Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-20 / 299. szám
riLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap WAZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVL évfolyam, 299. szám- ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. december 20. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: „Szőrünkforma" emberek (3. oldalon) Első lépések a közös úton (3. oldalon) KULTURÁLIS MELLÉKLET (5—6. oldalon) Rejtvény - humor (7. oldalon) Kivívták a dolgosó nép megbecsülését Kitüntették a kongresszusi versenyben élenjárókat Közzétették Moszkvában Hruscsovnak Adenauerhez intézett levelét Tegnap kedves ünnepségre hívta egybe a megyei tanács a munkaversenyben kitűnt dolgozókat Mintegy 200 ember hallgatta meg dr. László Istvánnak, a megyei tanács v. b.- elnökének beszédét, amelyben a hároméves tervben elért eredményekkel foglalkozott Értékelve az ellenforradalom után eltelt időszakot hangsúlyozta, hogy 1957-ben befejeződött gazdasági életünk konszolidációja, és 1953-ban elért sikereink már arra késztették pártunkat, hogy újabb' nagy feladatokat javasoljon népünknek megvalósításra. Ezek elérésében nagy szerepe volt a kongresszusi munkaversenynek. A kezdetiben óvatos vállalások egyre jobban kiszélesedtek, a versenymozgalom megy eszerte kibontakozott A november 30-i értékelés szerint üzemeink a felajánlott termelési tervüket 112, önköltségcsökkentési tervüket 109, nyereségtervüket pedig 125 százalékra teljesítették. Szirmai Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára a pártbizottság nevében mondott köszönetét a kiváló dolgozóknak az eredményekéit Vázolta a pártkongresszus nagy célkitűzéseit s arra figyelmeztetett, hogy eredményeink ne tegyenek bennünket elbizako- dottá Fontos feladatunk — hangsúlyozta — a műszaki színvonal emelése, a munkások szakmai képzettségének fokozása, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése. Ezután Csenterics elvtárs, a nehézipari miniszter helyettese átadta Csordás Józsefnek, Bene Jenőnek, Pap Józsefnek a »Nehézipar kiváló dolgozója«; Végh elvtárs, a könnyűipari miniszterhelyettes pedig Horváth Józseínének, Eifel Györgynének, Igricz Ferencné- nek, Somogyi Lajosnénak, Sző- nyi Józsefnek, Kosztolánci Já- nosnénak, Kádár Józsefnek, Tolnai Jánosnénak, Rácz Bélának, Kovács Gézának, Cso- bod Imrének, Szente Ferencnek, Orosi Gyulának, Kovács Magdolnának, Varga Istvánnak, Szabó Istvánnénak, Per- jési Ferencnek és Garami Bélának a »Könnyűipar kiváló dolgozója« kitüntetést A közlekedés és az építőipar élen járó dolgozóinak Szirmai Jenő elvtárs nyújtotta át a “Szakma kiváló dolgozója« kitüntetéseket és a pénzjutalmakat. Az értekezlet állást foglalt amellett, hogy a munkaver- senyt hazánk felszabadulása 15. évfordulójának tiszteletére folytatják. HÁROM VÁLLALATBÓL KETTŐ Január 1-től kezdi meg működését a Somogy megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi és a Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat A közgazdászok számtalan érvet sorakoztathatnak fel a vállalatok — s természetesen a boltok — szakosítása mellett. A vevő pedig azt tapasztalja, (az elmélet megvalósulása a gyakorlatban'), hogy igényesebben összeállított választék, nagyobb készlet között keresheti meg magának a legjobban megfelelő árucikket; A szakvállalatok Kialakítása már országosan folyamaiban van. Két fő szempo-nt-: a népgazdaság és a fogyasztók érdeke az, amely sürgeti megvalósításúikat. A szakvállalatok néhány előnye a -vegyes vállalatokkal szemben-: 1. Piackutató munkára a a vegyes-vállalat egyáltalán nem alkalmas. 2. A szakvállalat eredményesen és pontosan tudja vizsgálná — bolti vagy vállalati szinten is — készlet- összeféteit és készletalakulást, egészen egyes áruféleségekig. •3. Jáz utóbbi típusú vállalatnál' jelentősen csökken a készletei eifekvésérek ideje. 4. Vegyes- vállalatnál nehézségekbe ütközik a helyes munkaszervezés a boltok rendszeres és szakavatott ellenőrzése. 5. A szakvállalatok rendelését (nagv me«nvises) kedvezőbben tudja kielégíteni a nasykereskede- delem, esetleg az ipar is ráállhat egy cikkféleség termelésére. Fejlődik a kereskedelem kulturáltsága is ily módon, s mind szélesebb ködben vezethetők be az új kereskedelmi formák (önkiszolgáló, önklválasztó boltok). Nem mellékes körülmény az sem, hogy a szakvállalatok természetszerűleg megkövetelik a szakképzettség gyorsabb és alaposabb elsajátítását. A szakvállalatok létrejötte oldja meg továbbá a lakosságnak végzett szolgáltatások (házhozszállítás síb.) megjavítását. A somogyi kereskedelem vezetői mér a nyáron tárgyaltak Jövőre tízszeresére termelőszűvetkezeteinek Megyénk termelőszövetkezeteinek állattenyésztési tervében fontos helyet foglal el a közös baromfiállomány kialakítása. Ezt mutatia a baromfi-férőhelyek és törzsállatok igénylése iránti érdeklődés is-: eddig 80 ezer férőhelyre és 45 000 törzsállatra jelentették be igényüket tez-eink. Már ebben az évben több mint hétezer .férőhelyet létesítettek saját erőből és a közös törzsállomány létszáma eléri a 12 ezret. Állami támogatással jövőre 39 ezer férőhelyet építenek, s mintegy 45 ezer törzsa három vállalat (Kaposvári Élelmiszer Kiskereskedelmi, Kaposvári Kiskereskedelmi és Somogy megyei Népbolt Vállalat) megszűntetéséről, illetve egybeolvasztásáról, s ennek folytán két megyei kiskereskedelmi szakvállalat létrehozásáról. Egyes részCetkérdések megoldása van hátra még. Január elsejével az említett három vállalat' megszűnik', s megalakul belőlük a Somogy megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi és a Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Remélhetőleg hamar túljutnak a kezdés nehézségein, és gyakorlatban szolgáltatnak blzonyf- I tékot a közgazdászok elméletének helyességéről. emelkedik megyénk közös baromfiállománya állatot kapnak tenne! ős szövetkezetetek. A többi között a berzeneei Jobb Élet Tsz 600 férőhelyes baromfiólat, a rák- si Űi Élet Tsz két 300 férőhelyes baroanflódat építhet állami segítséggel. A kel te tóá Után ások tói a törzsállatokon kívül több mint 25 ezer naposcsibét, pulykát, kaesát. libát vásárolhatnak a tsz-ek ■ ugyancsak állami hiteire, valamint 20 ezer előnevelt jéreeesibét. tenyészkakast, libát és kacsát. A legtöbb közös gazdaság saját erőből is vásárol naposcsibéiket a kelte- tőállomásoktóL Eddig mintegy 50 ezer naposcsibe megvételére jelentették be igényüket. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi baromfiállomány jövőre tízszeresére emelkedik a megye termelőszövetkezeteiben, s az idén felhizlalt 12 ezer baromfival szemben legalább 50 ezret tudnak maid adni közfogyasztásra. Jelentősen megnövekszik a toiástermelés is. A férőhelyek számát azzal is növelik, hogy az üresen álló volt egyéni istállókba telepítenek be közös baromfiállományt. Ezek gondozásával az idősebb szövetkezeti tagokat bízzák meg. A szakszerű ba- rotmfimevelés elősegítésére a megye három keltetőállamásá- nak egy-egy szakembere rendszeresen látogatja a szövetkezeteket és tanácsokat ad a baromfitenyésztőknek. A megyei tanács mezőgazdasági ősz- tálya arról te gondoskodott hogy a szakszerű baromfiho 1 a last hozzáértő szakemberek tanácsai szarint végezzék. 8 millió forint ktízségfeiiesztésl hozzájárulást szavaztak meg 1960-ra a baresi járásban A barcsi járás 28 községének lakói az 1959-es évre 4 millió 300 ezer forint köz&ég- fejlesztésii hozzájárulást szavaztak meg. A községi .tanácsiak már megtervezték és tanácsüléseken megvitatták, hogy mire költik a jövő évre megszavazott — az 1 millió forint értékű társadalmi munkával 8 millió forintra rúgó — községfejlesztési hozzájáruláát. Az, összeg megoszlása a következő: művelődési, oktatási célokra kát és félmillió jut, másfél milliót egészségügyi célokra, négymilliót pedig járdák, utak. hidak javítására, építésére fordítanak. A legjelentősebb összegű községtoíieszíési alap a csokor.’.""''— ‘-iáknak áll majd fend'" 'ikre: 1 millió 380 ézpr foitet. 400 ezer forintért új művelődési házat, a többiért pedig összekötő utat építenek Csokonvavisontá és Saulok között. Babácsán fél. millió forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a falu lakói és az olajkutató telep dolgozói az 1 millió 68 ezer forint mellé. Jövőre felépítik a melég vizű fürdőt és egy 25x50 méteres úszómedencét. Idénynapközit is létesítenek, mint a iárás csaknem valamennyi községében. Barcson mentőállomást építenek és fürdőmedencét az idén talált melegvízhez. Vízváron a községfejlesztési alapot teljes egészében a falu villanyhálózatának bővítésére fordítják. Ladán művelődési házat építenek a megszavazott 500 ezer forint községfejlesz- tésd hozzájárulásból. Moszkva (MTI). Szombaton Moszkvában közzétették N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének ez év október 15-én Adenauerhoz, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjához intézett levelét, amely válasz Adenauer augusztus 27-i levelére. Mint Harlamov, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője a külföldi tudósítóknak elmondotta, a levelet azért tették közzé, mert a nyugatnémet sajtóban, s egyes más nyugati országok sajtójában is olyan közlemények jelentek meg, melyek meghamisítják a levél tartalmát, Hruscsov szavait. Hruscsov levele elején kijelenti: értékelik Adenauernek azt a készségét, hogy objektívebben, a korábbi előítéletek nélkül lépjen kapcsolatba olyan országokkal, amelyekben szocialista rendszer jött létre, s reálisabban nézze az európai helyzetet. “Mi a Szovjetunióban mindig abból indultunk ki és jelenleg is abból indulunk ki, hogy az ideológiai különbség nem lehet akadálya az államok közötti együttműködésnek — írja Hruscsov. — Ez korunkban a normális nemzetközi kapcsolatok elemi feltétele, az általános béke fenntartásának lényeges követelménye.« Hruscsov kijelenti: ha a Német Szövetségi Köztársaság kormányának ebben a kérdésben elvileg nem ellentétes az álláspontja a szovjet kormányéval — erről tanúskodik Adenauer levele —, akkor ennek a ténynek nagy jelentőséget kell tulajdonítani; ’Ez ugyanis lehetőséget nyújt a két ország közötti jelenlegi súrlódások felszámolására, a bizalom és az együttműködés légkörének kialakítására, mely jelentősen befolyásolhatja Európa, sőt nemcsak Európa helyzetét. Hruscsov levelének következő részében a leszereléssel foglalkozik. Adenauer augusztusi levelében ugyanis aláhúzta a leszerelés fontosságát és szükségességét. “Nem titkolom, hogy nehéz összeegyeztetni a leszerelés kérdése iránt megnyilvánuló érdeklődést azokkal a gyakorlati lépésekkel, amelyek — legalábbis mostanáig — jellemzőek voltak a Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikájára« — állapítja meg a szovjet kormányfő. Ezzel összefüggésben utal a Bundeswehr atom- és rakétafegyverzetére, a nyugatnémet területen létesített nukleáris és rakét&bázisőkra, valamint arra* hogy a szövetségi kormány ellenzi a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentését Kö- zép-Európában. A szovjet kormányfő felhívja Adenauer figyelmét a Szovjetunió javaslatára, az általános és teljes leszerelésről, amelyet a szovjet küldöttség az Egyesült Nemzetek Szervezetében terjeszteti elő. A levél ismerteti a javaslat lényeges vonásait, majd megállapítja: szeretné hinni, hogy az Adenauer-kormány, a kancellár által kifejtett elvektől vezettetve támogatja az általános és teljes, ellenőrzött leszerelés konkrét tervét. “Ha a Német Szövetségi Köztársaság kormánya valóban a leszerelés mellett foglal állást, akkor jó lehetőség nyílik most arra, hogy latba vesse befolyását azon erők javára, amelyek ennek a valóban nagy jelentőségű feladatnak megoldásáért küzdenek« — írja Hruscsov. A levél ezután hangsúlyozza, hogy a Szövetségi Köztársaság lemondása az atomfegyverekről nem kis mértékben hozzájárulna az általános leszereléshez, a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. Ez ugyanakkor a legjobban bizonyítaná a szövetségi kormány békés törekvéseit. Hruscsov a továbbiakban kijelenti: a szovjet kormány elítéli az olyan törekvéseket, amelyek a leszerelést más nemzetközi kérdések megoldásának feltételéül akarják szabni. »Semmi sem igazolhatja' például, hogy tovább halasszák a német békeszerződés megkötését« — állapítja meg a szovjet kormányfő. Hruscsov levelében foglalkozik azzal az egyesek által felvetett problémával, hogy. a német békeszerződés megkötése — amely bár önmagában is jó lehet — véglegessé tenné Németország kettéosztását. A szovjet kormányfő ezzel kapcsolatban kijelenti: éppen a békeszerződés hiánya teszi lehetővé az ország megosztását, s ugyanakkor a szerződés, megkötése megfelelő alapot teremtene a két német állam közeledéséhez, később pedig egyesüléséhez. A békeszerződés aláírása, olyan kapcsolat kialakítása valamennyi országgal, amely mentes a revansista törekvések terhétől, kétségkívül bátorságot és határozottságot követel. “De engedje meg, hogy megmondjam önnek: enélkül a Német Szövetségi Köztársaság kormányának békés szándékairól szóló kijelentései aligha hatnak meggyőzően« — írja levelében a szovjet kormányfő. A két ország kapcsolatáról szólva Hruscsov megállapítja: ezeknek a kapcsolatoknak vannak pozitív elemei is. “Értékeljük az olyan konkrét lépéseket, amelyekre az elmúlt időszakban került sor az országaink közötti kapcsolatok elmélyítése érdekében a kölcsönös előnyök- alapján. Ilyen lépések közé sorolom a kereskedelmi megállapodást, a konzuli egyezményt, s a tudományos és kulturális cseréről szóló megállapodást. Természetesen ezek a megállapodások a kérdéseknek csak viszonylag kis körét érintik és még az általuk megnyitott lehetőségeket sem használják ki teljes mértékben. Ebben az irányban nyilvánvalóan sokat kell és lehet tenni.« »A szovjet kormány kész arra, hogy megvitassa kapcsolataink minden olyan konkrét kérdését, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság kormánya terjeszt elő, s amely kölcsönös érdekeket fejez ki; A magunk részéről például feltételezzük, hogy van még lehetőség a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kereskedelmi kapcsolatainak jelentős kiszélesítéséire mindkét fél előnyére«, — írja egyebek között a szovjet kormányfő, majd rámutat: már jelenleg is jobban ki lehetne használni azokat a lehetőségeket, amelyeket a kétoldalú kapcsolatok, az egyes társadalmi, politikai személyiségek, a tudományos és kulturális intézmények kölcsönös kapcsolatai nyíltak meg. A Szovjetunió arra törekszik, hogy baráti együttműködést alakítson ki a Szövetségi Köztársasággal. Ha a szövetségi kormány is azt akarja, hogy az országaink közötti kapcsolatok teljesen megszabaduljanak a bizalmatlanság, a gyanakvás terhétől, az ehhez vezető legjobb utat a német békeszerződés aláírása jelenti, amely sok évre szilárd alapot teremt e kapcsolatokhoz.« Hruscsov befejezésül hangsúlyozza: a nemzetközi életben kedvező fordulat megy végbe. Ezt a benyomást szerezte az Egyesült Államokban tett utazásakor Eisenhower elnökkel folytatott megbeszélésein. Reméli, hogy a Német Szövetségi Köztársaság sem vonja Ki magát azokból az erőfeszítésekből, amelyeket jelenleg sok ország folytat a nemzetközi kérdések tárgyalása után történő megoldásért, az általános leszerelésért és a tartós békéért. Tizenöt évvel ezelőtt ült össze Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés — Dinnyés Lajos nyilatkozata — Tizenöt évvel ezelőtt kezdte meg munkáját az ideiglenes nemzetgyűlés. A Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste Dinnyés Lajost, az országgyűlés alelnökét, a magyar parlament legrégibb tagját, aki ebből az alkalomból nyilatkozott. — Hazánknak a hős szovjet csapatok által felszabadított földjén másfél évtizeddel ezelőtt, 1944. december 21-én történelmi jelentőségű események színhelye volt a debreceni református kollégium ősi épülete: összeült az ideiglenes nemzetgyűlés. A Szovjetunió — a fasiszta csapatok kiverése után — a felszabadult országrész népének azonnal megadta a lehető- óget, hogy képviselőket vá- : isszon. A Szovjetunió ezzel a cselekedetével is megmutatta, l hogy nem mint ellenség, hanem mint felszabadító, mint barát jött hazánkba. Jelkép ez a cselekedet, mint ahogy jelkép az is, hogy az 1848-as szabadságharc után majdnem egy évszázaddal Debrecenben mondották ki: szakítunk a hitleri Németországgal, s megkezdjük az ország demokratizálását. Valóra vált a 48-as hősök álma, a szabad, független Magyarország. A Horthy-rendszerben a képviselők óriási többsége a kormányzattól kapta, vagy a választásokon csendőrszuronyok támogatásával szerezte mandátumát, s nem a népet, hanem megbízóit képviselte, a kormány kegyeit kereste. Megváltozott és igazságossá lett hazánkban a választások rendje, csak olyan képvbelöv I juUlítiatitk. az országgyűlésbe, akik a nép előtt bebizonyították rátermettségüket. A választások előkészítésének idején száz-- és százezrek döntenek erről a legszélesebb néptömegeket mozgató jelölőgyűlé- seken. Megváltozott a magyar parlament munkarendje. Ma a képviselők legfonto» sabb feladata, hogy szaros kapcsolatot tartsanak a néppel, s határozataikkal, a .megalkotott; törvényekkel, hívén szolgálják a szocializmus ügyét. Országgyűlési, képviselőink sokrétűi változatos munkát végeznek az ülésszakok közötti hónapokban is Tevékenyen dolgoznak a megyei képviselőcsoportok; amelyek rendszeresen tanulmányozzák a legkülönbözőbb 1 vórdéseket és észrevételeiket pHi itatják az Illetékes smj*. vekhez.
