Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-18 / 297. szám
Péntek, 1959. december 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP így indult a közös munka Böhönyén ...TÖBB MINT KÉT HÉT TELT EL ... Jó néhány belépési nyilatkozaton egy »n«-betű látható. Az Idegen csodálkozva pillant erre a betűjelre, de még jobban csodálkozik, ha megtudja, mit jelent. A böhönyei asszonyok újabb megbecsülést vívtak ki magúiknak. Pedagógusok, a j régi tsz asszonyai, nőtanács-ta- gak — mintegy harmincötén — a férfiaktól függetlenül, min-' den kérés nélkül elkezdték járni a község házait, s felvilágosító munkájuk nyomán 150 csa- Iád a közös gazdálkodás mel-' lett döntött, A nyilatkozatokon , az »n«-betű azt jelzi: a nők ér-; velésére lépett be a család.' Munkájuknak oroszlánrésze van abban, hogy Böhönye ma termelőszövetkezeti község,! hogy a kisliétszámú Szabadság Tsz 619 csalóddal és 6111 hold földdel lett nagyobb. Ahogy túljutott a község a | döntéssel, az elhatározással já- I ró izgalmakon, december 1-én ' összejöttek, hogy megtartsák az első közgyűlést. Nem vártaik egyetlen napot sam, nem tétlenkedtek egy pillanatig sem, hiszen már olyan hangok is hallatszottak: »Miért nem léptünk be korábban a tsz-be, akkor már jóval előbbre tartanánk.« A gyűlésen megválasztották a vezetőségeit. A Szabadság Tsz elnöke. Kovács József irányít továbbra is. de mellé segítőtársnak Tánczos János, most belépett középparasztot választották, aztán sorban dönNem éri meg I i töttek a brigád- és munkacsa- községben leltárba vették az patvezetők személye felől. Ismertették a brigádvezetők fel- __________________ ____ __ ________ a datát, elmondták, hogy a leg- istállókat, s mivel egyelőre szorkányos ügyességgel lova- — mert elvárja., hogy kézbesí sürgetőbb feladat most: »Műn-1 MINDIG IS VOLTAK alább úgy tudná, ahogy volt. izgségére, s ezért elnézünk állatállományt és a gazdasági olyan emberek, akik ki- Nem! Kifacsarja a szót, a gon- mindent. Nem, nem arra gonfelszereléseket. Felmérték az használtak másokat, akik bo- dolatokat, s egy pohár borért dolok, hogy hurcoljuk végig a kához látni!« Késő éjszakáig járták a vezetők a házakat, s egyenként felvilágosították a tagokat a másnapi teendőről... DECEMBER MÁSODIKÉ borongásán, szürkén köszöntött. Böhönyére. De ahogy a fény úrrá lett a sötétségen, megmozdult, pezsgett a falu. Traktor dohogott, s az újonnan bevitt földeken 36 fogat forgatta a göröngyöket, eltörölve a szalagparcellák utolsó emlékét. Szántottak, boron ál tak, trágyát hordtak, vetettek. Mint mikor valami ismeretlen óriás ébred fel. aki hatalmas erejével csodákkal határos cselekedeteket végei., úgy indult mag Böhönyén a közös munka, a közös élet. Gabonával elvetettek még 90 holdat, és 200-at felszántottak. Még körülbelül 100 hold föld kéri a vetőmagot, s ha az idő engedi, a héten ezen a területen is földbe kerül a lövő évi kenyér magja. A belépéssel járó lendület így alakult át a közös, az együttes munka lendületévé. A tagok a határban, a vezetőség a községben folytatja tevékenységét. Minden ember személyazonossági igazolványában már oh szerepel: termelőszövetkezeti tag A vetőmagokat összehordták. az egész BETONJÁRDA »Ötszáz négyzetméter újabb betonjárdát építettek Marcaliban községfejlesztésből.« Rövid, egyetlen egyszerű mondatból álló újsághír. Az újságolvasó hasonlóval naponta találkozik a lapokban, de legtöbbször elsiklik felette, természetesnek tartja, már nem újság számára. Megvallom, én is hasonlóképpen vettem tudomásul a járdaépítésről szóló híradásokat, pedig néha magam is szolgáltam hasonló hírrel a lapnak. De ezek rendszerint más falvakban készültek, vagy ha községemben is új bur- koüatot kapott egy-egy gyalogjáró, nem sokat segített rajtam: ugyanis olyan helyen lakom, hogy a legutóbbi időkig tízszer is meggondoltam, hogy csepergő eső után elinduljak-e este a moziba. És most, a múlt héten községfejlesztésd alapból ezein a részen is elkészítették a sima, sármentes, biztonságos betonjárdát. Még szokatlan egy kissé, alig tudom elhinni, de az is bizonyos: nem rettegek moziba menni még ezekben az esős őszi estéken sem. És még valami: mióta sima úton jutok el a község középpontjába, a betonjárdaépítésről szóló híradást is nagy figyelemmel cs kellő áhítattal olvasom, még ha az az ország másik feléről származik is. — pl — LEV OVALÓ V A RÉZG OMB FORDÍTOTTA IBÁRÁNDI KOMOR VI í MA egitivezni nem tudnak, egy utcába hordiált össze a marhákat és kettőbe a 100 oár lovat, hogy az állatgondozók tennivalóit valahogy megkönnyítsék. A régi szövetkezet állatai ké- i peziik a törzsáilománvt. s ezt I fokozatosan tovább fejlesztik. Mindezek elvégzése után I most kezdenek a tervek elkészítéséhez. A közgyűlés, a tagokkal való beszélgetések alapján azonban már vázlatosan kialakult, mi mindent, szándékoznak tenni. Az idős. de még munkaképes emberek foglalkoztatására 20—30 holdas kertészetet létesítenek. Kora tavasszal vetnek 30 hold mákot. A jó gazdálkodás teremtette minél nagyobb jövedelem elérésére törekszenek. A még egyénileg kötött szerződéseket átveszi a termelőszövetkezet. s 80—100 hold cukorrépát és 80 hold dohányt termelnek. A dohánytermelés jövedelmezősége már beigazolódott a tsz-ben. ezért a jó minőség elérése céljából külön dohányos brigádot alakítottak. Az állattenyésztésnél is hasonló a helyzet. Egyelőre 156 sertés hizlalására és a terv szerint 100 növendékmarhára kötnek szerződést. A tagság legnagyobb része most ismerkedik a szövetkezet* élettel. A pártszervezet folytatja népnevelő munkáját. A szövetkezeti községgé válás nem jelenti azt Böhönyén, hogy megszűnt a felvilágosító, nevelőmunka. Január elsejével esti tanfolvamot indítanak a brigád- és munkacsapatvezetőik részére — a munkaegységsaá- mitásról és a termelőszövetkezet szervezeti életéről tartanak hetenként egyszer előadást. A SZABADSÁG tsz munkája mindennap tökéletesebbé válik. Igyekeznek, törekednek, hogy lehetőleg minden őszi munkát elvégezzenek, hogv minél több termést, szilárd jövedelemforrást biztosítsanak maguknak. ... Két hét óta ennyit tettek, ennyi minden történt Bö- hönyén.:. Vörös Márta falun. Arra sem, hogy állítsuk bíróság elé, ha nem bizonyosodik be bűne. De ugyan mi keresnivalója van az ilyen embernek a pártban? — Beteg, tekintettel voltunk rá ... — mondogatja a párttitkár —, hagytuk, majd csak megjavul... Igen, humanizmus jellemzi a golták meg a kínállcozó alkal- tés közben kinálgassák — min- mat, s politikai helyzetüket, le- denre hajlandó. Jellemtelen hetöségeiket arcátlanul fordí- emberré vált, a bor kiölte letolták egyéni érdekeik, üzel- lelősségérzetét, de mert fenye- meik fedezésére. Most is akad- geti az embereket, félnek tőle, nak ilyenek — szerencsére itatják, hízelegnek neki, dédel- nem sokan. getik. Érdekes. Voltaképpen Hallottam egy nagyon is egy- már nem is adnak a szavára, szerű emberről. Kézbesítő va- ismerik. A pártszervezet életé- lahol a csurgói járásban és bői hozott híreket azonban mi politikánkat, emberség, em- párttag. De milyen párttag? mégis hitelesnek vélik, s azt berszeretet. S ezt naponta ta- Véletlenül se mondaná senki, mondják némi fenntartással: pasztaljuk. Beteg emberek ezhogy kommunista. Egy olyan — Valami lehet benne ... reinek életét teszi örömtelivé a ember, aki visszaél párttagsá- Kérdeztem a titkárt: fegyel- gondoskodás, a szeretet, mely gával, s rettegésben tartja kör- mit kapott már ez az ember? a rendszer lényegéből fakad, nyezetét. Félnek tőle, és nem — Olyan ez, kérem, akin De ebben az esetben attól tarcsoda. Így áll elő, ha valahol már semmi sem segít... tanak a pártszervezet vezetőig kilátszik a lóláb: /V ÉHÁNY ADALÉK. Ha hogy a pártból való kizárás ál— Pofa be! Nekem nem le- ^ ’ feketevágás van a kör- lásvesztés veszélyét rejti mahét semmi bajom! Párttag va- nyéken, ő csinálja. Évente so- gában. S amikor erre gondol- gyok! kát. Pálinkafőzéséről híres. De tak. nagyon félreértették a párt Sajnos, vannak még embe- ha ő veszi észre másnál — politikáját... rek — különösen a déli határ- mert járja a házakat, és vélet- Tíz- és százezer, millió em- szélen —, akik hiszik ezt a ma- lenül elfelejtették megkínál- bar dolgozik becsülettel, oda- ga kovácsolta elméletet, s azt ni —, másnap viszik az illető adóan a párton kívül, s ugyan mondják: kár lenne ujjat húz- felszerelését. Nem ez a baj! Ű kit fenyegetnek meg azzal, ni vele. S ha már igy van, meg- maga mindent tehet úgy, ahogy hogy elbocsátják, mert nem állapítják: elképzelte. Még soha senki sem kommunista? Senkit. De a be— Ugyan, milyen lehet, az a merte feljelenteni, nem mert tegséggel nem lehet takarózni, párt, amelyiknek ilyen tagjai hozzányúlni. Pedig látja ezt az a párttagsággal sem. Dolgozni vannak? __ egész falu, tudja a pártszerve- lehet és kell kommunista megÉ s ez az ember rabolja, fősz- zet. S a járási titliár azt mond- gyözödéssel azoknak, akik tartogatja a nép pártba vetett bi- ta az új párttitkárnak: sági könyvet hordanak szívük, zalmát. Megéri ez nekünk? — Óvakodjék ettől az ember- fölött... Nem történik semmi külö- töl... S ö nem ezt teszi. Lejáratja nős. Azaz hogy mégis. Ez az Ez a megoldás? Nem! Néha a pártot, iszik és handabandátúlzásba visszük mi az embe- zik, fecseg és fenyegetőzik riességet, a megértést, s ha másért nem, hát szánalomból tűrjük, hogy éles késsel hasítember elitta a becsületét, elitta az eszét. Fecseg és rendelkezik, akarva-akaratlanul ellentéteket szít a pártszervezet és a nép között. Megjele- sanak testünkbe, nik a taggyűléseken, s másnap Beteg ez az ember, tüdőbamindenki szeme láttára. S mi tv-'i'k.... JVTEM ÉRI MEG! Gondol- i ’ koznunk kell és cselekedni, mert a párt tisztasága mindenki tudja, miről beszél- jós. És beteg a felesége is. Nos többet ér mindennél, tek a kommunisták. De leg- hát, tekintettel vagyunk be- Jávori Béla A termelékenység mentett Amikor 2 200-ból 2 728 kifli lesz Balaton melletti sajátosság: nyáron kicsi, télen nagy a korszerű Siófoki Kenyérgyár kapacitása. Ebből az is következik, hogy nyáron kevés a sütőipari szakmunkás, télen sok. Lesújtó eredménnyel zárná a Kenyérgyár a gazdasági évet, ha télen, a csökkent termelés mellett is megtartaná a nyári munkáslétszámot. Elbocsátani azonban az idén sem akartak senkit a Siófoki Sütőipari Vállalattól. Egyebek között azért sem, mert ha a szakmunkásokat télen elküldik, nyáron esetleg munkaerőhiánnyal kell küszködniük. Tehát volt min törni a fejét a vállalat vezetőinek, pártszervezetének, szak- szervezeti bizottságának, hogy valamilyen megoldást találjon. Ott azonban nincs veszett fejsze, ahol rugalmasak a vezetők. Ezt bebizonyította a Siófoki Sütőipari Vállalat. Az erő- feszi tévék sikeres kimenetele már akkor bizonyossá vált, amikor azt mondták a vállalatnál, hogy furcsa helyzetükben a termelékenységet hívják segítségül. — Alapvető dolog — mondták —, hogy termelés nélkül tány leadóját felszerelte. érdekelnek, mégis közben erPronyin újra kissé fölénye- röl is, arról is értesülök. ’n mosolygott. Gröner professzor átkelt az — Csak gyakorlat kérdése. . yen körülmények között nem- óceanon’ sa3át mtezete van, ogy egy angol leadót, hanem megtalálta a számításait, még egy ördögöt is kikaparunk Egy alkalommal egy tekinté- a föld alól... lyes amerikai újságban néhány A Mezsa-parti Walkür! — Hát színésznő volt? - áltottam. senkinek se fizessenek ki bért. A Kenyérgyárban pedig egyetlen kemencének se szabad kihűlnie. Hogyan lehet ezt megoldani? Ügy, hogy leállítanak egy sor kisüzemet. Munkásaikat beviszik a gyárba, s onnan több erőfeszítéssel ugyan, de jól elláthatják kenyérrel a kisüzemek helyett is a környéket Ezt tették. Közben arra is gondoltak, hogy a gyárban ne keletkezzék kapun belüli munkanélküliség. Ezért arra vállalkoztak, hogy negyedévenként. 900 mázsa morzsát dolgoznak fel. A minisztérium segítségével ezt a célt el is érték. Minden kemence üzemel, mindenkit foglalkoztatnak, senkit se kell elküldeni. Nyáron ismét 106 Az elnökre pillantottam: bólintott, mintegy tudtomra adva, hogy távozhatom. A kijárat felé indultam. — Andrej Szemjonovics — hallottam meg hirtelen Jan- kowska remegő hangját a hátam mögött. — Mindez nem igaz, nem volt igaz! Én mindezt csak azért mondtam, hogy megossza velem sorsomat... Azért, mert... Forduljon már meg! Azért, mert... én szeretem önt... Én azonban nem fordultam meg. Tudtam, hogy csak ezzel akarja hazugságát indokolni, és tisztában voltam azzal, hogy utolsó mondata éppoly hazug volt, mint egész élete. Epilógus A végére értem hát. Sok idő telt el azóta, de emlékezetemből még most sem tűnt el nyomtalanul mindaz, amelyet ebben a kéziratban leírtam. Véget ért a háború, újra találkoztam azzal a lánnyal, akit szerettem. Amikor meghallotta halálhíremet, nem hitte el, s ha hitte is valamelyest, nem adta másnak szívét. Türelmesen várt rám. Változatlan érdeklődéssel hallgatja rigai elbeszéléseimet, csak akkor ko- morodik el, ha Jankowska nevét említem... Ivan Nyikolajevics Pronyin felkeresett a háború után otthonomban. Természetesen első dolgom volt Zseleznov után érdeklődni. — Hol van? Hogy van? Mi van vele? Pronyin azonban kitért az egyenes válasz elől. — Majd később — mondta. — Ez nehéz kérdés... Többet nem is szólt róla, s ebből megértettem, hogy Zseleznov további sorsa valóságos regény, és nyilvánosságra hozatalának még nem jött el az ideje. Azután újra rigai életünkről beszéltünk, közös örömünkről, bánatunkról, viszontagságainkról. — No és azt tudja-e, hogy mi lett az ön ügynökségével? — kérdezte Pronyin. — Hogy mi történt a »jácintokkal« és »tulipánokkal« ? — Valószínűleg letartóztatták őket — feleltem a találás kérdésre. — Hát igen, legtöbbjüket letartóztatták. — Elmosolyodott. — Hármat-négyet azonban szabadon hagytunk, de szemmel tartjuk őket. Még sokat beszélgettünk erről, arról __ C sodálatomat és elragadtatásomat fejeztem ki afölött a gyorsaság és gondosság fölött, amellyel Pronyin Blake kapiímegíndítják a kisüzemeket, és ki. ía Balaton-parti kenyérellátást I semmi sem zavarhatja meg. Ezzel a problémát megoldották Egy másik említésre méltó eset: megfelelő ^ szárítóhelyet kerestek a morzsának. Nem ütközött volna különösebb aka- " dályba, ha Lellén felbetonoz- tatják az egyik'helyiséget, és Néhány évvel ez után a ta- tudós levelét olvastam, amely lálkozás után újra Riga felé ben a magyar ellenforradal- eljátszása után... r.„ vezetett az utam, s átutazóban marokat biztatták, és nyílt ha- A szünetben Pronyin felhív-\,a.Y. mindössze egy napot töltöttem raggal beszéltek a magyar ta a figyelmemet a díszpá- kiveszik bérbe szárítás céliáa városban. munkásokról és parasztokról, bolyra. Idősebb emberre mu- Jra Ehelyett 'zonban okosabVégigmentem a városon; a magyar kérdés megvitatását tatott, aki éppen pártunk egyik 5. '. , . -t1,, tt w . -* ugyanolyan szép és elegáns követelve az ENSZ-ben. A le- vezetőjével beszélgetett. íegv kemencéiének melegét bevolt a háborúban lebombázott vél aláírói sorában ott szere- - öt sem ismeri fel? - kér-Ífúvó berendezéssel átvezették hazak eltűntek; újak emelked- pelt Groner professzor neve is. deztp. _ Az antikvárius a Segv másik helyiségbe. A mortek a helyükön. Ellátogattam No és befejezésül még egy Dóm térről. izsa olcsón és kiválóan megszáaooa a hazoa is, ameiyoen találkozásról Pronyinnal, amely Én azonban még azután sem Jradt itt is. Ekkor már igen jól Cf^S/fknfl Z3' nemileH összefügg az általam ismertem meg, hogy Pronyin iérezték itt magukat a kisüzemaradt, de masok laktak ben- ielrt eseményekkel. megmondta, kicsoda. 5rnekbö1 lőtt munkások. Annyira A fiú, aki ajtót nyitott, azt mondta, hogy Ceplis az egyik Rigai élményeim után megbonthatatlan barátság szövöígy szereztem tudomást aVól> ho§y 8 óra alatt 2200 he- kalandreaény« még két sze- 2900 zsemlét, 2200 kifli mezőgazdasági 'kerületben "dől- dott, koztem es a lettek kozott, replőjének későbbi sorsáról... í helyett 2728-at sütöttek. örökre szivembe zártám a baEs most már, azt ' S A termelékenység e kézzel- is^em, Jf0gbató növekedéséhez nem pontot kell tennem a regeny <keI1 komment4r. Legfeljebb a történeti hűség kedvéért még . , * .*■ t , • vivőre üziueinue zu.ivu.rii u gozik, mint a kerületi partbi- , . .. . ... ,,, .. v .. - ffi ■ tor lett hazafiak emleket, es zo sag i Kara. ... . , minden, ami bármilyen forrná- ■ . Szerettem volna látni, de __ ’ , ? J . .. vegere. n em volt elég időm. Moszkvá- ban Lettországot enntette, ko- “ ba való visszatérésem után zelroi ermíeíí engem is. írtam neki, és még ma is leve- 1955 télén a lett művészet és lezgetünk, igaz, ritkán. irodalom moszkvai hete alatt Mártát is megpróbáltam PTonyin meghívott, hogy néz- megkeresni, de semmi támpon- zem meg vele Rainis darabját, tóm nem volt, a tudakozóban PTonyin egész előadás alatt pedig nem találtam Márta Ja- egyetlen színészre figyelt, soha elfelejtem... novna Krumins nevét. megmondta a nevét, dicsérte, Ősszel, legtöbbnyire ősszel, Azután az a gondolatom tá- tapsolt neki, és egészen úgy amikor az átlőtt tüdőm újra. madt, hogy kimegyek a teme- viselkedett, mint ahogy a sze- odalépek az íróasz-f tőbe, végigmentem a fasoron, melyes ismerősökkel szokott az , r inTe«Te no pmhpr tolómhoz, 6S kíhuzoTYT a fiókja,, elbarangoltam a síremlékek es emoer. keresztek között, és lám, cső- Azután könnyedén meglökött Előveszem a lohere-mmtas réz dálatosképpen megtaláltam a és megkérdezte: gombot, amelyet a múlt Szásáját síromat is: Makarov őr- — Nem isrner rá? zadban a colorádói bányászok nagy síremléke érintetlenül 1'alami ködös emlék villant Az olvasó, ha emlékezetében íannyit: minden jel arra mutat, végiglapozza életem e szaka- Shogy a veszteségesre tervezett száriak lapjait, vagy elhiszi ne- uüzem nyereségesen zárja az kém, amit itt leírtam, vagy ta- Vdei gazdasági évet. Ián nem__Azután elfelejti... i C sak én nem fogom soha, de, Eqyesült két KISZ-szervezet hordtak ruhájukon. Nézem, so- éu f*} előttem, de nyomban el is w elnézegetem> és emUkaze- tunt. — Nem — feleltem. — Valóban nem emlékszik? állt a helyén... Miről kellene még beszélnem? __ M unkám magával hozta, hogy állandóan olvassam a külföldi sajtót, és bár különöseb- — csodálkozott Pronyin. — ben csak egyes szakkérdések Von Tretnow bárónő! temben újra meg újra megelevenednek az itt leirt események és emberek ... — VÉGE — A község szöciíüis ta - átszervezése folytán a közelmúltban 'egyesült a somogyvári területi KISZ-szervezet a somogyvári Szabadság Tsz KlSZ-szerveze- tével. A létszámban és erőben Jmegnövekedett KISZ-szervezet űj vezetősége gazdag téli programot. dolgozott ki, s megváló- utasához máris hozzáláttak a ^somogyvári fiatalok.