportjának jó működé­séről. Leiner Sándor, a boronkai tanács v. b.-elnöke a tsz-közsé- gek tanácsának legfőbb fel­adatait a következőkben hatá­rozta meg: a gazdaságok erő­sítése, a művelődéspolitikai feladatok végrehajtása és a községfejlesztési munkák vég­zése. Szigeti István, a járási párt- bizottság titkára hozzászólásá­ban elismeréssel szólt a ta­nácstagoknak a tsz-szervezes- ben tanúsított példamutató te­vékenységéről. Majd a követ­kező időszak mezőgazdasági vonatkozású feladatait ismer­tette. Készül Barcs első önkiszolgáló boltja A Marcali Járási Tanács ez év utolsó ülésén a végrehajtó bizottság irányító és ellenőrző munkájáról tárgyalt. Papp Fe­renc, a v. b. elnöke beszámo­lójában részletesen elemezte a járás legfőbb államhatalmi szervének 1960-ban végzett te­vékenységét, a v. b. függetle­nített vezetőinek, tagjainak, szakosztályainak munkájában mutatkozó eredményeket, de részletesen kitért a hibák elem­zésére is. A beszámoló második részében a tanács jövő évi fel­adatait ismertette. A beszámolót élénk vita kö­vette. Karácsony Sándor az enge­dély nélküli fakitermelés foko­zottabb ellenőrzésére, illetve megakadályozására hívta fel a figyelmet, valamint az ifjúság nevelésében fellelhető hibákról beszélt. Bakos József a Járási Testnevelési és Sport Tanács munkája értékelését sürgette. Bojtár Ferenc a v. b.-határo- zatok végrehajtása fokozottabb ellenőrzésének szükségességé­ről szólt Nagy József varászlói ta­nácstag elmondotta, hogyan si­került a helyi tanácsnak a ta­gok aktivitásával és példamu­tatásával a községi művelődési otthon építéséhez 350 társadal­A Széchenyi u. 10. számú ház előtt járva bizonnyal gyakran tették fel a barcsiak a kérdést: »-Mikor készül már el?« A tízlakásos épület föld­szintjén rendezné be a föld- műve5szövetkezet a község el­ső — élelmiszert és háztartási cikkeket árusító — ónkiszol­gáló boltját A barcsiak azonban egyelő­re kénytelenek beérni a régi kereskedelmi formákkal, bár az első határidő (aug. 15.) után elmúlt a második (november 15.) és a harmadik is (decem­ber 15), amikorra a Somogy megyei Tatarozó és Építő Vál­lalatnak be kellett volna fe­jeznie az építkezést. A lakásokba néhány napja ' beköltöztek, s úgy látszik, eb­ben a hónapban befejeződik a { bolt festése, megtörténhet az átadás is. A földművesszovet- kezet már megvásárolta a cseh mintára készült új be­rendezést, biztosítva van a ha­vi 250 000 forintos forgalomra tervezett bolt készlete. Ügy számítják asz fmsz-nél, hogy január első tíz napjában vég­re sikerül megnyitni az új bol­tot. Rajtuk nem fog múlni. Távolabbi terveik között sze­repel még (egyelőre megoldat­lan helyiségprobléma akadá­lyozza megvalósulását) egy ön­kiválasztó cipő- és újabb, csak élelmiszereket árusító, önki­szolgáló módszerrel dolgozó bolt létesítése. Az Újságírók Együttműködési Bizottságának {elhívása a világ valamennyi újságírójához és újságíró szervezetéhez! Huszonhárom ország újság­író szövetségének elnökei, fő­titkárai felhívást intéztek a vi­lág valamennyi újságírójához és újságíró szervezetéhez, füg­getlenül világnézeti különböző­ségétől. Az 1956-ban Helsinkiben megtartott nagy nemzetközi új­ságíró találkozót követte 1959. november 20-tól 22-ig Bécsben tartott értekezlet, amelyen 19 ország újságírói vettek részt. Itt elhatározták és javasolják, hogy e találkozót 1960 őszén valamelyik európai városban rendezzék meg. Az újságírók világtalálkozójának kétségte­lenül nagy jelentősége lesz. Éppen ezért a bécsi értekezlet küldöttei őszinte és sürgető felhívással fordulnak minden újságíróhoz, újságíró szövet­séghez és szervezethez, kérik, hogy tanulmányozzák a javas­latot és küldjenek delegátuso­kat vagy megfigyelőkét a ta­lálkozóra. A találkozón való részvétel semminemű kötele­zettséget nem von maga után. A jóakaratú emberek találko­zása igazolja majd a megértés lehetőségeit és megnyitja a to­vábbi eredményekhez vezető utat. (MTI) Szép eredményekkel dolgozott az idén a balatoni vízirendészet (Tudósítónktól.) Tanácskozást tartott á múlt héten a Balatoni Révkapitány­ság a Balaton rendészetében érdekelt szervekkel Siófokon. A Révkapi tár. vság helyi szervei önkéntes rendőri szol­gálatot létesítettek, s ez nagy­ban hozzájárult a munka meg­javításához. A Balatoni Rév­kapitányság nyáron tartott megbeszélésén sok helyes ja­vaslat hangzott el. Ezek nagy részét megvalósították. Beve­zették a balatoni meteoroló­giai előrejelzést. Megfelelő fo- gózsinórokkal látták el a gu­mimatracokat. Megszervezték a hajó- és csónakigazolványok megfelelő vízhatlan kezelését. Rendezték a balatoni vitorlá­zást. A nagyobb kirándulóha­jókra külön kísérőt adott a Révkapítányság, s ezzel meg­szilárdította a fegyelmet és a biztonságot. Az 1,9 méteres vízmélységnél alacsonyabb ré­szen tilos a kotrás. A múltban Klubdélufán — háziasszonyoknak ugyanis sok baleset származott abból, hogy a sekély vízben is kotortak. Szó esett a társadalmi tu­lajdon védelméről. Sajnos, még mindig igen gyakori, hogy a Révkapitányság dol­gozói gazdátlan csónakot vagy egyéb vízi járművet találnak. Az idén csaknem 40 elszaba­dult vízijárművet juttattak vissza a tulajdonosoknak. A tanácskozás résztvevői örömmel hallották, hogy eb­ben az évben minden bajba jutott embert ki tudták men­teni a viharok idején. Az au­gusztus 16-i szélvihar megha­ladta a 100 km-es óránkénti sebességet, a légi mentőszolgá­lat kirendelt repülőgépe még­is mintegy három órát tartóz­kodott a levegőben, így a Révkapítányság a Hajózási Vállalat mentésre siétő dolgo­zóival több mint harminc em­bert mentettek ki. Jövőre egy repülőgép állandóan a Bala­ton partján tartózkodik, és szükség esetén 30 perc alatt érkeznek újabb gépek. Mór az ízlésesen berendezett terem is a szorgalmas asszony­kezeket dicséri. Nem hosszú asztalok mellett, hanem kis dohányzóasztalok körül ülnek a »háziasszonyok klubja« ösz- ssejövetelének résztvevői az Ifjúsági Ház egyik termében. Mindenkit érdekel a mai té­ma, hiszen az élelmezésről, készételek felhasználásáról hallhatnak — s kóstoló is lesz. Láttam,, mily nagy gonddal készítették a nőtanács munka­társai az ínycsiklandozó szend­vicseket. S még azért sem le­hetett megharagudni, ha egy- egy újfajtát azon nyomban megkóstoltak is. Mintegy 60 asszony hallgat­ta nagy figyelemmel az élel­mezésről szóló előadást, annak az időszaknak a történetét, míg az ősember táplálkozásától el­jutottunk a mai helyes étkezé­sig. Mert ma már — a kon- zervek és készételek időszaká­ban — sokkal könnyebb a há­ziasszonyok helyzete, mint akár 15—20 évvel ezelőtt. A textilgyári munkásnőnek mű­szakváltás után nem kell a piacra sietnie, hogy bevásárol­jon. Levestől a félkész rántott húsig, mélyhűtött gyümölcsig mindent megkaphat a csemege­boltban. Több idő jut így a pi­henésre, szórakozásra — s azt hiszem, ez volt a cél. Sorra kóstolgatják az asszo­nyok a készételeket. És nyilat­koznak. Az egyik dicsér, a má­sik bírál, de azért elfogy az adag a tányérokból. Ízlik az új­donság, az «almaiirmös« Js. Sikere van a háziasszonyok . klubjának. Többen megemlítették a Szántód—Tihany közötti komp­járat elégtelenségét. Mint az egyik hozzászólásból kiderült, ebben az évben több mint 300 ezer utast és több mint 53 ezer gépkocsit szállított a komp. Űjabb komp beállítása csak 1961-ben várható. Addig is sűrítik a járatokat. Korszerűsítésre szorul a Révkapitányság mentőcsónak- állománya. Gyorsjáratú hajók­ra van szükség. Már készülnek a tervek; több hozzászóló fel­ajánlotta közreműködését, hogy a balatoni igényeknek megfe­lelő mentőhajókat tervezzenek, illetőleg készítsenek. Csak így1 biztosítható a gyors és zavar­talan életmente» I Népi rendszerünk szilárd, pártunk erős, egységes, a becsületes emberek mellettünk állnak — mondotta Kádár János az új debrecen—szegedi út avatásán Nagy ünnep volt vasárnap a Tiszántúlon: felavatták a Debrecen—Szeged közötti korszerűsített utat, amely összeköti a keleti és a déli országrészt, és amelyen Hajdú-Bihar, a Vi­harsarok és' Dél-Magyarország között az eddiginél sokkal lüktetőbb lesz a gazdasági vérkeringés. Az ünnepi eseményen, az útavatáson részt vett Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és a közle­kedés több vezetője. A vendégek a kora délelőtti órákban érkeztek Gyomára, ahol Klaukó Mátyás, a Békés megyei pártbizottság első tit­kára és Arany Tóth Lajos, a Békés megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke üdvözölte őket. Az állomáson az úttörők nagy szeretettel kenyeret nyújtottak át Kádár Jánosnak és a többi vendég­nek. A nemrégiben alakult gyomai Győzelem Termelőszö­vetkezet tagjai nevében Putno- ki József beszélt. Körösladány községben kez­dődött az útavató ünnepség. Búzás István, a községi tanács elnöke örömmel számolt be róla, hogy Körösladány a kö­zelmúltban termelőszövetke­zeti község lett és élete gyöke­resen megváltozott. Farkas Ferenc, a Hódmező­vásárhelyi Közúti Üzemi Vál­lalat igazgatója az útépítők munkájáról adott jelentést. A 43-as számú debrecen—sze­gedi főközlekedési út Fúrta— Békéscsaba. közötti szakaszá­nak építése befejeződött és ezzel elkészült a Tiszántúl egyik legfontosabb, leghosz- szabb és legforgalmasabb útja. Az út az ország keleti és déli részét köti össze há­rom megye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád érin­tésével. A kiépített útszakasz öt nagy várost, Debrecent, Bé­késcsabát, Orosházát. Hódme­zővásárhelyt, Szegedet és mintegy húsz községet érint. Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter ünnepi beszédében elmondotta: — Ezen az útépítésen kívül az idén csaknem 800 kilo­méter út épült még or­szágszerte. — Az általános útépítésen kívül kormányunk 72 millió forintot adott az idén tsz bekötőutakra. Ebből az összeg­ből ebben az évben összesen 80 utat építünk, amelyből 72 már el is készült. Jövőre újabb bekötőutakat adunk szövetke­zeteinknek. Üj jelenség az út­építéseknél, hogy a környék lakói társadal­mi munkával segítenek államunknak, s a földmunkákat általában maguk a község lakói végzik el. így ugyanabból az összeg­ből jóval több út építésére telik és a társadalmi munká­sok az eddiginél sokkal inkább magukénak érzik az elkészült utakat. ugyanakkor népgazdaságunk érdekeit is. Engedjék meg, hogy szívből gratuláljak pár­tunk Központi Bizottsága ne­vében az útépítőknek, és azok­nak is. akik társadalmi mun­kával hozzájárultak az építés mielőbbi befejezéséhez. — Szó esett itt arról — foly­tatta —, hogy Körösladány nemrégiben termelőszövetke­zeti község lett. Ezzel kapcso­latban hadd mondjam el: tud­juk, s a kongresszuson beszél­tünk erről is, hogy a nagyüze­mi gazdálkodás útjára lépni nem könnyű elhatározás. Aki azonban ezt a lépést megtette, nagyot lendített saját életén és akik beléntek a szövetke­zetbe, rövidesen áldják majd a napot, amikor er­re az elhatározásra jutot­tak és szemrehányást tesznek majd önmaguknak, miért nem előbb tették meg! — Ezen a környéken dolgozó emberek élnek, olyanok, akik­nek nagy része azelőtt föld­munkás, nincstelen paraszt volt, és aki dolgozott valaha, az jól tudja, hogy tíz ember együttes erőfeszítése sokkal nagyobb eredményeket hoz, mint tíz ember egyenkénti erőlködése. Gondolják el, ha egy egész nép összefog, egyet­értésben dolgozik, milyen szé­pet, milyen nagyot lehet alkot­ni! Amit népünk most alkot, saját magának alkotja! Kádár János a továbbiakban nagy derültségtől kísérve meg­jegyezte: — Mindig a termelő- szövetkezet mellett agitálok, pedig — higgyék el — még egy fél munkaegységet sem kapok egyetlen termelőszövetkezettől sem. Ezután a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusá­tól szólt, amelynek tanácskozá­sait nemcsak hazánkban, de külföldön is élénk figyelem kí­sérte. — Dolgozó népünk — mon­dotta — őszinte helyesléssel fogadta a kongresszuson el­hangzottakat. A kommunisták egyhetes tanácskozásán szám­ba vettük a múlt tanulságait, jelenlegi helyzetünket, és meg­határoztuk, mit akarunk elérni a jövőben. Most egy új fejezet következik, amelyben az a feladatunk, hogy a kongresszus által megha­tározott célokat valóra is váltsuk, tettekre, együttes közös munkára van szük­ség. Azt hiszem, önök is egyetérte­nek velem abban, hogy biza­kodással nézhetünk a jövőbe. Népi rendszerünk szilárd, pár­tunk erős, egységes, a becsü­letes emberek mellettünk áll­nak, és mi tudjuk mit akarunk. Fogjunk össze — az eredmény nem fog elmaradni! — Az eddiginél jobb. széle­sebb, könnyebben járható utat nyitunk meg önök előtt, ami­kor a debrecen—szegedi utat avatjuk, önök azonban meg­előztek bennünket: jobb, köny- nyebben járható, szélesebb utat nyitottak maguknak — a nagyüzemi gazdálkodás útját. Befejezésül azt kívánom, hogy mindkét úton járjanak szeren­csével, jó egészségben. A viharos, nagy tapssal fo­gadott beszéd után Kossá Ist­ván miniszter átvágta az út szélességében húzott nemzeti- színű szalagot. Az útmenti községekben és mindenfelé nagy szeretettel, lel­kesedéssel fogadták Kádár Já­nost és a többi vendéget. Szí­ves szóval, jó borral, ízes fa­latokkal köszöntötték őket Kö- röstarcsán, ahol Csatári Béla, a. járási pártbizottság titkára kö­szönte meg a látogatást. A pért első titkára válaszában arról beszélt, hogy nem először jár a községben. Tizenkét éves ko­rában szegény gyermekként itt ismerkedett a paraszti sorral, annak minden nyomorúságával* Most pártunknak és kormá­nyunknak az a törekvése, hogy falvainkban még embe­ribb legyen az élet, még könnyebb, eredményesebb a munka. Az utolsó állomás Békéscsa­ba volt. Már a város határá­ban több száz dolgozó ünnepé­lyesen feldíszített diadal kapu­val üdvözölte a párt első tit­kárát. Such János, a városi pártbizottság titkára büszkén adott számot az elmúlt évek eredményeiről. Az ünnepségso­rozat a KISZ-székházban foly­tatódott, ahol a megye és a város vezetői az útépítés leg­jobb dolgozóit látták vendégül. Az ünnepi ebéden részt vett Kádár János is. Kossá István üdvözölte az építőket és átad­ta a kitüntetéseket. Szocialista munkaérdemrendet kapott F. Kiss Elemér kubikos brigádve­zető, Schriffer Ferenc építés- vezető, Sas Imre kubikos bri­gádvezető, C. Veres István ku­bikos brigádvezető. Perec Al­bert, Kiszei Mihály, Somlai Alfréd főmérnökök. (MTI) Az ünnepség résztvevői nagy lapssal fogadták a mikrofon elé lépő Kádár Jánost. — Abból az alkalomból ér­keztünk ide — kezdte szavait —, hogy az ország közlekedése szempontjából nagy jelentősé­gű debrecen—szegedi müút most elkészült új szakaszát át­adjuk a forgalomnak. Bizonyo­sak vagyunk abban, hogy ez az út is iól szolgália maid a Ti­szántúl dolgozóinak érdekeit, Termelőszövetkezeti tan lett Móricz Zsigmond Szabolcs megye felső csücské­ben Magosliget dolgozó pa­rasztjai valamennyien szakí­tottak: a kispe.rcellás sziki gaz­dálkodással. Termelőszövetke­zetbe lépett rokonságával, gyermekeivel együtt az e fa­„ Boldog ember“-e luban élő idős Papp Mihály is, akiről Móricz Zsigmond Jó Györgyöt, a »Boldog ember« című regényének hősét min­táz*?.. Magcsligeten "zer hold főidő" gazdálkodik a Keletí tény Termelőszövetkezet,

Next

/
Thumbnails
Contents