Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-18 / 297. szám

Péntek, 1959. december 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP így indult a közös munka Böhönyén ...TÖBB MINT KÉT HÉT TELT EL ... Jó néhány belépési nyilatko­zaton egy »n«-betű látható. Az Idegen csodálkozva pillant er­re a betűjelre, de még jobban csodálkozik, ha megtudja, mit jelent. A böhönyei asszonyok újabb megbecsülést vívtak ki magúiknak. Pedagógusok, a j régi tsz asszonyai, nőtanács-ta- gak — mintegy harmincötén — a férfiaktól függetlenül, min-' den kérés nélkül elkezdték jár­ni a község házait, s felvilágo­sító munkájuk nyomán 150 csa- Iád a közös gazdálkodás mel-' lett döntött, A nyilatkozatokon , az »n«-betű azt jelzi: a nők ér-; velésére lépett be a család.' Munkájuknak oroszlánrésze van abban, hogy Böhönye ma termelőszövetkezeti község,! hogy a kisliétszámú Szabadság Tsz 619 csalóddal és 6111 hold földdel lett nagyobb. Ahogy túljutott a község a | döntéssel, az elhatározással já- I ró izgalmakon, december 1-én ' összejöttek, hogy megtartsák az első közgyűlést. Nem vártaik egyetlen napot sam, nem tét­lenkedtek egy pillanatig sem, hiszen már olyan hangok is hallatszottak: »Miért nem lép­tünk be korábban a tsz-be, ak­kor már jóval előbbre tarta­nánk.« A gyűlésen megválasz­tották a vezetőségeit. A Szabad­ság Tsz elnöke. Kovács József irányít továbbra is. de mellé segítőtársnak Tánczos János, most belépett középparasztot választották, aztán sorban dön­Nem éri meg I i töttek a brigád- és munkacsa- községben leltárba vették az patvezetők személye felől. Is­mertették a brigádvezetők fel- __________________ ____ __ ________ a datát, elmondták, hogy a leg- istállókat, s mivel egyelőre szorkányos ügyességgel lova- — mert elvárja., hogy kézbesí sürgetőbb feladat most: »Műn-1 MINDIG IS VOLTAK alább úgy tudná, ahogy volt. izgségére, s ezért elnézünk állatállományt és a gazdasági olyan emberek, akik ki- Nem! Kifacsarja a szót, a gon- mindent. Nem, nem arra gon­felszereléseket. Felmérték az használtak másokat, akik bo- dolatokat, s egy pohár borért dolok, hogy hurcoljuk végig a kához látni!« Késő éjszakáig járták a vezetők a házakat, s egyenként felvilágosították a tagokat a másnapi teendőről... DECEMBER MÁSODIKÉ borongásán, szürkén köszöntött. Böhönyére. De ahogy a fény úrrá lett a sötétségen, megmoz­dult, pezsgett a falu. Traktor dohogott, s az újonnan bevitt földeken 36 fogat forgatta a göröngyöket, eltörölve a sza­lagparcellák utolsó emlékét. Szántottak, boron ál tak, trá­gyát hordtak, vetettek. Mint mikor valami ismeretlen óriás ébred fel. aki hatalmas erejé­vel csodákkal határos cseleke­deteket végei., úgy indult mag Böhönyén a közös munka, a közös élet. Gabonával elvetet­tek még 90 holdat, és 200-at felszántottak. Még körülbelül 100 hold föld kéri a vetőmagot, s ha az idő engedi, a héten ezen a területen is földbe ke­rül a lövő évi kenyér magja. A belépéssel járó lendület így alakult át a közös, az együttes munka lendületévé. A tagok a határban, a veze­tőség a községben folytatja te­vékenységét. Minden ember személyazonossági igazolvá­nyában már oh szerepel: ter­melőszövetkezeti tag A vető­magokat összehordták. az egész BETONJÁRDA »Ötszáz négyzetméter újabb betonjárdát építettek Mar­caliban községfejlesztésből.« Rövid, egyetlen egyszerű mondatból álló újsághír. Az újságolvasó hasonlóval na­ponta találkozik a lapokban, de legtöbbször elsiklik felet­te, természetesnek tartja, már nem újság számára. Megvallom, én is hasonlóképpen vettem tudomásul a járdaépítésről szóló híradásokat, pedig néha magam is szolgáltam hasonló hírrel a lapnak. De ezek rendszerint más falvakban készültek, vagy ha községemben is új bur- koüatot kapott egy-egy gyalogjáró, nem sokat segített raj­tam: ugyanis olyan helyen lakom, hogy a legutóbbi idő­kig tízszer is meggondoltam, hogy csepergő eső után elin­duljak-e este a moziba. És most, a múlt héten községfejlesztésd alapból ezein a részen is elkészítették a sima, sármentes, biztonságos be­tonjárdát. Még szokatlan egy kissé, alig tudom elhinni, de az is bizonyos: nem rettegek moziba menni még ezek­ben az esős őszi estéken sem. És még valami: mióta sima úton jutok el a község középpontjába, a betonjárda­építésről szóló híradást is nagy figyelemmel cs kellő áhítat­tal olvasom, még ha az az ország másik feléről származik is. — pl — LEV OVALÓ V A RÉZG OMB FORDÍTOTTA IBÁRÁNDI KOMOR VI í MA egitivezni nem tudnak, egy utcába hordiált össze a marhá­kat és kettőbe a 100 oár lovat, hogy az állatgondozók tenniva­lóit valahogy megkönnyítsék. A régi szövetkezet állatai ké- i peziik a törzsáilománvt. s ezt I fokozatosan tovább fejlesztik. Mindezek elvégzése után I most kezdenek a tervek elké­szítéséhez. A közgyűlés, a tagokkal va­ló beszélgetések alapján azon­ban már vázlatosan kialakult, mi mindent, szándékoznak ten­ni. Az idős. de még munkaké­pes emberek foglalkoztatására 20—30 holdas kertészetet léte­sítenek. Kora tavasszal vetnek 30 hold mákot. A jó gazdálko­dás teremtette minél nagyobb jövedelem elérésére töreksze­nek. A még egyénileg kötött szerződéseket átveszi a terme­lőszövetkezet. s 80—100 hold cukorrépát és 80 hold dohányt termelnek. A dohánytermelés jövedelmezősége már beigazoló­dott a tsz-ben. ezért a jó minő­ség elérése céljából külön do­hányos brigádot alakítottak. Az állattenyésztésnél is ha­sonló a helyzet. Egyelőre 156 sertés hizlalására és a terv sze­rint 100 növendékmarhára köt­nek szerződést. A tagság legnagyobb része most ismerkedik a szövetkezet* élettel. A pártszervezet folytat­ja népnevelő munkáját. A szö­vetkezeti községgé válás nem jelenti azt Böhönyén, hogy megszűnt a felvilágosító, neve­lőmunka. Január elsejével esti tanfolvamot indítanak a bri­gád- és munkacsapatvezetőik részére — a munkaegységsaá- mitásról és a termelőszövetke­zet szervezeti életéről tartanak hetenként egyszer előadást. A SZABADSÁG tsz mun­kája mindennap tökéleteseb­bé válik. Igyekeznek, törekednek, hogy lehetőleg minden őszi munkát elvégezzenek, hogv minél több termést, szilárd jövedelemfor­rást biztosítsanak maguknak. ... Két hét óta ennyit tet­tek, ennyi minden történt Bö- hönyén.:. Vörös Márta falun. Arra sem, hogy állítsuk bíróság elé, ha nem bizonyo­sodik be bűne. De ugyan mi keresnivalója van az ilyen em­bernek a pártban? — Beteg, tekintettel voltunk rá ... — mondogatja a párttit­kár —, hagytuk, majd csak megjavul... Igen, humanizmus jellemzi a golták meg a kínállcozó alkal- tés közben kinálgassák — min- mat, s politikai helyzetüket, le- denre hajlandó. Jellemtelen hetöségeiket arcátlanul fordí- emberré vált, a bor kiölte le­tolták egyéni érdekeik, üzel- lelősségérzetét, de mert fenye- meik fedezésére. Most is akad- geti az embereket, félnek tőle, nak ilyenek — szerencsére itatják, hízelegnek neki, dédel- nem sokan. getik. Érdekes. Voltaképpen Hallottam egy nagyon is egy- már nem is adnak a szavára, szerű emberről. Kézbesítő va- ismerik. A pártszervezet életé- lahol a csurgói járásban és bői hozott híreket azonban mi politikánkat, emberség, em- párttag. De milyen párttag? mégis hitelesnek vélik, s azt berszeretet. S ezt naponta ta- Véletlenül se mondaná senki, mondják némi fenntartással: pasztaljuk. Beteg emberek ez­hogy kommunista. Egy olyan — Valami lehet benne ... reinek életét teszi örömtelivé a ember, aki visszaél párttagsá- Kérdeztem a titkárt: fegyel- gondoskodás, a szeretet, mely gával, s rettegésben tartja kör- mit kapott már ez az ember? a rendszer lényegéből fakad, nyezetét. Félnek tőle, és nem — Olyan ez, kérem, akin De ebben az esetben attól tar­csoda. Így áll elő, ha valahol már semmi sem segít... tanak a pártszervezet vezetőig kilátszik a lóláb: /V ÉHÁNY ADALÉK. Ha hogy a pártból való kizárás ál­— Pofa be! Nekem nem le- ^ ’ feketevágás van a kör- lásvesztés veszélyét rejti ma­hét semmi bajom! Párttag va- nyéken, ő csinálja. Évente so- gában. S amikor erre gondol- gyok! kát. Pálinkafőzéséről híres. De tak. nagyon félreértették a párt Sajnos, vannak még embe- ha ő veszi észre másnál — politikáját... rek — különösen a déli határ- mert járja a házakat, és vélet- Tíz- és százezer, millió em- szélen —, akik hiszik ezt a ma- lenül elfelejtették megkínál- bar dolgozik becsülettel, oda- ga kovácsolta elméletet, s azt ni —, másnap viszik az illető adóan a párton kívül, s ugyan mondják: kár lenne ujjat húz- felszerelését. Nem ez a baj! Ű kit fenyegetnek meg azzal, ni vele. S ha már igy van, meg- maga mindent tehet úgy, ahogy hogy elbocsátják, mert nem állapítják: elképzelte. Még soha senki sem kommunista? Senkit. De a be­— Ugyan, milyen lehet, az a merte feljelenteni, nem mert tegséggel nem lehet takarózni, párt, amelyiknek ilyen tagjai hozzányúlni. Pedig látja ezt az a párttagsággal sem. Dolgozni vannak? __ egész falu, tudja a pártszerve- lehet és kell kommunista meg­É s ez az ember rabolja, fősz- zet. S a járási titliár azt mond- gyözödéssel azoknak, akik tar­togatja a nép pártba vetett bi- ta az új párttitkárnak: sági könyvet hordanak szívük, zalmát. Megéri ez nekünk? — Óvakodjék ettől az ember- fölött... Nem történik semmi külö- töl... S ö nem ezt teszi. Lejáratja nős. Azaz hogy mégis. Ez az Ez a megoldás? Nem! Néha a pártot, iszik és handabandá­túlzásba visszük mi az embe- zik, fecseg és fenyegetőzik riességet, a megértést, s ha másért nem, hát szánalomból tűrjük, hogy éles késsel hasít­ember elitta a becsületét, elit­ta az eszét. Fecseg és rendel­kezik, akarva-akaratlanul el­lentéteket szít a pártszerve­zet és a nép között. Megjele- sanak testünkbe, nik a taggyűléseken, s másnap Beteg ez az ember, tüdőba­mindenki szeme láttára. S mi tv-'i'k.... JVTEM ÉRI MEG! Gondol- i ’ koznunk kell és csele­kedni, mert a párt tisztasága mindenki tudja, miről beszél- jós. És beteg a felesége is. Nos többet ér mindennél, tek a kommunisták. De leg- hát, tekintettel vagyunk be- Jávori Béla A termelékenység mentett Amikor 2 200-ból 2 728 kifli lesz Balaton melletti sajátosság: nyáron kicsi, télen nagy a kor­szerű Siófoki Kenyérgyár ka­pacitása. Ebből az is követke­zik, hogy nyáron kevés a sü­tőipari szakmunkás, télen sok. Lesújtó eredménnyel zárná a Kenyérgyár a gazdasági évet, ha télen, a csökkent termelés mellett is megtartaná a nyári munkáslétszámot. Elbocsátani azonban az idén sem akartak senkit a Siófoki Sütőipari Vál­lalattól. Egyebek között azért sem, mert ha a szakmunkáso­kat télen elküldik, nyáron eset­leg munkaerőhiánnyal kell küszködniük. Tehát volt min törni a fejét a vállalat vezetői­nek, pártszervezetének, szak- szervezeti bizottságának, hogy valamilyen megoldást találjon. Ott azonban nincs veszett fej­sze, ahol rugalmasak a veze­tők. Ezt bebizonyította a Sió­foki Sütőipari Vállalat. Az erő- feszi tévék sikeres kimenetele már akkor bizonyossá vált, amikor azt mondták a vállalat­nál, hogy furcsa helyzetükben a termelékenységet hívják se­gítségül. — Alapvető dolog — mond­ták —, hogy termelés nélkül tány leadóját felszerelte. érdekelnek, mégis közben er­Pronyin újra kissé fölénye- röl is, arról is értesülök. ’n mosolygott. Gröner professzor átkelt az — Csak gyakorlat kérdése. . yen körülmények között nem- óceanon’ sa3át mtezete van, ogy egy angol leadót, hanem megtalálta a számításait, még egy ördögöt is kikaparunk Egy alkalommal egy tekinté- a föld alól... lyes amerikai újságban néhány A Mezsa-parti Walkür! — Hát színésznő volt? - áltottam. senkinek se fizessenek ki bért. A Kenyérgyárban pedig egyet­len kemencének se szabad ki­hűlnie. Hogyan lehet ezt meg­oldani? Ügy, hogy leállítanak egy sor kisüzemet. Munkásai­kat beviszik a gyárba, s onnan több erőfeszítéssel ugyan, de jól elláthatják kenyérrel a kis­üzemek helyett is a környéket Ezt tették. Közben arra is gon­doltak, hogy a gyárban ne ke­letkezzék kapun belüli munka­nélküliség. Ezért arra vállal­koztak, hogy negyedévenként. 900 mázsa morzsát dolgoznak fel. A minisztérium segítségé­vel ezt a célt el is érték. Min­den kemence üzemel, minden­kit foglalkoztatnak, senkit se kell elküldeni. Nyáron ismét 106 Az elnökre pillantottam: bó­lintott, mintegy tudtomra ad­va, hogy távozhatom. A kijá­rat felé indultam. — Andrej Szemjonovics — hallottam meg hirtelen Jan- kowska remegő hangját a há­tam mögött. — Mindez nem igaz, nem volt igaz! Én mind­ezt csak azért mondtam, hogy megossza velem sorsomat... Azért, mert... Forduljon már meg! Azért, mert... én szere­tem önt... Én azonban nem fordultam meg. Tudtam, hogy csak ezzel akarja hazugságát indokolni, és tisztában voltam azzal, hogy utolsó mondata éppoly hazug volt, mint egész élete. Epilógus A végére értem hát. Sok idő telt el azóta, de em­lékezetemből még most sem tűnt el nyomtalanul mindaz, amelyet ebben a kéziratban le­írtam. Véget ért a háború, újra ta­lálkoztam azzal a lánnyal, akit szerettem. Amikor meghallot­ta halálhíremet, nem hitte el, s ha hitte is valamelyest, nem adta másnak szívét. Türelme­sen várt rám. Változatlan ér­deklődéssel hallgatja rigai el­beszéléseimet, csak akkor ko- morodik el, ha Jankowska ne­vét említem... Ivan Nyikolajevics Pronyin felkeresett a háború után ott­honomban. Természetesen el­ső dolgom volt Zseleznov után érdeklődni. — Hol van? Hogy van? Mi van vele? Pronyin azonban kitért az egyenes válasz elől. — Majd később — mondta. — Ez nehéz kérdés... Többet nem is szólt róla, s ebből megértettem, hogy Zse­leznov további sorsa valóságos regény, és nyilvánosságra ho­zatalának még nem jött el az ideje. Azután újra rigai életünkről beszéltünk, közös örömünkről, bánatunkról, viszontagságaink­ról. — No és azt tudja-e, hogy mi lett az ön ügynökségével? — kérdezte Pronyin. — Hogy mi történt a »jácintokkal« és »tulipánokkal« ? — Valószínűleg letartóztat­ták őket — feleltem a találás kérdésre. — Hát igen, legtöbbjüket le­tartóztatták. — Elmosolyodott. — Hármat-négyet azonban sza­badon hagytunk, de szemmel tartjuk őket. Még sokat beszélgettünk er­ről, arról __ C sodálatomat és elragadtatá­somat fejeztem ki afölött a gyorsaság és gondosság fölött, amellyel Pronyin Blake kapi­ímegíndítják a kisüzemeket, és ki. ía Balaton-parti kenyérellátást I semmi sem zavarhatja meg. Ezzel a problémát megoldot­ták Egy másik említésre méltó eset: megfelelő ^ szárítóhelyet kerestek a morzsának. Nem üt­között volna különösebb aka- " dályba, ha Lellén felbetonoz- tatják az egyik'helyiséget, és Néhány évvel ez után a ta- tudós levelét olvastam, amely lálkozás után újra Riga felé ben a magyar ellenforradal- eljátszása után... r.„ vezetett az utam, s átutazóban marokat biztatták, és nyílt ha- A szünetben Pronyin felhív-\,a.Y. mindössze egy napot töltöttem raggal beszéltek a magyar ta a figyelmemet a díszpá- kiveszik bérbe szárítás céliá­a városban. munkásokról és parasztokról, bolyra. Idősebb emberre mu- Jra Ehelyett 'zonban okosab­Végigmentem a városon; a magyar kérdés megvitatását tatott, aki éppen pártunk egyik 5. '. , . -t1,, tt w . -* ugyanolyan szép és elegáns követelve az ENSZ-ben. A le- vezetőjével beszélgetett. íegv kemencéiének melegét be­volt a háborúban lebombázott vél aláírói sorában ott szere- - öt sem ismeri fel? - kér-Ífúvó berendezéssel átvezették hazak eltűntek; újak emelked- pelt Groner professzor neve is. deztp. _ Az antikvárius a Segv másik helyiségbe. A mor­tek a helyükön. Ellátogattam No és befejezésül még egy Dóm térről. izsa olcsón és kiválóan megszá­aooa a hazoa is, ameiyoen találkozásról Pronyinnal, amely Én azonban még azután sem Jradt itt is. Ekkor már igen jól Cf^S/fknfl Z3' nemileH összefügg az általam ismertem meg, hogy Pronyin iérezték itt magukat a kisüze­maradt, de masok laktak ben- ielrt eseményekkel. megmondta, kicsoda. 5rnekbö1 lőtt munkások. Annyira A fiú, aki ajtót nyitott, azt mondta, hogy Ceplis az egyik Rigai élményeim után meg­bonthatatlan barátság szövö­így szereztem tudomást aVól> ho§y 8 óra alatt 2200 he- kalandreaény« még két sze- 2900 zsemlét, 2200 kifli mezőgazdasági 'kerületben "dől- dott, koztem es a lettek kozott, replőjének későbbi sorsáról... í helyett 2728-at sütöttek. örökre szivembe zártám a ba­Es most már, azt ' S A termelékenység e kézzel- is^em, Jf0gbató növekedéséhez nem pontot kell tennem a regeny <keI1 komment4r. Legfeljebb a történeti hűség kedvéért még . , * .*■ t , • vivőre üziueinue zu.ivu.rii u gozik, mint a kerületi partbi- , . .. . ... ,,, .. v .. - ffi ■ tor lett hazafiak emleket, es zo sag i Kara. ... . , minden, ami bármilyen forrná- ■ . Szerettem volna látni, de __ ’ , ? J . .. vegere. n em volt elég időm. Moszkvá- ban Lettországot enntette, ko- “ ba való visszatérésem után zelroi ermíeíí engem is. írtam neki, és még ma is leve- 1955 télén a lett művészet és lezgetünk, igaz, ritkán. irodalom moszkvai hete alatt Mártát is megpróbáltam PTonyin meghívott, hogy néz- megkeresni, de semmi támpon- zem meg vele Rainis darabját, tóm nem volt, a tudakozóban PTonyin egész előadás alatt pedig nem találtam Márta Ja- egyetlen színészre figyelt, soha elfelejtem... novna Krumins nevét. megmondta a nevét, dicsérte, Ősszel, legtöbbnyire ősszel, Azután az a gondolatom tá- tapsolt neki, és egészen úgy amikor az átlőtt tüdőm újra. madt, hogy kimegyek a teme- viselkedett, mint ahogy a sze- odalépek az íróasz-f tőbe, végigmentem a fasoron, melyes ismerősökkel szokott az , r inTe«Te no pmhpr tolómhoz, 6S kíhuzoTYT a fiókja,, elbarangoltam a síremlékek es emoer. keresztek között, és lám, cső- Azután könnyedén meglökött Előveszem a lohere-mmtas réz dálatosképpen megtaláltam a és megkérdezte: gombot, amelyet a múlt Szá­sáját síromat is: Makarov őr- — Nem isrner rá? zadban a colorádói bányászok nagy síremléke érintetlenül 1'alami ködös emlék villant Az olvasó, ha emlékezetében íannyit: minden jel arra mutat, végiglapozza életem e szaka- Shogy a veszteségesre tervezett száriak lapjait, vagy elhiszi ne- uüzem nyereségesen zárja az kém, amit itt leírtam, vagy ta- Vdei gazdasági évet. Ián nem__Azután elfelejti... i C sak én nem fogom soha, de, Eqyesült két KISZ-szervezet hordtak ruhájukon. Nézem, so- éu f*} előttem, de nyomban el is w elnézegetem> és emUkaze- tunt. — Nem — feleltem. — Valóban nem emlékszik? állt a helyén... Miről kellene még beszél­nem? __ M unkám magával hozta, hogy állandóan olvassam a kül­földi sajtót, és bár különöseb- — csodálkozott Pronyin. — ben csak egyes szakkérdések Von Tretnow bárónő! temben újra meg újra megele­venednek az itt leirt esemé­nyek és emberek ... — VÉGE — A község szöciíüis ta - átszer­vezése folytán a közelmúltban 'egyesült a somogyvári területi KISZ-szervezet a somogyvári Szabadság Tsz KlSZ-szerveze- tével. A létszámban és erőben Jmegnövekedett KISZ-szervezet űj vezetősége gazdag téli prog­ramot. dolgozott ki, s megváló- utasához máris hozzáláttak a ^somogyvári fiatalok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents